Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

Vasárnap, 1958 április 13.

ESZAKMAGYARORSZAG

3

JÓ, HOGY ITT JÁRTAK NÁLUNK kedves Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs! Jó, mert küldöttségük közvetlen találkozásokon közelebbről megismerhette hazánkat, Magyarországot és az embereket: bányászokat, parasztokat, értelmiségieket, kommunistákat és nem kommunistákat. Találkozhattak, tapasztalatcserét folytattak a magyar kommunisták. a kormánJy vezetőivel. Az ország túlnyomó többsége szívből örült látogatásuknak. Kitüntető megtiszteltetésnek vettük azt, hogy az első szocialista világhatalom miniszterelnöke, párt- és kormányküldöttsége,, eljött szeretett hazánkba. A magyar népnek ezúttal alkalma nyílott arra, hogy közvetlenebbül megmutathassa őszinte tiszteletét, szere- tétét a szovjet nép, á szovjet kommunisták és személyesen Hruscsov elvtárs iránt.

JO, HOGY ITT JÁRTÁK NÁLUNK, - HRUSCSOV ELVTÁRS

— GONDOLÁTOK. SZOVJET VENDÉGEINK LÁTOGATÁSA UTÁN —

tf

Megtisztelőnek éreztük, hogy küldöttségük egy része szűkebb hazánkat, városunkat, Miskolcot is meglátogatta Kozlov elvtárs vezetésével. Sajnáltuk, hogy miniszterelnök elvtárs személyesen nem látogathatott meg bennünket. Sok Borsod megyei dolgozó nevében mondhatom ezt. Mondom ezt önöknek és azoknak a burzsoá újságíróknak, akik csodálkoztak és bosszankodtak azon, hogy — úgymond — Hruscsov elvtárs egyáltalán a magyar dolgozók szemébe ,,mef’ nézni. Olyan messze vannak ezek a kolléga urak a magyar valóságtól, mint a magyar nép igazi érdeke és őszinte vágya az ő délibábos, letűnt világot visszaváró álmaiktól. Látták volna ezek az urak népünk igazi érzelmeinek megnyilatkozását.' Miskolcon járt küldöttségük fogadásán gondoltam erre először, amikor Kozlov elv- társék kiszálltak a vonatból. Egy ifjú emberpalánta odalépett hozzám és megkérdezte tőlem:

— Bácsi, tessék monda/ni, melyik a Hruscsov elvtárs — így mondta: Hruscsov elvtárs. Ez a kis úttörő ‘még nemigen sokat ért a világpolitikáhozde bájos kíváncsisága a szülők érdeklődésének, szeretettnek a jele is volt. A borsodiak várták, hogy Hruscsov elvtárs a szemükbe nézzen, de nem olyan értelemben, ahogy önök gondolnak erről ott Hyugaton, kollega és egyéb urak, hanem azért, hogy Hruscsov elvtárs is lássa — úgy, mint ittjárt munkatársai látták — az öröm sugárzását a szemükben, a hála vonásait a mosolyukban.

A SZOCIALIZMUST AKARÓ

MAGYAR NÉP mellett várakozásnál . figyelte ezt a látogatást a belföldön alakoskodó, megbúvó < külföldön hangoskodó reakció is. Várakozással figyelték, mert megtanulták, hogy ha a Szovjetunió miniszterelnöke beszél, annak —, i mint mi magyarok mondani szoktuk ,i

nemcsak füstje, hanem lángja is , i van. Lángja, ami megperzseli az emberek szívét és, mint erős mágnes a vasat, vonzza az értelmet. Az, > ö kommentárjaik, leplezetlen kíván-, i ságáradozásuk az emiatti dühödt bosszankodásuk jele. Mert — sajnos s— annyira ők sem korlátoltak, hogy, i valami ínyükre való szenzációt, sioryt vártak volna ettől a látogatástól. Nem. Ilyet nem és hiába is vártak volna. Olyannyira hiába vártak, hogy unaloműzésként, avagy dollár- éhségük enyhítésére kénytelenek ,i voltak jobb híján egy szocialista, i frakkban szalonképesített sovány kacsával beérni. Bélemagyarázták, i Hruscsov elv társ sztálinvárosi beszédébe az ő vágyaikat. Mondván: ha, > Magyarországon mégegyszer ellen forradalom robbanna ki, a Szovjet- ,i unió nem nyújtana baráti segítséget., i Hogyan? Ha ellenforradalom rob-, i bánná ki? ... Igen. Pontosan értjük. {i Ott kint Nyugaton nem a szovjet segítséget óhajtják, hanem a nem- \ zeti szabadságharcnak titulált ellen- \ forradalmat, A magyar nép szeren- f cséjére ez nem rajtuk múlik, hanem elsősorban magán a magyar népen és azon, hogy mellettünk vannak barátaink, a szocialista tábor, a Szovjetunió, nem állunk egyedül, kiszolgáltatottan mint kis csalétek a nagy ragadozó halaknak. A nyugati bele- magyarázóktól függetlenül a magyar dolgozók jól értették Hruscsov elvtárs sztálinvárosi beszédét és ez a fontos, — mert nekik szólt.

HRUSCSOV ELVTÁRS ÉK LÁTOGATÁSAIK soi’án jelképesen találkoztak a magyar dolgozók egészével. Nekem, a magyar kommunisták egyikének különösen szívemhez szólt ceglédi látogatásuk. Amikor Hruscsov elvtárs Cegléden 1848-ról és Kossuthról beszélt, testvéri megnyilatkozásnak éreztem a haladó magyar történelmi múltról kifejtett gondolatait. Gondolatban ott tapsoltam a ceglédiekkel. Megvallom, hangosabban dobbant a szívem. Tapsolni támadt kedvem akkor is, amikor Hruscsov elvtárs a marxista politikus vaslogikájával választotta le 1848 és Kossuth korabeli haladó forradalmiságát a nemzetközi és hazai reakció által tudatosan összekevert 1956-os ellenforradalomtól. A magukat szocialista . hazafiaknak tartó magyaroknak jólesett a ceglédi látogatás, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tisztelgése forradalmi múltunk előtt. Jólesett, mint a fiatalabb életkezdő testvérnek jólesik az idősebb és tapasztaltabb testvér figyelme, érdeklődése, bánat- és büszkeség-osztozása. Kossuth, és a még régebbi múltra emlékezve Dózsa György ceglédi beszédét juttatta eszünkbe szovjet vendégeink ceglédi útja.

Sokáig emlegetni fogjuk a budapesti értelmiség előtt a Tudományos Akadémián elhangzott beszédét. Azt, hogy milyen meggyőződéssel, hitet árasztóan beszélt a marxizmus, a szocializmus győzelméről. Akiket nem győzött meg a marxizmus elméleti igazsága, a szocializmus felsőbbrendűsége a kapitalizmus fölött, úgy azok lássák majd gyakorlatban. Az életben fogjuk bebizonyítani, hogy a kapitalizmus által kátyúba juttatott haladást, anyagi életet és humánumot a marxizmus fogja továbbvinni a célig, a kommunizmusig. Erre az érvelésre a nem marxisták is kénytelenek ezt mondani: ez igen, ez egyenes beszéd, ez reálpolitika.

A SAJTÓBAN ÉS A VILÁGPOLITIKA különböző fórumán Hruscsov elvtársat mind gyakrabban mondják reálpolitikusnak. Aki figyelmesen végighallgatta magyar- országi beszédciklusát, tapasztalhatta e jelző találó igazságát. A Szovjetunió miniszterelnöke nem kedveli a szónoki üresjáratokat. A frázissá koptatott, úgynevezett »nagy mondásokat« szinte száműzte a politikai köznyelvből. Ha beszél, láthatóan arra törekszik, hogy megtalálja a közös nyelvet a hallgatóságával, — a tatabányai bányászoknak vájáremlékeiről beszélt, a ceglédi parasztoknak napsütéses tavaszt kívánt. Semmit nem mond ex-katedra, kinyilatkoztatásképpen, mégis patinásán határozott marad. Magabiztos, következetesen célratörő egyénisége még a politikája iránt fenntartásokkal élő embert is vonzáskörébe hívja.

Jellemző példa erre egy tanár barátom esete. Amikor Hruscsov elvtársat a Szovjetunió Legfelső Tanácsa miniszterelnökké választatta, fanyar iróniával kommentálta a hírt:

— Hruscsov miniszterelnök lett, csak azt nem tudom: hogyan harcol ezután a személyi kultusz esetleges utórezgései ellen. — Most a rádióban végighallgatta Hruscsov elvtárs beszédeit. Lelkendezve újságolta nekem a benyomásait.

— Látod, valahogy így kell ezt

csinálni. így... Szívből tapsoltam neki... '

— Ejnye, ejnye, — mondtam én — te személyi kultuszt csinálsz Hruscsov elvtárs körül. — Ezúttal ő vádolt engem fanyar. élettől elszakadt iróniával.

AZÉRT BESZÉLTEM ERRŐL,

mert bizonyos nyugat európai rádióadások kommentátorai is fecsegnek valamiféle újjáéledő személyi kultuszról. Itt csak az a bökkenő, hogy míg mi marxisták okulunk a történelemből, kijavítjuk, ha hibát követtünk el, addig ott nyugaton, most már nem tudom hányadszor, bebizonyítják, hogy végleg elszakadtak a valóságtól és képtelenek az okulásra. Csábít az alkalom, hogy némi kárörömmel megjegyezzem: ne is legyen másként. A magyar dolgozók azt mondják erre a fecsegésre: jó hogy itt jártak nálunk, kedves Nyikita Szergejevics. öntudattal mondják: jó hogy van nekünk egy ilyen rátermett vezetőnk. Nekünk! A magyar munkások mondják így. Nekünk, a szocialista tábornak. Ez az elismerés jele az embernek, az államférfinak, de ez az államférfi egy nép küldötteként járt nálunk, szólt hozzánk. Egy-egy Hruscsov-beszéd után felcsattant taps személy szerint a szónoknak is szólt, de főképpen az általa kifejtett gondolatoknak, a szovjet politikának, a baráti szovjet népnek.

Hogyne lelkesedett volna a szovjet miniszterelnök békét követelő beszédén az a budapesti fiatal, aki. naponként aggasztó híreket hall a

rádióban: Anglia jölött hidrogénbombákkal rakott repülőgépek röpködnek, Nyugat-Németország atom- feifegyverzéséről tárgyalnak. Ez csak beszéd? Ez csak propaganda? — mondják a Szovjetunió kezdeményezéseire. Hruscsovként ám próbálja ki az Egyesült Államok elnöke is, hisz úgy tudjuk, szereti, ha népszerű politikusként emlegetik A Hrus- csov-i politikát követve ám tegyen kísérletet Strauss hadügyminiszter úr a nyugatnémet ifjúsággal! Az atomháború melletti kardoskodás helyett törjön lándzsát a béke mellett, — nincs kétségünk, biztos lelkesedni fog békepolitikájáért az ifjúság és füttykoncert helyett tapssal hallgatják majd beszédét. És minden ember örülne ennek, aki a civilizáció romlását félti égy atomháború Őrületétől.

Jó, hogy itt jártak nálunk, Hruscsov elvtárs. Jó, mert ahogy megmutattuk önöknek országunkat, látták munkánkat, osztoztak gondjainkban, a vendégek szemével mi is sok olyat láttunk meg, amit egyébként a megszokottság miatt nem vettünk volna észre. Hogy önök becsülték. bennünk is tudatosabbá vált eredményeink becsülése. Hogy tudtunk mit mutatni másfél évvel az ellenforradalom után — ez büszkévé tesz minden magyar kommunistát és minden igaz hazafit. Látogatásuk sokáig emlékezetes marad számunkra. Lgy hisszük, vendégeink is gazdag élményekkel hagyták el hazánkat. Mi is gazdagabbak lettünk. Tanácsaikat, tapasztalataikat nem felejtjük el. Nagyon a szívünkhöz szólt Hruscsov elvtárs sztálinvárosi figyelmeztetése. Magyarországon mégegyszer nem lesz ellenforradalom. Nem lesz, mert a magyar munkásosztály, a magyar kommunisták, az önök példáját követve dolgozik. Nem kegyelmezünk az osztályellenségnek, megtagadjuk a revizionista pártárulókat, de vigyázunk arra, hogy az osztály fegyverével helyes irányba célozzunk. Nem hagyjuk, hogy az osztály ellenség,, mint 19$6- ban, a markába nevessen azért, mert nem mindig jól haszruíltuk az osztály fegyverét, s így a nép egy részét félrevezethették. Azonban a marxistáknak éppen az az egyik jellemzőjük, hogy mindig az új felé törve, az újat, a haladót keresve, bírálják a rosszat, a hibákat.

HÁLÁSAK VAGYUNK LÁTOGATÁSUKÉRT Hruscsov elvtárs!

Jelenlétükben gazdagabb, színesebb volt április 4-i nemzeti ünnepünk. S maguk az elhangzott beszédek. kifejtett gondolatok olyan elevenítő hatással voltak a magyar mint kikeletváró életfakasztó tavaszi

közvéleményre, földjeinknek az szél.

NAGY ZOLTÁN

Cél: nyolcvanmillió forintos megtakarítás

Technikai konferencián beszélték meg feladataikat a diósgyőri kohászok

Csütörtökön délután, a Lenin Kohászati Művek dolgozói a diósgyőr- vasgyári művelődési házban technikai konferenciát tartottak. A többszáz résztvevő jelenlétében megrendezett konferencián Valkó Márton, a gyár Kossuth-díjas igazgatója mondott beszámolót. Bevezetőben megemlékezett a múlt év jelentősebb eseményeiről. Elmondotta — a többi között —, hogy a gyár 1957. évi termelési tervét 7.2, önköltségi tervét 2.5 százalékkal teljesítette túl.

TÖRTÉNELMI

PILLANATOK

Soha nem volt még annyi ember a Ferihegyi repülőtér beton ján, mint azokban az órákban, amikor az ország népe a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét várta. A felvétel akkor készült, amikor a hatalmas csillogó gépmadár (a háttérben) megállt a repülőtér kifutóján.

Nyolc napon át járták az országot. Beszélgettek vendégeink munkásokkal, parasztokkal, bányászokkal és értelmiségi dolgozókkal. Útjuk során mindenütt annak a mély barátságnak a megnyilvánulásával találkoztak, amely a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeit örökre egymáshoz fűzi.

Hazánk földjére lépve Hruscsov elvtárs a Magyar Népköztársaság minden dolgozóját köszöntötte nemzeti ünnepünk alkalmából«

a ut?*? c:S0<Vllaí0s TU 104-es gép a magasba emelkedett volna, ®KÍ1 x ,™ép vezetői meleg baráti kézfogással pecsételték meg az immár 13 eves magvar-szovjet barátságot.

— Találkozásunk a magyar néppel a megbonthatatlan szovjetmagyar barátság magával ragadó megnyilatkozása volt — mondotta Hruscsov elvtárs a búcsúzás pillanatában.

A munkás-paraszt kormány intézkedésének eredményeként az elmúlt évben átlagosan 11 százalékkal emelkedett a munkásak keresete. A kiváló dolgozóik jutalmazására — a műit év második felében végzett jó munkáért — 300 ezer forintot osztottak ki. A gyár üdülőiben tavaly csaknem 2500-an nyaraltak kedvezményesen, kereken ötszáz leromlott egészségi állapotú dolgozó a gyár tapolcai éjjeli szanatóriumában részesült orvosi kezelésben és ellátásban. Az üzemi konyhán étkezők részére kifizetett hozzájárulás egy év alatt csaknem meghaladta a hárőm millió forintot. Többmillió forintot költöttek a gyári, valamint lakótelepi utak építésére. Kétszáznál több dolgozónak utaltak Iká lákást, mindezeken felül pedig csaknem 19 millió forint nyereségrészesedést osztottak ki.

A továbbiakban az üzemi tanácsok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Beszélt az egyes üzemekben elért eredményekről, majd a társaddal mi tulajdon védelmének fontosságát emelte ki.

Az 1958-as feladatokról szólva elmondotta, hogy az idén — tavalyhoz képest — átlagosan 11, ezen belül pedig hengereltáruból 29 százalékkal kell a gyár dolgozóinak többet ter- melniök. A magasabb, de reális terv teljesítésére és a takarékos gazdálkodás további javítására műszaki (, intézkedési tervet dolgoztak ki. A műszaki intézkedési tervek között szerepel — többek között — például a nagyolvasztónál a kokszfelhasználás csökkentése, a salakgranulálás i > fokozása, az érctömörítőmű építése. <| Az acélműben a csillapítatlan acélok { részarányának növelésével, a kokil- lák helyes kezelésével, célravezető tüzelési módszerrel, a folyamatos acélöntés emelésével akarják javítani eredményeiket. A hengerműveknél az anyagkihozatal javítását, az üzemek korszerűsítését, a nagyko- vácsműhelyben a dieselesítési program végrehajtását, a vasöntödében a kéreghengerek gyártásának fokozását tűzték Bd célul. Az alapanyag gyár- részlegnél erőteljesen növelik a sa- lakgranulálást és salaktégla gyártást, a kemenceépítő gyárrészlegnél pedig a magyar samott gyártást szorgalmazzák.

Mindezeknek, a gyárrészlegekre kidolgozott műszaki intézkedési terveknek a megvalósításával az idén több mint nyolcvan millió forintot akarnak megtakarítani és ezzel biztosítani ezévre is a nyereségrészesedést.

Valkó Márton nagy figyelemmel kisért beszámolója után gyárrészlegek szerint vitacsoportok alakultak és üzemenként külön-külön beszélték meg részletesen a gyár előtt álló feladatokat, kiegészítve a műszáki intézkedési tervet a felszólalók javaslataival.