Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
4 píI7AffM*r,V»l?Of!«!7ÍQ Péntek, 1958, április 11. TANACSTAQ A VEQEKEN ri dóul a járási székhelytől, Ede- lénytől északnyugati irányban, a Gömör-Szepesi hegység ércvonulatának egyik hajlatában, a határ mentén húzódik meg Szögliget község. Itt él Bialkó Gábor, a megyei tanács tagja, aki fiatal kora ellenére már régen — 1950-től — bekapcsolódott az államapparátys munkájába. A faluban tisztelik, becsülik, hallgatnak rá az emberek. Jellemző példáját adja ennek az a tény is, hogy az ellenforradalom ideje alatt senki nem hőzöngölt, senki nem lázongott, a haja szála sem görbült meg senkinek. A tanácselnök megmaradt a posztján, sőt Bialkó elvtársat távollétében választották be a munkás- tanácsba. Az emberek szeretik, hisz cértük dolgozik. fáradozik. Számtalan pianaszt és bonyolult ügyet intézett már el. Bobaj János 7 holdas dolgozó paA DIMAVAG törekvései a minőség megjavítása és az önköltség csökkentése érdekében A DIMAVAG IS, mint minden termelő üzem, feladatát a tervgazdálkodás keretében végzi. A tervgazdálkodás célkitűzései azonban csak akkof valósíthatok meg, ha a tervek reálisak, megalapozottak, nincsen semmi gátié körülmény. A DIMAVAG tervei mind gazdaságilag, mind műszakilag körültekintően, pontosan, szakszerűen lettek kidolgozva. Teljesítését azonban egyes esetekben olyan okok gátoljak, amelyek gondos lelkiismeretes munkával bihari t- halók. Az egyik ilyen lényeges ok, amely a tervgazdálkodás, önköltségcsökkentés, gazdaságos termelés szempontjából különösen hátrányos, — a minőséghibás teqnékék gyártása. Erre vonatkozóan gyárunkban a MEO hivatott véleményt nyilvánítani. A DIMAVAG idegenáru MEO-ja ellenőrzi az összes olyan terméket, amelyet más vállalattól kapnak.. A hosszú időn keresztül folytatott ellenőrzési munka alapján az ott dolgozóknak természetesen bizonyos véleménye alakult ki az egyes vállalatok termékeinek minőségéről. A Lenin Kohászati Művek szállítja a D IMA VÁG Gépgyár részére az anyag túlnyomórészét. Ezeknek a termékeknek a minőségét a két vállalat megrendelés és visszaigazolás alapján létrejött szállítási szerződésben határozza meg, mely minőségi feltételeket ellenőrzi a MEO, hivatalos és érvényes szabványok, előírások alapján. A Dl MÁ VÁG idegen- áru MEO tapasztalata az, hogy a Lenin Kohászati Művek számos esetben nem tesz eleget annak a kötelezettségének. melyet egy szocialista vállalattól jogosan el lehet várni. Például visszaigazolásaikban olyan méiief eltérésekké l. ráhagy ásókkal vállalják a gyártást, ami műszakilag indokolatlan. Ez felesleges anyagfelhasználással jár, valamint természetes következménye az a pótidő, ami a DIMAVAG-nál a megmunkálásnál jelentkezik. Ez többletköltséget okoz s emeli az önköltséget is. Tapasztalható olyan jelenség is, hogy a Lenin Kohászati Művek számos esetiben különböző címeken felárat számol fel olyan termékeknél, ahol ez teljesen alaptalan. Sok a kohászati rejtett hiba. elsősorban, az acél öntvényekben. Előfordult, hogy a leszállítóit. vasúi L kerékpártengelyeknek — rejtett hiba miatt — 50 százaléka végleges selejtlé vált. LEHETNE TOVÁBB FOLYTATNI a konkrét adatokat, melyek mind azt bizonyítják, hogy ez a kérdés komoly figyelmet érdemel. A felsorolt néhány példa azonban hűen szemlélteti, hogy a kohászat hibás gyártása miatt milyen „jelentős, károsodás éri a DIMÁVAG-ot. Nem az a célunk, hogy a hibákat felnagyítsuk, csak jóakaratban fel kívánjuk tárni azokat/ hogy ezzel is hozzájáruljunk azok. kiküszöböléséhez. Reméljük, megállapításainkat a Lenin Kohászati Műveik nem hagyja figyelmenkívül. Mi azt szeretnénk, ha a Lenin Kohászati Művök e törekvésünket úgy tekintenék, hogy elő kívánjuk segíteni a hibák megszüntetését. hiszen mindkét gyár kollektívájának állandóan szem. előtt kell tartania azt a célkitűzést, hogy népgazdaságunkat egyre jobb termékekkel lássuk el. Ezt kívánja meg á közösség érdeke, ez a szocializmus fejlődésének egyik követelménye. MANNÓ ANDOR DIMAVAG ídegenáru MÉCS vezető A szerencsi járás első iskolaszövefkezete A tolvaja II. kerületi általános iskolában a tanulók és a nevelők iskolaszövetkezetét alakítottak. A földmű vesszővé Ékezet vezetői, a szülői munka- közösség és nem utolsó sorban a nevelőik munkája alapján jött létre a szövetkezet. Sztahora János, a f öldmű vesszövetkezet ügyvezető igazgatója köszöntötte a legifjabb szövetkezeti tagokat, ígéretet tett, hogy a íöldművesszövetkezet minden segítséget megad ahhoz, hdfey jŐl működjön és minél kevesebb bajjal, gonddal küzdjenek a vezetők. Vezetőséget is választottak. Az igazgatóság elnökének Taskó Dezsőt, az igazgatóság tagjainak pedig Sárosi János. Balatoni László, Sárkány Katalin, Gö- mör Mária és Bodnár László tanulókat, választották meg. A fel- ügyelőbizottság elnöke Kenyeres Anikó lett. a tagok: EngeJitailler Irén, Tasnádi Erzsébet, Fábián Katalin 1 lettek. A részjegyet 5 forintban állapították meg. Kezdetben iskolaszereket, füzetet, ceruzát, továbbá cukorkát és péksüteményt fog nah árusítani. TÓTH JÓZSEF Tokaj B raszt sokáig kuláklistán volt és többszörös adóval terhelték. Bialkó elvtárs közbenjárására lekerült a kuláklistáról, s a megyei tanács pénzügyi osztálya nemrégiben jóváírt részére 1500 forintot. Szögliget határát állandóan a dadák pusztítják. Évente a termésnek közel ötven százalékát teszik tönkre. Bialkó elvtárs ezt a felsőbb szerveknél sokszor szóvátette, sajnos azonban, hathatós intézkedés ezideig még nem történt. A baj enyhítésére ugyan már tettek valamit — az állam némi kárpótlásban részesíti a dolgo- ó parasztokat. De a kárpótlás kifi- élésénél is huza-vona tapasztalható Csak hosszú utánjárásra fizettek ki a közelmúltban Venczel Jánosnak is 135 forintot. iálkó János elvtárs, mint me gyei tanácstag, nemcsak a sa ját falujával törődik, hanem még ezenkívül 10 községért felelős. Jön, megy, hidegben, sárban, teljesíti kö telességét. Havonta kétszer-három szór tart fogadóórát különböző helyeken. Az emberek szívesen keresik fel tanácsot, segítséget kérve tőle és ha teheti, nyomban intézkedik. Szalonnán például Giák Ferenc jogos panaszát intézte el. hogy földjéhez hozzájuthasson, mivel addig a bérlő nem volt hajlandó átengedni részére. A napokban ellátogattam Szögli- getre és megkerestem Bialkó elvtár sat. Egyszerű ember, olyan, mint más. Nem szeret eredményeivel dicsekedni, most is szerényen csak annyit mond: — Szívesen teljesítem megbízatásomat, mert ezzel tartozom a népnek. — Hogyan tud időt szakítani a fogadóórákra? — kérdem. — Munka után. Máskor nem te 'hetem — válaszolja. — Felelős he lyen dolgozom. Tomanádaskán, a mészkőbányában, a rendészetnél Ott pedig a szolgálatot teljesíteni kell. Most is kilencedik napja, hogy őrségben vagyok. —’ Mivel utazik a távolabbi fal vakba? — Mikor mivel. Ha jő az út, ke rékp^rrál. Ha nem, lovaskocsival. — Milyen kérdésekkel találkozik leggyakrabban a fogadóórákon? — Az emberek általában a villa mosítást és a kultúrhnzak éoítését sürgetik. Igaz, az ellenforradalom óta már öt községet bekapcsoltak a hálózatba. De Szögligetet még nem. Valahocjy nagyon mostohán kezelik a mi falunkat. A felszabadulás óta alig kapott vglamit. Se villanyunk, se mozink, se kullúrházunk nincsen. Pedig a községet szorgalmasan dolrmzó, kötelességtudó emberek lakják. Jelenlen is az elsők között vagyunk az adófizetésben. — Mik a tervei? — Külön tervem, nincsen, csak azt •>>e>kszem teljesíteni, amivel a fel- ?'"T->h szervek és a dolgozók megbíz1\7 ■*m volt hiábavaló ez a talál- ^ ko^áft. beszélgetés. Bialkó elvtárs személyében áldozatkész, dolgos embert ismertem meg. Sok, nagyon sok ilyen lelkes aktivára lenne szüksége a tavéccn/nnarátusnak. TÖRÖK ALFRÉD A közös munka eredménye... A Bükkábrány és Vidéke körzeti földművesszövetkézet talajművelési tervét 100 százalékra teljesítette. Bükkábrányban nagy az érdeklődés a műtrágya iránt is. Nem kevesebb, mint 5 és fél vagon műtrágyát vittek már el az egyéni dolgozó parasztok, de még elkelne vagy ezerötszáz mázsa. A gépi munkák, a szerződéskötés itt jó ütemben halad. A tervük 631 normálhold volt, de 708 holdra kötöttek már eddig talajművelési szerződést. Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy a szövetkezet vezetősége és a tagság között jó a kapcsolat. Együtt dolgoznak, együtt munkálkodnak a közös érdekében. Sokan féltek, hogy nem lehet leszerződni a gépállomással, sok les:: majd a kötbér és különböző más érveket hoztak fel. A bükkábrányi példa nem ezt mutatja. A 708 holdból már eddig 200 holdat el is végeztek, s ahogy az idő engedi, napról napra szaporodik az elvégzett munka. Ezt a munlcát nagyban elősegíti Bóta Sándor termelési felelős, aki fáradtságot nem kiméivé igyekszik megteremteni a kapcsolatot o. szövetkezeti tagok és a vezetők között. JUHÁSZ JÓZSI Mezőkövesd JELENTKEZES a sátoraljaújhelyi Gyümölcs- és Szőlőtermelés! Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A sátoraljaújhelyi 4 éves Mező- A levelező tagozat hallgatói a gazdasági Technikum gyümölcs- és .szakmai foglalkozásukkal járó műnszőlő termelési levelező tagozat 1958/ 59. tanévére felvételüket kérhetik azok a dolgozók, akik a megyei, járási és városi pártbizottságnál, a minisztériumokban és a tanácsoknál, az ^llami, kísérleti és tangazdaságokban, mezőgazdasági gépállomásokon, termelőszövetkezetekben, vagy a mezőgazdasági vállalatoknál működnek, vagy egyéni dolgozó parasztok, ha legalább 2 éves szakmai gyakorlatuk van. Felvételi korhatár 19—40 életév (nők 18 év). A 20—25 év közötti férfiak csak abban az esetben nyernek felvételt, ha tényleges katonai szolgálatukat igazolják és munkakörük ellátásához középfokú mezőgazdasági képesítésre van szükségük. kájuk hiánytalan ellátása mellett az iskola levelező tanárainak irányításával, otthoni tanulással sajátíthatják el az előírt anyagot, melyből fél- évenkint vizsgáznak és a 4. év végén az érettségivel egyenjogú és egj^ete- mi továbbtanulásra jogosító képesítő vizsgát tesznek. - Az iskola igazgatóságához címzett és 1958. július 20-ig beküldendő, 6a- játkezűleg írt kérvényhez mellékelni kell: a születési anyakönyvi (kivonatot, az általános (vagy elemi) iskola 0 osztályának megfelelő, illetve az ezzel egyenértékű középiskolai (4 osztály elvégzéséről szóló) bizonyítványt. VLADÄR FERENC . igazgató-OQOSzerkesztői üzenetek K. P. Hámor. Szerkesztőségünkhöz beküldött első levélét kézhezvétele után továbbítottuk a III. kerületi tanács illetékes osztályára, ahonnan sajnos mind a mai napig sem kaptunk választ. Megsürgetjük a választ és reméljük, hogy a tanács segítséget fog nyújtani ügyének rendezéséhez. Kővári Lajos L. K. M. dolgozója. A lapban megjelent panaszára a miskolci Postaigazgatóság Hirlaphivatala válaszolt, s közölte, hogy a lapot azért nem tudta kézbesíteni egy hónapon keresztül, mert az előfizetési díj 1-e után lett kifizetve, amikor a postahivatal az előfizetést már nem tudta indítani. A posta ott. követte el a hibát, hogy az előfizetési díjat azonnal nem adta vissza önnek, csaik többszöri reklamáció után. Ezúton tolmácsoljuk Gedeon István Miskolc, Vörösmarty utca 60. sz. alatti lakos köszönetnyilvánítását a Honvéd kórház II. sz. sebészeti osztályán dolgozó orvosoknak és ápolónőknek fáradságos, odaadó munkájukért, amelyért minden elismerést megérdemelnek. H. Molnár Károly Kazincbarcika. Egyetértünk a beküldött levelében foglaltaikkal. Soós Etelka Diósgyőr, örömmel olvastuk kis versedet. Régen irtatok levelet a szerkesztőségnek, amit kissé hiányolunk. Versed igen kedves kis írás, persze még közlésre nem alkalmas. Ha kedvet érzel hozzá, úgy ne hanyagold, próbálkozzál vele, olvass sokat. Tóth János Miskolc, Szeles utca. Beküldött levele közlésre már nem alkalmas, mivel a „Vitára bocsátjuk” című cikksorozatot lezártuk. Kérjük irjon máskor is az ifjúság körében tapasztalható helytelen jelenségekről, de a jó dolgokról is. Levelét mindig örömmel vesszük. Farkas László Tállya. A Semmelweis kórházzal kapcsolatos panaszát kivizsgáltattuk. A rendelőintézetben öt szemészeti szakrendelés működik, a nap különböző időpontjában kezdődő rendelési idővel. Minden rendelésre annyi szám kiosztását határozták meg, amennyit az orvos a rendelés ideje alatt el tud látni. Előfordul, hogy minden jelentkező igényét nem tudják kielégíteni, mely abból adódik, hogy a rendelőintézet működési területén közel 300.009 ember szemészeti ellátását kell biztositamiok. — Drótos László Miskolc. Beküldött levelével egyetértünk. Mivel a karneváli szezon már végétért, így nem tartják aktuálisnak ezzel a kérdéssel ismét foglail- kozni. Amennyiben lapunkat figyelemmel kísérte és olvasta, úgy láthatta, hogy több szülő részéről felvetett hasonló problémának helyt adtunk. írtunk róla és vitára bocsátöttük az olvasók előtt. Reméljük, hogy az ezévi hibákból tanultak az illetékesek és jövőre nem fognak ilyen hibák előfordulni, sok szülő megelégedésére. Miskolc város Népi Ellenőrző Bizottsága tagjainak fogadóórái Április 11-én: Újhelyi Tibor 15—17 óráig IV. kerületi tanács, I. emelet 20. szoba, Márton Mátyás 15—17 óráig IV. kerületi tanácsháza. Április 14: Závodszky István 15—* 17 óráig, II. kerületi tanácsháza. Az ember vigyázva felült az ágyon. Egy-két pillanatig hallgatózott: Alszik az asszony? ... Hogy erről meggyőződött, előbb az egyik, majd a másik lábát eresztette a földre. Fölállt, aztán lábujj hegyen óvakodott az ajtó felé. Á kilincset lassan . lenyomta. Az ajtó nyikkant egyet: — Kend az?... — szólt oda az asszony. — Te csak aludj!... — mondta az ember. — Hová megy? .;. Minek, — kérdezte az asszony. — Szétnézek odaiki!... — Hallott valamit? .. . — Olyan nyöszörgés félét. Itt az ablak alatt. Azzal csukta is be maga után az ajtót... Odakint megkönnyebbedve sóhajtott. Na, csakhogy kívül került. Mert úgy igaz, hogy nem hallott ő semmiféle nyöszörgést. Más vezette, más hajtotta. A nyomorúság!... Az érlelődött meg bénáié, hogyha fényes nappal sehogyse tud munkához jutni.', hát megpróbálja az’ éjszakát. Hónapok óta csak tengődnek. Rendes étel nem jut a szájukba. Legtöbbször még rendetlen se. Az a csoda, hogy még élnek. Az asszony már bele is betegedett. Szemei beesettek, bőre sárga. Kezét-lábát alig bírja. Köhög. Igaz. hogy meg is fázhatott. De nem panaszkodik. 'Egyszer-egyszer fölsóhajt, de olyanformán, mintha lassú, szótalan átkot mondana... Aztán tovább hallgat. A munkátlanságnak sehogy se akart vége szakadni. Mindig csak a nincs. Mindig!... így honnan, miből kerítsem pénzt étéire, patikára?.;: Lopni menjen? ... Lopni? Elvenni a másét?.s; uwwuwwvu uvuwuuuvwu G Ö fre>£ ti Ott... UUUWWIMUUUU IUUUUWVUUUIA Tépelődött. Meg-megrázita a fejét. Azt nem neki találták ki. Annak az útja görbe. Könnyen' elcsüszhatik rajta az ember. De mit tegyen? ... Az * ereje, munkás két karja nem kell senkinek. Hiába kínálja hosszú hónapok óta. Legtöbb pénz a takarékban van. Ott gyülekeznek. Aranyak, ezüstök, bankók. Csakhogy azoic mellett sokan pász torkodnak. A boltoknál is az a hiba, hogy folyton jömnak- mennek. A kasszáig csak eljutna. De ott? ... Hisz ha csak maga volna. Egyes- egyedül. Még jól is járna. Elfognák, becsuknák. Nem volna gondja sern- m ire-senikire. Ott kapna enmi-inmi. De így, hogy ketten vannak?. .. Mert mit csinálna az asszony akkor? ... ö a tömlőében, az asszon y meg otthon. Betegen. Körülötte a sóik síró, éhező gyerek. Volna valaki, aki csak szólna is hozzá? ... Aki, ha mást nem, hát egy darab kolompárt is nyújtana neki? ... Sok, lélekzsilbbasztó latolgatás után mégis csak abban állapodott meg, hogy próbálkozik. Kezébe veszi a csáti botot és az éjszaka sötétségében behúzódik egy kapu alá, s amikor arra jön egy jól öltözött ember... Ki is nézett napközben egy alkalmatos helyet. A patika bolthajtáses kapuját. Áz jó lesz. Onnan szemmel lehet tartaná a nagyvendéglőt, ahol minden éjszaka mulat egy-két pénzes ember. A cigány húzza a nótákat. Isznak, dalolnák. Éjfél után egyik-másik mulatozó elégeli az rlÖrténet 1938-ból italt, a mulatságot, s kilép az üvegajtón. Indul hazafelé. Lépked. Egyszer-egyszer megáll. Dudorá&zik. Még benne zsong egy-egy nóta. Újra megindul. Megy. Amikor a patika kapuja mellett elhaladna, üt egyet a fejére. No. nem olyan nagyot!... csak éppen, hogy elszédüljön. Azzal a bukszát megkaparintja, s be a zegzugos utcákba... Hát majd így. Ilyenformán.. . Az utcaajtónál megállt. Fölfigyelt. Mintha az asszony szólította volna... Eh!... Nincs annak akkora hangja : Megindult. Egy darabig tétovázva lépegetett, de hovatovább sebesebbre fogta. Sebesebbre, meri magamagát kezdte gúnyolni: — Félsz? ..; Nem szégyelled magad? ... Mikor a patika kapuja alá béhií- zódott, egyszerre úgy kezdett verni a szíve, hogy a tenyerét akaratlanul is rátapasztotta: — Na, bolond, na..; A toronyóra tizenkettőt vert. Olvasta: — Egy, kettő. . három.:; Éjfél. Vajon elaludt az asszony? .:. Vagy azóta le se húnyta a szemét?... Várja, hogy mikor jön vissza. S ha szerencséje lesz. mit mond majd néki?: j.; Hol vette a pénzt? * Találta? Nem hiszi el. Majd azt mondja. hogy kapta. Kitől? ... Hát egy embertől. Előlegbe, öt öl fa föl- vágásáért. De csak apránként adja oda. Úgy könnyebb lesz: — Újfönt kaptam öt pengőt. S odaadja neki. — Ehol é!... Az asszony aztán vesz rajta húst, kenyeret, lisztet. Csak akkor vette észre, hogy alig négy-öt lépésnyire egy ember áll előtte a járdán. Alacsony, nyeszlett kis ember. Egyik kezével fogja az útszéli fát, a másikkal hadonászik. Közben mond valamit. Kinek? ... Van mellette valaki?..; Kissé kihajol. Néz ..: Senki. — Akkor hát te vagy az én emberem! — szalad át a fején. A nyeszlett kis ember eleresztette a fát 6 megindult. Amint közéiedetl. hallotta, hogy egy nóta akadozik benne. A száján ki-ki bökken egy- egy hang, de az is formátlanul. Na, ez jól elkészült!... Elázott teljesen. Ezt le se kell ütni. csak átölelni: — Gyere velem komám! Amikor a kis ember melléje ért, úgy érezte hogy szólnia kellene neki: »-Menjünk együtt...« Belekarolni, mintha ismerné. Ha vonakodik, még akkor is elbánhat vele. De amikor ki akart lépni a kapu alól, a lába megtagadta a szolgálatot. Nem mozdult. Nem bírt... Ekkor mái* tudta, hogy nem fog ő megtámadni soha senkit. Nincs hozzávaló ereje, Horgjasztott fejjel hazafelé indult. Lesz, ahogy lesz. Ha úgy van elvégezve, hogy pusztulrüok kell, legalább becsülettel pusztulnak. Amikor odaért ahhoz a fához, ahol a kis nyeszlett ember stációzott, a fa tövénél egy fényes kis holmi ütő- dött a szemébe. Lehajolt, fölemelte. A távoli utcalámpa fénye rávetődött a markában tartott fényes holmira. Fölismerte. Óra!... Aranyóra. Rajta vastag aranylánc. Forróság ömlött végig a hátán. — Vagyon!... — lüktetett benne az öröm. Talán száz pengőt is megér. Lesz kenyér, húsleves, orvosság. Lesz!... mért ez igazjószág!... Nem lopta!.. . Nem vette el senkitől. Találta. Ehhez már joga van!.. . Hirtelen nagy kérdőjel ágaskodott fel a belsejében: »Joga volna hozzá? ... Hisz ott megy a gazdája. Az vesztette el. amikor itt hajukéit. Kiesett a zsebéből. Az órára tekintett, majd meg a kis ember után nézett, aki már odaért az utca sarkához. Na, most mindjárt elfordul s aztán? ... Megrázta a fejét s jobb karjával hitegetni kezdett. Ügy kiáltotta utána: — Halló!..; Álljon meg!.. s Aztán sebesen nekilódult.;: Amikor beérte, felikérdezte: — Nem vesztett ed a fánál valamit? A nyeszlett kis ember mintha egyszerre kijózanodott volna, a zsebéhez kapott: — Az órám!... Az aranyórám!.. — Itt van! — nyújtotta neki a görbe útra tévedt ember. Majd azt is hozzá magyarázta: — Ott volt a földön. A fa alatt. í j Péczeli Endm
