Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Kedd, 1958. április 1.

ZAKMAGTARORSZAG

3

A

z imperialista körök, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, 1956 őszén olyan kalandokba bocsátkoztak, amelyek könnyen lángba boríthatták volna az egész világot. Az évek óta tartó előkészítés után Magyarországnak a szocialista táborból való kiszakítását célzó ellenforradalmi provokációt robbantottak ki hazánkban. Az ellenség jól tudta, hogyha nem sikerül Magyarországot elszakítani a testvéri országoktól, akkor nem számolhatja fel az ország függetlenségét és a nép szocialista vívmányait. Ezért céltudatosan szerepelt az ellenforradalom programjában a varsói szerződés alapján Magyarországon állomásozó szovjet egységek azonnali kivonásának hangoztatása. Tetszetős jelszavakba burkolva követelték: ..Semleges. független Magyarországot. — mondjuk fel a varsói egyezményt”. A szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodását féktelen nacionalista hangulat keltésére használták fel. s a szovjet egységek hazánkban való tartózkodásának célját hazug rágalmakkal — nemzeti függetlenségünk megsértésének vádjával — igyekezték torz megvilágításba helyezni.

M

ár-már úgy látszott, hogy győzedelmeskedik a dédelgetett imperialista terv. Az idegek pattanásig feszültek. Mi lesz, mi következik? — így tette fel a 'kérdést a történelem. A dermedtség nyomasztó légköre uralkodott, minden pillanatban várva a há-boi<6 kirobbanását. Saját erőnkből már nem tudtuk volna az eseményeket helyes irányba vinni. Csak két lehetőség volt. Az ellenforradalom győzelme, vagy a szovjet hadsereg segítsége. S népünk nagy szerencséjére a végveszély óráiban megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány.

Még ma is itt cseng a fülünkben a sorsdöntő elhatározásról szóló rádió- közlemény. Kádár János és Mün- nich Ferenc elvtársak szavai: Nem nézhetjük tétlenül a legjobb hazafiaink lemészárlását, ezreinek be- bortönözését. kivégzésüknek előkészítését, a fasizmus uralomra jutását. ezért a varsói szerződés alapján a szovjet kormányhoz fordultunk fegyveres segítségért. Történelmileg egvetlen helyes és jogos tett volt ez a lépés. Ha a Horthy-fasizmusnak joga volt 1919-ben — a felső tízezrek uralmának érdekében — igénybevenni a nemzetközi reakció erejét, még a szenegáli négerekét is. akkor a kommunistáknak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynaik a

dolgozó milliók, a nemzet iffazi függetlensége és az európai béke érdekében — méginlkább és ezerszer joguk volt testvérükhöz, a szovjet , nép hadseregéhez fordulni. oT7c5TTcd ü oTi cd > I

A Szovjetunió, amely 1945-ben ünnepélyes fogadalmat tett, hogy sohasem engedi többé feléledni a fasizmust Európában, felelősségteljes lépésre szánta el magát, a magyar nép segítségére sietett. A szovjet kormány, amelyet ebben a lépésében a szocialista tábor összes országai támogattak, az internacionalista és a kommunista kötelesség elvéből indult ki. Ügyet sem vetve a nyugati propaganda fenyegetéseire és veszett üvöltözésére, annak ellenére, hogy a munkásmozgalom opportunista eleméi meginogtak és nyíltan elítélték e lépést, határozottan cselekedett. Tudta, hogy a haladó emberiség, közte a magyar nép megérti és helyesen értékeli a szovjet hadsereg lépését. A szovjet hadsereg egységeinek részvétele az ellenforradalom szétzúzásában a proletárszolidaritás legnagyszerűbb megnyilvánulásai közé tartozik. Ismét áldozatokat vállalt a magyar nép létérdekeiért, a béke és a szocializmus közös ügyéért.

A varsói szerződés gyakorlati alkalmazásával megmentette hazánkat a fasiszta múlt visszatérésétől, megzabolázta a háborús kalandorokat, s elhárította Európa feje felől a háború veszélyét. A szovjet hadsereg internacionalista tette, a szocialista országok baráti közössége kézzelfoghatóan megmutatta, hogy határozottan és keményen vissza tudja verni mindazokat a kísérleteket, amelyek az országok dolgozóinak életbevágó érdekei ellen törnek.

A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok nemcsak az ellenforradalom szétzúzásának idején, hanem azelőtt és a jelen viszonyok között is a magyar nép szabadságát, függetlenségét és a világ békéjét védelmező feladatokat lát el a nemzetközi reakció agresszív terveivel szemben. Ittlétüket nem lehet kizárólag csak a két ország viszonyára leszűkíteni, elszakítva a mai nemzetközi helyzettől. A szovjet csapatok Magyarországon* való tartózkodása indokolt, mely a proletárinternacionalizmusból, a Szovjetunió következetes szocialista külpolitikájából. a háború és béke lenini elveinek érvényesítéséből és a varsói egyezményből következik.

T smeretes, hogy az imperia‘ listák háborús terveket kovácsolnak a szocialista tábor országai ellen. Nyugat-Németor- szágban fasiszta tábornokok vezetése alatt a náci hadsereg 'kezébe adták a tömegpusztító fegyvereket. Az imperialista kalandorok példátlan fegyverkezési hajszát folytatnak. Az USA például ma 76-szor többet költ hadi kiadásokra, mint 1939-ben. Az Egyesült Államok katonai támaszpontok hálózatával vette körül a szocialista országokat. Hazánk határainak közelében, mintegy 200 NATO repülőteret építettek, ebből 44-et Nyugat-Németország területén. S mindez együttvéve megnöveli egy váratlanul indított támadás veszélyeit hazánkra nézve. E tények mellett még mindig nincs megegyezés a leszerelés kérdésében. Pedig a Szovjetunió számtalanszor kezdeményező lépéseket tett a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ilyen nemzetközi helyzetben azzal is tisztában kell lennünk, a mi erőnk nem elégséges arra, hogy megvédjük hazánk függetlenségét az imperialista hatalmakkal szemben. A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok hozzájárulnak hazánk korszerű védelméhez, egy esetleges váratlan támadással szemben, és — az ellenforradalmi propaganda hazugsága ellenére — nehéz anyagi áldozatoktól kímélik meg népünket.

A szovjet csapatok Magyaror- szágón magasztos szerepet töltenek be. Európa szívében védelmezik a szocialista tábort’, ezen belül saját hazájukat, de elsősorban hazánk városait, üzemeit, falvait, népünket. Jelenlétükkel a munkáshatalom megvédését és a szocializmus építéséből fakadó békés alkotó munkát is biztosítják, segítik. Ezért elsősorban a magyar nép érdeke követeli, hogy a szovjet hadsereg egységei tartózkodjanak hazánk területén. S mindez egyben nemzeti függetlenségünk oltalmazását is jelenti.

Az októberi ellenforradalom bebizonyította azt is, hogy a semlegesség elfogadását illetően nem lehetnek illúzióink az imperialisták szándékáról. A mai nemzetközi helyzetben tehát indokolt, hogy kétszeres felszabadítónk, a szovjet hadsereg egységei tartózkodjanak hazánkban, segítenek védelmezni népünk békéjét, hazánk függetlenségét. A világ katonailag is legerősebb hatalma a szocialista Szovjetunió hadserege segít megőrizni nemzeti függetlenségünket. Az imperialisták értsék meg végre: minden kalandortervük a továbbiakban is kudarcra van Ítélve!

""VT épünk e napokban különös há~

^ Iával készül hazánk felszabadulásának nagy ünnepére. Szívből és lé lekből fakadó lángoló szeretet árad a szovjet egységek harcosai felé. Soha nem múló hálával emlékezünk azokra a hősökre, akik 1917 és 1945 után, 1956-Jban újból vérüket ontották népünk életéért, vérükkel pecsételték meg a szovjet - és a magyar nép örök barátságát.

Pál Lajos

a xoiomu vessző vet kezetek központi lapja, a „Szuvékezet” ank.ioi t Miskolcon olvasóival. Az ankétot a „Dózsa” pártszervezet helyiségében tar.oU/! AxÍS^Zt*° ,?ai]a?Í L*“16» a lap ,e,elös szerkesztője, országgyűlé'i képvise Ő vei Nanási László elvtárs beszámol a lap eddigi munkájáról, terveiről, feladatairól.

Szakács- és cukrászversenv volt Mezőc«á*on

I ^

Tóbiás Piroska, az edelényi földművesszövetkezet cukrásztanulója meg csak másfél éve mesterkedik a szakmában. A mezőcsáti cukrászversenyen második helyezést ért el. Készítményei: edelényi Il-es akna, vegyes mignon, vegyes dessert, csokoládé lakodalmi torta.

Szabó János, a sajókazai földművesszövetkezet cukrásztanulója 6 hónappal ezelőtt ismerkedett meg a cukrászmesterséggel, így külön elismerés illeti a harmadik helyezésért. Készítményei: dísztorta, uzsonna-torta, Margit-szelet, vegyes csoko Iádé, csemege.

^IIOllOilQ

A Szovjet Hadsereg népünk békéjének9 függetlenségének

oltalmazója

A LEUNA-MÜVEK DOLGOZÓI

mégis újjáteremtették az üzemet. Nem egyedül.és nem nehézség nélkül, de újjáterem.ették azt. Nyolc- százezer köbméter törmeléket kellett eltávolítani és körülbelül 150.UÜ0 tonna ócskavasat kellett megmenteni. biztonságibahelyezni. Lepésröl- lépésre építették újjá a termelési berendezéseket. A nagyszabású újjáépítés döntő fordulatát 1946 augusztus 1 jelentette. Ezen a napon államosították és a műtrágya termelésére állították át az üzemet. A szovjet kormány annak érdekében, hogy a Német Demokratikus Köztársaság építő munkáját támogatni tudja, elhatározta. hogy a Leuna-mű veket — amelyet eredetileg a jóvátételi pro- grant keretében le akartak szerelni — mint szovjet tulajdont Németországban hagyja. És a szovjet kormány nemcsak a szavaknál maradt, 150 millió márkát bocsájtott a termelési berendezések helyreállítására. További 50 millió márkát fordítottak a nagyjavításokra. Kiemelkedő szovjet szakemberek /ették át az üzem vezetését, amel$ évről-év re mind nagyobb jelentőségre tett szert. A szovjet elvtársak egyidejűleg gondoskodtak a szociális és kulturális berendezések nagyszabású kiépítéséről is. 1954 január 1-én. amikor a szovjet kormány a Leuna-mű veket is teljesen díjtalanul adta át a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak, Leuna ekkor Európa egyik legmodernebb nagyüzeme volt.

A LEUNA-MÜVEK története és fejlődése nagyon hiányos lenne, ha nem említenénk meg ezzel kapcsolatban a közép-német proletariátus forradalmi osztályharcát, amelyet Leuna nevétől nem lehet elválasztani. Az üzem felépítésénél az első órától kezdve érezni lehetett a párt segítségét és támogatását. Az SPD, a szoc;á’.demokraták forradalmi bal- számyának vezetése alatt álló hallei kerületi pártszervezet már a munkás- barakokban is a politikai munkával

LEUMÁ

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG LEGNAGYOBB ÜZEME

kezdte és felvilágosító munkájával megnyerte a munkások szivét és élteimét. 1917 augusztusában Leuna munkásai tiltakoztak az imperialista háború ellen, nagy tüntetésen bizonyították be hatalmukat, és gazdasági eredményelőre kény szeri tették a konszern urait, 1918 novemberében Leuna munkásainak képviselete kényszerítette az igazgatóságot, hogy bocsássák el az üzemi&öl a legvadabb lázítókat. izgatókat éA hajcsárokat, később pedig arra ftényszeritette, hogy ismerje el a munkás- és katonatanácsok ellenőrző szerepét.

Köszönet a Leunában dolgozó munkás funkcionáriusok munkájának, hogy az üzem kollektívája lendületet adott a középnémet munkások mozgalmaihoz. így jött létre 1919 márciusában a közép-német területen egy új nagy tömegsztrájk, amelynek alkalmával politikai követelésekkel lépték fel, valamint több jogot követeltek a munkások részére az államigazgatásban és a gazdasági életben. A tömegmozgalom oly erős volt. hogy szószerint véve »minden kerék leállott«, ugyanis a vasutasok is sztrájkba léptek a hivatalnokokkal egvütt.

1920 márciusában Leuna azok közé az üzemek közé tartozott, amelyek elsőnek követték az általános sztrájkra való felhívást, és közösen harcoltak a Kapp tábornok vezetése alatt működő reakciós tiszti klikk ellen. A Leuna-művekből sok munkás fegyverrel a kézben vett részt ennek az ellenforradalmi akciónak a leverésében. A német monopolkapitalisták — féltve pozícióikat és profitjukat — aggodalommal figyelték ezt a forradalmi fejlődést Leunában

Irta:

Gerhard Vahrenwald

és egész Közép- Németorszá gban. Éppen ezért elhatározták, hogy a munkások íelbűjtásával Németországnak ezt a forradalmi központját szétzúzzák. 1921 március 14-én a kormány rendőr-csoportokat bocsátott a munkásokra, hogy az üzemeket elfoglalják. 1921 március 22-én a közép- német térségben megkezdődtek a harcok. Az el len forradalom a középnémet munkásság ellenállásának megfékezésére 39 ágyúval és páncélkocsikkal felszerelt rendőrszázadot vetett be. A forradalmár munkások a rendőrök elleni harcban mindenütt bátorságot és hősiességet tanúsították. Különösen a Leuna-művek volt az ellenállás középpontja. A nagy ipari komplexum teljes bekerítése és az egy óráig tartó tüzérségi tűz után kezdődött meg a rendőrségi csoportok rohama. Leuna munkásai közül sokan az utolsó töltényig ellenállást tanúsítottak. A túlerő azonban mégis nagy volt. Az üzemben lévő összes munkást fogságba ejtették és nagy lágerba zártáik őket. Itt a rendőrök állati módon bántalA dolgozók egészségvédelmét gyakorlatban is oktatják. Az üzem egyik poliklinikai osztálya.

mázták őket és közülük néhányat meg is gyilkoltak.

Nemsokára bebizonyosodott. hogy az 1921 márciusi vereség ellenére a Leuna-mű vek kollektívájának . harci akarata széttörhetetlen volt. 1923 augusztusában példásan vettek részt abban az általános sztrájkban, amelyet a munkások az infláció által tűrhetetlenné vált helyzet megjavítása céljából szerveztek. Leuna területén a Weimari Köztársaság * ideje alatt (1918—1933) a dolgozók hatalmas harci tüntetés formájában minden évben összejöttek az 1921 márciusában elesett dolgozók sarjánál, hogy harci készségüket bizonyító kegyelettel emlékezzenek meg róluk. 1927-ben volt a legnagyobb tüntetés, amikor Ernst Thälmann a Gröllwitz- ben eltemetett áldozatok emlékművét leplezte le.

LEUNÁBAN a forradalmi mozgalom még a fasizmus uralma alatt- sem gyengült meg, a terror és be- súgások ellenére sem. Az üzemben folyamatosan alakultak ellenállási csoportok, amelyek a fasiszta hóhérok ellen szervezték harcukat.

Ma, amikor Közép-Németor- szágban a Német Demokratikus Köztársaság ezen a részén is a munkásosztály vette át a hatalmat, minden évben nagy tüntetést szerveznek a munkások Cröllwitzben. A párt harci csoportjai, néphadseregünk egységei és a dolgozók tízezrei fogadják meg minden évben a márciusi elesettek emlékművénél, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne folyjon többé munkásvér és sem Leuna, sem más vállalat ne váljon többé a háborúra vágyó monopolisták kizsákmányolási tárgyává. Megfogadják, hogy a rendelkezésükre álló minden hatalommal, mánt a :ociaii5ta tábor szilárd bástyái, köz- ínsaságunkat erősítik és megvédik.

Fordította: tíasnyvc András — Vége. —

A Szövetkezet című lap sajtóankétja Miskolcon