Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
r fiSZAKMÄGTARORSZÄC Péntek, 1958 április 4. M ünnich Ferenc elvtárs ünnepi beszéde egész gazdasági élet magasabb szintet ért el, mint 1956. első kilenc hónapjában. A magyar dolgozók munkája, a Szovjetuniótól és többi barátunktól kapott segítsége tette ezt lehetővé, s most már azt a célt tüztük magunk elé, hogy az életszínvonal stabilizálása mellett lényegében saját erőforrásainkra alapozva növeljek a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal további emelésének egyetlen biztos alapját. Ez évi tervünk ugyanúgy, mint készülő hároméves tervünk, a párt és a kormány hosszabb időre szóló gazdaságpolitikájának részét képezi. Ennek a gazdaságpolitikának lényege az, hogy az ország természeti adottságaira, a reális lehetőségekre, a dolgozó nép öntudatos, jó munkájára és a baráti .országokkal fennálló együtt- lűködésre épü'l, s azzal számol, hogy 1 legésszerűbben használjuk fél leie tőségeinket, ilyen módon fokoza- osan, de biztonsággal haladjunk lőre a szocializmus építésének titán. A kormány megfelelő intézkedéseket tett és tesz arra is, Jiogy a legfontosabb területeken bizonyos minőségi átalakulás történjék a gazdasági fejlődésben, ízért tűzte ki célul ez évi népgazda- ági tervünk az ipar szerkezetinek ökozatos javítását. A nehézipar lehetőségeinknek megfelelő további fejlesztése mellett az eddiginél gyorsabb ütemben kívánjuk emelni az üapanyagtermelő iparágak, vaia- nint a gazdaságosan exportálható íruoiikikeket gyártó iparágak terme- ését. A dolgozók helyeslésével ta- álkozott a kormánynak az az intézkedése, amely a dolgozók anyagi ösz- :önzése céljából kialakította a nyereségrészesedés rendszerét, amelyet a továbbiakban is ffcnin kívánunk tartani. Ennek alapjául a termelés gazdaságosságát tekintjük. Ezzel is azt akarjuk előmozdítani — ami minden dolgozó érdeke —•. hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Ez évben, az első alkalommal, egymillHárd forjnt nyereségrészesedést fizettünk ki a dolgozóiknak. Számtalan más ténnyel együtt ez a tapasztalat is arról győzi meg munkásosztályunkat, műszaki értelmiségünket, hogy érdemes odaadóan fáradoznia a tervek teljesítésén, helyes és szükséges, hogy a sajátmaga érdekében is magáévá tegye kormányunknak a takarékos gazdálkodásra vonatkozó felhívását. Elsősorban az ipar és a mezőgazdaság dolgozóin, velük együtt a tudósokon, a tudomány szakemberein, a technikai értelmiségen múlik, hogy megoldjuk iparunk, egész népgazdaságunk további fejlesztésének fontos feladatát: Emeljük a termelés műszaki-technikai színvonalát és különösképpen ezzel a módszerrel tegyük olcsóbbá termelésünket, versenyképessé exportra kerülő termékeinket. Az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok azzal járulnak hozzá saját maguk és egész népünk életének javításához, ha mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában fejlesztik, nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre és lehetővé teszik, hogy a hazai szükségletek kielégítésén kívül, adottságainknak megfelelően, mezőgazdasági termékeket is exportálhassunk, s cserébe értük a termelőmunkához és a vásárlási igények kielégítéséhez szükséges anyagokat, termékeket vásárolhassunk. Minden dolgozó fibbarn a biztos tudatban munkálkodhatik. hogy a pártós a kormány szilád, nem kapkodó és nem kanyargó marxista—leninista politikája — és ezen belül szolid gazdaságpolitikája megteremti a nyugodt., alkotó munka, a fejlődés, a további gazdasági sikerek feltételeit; Az ünnepi évfordulón minden tapasztalatunk és visszaemlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó úton járunk, jó cél eléréséért munkálkodunk. Népünk szabad, független, szocializmust építő nép. Magáénak érzi ezt a társadalmi rendet, megvédelmezi minden ellenséges támadással szemben. Készen áll a munkára, hogy tovább haladjunk előre és felfelé, a szocializmus magaslatai felé. Népünk saját erejé- ben és nagy barátaink támogató erejében bizakodva néz a jövő elé! Éljen április negyediké — hazunk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen a világ dolgozóit egybefor- rasztó proletár internacionalizmus! Éljen a béke! Münnich Ferenc nagy lelkesedéssel fogadott szavai után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió KoirmmrííSíS Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. ^Folytatás az 1. oldalról.) mének hírei, a leninizmus termékenyítő eszméi. A magyar nép fiai ezerszámra áldozták életüket, amikor az intervenciósok, a szövetkezett kapitalista hatalmaik meg akarták fojtaná a világ első szocialista államát. A testvériség szoros kötelékei a szovjet és a magyar nép között akkor fonódtak, amikor népünk öntudatos harcosai a szovjet nép fiaival együtt ha- láltmegvető bátorsággal küzdöttek a .betolakodó tőkések és a fehértiszti árulók ellen. Tovább mélyült a szovjet—magyar barátság 1919-ben, amikor Tanácsköztársaságunk a minden oldalról megtámadott Szovjetország első szövetségesévé lett. A szovjet—.magyar barátság történetének további dicsőséges lapjai 1945-ben, s az utána következő esztendőkben Íródtak. A magyar történelem számos olyan eseményt jegyzett fel, amikor idegein hadsereg azént vonult be az országba, hogy győzelmének eredményeként rabságba taszítsa, tartományává, vagy gyarmatává tegye Magyarországot. Példa - nélkül- áll a magyar történelemben — de bízvást hozzátehetjük, hogy a múltban nem volt erre eset az egész emberiség történelmében sem —, hogy hadsereg azzal a szándékkal érkezzék az ország területére, azért folytasson ott harcot, azért áldozza fiainak vérét és életét, hogy a győzelem eredmény eként az az ország a népé legyen, .az az ország független és szabad legyen. A történelemiben először a szovjet hadsereg, a Szovjetunió művelte ezt, mert a Szovjetunió, politikája leninizmus tanításain, a proletárintemacionalizmuscn, a más országok - szuverén! tásának tisztelet- bentartásán, a teljes egyenjogúságon épül. Ezek az elvek határozták meg mindig alapvetően a szovjet és a magyar nép kapcsolatát. A testvéri barátság, a segítségnyújtás nagyszerű bizonysága volt, hogy a Szovjetunió — kérésünkre — 1956. novemberében segítséget nyújtott a forradalom magyarországi erőinek, támogatta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által tömörített tömegeket abban, hogy fegyveresen leverjék az imperialisták által szervezett, pénzzel és fegyverrel ellátott, uszító propagandával támogatott ellenforradalmat. A veszélyben forgó nérphatalom megvédéséért vívott harcunkban erkölcsipolitikai és anyagi erővel is oldalúnHruscsov és Vorosilov elvtársak üdvözlő távirata hazánk felszabadulásának évfordulójára Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt titkárának, Központi Bizottsága első Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Münnich Ferenc elvtársnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének _ Budapest Kedves Elvtársak! Forrón üdvözöljük Önöket és az egész magyar népet a Magyar Nép- köztársaság nemzeti ünnepe, az ország fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából. 13 évvel ezelőtt a magyar dolgozó nép megdöntötte a földbirtokosok és tőkések uralmát és a hatalmat a maga kezébe vette. Az elmúlt évek alatt a magyar dolgozók nagy sikereket értek el a politikai és a gazdasági építésben, a nemzeti kultúra fejlesztésében és a népjólét emelésében. A magyar nép döntő csapást mérve a nemzetközi és belső reakcióra, amely 1956 őszén megkísérelte meg dönteni Magyarországon a dolgozók hatalmát és visszaállítani a fasiszta rendet, megvédte vívmányait és hű maradt a proletárinternacionalizmus eszméihez. A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével a szocialista országok testvéri segítségével gyorsan felszámolta az ellenforradalmi lázadás súlyos következményeit és helyreállította az országban a forradalmi rendet. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar dolgozó nép sikereinek és egész szívükből kívánnak neki új eredményeket a szocialista építésben. N. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke- K. VOROSILOV, a szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai Az Országháziban a Minisztertanács üléstermében csütörtökön délben 12 órakor folytatódtak a tárgyalások a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Szovjetunió pártós kormányküldöttségei között. Magyar részről a tárgyaláson résztvett Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich -Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Fock Jenő elvtárs, a Magyar-Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiss Károly elvtáns, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marosán György elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Sik Endre elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügymi- nászkere* Szovjet részről a tárgyalásokon résztvett N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, F. R. Kozlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, Szovjetunió Minisztertanácsának első' elnökhelyettese, A. A. Gromiko elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag ja, a Szovjetunió külügyminisztere. V. V. Grisin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott' ságának tagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke P. J. Seles2t elvtárs, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a kijevi területi pártbizottság első titkára, A. P. Bojkova elv társnő, a Szovjetunió Kommunis ta Pártja központi revíziós bizottsá gának tagja, a Leningrad városi párt bizottság másodtitkára és J. I. Gro mov elvtárs, a Szovjetunió Kommu nista Pártja Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió magyaror szági nagykövete; A szívélyes és barátságos légkörben folyó tárgyalásokon folytatódott a két felet érdeklő politikai, gazdasági és kulturális kérdések megvitatása. A küldöttségek eszmecserét folytattak az aktuális nemzetközi ■helyzetről is. (MTI) kon állt a Szovjetunió és vele együtt a szocialista tábor, valamennyi országa.. Kedves Elv társak! Tizenhárom esztendővel ezelőtt nyertük vissza' függetlenségünket és szabadságunkat, s a mai évfordulón elmondhatjuk, megvan minden biztosítéka amaik, hogy ezt a függetlenséget és szabadságot megvédelmezzüik, soha többé el ne veszítsük. Biztosítéka ennek az, hogy a párt, a kormány, a dolgozó nép levonta és helyesen alkalmazza a 13 esztendő tanulságait. Pártunk erős és egységes, s mind szorosabbá váló kapcsolatok fűzik össze a magyar dolgozó néppel. A Magyar Népköztársaság, a proletárdiktatúra állama erős, szilárdabb, mint volt. A dolgozók akaratának megfelelően el vagyunk szánva arra, hogy nem tűrünk el semmiféle kísérletet, amely a néphatalom gyengítésére, aláásá- sára irányul Az ellenforradalom nagy tanulságot jelentett a dolgozó tömegek számára. A magyar munkások, dolgozó parasztok, a nép ügyéért tevékenykedő értelmiségiek nem kívánják vissza a kapitalista múltat, s 1956 őszén látták, hogy a függetlenség és a szabadság, a szocializmus forog veszélyben. A kiszolgáltatottság és a kizsákmányolás visszaállítása került akikor napirendre. A politikai porondra lépett sötét erők az imperialisták szolgálatában azt akarták elérni, hogy a nép ismét elveszítse jogait, az ország ismét elveszítse függetlenségét és újból az imperialisták vadászterületévé és gyarmatává váljék. Ezért sorakoznak fel most mind nagyobb számban a munkásokon és dolgozó parasztokon kívül az értelmiségi dolgozók is a párt és a kormány helyesnek bizonyult, a gyakorlat próbáját kiállt politikája mellett, s munkájukkal is tanúbizonyságot tesznek arról, hogy a szocializmust választották, hívek a szocializmus, ügyéhez, a békét választották és megteszik kötelességüket a béke védelmeiben. Biztos alapokon nyugszik a mi függetlenségünk és szabadságunk azért is, mert a szocialista tábor egyenrangú és egyenjogú tagjai vagyunk, ahhoz a testvéri közösséghez tartozunk, amelynek élén a Szovjetunió áll. Erőinket a varsói szerződésben egyesítettük. Ez a védelmi szerződés válasz volt arra a fenyegetésre, amit az ÉiSzakatlamti Szövetség keretében feltámasztott nyugatnémet militárizmus jelent Európa és a világ békéje szempontjából. A mi szerződésünk szükséges és helyes voltát még jobban aláhúzzák a legutóbbi idők eseményei, különösképpen az a tény, hogy az imperialisták atomfegyverekkel is ellátják a nyugatnémet militaristákat. Dolgozó népünk érdekében szilárdan kitartunk a varsói szerződés mellett és hűen teljesítjük a szerződésiből ránk háruló kötelezettségeket. A jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy szüntelenül növekednek a szocialista világrendszer, s különösképpen a szocialista tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erői, — az jellemzi, hogy rendkívül megnövekedett és súlyában mind hatékonyabbá válik a szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió nemzetközi szerepe és a békéért folyó harca. A Szovjetunió célja az, hogy elősegítse a legégetőbb nemzetközi békés problémák megoldását. Ezért terjeszti elő az építő javaslatok egész sorát. A magyar dolgozók e javaslatok mögött állnak, s ezért a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse megvalósulásukat. A világ népei nagy örömmel látják a Szovjetunió páratlan technikai és tudományos sikereit, amelyek súlyos csapást mértek az úgynevezett erőpolitikára, keresztülhúzzák a hidegháború módszereit gyakorló és háborúra törő imperialist-a körök számításait. Ma már épeszűnek nem lehet, mondani azt az embert, aki nem veszi tudomásul, mekkora változások történtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyven esztendő alatt a győzelmes szocializmus országában. Az 1957~es esztendő adatai szerint a Szovjetunió ipart termelése a cári Oroszország 1913. évi ipari termelésének 33-szorosára emelkedett. A Szovjetunió részesedése a világ ipari termeléséből az 1917. évi két- három százalékról annak egyötödre nőtt. A nehézipar gyors fejlesztése különösképpen pedig a termelési eszközök termelésének eredménye lehetővé tette, hogy már méginlkáíbb növekvő mértékben bővítsék a közfogyasztási cikkek termelését.. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának politikája arra irányul hogy még bőségesebben lássák el a dolgozókat minden szükséges élelmi szerrel és iparcikkel. A negyvenedik évforduló alkalma ból tartott ünnepi ülésről a Szovjetunió Legfelső Tanácsa már azzal a felhívással fordulhatott a Szovjetunió népeihez, hogy a szovjet hatalom fennállásának kezdődő öitödik évtizede a kommunizmus megvalósításának évtizede legyein.! S ha ennek értékét kellően fel akarjuk mérni, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szovjet államnak fennállása negyven esztendejéből nem kevesebb, mint 18 esztendőt kellett eltöltenie a szocializmus ellenségei által rakény- szerített háborúkkal, majd pedig a háborúkban igen súlyos károkat szenvedett népgazdaság talpraállítá- sával. A közismerten primitív és rendkívül elmaradott cári Oroszországból a szovjet hatalom 40 esztendeje a világgazdaság vezető helyén álló iparral és a tudományban élenjáró legmagasabb felkészültséggel rendelkező óriási szocialista világhatalmat teremtett. A szovjet tudósok alkották meg elsőnek az interkontinentális rakétát, a Szovjetunió bocsátotta fel elsőként a mesterséges holdakat, s nyitott új korszakot az emberiség számára a természet megism. résében is. Semmi kétség affelől. hogy az a Szovjetunió, amely ekkora tudományos és techni kai sikereket mondhat magáénak, amely egyre növekvő erővel került ki a sorozatos támadások és megpróbáltatások viharából is, rövid idő alatt megoldja a most maga elé tűzött feladatokat, s még gyorsabb lép tekkel fog előrehaladni a kommunizmus felé. A Szovjetunió ereje — a világ minden népének ereje! A Szovjetunió ereje ad a mi számunkra is újabb bátorítást és bizakodást, hogy kitár tóan haladjunk tovább a magunk vá' lasztotta úton. Mint az egész világ közvéleményében, a magyar dolgozó nép millióban is óriási visszhangra talált a Szovjetunió Legfelső Tanácsának most született döntése, amely- lyel kimondta az atomikísérletek egyoldalú megszüntetését. Mekkora erőt. önbizalmat fejez ki ez a döntés! A kapitalista országok népei ennek a határozatnak fényénél még világosabban látják azt a valóságot, hogy a maguk országának imoerialista háborús uszító körei félrevezetik és becsapják a népet, amikor a Szovjetunió háborús készülődéseiről, támadó szándékairól hazudoznak. A világ népei békét akarnak, nem akarnak rettegni az atombombákkal terhes légi őrjáratoktól, az atomtámaszpontok létesítése nyomán rájuk leselkedő veszélytől. A százmillióknak ez a békeakarata — szilárdan bízunk benne — arra fogja kényszeríteni a vezető kapitalista hatalmak politikusait, hogy a kormányfők találkozóján megvitassák a nemzetközi helyzet égető problémáit és közösen keressék megoldásuk gyors lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját egyértelműen az határozza meg, hogy a szocialista tábor tagja vagyunk, mert ez biztosítja, hogy csorbítatlanul megőrizzük állami pzuveirénitágunkat és tovább építhessük hazánkban a szocializmust. Politikánk célja az, hogy ingadozás nélkül hozzájáruljunk a szocialista tábor egységének további megszilárdításához, erőinek növeléséhez, s a proletárinternacionalizmus szellemében ápoljuk és elmélyítsük a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsola táinfeat. A baráti országokkal való szoros testvéri együttműködés mellett — a békés egymás mellett élés alapelvéből kiindulva — a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy a nem szocialista országokkal is az egyenjogúság alap ján rendezze és fejlessze politikai és gazdasági kapcsolatait, viszonyát. Ilyenirányú törekvéseinknek már varjnak eredményei. Kapcsolataink a kapitalista országokkal lényegében a korábbi normális szinten teljesen helyreálltak, sőt több viszonylatban ki is szélesedtek. Az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon — a magyar dolgozó nép nemzeti öntudatát és állásfoglalását képviselve — barátaink segítségével sikeresen vissza tudtuk verni az ellenünk indított ellenséges rá- gaJomhadjáratot, amelyet a szélsőségesen reakciós imperialista körök próbáltak a mg gyár nép ellen folytatni. Kedves Elvtársak! Pártjával és kormányával összeforrott, egységében erős nép ünnepli ma hazánkban április negyediké 13. évfordulóját. Ez az egység a záloga annak, hogy sikeresen mes a szocializmus építésében előttünk álló további teendőket. Idei népgazdaság! tervünk ismeretes dolgozó népünk előtt. Ezek a tervfeladatok reálisak, arra a biztos alapra épülnek, hogy az ellenforradalom által okozott súlyos gazdasági zavarok és vesrtésécek ellenére a múlt év második felében általában már magasabb színvonalon folyt a termelés, az