Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

4

ÉSZAKMAGI ARORSZAG

Szombat, 1958. április 2b.

Érdekes

Köd előttem, köd utánam

ugyanaz a sors várt. A vendégek elérték céljukat: a mérkőzés félbeszakadt. Am csalódtak: Milan csapatának ítélték a két pontot, ezenfelül a Fiorentinára 10 ezer líra büntetést róttak ki.

Portré — kukoricaszemekből

Ordzsonikidze városban egy ifjúsági fesztiválon a felvonulók békeharcosok arcképeit vitték az oszlop elén. Az arcképeket nem festőművész festette, hanem kukoricasze- mckböl rakták össze. Az érdekes mozaik-portrékat I. J. Algatov érdemes művész ajándékozta a fiataloknak.- Azótá>- Algatov sok mozaikportrét készített kukoricaszemekböl.

Nemrég az őszét mester befejezte Nehru indiai miniszterelnök kukorica-portréját. Az arcképet elküldte India moszkvai nagykövetségére azzal a kéréssel, hogy továbbítsák Nehrunak. A válaszlevél többek között így hangzott: „A nagykövetség elragadtatással adózik munkájának és úgy gondolja, hogy az arckép a miniszterelnöknek is megtetszik

A kérlelhetetlen játékvezető

^i ^ernaAlbUC-ban <Brazilia> ejtőernyősök gyakorlatoztak a stadion Kozeteoeve. Az erős szel három ejtőernyőst éppen a labdarúgópálya fölé sodort, ahol mérkőzés folyt. Mindez oly Járatlanul történt, hogy a játékvezető meg csak félbe sem tudta szakítani a mérkőzést. Az egyik ejtőernyős eppen abban a pillanatban esett a kapusra, amikor az ellenfél lövését készült kivédeni. Természetesen a labda a hálóba repült. A játékvezető azonban mégis megadta a gólt, s döntéséhez magyarázatul hozzáfűzte:

— Mit tehet az ember, ha égi erők szólnak közbe!

„Csend az állampolgárok egyik első kötelessége“

Egy újonnan épült bécsi lakótelep népét sokat zavarta egy/hangoskodó tréfacsináló. A csendháborítót 50 schilling bírságra ítélték és megtiltották neki, hogy este 8 óra után — hangosan nevessen.

Fellebbezését a legfőbb közigazgatási bíróság azzal az indokolással utasította el, hogy „a csend az állampolgárok első kötelessége, különösen a vékonyfalú modern házakban”.

Most már lehet űrhajózni...

Vatikáni körök azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy védőszentet keresnek az clkövetkezendő világűrutazók számára.

A választás minden valószínűség szerint egy XVII. századi olasz ferencesrendi szerzetesre, Coportinoi Szent Józsefre fog esni. A hagyományok szerint ugyanis ez a szerzetes vallásos éxtázisok alkalmával a levegőben lebegett.

Újabb hajtóvadászat a lochncssi szörny után

Angol és skót búvárok egy csoportja elhatározta, hogy június közepén Lochnessbe utazik és igyekszik felkutatni a lochnessi szörnyet. A vállalkozásban előreláthatóan 30 búvárruhába öltözött és búvárfelszereléssel ellátott amatőr búvár vesz majd részt.

Többen olyan fényképezőgépeket visznek magukkal, amelyekkel 200 láb mélységben lehet felvételeket készíteni.

A búvároktól függetlenül ez évben az ad- miralitás és a BBC is hajtóvadászatot rendez a . »Nessie« becenevet viselő szörny után. A

csoport televíziós kamerát és vízalatti radar készüléket visz magával.

Évente számos jelentés érkezik arról, hogy látták a »Nessie«-t és a búvárok abban reménykednék, hogy bizonyítékot szerezhetnek a szörny létezéséről.

Termelők!

Figyelem!

Aki kukoricából magasabb terméshozamot akar elérni,

vessen

hibridkukorica vetőmagot

A hibrid-kukorica több termést, nagyobb jövedelmet biztosít.

A kukorica vetőmag csere feltételeiről a Terményforgalmi Vállalat telepei nyújtanak tájékoztatást, ahol a csere azonnal bonyolítható.

/r'VIV'/'/iy't'/l ‘/ii.Ssr/K Z

A BÁNOK OSI VÁRÁBAN

0 raiova-nak, ennek a román vá- rosnak a neve néhány év óta ismertté vált Európa és Ázsia sok

országában, mivel a várbs gyáraiban előállított villamosmotorok és transzformátorok jelentős része exportra készül'. Majdnem egy fél évezredig azonban Graiova-nak kás mezőváros jellege volt, ahol az olténiai gabona- és marhakereskedők - vásárokon jöttek össze.

A régészeti kutatások megállapították, hogy Craiova helyén valamikor Pelendava dák település terült el, amely később római erőd lett. A régi iratokból az derül ki, hogy a város a Craiova nevet 1590 táján kapta, s a név a nagybirtokokkal rendelkező kenézektől származik. B. P. Has- deu, az egyik nagy román nyelvész még a műit században úgy vélekedett, hogy Craiova eredete még régibb, kun településre vezethető visz- sza. Egy bizonyos: Barbu Basarab Craiovescu bojár a XV. században Tűnni Severinfeől Craiovába helyezte az olténiai bánság székhelyét. Vajon miért tette ezt? Ebben a kis Városban gyűltek össze a vidé.c kereskedői és iparosai. Itt hallgatták meg a bán parancsait, aki ezen a vidéken élet és halál ura volt.

Néhány érdekes történelmi emlék hirdeti azt az időt, amikor Craiova még félig város és félig falu volt, amikor városi jellege kezdett lassan kialakulni. A Sf. Bumitru katedrálist Mátéi Basarab uralkodó építtette még 1651-ben a Zsil folyó partján, a Cor- netu kolostor majdnem három évszázados, az Obedeanu templom a XVIII. század első felében épült, végül pedig a Bánok Háza, melynek eredete a XVII.* századra tekint vissza. Ez az utóbbi ma tartományi múzeum. A város modern jellege századunk elején kezdett kialakulni.

/M ivei Craiova Oltenia gazdag ter- '-'’L' mőföldjeinek közepén fekszik, a régi nagybirtőkosok gyülekezőhelye volt. Románia felszabadulásáig Cra- iovát »az ezer birtokos« városának nevezték.- Kik voltak ezek a birtokosok? Azok, akiknek birtoka egészen harmincezér hektárig terjedt.

Bár a craiovai birtokosok egytől- egyig Bukarestben laktak, mivel »súlyos terhek« nehezedtek vállaikra, parlamenti képviselők, vagy szenátorok voltak, kormánytagok, vagy polgári pártvezetők, mégis nem hagyták el városukat, mert itt igazgatták birtokaikat. Ezért Craiovában modern házakat építettek, valóságos palotákat, bankokat, szállodákat, éttermeket és bárokat, s az utóbbiak angol neveket viseltek.

Craiova rövid időn belül modern várossá alakult át, természetesen csak a központban, mert külső negyedeiben a munkások és kistisztviselők omladozó hátakban, vályogviskókban laktak. Itt az utcák sem voltak kikövezve, még a víz és villanyfény is hiányzott. A városnak az ipara igen alacsony színvonalon állt, csak egy kokszoló üzeme volt, néhány szövödéje és egy malma. Tehát jellegzetesen mezőgazdasági város volt, amelyben élesen elhatárolódott egymástól a földesurak fényűzése és a szegények nyomora.

Ma már nem lehet a régi városra ráismerni. Az ősi olténiai bánság központjának, a nagy ellentétek és társadalmi igazságtalanságok városának arculata megváltozott. A város ipari központtá alakult át, kultúrális élete magas fokot ért el.

A város szélén építették fel az »Electroputere« modern villamossági gépgyárat. Itt kezdődött el először Romániában az 5 600 kW erejű transzformátor, az 1 000 kW erejű villanymotor, a 15 000 kW erejű hatalmas transzformátor} a különböző bányamozdonyok, különféle nagyságú villanymotorok, korszerű villamoskocsik gyártása. Egy régi műhely helyén épült fel a »November 7.« mezőgazdasági gépgyár. Ugyancsak a népi hatalom vívmányaként jött létre a »Partizánul« nevű tészta- gyár, a »Harnicia« nevű étolajgyár, a »Fructul Rominesc« nevű növényi konzervgyár, a »I. C. Frimu« nevű konfekciógyár, az »Independent« nevű textilgyár és a számtalan kisipari termelőszövetkezet.

Pok más tanujele is van annak,

^ hogy Craiova milyen nagy fejlődésen ment át napjainkban. A »Május 1.« és a »Tarancuta« elnevezésű külső kerületekben bevezették a villanyvilágítást, a folyóvizet, utcákat köveztek ki, a járdákat fákkal szegélyezték, új lakóházakat építettek. Az »Electroputere« környékén egy egész új munkásnegyed alakult ki. Itt minden új, kezdve a lakóházaktól gé- szen az aszfaltig. A külváros így jellegében is közelebb került a város fényűző központjához az új városrendezési tervek kivitelezése révén.

Craiovának immár száz éve van egy színháza, melyet az emberek úgy ismernek, mint a város Nemzeti Színházát. Hosszú ideig ez volt a város egyetlen kultúrális intézménye. Ma a Nemzeti Színházon kívül a városban »Olténia« elnevezéssel Állami Filharmonikus Zenekar működik, melynek nemrégen épült fel új székháza. Meg kell említeni még a »Jiul« elnevezésű népi zenekart, a Népművészeti Konzervatóriumot, az írószövetség' itteni csoportját, az irodalmi és

képzőművészeti szakköröket, a művészeti és kultúrális intézményeket. Mindez az elmúlt években jött létre. Ugyanekkor növekedett az istolák száma, néhány év óta pedig Craiová egyetemi központtá vált. Két főiskolája van: a Mezőgazdasági Főiskola, valamint a Villamos Gépipari Főiskola. Mindkettő már eddig új mérnököket nevelt az országnak.

/L z elmúlt években átalakították a helyi népparkot, melynek hírét egész Romániában ismerik. A parkban nagy táblákra kifüggesztették az élmunkások fényképeit, sokan vannak köztük olyanok, akik a múltban mint parasztok verejtékeztek, vagy Bukarest utcáin árusították termékeiket, hogy így jussanak valamilyen keresethez. Amikor megnyíltak az új üzemek kapui, ezek az emberek bizakodóan vállaltak munkát itt, mert meg voltak győződve arról, hogy itt a maguk és országuk érdekeit fogják szolgálni. Sokan túlteljesítik normáikat. Amikor őket látjuk, eszünkbe jut az a régi mondás, amely az olteniaiak lobbanékonyságáról szól. Valóban lobbanékonyak, de me- legszívűek és szorgalmasak. Egyébként Craiova lakosai közüli került ki Vitéz Mihály fejedelem is, akinek először sikerült — ha rövid időre is — egyesítenie a románokat. Tudor Vladimirescu pandúrjainak felkelése 1821-ben ugyancsak Craiova utcáin robbant ki. .

A város fejlődését olyannyira előmozdító legnagyobb forradalmi tett azonban 1944. augusztus 23-a volt, amikor az egész ország felszabadult a zsarnokság járma alól. Tíz évvel ezelőtt pedig megszűnt a monarchia is, s ezzel tág teret kapott a munkások és parasztok ereje. A népi hatalom elűzte a földesurakat cs nagytőkéseket és egy új település, egy szocialista város építését kezdte el.

Emil Nitcscu

román újságíró.

Népek hazája — nagyvilág

„Népek hazája — nagyvilág” — Vörösmartynak ezek az ismert kifejező sorai fogják össze a miskolci Zrínyi Ilona leánygimnázium immár két éve folyó igen színes, tanulságos műsoros előadássorozatát. A sorozat keretében egy-egy osztály bemutatja valamelyik magaválasztotta nép irodalmát, művészetét, műveltségét. Értékes méltatások, versek, zeneszámok, táncok, színdarabrészletek váltakoznak a műsorokban. Az eddigi finn, lengyel, olasz, francia, csehszlovák est után szombaton -a II. d. osztály mutatta be orosz műsorát. A tanulók megszólaltatták Puskin, Lermontov, Jeszenyin verseit, derűs■ jeleneteket adtak elő Gogoly színműveiből. Az osztály kórusa népdalolcat énekelt orosz nyelven. A tánccsoport számai színesítették a műsort.

Április 26-án, szombaton délután a III. c. osztály német műsorral lép színpadra. Érdekesnek ígérkezik az I, f. osztály május 3-i ó-görög estje.

Az iskola szép sorozatával bekapcsolódik a népek barátsága hónapjának programjába és május 10-én nyilvános előadást tart az eddigi műsorok legszebb számúiból,

Bereutet munkahelyre autómotor-szerelőket és autóvillamossági szerelőket keres felvételre a miskolci 31. sz. Autóközlekedési Vállalat. Jelentkezés Miskolc, József Attila u. 36. sz.

Rossz

Vidékiek figyelem

.ádíóját visszautazásáig még aznap 6 hónapos garanciával megjavítja a Miskolci Villamosipari Ktsz. II. sz. gyors-service. Miskolc, Ady Endre u. 16. sz. A Béke-tér sarkán. Telefon: 15-658.

/a *ah ni aa f/ a nwi uiq -HETI RÁDIÓMŰSORA

Kossuth és Petőfi rádió

1958 április 28-tól májas 4-ig

HÉTFŐ, április 28.

Kossuth-ráclió: 8.10: Reggeli hangverseny. 9.10: Riportműsor. 9.25: Filmzene. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk. 12.10: Népi zene. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.13: Heti zenés kalendárium. 14.15: Népszerű operettekből. 14.55: Napirenden. 15.00: A Gyermekrádió műsora. 15.20: Takitá. Társasjáték iskolásoknak. 15.40: Népi táncok és hangszer- szólók. 16.10: Lányok, asszonyok. 16.25: Május l. versben, dalban. 17.00: Mi'lesz a jászladányiak adójából? Riportmüsor. 17.15: Tánczene. 18.10: Mozart-müvek. 18.43: Ifjúsági őrjárat. 19.00: Fényes Szabolcs dalaiból. 20.20: Népdalok. 20.45: Tudományos híradó. 21.00: Közvetítés Párizsból. A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 23.05: Tánczene. 23.30: Verses, zenés műsor. 0.10: Magyar nóták.

Petöfi-rádió: 14.20: Ifjúsági műsor. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.40: Freskó. Regényismertetés. 16.05: Népek zenéje. 16.30: Külpolitikai kalauz. 16.40: Részletek mai magyar operákból. 17.10: Muzsikáló városok. Varsó és Leningrad. 18.10: Az utolsó út. Elbeszélés, 1&.26: A barátság hullámhosszán. 18.36: Verbunkosok, népdalok, csárdások. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelv- tanfolyama. 19.13: Dalciklusok. 19.33: Glinka: Keringő fantázia. 19.45: Sporthíradó. 20.00: Részletek Máscagni: Parasztbecsület és Leoncavallo: Bajazzók c. operájából. 20.40: Falurádió. 21.05: Gershwin műveiből. 21.40: Hogyan váltak Dárius utódai koldusokká? Eló'adás. 22.00: Operettrészletek.

KEDD, április 29.

Kossuth-rádió: 8.10: Népi zene. 8.40: Az Alekszandrev-kórus énekel. 9.00: Pályaválasztás. Riport. 9.10: Három Sehu- bert-dal. 9.30: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Népszerű hangszerszólók. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25: Balettzene. 41.00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban. 11.20: Vidéki népi zenekarok muzsikálnak. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Fiatal költők versei. 13.10: Opera részletek. 14.00: Szórakoztató muzsika. 14.43: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Első szerelem. Részletek Miljutyin operettjéből. 15.25: Napirenden . . . 15.30: Egy falu ~ egy nóta.

16.10: Boberdó. Rádiójáték. 17.00: A nemzetközi proletariátus nagy ünnepe. Előadás. 17.15: Szabó József zongorázik, Beamter Jenő dobol. 17.25: Magyar nóták. 18.10: Szív küldi. 13.40: Gyári sziréna. 19.00: Nagy mesterek muzsikájából. 19.30: A tavaszi évad filmzenéjéből. 20.30: Joe Hill. Dráma. 22.13: Tánczene. 22.40: Korunk zenéje. 0.10: Tánczene.

Petöfi-rádió: 14.20: Bach-müvek. 14.40: Gésák. Operettrészletek. 15.00: Emlékezés. Előadás. 15.15: Kamarazene. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Operett-egyvelegek. 16.45: A könyvek és a könyvtárak keletkezése. Előadás. 17.00: Régi muzsika. 17.30: Rádió szabadegyetem. 18.00: Mesék a bécsi erdőből. 18.45: Fúvószenekaraink műsorából. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Tánczene. 19.45: Szegedi valuta. Riport. 20.00: Részletek vidám játékok zenéjéből. 21.05: Népi muzsika. 21.45: Tanuljunk — olvassunk. Könyv- ismertető. 22.00: Kamarazene. 22.45; KÖny- nyű zene.

SZERDA, április 30.

Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operarész- letek. 9.0.0: Rádió szabadegyetem. 9.30: Népi zene. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.30: Zenés műsor. 11.00: Könnyű zene. 11.10: Jjladrigálok. 12.10: Tánczene. 13.00: Lányok, asszonyok ... 13.15: Bécsi operett- sikerek. 13.50: Ml van a könyvesboltokban? 14.00: Népi zene. 14.45: Orosz nyelvlecke a:z általános iskolásoknak. 15.05: Ifjúsági műsor. 15.30: Georg Otsz énekel. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Napirenden... 16.15: Szív küldi. 16*30: Hazai körkép. 17.20: Szimfonikus hangverseny. 18.10: Magyar népdalok. 18.50: A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekel. 19.10: Május elseje. Eseményjáték. 20.20: A Magyar Rádió könnyűzenei hangversenye. 22.25: Tánc éjfélig. 0.10: Verbunkosok.

Petöfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió

műsora. 14.45: Szimfonikus hangverseny.

16.05: Spes: A déli tengeren — szvit. 16.30: | A vakok völgye. Rádiójáték H. G. Wells | novellájából. 17.20: Ismeretterjesztő előadás. 17.40: Tánczene. 18.10: Gyermeknevelés. Levelekre válaszolunk. 18.20: Tele- kes Béla. a legidősebb magyar költő. 18.50: Zenés műsor. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Népszerű lemezeinkből. 19.45: Sporthiradó. 20.00: Smetana. A csók. Kétfelvonásos vígopera. 21.13: Színházi, esték. Beszámoló. 22.20: Népi zene.

CSÜTÖRTÖK, május 1.

Kossuth-rádió: 8.10: Dallal köszöntjük május 1-ét. 8.30: Népdalcsokor. 9.00: Zene, hírek, riportok, tudósítások. 12.40: Népi zene. 13.201 Szív küldi. 14.00: Zenekari hangverseny. 15.00: Negyven esztendő. Versek. 15.10: Könnyűzenei bemutat^. 15.30: Az Ifjúsági Rádió vidám zenés társasjátéka. 17.10: Májusfa. 18.00: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 18.20: Uj hősök az irodalomban. Előadás. 18.50: Szimfonikus zene. 20.20: Kabaré. 21.20: Tánczene. 23.00: Kamarazene. 0.10: Népi muzsika.

Petöfi-rádió: S.OO-’tól 12.30-ig azonos a Kossuth-rádió műsorával. 12.30: Fúvószene, 13.00: Művészlemezek. 14.10: Hangie- mezoarádé. 15.10:, Kórusok. 13.40: Népek zenéje. 16.20: Könnyű szimfónikus zene. 17.00: Népszerű opera- és operetthangverseny. 19.00: Nótacsokor. 19.30: A gazdaember. Elbeszélés. 19.50: Szimfónikus könnyű zene. 20.20: Kamarahangverseny. 22.00: Operettrészletek. 22.45: Május éj — versek.

PÉNTEK, május 2.

Kossuth-rádió: 8.10: Ház^ságszédelgő. Operett egy felvonásban. 8.50: Legényke. Galgóczi Erzsébet írása. 9.05: Tánczene. 9.30: Népi zene. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: A Pénzügyőrzenekar játszik. ll.OO: Fádióegyetem. 12.10: Tánczene. 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 13.15: Opera részletek. 14.10: Úttörő híradó. 14.35: Napirenden .., 14.40: Színes népi muzsika. 15.13: Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.00: Szív küldi. 17.50: Hallgatóink írják... 18.10: Szórakoztató zene. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Részletek Lehár Ferenc ,.Paganini” c. operettjéből. 20.20: Strauss-müvék. 20.30: Helyszíni közvetítés Brüsszelből. Bart ókhangverseny. 21.20: Brüsszeli tudósítónk jelenti. 23.05: Tánczene. 0.10: Kétzongorás muzsika.

Petöfi-rádió: 14.20: Zenekari hangverseny. 15.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 15.15: Májusi dalok. 13.50:. Lányok a könyvtárban. Riport. 16.00: Népi zene. 16.40: Irodalmi összeállítás Ujzélandról. 17.00: Fúvószene. 17.20: Régi kedvelt melódiák. 18.10: Rádióegyét-em.' 19.05: Lemezmúzeum. 19.35: Sporthíradó. 19.50: Tánczene. 20.40: Falurádió. 21.05: Operettmuzsika. 21.50: világgazdasági jegyzetek. 22.00: Heti hangversenykalauz.

SZOMBAT, május 3.

Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: Uttörö-hiradó. 9.23: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Szól a harmonika. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.20: Részletek Oscar Strauss operettjeiből. 11.00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban. 11.12: Hangszerszólók. 12.10: Népi zene. 12.50: Hasek-műsor. 13.20: Opera- részletek. 13.50: Zeneértő leszek. 14.30: Szív küldi. . . 15.00: Hirdetőoszlop. 15.10: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 15.25: A kórusirodalom mesterei. 15.45: Martlny Lajos zongorázik. 16.10: Előszóval — muzsikával. 18.15: Magyar nóták, csárdások. 19.00: Színházi közvetítés. Nem vagyunk angyalok. Vígjáték. 22.15: Sporthiradó. 22.35: Táncoljunk.

Petöfi-rádió: 14.20: Az opera mindenkié. 1-5.20: Szórakoztató fúvószene. 15.30: Szobanövénykedvelők öt perce. 13.35: Zenekari hangverseny. 16.50: Zenei előadás. J7.S0: Kossuth-díjasok a mikrofoll előtt. Beszélgetés. 17.30: Mozart: B-dur szonáta. 18.13: Lányok, asszonyok. . . . 18.30: Johann Strauss müvek. 18.45: Heine és Paganini, Pernye András írása. 19.95: Tánc- zene. 19.40: Láttuk, hallottuk... 20.00: Operarészletek. 20.40: Falurádió. — 21.05: Zenés, mesés falumüsor. 21.50: Zenekari hangverseny.

VASÁRNAP, május 4.

Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életképek. 8.20: Egy falu — egy nóta. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Zenerajongók. 10.00: Vasárnapi versek. Anyák köszöntése. 10.10: Ifjúsági műsor. 11.00: Tánczene. 11.30: Magyar tájak. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi... 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Hanglemezparádé.' 15.00: Hét nap a külpolitikában. 15.1-5: Háromszéki magyar népköltészet. 15.50: A műsort összeállította: Pátzay Pál. 16.45: Az Ernst Múzeumban. Riportmüsor. 17.10: Kincses Kalendárium. 18,00: Sport-eredmények. 18.03: A Magyar Rádió tánczenekíira játszik. 18.40: Elégia egy rekettyebokorhoz. Vers. 18.43: Népszerű szimfonikus hangverseny. 20.10: Köznapi dolgokról. 20.20: Zenés karikatúra-kiállítás. 21.10: Versek — városok: Pécs. 21.40: Uj zenei felvételeinkből. 22.35: Vasárnapéji Rádiószínház: Az elveszett fátyol. 23.35: Tánczene.

Petöfi-rádió: 8.00: Liszt müveik. 3.33: Az evangélikus egyház félórája. 9.03: Köny- nyü dalok. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi... 10.52: Schumann művek. 12.30: Villamoson. Elbeszélés. 13.00: Művésziem ezek. 14.10: Akik ellopták a Holdat. Ifjúsági rádiójáték. 13.00: Szórakoztató muzsika. 15.43: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 16.00: Donizetti: Lammermoorl Lucia. Dalmű. 18.00: „Szórakoztató szimfónikus zene. 18,30: Mezei csokor. 19.00: A város peremén. 10."W: Tánczene. 20.05: Kamarazene. 20.50: Időszerű műsor. 21.10: Kórusok. 21,30: Kiván- sághangverseny. 22.30: Tánczecu^

(A műsorváltoztatás jogát a rádió igazgatósába fenntartja.)

cuu-kra-jifa&yastll -ivUVtlü.eite, ám a bíró erre nem vo-lt hajlandó.

Ekkor Montuori, a Fiorentina összekötője megszerezte a labdát és eltűnt vele a ködben, majd. labda nélkül tért vissza. 'Hoztak egy másik labdát, de arra is

A Mill an—í íorentina labdarúgó mérkőzés végeíelé sűrű köd ereszkedett a pályára. Röviddel a mérkőzés végét jelző sípszó előtt. amikor a Milan csapata 2:1 arányban vezetett, a vendégcsapat a köd miatt a játék