Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

Péntek. 1958. április 25. £SZAKMAGYAROR9*ÁG ts O Pártvezetés a szakszervezetben A szakszervezet, mint Lenin ** mondotta: a kommunizmus iskolája. Óriási szerepe van a dol­gozó tömegek nevelésében, mozgósí­tásában a szocializmus építésének idején. A szakszervezetnek, mint tö- megszervezetnek egyik alapvető fel­adata összekötni a pártot a tömegek­kel. Ahhoz azonban, hogy valóban összekötőkapoccsá váljon a párt és a tömegeik között, szükség van meg­felelő pártirányításra, segítésre, ellen­őrzésre. A párt szervezeti szabályzata ér­telmében a szakszervezeti bizottsá­gokban is létrehozták a kommunista osopcrtóikat. E formai intézkedésen kívül azonban a legtöbb területi szakszervezeti bizottságnál vajmi ke­vés történt. Megvannak ugyan az MSZMP-csoportok, de a gyakorlat­ban alig tesznek valamit. Mi ennek az oka? Egyik alapvető oka az, hogy maguk a kommunista csoportok ve­zetői sem ismerik megfelelően a tömegszer vezetek pártirányításának Kétmillió forint megtakarítás az első negyedévben Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár főkönyvelősége a héten hozta nyil­vánosságra az első negyedév önköltségi adatait. Ezek szerint a gyár első negyedéves önköltségi tervét több mint három százalékkal csökkentette és mintegy kétmillió forint megtakarítást értek el. A hengerműben pél­dául 36 forinttal állították elő olcsóbban a hengerelt acél tonnáját, a kikészítőüzemben pedig tonnánként 68 forinttal termeltek olcsóbban a tervezettnél.------------ —ooo-------------------------­M integy 30 millió forintot akarnak megtakarítani az idén a műszaki intézkedések megvalósításával az ózdi kohászok Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zóinak az idén — a tavalyihoz ké­pest — csaknem 14 százalékkal kell többet termelniük s ugyanakkor a költségszintet négy százalékkal akar­ják csökkenteni. Ezek teljesítésétől függ, hogy a gyár dolgozói az idén nyereségrészesedést kapjanak. • A gyár kollektívája előtt álló na­gyobb feladat sikeres megvalósítása érdekében üzemenként részletes mű­szaki intézkedési tervet dolgoztak ki. Az intézkedési tervben szerepel — a többi között — a korszerű tech­nológiák fokozott bevezetése. a gyártmányok minőségének javítása, az anyagokkal való takarékosság, a munka jobb megszervezése. Az in­tézkedési tervek végrehajtásánál a nagyolvasztónál például koksz- és mangánérc megtakarításból csaknem négymillió forinttal csökkentik az önköltséget, az acélműben az üsttar­tósság növelésével, tűzállótégla fo­gyasztás csökkentésével mintegy két és félmillió forinttal termelnek ol­csóbban. A durvahengerműben egy tonna félkészáruhoz hét kilogramm acéllal használnak kevesebbet a ta­valyinál. A műszaki intézkedések programjában szereplő összes tervek végrehajtásával mintegy harminc­millió forint megtakarítását tűzték ki célul. A műszáki intézkedések tervezetét többszáz példányban kis könyvecské­ben eljuttatták a gyárrészlegek, üze­mek dolgozóihoz. Az egyes feladatok megvalósítására felelősöket jelöltek ki. azokat időnként beszámoltatják az időközben elért eredményekről, vagy a megvalósítást gátló akadá­lyokról. A párt-, szakszervezeti, gaz­dasági és műszaki vezetők a dolgo­zókkal napról napra csoportos baráti beszélgetéseken vitatják meg az egyes feladatokat, kikérik a dolgozók véleményét és a cé’ -avezető új ja­vaslatokkal menetközben egészítik ki az intézkedési tervet.-ooo­A népfrontbizottság javaslatára: II. Rákóczi Ferenc szobrával díszítik Mogyoróska községet Borsod megyében, a csehszlovák hetár mentén fekvő Mogyoróska köz­ségben — a népfrontbizottság javas­latéra — a tanács elhatározta, hogy •--------------------------ooo a falu főterét II. Rákóczi Ferenc mellszobrával díszíti. A szoboravató ünnepséget június 15-én tartják meg, s addig a teret társadalmi munkával parkosítják. A tanács segítségével tíz új művelődési otthon építését fejezik be az év végére Borsod megyében Borsod megyében a községfejlesz- ési alap felhasználásával és társa- lalmi munkával az idén is számos nűvelődési otthon épül. A megyei anács most úgy döntött, hogy ebben z évben 10 új művelődési otthon •pítósének befejezését 350 ezer fo- inttal segíti. Az idén — a megyei tanács támo- iatásával — többek között elkészül íz erdőbényei művelődési otthon, tmelynek építését csaknem 3 éve kezdték meg. A korszerű új épület­ben 500 férőhelyes színháztermet, szakköri szobákat, s könyvtárat léte­sítenek. Az építési munkákra eddig közel félmillió forintot fordítottak. Az év végéig átadják a karosai mű­velődési otthont is, melynek építését már több mint 20 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a la­kosság. Az új művelődési otthonnak külön színház és moziterme lesz. helyes elveit. Némelyek lekicsdnylik, • sőt szükségtelennek látják a komim*- ♦ rnsta csoportok Létezését, Ez a ma- | gyarázata annak, hogy például a ♦ Lenin Kohászati Művek szakszerve­zeti bizottságában a múlt év szep­tembere óta egyetlen egy alkalom­mal sem ülésezett az MSZMP-cso- port. — Nálunk így is érvényesül a pártvezetés — mondja Solti András elvtárs, az szb. elnöke —. hisz én is, meg a csoport vezetője is tagjai va­gyunk a nagyüzemi párt-végrehajtó­bizottságnak. Egyébként pedig a | bizottságban többségében komim«- ♦ nisták vannak, s így felesleges egy f kérdésről kétszer is vitát rendezni. ♦ Az tény és való, hogy a szakszer­vezeti bizottság a párt útmutatása, politikai irányvonala szerint dolgo­zik. De a párt a szakszervezetet — és a többi tömegszervezetet is — ; nem a választott szervére hozott ha- f tározatokkal, vagy közvetlen uta&í- ♦ fásokkal, hanem az ott dolgozó kom- ♦ munisták révén irányítja. Követke- | zésképpen a szakszervezetben dől- f gozó kommunistákra hozott határo- ♦ zaíbói adódó feladatokat nem a j szakszervezeti választott szerv ülé- ♦ sein, hanem a kommunista csoportok J ülésein kell megvitatni. A párt politi- ♦ kájának maradéktalan érvényrejutá- * sáért mindenekelőtt ők felelnek. Ép- ♦ pen ezért szükség van szervezeti ösz- szeíogásukra, alapos felkészítésükre és rendszeres irányításukra. A kom­munista csoportoknak az egységes állásfoglalás kialakításán kívül van­nak olyan feladataik is, melyek a választott szerv üléseitől és napirendi pontjaitól függetlenül szükségessé teszik a kommunisták tanácskozá­sait. A SZOT megyei elnökségében mű­ködő MSZMP-csoport például — noha van jócskán itt is még- kívánnivaló — többé-kevésbé jól oldja meg fel­adatát. Ismeretes, hogy az ellenfor­radalom következmén.yeként vissza­esett a szakszervezet termelési tö­megmunkája. A kommunista csoport összeült és megvitatta ezt a kérdést, a kommunisták és'az elnökség figyel­mét erre a fontos feladatra irányí­totta. Az elnökség munkájának hosszú ideig e feladat képezte a ge­rincét. Az üzemekben és vállalatok­nál termelési tanácskozásokat szer­veztek. Ezek a tanácskozások hozzá­járultak ahhoz, hogy fellendült a munka, s egyre jobban kibontakozott a versenyszellem. Az itt dolgozó kommunisták munkáját is dicséri az a tény, hogy a múlt évben négy gyár nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. És az is, hogy több mint tíz vállalat kapta meg az élüzem kitüntetést! A SZOT megyei elnökségében dolgozó MSZMP-csoport napirendre tűzte az elnökségben dolgozó kom­munisták munkáját, helytállását is. Tisztázta a helytelen, zavaros néze­teket, lezárta a személyi ügyeket, bekapcsolódott a káderkérdések megoldásába. Ettől kezdve mintha kicserélték volna az apparátus dol­gozóit, megjavult a fegyelem, a mun­kamorál. elyes lenne, ha a területi szak- szervezeti bizottságokban működő kommunista csoportok is hasonlóképpen cselekednének. Per­sze a szakszervezetek pártirányítá- sára nem lehet sablont szabni. A kommunista csoportok akkor dolgoz­nak helyesen, ha a pórt határozatai­ból adódóan a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozzák ki a kommu­nisták sajátos feladatait, s aszerint dolgoznak. ('p ^ \ E ZÁSZLÓ ES A NÉV KÖTELEZ! Zászlóavató és névadó ünnepség Abaujszántón Ünnepélyes vasárnapra ébredtek április 20-án az abaujszántóiak. házakon piros és nemzetiszinii zászlókat lengetett a tavaszi szellő. Az emberek a‘ Mezőgazdasági Technikum sportpályája felé tartottak. A Szerencsi Cukorgyár zenekarának ütemére — a község főutcáján vé­gig — fegyelmezett oszlopban menetelt a munkásőrség. Tíz órakoi’ már ott álltak sorban a sportpályán, az emelvény előtt, a Lenin-sapkás, kék munkásoverálba öltözött fegyveres „civilek”, — a munkásőrszázad tagjai. Koleszár István elvtárs járási tanácselnök megnyitó és üdvözlő szavait után Kukucska János elvtá.rs, az MSZMP megyei titkára szólott a jelen­H '.I:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: koppén 13 éves korom- ban, 1909-ben men­tem szabótanulónak. A mes­ter csak úgy fogadott fel, ha vállalom, hogy 4 évig ta- nonckodom mellette. Elég rosszul bánt velem. Hiszen mi járt akkor atanoncnak? Szidás, ütlegelés. Nem is hittem, hogy valaha is véget- érnek a nehéz inasévek. Volt néhány barátom. Vasasok voltak. Azt mond­ták, ha elkeseredek a mester bánásmódja miatt, egye­dül nem sokra megyek, tartsak velük. Kapcsolódjak bele a szakszervezeti mozgalomba, amely az ifjúmun­kásod érdekeiért is harcol. Bevittek magukkal a vasas szakszervezethez, amelynek tagja lettem. Nagyon meg­ragadott engem az. hogy a szakszervezetben bátran el­mondták a munkásnép fájdalmát. Pedig az előadás szónokainak nem volt könnyű helyzete. A rendőrség mindig figyelte őket, s ha egy picit is erősebb kifeje­zést használt a rendszerrel szemben, egyszer-kétszer figyelmeztették, s harmadszorra már el is vitték, a gyű lést pedig feloszlatták. 1 Q(1Q m^ius üén nettem részt először a május l-i _t ünnepségen. Hetekkel előtte nagy izgalom­mal vártuk ezt a napot. Tudtuk, a munkásnép ünnepén részt venni nem gyerekjáték, könnyen verés, börtön le­het a vége, de még az életébe is ke rülhet. Mégis men­tünk. Korán reggel gomblyukunkban piros szegfűvel gyülekeztünk a vasasok Thököly úti székházának ud­varán. Ugyanígy gyülekeztek a többi szakszervezet tagjai is. Pontosan, előre meghatározott idő szerint in­dultunk el mi is, a többiek is. Ügy, hogy mire a Rá­kóczi útra értünk, végét nem látható tömeg hömpöly­gőit az úton, szebbnél szebb piros selyemzászlóval, minden selyemzászlón felirat. A plakátokon jelszavaink álltak: „Jogot a népnek!” Pusztuljon a tőkés rendszer!”. Minden iparág felvonult. A nép közül sokan az egész úton azt kiabálták: „Le a tőkés zsarnokokkal!”. A tö­meg utána mondta: „Le ve­le!”. Aztán megint kiáltotta néhány: „Le a kapitalista kizsákmányolókkal!”. A tö­meg megint morajlott: „Le vele!”... L ttől a hangtól megremegett az egész elnyomó rendszer. Május 1-re hatalmas rendőr-, csendőr- egysegeket rendeltek Budapestre. Mindenütt kettőzött őrség volt. Amerre mentünk, mindenütt fegyveres pri­békek álltak. Ilyen volt egy régi május l-e. Az embereket már közeledte is feltüzelte és mi, az akkori fiatalok, na­ivon, nagyon boldogok voltunk, és nagyon büszkék vol­tunk rá, hogy ezeken az ünnepségeken részt vehet­nünk. Ilyen ünnepségeken már én sem azt éreztem, bogy egyedül vagyok, hanem bátornak, erősnek érez­tem magam, mert láttam, éreztem, hogy sok tízezer lolgozó szenved, érez úgy, mint én es sok tízezer ököl mielkedik a magasba, hogy egyszer lecsapjon az elnyo­mókra. A szívem örült, ahogy láttam, mindenütt le­húzták a redőnyöket, s az urak remegve húzódtak be palotáikba. Akkor kezdtem sejteni, milyen nagy erőt, léptömeget mozgat meg május elseje, és hogy meny­nyire nagy ünnep ez a nap. C hogy miért ír most erről egy 62 éves ember? Jól esik visszaemlékezni, hogy ami akkor lehetetlen Hornnak tűnt, ma valóság. 1919-ben fegyverrel — és 'lőtte a szakszervezeti mozgalomban — küzdöttem az elnyomó rendszer ellen. Ma öreg fejjel, de boldogan szemlélgetem, hogy még sem volt harcunk hiábavaló, hiszen országunkban ma már a nép kezében van a kor­mányrúd. És május elseje ünnepléséért nem jár ma börtön, vagy halál. Csak egy gondolat fészkelődön bennem, vajon megértik-e a mai fiatalok, mit is je- °nt május 1, a munkásnép nagy ünnepe? Csurkó Béla Miskolc : — Ma zászlót bont a járás munkásőr százada. Jelentős nap ez, d zászló alatt küzd majd tovább a hatalom és a szocializmus építésének védelmében a munkásőrség — kezdte beszédét. Emlékeztetett arra, hogy az októberi ellenforradalom idején a nép államához hűséges forradalmi erők teljesen fegyvertelenül álltak a nép hatalmát fenyegető restauráciős erőkkel szemben. Olyan időkben, amikor a külső és belső reakció van­dál barbarizmusa tombolt, a forradalmi munkás-paraszt kormány pó­tolta a korábbi vezetés súlyos mulasztását, fegyvert adott azok kezébe, akik életük árán is készek védelmezni a nép hatalmát — folytatta Ku­kucska elvtárs. — S a fegyverbe hívó szó e járásban is lángot gyújtott azok körében, akiknek szíve a forradalmi tűztől lobog. Még alig hang­zottak el a hívó szavak, máris jelentkeztek a magyar proletariátus ön­kéntes fegyveres testületébe azok az emberek, akiknek a nehéz időleben is helyén volt a szívük, hogy tanúbizonyságot tegyenek hűségükről, hogy fegyverrel is védelmezzék a járás rendjét, nyugalmát, a Szovjetunió segítségével teremtett új életet, a felszabadult nép hatalmát. — A munkásőrség tetteivel már eddig is nagy szolgálatot tett né­pünk ügyében — folytatta tovább Kukucslca elvtárs —, beírta nevét az ön­tudatos dolgozó tömegek szívébe. Puszta létével, példás fegyelmével és áldozatvállalásával utat mutatott. Jelentős segítséget nyújtott az ország gazdasági és politikai konszolidációjához, a néphatalom megszilárdítá­sához. Ebben a ján '^ban is ott voltak a munkásőrök, a békés munka megteremtéséért vívott harcban, az állami és szövetkezeti tulajdon meg- védelmezésében. Helyükön voltak, amikor sok volt még a szemét, sok­szor hallatszott még ellenforradalmi izgató hangakadt még jónéhány ellenség. A néphatalom egyéb fegyveres testületével szoros fegyvexba- rátságot •tartó munkásőröknek is jelentős részük volt abban, hogy a „MŰK” idején és még később is, az ellenforradalmárok kénytelen-kel­letlen hátrább vonultak. — Ma vérrel festett vörös zászlót vesznek át. Ez alatt küzdöttek hő­siesen Párizs barrikádjain a kommunárdok, e zászlót emelte magasra a világszabadságért Petőfi népe 48-ban a Habsburg elnyomás ellen. Ezt a zászlót festették még pirosabbra a 19-es kommunisták, a Horthy- fasizmus ellen önfeláldozóan harcoló Ságvári Endre, a magyar értelmi­ség halhatatlan fiának vére, akinek a nevét ma örökli a munkásőr szá­zad. E zászlóra írt célért omlott 1945-ben és 1956-ban megannyi szovjet és kommunista mártír vére — se zászló és a név kötelez — fejezte be beszédét Kukucska elvtárs a mintegy 1300 főnyi résztvevő előtt. A munkásőrség országos parancsnoka díszparancsának elhangzása után — mely engedélyt adott Ságvári Endre nevének viselésére, s a zászló átvételére —Mika István elvtárs, Ságvári Endre önfeláldozó pél­dáját méltatva átadta a járás kommunistái által adományozott zászlót a munkásőrség zászlóti§ztjének. Ezután a párt, a szovjet hadsereg, a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői felkötötték a zászlóra szalag­jaikat. A zászló és a név továbbra is történelmi felelősségre kötelezi a munkásőrség tagjait. Segítsék megvédelmezni a haladás, a béke, a de­mokrácia, a szocializmus ügyét. E zászló és e név odaadásra. kötelez a marxizmus—leninizmus iránt. Nemcsak az eszmei barrikádokon, hanem a mindennapi életben is. Örök hűségre kötelez a párt iránt, amelyért a mártírok sokasága között Ságvári Endre is életét adta. Forradalmi fegyelemre, éberségre kötelez, hogy soha többé ne is­métlődhessék meg az, ami 1956 októbere és november 4-e között Ma­gyarországon megtörtént. A mi ügyünk a munka, a béke és a barátság. Ezt kell biztosítaniok, hogy soha többé se külső, se belső ellenség e szent ügyünket ne mocskolhassa be, kezet ne emelhessen rá! ...Se kötelességük teljesítésére a munkásőr század esküt, fogú- dalmat tett! — Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság munkásőrségének hűséges tagja leszek... , • A bizalom jogos. Elmúltak a nehéz órák, eljöttek a békés napok, de a munkásőrség tagjai nem tették le a fegyvert, továbbra is rendület­lenül vállalják a szolgálatot, a kiképzés fáradalmait, mert a forradalmi lelkesedés hatja át őket. Jóleső érzés s a teljes biztonságérzet tudata tölti el a járás dolgozóit, minden becsületes embert, mert hadseregünk és rendőrségünk hű iiai mellett ott állnak, készenlétben, őrködve » a nyugalom felett, a kék overálos munkasörök is^ PÁL LAJOS MÁJUS ELSEJE

Next

/
Thumbnails
Contents