Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

4 fiSZAKWAGYflROFSZ V. Kcflä, 1?3S. április n. Ünnepség a Lenin Kohászati Müvek Művelődési Házában Lenin születésének 88-ik évfordulóján (Folytatás a 3. oldalról,) Miránk Lenin gazdag örökséget HÍREK OLVASTAM -.. .,. az Esti Hírlap április 20-i számának ötödik oldalán a szószé* Tint következő szövegű, nagyméretű hirdetést: „Piros színű, kék színű, mályva színű 72.— Ft-os nylonharisnya Budapesten csak a Ruházati Bolt V., Váci utca 1-, V., Váci utca 4., VI., Lenin krt. 70. szám alatti szaküzleteiben kaphatók'’. — A hirdetés szövegét többször átolvasva nem az ütött szeget a fejembe, hogy vajon miként elégíthetik ki szi­várványszínű harisnya igényeiket azok a kényesízlésü harisnyavásárlók, akik a megjelölt boltoktól messze laknak, a vidékiekről már nem is szólva; vagy, hogy miért csak ebben a három kedves sziliben forgal- maznak nylonharisnyákat, miért nincsen — teszem azt — libazöld nylon- harisnya is, vagy púspöklila különleges alkalmakra, esetleg citrom­sárga a kényes Ízlésünknek: azon sem töprengtem, hogy vajon a zárt­intézeti ápolásra szorult divathölgyekhez eljut-e a hirdetés: nem, mind­ezek nem gondolkoztatiak volna el, csak egy tűnt fel: a hirdetés idézett mondatának alanya ..nylonharisnya'. állítmánya „kaphatók". így. k-val a végen, többesszámban. ...Ezt nem kellett volna. Ez a nyelvtani hiba az egész hirdetést elrontja... * ...az utcai plakáton, hagy „Ma találkozunk”, és közvetlenül alatta már jóval kisebb betűkkel, hogy nem is igaz, nem ma, amikor a pla­kátot olvasom, vagy tegnap, amikor szintén olvastam, s nem is holnap, amikor újfent olvasni fogom, hanem 24-én, csütörtökön lesz az a bizo­nyos meghirdetett randevú, amikoris vidám tarka-műsor keretében ta­lálkozik majd a közönség Jávor Pállal. Lehoczki Évával, Koós Olgával, Kardos Magdával, Borvető Jánossal, Fejér István konferansziével és a Stúdió-együttessel a Béke-moziban. — A „Ma találkozunk” tehát egy tarka-műsor tarka címe. A tarka-műsorok címeiről pedig már irtunk egy szer-kétszer. Most — helyszűke hiányában — nem ismételünk. (b) hagyott. Á Szovjetunió létrejöttének első pillanatától kinyilvánította, hogy békében akar élni minden nem­zettel, függetlenül annak társa­dalmi berendezkedésétől. Isme­retes, hogy a szovjet hatalom születésének pillanatában Lenin kiadta a békedekrétumot: Békét a világnak! E jelszót lette és teszi magáévá ma is az egész szocialista tábor, élén a Szovjetunióval. Ez a békepolitika a. szocialista rendszer lényegéből fa­kad. A szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak képvise­lői a moszkvai értekezleten nyilat­kozatban jelentették ki, hogy a két rendszer békés együttélésének lenini elve a szocialista országok külpoli­tikájának megingathatatlan alapja, a népek békéjének és barátságának megbízható pillére.' E politika igazát napjainkban is tapasztalhatjuk. A Szovjetunió az a hatalom, amely ma is megingathatatlanul sikraszáll az általános leszerelésért, a nukleáris fegyverek feltétlen eltiltásáért, az atom- és hidrogénbomba-kisérletek azonnali beszüntetéséért. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak legutóbbi ülése úgy elöntött, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti a hidrogénfegyverek valamennyi fajtájával folytatott kísérleteket. Ehhez csatlakozott április lü-án a magyar nép legteljesebb egyetértésé­vel a magyar országgyűlés. Az imperialisták azt mondják, hogy ez propaganda. Ismeretes, hogy erre Hruscsov elv társ azt válaszolta a budapesti nagygyűlésen, hogy: mi nagyon örülnénk, ha Önök is ilyen propagandát folytatnának. Az impe­rialisták azonban nem a l'egyverkc- zcs megszüntetése érdekében, hanem a hidegháború, a fegyverkezés érde­kében folytatnak propagandát. A dolgozó népek milliói szerte a vilá­gon gyűlölik a hidegháborút és bé­két követelnék. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy amíg a szocia­lista tábor egységes és összeforrott, addig az ellenség semmiféle fondor­lata nem bonthatja meg ezt a barát­ságot cs nem ijeszthetnek meg ben­nünket. A szocialista tábor egységet, összeforrottságát erősíti a varsói szerződésben lefektetett kölcsönös segélynyújtási szerződés. Valameny- nyi szocializmust építő ország békét akar. Mi magyarok büszkén valljuk, hogy hű barátai vagyunk a Szovjet­uniónak, a szocialista tábor országai­nak, dolgozóinak. Építjük és ápol­juk a barátságot a ma még kapita­lista elnyomás alatt élő dolgozókkal is. Testvéreinknek tekintjük őket, minta hogy Lenin is testvéreinek te­lki n tette őket. Engedjék meg az elvtársak, hogy a Lenin születésének szentelt ünne­pi évfordulón c helyről is soha cl nem múló hálával és köszönettel szóljak a Szovjet­unióról, hogy internacionalista kötelezettségének eleget téve, segítséget nyújtott az ellenforra­dalom leverésében cs a szovjet harcosok vérével pecsételte meg a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátságát. A magyar nép 450 éven át harcolt a szabadságért. Dózsa és Rákóczi idejében, majd 1848—19-ben és 1918—19-ben nagyszerű győzelmek születtek, de a reakció mindig győ­zedelmeskedni tudott szabadságunk felett. Megszületett szabadságunk 1945-ben és 1956-ban, mert a Szov­jetunió mellénk állt és teljesítette proletárinternacionalista kötelessé­gét... Ezután Koval elvtárs az imperia­lizmus lazító propagandájáról be­szélt, majd a tények és számok tük­rében világította meg azokat a nagy­szerű eredményeket, amelyeket a szovjet nép az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a szocialista kultúra fejlesztésében elért. Párhuzamot vont a Szovjetunió gazdaságpoliti­kája és az Egyesült Államok politi­kája között és így folytatta beszédét: — Kedves elvtársak! Lenin hir­dette meg a szocialista és kapitalista társadalmi rendszer békés egymás­melleit élését, az egymással való bé­kés versengést. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai ma is ezt az utat járják. A szocialista tábor bátran néz a versengés elé. Fegyver helyett kéznyújtással közelít ellen­feléhez is, és ezt mondja: ne verekedjünk egymással gyil­kos fegyverekkel, hanem abban merjük össze erőnket, ki tud magasabb életszínvonalat, nyu­godt életet biztosítani népeinek. Az elmúlt hetekben Miskolcra is ellátogatott a Szovjetunió lenini pártjának és kormányának delegá­ciója. Az imperialisták arra számí­tottak, hogy valami világraszóló bot­rány lesz Hruscsov elvtársék ma­gyarországi látogatása alkalmával. Az imperialisták minden esetre kel­lemetlenül csalódtak, mert a magyar- nép őszinte szeretettel és megbecsü­Az elmúlt napokban a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának dol­gozói, Bodnár Ferenc vb. elnökhe­lyettes és Babik Lajos elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatársának részvételével nagyjelentőségű érte­kezleten tárgyalták meg a Földmű­velésügyi Minisztérium által meg­hirdetett — megyék közötti mező- gazdasági versenyt. Valamennyi ta­nácsi dolgozó elfogadta cs magáévá tette a versenyt, s már ezen az ér­tekezleten hasznos javaslatokat tet­tek a további munkát illetően. Egyhangú vélemény alakult ki ar­ról, hogy a versenyszempontok va­lóban a párt és a kormány mezőgaz­dasági célkitűzéseit segítik elő. Va­léssel fogadta a szovjet párt- és kor­mány vezetőit. E találkozás a szov­jet—magyar barátság melletti tün­tetés volt. Visszatérve hazájába a szovjet párt- és kormányküldöttség április 11-én beszámolt magyarországi ta­pasztalatairól. Ez a beszámoló is az. igaz barát, az idősebb, segíteniakaró testvér hangján hangzott el. Hrus­csov elvtárs többek között ezeket mondotta: ..Azokban a gyárakban, ahová el­látogattunk, olyan kép fogadott ben­nünket, mint a mi jó üzemeinkben. Éreztük a nagy nekigyürkőzésl. éreztük, hogy a dolgozók a békés építőmunkának kívánják szentelni minden idejüket.”. Miskolc dolgozói! Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek! Mutassuk meg, hogy méltók va­gyunk a bizalomra és a jövőben még jobb munkával, a lenini ta­nítások útján még hatalmasabb eredményeket fogunk elérni mind a szocializmus építésében, mind a béke megvédésében. A mi erőnk abban rejlik, hogy pártunknak olyan példaképe van, mint a Szovjetunió lenini Kommunista Pártja. . A pú pártunk is azt, teszi, amit a nép akar, ami a nép érdeke és mert ezt teszi, ezért nem szakad el a dolgozó néptől. A Szovjetunió, a szocialista tábor országai, a leninizmus zászla­ja alatt a kommunista pártok veze­tésével, legyőzve minden nehézsé­get, biztosain halad a szocializmus építésének, a béke megvédésének útján. Lenin neve, Lenin nagy csele­kedetei és Lenin tanításai élni fog­nak évszázadokon, évezredeken át — fejezte be ünnepi beszédet Koval Pál elvtárs. Az ünnepi beszéd után az ..Ulja- nov család” című új szovjet film ke­rült bemutatásra. lamennyi dolgozó szívesen vállalko­zott arra, hogy fokozott segítséget nyújtson a járási, községi és tsz szak­embereknek és az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy megyénk győz­tesen kerüljön ki a versenyből. Közüknek! Vállalatok! Figyelem! Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy villanymotortckercsclö műhe­lyünket Tclegdi u. 18. sz. alól a Ka­zinczy u. 21. sz. alá helyeztük át. Ugyanitt üzemel motorkerékpár cs kerékpárjavitó műhelyünk is. — Bejárat a Jókai utca felól. Miskolci Fém- és Faipari Váll. Miskolc. »ŐjÁrÁs Várható időjárás kedd estig: Felhöát- vonulások, tői*“ helyen kisebb eső, egy­két helyen zivatar. Mérsékelt, időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A hő­mérséklet átmenetileg kissé csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet, ma éjjel 5—8, legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden 18—21 lók között. Távolabbi kilátások: a hőmérséklet új­ból emelkedik.-----oOo----­— Különlegesen ötvözött lemez­acél gyártását kezdték meg a Borsocl- nádasdi Lemezgyár elcklroacélmövé­ben. A gyártás bevezetésével mint­egy 200.000 forintos önköltségcsök­kentésre számítanak. — Igen látogatottak Sárospatakon azok az egészségügyi vonatkozású előadások, amelyeket a nőtanács he­lyi szervezete rendez. Legutóbb a sá­toraljaújhelyi városi kórház három főorvosa: Boda Pál, Rákos Dezső cs Zinner Sándor, valamint. Hoppál Mi­hály, a sárospataki szülészeti otthon főorvosa tartott igen értékes előadást. — Nagycsécscn átépítik a kultúrhá- zat. Amíg az új elkészül, a volt ta- nácsházát alakítják át erre a célra. Az átépítésre 20.000 forintot fordíta­nak, a lakosság pedig 15.000 forint társadalmi munkával járul hozzá, hogy mihamarább elkészüljenek á munkálatokkal. A községi KlSZ-szer- vezet kiveszi részét a munkából, na­ponta hat fiatal segédkezik az ideig­lenes kultúrotthon építésében. * Köszönetnyilvánítás. Megköszönjük mindazoknak, akik Sorger Mi.ksáné te­metésén megjelenítek, sírjára virágot, hoz- 1 ak, .részvét nyilvánításuk kai fájdalmun­kat enyhítették. Gyászoló család. — Forró községben 70.000 forint költséggel újjáépítik a Bársonyos pa­taki vízimalmot, továbbá teljesen tár­sadalmi munkával húsboltot ’élesí­tettek. A husbolt áruellátásának biz­tosítására rend behozzák az évek óla használaton kívül álló vágóhidat. — Vásári liir. Edelény Községben ors/.á- I gos állat- és «ki rakodó vásár 21-cn, céütör- I lökön lesz megtartva, melyre mindenféle — A Borsod-Hevcs megyei Állami Gazdaságok igazgatósága a Kesc- lyühalmi Állami Gazdaság igrici köz­pontjában április 23-án délelőtt 10 órai kezdettel »A szarvasmarha te­nyésztés« címmel értekezletet tart. Előadó Horn Artur, a mezőgazdasági tudományok doktora. — Kalkuttában a kolera-járvány ed­dig nyolcvan halálos áldozatot köve­telt és úgy látszik, átterjedt a város hét újabb kerületére.-----------o----------­A TTIT HÍREI Megnyílt a „Nevelés-lélektani kiállítás” az Értelmiségi Klubban. A kiállítás iránt már az első órákban is igen nagy érdek­lődés nyilvánult meg. A kiállítás megte­kinthető mindennap délelőtt 10 órától es­te 9 óráig. Belépődíj: 2 forint. Csoportos látogatások esetén .1 forint. „Ideges cs nehezen nevelhető iskolás­korú gyermekek nevelési problémái” címmel április 22-én este 7 órai kezdettel a megyei tanács (Tanácsház-tér 2.) dísz­termében tudományos, nagyelöadást ren­dezünk a város lakossága számára. Elő­adó: dr. Schnell János orvosprofesszor, a Központi Gyermekid eggonóozó Intézet igazgatója. Az előadásra minden érdek­lődőt szeretettel vár a TTIT orvostudomá­nyi szakosztálya. „A magyar színészet története” címmel április 22-én este fél 8 órai kezdettel nép­szerű történeti előadást rendez a TTIT ; történelmi szakosztálya, F.ncs község kulturotthonában. Előadó: Demeter Gyu- la gimn. tanár. Hogyan viselkedjünk társaságban? cím­mel április 22-én este i'él 7 órai kezdettel népszerű előadási, rendez a pedagógiai szakosztály Alsózsolca község művelődési otthonában. Előadó: dr. Bognár József járásbíró. „Űrhajózás és a szovjet mesterséges holdak” címmel április 22-én fél 7 órát kezdettel vctiteltképcs előadást rendez, a csillagászati szakosztály Borsodszirak község művelődési otthonában. Előadó: Apostol Ince, a csillagászait szakosztály elnöke. Miért van tél és nyár? Miért váltakoznak a nappalok és éjszakák? Erre a kérdésre ad választ április 22-én este 5 órakor Biikkszentlászló község művelődési ottho­nában Kühne László tanár, a földrajzi szakosztály vezetőségi tagja. Nyolcvan üzemi lilSZ-íiikár részvételével egyhónapos tanfolyam indul Borsod megyében Borsod megye egyik kezdte meg munkáját, fiatal vezetők -az elim-é- lcgszebb vidékén, a A tanfolyamon Bor- leli oktatás mellett — Lenin Kohászati Mű- sód, Nógrad cs Heves gyakorlati munkát is vek girincsi üdülője- megye üzemi KISZ- végeznek. A tanfolya- ben hétfőn délután szervezeteinek titkárai mól ünnepélyes külső- egy hon após KISZ-tit- vesznek részt, szám- ségek között nyitották kár képző tanfolyam szerint nyolcvanas. A meg.--------------------------OOO------------------------­V ersenyben as elsőségért AKI KÉTSZER TALÁLKOZOTT, BESZÉLT LENINNEL (Gabányi László elvtárs visszaemlékezései) Egyik csöndes miskolci utcában lakik Gabányi László elv társ. Mint magyar hadifogolyból lett partizán, vöröska lona, géppuskás osztag' pa­rancsnoka, határvédelmi biztos vett részt az októberi forradalomban, az intervenciósok elleni harcban. Két év kivételével 1947-ig élt a Szovjetunió­ban. * 1920 nyarán tíz magyar harcostár­sammal együtt búcsút intettem a Tá­vol-Keletnek, ahol mint határvédelmi biztos működtem, s elindultam a déli frontra. Utunk Moszkván át ve­zetett. Egész úton egy merész gondo­latot, vágyat dédelgettem: felkere­sem Lenin elvtársat. Nagyon sokat olvastam, hallottam róla. Az orosz nép áhítattal ejtette ki a nevét, s úgy beszélt róla, mint valami szent­ről. Nekem találkoznom kell vele — ösztökélt valami belülről. Augusztus vége felé értünk Moszk­vába. Utam egyenesen a Kremlbe vezetett. — Lenin elvtárssal szeretnék be­szélni — mondottam a Központi Bi­zottságon. — Lenin elvtárs bárkit szívesen fogad — kaptam a felvilágosítást, s útbaigazítottak. Lenin elvtárs dolgozószobája egy hosszú folyosó közepetáján volt. Nagy izgalommal indultam a jelzett irányba. Minél közelebb értem, an­nál inkább éreztem, nagyon szorít a gallérom, s a szívem erősebben do­bog. Az ajtó előtt őr állt. Nagyda­rab, szakállas munkás, katonaruhá­ban. — Lenin elvtárssal szeretnék be­szélni — mondtam elszorult torok­kal. — Ki vagy ? — Gabányi László. A keleti front­ról jövök — válaszoltam. Utat adott, s az ajtóra intett a sze­mével. — Eridj be. Kicsit zavartan álltam, ő bátorí­tóan rámmosolygott. — Eridj bátran, Lenin elvtárs szí­vesen beszél az egyszerű emberek­kel. BELÉPTEM. A dolgozószoba bú­torzata elég egyszerű volt, székek, fo­telek, dívány, s a bejárattól jobbra íróasztal. Ott ült Lenin. Irt. Én csak álltam, álltam, szívem a torkomban zakatolt, s tágranyílt szemekkel néz­tem azt az embert, aki egész Orosz­ország Szivéhez nőtt, aki egész Oroszország terhét hordja vállain, akit az orosz nép nagyon szeret. Lenin felemelte fejét, rámnézett. Tekintetében volt valami éles fény, úgy éreztem, a szívembe lát, de a te­kintete tele volt mély emberi szere­tettel, bátorítással. Elmosolyodott. Felállt, odajött hozzám, kezetnyúj- tott. — Bocsánatot kérek, Lenin elvtárs — hebegtem zavartan —, a keleti frontról jövök, s a déli frontra me­gyek harcolni. Kiváncsi voltam Le­nin elvtársra, saját szememmel akar­tam látni és hallani a szavát. — Gyere, ülj ide — mutatott egy fotelra, ö is helyet foglalt. — Mi újság Távol-Keleten? — Olt már befejeztük, Lenin elv­társ. Még a japánok makacskodnak, de már ők is futnak. — Milyen nemzetiségű vagy? — Magyar vagyok. Lenin arcán elismerési éle futott át, s nagyon barátságosan megvere- gétte a vállárnál. — A magyar népet nagyon szere­tem — mondta. — Szabadságszer etö nép, s a magyarok jó harcosok. A magyar nép kivívta a Tanácsköztár­saságot. Ez volt a magyar nép első vizsgája. Elbukott. Ez nem a magyar nép hibája. Az egész imperialista Európa rájuk rontott. De nem sza­bad elveszíteni a bizalmai. A Tanács- köztársaság letörése ideiglenes... — Tudod-e miért harcolsz? — kérdezte váratlanul. — Tudom. A munkásosztály, a nép szabadságáért. — Ti jó népek vagytok. Szeretitek a szabadságot. Meg fogjátok kapni. Nektek könnyebb lesz, előttetek áll a szovjet nép példája. Mi segítsége­tekre leszünk, de először itt kell megteremteni a szovjet rendszert. Bár szívesen maradtam volna, éreztem, mennem kell. — Köszönöm, hogy felkerestél — mondta Lenin —, jólesett beszélnem egy magyar harcossal. Vigyázz ma­gadra. Szervezzétek meg nagyon jól a forradalmai — mondta, kezet fo­gott velem, megveregette vállamat, s* az ajtóig kisért. Kiléptem a folyo­sóra, s hosszú percekig valami öröm­mámorfélét éreztem. Nagyon, nagyon boldog voltam. 1921-BEN hazatértem Magyaror­szágra. Lenin szavait akartam való­ra váltani. Elfogtak, halálra ítéltek. Megszöktem. Romániában éltem egy ideig, s 1923-ban újra szovjet földre léptem. Egy moszkvai üdülőben he­lyeztek el. Itt éltünk vagy negyve­nen külföldi emigránsok. November­ben a Központi Bizottság meghívott minket a Kremlbe, nézzünk ott szét, tekintsük meg a muzeális értékeket. A Központi Bizottság egyik tagja, egy negyven év körüli elvtárs ka­lauzolt minket. Szó esett Leninről. Tudtuk, hogy beteg. Vérzett a szi­vünk érte. Azt mondtuk az elvtárs­nak, hogy nagyon, nagyon szeret­nénk látni Lenint, ő töprengett egy kicsit, bólintott, s magunkra ha­gyott. Arca örömtől sugárzott, ahogy visszafelé jött. Hívott, menjünk ve­le. Egy nagyobb terembe vezetett minket. Aztán közölte, Lenin kö­zénk jön, de nagyon csendben le­gyünk, meri beteg. Egy oldalajtón lépett be. Már nem a régi Lenin volt. Arca beesett és sápadt volt. Csak a szeme égett a régi tűzben. Mi önkéntelenül is gos kiáltással akartuk üdvözölni, ő ujját szájára téve ezt mondta: — Pssz ... csendesen fiúk, orvosi felügyelet alatt állok, nem szabad beszélnem. De mikor meghallottam, hogy külföldi emigránsokról van szó, nem bírtam ellentállni, hogy lega­lább tíz percig ne beszélgessek ve­letek. És beszélni kezdett a szovjet rend: szerről, arról, hogy a szocializmus az egész világon győzni fog. Beszélt arról is, hogy nagyon kell szeretni az egyszerű embereket és nagyon tisztelni. — Nektek, sokat kell tudnotok. Ta­nulni, tanulni, tanulni! Csak okos ember vezetheti az országot. És egy kommunistának mindent kell tud­nia. És őszintének kell lenni — emelte fel figyelmeztetően az ujját —, a népnek mindig meg kell mon­dani az igazat, ha rossz rossz, ha jó jó. Ha nem vagyunk őszinték a nép­hez, akkor -ihagunkat vezetjük félre. A népet nem lehet félrevezetni, mert a nép az okos. EGY&ZERCSAK rámnéz. Érzem, elönt a forróság. — Téged már láttalak — mondta. — Igen, Lenin elvtárs, 1920-ban. — Emlékszem. Te vagy az a ma­gyar katona, aki bejöttél hozzám ... A szívem, megmelegedett a szavak­tól. Nagyon-nagyon jólesett, hogy a nagy Lenin évek múlva sem feled­kezett meg az októberi forradalom névtelen katonájáról. * Gabányi László elhallgatott, s te­kintete a messziségbe révedt. Nem szóltam, nem zavartam. Talán gon­dolatban. emlékei között lapozgatva újból Leninnel beszélgetett. CSORBA BARNA

Next

/
Thumbnails
Contents