Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

4 f!5 7 A KM A GT AH OKS 7 A G Vornan, 19“* wSréfus 70. Tüzön-vizen át maradjatok hűek ehhez a hazához..a • • f I Innani tannuíilóct irtott március 28-án a Nehézipari M&­UMNtíMl Idyyyuiesi szaki Egyetem KISZ-szervezete. A vörös és nemzeti zászlókkal feldíszített nagy csarnok megtelt sötétruhás fiata­lokkal. Dobi Imre, az egyetemi KISZ-bizottság íit/cára megnyitó beszédé­ben megemlékezett arról, hogy éppen egy éve gyűltek össze a kommu­nisták a szocialista érzelmű oktatók, dolgozók és hallgatók, hogy megala­kítsák a párt ifjúsági szervezetét az egyetemen is. — Két jelszót irtunk zászlónkra — mondotta Dobi elvtárs. — Az egyik: hűség a néphez, hűség a párthoz. Ez azt jelenti, hogy tántoritha- tatlanul kitartunk vezetőnk, tanítónk, a párt mellett. A. másik jelszó: együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért. Ez azt fejezi ki, hogy munkánk célja a magyar nép felemelkedése és ezen együtt kí­vánunk dolgozni az egész magyar ifjúsággal. A következőkben a titkár utalt arra, hogy mennyi nehézséggel kel­lett megküzdcniök, épp itt az egyetemen, a kommunistáknak, a szocia­lista fiataloknak, amig eljutottak a párt ifjúsági szövetségének megalakí­tásáig. Komoly harcot kellett vívniuk, hogy eredményeket tudjanak fel­mutatni. Dobi elvtárs szavai után Simon Sándor docens, az egyetemi pártbi­zottság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd szólt az ifjúság előtt álló feladatokról. Elmondta, hogy az ifjú kommunisták felelősségteljes mun­kája egyik igen fontos záloga az új szocialista Magyarország felépítésének. Idézte Lenin elvtárs szavait: Könnyebb a forradalmat fegyverrel győzelemre vinni, mint megtartani. — Ti ifjú kommunisták — fejezte be Simon elvtárs rövid beszédét —, legyetek azon, hogy a munkásforradalom zászlaját őrizzétek, ha kell, életetek árán is. Ezután a Belügyminisztérium határőrségének KISZ-bizoltsága ne­vében négy fiatal katonatiszt ünnepélyesen átnyújtotta a vörös selyem­zászlót az egyetem ifjú kommunista fiataljainak. Mihalik István főhad­nagy elmondta, hogy váratlanul érte őket az egyetemisták kérése, hogy éppen ők adományozzák a zászlót. — Még élénken emlékezünk 56 októberének vérgőzös napjaira, tud­juk, hogy az ellenforradalmi eszmék egyik góca éppen a ti egyetemete­ken volt — kezdte beszédét Mihalik főhadnagy, majd így folytatta: — Ma már világosan iátjuk, hogy az egyetemi if júság többsége meg­értette az ellenforradalom lényegét, célját. Megértették, hogy mindaz, amit előkészítettek, tulajdonképpen ellenük is irányult, az ö boldog, bé­kés életük ellen. Ezt bizonyítja az elmúlt esztendő harca a tudatos el- ienséggeí. Örömmel adományozzuk ezt a zászlót annak a 220 Untainak, aki felvonult a párt mögé. A zászló átadása necsak szimbólum legyen — kérte a fiatal főhadnagy. — Legyen az örök fogadalom, hogy napfényes időben és viharban egyformán megálljátok majd helyeteket egy új és szebb szocialista Magyarország felépítésében. Soha ne feledkezzetek meg —- fejezte be szavait Mihalik elvtárs — arról, hogy ez a haza a magyar nép hazája. És tűzön-vizén át maradjatok hűek ehhez a hazához. A zászlóra sorra helVez^ a szalagokat: a Borsod megyei KISZ- oz. a biZOttság, az Oprendek Sándor munkásör parancs­nokság, az úttörők... Aztán felhangzanak a fogadalomtétel ünnepélyes szavai: — Én..., a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja elvtár- saim előtt fogadom... Az ünnepi taggyűlés az Intemacionálé eléneklésével ért véget. KISZ-Ítalálok feladata a mezőgazdaságban Hazám,k felszabadulásának 13. év­fordulójára méltóan készülnek a ru- dabányai bányászok. A külszíni és földalatti fejtéseken 70 brigád verse­nyez egymással, hogy a borsodi nagy- olvasztók az előírtnál több, olcsóbb és jobb minőségű vasércet kapjanak. A brigádok munkáját messze­menően segítik a műszaki vezetők, így például a millszekundos eljárás kidolgozásával és bevezetésével ma már kisebb-nagyobb kamrafejtéseket robbantanak össze, amely megköny- nyíti a bányászkodást. Az elmúlt na­pokban is a korszerű eljárással egy­szerre ezer tonna vasércet robbantot­tak le. A jól megszervezett munka eredménye: a tervhez viszonyítva az összüzemi fejteljesítmény 2 mázsával emelkedett — a vasérc .tonnáját pe­dig a tervezettnél 5.40 fillérrel ter­melik olcsóbban. A rudabányai bányászok — akik e hónapban április 4 tiszteletére elő­írásukon felül már kétezer tonna ér­cet termeltek — most az év legna­gyobb robbantására készülnek. Ápri­lis végén egy 50 méter hosszú és 30 méter széles kamrarészt robbantanak össze millszekunddal. A szakaszos robbantással egyszerre csaknem 15 ezer tonna vasércet nyernek. 1056 előtt a paraszt-fiatalság erő­sen eltávolodott a mezőgazdaságtól. A több ízben erőszakkal létrehozott, ennek következtében rosszul mű­ködő termelőszövetkezetek elidege­nítették a parasztfiatalságot a föld­től, a szocialista nagyüzemi gazdál­kodástól. Az ellenforradalom leverése után a kormány helyes intézkedései foly­tán megváltozott a helyzet a mező- gazdaságban is. Ennek következmé­nye, hogy ma már kevesebb paraszt fiatal vándorol a városba dolgozni. Ha még nem is kielégítően, de mind jobban látják cs hála a szülők jobb gondolkodásának is, hogy a mezőgazdaságban és saját falu­jában is megtalálja számítását a fiatal. Látják mindinkább, hogy nem kell naponta 60—100, sokszor több kiló­iméiért utazgatni a megélhetés élte­ikében, mert a mezőgazdaság bár- mely területén, de különösen a tsz- $ekben biztos megélhetést találnak, sőt nagyobb jövedelemre tehetnek f szert becsületes munka mellett, mint az iparban. Hisz az 1957-es tsz. zár­számadásakor nem kevés szövetke­zetben 50—120 forint volt egy mun­kaegység értéke. Fiatalságé a jövő! — szokták mon­dani. Ez így is van. A jövő jó biz­tosítása érdekében ezek alapján a itiata Is ágnak kell a legtöbbet tenni. #Ma, falun sajnos, nagyobbrészt még Jaz elavult körülmények, formák kö­rzőit, s elavult módon gazdálkodnak, termelnek, s legtöbb esetben ezért is megy a fiatal faluról városra, az iparba, ahol új formák között mo dern gépekkel dolgozhat, termelhet. Az új forma, s az új termelési mód ((megvalósítására a mezőgazdaságban l|is szinte végtelen a lehetőség. A fiataloknak, akik általában szeretnek 1 nagyot alkotni, elsősorban osztály- ereszt kell vállalni abból, hogy a me­zőgazdaságban is megvalósítsuk a modern szocialista gazdálkodást. Mi azt szeretnénk, ha a községi KISZ- szervezetek a parasztfiatalság jövő­jét, a magyar népgazdaság jövőjét szem előtt tartva, minél többet fog­lalkoznának a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kérdésével. Emellett pe­dig azzal, hogy a parasztfiatalság mit tegyen a többtermelés, a bel tel­jesebb gazdálkodás érdekében. Foglalkozzanak előadások, felol­vasások keretén belül a fiatalok politikai és szakmai nevelésével. Szakmai előadások tartására kérjék fel a gazdasági felügye­lőket, termelőszövetkezeti, álla­mi gazdasági és gépállomási ag- ronómusokat. tenyésztés hozamai 40—50 százalék­kal emelhetők. Szorgalmazzák az őszi kalászosok fej trágyázását, hengerezését, gyom­irtását, elsősorban a hormonos gyom­irtást. Törekedjenek arra, hogy őszi szántásokat mielőbb simitózzák. Ve­tés előtt használjanak kultivátort, tárcsát, vagy lókapát, a gyomirtás, a könnyebb kapálás és a bővebb ter­més érdekében. Alkalmazzák a ka­pásoknál is, különösen cukorrépánál, kukoricánál a fej trágyázást. Állami gazdasagokban, termelőszövetkeze­tekben a KlSZ-fiatalok vállalják el, hogy 5—10 kh-on — az egyik legfon­tosabb növénynél, a kukoricánál — szakszerűen megvalósítsák a gödöllői ikersoros kukoricatermesztést, mely módszerrel kevesebb kézimunkával 40—50 százalékkal olcsóbban termel­hető 1 mázsa kukorica, mint a régi, elavult módon. Vegyenek részt a növényvédelem maradéktalan megvalósításában, mellyel termelésünket 25—35 száza­lékkal növelhetjük. Biztosítsák, hogy a kapások állandóan gyommentesek legyenek. Az állattenyésztés megjavítása és hozamainak növelése érdekében a takarmányokat, elsősorban a vörös­borét és lucernát bimbós állapotban, virágzás kezdetén vágják, s idejében takarítsák be. Fordítsanak nagy gon­dot a lucerna, a vöröshere kártevői­nek és az aranka irtásra. Áprilisban vállalja minden közsé­Tsz-ben, állami gazdaságban, egyé­nileg dolgozó parasztfiatalok legye­nek elsősorban azok, akik szorgal­mazzák és maguk is végrehajtják azokat a növénytermesztési és állat­tenyésztési alapvető eljárásokat, mellyel a növénytermesztés és állat­ww Ülést tartott •• a MÉSZÖV megyei választmánya MEGYÉNK LEGNAGYOBB -ÜZE­MÉNEK« képviselői jöttek össze a napokban, hogy megvitassák a föld­művesszövetkezetek előtt álló napi és távlati feladatokat. Azért mondjuk, hogy megyénk legnagyobb üzeme, mert megyénkben a szövetkezetnek 130 000 tagja van. Ma már nemcsak a kereskedelemmel foglalkoznak a földművesszövetkezetek, hanem a földművelés kérdéseivel is. A nagy­fontosságú találkozón megjelent Ber­ki Mihályné országgyűlési képviselő, Beke István, a SZÖVOSZ képviselő­je, Ficzere Gyula, az SZMT munka­társa és Szűcs Andor, a KPDSZ terü­leti elnökségének tagja. A választmány tagjai meghallgat­ták a MÉSZÖV igazgatóság beszámo­lóját, amelyet Kelemen Sámuel, az igazgatóság elnöke mondott. Az érté­kes beszámoló ismertette a SZÖVOSZ IV. kongresszus határozatainak végre­hajtását, az elért eredményeket, to­vábbá a múlt év decemberében meg­tartott megyei küldöttértekezlet ha­tározatainak megvalósulását. Az 1957-es évi mérlegbeszámolót Tóth Bálint főkönyvelő ismertette. Míg Mátyus Géza, a terv- és pénzügyi főosztály vezetője az 1950. évi I. ne­gyedévi pénzügyi tervről számolt be. Orosz Sándor osztályvezető a MÉK szervezési kérdéseinek volt az elő­adója. Kádár László, a felügyelő bi­zottság elnöke, a felügyelő bizottság jelentését tette meg. A nagy érdeklődéssel várt tanács­kozáson a választmány tagjai egy­másután .szólaltak fel, s mondták el területük problémáit. A jelenlévők több mint egyharmada szólalt fel, igyekeztek kiegészíteni a beszámolót. IGEN ÉRDEKES VOLT Németh Istvánné hozzászólása, aki az aszalói földművesszüvetkezetben szerzett ta­pasztalatait mondotta cl: — Jó lenne, ha a termelőszövetke­zetbe is olyan nagy buzgalommal je­lentkeznének a földművesszövetkezet dolgozóinak testvérei, sógorai, roko­nai, mint ahogy a megüresedett állá­sokra jelentkeznek — mondotta. Szóvátette, hogy náluk olyan bolt­vezetőt alkalmaztak Fancsalszki Sán­dor személyében, aki az előző mun­kahelyén is sikkasztott. Mikor az igazgatóság a felvételét tárgyalta, ő egyedül nem szavazott mellette: mondván, nem ismeri, nem is vállal­hat érte felelősséget. De ennek elle­nére. a szövetkezet igazgatósága fel­vette: »eredmény«: 20 000 forint lel­tárhiány. Közben Fancsalszki felépí­tett egy szép, új házat és most, ami­kor az összeg visszatérítéséről lenne szó, kiderült, hogy nem az övé a ház. hanem valamelyik rokonáé. Ugyancsak a vagyonvédelem kér­déséről beszélt Rabesák István, az abaújkéri földművesszövetkezet kül­dötte. Javasolta, hogy az FJK-nál a járások területén állítsanak be jo­gászt, aki segítené a revizorok mun­káját, mert az az érzése, hogy a re­vizorok jogilag nem tudnak dönteni. Rabesák elvtárs aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a sok leltárhiány nem használ a szövetkezeti mozga­lomnak, ezért meg kell előzni a ba­jokat, hogy kevesebb hiány legyen és kevesebb ember kerüljön börtönbe. EDELÉNYBÖL GALKÓ LAJOS, valamint Cigándról Gecse Dániel vá­lasztmányi tagok kifogásolták, hogy here, lucerna és tavaszi bükköny ve­tőmagot nem lehet kapni. A cigándi hozzászóló szóvátette azt is, hogy hi­ányoznak a nyomtatványok a kacsa-, libahízlalási szerződéskötéshez. Mé­száros Istvánné a csibenevelés szer­ződéskötés módosítását kérte, sür­gette továbbá a kisgépek — ekekapa. permetező — időben való küldését. Kifofíác~‘u*^ hogy a heevközséeolc alakításához csupán az elvi utasítás jelent meg, a végrehajtáshoz szüksé­ges határozat pedig nem. Az idő sür­get, a hegyközségek megszervezése folyik, de a végrehajtási utasítás hiá­nyában bizonytalanság tapasztalható a szervező munkában. A hozzászólások arra is figyelmez­tetnek, hogy vannak olyan jelensé­gek, mintha a közép- és alsószinti vezetésben bizonytalanságok lenné­nek. Erre utal különben a beszámo­lónak az a része, melyben megálla­pítja az igazgatóság, hogy egyes he­lyi vezetők szívesebben foglalkoznak a kereskedelemmel, mint a termelés­sel. Pedig minden vezető világosan láthatja, hogj' ha a dolgozó parasztok jó termést érnek el, zökkenőmentes lesz termelőmunkájuk és napról- napra növekszik a jövedelmük, ami természetesen visszahat majd a ke­reskedelemre is. A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK szép feladatot kaptak a kormánytól azzal, hogy ők végzik el a mezőgaz­dasági termelés szerződéskötések, ta­lajmunkák irányítását, illetve végre­hajtását. A sokrétű feladat: szerző­déses termelés, hizlalás, csibenevelés — mind-mind egy-egy szállal kap­csolja össze a dolgozó parasztot a szövetkezettel. A munka sikeres meg­oldásához csupán az kell, hogy az al­sóbb vezetők jobban igényeljék a tag­ság munkáját, győzzék meg az embe­reket a feladatok megoldásának szük­ségességéről. A MÉSZÖV VÁLASZTMÁNYA helyesen tette, hogy határozatot ho­zott a kormány legutóbbi lakarékos- sági felhívásának végrehajtására és felhívta a földművesszövetkezet igaz­gatóságának figyelmét, hogy egy hó­napon belül saját területükre dolgoz­zák fel és az intézkedéseket hajtsák véero. Bíró Péter gi KISZ-szervezet, hogy teljes erejé­vel résztvesz a község, a legelők, uta.lv mentének fásításában. Javítsák meg az állami gazdaság­ban, tsz-ben, az egyéni gazdaságban is az dstállótrágya kezelést. Védjék az istállótrágyát a kiszáradástól, al­kalmazzák a myersfoszfátos istálló­trágya kezelést. Megyénket a rossz trágyakezelés miatt évente 40,000.000 forint kár éri, azaz ennyi pénzt ha­jítanak ki a gazdák zsebükből és ká­rosítják a népgazdaságot hanyagsá­guk miatt. Tsz, állami gazdaság, községi KISZ-szervezelek hívják ki egymást munkaversenyre és tartsanak tapasz­talatcserével egybekötött verseny­kiértékeléseket. A tsz., állami gazdasági fiatalok foglalkozzanak minél többet az egyéni gazda fiatalokkal. Mond­ják el, hogy mennyivel könnyebb, jövedelmezőbb, eredményesebb a munka a szocialista nagyüzem­ben, mint a kisparcellás gazda­ságban. Ehhez persze szükséges az is, hogy úgy az állami gazdasági, mint a tsz. fiatalok példamutató munkát fejtse­nek ki saját üzemükben. Pártunk és .kormányunk sokat vár a paraszt fiatalságtól. Azt várja, hogy odaadó, fiatalos, lendületes munkával vegyék ki részüket, a me­zőgazdaság fejlesztéséből, a több, . s olcsóbb és a jobb termelésből és en­nek biztosítása érdekében a mező- gazdaság szocialista átszervezéséiből.­AZ ELSŐ NAGY REGÉNY AZ OKTÓBERI ELLENFORRADALOMRÓL Bcrkesi András: © ik< y <y> m e m 11 v 11 ihi /a\ r Olyan eseményekről írni, ame­lyek közvetlen benyomások formá­jában még nagyon elevenen élnek az emberek emlékezetében — nem könnyű feladat. De különösen ne­héz 1956 októberéről írni, amely a iö kérdések tisztázása után még ma is millió és millió nyugtalanító gondolatot kavar fel a gondolkodó emberek agyában. Mi történt akkor Magyarorszá­gon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyá­ban, szívében? Mennyi emberi tra­gédia zajlott le, mennyi könny hul­lott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és el­lenforradalmárok, megtévedt fiata­lok és tudatos árulók alakjai vil­lannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. S nem valami mes­terkélten kiagyalt séma szerint, ha­nem színesen, elevenen és hitele­sen. Olyan ember vall e kötetben októberről, aki maga is megrendül­tén állt e forgatagban, aki talán mindenkinél szenvedélyesebben ke­reste az események mélyén rejlő igazságot. Megvolt az oka rá. Éve­ket ült börtönben fasiszták, kémek, diverzánsok és közönséges gonosz­tevők között, ártatlanul. Van er­kölcsi alapja ahhoz, hogy hozzá­nyúljon ehhez a témához. Van — annál is inkább, mivel ilyen körül­mények között is kommunista tu­dott maradni. Miről szól a regény? — Török Lászlóról, egy megtévedt páncélos honvédről, aki apja jogos sérelmeit akarja fegyverrel orvosolni, s mind végig kitart amellett az ellenforra­dalom mellett, amely végül is szük­ségszerűen saját édesapját is el­pusztítja ... Menyasszonyáról. Er­zsiről, akit a sors szeszélye a kom­munisták közé sodor ... Szerelmükről, melynek lángjai az eddig szokott sémáktól eltérően, az éles politikai ellentétek ellenére is magasan lobognak... S az ő mcghasonlásokkal, vívódásokkal le­li életük lazán összefüggő kereté­ben arcok tömege villan fel, majd tűnik el a szédületes zűrzavarban, Dr. Kálmán Aladár egyetemi ad­junktus rendkívül érdekes alakja, Pislogó és Csala, a budapesti alvi­lág roppant markánsan megrajzolt jellegzetes figurái és még sokan mások. S mögöttük ott kavarog, hömpölyög az utca népe, a néha oly fenséges, néha oly félelmetes tö­meg. Regény? Nem regény? Ne kutas­suk most. Egy sokat szenvedett fiatalember szenvedélyes igazság­keresése bontakozik ki a könyv lapjain... Egy biztos: rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondol­koztató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor vázlatos, elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Ér­demes elolvasni, tisztul a fej és tisztulnak az érzések általa. Mert bonyolult áttételeken át a szocialis­ta Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle. Földhőerőmű Kamcsatka-félszigeten, a Pausetka- folyó völgyében megkezdték az első szovjet kísérleti földhőerőmű mun­kálatait. A Pausetka völgyéből fel­törő hőforrások túlhevitett gőzét a föld alatt közvetlenül a turbinákhoz vezetik. Az erőmű termelte energia előállítási költsége előreláthatóan lé­nyegesen kisebb lesz. mint a szokvá­nyos hőerőműben termelt energiáé, mivel a tiizelőanyagolwn kívül a ka­zánok építési költségeit is megtaka­rítják. Itözülctck figyelem! Ne felejtsék el a címet: MISKOLCI RUHÁZ AT II SZECIIEIM YI-E. 16. SZ TELEFON: 15-617 Készít méret után egyenruházatot, sofőrbundát, szőrmeárut, sapkát, kalapot, egyenruházati rang­jelzést. Javít munkaruhái, ponyvát, pufaikát gépkocsi ponyvát, lepedőt, paplant V Csökkent a vasérc tonuánkiuti önköltsége Rutlubáuyáu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents