Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

KM AGY AttOW« 7AÖ Yásárnap. 1938 már dús 2. Befejeződött az első magyar acélgyártó konferencia Szombaton ikerült sor Sziklavári János, okleveles kohómérnök, a Le­nin Kohászati Müvek főmérnökének előadására az Első Magyar Acél­gyártó Konferencián. Előadásában megismerkedhettünk a folyamatos öntőmű történetével, a berendezés­sel és a külföldi tapasztalatokkal. Előregyártón dolomittömbök. al­kalmazása a kohászatban — címmel Wcigl Ernő, a kohászati művek fö- metallurgusa tartott előadást a kül­földi import anyagokat pótló, bel­földön nagy mennyiségben előfordu­ló égetett dolomit felhasználásának tehetőségéről. A konferencia Czeczc János vas- kohászati igazgató javaslatára hatá­rozatot hozott több, igen fontos kér­désben. A határozat ismertetésére lapunk későbbi számában visszaté­rünk. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Vaskohászati igazgatósága ál­tal alapított Fazola Henrik emlék­érmeket Czecze János elvtárs osztot­ta ki az iparág területén kimagasló munkát végző dolgozók között. A küldöttek a délutáni órákban megtekintették az országos kohásza­ti múzeumot, majd látogatást tettek az elektroacélműben. ahol üzemköz­ben ismerkedhettek meg a folyama­tos öntőművel. A késő esti órákban az ujdiósgyő­ri Vasas Otthonban a Lenin Kohá­szati Művek művészeti együttese bú­csúztatta a konferencia résztvevőit, rendkívül színvonalas műsorával. Nyilatkozatok az acélgyártó és vélemények konf’ereneiáról Munkatársunk felkereste az Első Magyar Acélgyártó Konferencián, résztvevő külföldi vendégeket, hogy •nyilatkozzanak a konferencián szer­zett. tapasztalatokról. Alexandr Mihajlovics Szamarin professzor, a moszkvai Metallur­giai Kutató Intézet igazgatója a következőket mondotta: A legkellemesebb észrevételeim vannak a konferenciáról. A napirendi pontok olyan komoly műszaki kérdéseket vetettek fel, amelyek a magyar kohászat fejlődé­sét vannak hivatva szolgálni. A fel­vetett kérdéseik olyan jellegűek és súlyúak, hogy a többi államok is felhasználhatják a konferencia ta­pasztalatait. A konferencia a kohá­szat előrehaladását és a műszaki színvonal emelését szolgálta olyan fontos kérdésekkel, mint az oxigén alkalmazása az acélgyártásban, vala­mint a folyamatos acélöntés. Mind a folyamatos öntés, mind pe­dig az oxigéncs eljárás alkalmazása a legfőbb a kohászatban., mert ezeik intenzívebbé leshetik a termelést. A dolgozók munkakörülményeit is nagymértékben javítják. Eredmé­nyes azonban mindkét éljárás az ön­költség csökkentésében is. Véleményem szerint, nagy oröfe- ■zí'téséket tesznek a magyar kohá­szok az anyagélőkészítésben. Ha meg tudják oldani az anyagelőkészítés problémáit, úgy ez nagymértékben előrelendíti majd a magyar kohásza­tot. Meg keil jegyeznem, hogy a konfe­rencián az előadásokban kiérződölt, hogy .a műszakilag alátámasztott in­tézkedések gyakorlatilag is megvaló­síthatók. Nagy figyelmet fordított a konfe­rencia a hazai források felihasznáfá­sára. Ez két szempontból is értékes. 1. A hazai kincsek jobb kihasználása. 2. Az önköltség csökkentése. A hazaj források felhasználása függetlenné teszi Magyarországot ai importtól. Úgy gondolom, hogy a viták, ame­lyek az előadások után elhangzottak és a határozat meggyorsítja majd a magyar kohászat fejlődését és töké­letesebbé tételét. Igen fontos, hogy a külföldi dele­gációk megismerkedhettek a magyar kohászokkal, megtárgyalhatták az egyes szakmai kérdéseket. Remélem, hogy a kapcsolat ezután még szorosabbá válik a magyar és a szovjet kohászok között. A borsodi kohászoknak további si­kereket; kívánok — fejezte be nyilat­kozatát Szamarin professzor. Dr. Karl Friedrich Liidemann, ai frei bér gi egyetem professzora a következőként nyilatkozott : Az első benyomásom hogy a magyar kohászoknak szükségük van arra, hogy a legfejlettebb kohászati eljárások alapján dolgozzanak. Az a véleményem, hogy ennek a feladat­nak a magyar kohászok messzeme­nően megfelelnek és biztosan tudom, hogy ez meg is valósul, majd. A konferencia tapasztalatait át lógjuk ültetni a Német Demokra­tikus Köztársaság kohászatába is. A német kohászok köszöntik ma. gyár kollégáikat és barátaikat és ké­szek, amennyire erejük engedi, min­den segítséget megadni a munkához. Bennünket összeköt a harc a beké­ért, a jólétért, ezért is kell segíte­nünk egymást. Minden magyar kohásznak szívből jövő jószerencsét kívánok. Május 26-ig igényelhetik az öregségi nyugdíjat a tsz-ek alapító tagjai Kitüntetések az első magyar acélgyártó kouíereucia alkalmából A Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatósága által ala­pított Fazola Henrik emlékérmeket szombaton délután ünnepélyes kere­tek között adták át a kohászati ipar­ban legjobb munkát végző dolgozók­nak. Czecze János elvtárs, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatóságának vezetője 36 dolgozó­nak nyújtotta át a kitüntetéseket. A Lenin Kohászati Müvekben Valik© Márton. Koncz Márton, Mer­ülsz István, Gönczi Károly. Weigl Ernő, Bart a Zoltán, Hornyaik Imre. Bárczi Béla, Nyirő István. Reményi Ferenc rcszesv't a Kohó- és Gépipari Minisztérium kitüntetésében. A Lé­niái Kohászati Művekben kiváló munkát végzett Rácz János elvtárs­nak, aki nyugdíjba vonult, a Kohó­ás Gépipari Minisztérium a Fazola Henrik emlékérmet adományozta. Az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői és dolgozói közül a következők része­sültek kitüntetésiben: Temesszent- andrássy Guidó, Szeiller Géza, Krá- iik Arisztid, Schottner Lajos, Mokri Pál, Gere Sándor, K. N. Borda Jó­zsef, Lanszki József. Új egészségügyi klubért avattak a miskolci Semmelweis-kórházban A Munka Vörös Zászlórendjével kitüntetett több mint 100 éves mis­kolci megyei Semmelweis kórház­ban a dolgozók szórakozására tavaly 350 férőhelyes kultúrtermet, vala­mint labdarugó-, röplabda- és te­niszpályát létesítettek. A II. számú kórházban pedig férfi és női öltöző­kön kívül zuhanyozókat szereltek fel az egészségügyi személyzet ré­szére. A magányos ápolónők elhelye­zésére 35 férőhelyes ápolónő-otthont ■ aloJcítottak. A napokban adták át rendelteté­sének a kórházban a megyei tanács és az Egészségügyi Minisztérium hozzájárulásából létesített új egész- ségügyi klubot, ahol rádió, társasjá­ték, folyóiratok várják a pihenő dolgozókat. Itt helyezik el a kórház többezer kötetes könyvtárát is, mely egyúttal a szakmai továbbképzést is szolgálja.-ooo- ■ ----­neh ézségek ellenére is teljesítette februári tervét a Borsodnádasdi Lemezgyár A Borsodnádasdi Lemezgyárban februárban — az egyes számú hen­gersorozaton történt fogaskerék törés nehezítette meg a terv teljesítését. A hengerészek vasárnapi müszako- ikon igyekeztek pótolni elmaradásu­kat. A lelkes munka eredménye, hogy a nehézségek ellenére is a gyár dolgozói eleget tettek havi kötele­new tudja, hogy nem gond mái' a »Dongó« segédmotor al katrész beszerzés! Vidéken a szaküzletekben meg­felelő választék áll a vásárlók1 rendelkezésére. zettségüknek. A kikészítőüzem dol­gozói például az utóbbi három nap­ban mintegy 2 millió forint értékű lemezárut továbbítottak a feldolgozó üzemekbe. A szállítmányban csak­nem 300 tonna exportlcmezt küldtek a vagon- és gépgyáraknak. Ezenkívül jelentős mennyiségű dinamó- és tra­fólemezt adtak fel a villámosberen- dezéseket készítő gyárak részére. Tájékoztató a lottón ycrcmcny ékről Ezen a héten ismét több mint száz­ezerrel emelkedett a lottójátékban résztvevő szelvények száma. A Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság tájé­koztató jelentése szerint a 9. hétre 3.804.067 szelvényt küldtek be a fo­gadók. így egy-egy nyerőosztályra 1,426.529 forint jut. Telitaiálatos szel­vény ezúttal sem alvadt, s így a sze­rencsés négy találatosok között en­nek az összegnek a kétszeresét, 2,853.058 forintot osztják szét. Négyes találatot 26 fogadó ért el, nyereményük egyenként 109.733 fo­rint. Háromtalálatos szelvény 3077 akadt, amelyekre egyenként 463 fo­rint nyeremény jut. A 82.604 kóttalá- latos szelvón3rre egyenként 17 forin­tot fizetnek. (MTI) A 19-es és a 20-as számú Magyar Közlönyben megjelent a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány rendeleté és a munkaügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjellátásával kapcsolatos intézkedésekről. Az alábbiakban ki­vonatosan ismertetjük a rendelkezé­sek főbb pontjait. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek tagjai nyugellátására vonatko­zó rendelkezések a megöregedett ter­melőszövetkezeti tagoknak öregségi nyugdíjat, a megrokkant tagoknak rokkantsági nyugdíjat, az elhalálo­zott termelőszövetkezeti tagok hoz­zátartozóinak pedig özvegyi nyugdí­jat, árvaellátást, szülői nyugdijat és haláleset! segélyt biztosítanak. A nyugellátások összegszerű meg­állapításánál a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak országos átlagjövedelmét veszik alapul, amely ez idő szerint — a háztáji gazdaság­ból származó jövedelmet figyelmen kívül hagyva — havi 900 forint. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ öregségi nyugdíj jár annak a ter­melőszövetkezeti tagnak, aki férfi esetében a 65., nő esetében a 60. élet­évét betöltötte és 10 nyugdíjévvel rendelkezik. Tíz nyugdíjév alapján válnak jogosulttá öregségi nyugdíjra mindazok, akik 1960 évi december hó 31-ig mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe belépnek. Akik ezen ha tárnap után lépnek be a termelőszö­vetkezetbe, öregségi nyugdíjat húsz nyugdíjév után kaphatnak. Az öregségi nyugdíj a havi 900 fo­rint átlagjövedelem 35 százaléka, amelyhez nyugdíj kiegészítésként az J957. január 1 után megszerzett min­den nyugdíjévért a nyugdíj 1 száza léka jár. A rendelet lehetővé teszi, hogy az úgynevezett alapítótagok, vagyis, akik *1953. január hó 1. napja előtt léptek be a termelőszövetkezetbe és 1957. évi december hó 31-ig 5 évi tag ságot szereztek, már ötévi termelő­szövetkezeti tagság alapján is meg­kaphassák az öregségi nyugdíjat. A 10, illetőleg 20 nyugdíjév alap­ján járó öregségi nyugdíjat a Szak- szervezeti Társadalombiztosítási Központnak az igénylő lakóhelye sze­rint illetékes alközpontjánál (kiren­deltségénél) kell kérni. ­Az alapítótagok az öregségi nyug­díj. iránti kérelmüket lehetőleg a ter­melőszövetkezet útján az Országos Nyugdíjintézetnél terjesszék elő, leg­később 1958 május hó 26. napjáig. A 10, illetőleg a 20 nyugdíjév meg­állapításánál a termelőszövetkezeti tag által üzemiben vagy gazdaságban munkaviszonyban töltött időket is figyelembe veszik. Nyugdíjévnek ál­talában azt a naptári évet lehet fi­gyelembe venni, amelynek teljes tar­tama alatt a termelőszövetkezeti tag­ság fennállott és a teran elősző vetke­zet férfi tag ja legalább 120. nőtagja legalább 80 munkaegységet teljesí­tett. Az 1957. évi január hó 1. napját követően szerzett nyugdíjéveknél igazolni kell azt is, hogy a termelő- szövetkezet a nyugdíjjárulékot is be­fizette. Iár ősi tanácstagok fogadóórái Március 3: Meszléri Zoltán 13—20 óráig Csabai-kapu 29. sz., Nagy Lajos 17—19 óráig Fáklya mozi iroda. Fehér László 17—18 óráig Bonsvezér u. 2, Kéményseprő Vállalat. Március 4: Deák Lajos 17—18 óráig Sze­les utca 69. sz., általános iskola. Fenyő Márton .16—18 óráig Szentpéteri-kapu 57. sz., Tüdős Ferenc 17—19 óráig Somogyi Béla utca 55. sz.. dr. Földes Ferenc 17—18 óráig Rákóczi utca 1. sz. Mikor lesz üzemképes a tiszalöki liajözózsilip ? Az öreg Duna mellett a Tisza hazánk legfontosabb viziútvonala. A szovjet határtól kezdve végig az országon egészen a jugoszláv határig hajózható a szőke folyó. Az olcsó viziút nagy része sajnos mór esztendők óta nem használható. A tiszalöki vizderőmű ugyanis útját állja a tiszai hajóknak. Népgazdaságunknak ez a nagyszerű létesítménye úgy épült fel, hogy nean lesz akadálya a hajózásnak. Az erőművel egyidőben ugyanis megépítették a hajózó zsilipet is, amely lehetővé teszi a legnagyobb tiszai hajók zavartalan közlekedését is. A baj ott van, hogy a hajózózsilip még ma sem használható. Először a zsilipkapuk elkészítése késett. Mire megérkeztek a zsilipkapuk és meg­kezdték beszerelésüket, eliszaposodott a zsilip. Az iszapot * az elmúlt esz­tendőben nagy munkával kitisztították, most pedig állítólag a zsilipkapuk használhatóságával van valamilyen baj. A sok huzavona miatt százezrek és milliók vesznek kárba. A felső Tisza olcsó hajóút.ja ugyanis kihasz­nálatlan. A tokaji, bodrogkeresztúri, erdőbényei kőbányákból a tiszai védtöltésekre és más helyekre évente sok ezer tonna követ szállíthat­nának uszályokkal. Mivel nincs hajózózsilip, Tiszalökig vasúton kell szál­lítani a követ, a vasútról tehergépkocsik hordják le a Tisza partra, és csak ott rakhatják be az uszályokba. A tiszai hajópark kihasználatlan, a kő szállítási költsége mintegy duplájára emelkedett. Csppán a miskolci és a szolnoki vízügyi igazgatóság költségvetésében is százezres, milliós többletet okoz a hajózózsilip hiánya, nem is szólva arról, hogy milyen ká­rokat okoz a MAHART-nak. De nemcsak a kő szállítása drágul még, hanem az átrakás miatt termények szállítására sem érdemes használni a viziutat. Nem mindegy tehát, hogy hová lesznek népi államunk forint­jai, és helyes lenne ha az illetékesek mielőbb eldöntenék, hogy: mikor lesz végre üzemképes a tiszalöki hajózózsilip?! ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ . Rokkantsági nyugdíj jár annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki mu: Jk aképességét kétharmadrésziben elvesztette és emiatt rendszeres mun­kát végezni nem tud. Rokkantsági nyugdíj megrokkanás esetében is csak akkor jár, ha a termelőszövet­kezeti tag a korához igazodó nyug-1 díjévekkel (3—1.8 év) rendelkezik. A termelőszövetkezet, jelenlegi tagjai vagy azok, akik a termelőszövetke­zetbe 1960 december hó 31-ig belép­nek. már 10 nyugdíjév alapján ia kaphatnak rokkantsági nyugdíjat. Az alapító tagok az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan, megrokkanásukkor, ko­rukra való tekintet nélkül kaphatnak rokkantsági nyugdijat. A rokkantsági nyugdíj összege azonos az öregségi nyugdíjjal. Az a rokkantsági nyugdíjas azon-* ban, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul, rokkantsági nyugdíjához az átlagjövedelem 15 százalékával egyenlő összegű gondozási pótlékot ia kap. A rokkantsági nyugdíját ugyan­úgy kell igényelni, mint az öregségi nyugdíjat. A rokkantság fennállását orvosi bizottság állapítja meg. HOZZÁTARTOZOK NYUGDIJA A hozzátartozók akkor jogosultak nyugdíjra, ha a termelőszövetkezeti tag elhalálozásának időpontjában a rokkantsági nyugdíjhoz szüksége nyugdíjevekkel rendelkezett vagy már nyugdíjat kapott. Az özvegy részére nyugdijat csak abban az esetben lehet folyósítani, ha a 60. életévét betöltötte, vagy rok­kant, vagy a férj elhalálozásának: időpontjában két ellátásra jogosult gyemnek eltartásáról gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj a férj részéi© járó nyugdíjnak az 50 százaléka. Árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén a középiskolai tanulmányainak befeje­zéséig, legfeljebb azonban 19 éves korig jár. Az árvaellátás egy-egy árva részére az özvegyi nyugdíjnak a fele. Szülői nyugdijat kaphat, az a szülő vagy nagyszülő, aki munkaképtelen, vagyona nincs és eltartásáról leg­alább egy éven át túlnyomó részben az elhalt termelószövekezeti tag vagy nyugdíjas gondoskodott. A szülői nyugdíj az özvegyi nyugdíjjal egyenlő. A hozzátartozói ellátásokat — a haláleseti segély kivételével — a hozzátartozók 1958 január 1-től ab­ban az esetben is megkapják, ha a termelőszövetkezeti tag 1957. évben hált meg és a rokkantsági nyugdíj­hoz szükséges nyugdijévekkel ebben az időpontban rendelkezett. Az öregségi és rokkantsága nyug­díjat abban az esetben lehet folyósí­tani, ha a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez, munkaviszony­ban nem áll, keresőfoglalkozást nem folytat. Az özvegyi nyugdíjat non? lehet folyósítani arra az időre, ami# az özvegy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetben, mint tag rendszere# munkát végez. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknek minden tagjuk után a nyugdíjbiztosításért havonta 27 fo­rint nyugdíjjárulékot kell fizetniök. Kormányunk a nyugdíjbiztosítás bevezetésével is igyekszik elősegíteni, hogy a termelőszövetkezeti tagok öregségük és munkaképtelenségük esetén is ellátásban részesüljenek anélkül, hogy a nyugdíjbiztosításért nagy terheket rónának rájuk. (MTI) ----­---------o----------­M egyei tanácstagok fogadóórái Gregus Zoltán március 2-án reggel # órakor Zubogy, 14 órakor Felsőkelecsény. Tóth Istvánná március 3-án Ózd I. kerü­let, Milyó István március 4-én 14 órakor Csenyéte. Bialkó Gábor március 5-én 14 órakor Perkupa. A Miskolci lervező Iroda szeretettel meghívja Miskolc város és Borsod-Abauj-Zemplén megye dolgozóit a Vidéki Tervező Irodák országos építészeti kiállítására és az Iparművészeti Tanács lakberendezési kiállítására A kiállítás helye: Miskolc, Herman Ottó Muzeum. — A kiállítás megtekinthető: március 1-töl március 31-ig minden nap 10 órától 19 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents