Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

Szombat, 1958. március 15.

fcSZAKMAGYARORSZÄG

n. 1848

BORSODBAN

hk Y/Á/L .-mís

1040 tavaszéin a forradalom, a

lw*tO szabadsagharc levegője, a külföldi és pesti eseményeik, a pozsonyi országgyűlés híre gyorsan eljutott megyénk legkisebb falvaiba is. A parasztság, a még kisszámú munkásság már régen várta ezt. Belülről feszegették a dolgozó tömegek a fejlődést akadályozó feudális rendet.

A parasztság osztályharca jobbágyfelkelésben robbant ki és ez az antifeudális él együtt jelentkezik a parasztság hazafias érzésének íellob- banásával. 1331-bep. az akkori kolerajárványt követő embertelen, barbár intézkedésekre zendülés volt a válasz. A zendülés Zemplénből indult ki és végigrohant a környező megyéken is és az egész országban éreztette hatását. Ez nemcsak a túlzott népellenes intézkedések, hanem alapjában véve az egész feudális társadalom ellen irányult. A borsodi parasztok azt mondták, „eleget uralkodtak már a nemesek, muszáj egy- gyé lennünk/’ A parasztság megmozdulásait rettenetesen kegyetlen terrorral, sort űzzél, börtönnel fojtották el. „A föidesurak bosszút lihegtek, s a papok helyeseltek” — olvasni régi feljegyzésekben. A zendülést letörhették, de a forradalmi tüzet már nem tudták eloltani.

A márciusi események hatására a parasztság hitte, ütött az ő órája és orvoslást nyer a felgyülemlett sé- relemhalmaz. A megye parasztságának mozgalmai a jogos sérelmek orvoslásán túl, a fennálló rendszer megváltoztatására irányultak. Szűcs Sámuel, a vármegye akikori egyik tisztviselője feljegyzéseiben ír arról, hogy a vármegye uraira, a nemességre milyen hatást gyakoroltak a franciaországi, a bécsi, a budapesti eseményeik, „e hírek igen rossz hatást okoztak, mindjárt a parasztháború jutott mindenkinek eszébe.” Később ezt olvasni: „Az úrbéri viszonyok megszüntetése és adó sok aggodalomra ad alkalmat.” Ez az aggodalom be is válik. Későbbi feljegyzésekben ezt találjuk: „a nemesség nem volt hajlandó fizetni” és „a nemesi jogok mellett óvást emeltek”. Ez nagy visszahatást gyakorolt a megye parasztságára úgy, hogy május 8-án vidékről szekereikkel, gyalog nagy tömeg jött a vár- megyeházára, ahol követelte a polgári demokratikus jogok megvalósítását. Fegyveres erővel, áldemokratikus és álhazafias demagógiával szerelték le a tömeget. Áprilisban küldöttségeik járták a megyét, hogy felvilágosítsák a népet a beállott változásokról, a papi tized és az úr- foérrendszer eltörléséről, közteherviselésről. Figyelmeztették a földesurakat is, ne alkalmazzanak a parasztsággal erőszakot régi követeléseik behajtásában. A nemesség egy része azonban makacsul ragaszkodott ősi jogaihoz. A parasztság — mint ez a nagy összejövetel is igazolta — attól félt, hogy minden marad a régiben. Még maga Szűcs Sámuel is így ír: „most tetszik ki a konzervatívek, különösen a főrendiek gyalázatossága.” A forradalom vezető rétege, a köaépnemesség csupán reformot akart, a nép polgári demokratikus forradalmat. Március 16-án a postakocsi már nemzeti zászlóval érkezük Pestről Miskolcra, amelyen polgári demokratikus forradalmi jelszavak vannak aranybetűvel kiírva: „szabadság, egyenlőség, testvériség”. A parasztság régi vágyát, a földosztást akarja megvalósítani.

A parasztság földfoglaló moagal- ma két nagy hullámban jelentkezik. Egyik a március 15-i események, áprilisi törvények idején, a másik, a kisebb hullám a nyár végén és ősz elején. Földfoglalások voltak Szabolcs megyében, majd Hevesben osztottak urasági földeket, ez átcsapott Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre is. Borsod alispánjának jelentésében ezt olvashatjuk: ..Sokan szeretnék még a szabad kocs- mázást. szőlődézsma elengedését, sőt a zsellérek részére földosztást kieszközölni.” Egész községek tagadják meg a földesuraknak járó bért. A gömöri parasztok sérelmezik: „mi földesuraink, ki'ket már most földes- urunknak nem ismerjük, az úri szolgáltatásért zaklatnak.”

Amikor a nemzetőrség felállításáról van szó. mint Szűcs Sámuel feljegyzésében olvashatjuk: „a föld népe részvétlenséget mutatott”, azt mondották: „megyünk, ha föld lesz”. Egyik levelező ígv ír Táncsics tücárjában: „de hol a föld ... melyből én enmagamat és addig rongyosán nö- vel'kedett családomat iápiáljam.” Táncsicson, Petőfin kívül nem volt senki Magyarországon, aki a jobbágyfelszabadítást komolyan akarta. volna. A nemesi reform pedig nem elégítette már ki a parasztságot. A parasztság forradalmi célkitűzése csak részleteiben valósulhatott meg. mivel a munkásság nem volt még sem osztály, sem politikailag elég érett. így a parasztságnak nem volt

SSSS-Y&A

M AW M //K

* jO»S®F ATTIkA-:

1.

MÁRCIUS

♦ Langy. permeteg eső szemerkél X új búza pelyhe ütközik.

♦ Kéményre gólya s. a levert tél $ jeges csúcsokra költözik.

♦ Zöld robbanásokkal kitört X a kikéleti víg erőszak.

J Asztalos műhelye élőt*

X remény legyint meg. friss fenyöswag.

1

X Mit ír a hírlap? Dúl a banda

• Spanyolhonban és fosztogat:

* Kínában elűz* egy bamba z tábornok a parasztokat

c kis telkükről. Had fenyeget.

• vérben áznak a tiszta vásznak.

J Kínozzák a szegényeket.

* Hadi uszítok hadonásznak.

forradalmi vezetője. A kormány elítélte a földfoglalási mozgalmakat. A törvény „erejével”, és ha kellett, agyonlövetésSel szerzett érvényt akaratának, elfojtotta a földfoglalásokat. Volt rá eset, hogy a katonai diktatúra sem hozta meg a 'kívánt eredményt. Akkori jelentésben olvasható: „Boldogkővárallyán tanyázó katonaság nem az, hogy a lakosokat csillapította és engedelmességre intette volna, hanem még lazította.” Az arlóiak például, akiket nemzetőröknek hívtak be. nyilván a reformmal való egyet nem értés miatt mentek haza.

A megye parasztsága ellentétben állt a kormány és a megye nemességének pusztán reformista törekvéseivel. De amikor még azok a kicsi kivívott szabadságjogok is veszélybe •kerültek, Kossuth lángoló szavára kapát, kaszát fogtak és életük feláldozásával. vérük hullatásával is harcoltak kivívott jogaik és az ország függetlenségének megvédéséért. A miskolci, edelényi. kazai. szentistváni. keresztesi, vámosi, Csáti, várkonyi, szilvás!, varbói, ónodi és a többi honvédszázadokban sok borsodi, abaúji, zempléni paraszt- és munkásember, haladó gondolkozást! polgár és értelmiségi harcolt Kossuth zászlaja alatt.

A z 1848-as események idején a

^ nagyipari proletariátus szerepéről beszélni még nem nagyon lehet. Számbelileg és politikai öntudatban is gyenge, képtelen még vezető erő lenni. Miskolcon abban az időben hozzávetőlegesen alig ezer család él iparból. Bár a régebbi feljegyzések sok gyárat említenek meg, de nagyon sok esetben a gyári jelző túlzás, mert az üzem mindössze manufaktúra jelleggel bír. Nevezetesebbek a diósgyőri, hámori üzem, amelyben 173 munkás dolgozott, s a kisüzemekből nagyobb üzemmé egyesített ózdi gyár. A megyei munkásság kis létszáma ellenére is komoly szerepet játszott az események balratolásában. Az 1848-as pesti áprilisi sztrájkok hulláma ide is átcsapott, az üzemek, manufaktúrák munkásai, a céhbeli segédek kenyér- követeléssel léptek fel. Béremelést, munkaidőcsökkentést és több szociális juttatást vártak. (Napi 12—16 órát dolgoztak hétvégi szünnap nélkül.) A nemzeti kormány itt is hajtott végre néhány szociális reformot, mint pl. 11 órára csökkentette a munkaidőt és a katonai laktányasze- rű életet igyekezett elviselhetővé tenni.

A nemesség, dé még a radikális polgárság is félt a munkásságtól. A »gyanús erőket« (munkásokat) kezdetben vonakodtak felfegyverezni, de később, amikor válságosra fordult az ország sorsa, kénytelen-kelletlen felfegyverezte őket. és bizonyos mértékig engedte, hogy a munkásság és a parasztság bálra tolja az eseményeket.

Kossuth mündig nagy figyelmet fordított az ipari munkásságra, felismerte az ipar jelentőségét. »Műipar nélkül — hangoztatta — a (mezei gazdaság csak félkarú óriásihoz hasonlít.« Kossuth nem is csalódott a megye munkásaiban. 1848 május 27-én az ózdi munkások összegyűjtött forintjaikat és a következő levelet küldték a Pesti Hiirlap szerkesztőségébe. »Igen tisztelt szerkesztőség! Idecsatolván küldünk édes hazánk segélyezésére mi is csekélyke összeget. Nehéz keresményünkből krajcáronként raktuk össze. Bár adhatnának többet, de mi csak szegény munkások vagyunk. Ám ha vagyont nem áldozhatunk, felajánljuk a hazának erős, edzett karjainkat és a szabadságért lángoló vérünket, elhatározván. hogy valamennyien be- óllunk honvédnek.« A borsodi nemzetőrök között ott harcoltak az ózd’, miskolci, diósgyőr-hámori munkások és a céhlegények is.

A megye munkásai azonban nemcsak felajánlott pénzükkel és fegyveresen vettek részt a harcokban, hanem fegyver, lőszer gyártásával is. Ózd 20.568 darab hétfontos ágyúgolyót öntött a haza védelme érdekében. Gyártottak puskacsöveket is. A diósgyőri hámori üzem is lőszergyártásra, fegyvergyártásra rendezkedett be. Gyártottak szuronyokat, csőcsap- ágyúkat, puskákat. A feljegyzések Rischek András vasesztergályos nevét örökítik meg, aki a diósgyőri hámorban olyan nagyszerűen dolgozott. hogy valósággal versengtek érte más üzemek, hogy ott is segítsen az üzem fegyvergyártásra való berendezésében.

Szemere Bertalan, megyénk szülötte. 1849 március 26-án Kossuth- hoz küldött levelében elismeréssel nyilatkozik az üzérnek munkásairól, a manufaktúra, a kézműipar dolgozóiról. akik többezer tábori edényt, bakancsot fehérneműt készítettek a nemzetőröknek. És Szemere ezért nagy jelentőséget tulajdonít Miskolcinak:. Talán érdemes még megjegyezni azt hO'gv a burzsoázia egy része minden lehető módon igyekezett akadályozni a forradalmat és szabadságharcot. 1848 november 20-án például Kossuth erélyes levelet küldött a rimavölgyi részvényeseknek »... a hadügyi megbízott által mutatandó mintára a legrövidebb idő alatt készítsék él a szükséges és általa meghatározandó ágyúgolyó- és gránát mennyiséget, különben vonakodás. vagy mulasztás esetére a gyárat az áiladalom számára elkobozhatom.«

104Q márciusában az osztrák

IOhadsereg megbénítására a Bükik-hegységben parti zá n-alakutotokat hoztak létre. Ennek vezetője Egressy Gábor, a hírneves magyar színész volt. Ebben a gu er illa-csapatban nagyon sok ipari munkás is részt vett és a partizánok félelmetes hírre tettek szert az ellenség között

1848-as forradalomra és szabadságharcra büszkén emlékezhet vissza a megye munkássága és parasztsága, mert őseik forradalmi tetteikkel, az elnyomók elleni harccal aranybetűkkel írták nevüket a magyar nép történelmébe. A megye munkásosztálya hű maradt a forradalom eszméjéhez az októberi ellenforradalom szélviharában is. Ha akadtak közöttük, akik temocskolták a forradalom szent ügyét, azok nem igazi, nem törzBökös munkások, hanem a munkásosztály-1 hoz csapódott lumpenproletár és egyéb elemek voltak. És hű maradt 48 forradalmi eszméjéhez megyénk parasztsága is. nem nyújtott segédkezet az ellenforradalomnak, szán- tott-vetett, munkával bizonyította be, hogy ragaszkodik népi demokratikus rendszerünkhöz. A munkások és parasztok. akiknek gyökerei a mélybe nyúlnak, évszázados forradalmi hagyományok ápolói, Kossuth. Petőfi, Táncsics mutatta úton haladnak a szocializmus felé.

Csorba Barna.

Boldog vagyok: gyermek a lelkem, • Flóra szeret. S lám, álnokul,

X meztelen, szép szerelmünk ellen

tankkal, vasakkal rölvonul ♦

az ember alja. Megriaszt •a biizgóság e söpredékben. ♦

S csak magunkból nyerek vigaszt, X erőt az élet érdekében. ♦

3. t

Zsoldos a férfi, a nő szajha, X

szivüket el nem erhetem. ♦

Gonoszságuk is föl van fújva. X

mégis féltem az életem. ♦

Hisz nincs egyebem e kívül. «

Számol ezzel a gondos elme. ♦

A megbántott Föld ha kihűl, o

ég Flórám és szívem szerelme. {

Mert mi teremtünk szép, okos lányt X és bátor, értelmes fiút, J

kj őriz belőlünk egy foszlányt, ©

mint nap fényéből a Tejút, — J

és ha csak pislog már a Xap. ♦

sarjaink bízóan csacsogva , J

jó gépen tovább szállanak >

a művelhető csillagokba. $

(1937) X

Húsznapos fe!szabadu!ási verseny indul be a Lenin Kohászati Művekben

A szakszervezetek Borsod megyei bizottságának kezdemény ezésére a Lenin Kohászati Müvekben március 20-tól április 10-ig, felszabadulási verseny kezdődik. Célja, hogy a gyár üzemei között az év elején beindított

verseny lendületét tovább fokozzak, a gyár dolgozói az élüzenrfe’.iét elekei teljesítsék. így biztosítsák az első negyedév sikeres befejezését és megalapozzák az új negyedév jó beindítását.

Karbonténlasxártással kísérleteznek a Lenin Kohászati Müvek tüzáUóanyaa ayárában

A 700 köbméteres kohó átépítése alkalmával Angliáiból kapott carbon- téglá'kat használtaik fel a kohó bélésanyagának. Az új bélés nagyszerűen megállta a helyét és ezért a Lenin Kohászati Művek műszaki kollektívája elhatározta, hogy megkísérli a carbontágla hazai gyártását. A kiA diósgyőri nagyolvasztómű kommunistái a nyersvas minőségének javításáért

A diósgyőri kohászat nagyolvasatóművének MSZMP alapszervezetei e héten összevont ülésen tárgyalták meg, máik azok a legfontosabb tennivalók, amik elősegítenék a nyersvas minőségének további javítását. Az ezen a téren mutatkozó fogyatékosságokat, valamint lehetőségeket Hornyaik Imre, a nagyolvasztómű üzemvezetője ismertette. A nagyolvasztó- mű 'kommunistái ennek alapján elhatározták, hogy erélyesen kézbe veszik a minőségi nyersvasgyártás ügyét és ennék érdekében különböző intézkedéseket vezetnek be. így máris felvették a kapcsolatot a Kohászati Készletező Vállalat repülőtéri telepével, hogy ott — a munkafegyelem szigorításával — az anyag- keveredést szüntessék meg. Ugyancsak intézkedtek aziránt is, hogy az anyag-tároló bunkerekben az anyagokat pontosan mérlegeljék. Szigorúan ellenőrzik mind a salak, mind a nyersvas csaipoTá®nál az előírások betartását. Üj eljárás bevezetésével megoldják a pontos próbavételt s általában minden fen+os munkaműveletet, az előírt technológiákat ellenőriznek.

Az egyes műveletek és technológiák helyes megtartásának ellenőrzésére felelősöket jelöltek ki és azok részben munkahelyükön, részben öntevékenyen társadalmi munkában látják el feladatukat. így az üzemben több mint ötven kommunista kohász ügyel majd arra. hogy a mar- tiinüzemet jómdnősógű nyersvassal lássák el.

serieteket elsősorban laboratóriumban végezték. A kokszpor, faszén- por, kőszénpor és kőszénliá Irány, valamint egy kevés grafitból készülő tégla laboratóriuma kísérletek után, nagyszerűen bevált. A laboratóriumi kísérletek befejezése után megkezdték a tűzállóanyag gyárban is a kisüzemi gyártás kísérleteit.

A tűzállóanyag gyár műszaki dolgozói most vizsgálják a tehetőségeket, hogyan lehetne minél előnyösebben és minél előbb rátérni a carbon- tégla hazai gyártására. Ha ez sikerül nekik, ami, ismerve az ott dolgozó műszákiakat, minden bizonnyal fog is, akkor a Il-es számú kohó átépítése alkalmával, amire a jövő évbén kerül sor. már hazai, illetve diósgyőri car bontéglát fognak felhasználni.

Megyénkben 250 öntevékeny színjátszó csoport készül a tavaszi bemutatókra

Borsod megye 320 öntevékeny színjátszó csoportjának csaknem hatezer tagja van. A csoportok jó munkájára jellemző, hogy az elmúlt év második felében 334 egész estét betöltő előadást tartottak és tagjai 2173 műsorososten léptek fel, amelyeken több mint négyszázezer vendég vett részt.

Az öntevékeny színjátszó csoportok többsége az idén a könnyű operettek és esztrád műsorok helyett — komoly, nevelőbatású színművek

előadására készül. így például a szikszói színjátszók Gogoly: Revizor - ját. a tardiak Moliére: Dán din Györgyjét. a megyaszóiak Jókai: Aranyemberét, a monokiak pedig Szigligeti: A csizmadia mint kísértet című népszínművét viszik színpadra. A próbák már szorgalmasan folynak és tavasszal 250 színjátszó csoport tartja meg bemutatóját. Közülük sokan — hazánk felszabadulásának ünnepén — április 4-én mutatkoznak be új műsorukkal.

A pályafenntartási gépállomás fiataljai között

A NAPOKBAN ellátogattunk a MÁV miskolci pályafenntartási gépállomásra azzal a szándékkal, hogy megismerjük az ott dolgozó fiatalokat. A műhelyek ben igen sok fiatal szorgoskodik a kijavítandó gépek mellett. Bartók András elvtárstól, a KISZ-szervezet titkárától megtudtuk, hogy a gépállomáson dolgozó fiatalok valamennyien tagjai a KISZ-nek, sőt vannak idősebb dolgozók, akik mint tiszteletbeli tagok segítik, támogatják a szervezet munkáját. Ismerjünk meg néhány fiatalt — milyen .körülmények között végzik mókájukat.

7*~

A KOVÁCSMÜHELYBEN dolgozik a *20 éves Kovács Bertalan, aki salin fogasléc kovácsolását végzi. Az Ajax kalapács nagy zaját túl kiabálva megtud tűk. hogy Kovács elvtárs nagyon szereti munkáját — minőségi munkával tervét állandóan túlteljesíti. Ré/ László taktaharkányi paraszti) ú kérte a gépállomás vezetőit, tegyék részére lehetővé, hogy itt dolgozzon. Segédmunkásként kezdte. Szerény, példamutató viselkedésével és szorgalmával elérte, hogy átképzés let* Ma mái' önálló munkákkal is megbízzák. Sokat foglal kozik vele a KlSZ-vezetőség, segítik a munkában, a tanulásban. rajta múlik, hogy jó szakmunkás véljél belőle.

*

MOTORALKATRÉSZEKET esztergálnak az esztergályos műhely fiataljai. Kiváló minőségi munkát vé géz közöttük Tóth Piroska esztergályos, akinek a munkafegyelem terén is kifogástalan a magatartása. Ernődi parasztszülők gyermeke. 1952-től szakmunkás.

— Nagyon szeretem az esztergapadot és munkahelyemet — mondja Tóth elvtársnő —. igen jólesik hogy a szakvezetés és dolgozótársaim is megbecsülik a munkámat. Segít a KISZ-szervezet. így lehet jól é* eredményesen dolgozni.

T*

A LAKATOS műhelyben Nagy János bácsi vezetésével dolgozik, az Ifi-brigád. Salin-emelőket javítanak. Varga András, Nagy István III. és Nagy Sándor elvtársak végeznek különösen jó munkát. A fiatalók elmondják, hogy a felszabadulás ünnepének tiszteletére az eddigi 30 Salin-emelő helyett 40-et készítenek el. Megtudtuk még azt is, hogy nagyon szeretik János bácsit, aki tiszteletbeli KISZ-tag és a fiatalé’* ’-•»'nví- ‘ása mellett segíti a KISZ-szervezete1 ;

A motorszerelő műhelyben Szántai István motorszerelő és Regéczi Endre villanyszerelő elvtársak a legjobb dolgozóik.

y

VÉGIGJÁRTUK a műhelyt, sokat láttunk, tapaszaltunk. A fiatalok munkája fokozatosan javult az elmúlt időkben. Az ellenforradalom alatt itt is megszüllek ék a fiatalok szervezetét. Bartók András a párt- és szakvezetés segítségével létrehozta a KISZ-szervezetet. Munkaterv szerint dolgozik a szervezet és minden tagnak megbízatása van. Szép eredményeket értek el az anyag és áramén er gia megtakarítása terén. Az áram- akarékossági mozgalomban például 1141 forintot takarítottak meg. Az üzem területéről összegyűjtik az elfekvő ócskavasat. — a vasgyűitésért a szakvezetés tö|fc>b .'■'tatait pénzjutalomban részesített. A fiatalok részt- vesznek a szakmai és politikai oktatásokon, amelyek °en színvonalasak. Március 5-e nagy nap volt KISZ- zervezetiik életében. Ezen a napon tettek fogadalmat a fiatalok és velük együtt a KISZ-szervezet öreg tisz- eletbeli tagjai is letették az esküt.

’•'Fi \,v.'‘,(irOTrr h“nn,"-.k a kérdés. Miért lett a MÁV pályafenntartási gépállomás KISZ-szervezete az az ~'n tósá egyik legjobb szervezete?

Egyszerű a felelet: segíti munkájukat az üzem párt- és szakszervezete, segíti őket a szakvonal vezetősége. Ennék eredményeként a jól dolgozó KlSZ-szerve- zet kollektív egységbe forrasztotta a fiatalokat.

Leskó Pél