Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap. 1958 március 2. Marosán György beszéde a SZOT-kongresszason A szakszervezetek XlX. kongresszusának első napján, pénteken felszólalt Marosait, György, az MSZMP Political Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében többek között a következőket mondotta: Engedjék- meg1, hogy átadjam a Magyar. Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és több százezer kommunistának forró, elv­társi, munkástestvéri üdvözletét a Magyar Szakszervezetek Tanácsa XIX. kongresszusa küldötteinek,. és egyben az egész magyar szervezett munkásságnak. A világ szervezett munkásságá­nak ia figyelme az Önök munkája felé fordul ezekben a napokban. Ennek a kongresszusnak a je­lentősége éppen abban van, diogy megtanácskozza, milyen 'segítséget tud adni a munkás osztály vezető erejének, ia pártnak abban a ne­héz küzdelemben, amelyet Ma­gyarország további felemelkedé­séért, népünk jövőjéért folytat. Nem kicsik ezek a (feladatok, de biztosra vesszük, hogy az a majdnem kétmillió szervezett munkás, akit itt Önök képvisel­nek, (felsorakozik pártunk ipoliti- kájá mellett és sikerrel vívja meg az üzemekben mindennapi politikai és termelési csatáját, nincs olyan nehézség, amit le ne küzdenénk. Az elvtársak valamennyien jól tudják, hogy munkásosztályunk életszínvonala eddig soha nem volt ilyen magas. Erre valamennyien (b'üszikék lehetünk. Hiba volna azon- bah, ha az elmúlt esztendőben elért eredményeket egyszerűen csak saját eredményünknek tudnánk be. Ered- (ményéinlkben igen jelentős mérték­ben benne van az a támogatás, amit nagy és áldozatkész barátunktól,' a .Szovjetuniótól, a kínai néptől' és a többi népi demokratikus testvéri •néptől kaptunk. Ma már azonban úgy vetődik fel a kérdés, hogy saját lábunkra kell állnunk. A szervezett munkások legjobbjai mutassanak olyan példát a termelésben, az ön­költségcsökkentésben, a takarékos­ságban, amely magával ragadja a többi dolgozót.­.. Személyekre való tekintet nélkül folytassanak kíméletlen harcot a né­pi vagyon fosztogatói ellen, érjék el, bogy az üzemek dolgozói vessék ki maguk közül a pazarlóikat és a tol­vajokat. A levert ellenség gazdasági fronton kártevéssel harcol most elle- münk. Ezt csak az önök segítségével, & törvény legteljesebb szigorának alkalmazásával bénít: uk meg. Az ellenség azt hirdeti. - ly csak egy nap a világ. Közönyt, nemtörődöm­séget akar beleplántálni a dolgozók­ba. Azt reméli ettől, hogy rosszab­bul megy majd a munka, kisebb lesz ja termelés, hogy meglazítja a fegyel­mét, -rontja az erkölcsöket, Minden munkással meg kell értetni és egész népünknek tudnia kell, hogy a mun­kásosztály, a. dolgozó magyar nép távlatai’ ragyogóak és annál ragyo­góbbak lesznek, minél harcosabban, (kitartóbban küzdünk érte a társa­dalmi életben, a politikai életben és a munkapadnál. Ezután a magyar szakszervezetek régi harcosairól beszélt, majd így folytatta: A szervezett munkásságot a marxizmus eszméje, a kommunis­ta kiáltvány eszméje, a leninizmus eszméje kovácsolta szett-örhetet- len egységgé. A történelem sze­métdombjára kerültek császárok, királyok, kapitalisták, föidbirto- . kosok és (mindenféle nemzetáru­lók. Ä ‘(közelmúlt irányát pedig történel­mileg 'és politikailag mi szabtuk meg, mint ahogy mi szabjuk meg a anának, a szociálista építésnek és a jövőnek nagy távlatait is. Magyaror­szágon. minden szervezett munkás­nak tudnia kell, hogy az elmúlt év? tizedben mindenki megméretett és különösen megméretett az ellenfor­radalom napjaiban. A munkásosz­tály a dolgozó parasztsággal együtt bitet tett a népi demokrácia mel­lett: Az- ellenforradajom elleni fellé­pésével, az ellenforradalmi fegyveres felkelés leverésével, a 13 „esztendő történelmi vívmányainak 'megvédé­sével Ikifejezte- hűségét a párthoz, a «zocializmus’hoz. A kommunisták or- Ezág-yilág..előtt .bebizonyították esz- Inéi, politikái- szervezeti" egységü­ket, ’ •' A revizionista árulókkal •kíméletlenül leszámoló- marxista- leninista'vezetés .mellett mindig ké­szek harcolni mindenki ellen, a'ki ideái-- itthon,-, akár külföldön fel meri- temelni kezét a munkásosztály hatal­ma ellen. Azoknak a kispolgároknak, akik hamjs. és (hazug ide alógiá jukkal szeretik kétségbevonni a mun­kásosztály vezető szerepéi, végre tudomásul kell -vemiiök- hogyha van jólét Magyarországon a tö­megeik számára, ha van bizton­ság a mában és perspektíva a holnapban, szép jövő a fiatalsá­gunk számára, azt mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette magyar szervezett mun­kásság „‘biztosít ja. Ma már a szakszer v ezetékben nemcsak az ipari munkásság tömö­rül, hanem együtt vannak a mező- gazdaság dolgozói, az alkalmazottak, és a hivatalnokok, a mérnökök, a pedagógusok, az orvosok, a művé­szek és az újságírók, a magyar kul­túra hatalmas hálózatának munká­sai. Mit jelent ez? A városi és a fa­lusi dolgozók összefogását, a fizikai és a szellemi dolgozók összefogását. A szakszervezet e dolgozó osztályok és rétegek szövetségének legkifeje­zőbb megtestesülése, a legfontosabb tömegszervezet. Volt-e valaha a ma­gyar társadalomnak ilyen széles- hálózatú szervezete? Soha! Igaz, hogy a városi és a falusi dolgozók, a fizikai és a szellemi munkások e nemes gyülekezetében nincs benne Mindszenty, nincsenek grófok, mág­nások és kapitalisták, de azt hiszem, nekünk nem hiányzik az olyan nem­zeti egység, mely őket is magában foglalja. Csak az az igazi nemzeti, népi egység, amely ellenük jön létre. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a csaknem kétmillió ember szocializ­must akar és szocializmust is épít pártunk vezetésével, a marxizmus- leninizmus eszméje alapján. A munkásegységet sok támadás érte a múltban és éri még ma is. Az ellenforradalom napjaiban láttuk, hogy egyesek sietve élet­re hívták a szociáldemokrata pár­tot. Világosan kell látnunk, hogy a Szociáldemokrata Párt fel­élesztésének kísérlete kísérlet a munkásosztály egységének meg­bontására, tehát nem a munkás- osztály, hanem az ellenség ér­deke. A munkásosztály érdeke az egység. A munkásság vezető ereje a kommunista párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt. Nem adódhat elő olyan történelmi helyzet, amely eltántoríthatná a ma­gyar szervezett munkásokat a pröle- tárinternacionalizmus szellemétől. Súlyos hiba volt az ellenforradalom napjaiban a Szakszervezeti Világszö­vetségből való kilépés. Ezt lehet sok­féléképpen magyarázni, indokolni, de a hiba, amelyet elkövettünk, tény marad. Viszont helyes, és szükséges volt, hogy a forradalmi ellentáma­dás folyamán ezt a súlyos hibát gyorsan kijavítottuk. Tartozunk a nemzetközi munkásmozgalomnak az­zal, hogy ezúton is megköszönjük a Szakszervezeti Világszövetségnek azt a szolidaritást és támogatást, amellyel az ellenforradalom ellen (küzdő magyar munkásosztály segít­ségére sietett. Tanult a párt a hibákból és tanúit a szervezett munkásság egésze is. Mi azonban nemcsak a hibákból ta­nultunk, hanem a harcok eredmé­nyeiből is. 1956 novemberében, ami­kor folyt a harc, a fegyveres felke­lés leveréséért, azért, hogy lesz-e párt, lesz-e szabad szakszervezet Magyarországon, altkor voltak, akik a forradalmi munkás-paraszt kor­mányt csak átmeneti jellegűnek te­kintették, csak órákra, vagy napok­ra becsülték életét. Voltak, akik nagy hangon kijelentették, gyárakban és üzemekben, hogy soha többé nem lesz párt és nem kell szakszervezet sem. 15 hónap kemény harca vau mö­göttünk és elmond Itatjuk a két­millió szervezett munkásnak, hogy van pártunk, egységes, erős, harcra mindig kész pár­tunk, olyan, amilyen nem volt még sohasem. Igaz, hogy nem vagyunk 800 ezren, csak 400 ez­res párt vagyunk, ám lia ez a szám kisebb is, minőségében erő­sebb, mint valaha. Egységes, mert egyet akar. A szak- szervezet a munkásosztály legfonto­sabb osztályszervezete. A szakszer­vezetekben dolgozó kommunisták munkáját egyenrangú pártmunkának tekintjük.: - Aki - ezt nem képes meg­érteni, az lebecsüli a legfontosabb, legnagyobb tömegszervezetünk és a műnk ásoszt-áy szerepét és helyét; Aki ezt nem érti, nem sokat tud arról, hol és hogyan kell küzdenünk a tömegekéit, a tömegek és a veze­tők eggyéforrásáért; Ez nem jelenti azt, hogy nem kell bírálni a szak- szeu vezetékben. dolgozó kommunis­ták munkáját. Bírálni kell, de egy­ben segítséget kell adnunk, erősíteni, bátorítani, támogatni kell őket a harcban, amit a tömegkapcsolatok erősítéséért vívnak, szem előtt tartva szocialista fejlődésünket. Eegyenek türelmesek, soha ne engedjenek a parancsolgatás' -csábításának. .Érvek­kel, példákkal győzzék meg a töme­geket a párt politikájának helyessé­géről. Hallgassák meg a panaszokat, a bírálatokat, igyekezzenek azokat kijavítani — hozzák fel a nép helyes nézeteit, oszlassák el, magyarázzák meg a helyteleneket. Ezzel nagy szol­gálatot lesznek a pártnak, a munkás­osztálynak, magának a népnek. Tart­sák szem előtt, hogy mi kommunis­ták nem telhetünk könnyelmű, fele­lőtlen ígéreteket. Ez demagógia len­ne és nem akarunk olcsó népszerű­ségre szert tenni. Amit a párt és a szervezett munkásság megígér, azt teljesíteni kell. Kádár elvtárs parlamenti beszé­dében megmondotta, hogy az életszínvonalat stabilizálni kell. Meg kell erősíteni a 15 hónap alatt kivívott eredményeket, és meg kell teremteni a további fejlődés feltételeit. Jobban, ol­csóbban, többet, fegyelmezetteb­ben termelni és akkor jobb lesz az élet, magasabb llesz az élet- színvonal és a kulturális lehető­ségek is nagyobbak lesznek. A szervezett munkás, az öntudatos dolgozó legyen élharcosa a gaz­daságosabb termelésért, az ala­csonyabb költségekért, a takaré­kosságért folyó fontos küzdelem­nek. — A szakszervezeteiknek, mint a kommunizmus iskolájának nagy ká­dernevelőnek kell lennie. Neveljenek új gyárigazgatókat, diplomatákat, katonatiszteket, minisztereket és agi­tátorok ezreit, tízezreit, neveljenek ki soraikból írókat, újságírókat. Ez a kötelességük! — Ebben a munkában, nagy feladat vár a szakszervezeti sajtóra, mint vezetőre, agitátorra és szervezőre. Engedjék meg, hogy erről a helyről figyelmeztessem a szervezett mun­kásság lapját, a Népszava szerkesz­tőit és munkatársait. Ez a lap ebben az évben ünnepli fennállásának 85 éves jubileumát. A Népszava a szer­vezett munkások lapja. De vajon ez az újság és munkatársai szembeszáll- tak-e azokkal a kispolgári írókkal és újságírókkal, akik a munkásosztály vezető szerepét tagadták? Azokkal az írókkal, akik népi egységről be­szélnek, akik népi íróknak tartják magukat, de közben »megfeledkez­nek;-« a munkásosztályról, a szerve­zett munkásokról? A lapnak a köte­lessége két területen harcolni: az egyik a gazdasági élet területén a tervteljesítés, a másik: az ideológiai fronton szálljon harcba a revizioniz- mus, a jobboldali nézetek, valamint az ezek elleni harcban minket hát­ráltató szektás, »baloldali« felfogás és gyakorlat ellen.' Ézt‘necsak ünnepi vezéreik'kéhben és esetleg glösszák- ban tegye meg, hanem az irodalom és. a művészet területén is. Engedje szóihoz jutni a Népszava a munkás- íróikat, a költőket, ha kezdője is — segítse, -hogy megírják a munkás­osztály hősi harcait. — Az irodalom tele van (kispol­gári, negatív figurákkal. Alig- alig találkozunk a magyar szer­vezett munkások hős katonáival és tisztjeivel. Az íróknak talán nincs mondanivalójuk az ipari munkásságról? A bányászokról, a vasasokról, az épitőmunkások- ról? Nincs ez így rendjén, elv­társak és nekünk tenni kell erről. — A szakszervezetek harcoljanak a maradi nézetek ellen, a nacionaliz­mus és antiszemitizmus, a szociális demagógia ellen. A magyar szerve­zett munkásságnak élesen szembe kell fordulnia, el kell utasítani ma­gától minden revizionista, jobboldali irányzatot és minden kispolgári anarchizmust, a termelés, a gazda­sági élet, a politikai és kulturális élet frontján. Harcolnunk kell a dog­matikus szemlélet ellen is, ennek azonban nem az a módja, hogy meg­hátráljanak a munkásellenes, szocia­listaellenes, kispolgári és polgári né­zetek és hangulatok előtt. Éljenek a bírálat jogával, a szervezett munkás­ságnak joga van bírálni. De a bírá­lat legyen megalapozott, meggyőző, építő és előremutató, utasítsák el az ellenséges szándékú, vagy tenden­ciájú bírálatokat, amelyek csak rom­bolni akarnak. A szakszervezetek kö­vessenek el mindent az osztály­öntudatra nevelés érdekében. Az a munkás, akiben kifejleszt­jük az osztályöntudatot, kemény harcosként áll nemcsak a politi­kai életben, hanem a munkapad­nál ás. Nem engedjük, hogy a tol­vajok és huligánok emeljék a saját életszínvonalukat a nép ro­vására. Jelentkezzenek a megta­karított és a tolvajoktól meg­mentett összegek valamennyiünk életszínvonalának emelkedésében. — Tisztelt Elvtársak! — Ezbknek a feladatoknak a vég­rehajtása áll Önök előtt. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem kis erő­feszítést követel, de bízunk a ma­gyar szervezett munkásság erejében, öntudatában, a pártba vetett bizal­mában. Biztosra vesszük, hogy ebben a _ bizalomban nem fogunk csalódni. Bizalomért bizalmat kérünk cserébe. — Kívánom a Központi Bizottság nevében, hogy kongresszusuk sikere­sen oldja meg az előtte álló feladato­kat és határozataival járuljon hozzá a hibák leküzdéséhez, új eredmények születéséhez, hazánk felvirágoztatá­séihoz. (MTI) .40 ÉVES A SZOVJET HATALOM' Vándorkiállítás az SZMT székházában A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TAN ÁCS A miskolci székházi­nak előcsarnoítaiban szokatlan kép fogadja a látogatót. ízléses állványo­kon művészi fényképek, magyarázó feliratokkal. A mintegy hetven da­rabból álló kiállítás a szovjet ember mai életét mutatja be, ismerteti meg a látogatóval. Az elmúlt év végén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére szervezte ezt a kiállítást a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és most — miután a fővárosban már százezrek tekintet­ték meg — bemutatják a nagyobb vidéki városokban is. A kiállítás nem elsősorban a negyvenéves fejlődést kívánja szemléltetni, hanem azokat a körülményeket, amelyek között a szovjet em.berek ma élnek, dolgoz­nak, szóralcoznak, művelődnek, de így is rendkívül agitatív erejűd és meggyőzően bizonyítja a szovjet hatalom gazdasági és kulturális erőit. Az egyik tablón a mezőgazdasági életet szemléltetik. 1954 és 1956 között 35 millió 950 ezer hektár földet tettek müvelhetövé — hirdeti az egyik kép. A másikon mezőgazdasági gépek sora látható, alatta a felírás: a mezőgazdasági kapacitás 95 százaléka van már gépesítve (a cári ura­lom idejében ez 1 százalékon alul volt!) Üj lakóházakat láthatunk egy má­sik tablón; néhányat abból a három millióból, amelyet 1952 és 1956 kö­zött a falukban építettek. Színházi előadásokat, mutatnak be más tablók, büszkén hirdetve, hogy a Szovjetunió ötszáznál több állandó színházá­ban negyvenegy nyelven tartanak előadásokat. Nehéz lenne felsorolni mindazt, ami a sok művészi — nem egy esetben több négyzetméter nagyságú — fényképen látható. Láthatjuk a szovjet embereket munkahelyeiken, gyárakban, a földeken, láthatjuk szórakozás, sportolás közben, csendes estéken családjaik körében. Fel- fclvillannak a képek között a Szovjetunió gyönyörű tájainak művészi képei, az emberről való szerető gondoskodás megnyilvánulásai. Általá­ban az egész kiállítás anyaga derűt sugároz, azoknak az embereknek a derűjét, akik bizakodva látják az életet, a jövőt, mert tudják, hogy a szovjet hatalom biztosítja és mind szebbé és jobbá teszi azt számukra. A KIÁLLÍTÁST SZOMBATON, március 1-én délelőtt nyitotta meg Gál Imre, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrosztály ve­zetője. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás, amely a szovjet ember, a Szovjetunió életével ismerteti meg a magyar látogatót, a szovjet és magyar nép barátságának megerősítését is szolgálja, és se­gít lemosni az utolsó maradványát is annak a szenny- és rágalomhadjá­ratnak, amellyel az ellenforradalom a Szovjetuniót bemocskolni pró­bálta. A nagy érdeklődésre számot tartó értékes kiállítás március 7-ig te­kinthető meg, s már a megnyitás napján is többezren keresték fel. — B — M — A. nemzetközi nőnap tiszteletére eddig tíz nőtanács alakult a miskolci járást an Borsod megyében, a miskolci járás asszonyai már lelkesen készülődnek nagy ünnepükre: a Nemzetközi Nő­napra. Elhatározták, hogy március 8-ig tizenöt olyan községben, ahol eddig nem volt — megalakítják a nőtanácsokat. A jó szervezés és az okos szó eredménye, hogy szombat reggelig 10 új nőtanács kezdte meg munkáját. A nemzetközi nőnapra való készülődést máris sok Ötlet jel­lemzi. FelsőZisolcán az .ünnep reggelén — a hangos híradón keresztül — a fér­fiak zeneszóval köszöntik az asszo­nyokat. Sajószentpéteren vörösnyak- kendős úttörők keresik majd fel a szülőotthont és virágcsokorral üdvöz- lik az édesanyákat. Berzéken az ál­talános iskola tanulói díszes lapokat festenek — s ezekkel kedveskednek édesanyjuknak és leánytestvéreik­nek. A nemzetközi nőnapra a járás több községében szovjet és csehszlovák asszonyokat hívtak vendégségbe.-ooo Barátsági estéket rendeznek a borsodmegyei békeharcosok Az újra téliesre fordult időjárást kedvezően hasznosítják a Borsod me. gyei békehareosok. A községekben szinte naponta tartanak békebeszél­getéseket, tanyázó estéket.. Egy-egy gazda otthonában néha öt-hat család is összegyűl, hogy megvitassa a nem. zetközi helyzetet, és megtárgyalja a moszkvai békefelhívással kapcsolatos feladatokat. A békebizottságok lelkes munkájának eredménye, hogy feb­ruárban több mint .100 gyűlés melett többszáz tanyázóestét tartottak. Tervbe vették többek között, hogy a városokban és a nagyobb községek., ben — szovjet, csehszlovák és bolgár vendégek részvételével — baráti es­téket rendeznek, a külpolitikai hely­zet eseményeiről pedig előadásokat tartanak.-000­Népfrontgyűlés Szirmán A HAZAFIAS NÉPFRONT szirmai elnöksége, a párt és a társadalmi szervek segítségével jólsikerült nép­front gyűlést tartott február 28-án a szirmai kultúrteremben. A lakosság zsúfolásig megtöltötte a kultúrter­met. Dr. Sályi István, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, ország- gyűlési képviselő tartott tájékoztatót az országgyűlés munkájáról, az or­szág fejlődéséről, gondjairól és arról, hogyan vélekedik ő maga erről a rendszerről és az ellenforradalomról. A beszámolót nagy figyelemmel hall­gatták, amely után a résztvevők el­mondták a község legfőbb gondjait, problémáit. Kérték, hogy a tanács elsősorban az utak megjavítására összpontosítsa az erőket, a lakosság hajlandó társadalmi munkával segí­teni. Táncos elvtárs, a kerületi ta­nács képviselője tájékoztatta a je­lenlévőket, hogy ebben az évben 35.000 forint áll rendelkezésre a köz­ség járdaépítésére. A dolgozók elha­tározták, hogy ezt az összeget csak anyagra és egy szakember tisztelet­díjára fordítsák, ők majd társadalmi munkában szállítják az anyagot, s elkészítik a járdát. Kérték a dolgo­zók: az országgyűlési, képviselő le­gyen segítségükre, hogy mielőbb le­gyen JvUltúrotLhonuk. Szeretnék, ha a jelenlegi kisterem berendezésére 100 darab széket biztosítanának szá. mukra. Elmondták azt is. hogy a szirmai dolgozókkal rendkívül go­rombán bánnak a hely pénzszedők a Béke-téri. piacon. Kérik, utasítsák rendre ezeket a heiypénzszedőket. Kérték a képviselő segítségét, hogy a könyvtárukat bővítsék, és 16 éven aluliak részére js biztosítsanak ifjú­sági könyveSi-SL Kölcsönös megállapodás történt: a község lakói a lehetőségekhez mér­ten pótolják az állam segítését anyagiakkal és társadalmi munkával, a tanács, az országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront viszont a lehe­tőségekhez mértem, — ahogy a körül, menyek eaigedik, — orvosolják a pa­naszokat. A gyűlés jó hangulatban a későesti órákban ért véget. A Hazafias Népfront városi bizottsága -----------oüo----------­ZE NEI ÉLETÜNKBŐL Miskolc város zenei élete új színfolttal' gazdagodik a közeli napokban. Március 2-árr; vasárnap délelőtt 11 órakor tartja megalakuló ülését és első bemutatóját a karnagyi klub a Zeneművészeti Szaikisko- la hangversenytermében. Énekkarok, zenekarok vezetői, valamint iskolai ének- és zenetanárok találkoznak a klub havonta tartandó összejövetelein, ahol baráti beszélgetést folytatnak zenei törekvéseikről. Ezek az összejövetelek al­kalmasak a zenei munka összehangolásá­ra, a tervek megbeszélésére, valamint a karnagyok továbbképzésére is. Az első bemutatón a miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola kórusa működik közre, Horváth Ki.ss Láiszló szakiskolai igazgató vezetésével. A bemutatót vita követi. Reméljük, hogy a kamagyi klyb va­sárnapi megnyitóján Miskolc valamennyi karnagya részt vesz és bekapcsolódik a klub vérkeringésébe. S reméljük azt is, hogy nem volt hiábavaló kezdeményezése a városi és megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának a kamagyi klub meg­alakítása. L kerületi tanácstagok fogadóórái Március 2: Busák István 16 árától M* jor utca 2. tsL Március 3: DebreczenI László 17—lf óráig Borsvezér u. 2. sz. Kéményseprő Vállalat helyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents