Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAí* Csütörtök, 1958, március 13. Papír és ceruza EZ zekiben a napok- ban sok család asztalára kerül papír és ceruza. — Számoljunk! — mondja a családfő és férj, feleség, a kereső gyerekek töprengve, de jókedvűen hajolnak a papírlap fölé, hogy a kifizetésre kerülő nyereségrészesedés felhasználást megbeszéljék. Valóságos mérleget készítenek. Az egyik oldalra kerül a nyereségrészesedés összege — a másik oldalra a beszerzendő dolgok jegyzéke — ruha, cipő, .bútordarabok, háztartási és kulturális cikkek. Nem könnyű a szá- mftgatós, sok gondolkodásiba, sok fejtörésbe kerül ennek a »külön« jövedelemnek beosztása. Érthető a megfontoltság, hiszen a nyereségrészesedés az egész évi jó munka »jutalma«, nem szabad köny- nyelműen elkölteni, »kidobni az ablakon«. A beszélgetés végén megállapodik a család. Pontos egyensúlyba kerül a bevételi és a kifizetési oldal, és a papíron ott sorakoznak a beszerzendő tárgyak nevei. A pénz kézhez- kapása után, majd ezzel indulnak vásárolni az üzletekbe. Sok család azonban nagyobb célokat akar megvalósítani; egész szobabútort, televíziót, motor- kerékpárt vásárolni, építkezni. Ezek úgy gondolják, hogy a nyereségrészesedés összege is tervük megvalósítását mozdítja elő s ezért a »nyereséget-« megtakarított pénzükhöz teszik, sőt gyakran úgy határoznak, hogy a nyereségrészesedés összegét részben vagy egészben betétkönyvben kérik — ott megmarad és nem folyik el apró-cseprő kiadásokra. Számítgatnak, tervezgetnek a családok, de azért mindennapos munkájukról sem , feledkeznek meg. Hogyan is feledkeznének meg; hiszen mindnyájan azt akarják, hogy idei jó munkájuk után jövőre még nagyobb nyereségrészesedést kapjanak kézhez. D. L. Péntek délben a tiszapalkonyai hőerőmű második turbinája elérte a háromezres forduiatszámot Tjszapalkonyán hetek óta serény készülődés folyik, hogy az erőmű második 50 megawattos gépegységét mielőbb üzembe helyezzék. A csehszlovák és magyar szerelők közös összefogásának eredménye: az elmúlt hét közepétől gőzt termel az erőmű harmadik óriási kazánja és elkészült az I. számú turbina. A hidegpróbák után került sor a turbina anegpörgetéséré. Izgalmas órák és napok következtek. A turbina pörgetését — a kisebb hibák kijavítása és a szabályozó berendezés pontos beállítása miatt — többször megszakították. A csehszlovák és magyar mérnö- ■ kok, szerelők éjt nappallá tevő oda- ádó munkája győzelemmel végződött. Péntek ■ délelőtt tíz órákor gőzt engedtek a turbinára és lassú forgással felmelegítették. A déli órákban a turbina már hat-hétszáz fordulattal dolgozott. A szerelők közben ellenőrizték a gép nyugodt járását és hogy a csapágyak nem melegednek-e fel. A turbina forgását egyre gyorsították és 13 óra 30 perckor elérték az üzemeltetéshez szükséges „bűvös” háromezres fordulatszámot. A sikeres pörgetés után elvégzik a biztonsági berendezések próbáit, majd a turbinát összekötik a generátorral és együtt megpörgetik. Az új ötven megawattos gépegység — amelyet I. számmal jelöltek meg Tiszapalkonyán — előreláthatólag a jövő héten kapcsolódik be az országos energiarendszerbe. A népek barátsága fíénapjában 14 helyen rendeznek csehszlovák—magyar találkozókat Borsod megyében Alig van olyan községe Borsod megyének, ahol a békebizottságok falugyűléseken, vagy tanyázó estében ne ismertették volna a moszkvai békekiáltványt. A politikai munka *mellett a békeharcosak már a népek barátsága hónapjának jó előkészítésén fáradoznak. A járási székhelyeken például a napokban dolgozták ki a csehszlovák—magyar határtalálkozók programját. A tervek szerint májusban 14 helyen — így Sátoraljaújhelyen, Jósvafőn, Bükk- szentkereszten, Bánrévén — tartanak baráti beszélgetéseket a magyar és csehszlovák békeharcosok. Az ünnepi gyűléseken a baráti csehszlovák nép küldöttségének ajándékokat is átnyújtanák. Több mint harmincezer forint értékű társadalmi munkát végeztek már az idei tanévben a diósgyőri kohóipari tanulók A diósgyőri 116. számú. kohóipari tanulóintézet mintegy három- százötven növendéke a tanulási időn kívül értékes társadalmi munkát is végez. Így a Lenin Kohászati Művek üzemeiben megtartott gyártákari- tás során több mint ötezer munkaórát dolgoztak, több esetben segítették kirakni a vagonokból a gyárba érkező anyagokat, amivel a kocsiállás- pénz fizetését kerülték el. Az intézet környékének parkosításával, lakószobáik csinosításával az eddig végzett munkájuk értéke túlhaladja a harmincezer forintot. A fiatalok a tanév hátralévő részében azt tervezik, hogy a befejezett építkezések környékén összegyűjtik a hulladékvasat és abból intézetüket vaskerítéssel kerítik körül. A tündökléstől a börtönig — Egy háxasságszédelgő csaló története — KOVÁCS LAJOS huszonhároméves, nagyrozvágyi születésű, kőműves foglalkozású bodroghalmi lakos közveszélyes szélhámos. Szinte példátlanul különös „erényekkel” rendelkezik. Szép karriert futott be a nők körében. Eddigi életútján — talán országosan is övé a babér — törvényesen négyszer házasodott meg, s egyik feleségétől sem vált el. Kovácsnak nagy a munkától való iszonya. Több esetben a társadalmi tulajdon és az egyén terhére elkövetett sikkasztások, csalások bűncselekményeit követte el. Többszörösen büntetett előéletű. Eddig közel négy évet töltött a börtönben, íme, néhány szemléltető mozaik pályafutásából. Az okirathamisító Amikor kiszabadult a börtönből, 1953 novemberében törvényes utón feleségül vette L. M. ózdi lakost. E házasságból két gyermek született. Könnyelmű, léha élete miatt családiát elhalta, majd közveszélyes mun- kerülésért és okirathamisításért négyhónapi börtönre Ítélték. Három évi börtön BÖRTÖNBÜNTETÉSÉNEK letöltése után anélkül, ho<w első feleségétől törvényesen elvált volna, 1954. szeptemberében másodszor is megnősült. K. E-t vette feleségül. Ezután mint sorköteles, bevonult katonai szolgálatra. Saiát beismerése szerint önkéntes szabadsáemeghosszabbítás és egvéb, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett büntettek miatt a katonai bíróság bárom évi börtönre ítélte. Büntetése letöltését az ellen- forradalom félbeszakította, a rabtáborból illegálisan kiszabadult. Disszidál — hazatér 1956 november 4-én feleségül vette T. M-át. A mézeshetek idején feleségét rászedte, hogy adja el ingóságait, s a pénzzel együtt Bécsbe disszidáltak. A házasság ekkor sem volt ínyére, a feleségét lelketlenül cserbenhagyta és szabályszerűen, a követség útján visszatért Magyarországra. Hazatérése után ismét visszakerült a börtönbe, hátralévő büntetésének letöltésére. A börtönből 1957 őszén humánus megokolásokból kiindulva feltételesen szabadlábra helyezték. Ki- szabadulása után a berentei bányában munkát vállalt, azonban itt is a csaláshoz folyamodott. Az egyik munkatársa tangóharmónikát akart vásárolni. Kovács kapott az alkalmon. Azt hazudta, hogy Bodrogha- lomban van egy alig használt har- mónikája, de rászorultsága miatt 1050 forintért eladja. S az illető minden alku nélkül kifizette az 1050 forintot. Persze, azóta sem szól a tan- góharmónika, s a károsult nézhet a pénze után. Közben a munkahelyén felvett 200 forint előleget, 180 forintot pedig kosztpénz címén, aztán gyorsan »meglépett«. A negyedik feleség KOVÄCS gondolt egyet: 1958 január végén elutazott Mezőcsátra, hogy felkeresse egyik volt rabtársát. Itt vendégeskedett napokig, s egy fénykép útján megismerkedett leendő negyedik feleségével, Sz. M-al. A lány megtetszett neki, s elhatározta, feleségül veszi. De nem volt pénze. Elutazott Perecesre az egyik ismerőséhez. Azzal állított be, hogy felesége a kórházban fekszik, szeretné meglátogatni, de ilyen kopottan szégyell bemenni. Kölcsönkért ruhát, cipőt, szépen felöltözött tetőtől talpig. Közben jóhiszemű ismerőse karórát szeretett volna venni. Kovács felajánlotta, hogy ő majd szerez. Kapott 750 forintot, így aztán már megjelenhetett a lányos háznál. Nagy sikere volt. Korábbi házasságait eltitkolva, kijelentette: nősülni szeretnék, azért jöttem, hogy megkérjem a kezét. A lány azt válaszolta, hogy két nao múlva határozott választ ad. S amikor Kovács újra megjelent, a lány »igent« mondott. Elmentek a tanácshoz, de a vőlegény jelöltnek nem volt személyi igazolványa. Elmondta. azért nincs, mert börtönből szabadult. A feltételes szabadlábra helyezése alkalmával hivatalos iratot kapott, amely személyi adatait és családi állaootát tartalmazta. Azonban az irat kiállításakor is eltagadta korábbi házasságait, s így ez nem szerepelt az Írásban, s a tanács az iratot a fennálló rendelkezések értelmében hivatalos okmányként a házasságkötéshez elfogadta. Kovács tehát ezen az akadályon is túljutott. Igen ám. de tornyosult a másik akadály. Esküvőre kellett készülnie, s ez anyagi kiadásokkal járt. Kovács azonban nem csüggedt, ment minden, mint a karikacsapás. Azon a címen, hogy berentei munkahelyén 6500 forint megtakarított készoénze van, gyűrűre, borra és egyéb kiadásokra 1000 forintot kicsalt a menyasszonytól. Sőt azt is megbeszélték, hogy az esküvő után felveszik a 6500 forintot. A szerencsétlen menyasszony hitt neki, s Kovács február 4-én negyedszer is megnősült. Sz. M-át feleségül vette. 30 ezer forintos hazugság A MEGBESZÉLÉS SZERINT másnap elindultak Berentére és útközben rábeszélte a feleségét, látogassák meg a rokonokat. így aztán a nyékládházi, az emődi és a mező- nyárádi rokonoknál vendégeskedtek napokig. A vendégeskedés közben az emődi rokon elmondta, hogy kutat akar építeni, betongyűrű kellene. Kovács azonnal ajánlatot tett: — Tudok én szerezni! — mondta magabiztosan. — S az 1800 forint máris a markában volt. A mezőnyárádi rokonoknál Kovács már diszkréten bevallotta a feleségének, hogy Berentén nincsen pénze, s hogy a fiatalasszony lelkében ellensúlyozza a csalódottságot, újabb trükkel állt elő: Elhitette az asszonnyal, hogy mint fiatal házas állami kölcsön címén lakásépítésre és bútorvásárlásra 30.000 forintot felvehet a bányánál. Az asszony kárpótolva érezte magát, s szombaton nagyboldogan elindultak. Berentén a feleségét kinthagyta és bement az irodába a 30 ezer forint ügyében. Világos választ kapott: ilyen pénzt nem lehet felvenni. De ő nem tágított, azt állította, ez már elintézett dolog, s a gépírónövel megiratta a 30.000 forintról szóló átvételi elismervényt. Rajta három aláírással: igazgató, üb. elnök és saját neve. A két aláírás helye azonban üresen maradt. A papírt megmutatta az asszonynak, s hozzátette: a pénztár zárva van, a pénzt csak hétfőn lehet felvenni. Ilyen agyafúrtsággal vezette félre feleségét. »Ezen a napon bementem az egyik helyre, ahol betongyűrűt lehet vásárolni, de feleségemet ide sem vittem magammal, mert nem is volt szándékomban betonkarikát venni. S mikor kijöttem, azt mondtam feleségemnek, hogy minden el van intézve, de csak kedden tudják leszállítani a 15 darab betongyűrűt, s a pénzt is majd ez alkalommal kell kifizetni,« — vallotta a rendőrségem AMIKOR VISSZAUTAZTAK, /az apóséknak megmutatta a 30.000 forintról szóló hamis papirt. Mondani sem kell, nagy volt az öröm. Meg is egyeztek, hogy felveszik a pénzt. Elindultak. Kovács a vonatban elkérte feleségétől a 30.000 forintról szóló átvételi elismervényt, s majd Hejősza- lóntán egy alkalmas pillanatban otthagyott csapot-papot, s egyszer és mindenkorra »meglovasodott«. Persze a rokonság körében a szélhámosságnak híre gyorsan szétfutott. S amikor egy későbbi időpontban Miskolcra utazott, új sógora felismerte és átadta a szolgálatos rendőrnek. Ezzel lezárult a szélhámos ember pályafutása. • Az ügyhöz úgy hisszük, nem szükséges bővebb magyarázat. Most a rács mögött van az »asszonyszédítő«. Most aztán lesz ideje elmélkedni azon, hogy ilyen utón mégegyszer megnősüljön-e. Az ügyészség most a vádirat elkészítésén dolgozik, s kettős házasság és többrendbeli csalás büntette miatt rövidesen' a - biróság előtt felel tetteiért. Éppen ideje! Pál Lajos AZ ASSZONY a fonalakat igazítja. A szövőszék öreg csontjai kellemetlenül nyikorognan. ' Készülő ebéd párázik a tűzhelyen. A lány gyerek a csőrlővel foglalatoskodik. A fonalakat vászonná szövi az asszonykéz. Falusi szoba-konyha... De hallgassuk csak, miről folyik a szó! — Nem is tudom, hogy képzelik egyesek a haladást 1958-ban. Két tehénkével szántani ma, amikor láthatatlan gyorsaságú repülőgépek szel- desik á levegőt! Egy-két, tíz holdon kínlódni egy családnak, amikor az ember kitör a föld szféráiból a világűrbe. Én azt tartom, nem megy ez így, nem mehet így sokáig. — Ezekét nem én mondom, hanem Majik András gadnai középparaszt, aki immár február eleje óta az új gadnai termelőszövetkezet elnöke. Régóta járom a borsodi falvakat, de ilyen előrelátó, haladni akaró parasztemberrel ritkán találkoztam-, mint-Majik András. Nem most alakul először Gadnán termelő- szövetkezet. Az ellenforradalom előtt szövetkezeti község volt. 5ö őszén szétszóródtak, pedig már a gazdagabb szövetkezetek közé tartoztak. Saját gépkocsijuk volt, 50 darab juhuk, 170 sertésük, a szarvasmarha állomány is 70—80 között volt. — Én november 28-ig abból a szövetkezetből semmit sem vittem el. Mit tehettem? Meg- zavarodott a falu. Szétmentünk. Nagyon fájlaltam a vagyon széthurcolosát, a feloszlást. Annyit mégis sikerült elérnem, hogy a juhászai cgyütt- .maradt. Gondoltam, legalább juhász-szövetkezetnek maradjunk meg. Most, tavaly októberben ez is szétosztódott. Azt nem állítja Majik András, hogy a régi szövetkezetnek nem voltak hibái. Voltak. A szervezésnél, meg azután is. De 56-ban már jól haladt a gazdálkodás. Ezt mindenki elismeri, és ezt nem is felejtették el a gad-aaiak, ezért alakult most új szövetkezet a régi nyomdokán, Mikét nem késé fnéfr, Andecus? — ITT JÁRTAK a pártbizottságról, a tanácstól Simon és Szabó elvtársak. Érdeklődtek, hogy élünk, mint gazdálkodunk. Mi is elmondtuk a mondanivalónkat, ők is. Az én fejemben már jóideje rágódott a tsz újjáalakításának gondolata. Beszélgettünk... Papírt, ceruzát vettem. Számoltam. Nézem, hogy boldogulok így a gazdaságomban, és hogy a szövetkezetben. Kérdezem a családot: Mit csináljunk? — Csak azt, ami jobb, ami helyesebb. — Döntöttem... Február 7-én kilenc taggal 70 katasztrális holdon megalakítottuk az új szövetkezetét. Kisiczki József meg János voltak az elsők, aztán jöttek a többiek. Középparasztok. Azt mondtuk: csak olyanokat várunk, akik magukénak érzik a szövetkezést. Azoknak van köztünk helyük, akik nemcsak aláírják a. belépési nyilatkozatot, de a szívük is a szövetkezeté. — Ha összeállnak, hogy szívvel-lclekkel dolgozzunk, megsokszorozódik a jövedelem, de olyanokkal nem érdemes szövetkezni, akik azért lépnek be a tsz-be, hogy szabaduljanak a munkától. — Eddig csak középparasztok vagyunk együtt. Megmutatjuk, hogy a középparaszt is tud járni az új úton. De szívesen fogadjuk a kisebb birtokosokat is, mindenkit, aki becsületesen velünk akar haladni. Az viszont szerintem nem járja, hogy például egy-két holdas gc&daságból a fiatal munkabíró gazda elmegy az iparba és a földdel az öreg lép be a szövetkezetbe. A gadnai szövetkezet törzse már együtt van. Február óta is szaporodtak, s még most is szép számmal kacsintgatnak a szövetkezet felé a. gadnai gazdálkodók közül. Sokan tudják, érzik, hogy ott volna j*bb, hogy előbb-ulóbb belépnek, csakhát a fa-> Az 1956—57-es és az azt megelőző tanévekben'általában tízen alul volt a tudományos diákkörök száma a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az 1957—58-as tanévben jelentős előrehaladás tapasztalható ezen a téren, amennyiben most már minden tanszék mellett alakult tudományos diákkör, s így az idén már tizenhárom működik. Az egyetemi oktatók vezetésével és irányításával dolgozó diákkörökben több mint száz 13 tudományos diákkör működik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen egyetemi hallgató végez így értékes kutatómunkát, ami mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati tudás elmélyítését szolgálják. Különösen jól dolgozik a mechanikai technológia I-es, valamint a mechanikai tanszék mellett működő diákkör. Az előbbiek egy csoportja jelenleg az alkatrészek felületi rétegének krómmal való kezelésével foglalkozik, ami az acélok kopásállóságát növeli. A má- (si.k diákkör a szilárdságtan elméleti problémái, illetve a méréstechnika területén végez kutató munkát. Ez a diákkör, amely a mechanikai tanszék negyedéves gépészhallgatóinak egy csoportjából tevődik össze, maguk által választott feladatként a palásfcmaró fogprofilok és villás csavarkulcs feszültség megállapításá- 1 naik elemzését végzi — sikerrel. Az eleven és szorgalmas diákköri i kutatómunkáról a kör tagjai tudományos előadás formájában a legközelebbi mérnöknapon is beszámolnak, később pedig, az egyetemről kikerülve, az ipari üzemekben gyakorlatban értékesíthetik tapasztalataikat.---------------o--------------D iáktüntetés Párizsban a fasiszta mesterkedések ellen Farias (M*fl) Kedden este Párizs diáknegyede- ben impozáns tüntetéssel tiltakoztak a francia főváros kommunista, szocialista, radikális, haladó katolikus és tengerentúli diákjai a fasiszta csoportok mesterkedései ellen. Többezer főnyi tüntető tömeg a Boulevard St-Machelan rendőrségbe ütközött, amely nagy erőt mozgósítva vonult ki a diákok ellen. A rendőrök és az egyetemisták ősrte- ütközésekor számos diák . megsebí* sült. Sok egyetemistát előállítót Uik. % lusi lassúság Gadnán otthon van. — MEGVÁROM a többieket... — így beszélnek. Igazuk van-e, vagy sem? Nem kergeti őket a botosispán, az tény. Meg inkább gondolják meg háromszor, de jól, mint egyszer rosszul. De az is igaz, hogyha hamarabb kezdik, koí-áb- ban megerősödik a szövetkezet. A termelőszövetkezet felsőbbrendűségét elismerik a még kívülállók, a közeledők. Nem vitatják — jobb a nagy- gazdaság a parcelláknál. Ha pedig valami jó, az mielőbb még jobb. A lassúság, meg a megszokottság Izöti a gad- naiakat is. így gondolkodik ez a csavaroseszű megszokottság. — Mert ha nincs, nem is lett volna — (t. i. termelőszövetkezet) —, tehát hagyják békén ezek a nyugtalanok, ezek a szövetkezők a falut. Hagyják ebben a télutói tespedtségben. — Hát érvek az ilyen gondolatok? — kérdezem a gadnaiaktól. — Ez annyi, mintha azt mondanám: lm víz nem volna, eső sem esne, ha valamikor nem találják fel a vasekét, ma is faekc- 1 vei szántanának a gazdák, Érvek ezek a továbbhaladás ellen? Nem! Mellette. Es ma már a vaseke is korszerűtlen szerszám világviszonylatban.' Univerzális traktorok teszik olcsóbbá a mezőgazdaság termékeit a világpiacon. Ezzel a magyar mezőgazdaságnak is lépést kell tartani. Hogyan? Majik András és társai megadták erre a választ. ‘ A TÖBBIEK is választani fognak, mert a, szövetkezet már meg van, és meddő az az okos-, kodqs, hogy mi lenne, ha nem lett. volna.. Nap-, nap után több gazdálkodó Htja meg ezt az igaz-, ságot. A minap is ittjgrt az elnöknél egyikük. — Mikor nem késő még András? — kérdez-' te. Erre azt válaszolta az ugyancsak csavaros-' eszű Majik András, hogy: — Nézd csak komám, • én azt mondom érre: sose késő, de minél később 1 jössz, annál többet vesztesz. ! NAGY ZOLTÁN!
