Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

ESZAKMAG FAftGR^ZAU Vasárnap, 1958, március 9. A BotsoJ megyei kisiparosok örömmel fogadták az új ipartörvényt A napokban jelent meg a forradaL mi munkás-paraszt kormány rende­leté: az uj ipar törvény. 'Megyerik kis­iparosai örömmel ..fogadták, hiszen ezzel régi vágyuk teljesült. Felkeres­tük Gruber Kálmán elv társat, a KI. ŐSZ megyei titkárát, hogy elbeszél­gessünk vele az uj ipar törvényről. Gruber elvtárs feltett kérdéseinkre a kővetkezőket válaszolta: O MIT JELENT AZ UJ IPAR­TÖRVÉNY? — Az uj ipartörvény megjelenése nagy örömet váltott ki kisiparosaink köreben s ez érthető is. hiszen egysé­gesen rendezi az ipar gyakorlását. Ez a törvény biztonságossá teszi a be­csületesen dolgozó kisiparosok műkö­dését. Lehetőséget nyújt a káros je­lenségek megszüntetésére. Biztosítja a hires magyar kézműipar fejlődését s azt, hogy ismét méltó helyét elfog­ni3. a népgazdaságban. Az uj ipar­törvény hűen tükröz] pártunk és kormányunk megbecsülését, a becsű’ letesen dolgozó kisiparosság iránt s azt hogy számit a kisiparosok mun­kájára. © MIBEN JELENTKEZIK A MEGBECSÜLÉS? Az uj i partörvény biztosit ja a kis­iparosság szakmai fejlődését, a mes­tervizsgák kötelezővé tétele utján. Biztosit ja a kisiparosság szervezete­ik a KlOSZ-nak — áfoyagi füg­getlenségét, védelmet nyújt a speku iáns, a kapzsi, a mindenárpn meg­gazdagodni vágyó kisiparosok ellen Többrendbeli közigazgatási felada­tot ruház a szervezetre. így például a mestervizsgák megszervezése és levezetése, az ipari tanuló szerződé­sek megkötése, az alkalmazottak nyilvántart ása, a kontár-ellenőri hálózat megszervezése és más fel­adatokat. © MIÉRT VAN SZÜKSÉG A KIOSZ-TAGSÄGRA? Ahhoz, hogy kisiparosaink munkája zavartalan legyen, igen fontos, hogy a párt és a kormány ál-1 tál támogatott érdekvédelmi szerve­zetnek tagja legyen. A kisiparosság I A TTIT HÍREI A földrajzi szakosztály, az IBUSZ Munkásakadémia! hír* A c7ot main Táreas-ái ** *- Fö,drajj“ kásakadémia (Kossuth *u. 11.) vlUamos­bu^ kfránTulást rexfder gépek„ tas°zatán március 10-én „Villa­S“*ySértenaUl^Vin;?1l"sk(5c, SÜÍ?6, SSSf “ iPKban" Hernádvölgy, Encs, Abaujkér, Boldogkő riSv*nlt<i akfi.. ci.'* __i____„ v áralja, abaujszántól Sátor-hegység, Aranyosvölgy, Aranyosfürdő, Erdőbénye, Exdöbényefürdö. Mád. Szerencs, Miskolc. A kirándulást dr. Peja Győző Kossuth- düas gimnáziumi igazgató, a TTIT föld­rajzi szakosztályának elnöke vezeti. Je­lentkezni lehet a TTIT megyei titkársá­gán (Miskolc, Széchenyi u. I«. sz. Tele­fon: 15—492.). Szabadegyetem hírei: március 10, 18 Március 11, 18 óra: Óvónőképző Intézet­ben a gyermeknevelés és lélektan tago­zat keretében Liptovszky József né: ..Gyermekversek, gyermekdalok.” Rádió és televizdó tagozat keretében (Villamos- ipari Technikum) Szalontat Károly egy. adjunktus: „Rádió vételtechnika. Audion erősítők.^ Március 12, 18 óra; Zrínyi Ilona gimná­ziumban világirodalmi tagozat keretében óra: Zrínyi-Ilona gimnáziumban a jog- és Kordos László: „Marcel Proust.” Ku- államtudományi tagozat . keretében dr. kucska János: ,.Maxim Gorkij.” Egressy Csongor Barna: „Ämig az Ügy eljut a Zeneiskolában zeneművészeti tagozat döntésig.” Matematikai tagozat kereté- keretében Reményi János „A renaissan- ben: Halsz Iván: Nevezetes sCkgörbék.” ce zenéje.” A TTIT műszaki szakosztálya, március Március 13, 18 órakor a Zrínyi Ilona 11-én, kedden 19 órai kezdettel „Korsze- gimnáziumban a művészettörténeti tago- rű bányagépek” címmel tudományos elő- za.t keretében Fcledy Gyula: ,,Greco”. Adást rendez az Értelmiségi Klubban. Villamosipari Technikumban a villamos- Előadó: Vankó Richárd Kossuth-dxjas gépek tagozat keretében Magyari István: egyetemi tanár. Minden tagtársat és ér- „A távolsági védelem I.”- című előadá- déklödőt. szeretettel vár a rendezőség. sokat tartják. Vidám gyermeksereg gyülekezett a borsodivánkai általános iskola egyik j tantermében. Az iskolaszövetkezet megalakulása végett jöttek egybe. Mintegy 60 diák előtt ismertette a szövetkezet célját, feladatát Bársony István igazgató, majd az alapszabályt olvasta föl. A kisiskolások, szövetke­zeti tagok megválasztották vezetősé­güket és elnöknek Csató Mária VIII. osztályos tanulót állították szövetke­zetük élére. Mindjárt boltvezetőt is jelöltek, Jakab Éva személyében. Milyen lesz ez a szövetkezet? Ügy tervezik, hogy iskolaszereket, papír­árut, füzetet, cukorkát fognak árusí­tani egyelőre. De hogy legyen miből vásárolni, tőkéről is kellett gondos­kodni. Ezért 20 forint részjegyet fi­zettek, s így már jut nemcsak árura, hanem a szövetkezet boltjának a be­rendezésére is. Különös jelentősége van a fiatalok szövetkezetének. Legnagyobb száza­lékban a lányok csatlakoztak az új mozgalomhoz. A szakmai megismeré­sen kívül szórakozás, sportolás is szerepel a tervezetben, reméljük, ezt is megvalósítják. Kívánjuk, hogy a borsodi vánkai^ iskolaszövetkezet t tag-* sága érjen ét sok sikert a munkában, tanulásban egyaránt, s ez az ered­mény serkentse a többi általános is­kola tanulóit is. JUHASZ JÓZSEF, Mezőkövesd. Figyelem! 9 Állami vállalatok, közületek, magánosok. A BAZ megyei Kerámia és Cementipari Vállalat Sárospa­tak f. évi második negyedévé­től kezdve elvállal különféle méretű új cserépkályhák fel­rakását teljes anyag hozzá­adással, továbbá régi kályhák átrakását,- tisztítását. — Hallod-e Pista, mit is beszélnek rólam a telepen? A TÁRSASÁG mintha egy kicsit clcsende­sedett volna. Minden szem Kiss Pistára tekin­tett. — Hát azt — nyögte ki nagynehezen —, hogy loptad a mosógépet. Kovács felugrott. — Ugyan, hol loptam volna? A bánya nem mosógépgyár — ordította magából kikelve. — Ebben igazad van — adta még Kiss Pista a feleletet —, de nem mondanád meg, hogy a csapágyakat honnan vetted?! Kovács egy pillanatra megütközött, szíve a torkában vert. — Ha akarod tudni, Misltolcon, az egyik vaskereskedésben! — No, nicsak, eddig sohse tudtam, hogy a bánya meg a fúrógép■ imskercskedési üzlet — avatkozott a beszélgetésbe egy harmadik bá­nyász. — Ez nem igaz! — volt rá a Kovács fele­lete. — Feleséged újságolta az asszonyoknak kiáltották hárman is feléje. — Átkozottak — sziszegte Kovács, s azzal mint akit puskából kilőttek, otthagyta vala­mennyieket. Dühében hazament s nekiesett a fe­leségének. — Az istenit az ilyen asszonyunk! Miattad gú­nyolnak az emberek..megbélyegzett ember lettem,,. A FELESÉGE SIRr VA FAKADT. — Én csak Erzsinek mondtam el. Nem gon­doltam, hogy annak a vacak csapágynak ilyen nagy feneket kerítenek. Az ügy azonban ezzel még korántsem záró­dott le. Másnap az irodára hivatták Kovácsot. A föaknász minden kertelés nélkül bejelentette: — A kárt meg kell fizetnie, magát pedig, Kovács, segédvájárnak minősítjük le. Forgott vele a világ. Most mit tegyen? Hagy­ja itt a bányát? Legszívesebben elsüllyedt vol­na szégyenében. Végső elkeseredésében brigádvezetőjéhez ment. De nem sok haszna lett belőle. Gyuri bá­csi nem úgy fogadta, mint azelőtt. S amint Ko­vács rátért, hogy minek is jött végeredményben, Gyuri bácsi közölte vele: a brigád úgy döntött, tolvajjal nem dolgoznak, kizárják a brigádból. MÉG CSAK EZ KELLETT. Ezt a szégyent. Ez fájt neki a legjobban. Ügy érezte magát, mint a kivert kutya, Nem tud többé az emberek sze­mébe nézni — gondolta. Hazafelé ment. Egyenesen a kamrába tar­tott, s nekikezdett, hogy szétszedje a mosógépet. A csapágyat kivette belőle, papírba csomagolta, a zsebébe tette, s mint a tolvaj, úgy lopakodott a bánya mélyére. A fúrógépet kereste. A szer­számos ládában találta meg, ahová még ő tette. S úgy ahogy annakidején kiszerelte, most visz- szaszerelte. Amikor végzett a munkával, úgy érezte, hogy valamit törlesztett. Délután pedig a felolvasóban az emberei elé állt, s akadozó szavakkal elmondotta, hog$ nagyot vétett, s megfogadta: soha többé nem tesz ilyet... FODOR LÁSZLÓ Iskolaszövetkezet alakult Borsodivánkán szervezetten azonban csak xígy tud eleget tenni a reáháruló feladatok­nak, ha a szervezet szilárd alapokon nyugszik, anyagilag is erősnek érzi magát. Kormányunknak nem kö­zömbös, hogy a kisiparosság érdek­védelmi szervezetét támogatja-c s munkájához igénybe vcszí-e. S ezért helyesnek tartjuk, hogy a ren­delet értelmében a jövőben nem működhetnek azok a kisiparosok, akik nem tagjai a szervezetnék, az^z a szervezettel szemben passzív ma­gatartást tanúsítanak. © MILYEN INTÉZKEDÉSEKET TESZNEK A SPEKULÁN­SOKKAL SZEMBEN? — A kormány a törvényességet li- gyelembevéve minden lehetőséget biztosít a KlOSZ-nak ahhoz, hogy a spekuláns kisiparosokkal szemben eljárjon. Ebben a munkában min­den bizonnyal nagy segítséget nyújt majd a népi ellenőrző bizottság is* A «népi ellenőrzés munkájában hely t kapnak — a KIOSZ javaslata alap­ján — azok a becsületes kisiparosok is, akik úgy a munkában, mint ma­gánéletükben példát mutatnak. Első­rendű feladatuk lesz, hogy a kisipa­rosok becsületét veszélyeztető és a lakosság érdekeit megkárosító spe­kulánsokkal szemben érvényesítsék a felelősségrevonást, népköztársasá­gunk törvényeit. © ’OGYAN HALÁLJA MEG KISIPAROSSÁGUNK AZ UJ IPARTÖRVÉNY MEGJELENÉSÉT? — Elsősorban azzal, hogy a lakos­ság érdekeinek megfelelő szorgalmas és becsületes munkát fejt ki. Eleget tesz állampolgári , kötelezettségei­nek, a közadónak. Nem utolsósor­ban azzal, hogy szervezetét a KIOSZ-t — munkájában támogatja, tagdíját rendszeresen fizeti.' Az új ipartörvény és sok más rendelkezés újabb lépést jelent előre azon az utón, amelyen becsületes kisiparo­saink népi államunk megbecsült tag­jaiként résztvehetnek szocialista I hazánk építésében — fejezte be nyi­latkozatát Gruber Kálmán elvtárs. a KIOSZ megyei titkára. (d—gy) tovább is tartott volna.;; Jól érzem r magamat, * szeretettéi vészinek körül - az elvtársak.« í — Nem tudnám megmondani, mi- c kor volt ilyen 'bensőséges, elvtársi t kapcsolat —- kutat emlékei között < Szabó Ferenc elvtárs. Veres eivtárs- § hoz a nap bármelyik órájában £ bizalommal fordulhatnak tanácsért, elmondhatják véleményüket. Cekete elvtárs megtoldja: ■ — Minden fontos dolgot kö- 1 zösen vitatunk meg, nem egy-két 1 elvtárs dönt. összetalálkozásunk idő- í pontja a heti szokásos megbeszélés. « Ezeken a hétfői napokon a munka < összegezése mellett »kipakolhatunk« < szívünk szerint. Ezt persze úgy kell * értelmezni, hogy vitatkozunk, esz- ; mecserét folytatunk, helye van a * véleménykülönbségeknek. Van is ; ilyen gyakran. Mostanában ilyen vi- ; tatott kérdés többek között a tsz-ek fejlesztése, a politikai feltételek biz- ■ tosítása, mint például Tiszadorogma ; esetében. — Miután közös nevezőre jutot­tunk, a munka ideje következik, — mondja Veres elvtárs. — Mindenki tudja a dolgát, s önállóan oldja meg, hadd érvényesüljön az elvtársak te­hetsége és elképzelése. Közben se­gítünk, ha úgy látjuk, hogy nem bír megküzdeni az akadályokkal. Naponta átlag 12—14 órát dolgoznak Nem készítettem ugyan statiszti­kát, de a beszélgetésekből kitűnt, hogy nálunk hosszúak a napok. Eb­ben is »egyenrangúak« Gyakran az éjfél veti őket haza a különböző gyű­lésekről, > járás falvaiból, sokszor még vasárnapjuk sincs. Kevés idejük van a csaladra, a pihenésre, ritkán jutnak el egy-egy moziba. Ez már így szokott lenni. Áldoznak az ügy­ért, a népért. De valamilyen rend­szert mégiscsak alkalmazni kellene. Frissebben, vidámabban dolgoznának másnap. ★ Ilyen felfrissült, élettel teli szel­lem sugárzik a mezőcsátj pártszer­vezet járási központjából. Ez a szel­lem termékeny talajra talált, hat az emberekre, nő a pártkörüli szimpati­zánsok -tábora, erősödik a párt és a tömegek közötti kapcsolat. PÁL LAJOS zaklatják a kilakoltatással. De sorol­hatnánk tovább. A panaszügyi jegy­zőkönyv ékesen tanúskodik az ügyek befejezéséről. Péter Györgyné Ernőd, Csörsz Pál Igrici, Lukács Anna me- zőcsáti lakosok ügye jogos» Piros tintával aláírva: elintézve. Bízzanak a tanácsokban is Amelyik ügy nem rájuk tartozik, türelmesen meghallgatják és átte­szik az illetékesekhez. Adóügyekben például a tanács jogos dönteni, ezért hozzájuk küldik az embereket. Egy telefonhívás, s mire az illető átbal­lag a tanácshoz, már várják. — For­duljanak bizalommal a tanácshoz is, mert ott épp úgy a dolgozó nép tör­vényes jogait, érdekeit védik — mondják az elvtársak. S igazuk van! Ennék meg is van az eredménye. Az utóbbi időben megnőtt a tanács iránti bizalom is. Egyre többen for­dulnak panaszaikkal a tanácstagok­hoz, a tanácsi szervekhez. Egyenrangú emberek LJatan dolgoznak itt. Különböző ■ * beosztásban. Titkár, osztály- vezető, politikai munkatárs, admi­nisztrátor, gépkocsivezető, stb. De nem funkció után mérik itt a kom- munistaságot. Á titkár nem tartja magát »jobb« kommunistának a be­osztottnál, az egyszerű párttagnál. Néni érzi . magát .csalhatatlannak. Nem, itt nincs helye ilyesminek: Pártmunkások mindnyájan, akik kü­lönböző beosztásban, fegyelmezetten szolgálják á pártot. ’ tehetségükhöz, képességeikhez mérten, a legnagyobb odaadással. Erről apró kis epizódok­ból, jelenségekből győződtem meg, amelyek, önmagukban talán keveset mondanak, együttesen azonban ékes­szólóan. beszélnek. Bodnár; József, Rajna Joachim és Barta Ilona elvtársak az ellenforra­dalom után kerültek a mezocsáti pártbizottságra. Tapasztalt pártmun­kások, de egy eddig nem ismert já­rás területén a teendők ellátása még­sem olyan könnyű dolog. Bizalommal fogadták őket. — Az elv társak segítettek megis­mertetni velünk a munkaterület sa­játos feladatait, — sorolja Bodnár elvlárs. S maga mondja: »Hamaro­san eligazodtam, különben egyedül tanulhattam volna úszni, úgy sokkal A z Alfölddel határos Tiszá­mén tón fekszik a mezocsáti ; járás székhelye, Mezőcsát. A főútvo-r .-ttál niéntén, a nagyközség' minden­napos forgalmának zajától szeré­nyen húzódik meg a járási pártbi-. zottság székhaza. Az ablakokon füg­gönyök, a folyosón megviselt futó­szőnyegek. Hat pártmunkás — négy­ötödével kevesebb, mint az elmúlt evekben — munkahelye, második otthona ez a néhány egyszerűen be­rendezett szoba, amely itt az épület­ben van. Hogyan élnek, dolgoznak, mit csi­nálnak itt? Ebből a központból mi­lyen, levegő, szellem áramlik kifelé az emberekhez, a falvakba, az álla­mi gazdaságokba, a termelőszövet­kezeteikbe? Nos, hát beszéljenek a tények! Bizalommal jönnek az. emberek A z épület a szó szorox. értelmé­ben járási székhely. A párt- bizottság titkára és a politikai mun­katársak felváltva, rendszeresen, mindennap fogadóórát tartanak. S tudják ezt az emberek a járás tün­dén zugában. Élnek is a lehetőség­gel. Ki gyalog, ki kerékpárral, ki sze­kérrel. jön, mert az élet útja görön­gyös, mindig; akad baj az ein berek ■hibájából, amin1 segíteni kell.' Gyak­ran temek be olyanok is, akik elő- £Zör. járnak, itt:, ide tanácsolták, .mert. itt segítenek.. Toporognak. a kapu előtt, s tanakodva nézik a fel- iralpt... S hogy biztosak legyenek dolgukban, érdeklődnek: — Itt találom a panaszirodát? — , kérdik. — Az . elnököt, mert vele akarok beszélniBaj. van, segíteni kellene. — S a járatlant útbaigazít­ják. — Tessék bemenni, ott a folyó­són balra, csak menjen... Nem kívánok közhellyel élni, de ez az épület valóságos „átjáróház”. Póta Annuska, a pártbizottság fiatal adminisztrátora a megmondhatója annak, hogy mennyien járnak itt nap mint nap. Hellyel kínálja az ér­kezőket, s ha ideje van, barátságos szóval tartja őket, amíg az előttük jövő elintézi dolgát. — És mindenki csak Veres elv­társat keresi, véle akar beszélni. Mondom nékik, hogy mások is szí­vesen fogadják, meghallgatják, s ha jogotf'á panasz, segítenek, de van, aki nem tágít, inkább vár. Akik megfordulnak itt, ' jórészt pórtonkívüliek Ü gyes-bajos dolgaikra, sérel­meikre várnak orvoslást. A fogadónapok jegyzőkönyve mutatja: az elmúlt hetek során közel 90 em- - bér kért ügyének intézéséhez segít­séget. Persze duplájára is ; nőhetne ez a szám, ha azt is bejegyeznék, . amiben azonnal, különösebb utánjá­rás nélkül, helybeli tudnak intéz­kedni. Az ügyek sokrétűek, különböznek • egymástól, mint a szivárvány színe. * Családi ügyok. Az egyik asszony pa­nasza: iszákos a férjem, keresetéből alig ad haza.-.* „Beszéljenek vele, : taláft annak lesz hatása.” A második: . középtermetű szőke asszony, gyer­mektartási ügyben, a harmadik: vá­lási ügyben kér tanácsot, segítséget. . Az-a parasztember órákat gyalogolt, hogy szóvá tegye: sérelem érte az adófizetésnél. Földügy. melynek nagy része még a tagosításból szár­mazik — jogos. Lakás, elhelyezkedé- " ki,' nyugdíj ügyek.:. És sorolni le­hetne tovább, amelyeknek a vége mindig ugyanaz: „segítsenek az elv- társak”. A bizalom jele ez! Igen, a párt iránti bizalom bizonyítéka! S általá­nos jelenség ez ma már. Nemcsak Mezocsáton — megyeszerte. Miből fakad ez a bizalom? A lti egyszer átlépi e ház küszö­bét, nem távozik dolgavége- zetlenül. Nem is távozhat, mer az itt dolgozó elvtársak érzi emberek, hús a nép húsából, véi ( á nép véréből, együttéreznek a, dolgozók örömével. gondjával bajával, számukra az ilyen ügyek is —r nagy ügyek. Mondhatnánk azt is, hogy univerzális emberek, olykor jogászokat helyettesítenek. Ha kell, az ügy természetétől függően — ügyvédek, bírók, képviselők. Ismerik az élet különböző területeire vonat­kozó törvények nagy részét. Tudnak is mindemre tanácsot és választ ad­ni. Sok esetben napokig eltart egy- egy ügy intézése. Telefonálnak ide, átiratot küldenek oda, stb., de nem sajnálják a fáradságot, mert tudják, hogy egy jogos ügy elintézésével egy ember fájó sebét gyógyítják be. S az emberek nagy része elégedet- . ten távozik, hálásak. Dallos Bélámét, akinek a férje disszidált, munka­helyhez, megélhetéshez juttatta e pártbizottság. Vincze Lajos állami «pzdasági nyugdíjast, a keselyűhal- mf, rfMami gazdaságban már neír 1 KOVÁCS JÁNOST 1 mindenki úgy ismerte 1 a bányatelepen, hogy ő 1 a világ legrendesebb 1embere. Munkáját min- | dig becsülettel végezte. ' magánélete is példás volt. Nem is volt neki egy 'rosszakarója se a telepen. Ha találkoztak vele, öreg, fiatal egyaránt megsüvegelte. I Egy hónapja azonban észrevette, mintha hű­vösebbek lennének hozzá az emberek. Kezdet­ben nem értette. Nem is nagyon törődött vele. Csak akkor kapott észhez, amikor a legkisebb i gyermeke sírva jött haza az iskolából, s megkér­dezte tőle; | — Apu, tényleg loptad a mosógépet? Az is­1 kólában ezt hallottam. | -— Dehogy loptam, kislányom ... Hol is lop­, tam volna, a bányában szenet termelnek, nem i mosógépet. Egyébként te is láthattad, hogy es­ténként én magam készítettem. ! A gyermek szava szöget ütött a fejébe. Csak nem azt tudták meg az emberek!? Á, az lehe­tetlen, hisz senki se látta. Lelkiismerete azonban J csak nem nyugodott meg, újra és újra gyermeke J szavai jutották eszébe. És ettől a naptól nem lel­ete a helyét, sem a bányában, sem odahaza. Majd J egyik este gondolt egyet. Kiugratja a nyulat a J bokorból. Vette a sapkáját, s bekukkantott a I büfébe. Nem tévedett. Egy tucatnyi bányász \ugyancsak nyakalta a mámoritó nedvet. Közé- t)jiik telepedett. — Mindenki a vendégem! — kurjantotta. A harmadik liter után összéölelkeztek. Most ! mindent megtudok — cikázott át agyán a gon­dolat. S azzal Kiss Pista felé fordulva, jó han- tgosan megkérdezte:

Next

/
Thumbnails
Contents