Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

Csikós György- né, az encsi járási rendőrkapitányság dolgozója, mártírfeleség. Férje az ellenforradalom fegyveres felszámolásában halt hősi halált Budapesten. Elvhű, szilárd harcosa népi demokratikus rendszerünknek. Nagy odaadással dolgozik, segíti a nőtanács munkáját.

A dolgozó nők, az új életet kivirágoztató asszonyok, a gyermekei-1 két szívük vérével tápláló anyák nemzetközi összefogásának eszméjéből | született a nemzetközi nőnap gyönyörű gondolata. Megünneplése évről- X évre ennek az összefogásnak kifejezője, serkentője, erősítője. Ez az ősz- f szefogás fontos tényezője a szocialista építésért, a béke megvédelmezé- j séért tömörült haladó erők egységének, a Hazafias Népfrontnak. A dolgozó nők, az anyák, mozgalmunk nagyszerű, tettrekész résztvevői. Őket köszöntjük nagy szeretettel, tisztelettel és büszkeséggel a mai nemzetközi nőnapon.

Szálljon üdvözletünk a miskolci üzemek munkáslányaihoz, mun- 'kásasszonyáthoz. Köszöntjük a mezőgazdaságban dolgozó nőket. Kezet- szorítunk az iskolában, laboratóriumokban, kórházakban, intézményekben és boltokban dolgozó nőkkel. Üdvözöljük a háziasszonyokat. Forró szeretettel köszöntjük az édesanyákat, akik a békés, boldog jövő, a szó- j cialista Magyarország számára nevelik gyermekeiket. ♦

Biztosak vagyunk abban, hogy a nemzetközi nőnapon városunk ♦ dolgozó női ismét hitet tesznek a béke, a szocializmus eszméi mellett, ^ szorosabbra vonják soraikat és a világ dolgozó asszonyaival egyetemben, ♦ törhetetlen erővel küzdenek szabad, virágzó holnapunkért. ♦

HAZAFIAS NÉPFRONT ♦

VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS ELNÖKSÉGE $

Bartók András- né, a sátoraljaújhelyi járási nőtanács titkára, az ellenforradalom után lelkesen és eredményesen szervezte a nőtanácsot. Lankadatlan szervező munkája segítségével a járás területén mintegy 56 községben újjáalakultak a nőtanácsok. A gyermek- városért mozgalom keretében 52 ezer forintot fizettek be.

a no

ÉS A TÁRSADALOM

Megismerik-e ezt a szép kislányt? Bizonyára rrieg, hiszen ő Miskolc tavalyi és ezidei szépségkirálynője. A királynő „civilben” a KISZÖV-nél titkárnő, munkájával nagyon meg vannak elégedve. KISZ-vezetőségi tag, a Szpartakusz Sportkör vezetőségi tagja, kiváló úszó- nő, az úszószakosztály vezetője. A sokoldalú lány Simony i Katalin.

A Széchenyi utcai könyvesbolt vezetője, Bozen- dorf Ferencné nagy hozzáértéssel irányítja az üzletet — munkatársai ,kivétel nélkül nők. Hat éve dolgozik ebbén a szakmában és nagy gyakorlatra, tett szert. Ez kiviláglik az üzlet nagy forgalmából is. A nőnap tiszteletére a vezetése alatt álló könyvesbolt túlteljesíti eladási tervét.

Barázdától a modern ü/emig

AZ ÜZEM zú gással teli folyosóján állok, a ki váló dolgozók ké pesalbumát néze getem. Szépülc életünk formálói, alkotó kezű munkások, -munkáslá nyoik és munkásasszonyok tekintenek le rám. Valakiről írni akarok. A választék nagy. Kiragadtam egy nevet — Farkas Kálmánná: gyűrűs fonónő ...

Kétgyermekes édesanya. 1955- ben került a fono- ___

dába. a szeroncv f|l| \

járás beli Kiscséc- •

kézségből. Emié- ||ÍP]

sorolja:

— Mint. fonótanuló léptem az új élet útjára. Az üzembe való első belépésem mély benyomást hagyott bennem. Meghatódva bámultam a szép üzemet, s elcsodálkoztam. Szorongó érzés lett rajtam úrrá. Itt fogok én dolgozni? Hogy ismerkédek meg a bonyolult gépekkel?

FARKASNÉ JÓL VIZSGÁZOTT, túlesett a tűzkeresztségen ..; Amint azt már korábban a fonoda népszerű igazgatójától. Molnár elvtárstól megtudtam, példás szorgalmával és ügyességével már az ihasidő alatt is kitűnt. , **■- *"

Farkasné m éltó az elismerésre, a nőnap alkalmával kézhezkapja a „szakma kiváló dolgozója” oklevelet. A szerény, szőkehajú fonónő jól érzi magát az üzemben, nem is akarja otthagyni. Ma már egész életével összenőtt az üzem, erre alapozza családja boldogulásának jövőjét.

ÍGY JUTOTT EL Farkasné a falu barázdáitól a modern üzemig, s lett kiváló fonógyári szakmunkás. S most ott áll a gépek között, bizakodva a jövőben. Legfőbb vágya és törekvése a zavartalan élet. a békés alkotó munka, a család nyugodt megélhetése. Ezért fáradozik. Sokat mesél otthon a tízéves Mária

hétéves kis Annusika lányának az üzemi élet szépségeiről. S ők azt válaszolják: ha megnövünk, mi is odamegyünk. r— pál —X HA MÉRLEGRE TENNÉNK azt, ♦hogy demokratikus társadalmi ren- tdünk kinek adott többet, a férfiakon ak-e, vagy a nőknek, a mérleg feltétlenül a nők javára billenne.

♦ Megyénkben is ma már a népgazdaság minden területén ott találjuk

♦ a férfiak mellett a nőket is egyre |növekvő számban. A felszabadulás

♦ előtt a dolgozó nők száma elenyésző

♦ volt a férfiaké mellett. Borsod meggyében 1938. évben a gyáriparban

♦ 1435 munkáló dolgozott. Jelenleg ♦megyénk minisztériumi iparvállala♦ iáinál ennek több mint hatszorosa,

♦ 3670 munkásnő van foglalkoztatva. ^Több mint 2500 nő műszaki és admi♦ nisztratív beosztásban dolgozik ipart vállalatainknál.

♦

♦ A női munkavállalók aránya a

♦ legmagasabb a könnyűiparban és az

♦ élelmiszeriparban. A textiliparban

♦ több mint háromszor annyi a nők

♦ száma, mint a férfiaké. Érdekes X megemlíteni, hogy megyénk két szén♦ részijénél 1676, a kohászati vállala♦ oknál 4068 és az építőanyagiparban

♦ 1163 nő dolgozott 1957 végén.

♦ A NŐK NEMCSAK SZAVAKOR. AL. de munkájukkal is részt vesztnek az építésben. A nők százainak |szorgos kezét ott találjuk megyénk ♦nagy beruházási építkezéseinél és az ♦ő munkájuk is benne van abban a ♦több mint 4000 lakás építésében, mellyel dolgozóink 1957. évben kaptak.

♦ Az építőiparban dolgozók több mint

♦ 10 százaléka nő.

♦

♦ Különösen nagy az arányuk a ke- ♦reskedelemben. Megyénk kereskedel- Imi vállalatainál több mint 5000 nő ♦dolgozik, számuk a kereskedelmi al-i

1 kalmazottakénak felét teszi ki.

♦

» Földművesszövetkezeteinknél közzel 1600 nő gondoskodik arról, hogy fa lakosságot minél több és jobb áruival lássuk el. Termelőszövetkeze♦ leinkben a tagok 35 százaléka szintién nő.

♦ De megtaláljuk az egyszerű dolgozó asszonyok, lányok százait azokban az állami hivatalokban is, aho- ;vá régi időkben még a férfiak is ♦csak kiváltságos körülményeik révén ♦juthatlak be. Államigazgatási szerveinknél közel 7000 nő dolgozik. Az lállami hivatalokban a dolgozók kö- ♦zel 53 százaléka nő. Az államosított ♦bankokban a dolgozóknak 40 százaléka szintén a gyengébbnek vélt

♦ nemből került ki.

A megye postahivatalainál a nők; száma meghaladja a másfélezret. Nem frázis tehát, hanem valóság az, hogy ma már a nőket a munka minden frontján megtalálhatjuk. Szólni kell azonban arról, hogy az egyenjogúság megvalósulása még csak bizonyos értelmezésben van meg. Kétségtelen, hogy a nők minden munkaterületen képviselve vannak. De előfordulnak esetek, ami-, kor a nők egyenjogúságának bizo-; nyos fokú megsértéséről beszélhe-; tünk. Ez az egyszerű dolgozók előtt; ugyanúgy ismeretes, mint országunk; vezetői előtt. ;

KEVÉS A NŐ a vezetésben. Me-1 gyénk minisztériumi iparában mind-) össze 11 nő van művezetői, mesteri« beosztásban. A műszaki állomány-) ban dolgozó férfiak 29 százaléka) vezető beosztású, a műszaki állomé-) nyú dolgozó nőknek csak 6.5 százaié-) kia. Építőipari vállalatainknál egyet-) len egy nő van munkavezetői beosz-J tásban. Kereskedelmi vállalatainknál) több mint 5000 nőből 'egy van meg-í bízva vállalat vezetésével. Ennél sok-) kai joBb ugyan a helyzet a hálózati) vezetőknél. A megye állami kiske-) reskedelmi vállalatainál 264 nő van)

boltvezetői beosztásban. )

<

Nem lennénk azonban tárgyilago-) sak. ha az e téren fennálló hibákat) csak a maradiságnak, a női vezetők-) tői való idegenkedésnek tudnánk be.) Sajnos, igaz az is, hogy dolgozó asz-) szonyaink nag3' részének képzettsé-J ge, szakmai ismerete ma még nem) éli el a férfiakét. )

A KERESKEDELMI vállalatoknál! dolgozó boltvezetőknél a férfiak 64] százalékának, a nők 23-ának van) szakképzettsége. Az ipari munkások* közül a férfiak közel 50 százaléka* szakmunkás, a nőknek alig 6 száza-) léka. J

Ennek elsőrendű oka nem az ér-) deklődés hiánya, vagy a tanulás iránti« ellenszenv, hanem az a sokat emle-« vetett »második műszak.« A napi« munka mellett a családról, a gyér-« mekről, a férjről való gondoskodás.« Ezt sajnos kormányzatunk a leg-« messzebbmenő Gondoskodással is ed-« dig csak könnyíteni tudta, de nem megoldani.

De bízunk abban, amit pártunk egyik vezetője mondott egyik legutóbbi nőgyűlésen: »Ez az ország nem a férfiak országa, ez a párt nem a férfiak pártja.«

Egri Béláné

(Martinecz György felvétetett

c/tz a SA/íú fujo k ünnepen

MOSOLYGÓS ARCOK ADOGATTÁK kézről-kézre az ajándékcsomagokat a Borsodi Nyomda kultúrtermében. A férfiak lepték meg a nőket, a nemzetközi nőnap alkalmából rögtönzött kis ünnepség végén. Utána a. Gáspár-trió hangulatos zenéjére táncoltak a párok.

Előzőleg Szendrői Imréné a vállalat dolgozói nevében üdvözölte az ünnepi beszédet tartó Urbán Jánosnét, a nőtanács küldöttét. Komolyan csillogtak a szemek, amikor az előadó a békéről, az asszo- nyok felelősségéről beszélt. Ezek az asszonyok és lányok tudják mi a feladatuk és kötelességük.

A COPPÉLIA egyik részletének fülbemászó dallama alatt még komolyak az arcok, de csakhamar felvidulnak, amikor meglátják az

édesanyáikat kedves kis műsorral köszöntő gyermekeiket. A kis szereplők jó játékát hangos tapssal jutalmazták. Domokos Ági és Gáspár Mihályka Hollandi tánca pedig olyan sikert aratott, hogy meg kel-, lett ismételni. És a végén, amikor a mosolygó, tapsoló tömegben Ági. meglátta édesanyját, felszabadul-' tan kiáltotta oda: „Anyuka nem', sírtam!” )

Nem sírtál Ágika, és nincs is; okod sírni, nemcsak azért, mert o) nagy izgalommal várt előadás fci-J tűnőén sikerült, hanem azért is,\ mert édesanyád többi társával* együtt egyre hangosabb szóval és* komolyabb elszántsággal őrködik*, azon, hogy soha ne legyen komoly', okod rá. *

•*= bl. ^-1

> Oláh Ilona a IDIMÁVAG Gép• gyárban dolgozik ; mint esztergályos

• A férfiak mellett ; nehéz munkakö- ; rülményei ellenére is derelcasan ; megállja a helyéi a termelésben. A ; munkában fegyel- ' mezeit és példa- ; mutató magatar• tást tanúsít.

A népvagyon őrei

F

arkas Dezsőnét a közelmúltban — megyénk dolgozóinaik bizalmából — a városi népi ellenőrzési bizottság egyik tagjává választották. Munkásszülők gyermeke. Ö is azok közé tartozik, aki saját bőrén tapasztalta az úri Magyarország nyomorúságát. Anyagiak hiányában szülei nem tudták iskoláztatni. Nagy nehézségek közepette került 1937-ben a bankhoz gyors- és gépírónak. Majd ezt követően mindennapi munkája mellett erős akarattal, szorgalmas és kitartó tanulással megszerezte szakmai képesítését, a könyvelői oklevelet, s így lett banktisztviselő. 1937-től megszakítás nélkül dolgozik ezen a területen. A felszabadulás óta nagy lelkesedéssel és fegyelmezetten dolgozik. Jó munkájáért „Kiváló Pénzügyi Dolgozó” kitüntetéssel jutalmazták. De nemcsak a munkában válik tó, pártosság tekintetében is példamutató. Elvhű, aktív tagja a munkásmozgalomnak. 1945-ben belépett a kommunista pártba. Rendíthetetlen hittel, minden erejével, tudásával fáradozik a nép, a párt, ügyének megvalósításáért. Farkas elvtársnő most újabb feladatot vállalt, s erre a nép nevében esküt is tett. Személyekre és beosztásra való tekintet nélkül, minden erejével védelmezni fogja a dolgozó népünk kezemunkája által megteremtett nemzeti vagyont, a társadalmi tulajdont, s leleplezi a csalókat, sikkasztó- kat. Élete és munkássága a legnagyobb biztosíték arra, hogy nem fogunk csalódni benne.

D

eli Józsefné az elmúlt napok során megalakult megyei népi ellenőrző bizottság egyik tagja. Vasutasszülők gyermeke s a munkásélet útjait járja a tettekben és világszemléletében egyaránt. 1946-tól a textiles szakmában dolgozott, jelenleg a miskolci Pamutfonoda művezetője. A felszabadulás óta öntudatos, szervezett munkás. A szakmájában tanúsított szorgos és eredményes munkájának elismeréseképpen az elmúlt évék során oklevelet kapott. Most népünk bizalma fontos posztra állította, le kell fognia a népvagyon fosztogatóinak és herdálóinak kezét. Deli elvtársnő méltó akar lenni a bizalomra.

Pintyili Mária Girincs község tanácstitkára, a nő- tanács elnöke. 1944 óta dolgozik közigazgatási vonalon, Szakmailag állandóan képezi magát. Munkáját hozzáértéssel és lelkesen végzi. A község dolgozói megismerték és megszerették. Különösen az asszonyok fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, bizalommal. Sokszor a késő esti órákban lakásán is felkeresik.