Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

Szombat, 1958. március ti

5

ESZAKMAGYARORSZAG

FILMHIREK

? l

A NAGYVILÁGBÓL

— Belgrádban. bemutatták a Var- dar-fílm legújabb produkcióját, a Kis Ember-1. A filmet már átvette Bulgária és átvételi tárgyalások folyni ak Belgiummal, Franciaországgal, a

Szovjetunióval és Egyiptommal.

#

— Bar dem, a neves spanyol filmrendező új filmet forgat, A bosszú címmel, amelynek cselekménye Andalúziában játszódik és a parasztok életét mutatja be.

*

— Két új DEFA-film is foglalkozik a fiatalok sorsával és helytállásival. A »Tett színihelye Berlin*« cselekménye napjainkban, a »Hajnalig üldözve« a századforduló idején játszódik.

—' Egyre több szovjet kooprodukciós film készül. 1957-ben befejezték az »Utazás három tengeren« című, Afa- naszij Nyikifinről, a híres utazóról készült színes szélesvásznú, »Fivérek« című szovjet—koreai, a »Szampó« című (a Kalevala finn eposz nyomán

készült) szovjet—finn szélesvásznú filmet. 1958-ban befejezik a »Nor- mandia-Neman« című szovjet—ófrancia, az »Anzervos« című (Homérosz Iliásza nyomán készülő) szovjet—gö_ rög, az »Én Mohamed Halil Egyiptomból« című szovjet—'bolgár, az »Éjszakai leszállás« című szovjet— csehszlovák és a »Tudor Vladimi- reszku« című szovjet—-román közös filmprodukciót.

*

— »A halász fia« címmel Krumins, a fiatal rendező művészi filmet alkotott a rigai filmstúdióban Lácis regénye nyomán.

*

— A moszkvai televízióban bemutatták a »Találkozás Angliában« című dokumentumfilmet s ezzel egyidőben az angol televízió közvetítette a »Szovjetunió ma« című dokumentum- filmet.

*

— A Brüsszelben megrendezett szovjet filmhéten Vera Mareckája, Grigorij Kozincev és Izolda Izvickaja képviselték tást.

szovjet filmgyárÚJ KÖNYVEKRŐL

KRAUS—KULKA:

Halálgyár

A két csehszlovák lakatos megjárta a pokolhoz vezető utat és magát a poklok poklát Birkenaut, Auschwit- zot. Tanúságtételnek szánták a könyvet, hogy a világ tudomást szerezzen a példátlan kegyetlenkedések, gyilkosságok sorozatáról. Egyetlen koncentrációs táborban sem fedték fel a nácik céljaikat olyan nyíltan, mint Bir- kenauban. Itt érte el a

tetőfokát a módszeres emberirtás, itt szervezték meg náci alapossággal a haláltábor;;, majd a halálkomibiná- tot.

A szerzők* mint lakatosok szabadon mozogtak a hatalmas tábor belső területén és sok mindent láttak, hallottak. Részletesen. írnak az auschwitzi konszernről, a hozzátartozó táborokról. A kezdeti időszakról épp úgy, mint

az újabb és újabb deportáltak érkezéséről, fogadtatásukról és későbbi sorsukról. írnak többek között az élő embereken végzett kísérletekről, a gyermekekről, a bordélyokról és az elgázcsítás első kísérleteiről, de beszámolnak a birkenaui S onderko-mmandó fegyveres lázadásáról is az SS-legények ellen.

Ellenforradalom Magyarországon

1956

1956 októbere súlyos megrázkódtatásolzat okozott hazánknak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A nemzetközi és a magyar reakció erői kihasználva az országban 1956 őszén kialakult helyzetet* ellenforradalmat robbantottak ki; hazánk tragikus események, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc nyílt szintere lett. Az események, amelyeknek tanúi voltunk, -még hosszú ideig lesznek az érdeklődés középpontjában, október tanulságai pedig fontos alapját képezik a párt és kormány tevékenységének. E kérdések legfontosabbjaira ad választ a most megjelent „Ellenforradalom Magyarországon 1956” című tanulmánykötet.

A három kötetes tanulmánygyűjtemény gazdag anyaggal mutatja be az ellenforradalom okait, előzményeit és mozgató erőit. A tanulmánygyűjtemény első kötete az ellenforradalom előtörténetével és kirobbanásával foglalkozik.

— Tel-Aviv és Haifa premier mozijaiban bemutatták a »Negyvenegyedik« című szovjet, filmet.

*

— Amerikában bemutatják a Szovjetunió S'zputny ik -dokumen tumf ilm- jét, amelyhez külön népszerű bemondószöveget készítenek.

*

— Az olasz sajtó részletesen, elemzi Cecil B. de Miile amerikai rendező »Tízparancsolat« című legújabb filmjét. A cikk rámutat a film történe- iemhamisító tendenciájára, bibliai idézetekkel bizonyítja, hogy a rendező csupán vallási érdekeket kívánt szolgálni, gyakran nem a legerkölcsösebb formában.

«

— Dosztojevszkij »A fehér éjszakák« című novellájának filmváltozatát Visconti rendező készítette el. Visconti szabadon használja fel Dosztojevszkij irodalmi értékű novelláját, .a filmben túlárad az érzelmek ereje és a szenvedély. Ä film gyengébb, mint Visconti többi alkotása, annak ellenére, hogy kiváló főszereplői vannak: Mária Schell, Jean Marais és a legjobb alakítást nyújtó Marcellé Mastroiamni.

#

— A Borba című jugoszláv lap amerikai tudósítója jelenti, hogy a televízió és a mozi tulajdonosok közötti harcban újabb javaslat merült fel: a televízió speciális csatornákon közvetítsen filmeket a nézők számúra, amelyben a legjobb színészeket szerepeltessék. A Chikágóban végrehajtott kísérlet nagy sikerrel járt, mert a televízió adta kiegészítőműsorban Bing Crosby és Frank Sinatra lépett fel.

— Az olasz mozi tulajdonosok tiltakoznak a nagy adó terhek miatt. Lazio területén valamennyi mozi bezárt és lehet, hogy Zoli miniszterelnök ígéretei ellenére erre országosan is sor kerül.

«

r

— Az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál keretében június

21—28-ig valamennyi csehországi

megyei városban gyermekűim fesztiválokat rendeznek.

*

— Kína filmipara ma 50.000 embert foglalkoztat, háromszor annyit, mint 1952-ben. Sanghajban készül az első kínai szélesvásznú film az »Egy régi katona új története«, amely Észak-Kelet Kína parasztjainak életét mutat ja be,

*

— Szovjet delegáció utazott Olaszországba, hogy megbeszéljék a két ország kulturális együttműködését. A küldöttség egyik tagja Szergej Ge- raszimov filmrendező, aki kooprodukciós filmekről tárgyal az olaszokkal.

Akik látták, azóta sem felejtet téli el Szergej Obraszcov világhírű bábegyüttesének 1949-i miskolci vendég- szereplését, s az eltelt idő alatt sokszor emlegették: vajon mikor láthatjuk legközelebb.

Értesülésünk szerint Obraszcov és együttesének negyven tagja a közeljövőben isanét Magyarországra látogat. hogy néhány felejthetetlen estét szerezzen a bábszínjátszás, kedvelőinek, begy örömöt, vidámságot hozzon Budapestre és abba a néhány vidéki városba, amelyet a rövid — mintegy háromhetes — látogatása alatt felkereshet.

Az együttes vendégszereplése során két felnőtt- és egy gyermekműsort mutat be: a »Furcsa koncert* című vidám, szatirikus összeállítás1, a »Szarváskirály« című bábjátékot és a gyermekeknek az »Arányikul- csociská«-t. A »Furcsa koncert« című műsort az együttes egyik tagja, Gerdt magyarul konferálja majd.

Szeretettel várjuk őket hazánkba és városunkba, Miskolcra is. Bízunk benne, hogy ide is eljutnak, ha a Kultúrkapcsolatck Intézete, vagy más, a vendégszerepléseiket intéző szerv nem feledkezik meg az ország második városáról, és ha a városi tanács művelődésügyi osztálya ezért a sarkára áll. — Reméljük, rövidesen Miskolcon láthatjuk és üdvözölhetjük Szergej Öbraszcovot és világhitű együttesét.

ooo--------------------------*

Anyák iskolája indul

A Magyar Vöröskereszt városi szervezete március 3-án, hétfőn délután 5 órakor a szervezet helyiségében, Bajcsy-Zsilínszky-u. 7. sz. (régi SZTK-épület) tanfolyamot indít az anyák részére. A tanfolyam tárgya a terhesség alatti életmód, és a csecsemőápolás. A tanfolyamot neves előadók vezetik, mint--------------------------ooop

éldául dr. Nemecskay Tivadar egyetemi magántanár, a megyei kórház szülész főorvosa és dr. Kos- tyál László, a megyei kórház gyermekosztályának vezető főorvosa, egyetemi tanár. A tanfolyam díjtalan és vizsga nincs. A Vöröskereszt városi szervezete szeretettel hívja és várja az érdklődőket. * 3

PANASZOS LEVELET KAPTUNK

a minap egy kazincbarcikai olvasónktól. Nincsen módunkban a hosz- szú levelet közzétenni, pusztán közöljük, hogy a miskolci színház legutóbbi kazincbarcikai vendégszereplését kifogásolja. Megírja, hogy a kint járt színészek a »Fekete Péter« című operettet mutatták be nem éppen a legsikeresebb előadásban. Kéri, hogy a miskolci színház hasonló nívójú előadásokkal ne rombolja le kazincbarcikai rajongóinak emlékében azt a korábban kialakult kellemes képet, amelyet korábbi vidéki előadásaival magáról megteremtett. Elöljáróban el kell moiftöanuník, hogy egészében egyetértünk levélírónknak azzal a kifogásával, amely szerint a »Fekete Péter« nem alkalmas arra, hogy a szocialista kultúra terjesztésének zászlaja alatt sorozatban mutassák be vidéken, a más színházi kultúrához nem jutó közönségnek. Az előadás színvonalához nem szólhatunk -hozzá — bár nem vonhatjuk kétségbe levélírónk állításait —, mert nem láttuk a kazincbarcikai előadást, másrészt pedig ugyanezen darabnak, ugyanezen együttes által való előadásáról a megye más községeiből dicsérő levelek jöttek. Most már nem is ezen van a hangsúly. A »Fekete Péter« azóta egyébként is lekerült a műsorról; reméljük, véglegesen. Most azt kell vizsgálat tárgyává tennünk, hogy miként jutott egy általién a »Fekete Péter« Kazincbarcikára és a megye más helységeibe és a jövőben milyen műsorral kívánja a miskolci színház a megye tSZÍTtházkultúráját. a dolgozók szocialista szellemű, színház-művészet útiján való nevelésének, ügyét szolgálni.

A megye színházkulturájáról van szó

Kieiégítik-e a miskolci színház vidéki vendégszereplései a megye szinházigényét, s hogyan ?

Reméljük, Miskolcon is láthatjuk...

Obraszcov világhírű bábszínházával ismét hazánkba lásogat

Hoayan védekezhetünk a tbc ellen

betegséget meggyógyítani nem tudjuk, csak a betegek életét hosszabbítjuk meg, ma kb. 10—15 évvel. Ez azt jelenti, hogy a fertőzési lehelő - ség ma nagyobb, mint régen, volt, mert jóval többen termelik a bacii- lusokat. A betegséget csali a kezdeti szakában tudjuk teljesen meggyógyítani, tehát ha meg akarunk szabadulni tőle, vagy el kell kerülni a megbetegedést, vagy a legkorábbi stádiumban kell megkezdenie a gyógykezelést. Ezekről a kérdésekről fog előadást tartani dr. Szepesi Kálmán főorvos, mely előadás iránt máris igen nagy az érdeklődés.

Az előadást a »Mindenki iskolája és a Milliók védelme« című hangosfilmek bemutatása kíséri, melyre * mindenkit szeretettel vár a rendezőség.

3-------------------------»

Egészségünk védelméért« film- vetítéses előadássorozatban március 2-án. vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Szepesi Kálmán, a városi tbc gondozóintézet vezetője »Hogyan védekezhetünk a tbc ellen« címmel tart előadást Miskolcon a Szakszervezetek Megyei Klubja nagy előadótermében (Kcssuth-ütca 11. szám).

Miről szól majd az előadás: A fel- szabadulás óta negyedére csökkent a gümőkóros meghaltak száma. Eme eredmény által erősen megközelítettük ' azokat az államokat, amelyekben a legalacsonyabb, a halálozás. Minek köszönhető ez?' Mindenekelőtt az új, hatásos gyógyszereknek és a legújabb sebészi eljárásoknak. Sajnos azonban, míg a halálozás csökkent, a betegek száma állandóan emelkedik mégpedig azért, mert az előrehaladott

h's egyszer még „megúsztakw...

AZ EMBEREK elmélázva járnak

az utcán. Én magam is. Ilyenkor felrezzent egy-egy derűs hang:

— Mi az, már meg sem ismersz? Hiába köszön rád az ember? Mégy, mint a vaklégy?

Tegnap délben, mint derült égből a villám, rámcsattant a rendőri sípszó. Földbe gyökerezett a lábam. A következő pillanatban már betájoltam magam a földrajzi szélességi és hosszúsági fol-cok szerint és megállapítottam, hogy a riasztó figyelmeztetés nem nekem szól. És valóban... A sípszó a. megboldogult Népbüfé elől, az úttesten hangzott el. Én a járdán álltam megkönnyebbülten és csak néztem a fekete fejkendős parasztnénikét, aki hóna alatt egy fonott gyermekjotelkával, batyuval a hátán, kosárral a karján, lihegő sietséggel igyekezett a szemközti oldalra... Nem figyelt a sípszóra. — illetve nem tudta, hogy neki szól, így természetes, hogy csak törtetett előre. A rend derék őre azonban nem méltányolta ezt a spontán igyekezetét és sutbadobva fütyülő jé t, így szólt:

— Jöjjön csak közelebb, nénikém!

A nyakig felmálházott néni megtorpant és állt csodálkozva. Értelmetlenül nézeti, várta,, hogy majd csak történik valami.

De nemcsak a néni várt. Vártak azok is, akik utánam értek oda. De minek kellene történni? Azt, hogy a nénit elgázolja a villamos, vagy egy autó, amíg az úttest közepén ácsorog, senkisein akarta. Azt sem várta a kiváncsi csődület, hogy a rendőr megbüntesse a nénit. Szóval, nem tudtuk, hogy mire várunk, de vártunk... Csak a rendőr maradt nyugodt és derűs.

— NA, JÖJJÖN HAT! — bátorította és tegye mán le azt a kis karszéket, hadd pihenjek egyet!

A közlekedési vétségben elcsípett néni — miután megértette, hogy a felszólítás egyenesen neki szól — tétova dermedtségéből felocsúdva, engedelmesen indult a rendőr felé és letette eléje a fotelkát.

— Tessék — rebegte sírássá szomorodott hangon. — Igaz, hogy az unokámnak vettem —, de ...

Nem tudta tovább folytátni, mert a sip ismét felharsant és most egy őszbecsavarodott bácsinak gyökerezett földbe a lába, ahogy életepárjál meglátta a rendőr előtt szipogva.

A kis csődületből, mosolybaszaba- dult a várakozó feszültség. A rendőr is elmosolyodott és néhány perc múlva — miután kioktatta a két járation embert a gyalogközlekedés szabályaira — mqr a két öreg is vidáman loholt az állomás felé, mondván:

; — EZT MÉG MEGÜSZTUK, de .máskor vigyázni kell, mert fene jó .fütyülője van a rendőrnek, tán még .Árgus szeme is lehet annak a fütyii- ‘ lőnek, mert oda “ fütty ént. “Lhsl csak szándék, vagy járatlan tudatlan- [ ság készül a ballépésre .. s

............... \

— helyes irányba terelje. A felsorolt| darabok — az egy »Megperzselt Iá-! nyak« kivételével — ezen a téren alig-! ha tesznek valami érdemlegeset, min-2 den művészi szórakoztató voltuk el-! lenére. Bízunk benne, hogy a szezon! végén bemutatandó új magyar darab! némileg helyes irányba billenti majd! a mérleg nyelvét, de addig is kell! valami módot találni a színháznak,! hogy nevelő-funkcióját is teljesít-! hesse. Ne tévessze szem elől a szín-! ház vezetősége, hogy ha a miskolci! színház vidéki szerepléseiről beszé-j lünk, az egész megye színházlkultú-« rajáról van szó és ne feledje azt sem i hogy a vidéki öntevékeny kultúrcso-1 portok is a miskolci színházat tekrn-j tik példaképüknek. (A kultúrcsopor-, tok operett-dömping-je is nagyrészt; a »Fekete Péter« és a miskolci ope-J rett-láz • folyománya.) J

Tudatában vagyunk altnak, hogy A vidéki előadásokra járó színművé-! szék milyen nehézségek között, mi-! lyen fáradságok árán teljesítik hiva-! fásukat és ezért csak tisztelettel« adózhatunk nékik. Tudjuk, hogy A megye két nagy helységében., Tokaj-; ban es Mezőkövesden nem tudnak« előadást tartani, mert nincsen elő-« adásra alkalmas helyiség. Tudjuk.j hogy szívesen játszanának alkalmas; mai magyar darabot, de nagyon ne-J héz a választás a rendkívül gyengej kínálatból. Mindezek ellenére neinj nyugodhatunk bele, és nem nyűgöd-! hat bele a színház vezetősége sem,! hogy a vidéki előadások csaknem tel-« jesen feladják szocialista nevelő fel-« adatukat. «

KÉRJÜK AZ IRÖKAT, írjanak vi-J déki előadásokra alkalmas mai dara-« bokát, a dramaturgok kutassanak < ilyenek után, a színház állítsa be vi-í déki tervébe is azokat, hegy a vidéki« közönség ne csak várja a színházat < de kaoia is meg tőle mindazt, ami a< szocialista színháztól joggal elvár-< ható. ;

Benedek Miklós *■

bemutatták Sárospatakon és Szerencsen a »Fruskát«, most mennek vek Sajószentpéterre, Sátoraljaújhelybe, Kazincbarcikára, Edelénybe, Kuri- tyánba, Sajókazára, Putnokra, Ki- ráldra. Március közepén, ha a »Férjem a háziasszony« sorozat-előadása lekerül a Kamaraszínház színpadáról, azzál indulnak. Azt követi majd Bernard Shaw »Szerelmi házas- ság«-a és a nagy sikert aratott »Megperzselt lányok«. Szó van arról, hogy a szezon végén a Kamaraszínház egy új magyar darabot is bemutat, s azt is kiviszik vidéki előadásokra. A nyáreleji idény tervei között szerepei, hogy azokban a községekben, ahol szabadtéri színpad is van, bemutatják a két nagyoperettet: »A ba, jadér«-t és ^ »Varázskeringő«-t, hogy a fentebb felsorolt prózai műveken kívül operettet is juttassanak a vidéki nézőknek.

EZ LENNE A MŰSORTERV. Ha

azt vesszük tekintetbe, hogy ezzel remélhetőleg végeszakad a »Fekete Péter«-szerű produkciókkal való házalásnak, a hivatalos irányítás és ellenőrzés hiányában talán alacsonyabb nívójú, semmiképpen nem szocialista kultúrát tükröző vidéki van. dorszínészikedésnek, úgy azt mondhatjuk. a műsorterv helyes, mert művészileg sokkal többet nyújt majd o vidéki közönségnek. Sajnos, ez csak egyik oldala a sokat emlegetett éremnek. Á szocialista állami színháznak a művészi szórakoztatáson kívül, azzal párhuzamosan, népnevelő funkciója is van! Feladata, hogy a nézőket a művészet eszközeivel szocialista módon gondolkodó emberekké nevelje, világnézetüket — a bemutatott művészi produkciók útján

A MISKOLCI SZÍNHÁZ vidéki vendégszereplései gazdag és eredményes múltra tekinthetnek vissza. Élénken emlékszünk még olyan sikeres darabokra, mint Goethe »Kéz kezet mos« című műve, Sásdi Sándor »Cseresznyevirág«-ja, Sarkad) Imre »Szeptember«-je és sorolhatnánk még néhányat. Ez a láncolat az ellenforradalom idején megszakadt és ezt a hisebb-nagyobb döceenőkkel jó fonalat jóformán még a mai napig sem vették fel újra. Állami vidéki vendégszereplés a közelmúlt napokig nem volt. A színház művészeiből alakult együttesek szabadnapjaikon jártak ugyan vidéken (így került vidékre a »Fekete Péter« és két másik dara b), le látogatták a megye tekintélyes részét, azonban ezek az előadások nem a színház által irányított műsorpolitika megnyilvánulásai voltak. Ez okozta azt, hogy a fLar^bvá- lasztássiba is, az előadásba is csúszhattak olyan hibák, amelyek káros fényt vetnek a színházra, de nem fordulhattak volna elő, ha a vidéki szerepléseket a színház erre hivatott vezetői hivatalosan és felelősségteljesen intézik. Hogy miért nem volt állami vidéki vendégszereplés február utolsó napjaiig arra nehéz lenne elfogadható feleletet kapni

A most megindult »hivatalos« vidéki vendégszereplések műsorterve nagyjából készen áll. Vidéken is bemutatják a Kamaraszínház — arány? lag kevesebb művészi létszámot igénylő — darabjait a miskolcival azonos szereposztásban. Ettől csak ábban a ritka és elkerülhetetlenül szükséges esetben térnek el, ha valamelyik művészre miskolci előadásnál pótolhatatlanul szükség van. Mái