Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
F l'ilág proletárjai egyesüljetek r mmnmtís A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKASH AKI KUKSOL) MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA •, /,Vrr7,-'5íT ''^■VTÁÍt Xi F évfolyam 68 szúm r a 50 f i I I é r 1958 március 21. péntek "*N LEHULLOTT A BILINCS Véli ií »ír pilla na IJel vétel A KISZ egyéves évfordulójára Tavaszi híradás Ünnepség a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján az Erkel Színházban A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és ;> Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága csütörtökön este ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepi est elnökségében helyei foglaltak a párt és az áUam vezetők mellett a munkásmozgalom harcosai, pártmunkások, üzemi dolgozók, nők, fiatalok, tudósok. Az ünnepséget Kállai Gyula, az VSSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A magyar történelem egyik legdi- sőbh fejezetének évfordulóját ünnepeljük. éve annak, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt vezetésével megd.öu*Hf<e hazánkba» ■> tőkések és a földesurak államát, megteremtette a dolgozó nép hatalmát, a Magya. Tanácsköztársaságot és az első magyar proletárdiktatúrát — mondotta majd az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront elnöksége és a KISZ Központi Bizottság" n.e^é’vep üdvözölte az ünnepség részt vevőit. Ezé*át*-Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja mondott ünnepi beszédet. Nemes Dezső beszéde — 39 esztendővel ezelőtt bejárta az országot és a nagyvilágot a hír: Budapesten forradalmi kormány alakult, amely a proletariátus képviseletében átvette a hatalmat! Győzött a szocialista forradalom. Győzött vértelenül. fegyveres felkelés nélkül. A polgári kormányzat beismerte teljes csődjét és önként átadta a hatalmat a proletariátusnak. amely a nemzet vezető osztályává vált. Dicsősége a magyar munkásmozgalomnak és nemzetünk történetének, hogy a Nagv Októberi Szocialista Forradalmat követően elsőnek Magyarországon győzött a szocialista forradalom — kezdte beszédét Nemes Dezső, majd a továbbiakban többi között a következőket mondotta: — 1918 november 20-án megalakult a kommunista párt. amelynek irányításával a mindjobban balratolódó munkások és szegényparasztok egyre tudatosabban szálltak síkra a Tanácsköztársaság megteremtéséért, igazi néphatalom létesítéséért. Az egész dolgozó nép döntő többsége néhány hónap alatt kiábrándult a polgári szociáldemokrata koalíciós kor mán jósat ból. A nagybirtok felosztását is ígérte, de nem hajtotta vég're, hanem büntető expedíciókat küldött a földet foglaló parasztok ellen és terror- rendszabályokkal próbálta meggátolni a kommunista mozgalom gyors fejlődését. A nép csalódott az antant nagyhatalmak és a belső monarch ista reakció előtt behódoló kormányzatban: a kispolgári rétegek a proletárhatalomért küzdő munkásosztály mellé álltak, a szovjet Oroszországgal való imperialistaellenes szövetség politikáját tették magukévá. — A hatalmat 1919 március 21-én az egvesiilt kommunista- szocialista párt vette át a magyar munkásosztály és a szegényparasztság nevében. Nagyon fontos tanulság ez, még akkor is, ha az erők egyesítése hibás módon valósult meg. Tudvalévő, hogy az egyesült kommunista—szocialista pártban egy-ikét kivétellel bent maradtak az összes reformisták, akik nem a proletár- diktatúra eszméjéért; rajongtak. A szociáldemokrata vezérkar a tömegek nyomására csupán manőverként ment bele az egyesülésbe. De a baloldali szocialisták — köztük a balszámy vezetői, valamint a Szociáldemokrata Párt és a szak- szervezetek közép- és alsófunkcio- náriusainak nagv többsége — szív- vel-lélekkel álltak a Tanácsköztársaság mellé. Nemes Dezső a Tanácsköztársaság vívmányairól beszélt ezután. A 21 szociáldemokrata népbiztos között nyolc volt olyan, aki a 14 kommunista népbiztossal szilárd forradalmi blokkot alkotott és a Tanácsköztársaság bukása után nem hogy visszatáncolt volna, hanem a proletárdiktatúra iránti hűséget Viszkén hirdető kommunista párthoz csatlakozott. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének a ténye — folytatta — az egész nyugat-európai munkás- mozgalomra ieen nagy hatással volt. Az erők forradalmi egyesítésére ösztönzött másutt is. A negatív vonások ugyancsak éreztethették és éreztették is a maguk hatását az európai munkás - mozgalomban, nehezítették a Szaki- tást a reformistákkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világrengető hatása mellett a Magyar Tanács- köztársaság megszületésének az ösztönző hatása is játszott bizonyos szerepet abban, hogy 1919 áprilisában megszületett a Bajor Tanácsköztársaság! A proletáríorradalom tüze magasra csapott Németországban is, s a nemzetközi burzsoázia megdöbbenése és félelme a szocialista világ- íorraaalomtól még nagyobb lett. A győztes antant-hatalmak burzsoáziája gyorsain összefogott az európai proletárforradalom elfojtására. — 1919 áprilisában megindították az antant katonai támadásét a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Ugyanakkor a.z antant és a német burzsoázia összes segítőkkel együtt támadást indítottak a Bajor Tanácsköztársaság ellen is. Beszéde további részében • rámutatott arra, hogy az antant és szövetségesei támad ása rögtön . megélénkítette a magyar reformisták aknamunkáját. A külföldi intervemcióról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar ta- nácsh atalcimnak nem volt megfelelő hadserege a ioaradalmi honvédő háborúra. A Bajor Tanácsköztársaság 1919 májusi leverése után az európai reakció fokozottabban összpontosította erőit a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A reformisták isimét felélénkültek és fokozták az aknamunkát a proletárdiktatúra megbuktatására. — Ekkor, 1919 május végén küldte el Lenin nevezetes üdvözletét a magyar munkásosztálynak, amely nagy segítséget nyújtott a feléledő ingadozás, az erősödő revizionista aknamunka és az egyéb ellenforradalmi tevékenység elleni harcban. A forradalmi honvédő háború azonban lekötötte a tanácsköztársaság legjobb erőinek túlnyomó részét és ezt a helyzetet használták ki a revizionisták a belső aknamunka ki- szélesítésére. Az orosz munkások államának, Szovjet-Oroszonszágnak — amelyet többféle! támadott a külső és belső ellenség — akkor nem volt módja arra. hogy közvetlen katonai segítséget nyújtson a szocialista Magyarország védelméhez. Az imperialista túlerő a belső ellenforradalmi aknamunka segítségével leverte az első magyar proletárhatalmat. A magyar nép történetének egyik legsötétebb korszaka következett: a vérengző ellenforradalom és imperial isl a bábjain ak szörnyszülötte: a Horthy-fasizmus uralma. A negyedszázados fasiszta elnyomás és a második világháború szörnyűségeiből az a felszabadító szovjet hadsereg mentette meg népünket, amelytől a magyar munkás és a magyar szegényparaszt, negyedszázadon keresztül szüntelenül várta a segítséget és tudta, hogy el, is fog ion ni. 1945-ben új korszák kezdődött a magyar népre. A munkásosztály vezetésével népi halaloan született amely kivezette a nemzetet abból a szörnyű katasztrófából, amelybe a fasizmus döntötte. A munkásosztály uralkodó osztálya szerveződve rövid Idő alatt ismét győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Ehhez nagy* morális és politikai erőt adott az 1919-es Tanácsköztársaság hősi hagyományai is. amelynek emléke kitörölhetetlenül éli a munkások és szegény paraszt ok szívében. Az első magyar szocialista forradalom hagyományait azonban az elmúlt évtizedben mégsem ápoltuk eléggé, harci tapasztalatait kevéssé tanulmányoztuk, s ezért nem is hasznosítottuk kellőképpen. Ennek a következménye az, hogy népünk és különösen ifjúságunk szocialista nevelésében az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság er léke és tanulsága távoláéi sem töltötte be azt a szerepet, amelyet betölthetne és kell is, hogy betöltsön. Az 1919-es harcok nem részesültek abban a .■megbecsülésben, amely ■két akkori és későbbi küzdelmei- kért megilleti. Ezután az. 1919-os tapasztalato’; ól beszélt, majd az 1956-os eile ■ orradalom okaira tért rá. Természetesen tudjuk, hogy hú* ja választottak volna az imperia listák bármilyen módszert, ha a légi. vezetés rendkívül súlyos hi bái nem teremtettek volna lehetőséget az ellenforradalmi aknamunka széleskörű kibontakozása számára. ha a Rákosi-féle vezetés képes lett volna a hibákat időben, huza-vona és felemásság nélkül őszintén kijavítani, ha képes lett volna arra. hogy az elvtelen kompromisszumok és adminisztratív rendszabályok kombinálása helyett megfelelő eszmei harcban zúzza szét a támadó revizioniz- must. Az ellenforradalmi kísérlet persze így is csődöt mondott. Az iinperiaHslák is csak egy részét vonták le azoknak a tanulságoknak, amik az 1919-es tapasztalatokból adódtak. A világhelyzet 1919 óta gyökeresen megváltozott és már nem tudhatták katonai beavatkozással nyeregbe segíteni az ellenforradalmat. Viszont a magyar proletariátus kérhetett és kaphatott testvéri segítséget a Szovjetuniótól. A következőkben az amerikai és egyéb imperialisták rágalomhadjáratáról beszélt, amelyet hazánk ellen folytatnak. Az amerikai urak szüntelenül szavalnak a népi demokratikus országok „.felszabadi-. fásáról". Különösen dühösek a . nagyaiorszá.gi ellenforradalmi kiérlel, bukása miatt. A népek a .ékéért, a csúcstalálkozó meg tar-’ Hsáért, a státusz quo biztosításáét. az atommentes övezetek létezéséért harcolnak és egyéb észszerű megállapodásokat követelje.-. Dulles urék viszont minden nődön keresztezni akarják ezt az általános emberi törekvést. Dulles urék — bármilyen különös is ez. felcsaptak a „forradalom” szószólóinak. Az egyik ilyen „forradalmár” — áld ugyan tiltakozott az ellen, hogy az ellenforradalmat. „forradalom”-nak nevezzék -- mint az egyházi reakció képviselője, ezt még taktikailag is elviselhetetlennek tartja — mondom, az együk .ilyen Dulles-fé- le ..forradalmár” ma is ott „vendégeskedik” az amerikai követségen. Már tudniillik Mindszenty. A magyar munkásosztály, a magyar nép önmaga rendezi saját ügyeit. Mégpedig az Eszterházv grófok. Mindszentyk és Weiss Manfrédek nélkül és az ő különböző 'kiszolgálóik nélkül is. Az az eszme és az a hatalom, amely 1919-ben Magyarországon egyszer győzött, de a külső imperialista túlerő akkor legyűrte, többé el nem múlik, s elvezeti népünket hazánk szocialista felvirágzásának útján,- a teljes győzelemhez, a boldog jövendőhöz — fejezte be beszédét Nemes Dezső. (MTI) Emlékezzünk mindig és legyünk nagyon büszkék az 1919-es proletárforradalomra Lelkes hangulatú ünnepséget tartottak a Magyar Tanácsköztársaság 39. évfordulójának alkalmából rFegnup este ünnepi díszbe öl- -*■ tözött Űjdiósgyőrben az Op- rendvk Sándor elvtársról elnevezett párthelyiség. A terem zsúfolásig megtelt, még az előcsarnokban is álldogáltak. A -megjelentek erre az alkalomra ünneplőt öltöttek magukra. A zenekar indulókat játszott. Az emelvény fölött felirat: ,,Üdvözöljük az 1919-es vörös- katonákat”. S az egykori vöröskatonák, akik végigharcolták a Magyar Tanácsköztársaság megszilárdításáért vívott csatákat, megille- tődve ültek helyükön. Emlékeztek... 39 esztendő távlatában felelevenedett előttük a hosszéi menetelés. a proletariátus magasban lobogó vörös zászlaja, a vértől áztatott lövészárkok és a dicsőséges harcokban elesett elvtársak emléke. Harminckilenc esztendő nagy idő egy ember életében — s mégis úgy tűnilc, mintha tegnap történt volna. Hosszú századok elnyomása után győzött a nép. s megkezdte új életét. De alig néhány hónapig élvezte szabadsága áldásait. A Tanácsköztársaság elbukott. Ismét a szolgaság két és fél évtizede következett. De ma már újra és visszavonhatatlanul a dolgozó nép az egyedüli birtokosa ennek a hazának, amelyért oly sok vér folyt. ,,Megindulunk mi, szuronyt szegezve, mikor az első parancs szól: előre!” — idézte az emelvény előtt a művész Majakovszkij Csudajó című versének vérpezsdítő sorait, s amikor körültekintettünk az emberek százainak arcán, szemükből a proletár eskü tüzelt: a nap felvirradt, és ragyogni fog mindörökké! A függöny felgördült. Az emelvényen ott ültek a párt és a közélet, vezetői, s a ma harcosai között a 19-es veteránok. A magyar és a szovjet Himnusz dallama töltötte meg a néma termet, azután megkezdődött az ünnepség. Mandula Gyula elvtárs üdvözlő szavai után Kiss József elvtárs. a Magyar Tanácsköztársaság egyik kiváló harcosa emelkedett szólásra. Tisztelettel adózunk a Magyar Tanácsköztársaság emlékének — Büszkén állunk a mai seregszemle előtt — kezdte beszédét Kiss József elvtárs. — A kommunistáik és proletárok harca nem veszett kárba. Ha egy időre meg is bukott a Magyar Tanácsköztársaság, az érte vívott harc eredménye a mában dicsőséggel tovább él. A magyar munkás- osztály megedződöt't az elnyomás hosszú éveiben. A kegyetlen fasizmus 25 esztendeje nem tudta velünk feled telni a dicsőség napjait, noha kíméletlenül elnyomott bennünket. Sok elviársunkat halálra ítélt. A kommunista párt. annak ellenére, hogy illegalitásba kényszerítették, mindent megtett, amit tenni lehetet1. Kiss elvtárs ezután ecsetelte a Horthy-terror két és fél évtizedének rémségeit, majd így folytatta beszédét: — A felszabadulás megszabadít ott bennünket az osztályel-nyomóktól. kizsák mányolóktól. Mindezért elsősorban a szovjet elvtársaknak jár köszönet, őket övezze örök hála. Fel- szabadulásunk után öreg és fiatal proletár harcosokra várt az a feladat. hogy a szabadságot meg is oltalmazzák. Ez óriási feladat volt. A második ellen forradalom idején. 1956-ban akadtak közöttünk olyanok, akik meginogtak, de a többség fegyvert ragadott a munkásosztály, s a szoc; ni izmus védelmében. Büszkén kijelenthetjük, hogy a fegyvert ragadók között elsőként jelentkeztek a régi vöröskatonák, akik rádöbbentek arra. hogy az. ami 1956 októberében történt nem más. mint a reakció kísérlete, egy ugyanolyan ellenforradalom, amilyet átéltek a Tanácsköztársaság bukása után. Sokat tapasztaltunk. A jelen megnyugtató lehet szám unióra. Van. erőnk és fegyverünk, mellettünk áll. a nép többsége — a jövőben jobban vigyázr hatuník és jobban, is kell vigyáznunk arra a szabadságra, amelyért mi és szovjet proletár testvéreink annyi vért áldoztak. Kiss József elvtárs a továbbiakban a Tanácsköztársaság bukásának okait elemezte, vázolta több európai ország proletariátusának forradalmi helyzetét. Méltatta a Kommunisták Magyarországi Pártjának a Tanácsköz- táisaság idején elért sikereit, majd így folytatta: — Sokan vagyunk ma itt ezen az ünnepségen, akik harminckilenc esztendővel ezelőtt együtt meneteltünk és írtuk a magyar történelem arany- lapjait. A harc nem volt hiábavaló — ezt ismételten hangsúlyoznom, kell. A magyar. kommunistákban, a magyar proletárokban a bukás után is tovább élt a hit. A szocializmusba vetett hitet az idő és a történelem igazolta. Elkövetkezett a szocializmus győzelmének ideje. (Taps.) A mi harcunk az igaz hazaíiság jegyében zajlott le. Azok a vörös-katonák. akik 1917-ben osztály-helyzetüket felismerve a forradalom, a fiatal szovjet állam oldalára álltak, a proletár nemzetköziség szellemében egyben a saját hazájukért is harcoltak. Legyen ez az igaz hazafíság szép példája a magyar ifjúság előtt, azok előtt, a-kák 1956 októberében megtévedtek az ell-en forradalmi jelszavaktól, s hittek a Szabad Európa hazugságainak. Tanuljon a magyrar ifjúság a veteránoktól. (Helyeslés!) — Tisztelettel adózzunk 1919 ezernyi áldozatának, tisztelettel adózzunk az első magyar prole-í árállam örök emléke előtt, s maradjunk hűek szelleméhez. Kiss József elvtárs beszéde után kedves jelenet következett. Pergő dobszóra pirosnyakkendős úttörők (Folytatás a 2. oldalon.)
