Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

Vasárnap, 1958. február 1«. ESZAKMAOV AitMMZ AG íl ÚTIKALAUZ X. „Büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem“ AMOLYAN „HALDOKLÓ” város­ként kezelik: unalmas fészek, tipi­kus kisváros, se múltja, se jövője ... Ennek a mondásnak semmiben sincs igaza. Ujhely népének sok szerepe van a magyar történelem formálásá­ban. Hősöket termett ez a föld, sok jeles szellemet adott népünknek. Nézzük a város múltját dióhéjban. Különböző jelek arról tanúskodnak, hogy a város területén már az őskö­zösségben élő ember is lakott. Más leletek bizonyítják, hogy a honfogla­lás idején itt már település volt. Anonymus feljegyzi, hogy Árpád követei Ounda és Otuptulma, Retel vezér fiai, kb. 904-ben Saturholmu- nál átúsztattak egy kis patakot, ‘ Ronyva!) és birtokba vették a terű- . etet. A Retel vezér családja birto­kolta kb.. 15Ö évig, amikor Szár Lász­ló fia, I. András elcserélte Retel utó­daival, mivel ez volt a királynő ked­venc vadászterülete. Az 1067-ben ke­letkezett „Szávái” apátság alapító le­vele említést tesz Sátorelő faluról, ahol királyi vadászok laktak. Illő­ben . ismét felbukkan Saturhalma, amikor azt Kálmán király az Apu- íiából ide költözött Rathold grófnak adományozta. Egyesi, — már egész ' órai források —r? említik Ujhely vá­di Castrum de Saturhygi néven, niMy a Sátorhegyen állt volna; riWs források és az ásatások is azt bizonyítják, hogy a vár a Várhegyen volt. Újabb hiteles adat csak II. End- i 2. 1212-ben kelt levelében bukkan elő, amely a pálosok klastromának alapításáról tesz említést, s a kiásta rom tornyáról Thurunyfiak nevezi a Saturhalma előtt elterülő földet. 1241-BEN a tatárok Sátorhalmát elseprik, a vár is elpusztul, s csak az akkor Sárospatakon lakó V. István biztatására kezdik újjáépíteni 1250- ben, de már az .áradásoktól védett helyen, a Sátorhegy tövében. (Nova villa!) Azóta Sátoraljaújhely a nevei 1351-ben 1. Lajos Koriatovich Tó­dor ukrán hercegnek adományozza Újhelyi, aki újjáépíti, megerősíti a várat, szlávokat telepít ide, s szá­mukra a Kereszt-téren görögkeleti fatemplomot épít. 1526-ban a mohácsi csatában Uj­hely ura, Pálóczy Antal is elesett. A mohácsi vész után romantikus drá­ma színhelye volt az újhelyi vár. Pálóczy Antal özvegye, a szép Rás- kay Magda nem hisz ura halálában* mert Perényi Péter, Patak ura épen hazatért a mohácsi csatából. Perényi Péter szerette volna meghódítani Ujhely Vénuszát és vele a várat. Ráskay Magda azonban keményen védi várát, s Perényi már le is mon­dott a győzelemről, mikor (1527-ben) egy éjszaka váratlanul megnyíltak a vár kapui. A titok nyitja: A szépsé­ges várúrnő „hűséges” kapitánya, Ul­rich spanyol lovag reménytelenül szerelmes volt az úrnőbe. Sikertelen­sége miatt az elvakult ember bősz* szút esküdött és árulóvá lett. ö nyi­totta ki a vár kapuit az ellenség előtt, aztán tettét megbánva, a vár alatt megölte magát. AZ OSTROM UTÁN sokat szenve­dett Ujhely népe, mert a durva Pe­rényi bosszúja nem kímél senkit. Éget, pusztít, a szőlőket feldúlta. 1666-ban portyázó török hordák porrá égették a várost. 1679-ben Thö­köly ostromoljam várat sikertelenül, de Ujhely népe a kurucok mellé áll# s később a vár is kezükbe kerül. Itt, a Hecskén kezdődött 1697. jű= lius 5-én a nagyjelentőségű Tokaji Ferenc-féle hegyaljai felkelés. A Sar­lós Nagyboldogasszony-napi vásárra összegyülekezett parasztok megtá- madták a fosztogató német zsoldoso­kat, szétverték, s hatalmukba került Patak és Tokaj vára is. Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja népe nagy tömegekben csatlakozott a felkelők­höz, s csak nagy császári seregek bevetésével 'Sikerült leverni ezt a nagyszerű népi mozgalmat, melynek vezérei Tokaji Ferenc és Esze Ta­más voltaik. Rákóczi Ferencet rengeteg szál fű­zi Ujhelyhez. Borsiban született, Pa­tak kedves helye volt, s övé volt a mai Kazinczy utca 25. számú ház, melyben többször megpihent. 1702- ben a Ronyva partján új utcát épít­hetifu A kikötő gyermekei jegyze t eh Színes szovjet film. P"gy oroszországi kikötővárosban életéről vagyunk, valamikor az első világháború előtti években. A kikö­tő közelében lévő piacon cárellenes röpcéduláikat osztogat egy matróz. A távoli városokból ide istélérkezik a forrongások híre. A matrózok egy titkos nyomdára való felszerelést is kerítenek, azonban a cári rendőrség mindenkor a nyomukban van. A for­radalmárok hű segítőtársat nyernek a kis, 12 éves Artyomikáfcan, aki ba­rátjával, Pepps néger cirkuszi bir­kózóval megmenti a nyomdafelsze­relést a rendőrök elől. A filmtörténet a cári elnyomás ellenére mind szélesebb körben ter­jedő forradalmi mozgolódás egy epi­zódját kívánja bemutatni, de ezen kívül érdekes, színes képét rajzol egy orosz kikötőváros századeleji is. Sőt, annyi mindent igyekszik a film bemutatni, hogy — ^zsúfoltságánál fogva — mindenre fcsak éppen utalni tud, s éppen ezért a látványos cirkuszi képek, a cári hivatali rendszer rothadtságának be­mutatása mellett, a munkásmozga­lom ábrázolása halványabb körvona­lozást kap, A forradalmárokat segí­tő Artyomka. tizenkét éves korához képest, hihetetlenül értelmes, fel­nőtt módon gondolkozó, s ez kis mér­tékben figurája hitelességének rová­sára megy. Nagyon kedvesek a film­ben a gyermekjelenetek és nagyon szépek a tengerparti képek. ..A kikötő gyermekei” — bár nem tartozik a legsikerültebb szovjet fil­mek közé — elgondolkoztató, tanul­ságos, kedves filmalkotás. L II S S Német film. Figyelem ! Rádió, vasaló, rezsó, örök vacu és egyéb villamossági gépek javítását, kisébb hibával ház­nál is, 6 hónapi garanciával vállal a Villamosipari Ktsz. 1-es fiókja. Széchenyi u. 66. Telefon: 16-485. Címünk már­cius l-től Széchenyi u. 78. sz. FELHÍVJUK a közületek és la­kosság figyelmét, hogy a miskol­ci 4/01. sajóparti, 4/12. Gábor Áron u. 24. sz. alatti, 4/05. an- nabányai és 4/06. mártabányai telepeinken szén — szükségle­tüknek megfelelően — rendelke­zésükre áll. TÜZÉP Vállalat. .HOGYAN KEZDJÜK" — Ankét Cigándon — Az Északmagyarország szerkesztősége és a Földművesszövetkezetek Megyei Központja mezőgazdasági osztálya február 21-én »Hogyan kezd­jük-« címmel ankétet tart Cigándon. A mezőgazdaság időszerű kérdé sei - az állattenyésztés, a belterjesség már eléggé ismeretes a dolgozó parasztság előtt. Az ankét célja, hogy segítse a dolgozó parasztokat az új intézkedések megismerésére, illetve az első lépésekre, mint ahogyan ez az ankét címéből is kitűnik. Az mnkéton a község termelőszövetkezetének képviselőin kívül ott lesznek A legjobb termelést elérő, okosan gazdálkodó egyéni dolgozó parasztok Is. Reméljük, hogy az ankét, melyet a közeljövőben máshol is megren­dezünk, segítséget nyújt a falu dolgozóinak az állattenyésztés fej­lesztéséhez, a belterjes gazdálkodás megteremtéséhez. A vitabevezető előadást Novak József, a MÉSZÖV mezőgazdásza tartja. KOVÁCSOLT KERÍTÉSEK, VASKAPUK különböző díszítésekkel, szép ki­vitelben, nagy választékban kap­hatók a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK és az ÁLLAMI KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK boltjaiban tességesen gondolkozó németek, és köztük az illegális kommunisták sze­repére is. A film. mint művészi alkotás, gyorsan, pergő, filmszerű és izgal­mas. Sikeresen teremtették meg a történet feszültséggel telített légkö­rét. A szereplők élő, hús-vér embe­rekké formálták figuráikat, az SA- legények hátborzongatóan élethűek voltak. A címszereplő Sonja Sutié# nagy kifejező erővel ábrázol? % L - a lelki átalakulását. — A kísérjen« jól alkalmazkodik a film mondani­valójához. (bm) A Pickwick-klub Angol film. rVckens világhírű regényének filmváltozata pereg a néző előtt. Megelevenednek a Dickens-i figurák és mindjárt az első filmkoc­kákon előttünk van Mr. Sámuel Pickwick, a Pickwick-klub alapítója és elnöke, amint egy szűkkörű ülé­sen javasolja, hogy ő és három má­sik klubtag utazzák be Angliát látó­körük bővítése és tudásuk növelése végett. A kirándulás mindjárt kelle­metlen helyzettel kezdődik, amiből egy Jingle nevű szélhámos menti ki az országjáró klubtagokat. A balsze­rencséjük később sem hagyja el őketv végigkíséri egész útjukat. A legléhetétlenebb helyzetekbe keve­rednék és a klub elnöke, Mr. Pick­wick végülis az adósok börtönében köt ki, mert nem hajlandó megfizet­ni egy méltánytalanul kiszabott, ma­gasösszegű kártérítést. Az adósok börtönében találkozik össze újra Jingle-el, akinek útja során na­gyon sok rosszat köszönhetett. Mr. Pickwick megszánja Jingle-t, ki­váltja az adósok börtönéből és jövő­jét is biztosítja. A sok kalanddal tar­kított út végülis boldog karácsonyi ünnepséggel végződik és a klub agg­legény-tagjai a boldog házasság ré­vébe eveznek. A filmtörténet az.első kockáktól, az utolsókig derűs; az egyes jelenetek­ben adódó helyzetkomikum, a jóraj- zú figurák groteszksége. mindvégig derűs szórakozást ad. A film alkotói kitűnően megválasztott, szereplőkkel 'játszatták az egyes figurákat.^ A Pickens-i humor, a jó rendezés és a remek színészi játék kitűnő össz­hangja biztosítja a közel kétórás jó szórakozást. Üj vígjáték a Kamaraszínházban A 6 c) Február 21-éai, péntekjein mutatja be a Kamaraszín­ház René és Gáb­riel Áront: Férjem, a háziasszony című vígjátékát. Ké­pünk a darab »cím­szereplőjét«, Né-* methy Ferencet áb­rázolja Gómzales- Ohamibord profesz- szerepében. <V> a háromlábiTszékek felei t SAJTÓBAN, RÁDIÓ­BAN nem igen hallot­tunk róluk. Pedig él­nek és léteznek, és sok­sok ember viseli az ál­taluk készített cipőket, szandálolcat. A szikszói cipész szövetkezet dol­gozói nem szeretik, ha beszélnek róluk. Pedig érdemes. Tíz évvel ez­előtt 12 mester kala­pácsot, széket és az el­maradhatatlan »cipész­árt« összehordta a volt ■ cukorlcagyár raktárá­ba. Saját pénzüket rakták össze, és elin­dult útjára az első szö­vetkezet Szikszón. Ja­vítgatták, foltozgatták a cipőket, és hetekig nem vették fel a fize­tésüket, sőt később is csak félfizetést kértek» hogy nőjjön a szövet­kezet ereje. Az így ösz- szegyűjtött pénzt akkor a miskolci Hitelszövet­kezetnél helyezték el, s amikor megkapták az első megrendelést az egyik miskolci keres­kedelmi vállalattól, egyszerre tízezer forint­tal gyarapodott vagyo­nuk. Az új cipők készí­tése egyre jobban meg­alapozta hírnevüket. Példájukat követték a többi szakmák is. 1955- ben a szabók és fodrá­szok is társultak hozzá­juk ... Néhány számot a szö­vetkezet életéből, ■ hogy jobban megismerjük őket. 1957-ben egymil­lió forint értékű árut termeltek. Hogy jó munkát végeznek, bizo­nyítja, hogy a miskolci belkereskedelmi válla­latok szívesen kötnek velük szerződést, mert a megrendelésnek min­dig határidőre eleget tesznek. Teljes egészében sa­ját erejükből gazdál­kodnak. Jelenleg 150 ezer forint vagyonuk van. A szép eredmények titka? A tagság és a vezetőség megértésben összefogva dolgozik. Mindent közösen meg­beszélnek. Vágyaik? Az épület, amelyben dolgoznak, már kicsi­nek bizonyul. Nincs se mosdójuk, se öltözőjük. Szeretnék megkapni a mellettük lévő kél helyiséget. Távolabbi cél? Egy teljes üzletház megszerzése. Ez a gon­dolat annyira érlelődő, t bennük, hogy szívesen lemondanának ezévi nyereségrészesedésük­ről is, ami ebben az évben 26 ezer forintot tesz ki. Február 8-án ünnepi közgyűlésen kiosztották a »13-ik havi fizetést«. Itt hallottam, hogy az elmúlt évben kerekén százezer forintot ruház­tak be, saját erőből, és ezekből a beruházások­ból került neonfény »« háromlábú székek« fölé. (Hajó) Tagadhatatlanul jó szándék ve- ■ zette az új keletnémet film, a „Lissy” alkotóit, amikor új filmjüfc- , ben be akarták mutatni azokat a kö­rülményeket, amelyek a németeket i a nácizmus szolgálatába kényszerű- ! tették. A jó szándék azonban kevés ! ahhoz, hogy egy filmalkotás jó le- , gyen. Elsősorban az eszmei monda- , ni valónak kell tisztázottnak lenni. , Való igaz, hogy a harmincas évek , végén olyan nagy volt a munkásság i nyomora Németországban, hogy csat- i lakoztak olyan mozgalomhoz, amely* i tői sorsuk jobbrafordítását remélhet- i ték, azonban helytelen az az ábrázó- j lásmód, hogy a főszereplők közül a i haladó gondolatot, a proletariátus i eszméit mindössze egy SA-legénnyé ) lett tolvajjal képviseltetik. Helyte- ►len az is. hogy az értelmiséget kép­► viselő Fromay érnék SA-legénnyé, ► majd „érdemei” alapján csoportve- ►zetővé válását természetesnek, jo­► gosnak ábrázolják. A haladó gondo­► latot képviselő idős Schröder és Max ► Franke mellékszerepi figurája na­► gyón elmosódott. Valahogy úgy néz ► ki a dolog, mint Karinthy Frigyes ► híres humoreszkje ama bizonyos bi­zonyítvány megmagyarázásáról. Hát , itt is megmagyarázni szeretnék, hogy miként lett az elhülyült Hindenburg : alatt nyomorgó német társadalom je­lentős tömegeiből Hitler vezetése ; alatt testvéreinek, embertársainak, majdan a második világháború sok­milliós áldozatainak gyilkosa. j A főszereplő Lissy, Fromayer fele­► sége (aki állítólag szimpatizált a \ kommunistákkal korábban) vígan él ! a rablott lakásban és rablott búto- . rok között, csak akikor nyílik fel a j szeme, amikor gyilkos férje és tár- i sai már a közvetlen korábbi baráti 'köréből szedik áldozataikat, és ami- | kor a tolvajból SA-legénnyé lett öcs- ,csét tulajdon pribéktársai lövik le. • A film csak azt mutatja be, hogyan 1 jutott él a német nép egy része a fa- 1 sizmushoz, de adós marad azzal, ' hogy legalább élesen utaljon a tisz­teiéit, ahol testőreit helyezte el. (A régi Palotás utca.) Büszkeségünk, Kossuth Lajos 1810-től 1816-ig az itteni gimnázium­ba járt. 1827-ben ő alapítja meg az önkéntes tűzoltó testületet, mert hiába volt Szent Flórián védelme, addig átlag négyévenként leégett a fél város. 1831-ben, a nagy kolera- járvány idején a mai tanácsház er­kélyéről mondja el első nyilvános' szónoklatait. Két évig a város és a megye főügyésze, és innen indult el. dicsőséges politikai pályájára. A Hő- sok tere 8. sz. alatti — volt — laká-\ sát és diákkorát a gimnázium falán. emléktábla örökíti meg. Húga Uj helyben lakott, s Ö, Kossuth Zsuzsa\ szervezi meg a szabadságharc alatt ( országszerte a hadikórházakat. Kos-( suth szobrát, mely Gárdos munkája,, 1911. május 18-án avatták. Kossuth. Lajos büszkén vallja magát újhelyi-, nek, mint azt a szobrára vésett túri-, ni levéltöredék bizonyítja: „Én Monokon születtem, de életem legelső emlékezetei Ujhelyhez csatol­nak, a szülőföldhöz ragaszkodás édes­ségével. Ujhely volt gyermekkorom' bölcsője és ami a madárfiaknak elsői bizonytalan szárnynróbálgatásaiknál. az anyai fészek, nekem ez Ujhely volt.. S büszke vagyok arra, hogy 1 magamat újhelyi magyar embernek i nevezhetem.” (Turin, 1892. II. 12.) , Az Ujhelyből hozzá, Turinba látó-, gató küldöttséget mindig nagy szere-, tettel és megkülönböztető tisztelettel, fogadta. KAZINCZY FERENC, a széphalmi bölcs irodalmi központtá fejleszti Széphalmot. (Nevét is Ö adja) Me-' gyei és városi levéltáros. Ő rendezte a megye régi levéltárát, s ezzel meg-' írta a megye történetét. A ma is meglévő levéltári bútorokat is ő ma­ga tervezte. A város levéltárában a jegyző­könyvek a XVII. század legelejétől megtalálhatók. A régebbiek a me­gyei levéltár XVI. század előtti anyagával együtt a csicsvai várban elégtek. Sokan emlékszünk még arra, hogy a magyar Vörös Hadsereg a várói belterületén vívta hősi és győzelmei harcát 1919-ben előbb a csehekkel, később a fehér terroristákkal. 1944. végén a felszabadító Vörös Hadsereg a város határában vívta meg a felsőmagyarországi harcok egyik legnagyobb csatáját. A FELSZABADULÁS ÓTA Uj­hely, ha lassan is, de féjlődésnek in­dult. A lassú ütemen nincs mit cso­dálkozni, hiszen a semmiből kell itt ipart teremteni. A város hajdani urai ezt a kérdést tudatosan elhanya­golták, hiszen annakidején, mikor arról volt szó, hogy a cukorgyárat Ujhelybe vagy Szerencsre telepítsék, azzal utasították el: nem kell ide gyár, mert akkor nem kapnak elég cselédet. Inkább a laktanyát válasz­tották, mint „vonzóerőt”, A dohány­gyáron kívül nem is volt aztán más üzem a városban. 1945. óta komoly üzemmé fejlesz­tették a bútorgyárat, újjáépítették a németek által felrobbantott fűtőhá­zat, a legmodernebb felszereléssel tették korszerűvé a dohánygyárat* s új létesítmény a traszőrlő, a mész- pucolán gyár. Nagyjelentőségű új is­kolát is létesült Ujhelyben, a szőlé­szeti technikum, amely a világhírű hegyaljai szőlők szakképzett kezelőig nek utánpótlásáról gondoskodik'. Ugyancsak új iskola a kollégiummal felszerelt szlovák iskola és az éleimig szeripari technikum. Ezenkívül egy új lakóháztömb, s egész sereg szo­ciális létesítmény gazdagítja a vá-t rost. Rengeteget lehetne még írni váró-, sunkról, hiszen nem beszéltünk mű­emlékeinkről, természeti, földrajzi érdekességeinkről, az utcák, dűlők hegyek külön is érdekes történetérői színes történelmi szájhagyományi kincsünkről, kulturális életünkről. | VÁROSUNK. GYÖNYÖRŰ környé\ ke évente sok túristát vonz ide. Ke­rekedjék fel egyszer a kedves olvasd is, ismerje meg Ujhelyt személyesen S ez az élmény pótolni fogja cikken kényszerű hiányosságait. . KONCZ LAJOÍ tanár

Next

/
Thumbnails
Contents