Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

jCSemesrsOTÄÄORSZÄG K?.ö3, 1058. február JÉGZAJLÁS Revanspolitikusok előnyben... A z utóbbi időben sokat hallunk arról, hogy a nyugat-német kormányvezetők — pontosabban Adenauer kancellár és Brentano külügyminiszter — a német milita- rizmus feltámasztásán fáradoznak. Néhány évvel ezelőtt leginkább csak beszédekben, nyilatkozatokban fe­dezhettünk fel ilyenirányú törekvé­seket. Napjainkban már egészen más tendenciákat észlelünk a nácizmus •feltámasztásával kapcsolatosan. Ami tíz évvel ezelőtt a nemzetközi jog szerint is bűnnek számított — az most a nyugat-német kormány ál­lásfoglalása alapján a legfőbb »erénynek-« tekintendő. Igen, szó szerint »erénynek« szá­mít a náci diplomaták múltbeli nép- ellenes tevékenysége. Eddig főként a hadseregbe özön­löttek a volt hitleristák, katonatisz­tek. Azonban ez túl egyoldalúnak bizonyult. Most kijavítják ezt a »hi­bát«. Fsoedig olymódén, hogy volt náci diplomatákat helyeznek a kül­ügyminisztérium vezető állásaiba. A külügyminisztériumban két állam­titkárhelyettesi posztot rendszeres!-, teltek és létrehozták a minisztérium keleti osztályát. A politikai államtitkárhelyettes dr. Herbert Dittmann lett. Amint látjuk ez esetben is kiváló ajánló lapnak bizonyult a volt náci politikus Hit- ler-rezsim alatti pályafutása. Pedig néhány évvel ezelőtt a bonni parla­ment még alkalmatlannak találta a külügyi szolgálatra. Karl Heinrich Knapstein Hitler idején követ volt Spanyolországban — most szintén államtitkárhelyettes lett. A bonni külügyminisztérium sze­mélyzete úgyszólván egytől-egyig* hű­ségesen kiszolgálta a hitleri fasiz­must. A nyugat-német kormányveze­tők szerint éppen ezért alkalmasak arra, hogy a német militarizmus újjáélesztésében »képességükhöz« mérten kivegyék a részüket. Ezekután nem is csodálkozunk a német külpolitika agresszív hideghá­borús jellegén. A tárgyalások hívei és ellenségei Moszkva (TASZSZ) A legfelsőbb szintű tárgyalások eszméje, amelyet a Szovjetunió ve­tett fel, híveket szerzett a lakosság széles rétegei körében az egész vilá­gon — írja a Pravda nemzetközi szemléjében. A tárgyalások gondolatát az egész szocialista tábor egységesen támogat­ja. Közelebb hozta Európa, Ázsia és Afrika semleges országait a szocia­lista országokhoz és bizonyos mér­tékben elszigetelte az Egyesült Álla­mok által létesített agresszív katonai tömbök résztvevőit. A tárgyalások el­lenségei nincsenek sokan, bár még igen befolyásosak egyes országokban, különösen az Egyesült Államokban. Ezek a körök nem merik elvetni a Szovjetunióval való tárgyalások kö­vetelését, de olyan feltételeket tá­masztanak, többek között a külügy­miniszterek tanácskozásának Össze­hívását, amelyek arra irányulnak, hogy meghiúsítsák ezeket a tárgya­lásokat. A Pravda befejezésül azt Írja, hogy minden ország közvéleményé­nek meggyőződése, hogy a legfelsőbb színtű tárgyalások hasznosak és szükségesek. Ezeket a tárgyalásokat meg lehet és meg kell tartani, ha a tárgyalások hívei egyesítik erőfeszí­téseiket, hogy leküzdjék a béke és a békés együttműködés ellenségei ma­roknyi csoportjának ellenállását. (MTI) Szakiet-Ssidi Jussé f bombázásának franciaországi visszhangja Ditclos interpellációja Párizs (MTI) Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt képviselőcsoportjának elnöke interpellációt jegyzett, be, amelyben kérdést kíván intézni, .a kormányhoz: »Milyen körülmények közölt bom­bázta a francia légierő Szakiet- Szidi Jnszef tuniszi községet, szá­mos áldozat életét követelve, köz­tük asszonyokét és gyermekekét?« A Francia Kommunista Párt poli­tikai irodája deklarációt adott ki, amelyben leszögezi, hegy a franciák milliói mélységes megdöbbenéssel ér­tesültek a Szakié t-Szidi Juszefnél történt súlyos eseményekről. Ezek az események fényt js vetnek annak a helyzetnek tragikus voltára, amelybe az algériai háború 39 hónapja Fran­ciaországot rántotta. A Sizakieti gyarmatosító agresszió a Tunézia elleni, provokációk hosszú sorába illeszkedik bele — állapítja meg .— majd rámutat arra, hogy ez a bombázás egy nappal követte Ro­bert Lacoste algériai miniszter nyi­latkozatát, amelyet az Algéria és Tunézia közötti hát ár szemléje során tett: »Megkezdődött a határok csa­tája«.- A Francia Kommunista Párt poíi- tikai irodája jelenlegi drámai kö­rülmények között aláhúzza annak egyre növekvő szükségességét, hogy valamennyi baloldali párt között kompromisszum jöjjön létre, amely lehetővé teszi az Algériai Nemzeti Felszabadulási Fronttal való tárgyalások megkezdését. így nyíl­nék meg a perspektívája az algériai probléma békés megoldásának. A Francia Kommunista Párt. poli­tikai irodája felhívja a francia dol­gozókat, a demokratákat és mindazo­kat a franciákat, akik szeretnék a végét látni a vérontásnak, nyilvánít­sák ki szolidaritásukat a tuniszi nép­pel. Felhívja őket, hogy a szünet nélkül erősödő egységben mind több akciót kezdeményezze­nek az algériai háború ellen, a. tár­gyalásokért és a békéért. (MTI)-ooo­A világűr-utazás hatásait vizsgálják meg a texasi San Antonió-i kutatóintézetben Borsod megyében a Hazafias Nép­front eredményes munkája nyomán számos helyen a dolgozók társadalmi összefogással szépítik és csinosítják községüket;. Ezen a téren különösen az edelényi járás lakói mutatnak példát. Bódvaszilason a népfront- bizottság javaslatára például az el­múlt években — a helyi erőforrások hasznosításával és nagyobb részt tár­sadalmi munkával — villamosították a községet, új kovesutat építettek és a Botivá által gyakran elöntött ken­derföld' mintegy 30 holdas területén vízlevezető árkokat készítettek. így a község lakói pár év alatt csaknem félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek és a kenderföld vízlevezetésével biztosították a jól jövedelmező káposzta termesztést. A községfejlesztési munkákat az idén is folytatják. A népfront kezde­ményezésére elhatározták, hogy kor­szerű egészségügyi házat építenek. A 100.000 forintos állami támogatás mellett a dolgozóik 250.000 forint; ér­tékű társadalmi munkát vállaltak. Az egészségügyi házban a terv sze­rint 12 ágyas tüdőgondozó osztályt, orvosi és csecsemővédő rendelőt, valamint orvosi lakást építenek. A bódvaszilasiak példáját követik a járás többi községei is. Az égerszö­giek tervbe vették, hogy egy romos épület átalakításával művelődési ott­hont építenek. A nyári hónapokban pedig a kornyékén falcadó melegvizű forrásokat, hasznosítva, strandfürdőt létesítenek. A társadalmi munka szervezését már megkezdte a nép­front-bizottság. Hídvégardóit — ahol az utóbbi években számos új ház épült — A TTIT HÍREI A TTIT művészeti szakosztálya február 19-én India művészete cimméi reprezen­tatív nagyelőadást rendes a város lakos­sága számára a SZOT kultúrtermében. Előadó: dr. Baktay Ervin világhírű tu­dós, India-kutató. Az előadásra minden •érdeklődőt szeretettel vár- a- rendezőség. Belépődíj: 3 forint. Jegyek a TTIT me­gyei titkárságán (Miskolc, Széchenyi u. 16. I. em.) korlátolt számban még kap­hatók. Hogyan készül az újság? A TTIT föld­rajzi szakosztálya és, a Magyar Földrajzi Társaság ípiskolci osztálya február 18-án tanulmányi kirándulást rendez a Borsodi Nyomdába. A kirándulásra jelentkezni le­het a TTIT megyei titkárságán. A TTIT földrajzi szakosztálya és a Ma­gyar Földrajzi Társaság miskolci osztálya egy. lektoráló bizottságot hozott létre Kúchta Gyula „A Csókásréti viznyelőbar- lang” c. tanulmányának szakmai felül­bírálására. A lektoráló bizottság ina dél­után 3 órakor tartja ülését az Értelmiségi Klubban.-. A TTIT csillagászati. szakosztálva feb­ruár 15-én Nap- és holdfogyatkozások címmel népszerű csillagászati előadást rendez az Uránia bemutató csillagvizsgá­lóban ' (Miskolc, Kiss tábornok u. 42. ez ). Előadó: Fábián Endre tanár. Az előadás után távcsöves bemutatást tárténak. Be­lépődíj: felnőtteknek 2-forint, diákoknak 1.50. forint.. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. San Antonio (AP) A texasi San Antonio-i kutató- intézet, amelyben a repüléssel ösz- szefüggő biológiai kérdéseket ta­nulmányozzák, elfogadta Donald Gerald Farr el nevű irodai alkal­mazottjának, egy 23 éves mind tes­tileg, mind szellemileg teljesen ép fiatalembernek ajánlkozóját és el­határozta, hogy elsőízben vizsgálja meg, hogyan tudja elviselni az em­beri szervezet a világűrben fennál­ló viszonyokat.--------------------------000­A kísérlet vasárnap kezdődött. Farrel elhelyezkedett egy 3x5 láb (91x125 cm) méretű kis szekrény­ben, ahol 7 teljes napot tölt majd, mert a becslések szerint ennyi idő­re van szüksége a rakétalövedék­nek ahhoz, hogy eljusson a holdig és visszatérjen a földre. A szekrénykébe zárt Farrel a hét nap alatt nem hullhat semmiféle külső hangot, de észleléseit el­mondja az őt megfigyelő tudósok­nak. *(MT1) Jelentés Münchenből A Manchester United repülősze­rencsétlenség sebesültjeinek jelen­legi állapotáról kiadott jelentés sze­rint Duncan Edwards, John Berry és Rdyment kapitány állapota továbbra is súlyos. Matt Busby, Frank Taylor és J. Lanchflower állapotában javu­lás következett be. A többiek helyzete változatlan. * Február 15-én ül össze a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség, hogy megtár­gyalja a jugoszláv labdarúgóknak repülőgépen történő utazását, tekin­tettel a Manchester United szeren­csétlenségére. A belgrádi Sport úgy tudja, a határozat az lesz, hogy a továbbiakban a jugoszláv válogatott Európába csak vonaton utazik, s ezt javasolják majd a klubcsapatoknak is. * A Jugoszláv Labdarúgó Szövetség és a Crvena Zvezda küldöttséggel képviselteti magát a Manchester United elhunytjainak temetésén. (MTI)-----------oOo----------­F akéregfej tőgép A Román Népköztársaság Mineciu- Ungureni vállalatában a közelmúlt­ban kipróbálták az egészen újszer­kezetű ' fakéregfejtőgépet. Az újtípusú gép mincl-eni'ajta fa kérgét, egyfonha könnyedséggel lefejti. Az új gép hét­szeresére növelte a munkatermelé­kenységet. « ugyanakkor több mint 50 százalékkal csökkentette a fafel­dolgozás önköltségét. A CERKÓ-PARTRÖL nézve kelle­mes hatással van az emberre Vra- radná, ez az encsi járásbeli kis köz­ség. Festeni sem lehetne, szebbet. Távolban a Zempléni-hegység vul­kánikus csúcsai magasodnak. Ide- komorlik Boldogkővár robosztus omladékrengetege, s néhány kilomé­terrel odébb a regé ekei. vár díszeleg cukorsüvegszerű tornyocskáival. A szeszélyesen kanyargó Hernád sza­lagja most beleolvad a táj egyhangú fehérségébe, jégpáncélt rakott rá a tél, csak a dérezüstözte jegenyék és á vízighajló ■'Szomorúfűzek jelzik a par­tokat. S itt alant a falu — két sor ház. Középütt a templom — őrködik, mint kotlós a csibéi fölött. — A ké­mények feszt pipáznak, füstkígyókat eregetnek a vacogtatóan felhőtlen ég felé. Azt mondják, ha nagyon füstös a kémény, a tűzrakának van mit a tejbe aprítaniuk. — A Garadnára ki­kiránduló kéményseprők nem győzik a munkát... Békés ez a kép, elrin- . gatja az embert. De ha a közelség mikroszkópja alá tesszük a falut, az itteni életet, sok­sok kérdéssel találjuk magunkat szembe. Üljön meg a padkán, aki választ tudna adni minden felmerü­lő kérdésre. melyek között aggasztó is akad jócskán. Alikonvodik. Az állatok körül el­végződött gazdák a kocsma felé ve­szik léptüket, féldecire,- vagy egy pohár forralt borra, no meg egy kis eszmecserére. A megszokott napi munka után jólesik egy kis beszél­getés, és Gar adnám a társas összejö­vetelre egyetlen helyiség adódott — a kocsma. (A kulturházhoz ezévben • kezdenék hozzá). Azelőtt régen csak .ünnepi alkalmakkor volt a kocsmá­ban »teltház«. Manapság mindenna­pos dolog. Ez magyarázható a több , itókáravalóval, de azzal is, hogy az emberek kíváncsibbak lettek egy­más véleményére, gondjuk-bajuk kö­zös — és érzik — már a garadnaiak is érzik! — hogy a közös bajokon csak közösen lehetnek úrrá. Az alig- 750 lakosú falucska kivé­teles helyzetben van. Központi fek­vésének köszönheti, hogy itt székel a körzeti orvos, van gyógyszertára, rendőrőrse, tanácsháza, és — amivel különösen dicsekedhetnek a garad­naiak — modernül felszerelt állat­orvosi laboratóriumot rendeztek be itt, a múlt év őszén, finely falusi vi­szonylatban országosán is á harma­dik ilyen létesítmény. 80 holdas ál­lami csemetekert van a falu határá­ban, mely komoly , pénz jövedelmet biztosít, munkaalkalmat teremt.. Va- Tamikor, néhány évvel ezelőtt még állomása is »volt«. Azóta felépült a búd apest—m iskolc—kassai vasút v o- nal (közel egy évszázada annak) Ga- radna névtáblája büszkélkedett az állomásépület homlokzatán. Az 1950-es évek - elején a novajidrá- . nyiak »elpörölték« az állomás nevét s azóta Novajidrányt kiáltanak a kalauzok, ha megáll a vonat. Hol az igazság? A no vaj iák - oldalán, ők gyorsabban »szaporodtak«, benőtték a Garadnától párszáz méterre épült állömást — és roppant- sértette az önérzetüket, hogy az állomás mégis a Garadna névre hallgatott. GAKADNA tehát megállt a fej­lődésben; Az írásos emlékek vallo­mása ; szerint 500 évvel ezelőtt sem -volt kisebb, kb. ugyanannyi lelket ,számlált... Miért? Birtokhatára, a megművelhető szántók több' ember megélhetését nem tudták biztosítani. 'Évente legföljebb négy család tele­pedhetett le itt (ha évvégén .felmond­jak nekik, tovább kellett állniuk a faluból) — kettő a falu két cseléd- tartó zsirosparasztjáná 1. a másik ket­tő a község szolgálatába szegődött ^pásztornak.. Ezzel »betelt« a .létszám-, jkeret, s ha netán valamelyik cseléd megunta az örökös »szolgáskodást« és a több »szabadságot«, de nem na­gyobb kenyérrel kecsegtető napszá­mos és részesarató sorsot akarta vá­lasztani, végérvényesen nem teleped­hetett le. Szigorú., mondhatnám em­bertelen, íratlan törvények állták út- •ját; gyüttmentnek, sehonnainak bé­lyegezték — ki ricsaj ózták a faluból. “(Érdekességként, megemlítem,, hogy ide a felszabadulás előtt, oly . .ritka ■volt a más faluból való benősülés, mint a fehérholló; a garadnai legé­nyek is csak elvétve hoztak máshon­nan asszonyt.) 1945-ben megváltozott a helyzet. t>60 holddal bővült a garadnai ha­lár. A volt nincstelenek földhöz jutot­tak. Megindultak ők is az emberré- válás útján, mert Garadnán csak az tszámított embernek, akinek a neve után néhány hold' földet is írtak a te­lek könyvbe. • DOLGOZTAK; ahogy az ittlakók mondják: tűrtük a földet és nem volt semmi látszatja ;:; Valóban nem volt? Több is lehetett volna, de nem {szabad letagadni, hogy Garadnán, «ahol azelőtt tízévenként épült egy hás, a felszabadulás óta közel 30 épü­letet hoztak tető alá és nem zsupfe- itíeles vityillókat- 'hanem szemgyö­a népfront javaslatára most az új házak közötti utak rendezé­sére / szerveznek társadalmi munkát. Hangácson új .művelődési otthont építenek társadalmi összefogással. A munkák jó ütemben folynak és előre­láthatólag a nyál' közepén a művelő­dési otthont átadják rendeltetésének. így szépülnek, csinosadnak a .nép­front kezdeményezése nyomán az edelényi járás községei. A népfrontbixottság kezdemény esésére egészségügyi ház, művelődési otthon és melegvizíi strandfürdő építését tervezik az edelényi járásban nyörködtető családiházakat. De — és ez okoz nagy gondot — elsősorban a »kétlakiak«, a gyárbajárók, vagy Valamilyen rendszeres készpénz mel­lékjövedelemmel rendelkezők tudtak építkezni, a csak földműveléssel fog­lalkozóknak nem nagyon tellett rá. Miért? Egyesek kizárólag a beszol­gáltatással magyarázzák, az »állam elvitte a hasznot« — mondják. Var benne némi igazság. De az úgyneve­zett állam által elvitt haszon sem futotta volna házra, mert kishasznű termelést űznek a garadnaiak. Ugyan­azokkal az eszközökkel és módsze­rekkel termelnek, mint ükapáik, márpedig ük-apáinknak ez a termelé­si forma csak zsúpfedeles', legfeljebb vályogfalú, zsindelyes házra valót és vászongatyát jövedelmezett. A garad­nai parasztember módfelett tiszteli a termelési hagyományokat, a kapát, kaszát, meg a lovasfogatot, de igé­nyeit illetően korántsem ilyen kö­vetkezetes, mert szeret szépen öltöz­ködni, fiait, lányait a legújabb divat szerint járatni. Azelőtt még a jobbmódú paraszt - lányok is mezítláb' jártak nyáron, a legények nem kevésbé. Ma? A ga­radnaiak öltözéke nem sokban üt el a várositól, lépést igyekeznek tartani a divattal. Sajnos, nem így a terme­lési formák fejlődésével. Jobban aka­runk élni — mondják, és befogják a fülüket a fejlődést sürgető meg­győző szó előtt. Ez a roppant ellent­mondás-a nyakunkra nő, ha nem te­szünk ellene. Aggasztó tünetek mu­tatkoznak máris. Sokakkal elbeszél­gettem. Tudakozódtam affelől, hogy hány 20—30 év közötti fiatalember foglalkozik Garadnán kizárólagosan földműveléssel. Talán hárman, vagy még annyian sem — volt az elgon­dolkoztató válasz. Hol vannak? A gyárba járnak, tanulnak, bányászok lettek. Menekül a mai fiatalság a földtől, nem 'becsüli á földet. S mind­ezért a felelősséget az elmúlt évek nyakába szeretnék varrni. Hogyan lehetne visszacsábítani a fiatalságot a földhöz? A kapával, kaszával, lá­tástól. vakul ási.g tartó munkával szerzett mezőgazdasági haszon nem cukrosmadzag. »A mai fiatalság — mondotta egy idős bácsi-— bolondja a gépnek, ültessük Zetor-ra, vagy kombájnra, majd visszajön akikor.. .« De ,a n adrágszí j parcellákon nem va­gyunk képesek jövedelmezően fog­lalkoztatni a gépeket. Ez itt a kér­dés! Ha valaki ragaszkodik az »enyém« idejét múlt elvéihez, ne fáj­jon a szíve a szép, kényelmes lakás­ért, mert .csak a »miénk« elvével, közös munkával lehet széppé vará­zsolni életünket. Összefogásban rej­lik az erő. AZ IGÉNYEK megnövekedtek, a jövedelem növekedése azonban nem áll• arányban az igényekkel, s hogy módosabb lett a falu, ez elsősorban nem a mezőgazdasági termelés növe­kedésével magyarázható, Iranern az­zal. hogy a földosztás révén 360 hold szántóval gyarapodott; a község. A múltban egyetlen éhség uralta a ga­radnai embereket: a kenyéréhség. Ma egy másik-éhségről is hírt tu­dunk adni, ez pedig a lélek éhsége. Vágyódnak a tudás, a kultúra áldá­sai után és már nem tartják fölösle­gesen kidobott pénznek a mozira, vagy egyéb szórakozási lehetőségre költött forintokat. A megnövekedett igényeik egyre követelőzőbben ostromolják a már idejétmúlt, de egyes emberfőkben túlzottan megragadt életfelfogást, maradi termelési szemléletet. Fokoz­ni kell a jövedelmet, hogy ki tudjuk elégíteni megnövekedett igényeinket, — mondogatják a felvilágosultabbak s hozzáfűzik, hogy ez csak úgy lehet­séges, ha előrelépünk, ha okosabban, jövedelmezőbben gazdálkodunk, ha többet ki tudunk hozni a földből mint eddig. S A GARADNAIAK most már kezdik felismerni a falu határának széleissikálájú lehetőségeit. Aranyat érő, áldott vidék ez. A határ -nagy része a Bársonyos és a Hemád folyó között terül el — az öntözéses gaz­dálkodás lehetőségeit két kézzel kí­nálja. A dombos szántóterületek — egy kis befektetéssel — szőlő- vagy gyü­mölcstermő vidékké változtathatók. És ami nem kevésbé fontos a lehető­ségek kiaknázását illetően —szorgal­mas, aranykezű emberek lakják Ga- radnát, csodákra lennének képesek, ha összefognának és közös erővel lát­nának munkához. De legújabb híreim szerint nyitott ajtókat döngetek. Garadnán, ahol az elmúlt közel 14 év alatt nem sikerült rokonszenvessé tenni a közös gazdál­kodás gondolatát, a múlt hónapban hármas __típusú termelőszövetkezet alakult.. Hét család, minden különö­sebb agitáció nélkül, a legteljesebb önkéntesség alapján összeállt — és a falu még csak nem is csodálkozott ezen a garadnai viszonylatban csoda- számiba menő eseményein, sőt ma már tizenegyre szaporodott a csalá­dok száma, ősszel kezdenek a közös gazdálkodásihoz. A múlt ősszel indult meg a jégzajlás, amikoris a .harmiinc- hétholdmyi állami tartalékterületen apróm^giermelő szakcsoport szüle­tett, majd ezt követően a sárvári part alatt szőlőtermelő szakcsoportot hozott létre néhány lelkes gazda. Ta­vasszal kezdik meg a szőlődugványok telepítését a már előkészített talajba. Garadnán tehát gyökeret vert a falu jövendőjének, felvirágzásnak fája, mely egyelőre még csők kicsi palánta, de életrevalóságában nincs okunk kételkedni. Senki sem kény-, szeritől te őket, önön jólfelfogott ér-' d ekeiktől vezérelve, lelkes eihatárp- zásisial, hittel és bátorsággal léptek a közös gazdálkodás útjára. Tudják, hogy támogatásra találnak, államunk szerető gondoskodása nem marad el. HA ANNYI ERŐVEL, lelkesedés­sel Iáinak a kivitelezéshez, mint amennyi hittel, bátorsággal összcszö- vetkeztek, fog menni a dolog. És szép eredményeiket látva, követik majd mások is a. lelkes úttörőiket., akik magukra vállalták a kezdet, minden nehézségét, hogy. megtörjön a jég és Garadnán is meginduljon a várva várt mezőgazdasági jégzajlás. Gulyás Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents