Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

Péntek. 1958. február GSZAK5W 'GÓRSZ AG Alkalom szüli a tolvajt elvégezte, s ezért felettesei rábízták az étterem pénzének kezelését is. Ö számoltatta el a pincéreket és a be­folyt pénzt postára adta. Ez a beosz­tás már eleve szabálytalan volt. Mint nyersanyagraktáros átvette és kiadta a konyha részére a főznivalót, ugyan­akkor, mint az üzem adminisztrá­tora, ő könyvelte el ugyanezt, tehát lényegében önmagát ellenőrizte. A felszolgálók mindennap elszámoltak neki, ő ebből annyit vehetett el, amennyit akart, mert módjában állt ezt megfelelő módon elkönyvelni. így az üzemi könyvelés ellenőrző szere­pe teljesen elveszett és csakis Barcsa Edit sikkasztásainak elleplezését szolgálta. Az értelmes lány hamar felismerte a lehetőséget, előbb csak kicsinyenkint szedegette el a pénzt, de ahogy látta, hogy szinte kockázat nélkül »növelheti« jövedelmét, úgy izmosodott bátorsága hónapról hó­napra. PEDIG EGÉSZEN EGYSZERŰ, — mondhatni primitív módon »tüntet­te« el a hiányzó pénzt. Tíz borjú­pörkölt, á 10 forint, az — 60 forinttal, olvashatjuk például a könyvelésé­ben. Mert az okos kislány rájött ar­ra, hogy az ellenőröket holmi »rész­letkérdések« nem érdeklik,'’ hiszen mindig sietnek, sok a dolguk »szegé­nyeknek«. Megnézték a napi bevétel végösszegét (ahova a könyvelőnő annyit írt be, amennyit akart) és ak­kor »ellenőrizték«, hogy ezt az össze­get valóban postára adták-e. A 11 hónap alatt nem akadt egyetlen el­lenőr, aki legalább egyszer belepil­lantott. volna néhány tétel elszámo­lásába, mert akkor azonnal rájöttek volna, hogy például tízszer tíz az száz és nem hatvan. így lophatott el 44 ezer forintot anélkül, hogy 11 hó­nap alatt valaki is gyanúsította vol­na. Azt sem kérdezték meg soha tő­le, honnan a sok költőpénz az egy­szerű, faluról jött kislánynak. Sőt, dicsérték »jó munkájáért«, szorgal­máért. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának egyik ellenőre egye­nesen példának hozta fel a többi ad­minisztrátornak, hiszen bármikor jöttek hozzá, mindig »rendben«, nap­rakészen volt a könyvelése. Felettesei felelőtlensége, a rossz, hanyag ellenőrzés adott tehát alkal­mat Barcsa Editnek a lopáshoz. Az a bizonyos, közmondásban is emle­getett alkalom tette a fiatal leányt is tolvajjá. Mert Barcsa Edit sem született tolvajnak. Szülei becsületes parasztemberek és reá sem tudtak még egy esztendővel ezelőtt semmi rosszat mondani abban a környezet­ben, ahol életének 20 esztendejét le­élte. A rendőr elvtársak — akik a nyomozást végezték, — maguk mon­dották, hogy ez a kislány nem egy bűnöző-típus, és ha a pénz nem ilyen nagyon »kínálkozott« volna, talán egész életében becsületes munkás­ember marad. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK, nem a csalót mentegetem, Barcsa Edit nagy­korú, felnőtt dolgozó ember, akinek tudnia kellett, hogy bűnt követ el és ezért neki törvénjreink értelmében felelnie kell. De felelniük kell azok­nak is. akik hanyagságukkal, felelőt­lenségükkel bűnrészesévé váltak. MAGYAR KLARA. A papírgyáriaké a szó... A napokban meglátogatták a Di­ósgyőri Papírgyárat Vadászi ELemér- né. Koczina Gyula és Misibezi Má­tyás országgyűlési képviselők. El­beszélgettek az üzemek dolgozóival, részt vettek az üzem aktíva-ülésén és választ adtak a felvetett kérdé­sekre. A dolgozók több kérdést intéztek a képviselő elvtársikhoz a párt po­litikájával kapcsolatban, szó esett továbbá az üzem belső életéről, vá­rosunk fejlesztéséről és országos jellegű problémákról. Koczina Gyula elvtárs válaszolt a kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a jövőben fokozatosan biztosítani keli a párt vezető szerepét, ezt a célt szolgálta az országgyűlés legutóbbi ülése is. Az üzem eredményeiről megállapította, hogy a Diósgyőri Pa­pírgyár dolgozói, vezetői jó munkát végeztek, különösen jó a vállalat szociális, kulturális ellátottsága. E tekintetben a megye egyik legjobb üzeme. A Diósgyőri Papírgyár dolgozói örömmel vették, hogy a képviselő elv társak meglátogatták őket.-----------------------—ooo­E bben az évben újabb kisvendéglők nyílnak és számos éttermet csinosítanak Miskolcon Miskolcon — hazánk egyik legna­gyobb ipari városában — jelentős összegeket fordítanak a. vendéglátó­ipari üzemek fejlesztésére. Az idén is újabb kisvendéglők nyitják meg kapuikat és számos éttermet szépí­tenek, csinosítanak. így — többek között — a nyári hónapokig befeje­zik a miskolc—tapolcai strandbüfé bővítését. A melegvizü strand terü­letén az elmúlt évben megépült cuk­rászda és söntés mellé függőkertet létesítenek és abban kerthelyiséget rendeznek be. Ezenkívül éttermet is építenek. A munkákra 200 ezer fo­rintot fordítanak. Az Anna-étterem- ben 150 ezer forintos költséggel kicserélik a szennyvízcsatornát, a férfi és női öltözőket csempe burko­lattal látják el, a konyha és a bun- galov között pedig zárt összekötő folyosót építenek. Ezzel biztosítják a téli üzemeltetést is. A város belterü­letén, elsősorban új lakótelepeken — így a Selyemréten és a Győrikapu­ban épült bérházakban — több mint 240 ezer forintos költséggel kisven­déglőket rendeznek be, a Petneházi utcában cukrászdát nyílnak. Nem feledkeztek meg a város étter­meinek IcorszerűsítésérÖl sem. Erre a célra csaknem 1 millió forin­tot költenek. Ebből az összegből — műemlék jellegét figyelembe véve — átépítik a Béke-éttermet, tatarozzák az Arany Csillag szálló és étterem belső helyiségeit. Idei beruházással a napokban adták át az alkoholmen­tes belvárosi éttermet — amely egy népbüfé helyén nyitotta meg kapuit. Az átépítésre és a berendezésekre 60 ezer forintot költöttek. Ma Rákoskeresztúron lesz a kettős tottósorsolás A héten a fővárosban tártja a lottó­sorsolást a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal kettős sorsolás lesz. Február 7-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Rákoskeresztúron (Budapest, XVII. Pesti ut 46.) az Uj világ filmszínházban húzzák a 6. játékhét nyerőszámait. Ezután a ja­nuári tárgynyereményeket sorsolják ki. A 382 értékes nyeremény az első játékhét 2,191.921 lottószelvény tulaj­donosai között talál majd gazdára. (MTI) OOO-------------------------­A borsodnádasdi elektróolvasztárok csatlakoztak a diósgyőri Margóczy-brigád versenyéhez A Borsodnádasdi Lemezgyár elelktróolvasztárai kisgyűlésen be­szélték meg a diósgyőri Margóczy-brigád versenyfelhívását. Az olvasz­tárok valamennyien csatlakoztak a nemes versenyhez. Vállalták, hogy a gazdaságos termelést és a minőség javulását szemelőtt tartva, selejt- jüket 0.87 százalékról 0.72 százalékra szorítják. Ugyanakkor 100 száza­lékos programszerűséggel dolgozva, a kemencék átlagos élettartamát 113- ról 118 adagra növelik. fílLMHÍREK INNEN-ONNAN • HMIMMtMlirMMIIM »••••»«•«•••••a A HUNNIA FILMSTÚDIÓ filmet készít Szabó Pál »Csempészek« című forgatókönyvéből. A film története a harmincas években játszódik, egy magyar férfi és egy román asszony sorsát mutatja be, akiket körülmé­nyeik csempészésre kényszerítenek KOVÁCS KÁLMÁN cs SZINETÄR GYÖRGY már dolgoznak Illés Béla »Kárpáti rapszódia« című regényé­ből készülő szovjet-magyar kopro* dukciós film forgatókönyvén. FILMRE VESZIK C-algóczi Erzsé­bet »Juli néni« című novelláját. A film forgatókönyvét Galgóczi Erzsé­bet és Nádassy László írják, rendező­je Markos Miklós. A »Juli néni« me­séje 1S56. őszén játszódik, egy ter­melőszövetkezet felbomlását és egy parasztasszony tragédiáját eleveníti meg. MEGFILMESÍTIK Sándor Kálmán »A legsoványabb tehén esztendeje« című írását. A film rendezője Makk Károly lesz. MEGKEZDIK a Darvas József »Szilvesztertől vízkeresztig« című re­gényéből készülő film forgatását Ra- nódy László rendező vezetésével. »HÁROMPENGÖS BOLDOGSÁG« címen írt forgatókönyvet Galambos József Móricz Zsigmond kisregényé­ből, a »Kiserdei angyalok«-ból. A rö­vid játékfilmet György István fiatal rendező készíti el. KNOLL ISTVÁN szerkesztésében érdekes riportfilm forgatására ké­szülnek a Filmhíradó operatőrjei. A »Női gondok — Női dolgok« című film aktuális kérdéseket vet majd fel. »TÁNCOLJUNK« címmel riport- film készül a fiatalság szórakozásá­ról. MOSZKVÁBAN BEMUTATTÁK az Új világ ünnepe című színes do­kumentum filmet, amely a Nagy Októbert Forradalom 40. évfordulójá­nak ünnepségeit mutatja be a Szov­jetunióban és több más országban. CLAUDE AUTANT-LARA francia filmrendező megkezdte a Georges Simenon regénye alapján készülő Szerencsétlen esetben című filmje forgatását, A film főszereplői: Jean Gabin és Brigitte Bardot. A KIEVI FILMSTÚDIÓ a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából .elkészítette a Két kolhoz barátsága című doku- mentumfilmet, amely a kolhozok ba­ráti együttműködését mutatja be. A TERMÉSZET alaposabb meg­ismerését segíti elő Walt Disney új színes filmje, amelynek címe: Fel­fedező úton a természet világában. Az új Disney-Iilm forgatásában 18 operatőr vett részt. A KIEVI FILMSTÚDIÓ filmet, ké­szített Lenin ukrajnai tartózkodásá­ról. A film címe: Igazság. FRANCIAORSZÁGBAN 27 évver. az elkészülte után mutatták be a Lelly királynő című filmet, amelyet Erich von Stroheim írt és rendezett; Főszerepet Gloria Swanson játssza; FIATAL. TEHETSÉGES olasz filmrendező tűnt fel, Gillo Ponte- corvo. Már az első filmjével, a Hosz- szú kék út-tal komoly realista mű­vet alkotott. A film szardíniái halá­szok életét mutatja be, mondanivaló­ja a kizsákmányolás ellen irányul. A kritikák szerint Yves Montand eb­ben a filmben élete legjobb alakítá­sát nyújtja. A női főszerepet Alida Valii játsza. ; A VELENCEI FESZTIVÁL új sza­; bólyzatának néhány legfontosabb in­tézkedése: megszűnik a II. díj, he­lyette a zsűri különdíjat ad a »leg- ; újszerűbb« filmnek, az eddiginél szé­kesebb körben biztosítják a vetrse- ; nyenkívüli filmek bemutatásának ; lehetőségeit, az ifjúsági és dokumen­► tumfilmek bemutatóit korábbi idő- ; pontban, július 19—29-ig tartják [meg, és a fesztivál keretében külön [kereskedelmi részleg kezdi meg mű- [ ködését. [ CSEHSZLOVÁK FILMMŰVÉ­SZEK a közelmúltban ülést tartottak [ Prágában és felhívással fordultak a [világ filmművészeihez a nukleáris [fegyverek betiltása, a béke megvé­dése érdekében. ► MOSZKVÁBAN BEMUTATTÁK [a Nagy hazám... című első szovjet ► egész estét betöltő pancrámikus fii­amét, A film forgatókönyvét Dalma- [toviszkij és Karmen írta, rendezője: [ Karmen. [ AZ ANGOL RANK CÉG tervbe I vette Shakespeare Macbeth-jének [megfilmesítését, amelynek rendezője [ és címszereplője Lawrence Olivier [lesz. ► LONDONBAN igen figyelemre- [méltó sikert aratott a Karneváli éj­szaka című szovjet film, amelyet a ; National Film Theatreben mutattak [ be. A film sikerével kapcsolatban több kritikus a szovjet film új per­spektíváiról írt. ► EGY LONDONI FILMLEVÉL sae- Jrint már légen nem állnak sorba az ‘angol mozik előtt, amelyeknek láto- [gatotttsága erősen visszaesettt. öt [ premier moziban »zárt« előadásokat [tartanak, amelyekre csak előzetesen [lehet helvet kapni. Ezt Londonban ^valósággal forradalmi újításnak te- [kintik. ► A HlREK SZERINT a brüsszeli ►világkiállításon filmfesztivált tarta­nnak. amelyen a filmeket 30 vetítő­teremben mutatják be. MISKOLC VÁ­ROSI TANÁCSÁ­NAK végreha j ló- bizottsága csütör­tökön foglalkozott azzal a részletes kulturális prog­ra mter vezettél, amelyet a művelődésügyi osztály szakemberek bevonásával készített. A tervezet, amelyről már megemlé­keztünk, kiterjed a köznevelésügy, a hivatásos művészet minden ágá­nak, művelődési intézményeinknek és az öntevékeny kultúrális munká­nak a fejlesztésével összefüggő kér­désekre. Rávilágít az eddig elért eredményekre, majd taglalja, milyen területen mik a sürgető kívánniva­lók és hozzávetőleges perspektívát próbál adni a megoldandó feladatok sorrendi elképzeléseiről és a ren­delkezésre álló anyagi erők felhasz­nálásáról. Már közöltük, hogy a program- tervezet ennek az évnek legsürgő- sébben megoldandó építési feladatá­nak a színház átépítésének mielőb­bi befejezését tartja. Ezt minden­esetre magunk részéről is csak he­lyeselhetjük, mert a színház jelenle­gi átmeneti helyzete nemcsak vissza­veti az államosítás óta elért fejlő­dést, hanem a színház tömegnevelő feladatában is károsan érezteti ha­tását. Eljutottunk odáig, hogy a szín­háznak volt már operaegyüttese is *— ma nincs. Eljutottunk oda, hogy a műsorpolitikában érvényesült a szocialista embernevelés, — ma e tekintetben is botladozva halad elő­re színháza kultúránk, túlteng a pol­gári szemléletű darabok divatja. Bár ez nemcsak miskolci, hanem országos jelenség. Miskolcon van a színház széttagoltságával összefüggő mellékzöngéje is. A színház átépítés sürgősségével egyenlő rangú égető feladat az is­kolák túlzsúfoltságának feloldása, ami — hangoztatjuk — nem lehet csak a városi tanács feladata, szük­séges, hogy az állam is jelentős ősz­Több állami támogatást kér Miskolc kulturális problémáinak megoldásához A Művelődésügyi Minisztérium vizsgálja Miskolc művelődési helyzetét szeggel járuljon e kérdés megoldásá­hoz. A végrehajtó bizottság ülésén Kovács Sándor vb. elnök leszögezte, hogy a városi tanács a maga anyagi erőiből ezévben 10, tanterem építé­sét biztosíthatja, 1959-ben pedig elő­reláthatóan még 12 tantermet tud felépíttetni. Ha azonban felfigyelünk arra, hogy középiskoláinkban is ma már 50-es tanulólétszám esik egy- egy tanteremre, ez a tény előrevetíti, hogy további tantermek építését kell lehetővé tenni a város lakosságának rohamos megnövekedése következ­tében megkétszereződött tanulólét­szám folytán. ' Sokan .szóltak hozzá a program- tervezetben foglalt kérdésekhez, így a zeneművészet és zenei nevelés előtt álló feladatok és az ezzel kap­csolatban felvetődött új zeneiskola építéséhez, ami az anyagi eszközök hiánya miatt szintén későbbi időre tolódik el. Foglalkozott a vb. az új múzeum építésének ügyével is. A program- tervezet azt javasolja, hogy az új múzeum tervdokumentációját mór ebben az évben készíttesse el a Mű­velődésügyi Minisztérium, hogv a múzeum építését jövőre megkezdhes­sék. Az ülésen az a nézet alakult, ki, hogy miután a városnak hároméves távlati tervében a múzeum építése nem foglaltatik benne, a tervdoku­mentációra elvont összeg a színház- építés befejezését hátráltatná. Mis- kolcnaJk egyébként még nincs város- rendezési terve sem, az erre vonat­kozó tervdokumentáció elkészítése ugyancsak nagyobb összeget emészt majd fel. A kívülről szerhléloben természetesen felvetődik a kérdés: ha. a városnak nincs városrendezési terve, hogyan és milyen alapon ké­szülhet tervdokumentáció egy olyan hatalmas új intézményről, és annak elhelyezéséről, amely esetleg nincs összhangban egy később elkészíten­dő városrendezési tervvel... A HIÁNYZÓ KIÁLLÍTÁSI CSAR­NOK kérdése is szóbakerült a vb. ülésen. Tudvalevő, hogy a terv el­készítésébe bevont szakemberek ezt is az új múzeum keretében kíván­ják megoldani. Mivel azonban az új múzeum megépítését még a prog­ramtervezet szerint is csak 1960-ra helyezték kilátásba, ez azt jelentené, hogy addig a miskolci képzőművé­szeti kultúra továbbra is pangásra volna ítélve. A végrehajtóbizottság legközelebb egy olyan megoldást keres, amely ezt a problémát a mú­zeum felépítéséig is megoldja. Erre annál inkább szükség van, mert ha a múzeum építése amúgyis elhúzó­dik, a múzeum jelenlegi épületét mindenképpen fel kell szabadítani az olyan megterheléséktől, mint a kép­zőművészeti kiállítások rendezése, ami minden esetben a gyűjtemé­nyek, az állandó jellegű múzeumi kiállítások anyagának szétbontásá­val, újrarendezése vei jár. A vb. ülés elhatározta, hogy min­den módon szorgalmazza a Miskol­con felállítandó televíziós állomás létesítését, ami Miskolc és a környe­ző megyék esrész kulturális életére ki fog hatni. Erre vonatkozólag ígé­retet is kaptak már s ehhez hozzá­tehetjük, hogy mind a megyei, mind a városi pártbizottság a televízió ügvét lelkesen támogatja. A vb. elnök hangoztatja hogy a városi tanács a programtervezetben felvetett javaslatokat továbbra is felszínen tartja és harcolni fog a felsőbb állami szerveknél, hogy mi­* nél több támoga­tást kapjon a vá-< ros kultúrális hiá-J eyainak pótlására.^ Egyelőre sok kér- \ désben még nem \ foglalhatnak ál- ] lást éppen azért, \ mert egyrészt várják a párt Politi-] kai Bizottságának határozatait az< országos kultúrális programmal kap-] csolatbaai, amely lehetséges, hogyj tágabb kereteket ad majd a mij gondjaink megoldására. Másrészt] szükségesnek tartja hangoztatni,] hogy Miskolc kultúrális hiányait az] országos szervek tapasztalat szerinte még nem ismerik eléggé, márpedig < Miskolcnak ezen a területen sajátos j helyzete van. < A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZ-] TÉRIUM jelenlévő képviselője kö-< zölte, hogy február második felében J a minisztérium egy brigádja fogjaj megvizsgálni Miskolc kulturális J helyzetét, és a vizsgálat tapasztala-1 tai alapján a. minisztérium remél-1 hetőleg a szükséghez és az anyagi J lehetőségekhez mérten figyelem bej fogja venni, hol szorít a cipő, mik! azok a legsürgősebb igények, ame-J lyeket itt ki kell elégíteni. j A felszólalók több olyan panaszt] vetettek fel, amelyek nem foglaltat- \ nak benne a művelődésügyi osztály < programtervezetében. A vb. ülésj ulásította a művelődésügyi osztályt,« hogy a későbbiekben, ha majd a le-í hetőségeket tisztábban látják, újabb,* konkrétabb javaslatot terjesszen a* vb. ülés elé, az elhangzott felszó­lalások figyelembevételével. Addig is a kulturális terv lényegét abban' körvonalazták, hogy az 1958-áS év, ,.a színház átépítés éve”, az 1959-es! év „a tanteremhiány megoldásának. éve” kell, hogy legyen, természete- ' sen úgy értvén, hogy azokat a ki- J sebb feladatokat, amelyekre a város« anyagi erejéből és az állami támo-j gátasból futja, ugyancsak meg fog-i jak oldani. MEGÍRHATNÁM pár soros rend­őri hírben is, s akkor így hangzana: Barcsa Edit, 22 éves ózdi lakost, az özdi Vcndéglátóipari Vállalat 4. sz. üzemegységének alkalmazottját, az ózdi rendőrség letartóztatta, mert folyamatosan dézsmálta a vállalat pénzét. Tizenegy hónap alatt össze­sen 43.800 forintot sikkasztott el. A nyomozás lefolytatása után átadták az ózdi járási ügyészségnek. A csaló tehát rövidesen bíróság elé kerül, és megkapja megérdemelt büntetését. És ezzel az egész ügy a nagyközönség számára befejeződik. Pedig, ha elgondolom, a »nagy- közönség« ez esetben a károsult is, hiszen tőle lopta el Barcsa Edit a közel 44 ezer forintot. Egy családi házat, vagy egy tan­termet építhettünk volna az ellopott pénzből. Nehéz volna most megke­resni, honnan vonta el a pénzt a csaló lány, hogy magának szép ru­hákat, könnyebb életet biztosítson. Az mindenesetre biztos, hogy mind­nyájan károsodtunk. Hiszem, hogy az olvasó egy-egy ilyen hír hallatára elgondolkozik és joggal teszi fel a kérdést : Hogyan lehetséges, hogy egy állami vállalatnál valaki hosszú időn keresztül csaljon, lopjon és mindezt csak akkor vegyék észre, amikor már egy egész vagyont clhordott. Nézzük meg, hogy az ózdi vendég­látóiparnál hogy volt ez lehetséges? Alig több, mint egy esztendeje ke­rült a vállalathoz Barcsa Edit. A 4. számú üzemegység adminisztrációját végezte, emellett ő kezelte a nyers­anyagraktárt, is. Tanult, ügyes lány volt. Munkáját mindig szorgalmasan Január 28-án Fabó János bűvesz kereste fel a vállalatunkat telefonon. Az üzemi kultúrlmzban egy »-varié te<- előadás engedélyét kérte. Ezen a területen tájékozatlanok, vagyunk, ezért megkerestük a me­gyei tanácsot, ma jd a városi tanács népművelés ü gyi osztályát, s az e n­gedélyt a »társulat« megkapta, s feb­ruár 1-én megtartották az előadást. Dolgozóink nagy érdeklődéssel te­kintettek az előadás elé, mert min­denki arra számítolt, hogy a 6—S forintos helyárakért egy jó műsor­ban gyönyörködhetnek. Az előadás­ról csak annyit, hogy a »varieté mű­sor-« egy ember kétórás vásári bű­vészkedéséből állt, amelyet részle­tezni nem is érdemes. Ez bizony egy­általán nem szolgálja a mi jelenlegi kultúrpolitikánkat. A giccsek helyeit a mi dolgozóinkat szóralcoztatni és nevelni kell. Kérjük, hogy a jövőben hasonló vendégek hozzánk ne látogassanak, mert az ilyen előadás bennünket nem szórakoztat. BELLE1 IMRE igazgató. un.,....—.- i— .......................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents