Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

Szombat, 1958. február X fiSZAKMAGTARORSZAG IDŐSZERŰ FELADATOK A Z ESZMÉI H A I \ A 7, ellenforradalom fegyveres le- verése és az admimsztratív in­tézkedéseid hozatala még nem jelenti azt, hogy minden tekintetben végez­tünk az ellenforradalom maradvá­nyaival. Jól tudjuk, az ellenforrada­lom erői illegalitásba kényszerültek, a nyílt fellépésektől visszavonultak. Számos példa bizonyítja, hogy a meg­vert ellenség nem adta fel a harcot, csald módszert és taktikát változta­tott. Megmaradt erőiket napjainkban egyrészt gazdasági területre koncent­rálják, másrészt különösen az ideo­lógiai, elméleti területet tartják fő- hadszinterüknek. Tevékenységük leg­főbb törekvése arra irányul, hogy népköztársaságunk erejét minden eszközzel gyengítsék, zavart keltse­nek az emberek fejében. Jelenleg is tapasztalható, hogy terjesztik az el­lenforradalom alatt életre-keltett, de még meg nem semmisített reakciós, — nacionalista, soviniszta, a becsüle­tes dolgozó tömegek gondolkodását, tisztánlátását fertőző nézeteket. E nézetek számos helyen —A külön­böző kérdésekben és formákban, hol nyíltan, hol »sztaniolba« csomagolva jelentkeznek. Leggyakoribbak a revi- zionizmus kategóriájába tartozó ha­mis elvek, melyek többek között a munkásosztály vezető szerepének le­becsülésében, az internacionalizmus­tól mentes magyarkodásban, az egy­oldalú »sajátos magyar út« hangozta­tásában nyilvánulnak meg. Más te­rületen gyakran a közömbösség szemléletét hirdetik, társadalmi éle­tünket ériintő fontos kérdésekben. Nem ritka jelenség az oktalan nyu­gat-imádat sem. Új módszer és gya­kori jelenség az ellenforradalom szellemi fegyvertárában a párt és a kormány intézkedése iránti kétely, bizalmatlanság, a pesszimizmus kel­tése, különösen azokban a dolgozó rétegekben, amelyek rokonszenvez­nek céilkitűzéseánkikel. Gyakran ta­lálhatok olyan nézetek is, amelyek ugyanolyan károsak a munkásmozga­lomra, mint a nacionalizmus, vagy revízión izmus. Ezek közé tartozik a dogmatikus gondolkodásmód, a szektás felfogás pártpolitikai kérdé­sekben. Leggyakoribb a tömegeket lebecsülő, a tőlük elzárkózó, fenn­héjázó, káros marxistáéi! enes szem­lélet. Ilyen nézet hangzott el a na­pokban az egyik városi pártszervezet taggyűlésén: »A kommunistáknak olyanoknak kell lenniök, hogy min­denki féljen tőlük.-« Hasonlóan, más kérdésekben is tapasztalhatók ilyen­fajta nézetek. Az igazsághoz híven meg kell mon­danunk, hogy az említett nézetek nemhogy élnek, hanem hatnak is a dolgozók egyes, még elmaradott ré­tegeiben. De mégmkább veszélyeseik ezek a párt eszmei, politikai és szer­vezeti egysége szempontjából, mert e nézetek a párt sorain belül is érez­tetik hatásukat. Mindez azt mutatja, hogy az ellenforradalom elleni követ­kezetes harc színtere áthelyeződött tíz eszmei, politikai harc területére. S ennek a harcnak a sikeres meg­vívása is annyira ..fontos mint az ellenforradalom fegyveres megsem­misítése volt. Rubányi Vilmos a prágai rádióban A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy Rubányi Vilmos, a mis­kolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar kitűnő karnagya, a prágai fil­harmonikusok meghívására csehszlovákiai vendégszereplésre utazott. Az országosan ismert, kitűnő karmester most tért vissza csehszlovákiai út­járól. Vendégszereplése során két koncertet vezényelt. Első alkalommal Püsenben dirigálta az ottani filharmonikusokat az opera- és balettszín­házban. A 140 .ezer lakosú Pilsennek ugyanis külön opera- és balettszín­háza, külön opera-, operett- és prózai színháza, s ezeken kívül még'egy kamaraszínháza van. A pilseni koncerten Beethoven második és Ötödik szimfóniáját, valamint Kodály Zoltán Felszállott a páva című szerzemé­nyét vezényelte nagy sikerrel. Ugyanezeket a műveket vezényelte a Kar- lovy-Vary-i operában az ottani filharmonikusokkal, majd a prágai rádió filharmonikus zenekarával a prágai stúdióban. A felvett koncertet a prá- i gai rádió a közeljövőben sugározza. j A Rubányi Vilmos vezényelte koncertek sikereire jellemző, hogy a pilseni filharmonikusok újabb vendégszereplésre hívták. A kitűnő kar­nagy a meghívásnak a. közeljövőben tesz eleget.--------------------------ooo-------------------------­K étirányú forgatón számára korszerű utat és kettős vslfamosvágányi éiitene’í Újdiósgyőr és Diósgyőr kszött Miskolcon a hároméves terv alatt diósgyőri tanácsházánál hurokvá­az újdiósgyőri Lenin-tértől Diósgyőrig gúnnyal oldják meg a közlekedést. kétszer hét méter s/éles aszfaltban- Az útéPítést már megkezdték s Kétszer net meter szeles asztaitour ugyancsak hozzáfognak az idén kolatú utat építenek a kétirányú Kettős vágányú villamospálya műn­forgalom számára. A két és félkilo- kárhoz. A többmillió forint beruhá­méteres útszakasz közepén fektétik zással épülő út és villamosvágány a le a kettős vágánjní villamossínt. A hároméves terv során készül el. Az kettős vágányú villamosközlekedés idén a Diósgyőrig tartó útszakaszt így egész Diósgyőrig megvalósul. A fejezik be. A kommunista sajtó napja T^ebruár 1, a. Magyar Sajtó Napja — történelmi nevezetességű napja a magyar sajtótörténelemnek. Az elnyomatás nehéz ércei­nek körülményei között, 1942 február 1-én jelent meg elsőízben illegá­lisan a szabadságunk, nemzeti függetlenségünk ügyéért küzdő kommu- ) nista lap, a Szabad Nép. Fordulat volt ez a magyar sajtó történetében. , A Szabad Nép küldetése — szemben a burzsoá sajtóval —, a társadalmi haladás, a forradalmi igazság hirdetése volt. Ezért megjelenésétől kezdve •— harcokban és sikerekben gazdag útja során — összeforrott a milliós néptömegekkel. Az elnyomatás idején a kommunista sajtó útmutató ka­lauza volt a felszabadulásra vágyó népnek. A felszabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Éles fegyverré vált a munkáshatalom kivívásában, a szocializmus építésében, mely magasra emelte a proletárnemzeiköziség és a hazánkat felszabadító Szovjetunió­hoz való hűség zászlaját. A kommunista sajtó szilárd helytállásra ne­velte és neveli ma is a béke minden magyar hívét a háborús törekvések­kel szemben. A kommunista sajtó — emelt fővel, bátran mondhatjuk —: ember­ségesebb, demokratikusabb, szabadabb, mint bármely tőkés ország úgy­nevezett „szabad” sajtója. Elvetemült ellenségeink sem mondhatják, hogy a mi sajtónk egyetlen sorával is a háború tüzet gyújtogatná. Ellen­kezőleg, következetes harcot vív az emberiség legdrágább kincse, a béke megőrzéséért. Egyetlen sorunkkal sem korbácsoljuk fel a nemzeti, faji gyűlöletet, az emberi nem e szégyenteljes érzelmeit. Ennek nálunk tör­vényszerűen így kell lennie, mert a kommunista sajtó célját az ország, a társadalom, a nép érdeke szabja meg. S ha a burzsoá sajtó szellemét vizsgáljuk — más népek gyűlölete, a vagyonos osztályok pénzérdekei­nek szelleme sugárzik belőle. A tőkés demokrácia sajtójának természe­téhez tartozik, hogy hiányzik belőle az igazmondás. A dolgozók millióit, az emberiséget érintő kérdésekben csak ritkán mondanak igazat, gálá­dul félrevezetik olvasóikat — eltekintve a haladó szellemű polgári la­poktól. Takargatják a. társadalmi bajok igazi okait, nem érintik a rend­szer alapvető kérdéseit, a tőkés tulajdonviszonyt. Arcátlanul félrevezetik saját népeiket, koholmányok özönével rágalmazzák a kommunista pár­tokat. Időnként, ha panamákról írnak, korrupciókat lepleznek le — meg­közelítik ugyan az igazságot, de ezzel is csak igazmondásukat szeretnék elhitetni, másrészt, hogy a szenzáció hajhászásból profitáljanak. Ez a burzsoá sajtó szerepe. kommunista sajtó a nép sajtója, az országépítés fegyvere. Szava — mint a szilárd állvány az épülő házal: körül — a szocializmus építésének lelkesítő ereje, agitátora. A nép érdekelnek szószólója és vé­delmezője. Sikere az egész nép sikere, hiszen a dolgozó nép szocialista építőmunkáját tükrözi, segíti, bátorítja. De a kommunista újság egyben kemény ostor is a hibákkal szemben. Mert az újság nem egyformán mér.. . Kinek-kinek, ahogy megérdemli. A jót megdicséri, a rosszat megbélyegzi, de a fogyatékosságokat is a további előbbrejutás szándé­kával ostorozza. S mindezt pedig a nép szolgálatában és érdekében. Az elmúlt évek során hagyománnyá vált, hogy a kommunista sajtó dolgozói ezt a napot elsősorban azzal ünnepük meg, hogy számvetést ké­szítenek munkájukról. A mi sajtónk a lenini tanítás szellemében tevé­kenykedik: kollektív szervező, agitátor és propagandista. Világos, hogy ezt a feladatát továbbra is csak az olvasótábor segítségével teljesítheti sikeresen. A dolgozó nép igénye a sajtóval szemben az utóbbi években . nagyon megnövekedett. Színvonalasabb, az ország fontos kérdéseit el­mélyültebben és világosabban tárgyaló, a. szocializmus ügyét hatéko­nyabban szolgáló újságot kívánnak az olvasók. S ez az igény jogos, s ki­fejezője annak, hogy az olvasó ma sokkal inkább magáénak vallja a sajtót, s ez egyben a kommunista sajtó és a nép szorosabbra való kap­csolatának a jele is. A munkáspártot millió szál fűzi a dolgozó néphez. A párt és a nép közötti kapcsolat egyik forrása a kommunista sajtó, melynek éltető eleme, hogy olvasóival rendszeres kapcsolatot tartson, ismerje meg azok véleményét. A dolgozó tömegek abban az újságban bíznak, amelytől azt remélik, hogy panaszaikban segítséget kapnak, javaslataikat meg­szívlelik, észrevételeik nyomán intézkedés történik. Az olvasókat -nem elégítik ki a kritikai cikkek, ha nem tudják mi történik a napfényre ho­zott ügyben, miként vonták felelősségre azokat, akiket a sajtó elmarasz­talt, bírált, vagy éppen leleplezett. A dolgozók igazságérzetéből fakad: szeretnek meggyőződni arról, hogy a mi országunkban az igaz ügy győz, s az igazságtalanság szenved vereséget. Nem elég, ha a sajtó hűen informál az eseményekről» ezzel még nem tölti be szerepét. Nem lehet elégséges a százalékok puszta felsorolása, az olvasók arra is kíváncsiak, hogy miként érték el az eredményeket. Az illetékesek sem csak a hibák felsorolását várják, hanem javaslatokat, ötleteket, útmutatást is a fogya­tékosságok kijavításához. A mi sajtónk elsősorban nem megfigyelő, szem­lélő. \lem lehet kommunista, lap az, amely csak megállapít, de nem " mozgósít, nem lelkesít, nem mutat utat. A mi sajtónk pártossá­gának egyik legfőbb ismérve az, hogy írásai előre visznek, segítenek megvalósítani a párt politikáját. Társadalmi életünkben új folyamatok bontakoznak ki. Nem gyorsan és nem is könnyen. Sokszor elavult mód­szerek kötelékei húznak még vissza bennünket, vagy az ellenforradalom szellemi maradványai, a revizionizmus béklyója akadályoz, de a párt po- litikájának megvalósítása közben formálódik az új a fejekben, erkölcsök­ben és módszerekben egyaránt. Ezt az újat egyengeti, segíti védelmezni: ez a mi lapunk egyik fontos feladata. Ma annak a lapnak az évfordulója van, amely nevével is hirdeti, hogy a kommunisták legfőbb hivatása az igazság, a nép ügyének szol­gálata. Meg kell mondani őszintén — van mit jóvátenni. Az ellenfor­radalom idején nem egy lap komoly hibát, sőt bűnt követett el. Sajtó- szabadságot hirdettek, s ha visszalapozunk az akkori napok ujsághasáb- jaira, súlyos ellentmondást látunk. Egyes cikkírók azt hangoztatták, hogy őket csakis a nép, a haza felemelkedésének szent ügye vezérli. Ugyan­akkor az ellenforradalom gaztetteit, szellemét és törekvéseit nemzeti ügynek, szabadságharcnak, megújhodásnak kommentálták. Könnyfa­kasztó riportokban gyilkosoknak bélyegezték az igaz hazafiakat. Rágal­mazták az elmúlt 12 év vívmányait. Bűn volt ez! Mert miközben a nép szolgálatára hivatkoztak, a valóságban a dolgozó emberek, a munkás­hatalom érdekeitől függetlenítették magukat, s ezzel dicstelen ügyet szolgáltak. HJi, a kommunista sajtó munkásai, igyekszünk visszaszerezni a kommunista lap erkölcsi becsületét. A haladó, forradalmi ma­gyar újságírás szellemének útján akarunk járni, s ma a szovjet sajtót tekintjük példaképünknek. De nem külsőségeiben, hanem a nép, a szo­cializmus ügyének állhatatos szolgálatában akarunk hozzá hasonlítani. Hasonlítani kell abban, hogy minden erőnkkel elősegítjük az ország to­vábbi fejlődését, bátor küzdelemre serkentjük a nehézség leküzdésében, a hibák feltárásában és kiküszöbölésében. Abban, hogy híven tolmácsol­juk a marxizmus—leninizmus tanításait, a párt szavát és politikáját. Tavaly 3249 termelőszövetkezet alakult Csehszlovákiában A népi demokratikus Csehszlová­kia termelőszövetkezeti mozgalma, Csehszlovákia Kommunista Pártja 1956. évi országos konferenciája óta különösen gyors ütemben fejlődött. Az 1957. év valóságos fordulatot je­lentett a csehszlovák termelőszövet­kezeti mozgalom kiszélesedésében.. Az elmúlt évek folyamán az újonnan alakított termelőszövetkezetekbe 136 553 kis- és középparaszt lépett be, akiknek földterülete együttesen csaknem 665 000 hektárt tett ki. Az újonnan alakított termelőszövetkeze­tek mellett jelentősen gyarapodott a már korábban létrehozott szövetke­zetek tagjainak száma is. Ezekbe a szövetkezetekbe összesen 126 734 dol­gozó paraszt lépett be, akik csaknem 536 000 hektár földterülettel növelték a közös gazdálkodás területét. 1957. folyamán tehát a csehszlovák termelőszövetkezetek 263 287 taggal és csaknem 1 millió 201 ezer hektár mezőgazdasági területtel gazdagod­tak. Jelenleg Csehszlovákia területén 106 termelőszövetkezeti járás van sfe az ország földterületének 64 százalé­kát a szocialista szektor műveH iMfe Cl romboló nézetek gyakorlati *— megnyilvánulása ellen nem le­het ráolvasással harcolni. M, ináén pártszervezetnek a maga területén, fel kell mérni a való helyzetet, s fontossági sorrendben megszabni a tennivalókat. A káros nézetek elleni harc egyik legsikeresebb formája a politikai felvilágosító munka, a jól szervezett és tartalmas, előadásos el­méleti propaganda. A párton belül is komoly feladat vár ránk ezen a te­rületen, tekintve, hogy jónéhány párttagunk még nincs tisztában a káros, burzsoá elmélet különböző formáival, veszélyességével. Nemrégiben fontos és dícséretre- méltó kezdeményezés látott nap­világot a Miskolc városi pártbizott­ságon. A végrehaj tóbizettság napi­rendre tűzte és megtárgyalta az esz­mei, politikai munka összefüggő kér­déseit. A végrehajtóbizottság meg­állapította, hogy a város területén is megtalálhatók a fentemlitett káros nézetek. S ebből kiindulva konkrét intézkedésekre vonatkozó határoza­tokat hozott. A kezdeményezés jelen­tősége mindenekelőtt abban van, hogy a pártszervezetek figyelmét az eszmei, politikai munka felé fordítja, arra, hogy e téren a harcot elsősor­ban a párt sorain belül kell sikere­sen megvívni. Ennek érdekéiben fel­adatként állítja az alapszervezetek elé, hogy a februárhavi pártvezető­ségi ülésen és a taggyűléseken külön napirendi pontként tanulmányozza minden alapszervezet a maga terüle­tén a káros nézetek behatását, érvé­nyesülését. Tárgyalják meg, a párt­oktatás hogyan tölti, be eszmei, poli­tikai nevelő szerepét, hogyan leplezi le az észlelhető ellenséges nézeteket. S végül az alapszervezet az ismert helyzetből kiindulva tegye meg a szükséges intézkedéseket. A z eszmei harc jegyében a vég- ( rehaj tóbizottság a közeljövőben ( összevont aktívaértekezletet szervez,, ahol az alapszervi pájttitkárokkal,, propagandistákkal és az ágit. prop., felelősökkel közösen megvitatják az, ellenséges nézetek megjelenési for-, máit, e nézetek elleni harc tartalmi, és módszerbeli feladatait. Feladat-, ként megszabták az elméleti cső-, portnak: a nacionalizmus, revizioniz-, mus, dogmatizmus és a szektarianiz- ( mus fogalmának tisztázását, vala- < mint azt, hogy készítsen a város xe-i rületén található ellenséges nézetek i ellen írásos propaganda anyagot, i mely a marxizmus—leninizmus alap- i ján leleplezi a párt álláspontjával { ellentétes felfogásokat, s megmutatja! azok káros hatását a gyakorlatban. | Az így feldolgozott propaganda anya- l got tanácskozáson, szemináriumi l foglalkozáson és konzultációk alkal- < mával ismertetik. Megküldik az ( alapszervezeteknek is, hogy segéd-1 anyagként felhasználják. A végre- < hajtóbizottság határozatot hozott < arra is, hogy képzett vezető funk- < cionáriusek személyesen beszélgesse- ( nek és vitassanak meg elvi és politi- ( kai jellegű kérdéseket olyan párt- , tagokkal — és jószándékú párton- , kívüliekkel —, akiknek e téren még problémáik vannak. Figyelemreméltó# hogy a végre- , hajtóbizottság nem szűkíti le az esz­mei, politikai munka fontosságát , csupán cs-ak a párttagságra, hanem , gondol a pár tónk ívüliek között vég- , zett teendőkre is. I I gy gondoljuk, feltétlen helyes . ^ és időszerű kezdeményezések , ezek, amelyeket követni kell. A búr- , zsoá nézetek ellen csak következete- i sen lehet harcolni. Ez a munka így i lehet eredményes. < PÁL LAJOSi Edelényben már kikelt a paprika Esti beszélgetés az Alkotmány Termelőszövetkezet elnökével J A SZÜRKE ÉG alatt hidegtől pirosra csípett fülű gyerekek csúsz­kálnak a Bódva jegén. Jókedvű kiál­tásaik, mint apró madarak serege, száll, röpdös a fűzfák görcsös ágai között. A kis vashídon sietős léptek kopognak, s beljebb, a kapu díszes vasveretén túl, fázós óriásként gub­baszt a Kóburgok egykori csodálatos művű barokk kastélya. Ablakai üt­ött már tüzeket gyújtanak a közelgő estének, s e fényeket visszaragyog- tatja a jég, a fák tükörré fagyott kérge, és felel nekik egy szelíd, melegebb ragyogás, melynek forrása az Alkotmány Termelőszövetkezet központi épülete. AZ IRODÁBAN, csöndes pipaszó mellett 5—6 szövetkezeti tag beszél­get, amikor Galkó Lajos elnök utón érdeklődünk. Hamar előkerül Lajos bácsi, s szí­ves, közvetlen szavai nyomán képes­könyvként tárul elénk a megye egyik legjobb termelőszövetkezetének kö­zelmúltja, s ígéretes jövője. — A novembervógi zárszámadás­kor 72 forintot ért nálunk egy mun­kaegység — kezdi az elnök mondn- káját. — Ebből 42 forintot pénzben kaptak meg a tagok, a többit ter­ményben. Különösen a kertészet jó hozamának köszönhetjük, hogy igen elégedett hangulatban folyt le a zár- számiad ás. s minden tagunk jókedv­vel gondolhatott az idei esztendő fel­adataira, terveire. — Tervek! Ezekről nem hallhat­nánk valamit? Galkó Lajos bácsi már mondja is. — Éves tervünket időben elkészí­tettük. Szeretnénk, ha 1958 végén. 68 forintot érne legalább egy mun­kaegység. Ennyit irányoztunk elő. Nem elérhetetlen valami, sőt ha ki­csit igyekszünk, túlszárnyalhatjuk. Igaz. növekedett a földünk 20 hold­dal, de 14 új belépőnk is van. Ezek nagy része nő, akik kitűnő hasznára lehetnek szövetkezetünknek a kerté­szetben’. A VÁROSI EMBER úgy képzeli el a földművelőt, hogy az a tél hide­gével behúzódik a kuckóba, s ott. az anyamelegű kemencénél várja meg .a tavaszi idők eljövetelét. Lajos bácsi baiusza mosolygósán megrándul. — No-no! Most álltunk csak be a szekérrel, hogy sötétedni kezdett Egész nap hordtuk a trágyát. Ke­mény. fagyos az út, igyekszünk az őszről elmaradt földeket beteríteni. Ma éppen paprika alá trágyáztunk... Ez nekünk a legjövedelmezőbb — a kertészet! A melegágyban már kikelt a paprika. Májusban szeretnénk piacra vinni. — És a szőlő? — Tíz hold hároméves telepíté­sünk van, mely az idén terem elő­ször — változik egy kicsit dicsekvőre az elnök hangja. — Másik tíz hold alá az őszön, forgattuk fel a földet. Az első tíz hold idei, első terméséből ' akarjuk a második tizet betelepíteni.( Van aztán más vágyunk is. — Egy J virágzó gyümölcsös. Tizenhét holdra tervezzük. Lehet, ha egy év múlva erre járnak, látják majd az első cse­metéket! LAJOS BÁCSI vaikargafcni kezdi fejét az öreg, kopott szőrsüveg alatt.' — Nincs talán valami baj? : — Bajnak éppen nem mondhatom. Nem is nagyon akarnék erről szólni. : hiszen túlságosan távoli, rózsás ^ álomnak tűnik, ami most a fejemben motoszkál, s hetek óta nem hagy' nyugton. — Csak bátran, hátha valami po­tentát meghallja és segíteni is tud! Még szabódik egy kicsit az elnök, de csak kiböki. — Szabályozni kellene a Bódvót. Több mint 370 hold földünk jelentős része a parton van, de nem merünk terjeszkedni, mert a víz örökké fe­nyeget. Okos szabályozással legalább 200 holdat tudnánk még földterüle­tünkhöz csapni, ami megint 30 csa­ládnak biztosítana szép megélhetést... NEM TUDJUK, szerepeld illeté­kes tényezőink közeli, vagy távo­labbi tervei között a rakoncátlan Bódva megrendszabályozása. Ha igen, hát szorgalmazzák! Ha nem. akkor legyenek Galkó Lajos szavai figyelmeztető jelek egy fontos és szép feladat mezsgyekaróinak kitűzé­séhez, (m)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents