Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

Világ proletárjai egye&üljetek ! r mmmmm K MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV, évfolyam 29. szám Ára 50 fillér 1958 február 4, kedd Hogyan segítette a tag könyvesére megyénkben a pártélet fellendülését Tegyük korszerűbbé Miskolc közúti forgalmát Egy kommunista mérnök CSATÓ JÁNOS MEGTÉRÉSE Az országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságát csütörtökön dél­előtt kilenc órára az Országház Go­belin-termébe ülésre hívták össze.--------------------------ooo A z ülésen az alkoholizmus egészség- ügyi és népgazdasági vonatkozásait tárgyalják meghívott szakértők rész­vételiével. (MTI) Bulganyin újabb üzenetet intézett Eisenhowerhez Washington (MTI) Saergej Sztriganov, a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének taná­csosa — mint az AFP jelenti — va­sárnap újabb 17 oldalas szovjet üze­netet nyújtott át az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának. Ha- gerty, a Fehér Ház szóvivője vasár­nap este megerősítette az üzenet át­vételét, de kommentárt nem fűzött hozzá. A Reuter közli, hogy értesü­lések szerint a levél, amelyet Bulga- nyin Eisenhowerhez intézett, a Ke­let és a Nyugat csúcsértekezletével foglalkozik. A külügyminisztérium közölte, hogy a levelet a hétfőre vir­radó éjjel fordítják le oroszról an­golra és addig többet nem közölnek tartalmáról, amíg azt nem tanulmá­nyozták. (MTI)-ooo­Gaitskell a Bulganyin-!evélre adott nyugati válaszokról beszélt a Politika munkatársával Belgrádi (Reuter) Hugh Gaitskell kijelentette a ^Po­litika munkatársa előtt, sajnálja, tiogv a kormányfők értekezletét kez­deményező szovjet javaslatokra adott nyugati válaszok nem voltak pozití­vabbak. »-Minden lehetséges erőfeszí­tést meg kell tenni, hogy megegye­zésre jussunk a szovjet tömbbel« — mondotta Gaitskell, majd hozzáfűzte: »Véleményem szerint kívánatos len­ne elfogadni a legfelső szinten tar­tandó értekezletre tett javaslatot és megkezdeni a megbeszéléseket az ér­tekezlet jellegét illetően.« (MTI) További elmozdítások Kínában jobboldali elhajlás miatt Pékig (Uj-Kína) Az országos népi gyűlés szombati ilése 38 jobboldali elhajlót fosztott neg képviselői mandátumától, bele­értve azt a tizet, akit a népi gyűlés ílnöksógéfben, a védelmi tanácsban 3> egyéb bizottságokban viselt tiszt­iégétől is megfosztott. Mao Ce-tung elnök szombaton el­rendelte Lung Juninak és Huang Csi- szhiangnak tisztségükből való eltá­volítását. Lung Jun az országos vé­delmi tanács alelnöke, Huang Csi- szhiamg pedig a tanács tagja volt. A rendelkezést az első országos népi gyűlés ötödik ülésszaka határo­zatának megfelelően hozták. (MTI)-ooo­Koreai-kinai tiltakozás az Egyesült Államok súlyos provokációja ellen Panmindzson (Uj-Kína) A koreai katonai fegyverszüneti bizottság szombati ülésén Kang Szang Ho altábornagy, a bizottság rangidős tagja a koreai—kínai fél ré­széről erélyes tiltakozást jelentett be az ellen, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket küldött Dél-Koreá- ba és hogy az Egyesült Államok »atomtámad6« hadgyakorlatokat tart a koreai demilitarizált övezet közelé­ben. A koreai—kínai fél képviselője követelte, hogy az amerikai fél azon­sai hagyja abba ezeket a provoká­ciókat, szállítsa vissza Dél-Koreéból a fegyverszüneti egyezmény megsze­gésével behozott fegyvereket, bele­értve az atomfegyvereket is. Köve­telte továbbá, hogy az amerikai fél az ügyben tegyen jelentést majd a fegyverszüneti bizottságnak és a semleges nemzetek képviselőiből alakult ellenőrző bizottságnak. Kang Szang Ho altábornagy figyelmezte­tett arra, hogy teljes mértékben az Egyesült Államokat teszik majd fe­lelőssé a következményekért, ha nem hagyja abba a provokációkat; (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957. év kezdetén igen súlyos gazdasági helyzetben volt az or­szág. Az ellenforradalom — főképpen az 1956. év végi és az 1957. év ele­ji termeléskiesés révén — közel 20 milliárdos kárt okozott az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló- és forgóeszközeiben mint­egy 2,5 milliárd forint kár keletkezett. Az ipari termelés — az idény­jellegű élelmiszeripar nélkül számítva — 1956 novemberben 10 száza­léka, decemberben 24 százaléka volt 1956 első kilenc havi átlagának. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1956-ban kedvezőtlenebb' volt a mező­gazdasági termelés, mint az előző években. Mindezek következménye­képpen 1956. évben a nemzeti jövedelem — változatlan árakon számítva — közel 10 milliárd forinttal, 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955- ben. (A továbbiakban némiképp rövidítve, közöljük az 1957-re vonatkozó megállapításokat.) A népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő fontosabb adatok jellemzik. Ipar — építőipar 1957-ben az állami ipar egy napra jutó termelése az év második negye­dében elérte és a negyedik negyed­évben 17 százalékkal meghaladta az 1955. év napi átlagos termelését. 1957. év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az 1957. évi egy nap­ra jutó termelés 3 százalékkal keve­sebb volt, mint 1956 első kilenc hó­napjának napi átlagos termelése. Az állami ipar 1957. évi termelési ter­vét 10 százalékkal túlteljesítette. Az állami iparon belül legnagyobb mértékben a könnyűipar termelése nőtt: a könnyűipar 1957-ben 26 szá­zalékkal termelt többet, mint 1956- ban és 2 százalékkal többet, mint 1955- ben. Az élelmiszeripar terme­lése 6 százalékkal volt több, mint 1956- ban és 1 százalékkal több, mint 1955-ben. lA nehézipar 193T-ben az 1956. évinél 9 százalékkal, az 1955. évinél 1 százalékkal termelt többet. Nagyobb mértékben nőtt a szö­vetkezeti ipar és a magánkisipar termelése. Az egész ipar termelése 1957- ben 17 százalékkal haladta meg az 1956. évit és 6 százalékkal volt több. mint 1955-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek ter­melése a következőképpen alakult:* Szén 95 Kőolaj 42 Villamos energia 100 Acél 84 Hengerelt termékek 101 Autóbusz 73 Tehergépkocsi 82 Csúcseszterga 117 Motorkerékpár 212 Rádió 120 Nitrogén-műtrágya 132 Tégla 116 Cement 84 Pamutszövet 89 Gyapjúszövet 93 Kötöttáru 126 Bőrcipő 106 Vaj 107 Csontos nyershűs 113 Cukor 121 Sör 116 A széntermelés növelésére a kor­mány számos intézkedést tett. Az intézkedések hatására a bá­nyászok száma, és ezzel együtt a széntermelés hónapról hónapra nőtt, az éves tervet 4 százalékkal túltelje­sítették. A napi átlagos szénterme­lés azonban még novemberben is — amikor a termelés az évi legmaga­sabb szintet érte el — 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapjának átlagában. A gépipar 1957-ben 8 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és 1 százalékkal többet, mint 1955-ben. A Kohó- és Gépinari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó vállalatok — an­nak ellenére, hogy teljes termelésük 11 százalékkal csökkent — 1957 ne­gyedévi átlagában 15 százalékkal több fogyasztási cikket adtak át a belkereskedelemnek, mint 1956 első háromnegvedév átlagában. Az építőanyagipar 1957-ben több égetett téglát, húzott üveget gyár­tott, mint 1956-ban. Az égetett mész és cserép termelése nem érte el az 1955. évi színvonalat. Az építőanyag- iparon belül legnagyobb mértékben az épü Ietelemgyártás termelése I °melkedett: vasb^or*-<^rendából 63 Az 1957. évi adatokat célszerűbb az 1955. éviekkel összehasonlítani, minthogy az előző évi — az 1956-os — adatok éppen az évvég! termeléskiesés következtében nem nyújtanak helyes összehasolítási alapot. százalékkal többet gyártottak, mint 1956-ban és csaknem kétszeresét az 1955. évi mennyiségnek. A vegyiparban 1956-hoz képest 21 százalékkal, 1955-höz képest 17 szá­zalékkal nőtt a termelés, 1957-ben benzinből 61 százalékkal, gázolajból 38 százalékkal, marónátronból 12 3r' "•’lókkal, kénsavból 13 százalék­od többet, nitrogénműtrágyából 1" százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1956-ban. A Borsodi Vegyikom­binát újabb üzemzavar következté­ben 1957-ben sem termelt számotte­vő mennyiségű műtrágyát. A gyógy­szergyárak mintegy 30 százalékkal termeltek többet mint 1956-ban. A könnyűipar valamennyi fonto­sabb ágazatának termelése már 1957 első negyedévének végén megközelí­tette, májusban meghaladta az 1956 első kilenc havának átlagos terme« lését és az 1955. évi havi átlagos színvonalát is. 1957-ben a textilipar 18 százalékkal, a bőr- és szőrmeipar 40 százalékkal, a faipar 25 százalék­kal termelt többet, mint 1956-ban. A könnyűipari termelés növekedését a megfelelő anyagellátás és a létszám­növekedés biztosította. A textilipar­ban 1957 szeptemberében 9000-rel, a ruházati iparban 7000-rel, a faipar­ban 2000-rel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar fontosabb ága­zatai közül 1957-ben a húsipar ter­melése 2 százalékkal, a konzervipa­ré 10 százalékkal, a cukoriparé 39 százalékkal, az édesiparé 32 száza­lékkal, a növényolajiparé 22 száza­lékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt több, mint 1956-ban. Az állami ipar munkásainak szá­mit 1957 szeptemberében 4000-rel több volt, mint 1956 szeptemberben, a többi állománycsoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazottak, ki­segítők stb.) tartozók száma ugyan­ezen időszak alatt 19 000-rel csök­kent. 1957 szeptemberében a kisipari termelőszövetkezetekben kereken 20 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A magánkisiparo­sok és alkalmazottaiknak száma 1957 folyamán 26 000-rel nőtt. Az egy munkásra jutó termelés az állami iparban (élelmiszeripar nél­kül számítva) az év egészét tekintve 4 százalékkal alatta maradt az 1956. év első kilenc havi átlagának. Az év folyamán megjavult az ipar anyagellátása. Az anyagellátás folya­matosságának biztosításában jelen­tős szerepe volt a baráti országok gyors és hathatós segítségének. Az ipar 1957-ben drágábban ter­melt, mint a korábbi években. 1956 harmadik negyedévében 100 forint termelési értékre 96.2 forint költség jutott, 1957. első negyedévében 100 forint termelési értéket 108.1 forint, a második negyedévben 101 forint, a harmadik negyedévben 99.4 forint költséggel értek el. Az iparban a ter­melési költségek növekedésének mintegy fele a bérköltségek emelke­déséből adódott. Az állami építőipar 1957-ben mint­egy 11 százalékkal nagyobb összegű építkezést valósított meg, mint 1956- ban, kb. 30 százalékkal többet, mint amennyivel az 1957. évi terv eredeti­leg (1957 májusban) számolt. Az épít­kezéseken belül megnőtt a tatarozá­sok és a lakóházépítkezések aránya. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1957-ben kedvezően alakult. Ebben szerepet játszott a jő időjárás, valamint a pa­rasztság termelési kedvét fokozó in­tézkedéseik* Az 1956/57 gazdasági évben mint-« egy 10 százalékkal (kb. 280.000 kát: holddal) kisebb volt a kenyérgabona vetésterülete, mint az előző gazdasági évben. Csökkent a napraforgó, a cu­korrépa és néhány más növény ve­tésterülete is. Ugyanakkor kb. 600.000 kát. holddal nőtt a kukorica és a leg­fontosabb takarmánynövények, első­sorban az árpa, a zab és a pillangós növények vetésterülete. A 10 százalékkal kisebb területen 1957-ben 5 százalékkal több kenyér- gabona termett, mint 1956-ban. Ár­pából, zabból és kukoricából rekord-- termés volt. 1957 végén az őszi búza és a roas együttes vetésterülete 2.721.000 ka- tasztrális hold volt, kb. 140.000 ka­tasztrális holddal kevesebb, e növé­nyek 1957. május 31-i vetésterületé­nél. A búza vetésterülete kb 3 szá­zalékkal, a rozsé kb. 12 százalékkal csökkent. Előzetes adatok alapján a bortermés 3.3 millió hektoliter volt, 1 millió hektoliterrel több az 1956^ évinél. 1957-ben 3.5 millió mázsa műtrá­gyát kapott a mezőgazdaság 1 millió mázsával többet, mint 1956-ban. Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya mennyisége meghaladta az eddig elért legmagasabb felhaszná­lást: Az 1957. évi állatállomány ugyan kisebb volt, mint az 1956. évi igen magas állomány, de a szarvasmarha- és sertésállomány összetétele kedve­zőbb volt, mint az előző években: Az állami szektor szántóterülete az év végén az összes szántóterületnek 14.4 százalékát tette ki. 1957-ben az állami gazdaságok katasztrális hol­danként 3.9 mázsával több búzát, 2.5 mázsával több rozsot, 1,9 mázsával több őszi árpát termeltek, mint az egyéni gazdaságok. Az állami gazda­ságok pénzügyi eredményei 1957. év­ben kedvezőbbek voltak, mint az elő­ző évben. Az 1956 októberi ellenforradalmi események következtében feloszlott termelőszövetkezetek fele 1957 már­ciusáig újjáalakult, 1956. szeptembe­rében 4858 termelőszövetkezet (mező- gazdasági termelőszövetkezet és ter­melőszövetkezeti csoport) működött 343.000 taggal. 1956 december végén 2089 termelőszövetkezet volt 119.000 taggal, 1957 december 31-én 3465 ter­melőszövetkezet működött 164 ezer taggal, 1957 végén az ország szántó- területének 11.6 százaléka tartozott ä szövetkezetekhez. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása 1957-ben javult, vagyoni helyzetük jobb volt, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésátlagai katasztrális holdan­ként búzából 2,1 mázsával, rozsból 1,8 mázsával, őszi árpából 90 kiló­val múlták felül az egyéni gazda­ságok termésátlagait. Az egy tagra jutó részesedés még egy esztendő­ben sem volt olyan magas, mint 1957-ben. A gépállomások 1957. év tavaszán önálló vállalatokká alakultak, 1957: évben a gépállomások 9.2 millió nor­málhold gépi munkát végeztek, 2 millió normálholddal kevesebbet az előző évinél, éves tervüket 94 száza­lékra teljesítették. A gépállomások 1957. évi teljesítménye részben azért csökkent az előző évhez képest, mert a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek lényegesen kisebb területen gaz­dálkodtak, mint egy évvel korábban, s emellett 1957-ben több mint ezer traktor volt a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tulajdonában. A gépál­lomások szolgáltatási díjait felemel­ték, 1957. évi működésük — az elő­zetes adatok szerint — deficitmentes volt. Az állami erdőgazdaságok 1956 ok­tóberétől 1957 októberéig 2,3 millió köbméter fát termeltek ki, ami 400.000 köbméterrel kevesebb az elő­ző évinél, ugyanebben az időszakban 66.000 katasztrális holdat erdősítet­tek. 1957-ben a felvásárolt mezőgazda- sági termékek mennyisége valamivel kevesebb volt, mint 1956-ban, de a legtöbb cikk tekintetében jóval na­gyobb mennyiséget vásároltak fel- mint amennyit az 1957. évi terv irányzott. 1957-ben kenyérgabonát»« (Folytatás a 2. oldatot*! Meghalt Horváth Imre Külügyminiszter Horváth Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a munkás- mozgalom régi harcosa mára virradó éjszaka 57 éves korában hosszú betegség után élhunyt. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány közleménye cosa, 1958 február 3-án súlyos beteg­ség következtében elhunyt. Horváth Imre elv t árs temetésének megrendezésére párt- és kormány- bizottság alakult. Tagjai: Kádár Já­nos, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Sík Endre. A temetés időpontját később közöljük. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány mély fájdalommal közli, hogy Horváth Imre elvtáns, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás^- paraszt kormány külügyminisztere, a kommunista mozgalom régi har­SM.UTÖM CD DRUG DEIEGOTIA S HDICflTULUl ROMOM Meleg szeretettel üdvözöljük a városunkba érkezett román szakszervezeti küldöttséget t A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszer­vezetének meghívására február 4-én és 5-én négytagú román kereske­delmi és szövetkezeti szakszervezeti küldöttség tartózkodik megyénkben, a szakszervezeti munka tanulmányozása céljából. A küldöttek Miskolcon kívül ellátogatnak Szerencsre, Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre, megbeszéléseket folytatnak a szakszervezeti és szö­vetkezeti szervek dolgozóival. Itt tartózkodásuk során több kereskedelmi, szövetkezeti és vendéglátó egységet felkeresnek.-------------------------------—ooo------------------------------— C sütörtökön ülést tart az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents