Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-25 / 47. szám
4 ♦ T - M tOTAROttSZAO Kedd, írSS. Lbri/r Ipari feladataink 1958-ban Aktivacrtckezlct a vas- cs bányaipar jelenlegi hely zetéről A Borsod megyei pártbizottság és a megyei szakszervezeti tanács aktívája a vas- és bányaipar felelős vezetőivel értekezletre ült össze, hogy megbeszélje az 1958. év feladatait, leszűrje az elmúlt év tapasztalatait, felhasználja eredményeit és okuljon a hibákból. Az alábbiakban ismertetjük Kormos István elvtárs, az SZMT elnöke rövidített beszámolóját. Mit mutatnak az 1957-es év tapasztalatai Nehéz körülmények között kezdtük meg az évet. Az ellenforradalmi események következtében hiányzott a nyugodt légkör. Az ellenforradalom 22 milliárd forintos kárt okozott, a megyében 600 millió forintos kiesés voLt. Megnehezítette a helyzetünket az életszínvonal emelése érdekében végrehajtott 14—16 százalékos béremelés, Komoly problémát okozott a megtakarított pénzösszegek áruban történő biztosítása, a lakosság kivette takarék betétjeit, igyekezett azt a pénzromlástól való félelmében minél előbb elvásárolni. Ennek eredményeképpen csökkent az árukészlet. Ilyen körülmények között a vásárló és az árualap közötti egyensúly felbomlása szinte elkerülhetetlennek látszott. Infláció veszélye fenyegetett. 1957 elején a legoptimistább közgazdászok sem merték azt mondani, hogy ilyen gyors lesz a konszolidáció. Ez volt az oka egyrészt, hogy az 1957-es tervek korántsem voltak olyan feszítettek, mint a megelőző években. Ezért volt szükség arra, hogy néhány iparágban menetközben módosítsák a terveket. Mi a jellemző az 1957-es év gazdasági tevékenységére Egyes területeket kivéve gazdasági eredményeink jobbak, amilyenre számítottunk. Ugyanis a dolgozók hangulatára nem építettünk reálisan. A megye iparának 1957-es termelése 6.3 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. A harmadik és negyedik negyedév termelésének értéke pedig meghaladta az 3956-os év harmadik negyedévének szintjét. Például a megye minisztériumi ipara 1957-ben az 1955-csnél 289 millió forinttal, 1956-nái pedig 313 millió forinttal termelt többet. A. termelékenység 1956 januárhoz viszonyítva 1957 első félévben 7.4 százalékkal, a második félévben pedig 5.8 százalékkal emelkedett. 1957. évre jellemző az is, hogy nem folytattuk az előző évek káros gazdasági politikáját. Nem a mindenáron való mennyiségi termelést hajszoltuk, s ezzel egyetértettek a dolgozók is. Milyen módszereket alkalmaztunk • a célok érdekében A gazdasági vezetők önállóbban intézkedtek. Bátrabb kezdeményezések születtek Borsodnádasdon és a Lenin kohászatban. Sikerült jobban biztosítani a műszaki feltételeket, egyéni versenyek indultak és megindult a brigádok, majd az üzemek közötti verseny. Felkaroltuk a dolgozók lendületét, különböző versenyformákat alkalmaztunk a bányászat, a (kohászat és a vasipar területén. Nagy lendületet adott a versenynek a megyei pártbizottság által szervezett november 7-i versenymozgalom, ezt megelőzően pedig az alberttelepi brigádfelhívás, s a diósgyőri hengerészek országos felhívása, örvendetes jelenség, hogy a versenyből kiküszöbölték a sok bürokráciát, papírformát, viszont hiba, hogy sok jó módszert nem alkalmaznak. Például a verseny értékelését, nyilvánosságát és a munkamódszerek elterjesztését. Gyengék a termelési tanácskozások és sok helyen még néni értékelték, kik a kiváló dolgozók. Az újitási rendc letek végrehajtása sem a rendeletek szerint történik. Az 1958. évi feladatok Feszítettebbek a tervek, több szervező munkára van szükség. A terv megköveteli az önálló lehetőségek kihasználását. Például a széntermelést országosan 14.4 százalékkal kell emelni, a hengerelt acélt pedig 18.8 százalékkal, 1957-hez képest. Egyik központi feladatunk, hogy megszün----------------------ooofe ssük negatív külkereskedelmi mérlegünket. Ennek érdekében törekednünk kell a szigorú tervszerűségre és nem minden áron kell erőszakolni a túlteljesítést. Az anyaggal való takarékosság és a kevés selejt legyen a jelszó. Ezen feladatok végrehajtása megköveteli a verseny fellendítését, a jó módszerek elterjesztését, a mostanit és a régit a kiváló- dolgozók segítségével, összefogásával. Biztosítani keil az értékelés nyilvánosságát. Nagyon fontos a termelési tanácskozások jó megszervezése és az üzemi tanácsok ellátása, . konkrét megbizatásokkal. Az újítási mozgalom kiterjesztése szintén egyik alapvető feladat. Mindezekben nem kevés feladat hárul a műszaki vezetésre. Tovább kell folytatni a spekuláció és a korrupció felszámolását. A november 7-i verseny tapasztalatait felhasználva az a véleményünk, hogy a most induló, vagy már megindult versenyszakasz fellendítésével jelentősen előrevisszük az 1958-as év feladatainak a végrehajtását. (A hozzászólásokat lapunk következő számában közöljük.) Rövidhullámú rádió', telefonösszeköttetés a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei között A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei a tröszt Miskolcon lévő központjából mintegy 40 kilométeres körzetben terülnek el. Sok esetben előfordult, hogy egy-egy műszaki probléma megbeszélésére vagy közvetlen segélynyújtásra lett volna szükség. A telefonösszeköttetés miatt azonban nem egyszer csak későn tudtak intézkedni. A tröszt és az üzemek közötti közvetlen kapcsolat megteremtésére most rövidhullámú rádiótelefon ösz- szeköttetést létesítettek a tröszt és az egyes üzemek között. A rövidhullámú rádiótelefonon perceken belül Összeköttetést lehet teremteni valamennyi üzemmel, s a tröszt vezetői a napi raportirozást, egyes felmerült kérdéseket így 'kiszállás nélkül, közvetlenül és azonnal meg tudják beszélni az üzemek felelős vezetőivel. A trösztön kívül az üzemek egymással is. tudnak beszélni, s ezáltal közvetlen segítséget tudnak kérni egymástól is. Szombaton reggel az egyes üzemek már a rövidhullámú rádiótelefonon adták meg a termelési jelentésüket, s kapták meg a szükséges utasításokat.-ooo400 új belépővel erősödlek ezévben a Borsod megyei termelőszövetkezetek A Borsod megyei termelőszövetkezetek munkája iránt megnőtt az érdeklődés. Különösen a zárszámadások óta keresik fel az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a tsz- eket, s érdeklődnek a fisz élete iránt. A sátoraljaújhelyi, mezőkövesdi és mczőcsáti járásban a tsz-tagok is meglátogatják az egyéni gazdákat, s elbeszélgetnek velük. Ennek a különös érdeklődésnek eredménye, hogy a Borsod megyei tsz-ekbe január 1-től már 400 új tag lépett be, akik tavasszal már a régi tagokkal együtt, dolgoznak. Az új belépőkkel együtt így már közel 6000 szövetkezeti tagja van a borsodi tsz-eknek. Legtöbben a mezőkövesdi, a szerencsi és a mezőcsáti járás termelő- szövetkezeteibe kérték felvételüket, A putnoki járásban pedig több mint 20 középparaszt is tagja lett a tsz- nek, ahová gazdasági felszerelését is beadta.----------o---------I Sésyszázöívcn kiváló dolgozó a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Müvekben termelési tanácskozásokon döntötték el az üzemek munkásai, hogy az elmúlt év utolsó hat hónapjának eredményei alapján kik érdemesek a kiváló dolgozó kitüntetésre. A tanácskozások eredményeként négyszázötven fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozónak ítélteik oda a kitüntetést. A kiváló dolgozó jelvényt cs az egyheti keresetnek megfelelő pénzjutalmat ünnepélyes keretek között előreláthatólag március elején adják át a kitüntetetteknek. így mintegy kétszázezer forint jutalom kerül kiosztásra. A GAZDASÁGI FELÜGYELŐ ÍRJA: Gondosan előkészített talajba Tcssuk a tavasziakat »Ki mint vet, úgy arat!« — tartja a közmondás és ez így is van» Hadd tegyük hozzá ehhez azonban még azt, hogy a tavaszi munkák jó elvégzésével alapját rakjuk le a jó termésnek. A tavaszi mezőgazdasági munkák közül a legtöbb figyelmet és körültekintést a talajelőkészítés követeli meg. A legjobb vetőmagágyat tavasszal — a már ősszel felszántott földön lehet elkészíteni. A téli lag}'' a szántást megszívta, a talaj a lehullott csapadékot, az elolvadt hóiét magában elraktározta; az ilyen földön egyszerű eszközzel — szántás nélkül — fogassal, simítóval jó munkát tudunk végezni. A tavaszi talajelőkészítés legelső mozzanata tehát az őszi mélyszántás simítózása legyen. Ezt a munkát, amint a föld »megpirult«, azonnal végezzük el, nagy gondot fordítva arra, hogy a műtrágyázást még a sárra tózás előtt végezzük el. illetve a simítózással egy időben munkáljuk a talajba. A simítózást azonban ebben az esetben kizárólag fogassal végezzük, mert különben a simító a kiszórt műtrágya egy részét az osztó barázdába húzza, — következésképp egyenlőtlen lesz a hatása. Az ősszel megszántaitlain földeken még nagyobb körültekintéssel kell a tavaszi talajelőkészítési munkát elvégezni, hogy a mulasztás okozta hibát meg ne tetőzzük. Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a talajban lévő kisebb mennyiségű nedvességet a föld szükségtelen felforgatásával nehogy elpazaroljuk. Ezért, ha a talaj állapota olyan, hegy szántás nélkül is jól el tudjuk munkálni, akkor ne szántsunk. Ilyenkor tárcsával, k ultivá torral, ikispar- cellán ekekapával, vagy kormány] e- mez nélküli ekével és utána azonnali simítózással jó munkát tudunk végezni. Különösen cukorrépa, burgonya stb. Után szárítatlanul hagyott földeken vezet jó eredményhez ez a módszer. Ha pedig szántani vagyunk kénytelenek, akkor a szántás sekély legyen, nehogy elpazaroljuk a föld nedvességét. KECSKÉS IMRE gazdasági felügyelő-oooO lvasÓink Írjak Két alkalommal segítettek ... 1957 NOVEMBER 4-ÉN lépt em át először a volt Honvéd Kórház küszöbét. Magyar János főorvos súlyos sérvműtétet végzett rajtam. Az o pontos munkájának köszönhetem, hogy 8 nap elteltével gyógyultan állhattam ismét munkába. Másodszor ez év január 7-én kerültem az osztályra, ahol az előbbinél még súlyosabb műtéten estem át. Magyar János és Székely Ödön főorvos akikor is olyan körültekintéssel, hozzáértéssel és főleg olyan szeretetteljes gondoskodással kezelt, hogy kötelességemnek tartom hálámat ezúton -is kifejezni. Köszönöm a nővérek és Laci műtős szeretetét, gondosságát is. Halász Dániel Ilejőbába A Gyermekváros érdekében A rudabányai nőtanács és az iskola szülői munkaközössége néhány hete elhatározta, hogy a fóti Gyermekvárosban épülő borsodi ház építésére gyűjtést rendez. A határozatot tett követte és rövid idő alatt több mint 5.600 forint értékű téglajegyet adtak el. A nőtanács és a szülői munkaközösség nevében ezúton is köszönetét mondunk azoknak, akik időt és fáradtságot nem kiméivé segítették a jó ügy minél sikeresebb végrehajtását. Ugyancsak köszönetün- ket fejezzük ki a felsőteleki asszonytársaiknak, továbbá Juhász F. Bálint nagyüzemi párttitkárnak és Hrom- szki Rudolf bányaigazgató elvtáTs- nak, akik munkánkhoz segítséget nyújtottak. A szülői munkaközösség és a nőtanács nevében: Magyar i János né Arany lakodalom Bükkszentkereszten A z egyik szép napsugaras ja- x nuárí hétfőn zeneszóra ébredt Bükkszentkereszt község. A tanácsháza hangszórója Mátyás Li- pótot és feleségét köszöntötte, 50 éves házassági évfordulójuk alkalmából. Lipót bácsi 76 éves. Élete delén a vasgyárban dolgozott, s mióta ereje megcsappant, a környékbeli erdők őre. 50 éve éli példás házastársi életét feleségével, Mariska nénivel. Tizenkét gyermeke és számtalan unokája köszöntötte a ritka jubileum alkalmából. Ma, amikor a fiatal házasok oly gyakran válnak el egymástól, kétszeresen örülünk Mátyás Lipót és családja szép ünnepének. Kívánjuk, hogy az'elkövetkező évek is erőben, egészségben találják. Minárik Gyula Bükkszentkereszt Ahol megszerették a KST-t A BORSODI VEGYIKOMBINÁT- NÁL már 3 éve megalakult a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár helyi szervezete. A dolgozók megszerették a számukra előnyös takarékbetét rendszert és meggyőződték előnyös KÖZISMERT TÉNY, hogy 1956 őszén az ellenforradalom az addig elért szocialista vívmányokra tört. Falun a pártszervezetek mellett a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok voltak a támadás célpontjai. Az ellenforradalom alatt és után mind az egész országban, mind megyénkben sok termelő- szövetkezet — a meglévők mintegy 50 százaléka — feloszlott. Az el len forradalom után. amikor az osztály ellenség illegalitásba (még jobb esetben a börtönbe) került, a feloszlásra kény- szeritett szövetkezetek újra alakulták. A szétzüllesztett szövetkezetek fe’e munkához kezdeH A rég'ek mellett több új tsz is alakult, melyek egyéves munkájuk bizonyságaként kielégítően fejlődnek. A konszolidáció folyamán az elmúlt évben sok parasztcsalád választotta az új utat, a szövetkezést. Csak a miskolci járásban 302 család lépett be termelőszövetkezetekbe. Két új szövetkezet is alakult: Kistokajban az Üj Élet, Sajószenlpc téren pedig a November 7. Ha Késznyéteil községben vizsgálják a szövetkezetek helyzetét az ellenforradalom alatt és után, megállapíthatjuk, hogy ez a falu is végigélte azt a megpróbáltatást, amit az egész ország, majd ugyanúgy kilábalt a bajból. KESZNYÉTEN 1956 VÉGÉRE szövetkezeti község lett. A kesznyéte- niek döntő többsége új életformát választott, szövetkezett. Két termelő- szövetkezet dolgozott a faluban és mindkettő bebizonyította a közös KÖNNYEBB A SZÖVETKEZETBEN ( A kesznyéteni Szabadság; Termelőszövetkezet történetéből ) gazdálkodás fölényét. Minden tag tapasztalhatta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás kevesebb gonddal, nyűgöd tabb élettel és magasabb jövedelemmel jár, mint a régi, parcellás gazdálkodás. Ennek ellenére — a józan meggondolást mellőzve — az ellenforradalom hatására, a Béke termelőszövetkezet tagjai teljesen felszámolták gazdaságukat. Ma egyéni gazdákként dolgoznak, s ók maguk is látják: nehezebb így, mint a közösben és a jövedelem is kevesebb. Már-már úgy látszott, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet is megszűnik a nagy nyomás miatt. De mégsem! 1957. február 7-én újjáalakult Kesznyétenben a pártszervezet. A termelőszövetkezet is új vezetőséget választott. Folytatódott az a munka, amit a pártszervezet 1945-ben, a Szabadság Tsz pedig 1949-ben elkezdett. Ennek cs a kormány határozott intézkedéseinek hatására csendesebbek lettek a hangadók, a megtévesztettek pedig — szabadulva az ellenforradalmi nyomás alól — most már józanul mérlegelhették a helyzetet.. így erősödött fokozatosan a Szabadság Tsz. A termelőszövetkezeti tagok bátor kiállása — eltökélt szándékuk a szövetkezet felvirágoztatásáért — találkozott az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatásával. 1957-ben olyan eredményeket értek el a Szabadságbeliek. hogy büszkék lehetnek rá az egész faluban, a kívülállók is, akik sajátjuknak érzik a szövetkezet eredményeit. NÉZZÜK A SZÁMOKAT, beszéljenek azok. A tsz 108 kát. holdon termelt búzát 1957-ben. A holdanként! átlagtermesük 15,46 mázsa, az egyénileg gazdálkodók 10,9 mázsájával szemben. A szövetkezet egy mázsa búzát 80,70 forintért termelt, míg az egyénileg gazdálkodók átlagosan 146 forintért. 1957-ben az egy munkaegységre jutó érték messze túlhaladta az eddigi részesedést. Egy munkaegységre 60 forint jutott, ebből 27 forint készpénzként. A termelőszövetkezet tagjai egytől-egvig a legnagyobb megelégedéssel beszélnek jövedelmükről. Múlt évi eredményüket az 1957—58-as gazdasági évben felül akarják múlni. Az előzetes terv szerint 71 forintot szándékoznak osztani a gazdasági év befejezésével. Ismerve a szövetkezeti tagságnak a munkához való jó viszonyát, számbavéve a kormány támogatását, biztosak lehetünk abban, hogy a kesznyéteniek elérik kitűzött céljukat. Mint Kesznyétenben és másütt is tapasztalhatták, a kormány nemcsak elvben és nemcsak kisebb kedvezményekkel támogatja a szövetkezeteket, hanem konkrét és jelentős segítséget ad munkájukhoz. A kormány legutóbbi intézkedései például lehetővé tették, hogy — mint szelőt! korábban — a gépállomás bizonyos gépei állandóan a szövetkezetben legyenek. voltáról. Az utóbbi hónapokban —• a szakszervezet javaslatára — fokozottabb módon kezdtünk szervezni. Szabad időnkben egy-egy üzemrészleg dolgozóit látogattuk meg, és rögtönzött gyűléseken ismertettük a KST alapszabályait és kértük munkatársainkat, hogy ők is kapcsolódjanak be a mozgalomba. Munkánk nem maradt eredménytelen, mert az utóbbi időben tagjaink száma növekedett. Külön dicséret illeti Sebestyén László elvtársat, a KST ügyintéző pénztárosát, akinek odaadó, szorgalmas és pontos munkája fontos tényezőjévé vált az egyre sikeresebben kibontakozó mozgalomnak, H. Molnár Károly, a BVK dolgozója A villanykörték ügyében A TÁRSADALMI TULAJDON megvédése mindnyájunk érdeke. Ezért engedjék meg, hogy szóljak azokhoz a szülőkhöz, akiknek gyér- mekeik — bizonyára tudtukon kívül — több ízben megrongálják az utcai villanyhálózat és a lépcsőházak villanykörtéit. Egy-egy izgalmas céldobálási verseny sokszáz forint kárt okoz. Helyes lenne, ha a családban és az iskolában is felvilágosítanánk erről a gyermekeket. örültem, amikor elolvastam a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak takarékossági felhívását. Úgy gondolom, ez a házfelügyelőknek is szól, akik a pincék folyosóira és o- pincékbe sokszor a szükségesnél erősebb és ezáltal több áramot fogyasztó körtéket raknak. A pincei folyosókra, vagy kevésbé forgalmas helyre a 15-ös égő is megfelel. Kis dolgok ezek, de országos viszonylatban sók forint megtakarítását érhetnénk el. Nagy Mihály né cementgyári gonónoM Amennyiben a 1 szövetkezet gépi I munkája eléri kát.! holdanként a 3 ! * normálhold mun- I kát , 15 százalék ár- * engedményben részesül a tsz. Műtrá- * gya vásárláskor is kedvezmények se-1 gítik a szövetkezetei. Az a tsz, amely ! kát. holdanként 1 mázsa műtrágyát ! használ fel, foszfornál 25 százalék,! nitrogénnél 59 százalék, káliumnál! pedig 73 százalék árengedményben! részesül.’ Ez azt jelenti, hogy holdan-! ként a régi kedvezmény nélküli áron! számítva, másfélszer annyi műtrágyát! tud a szövetkezet felhasználni. j Hasonlóak a kedvezmények az épít- j kezeseknél is. Az 1958. január 1-tól j megkezdett építkezéseknél a beépí- ' tett anyagár 30 százalékát elengedi j az állam. Öntözéses berendezés épi-j tése esetén az új létesítmény kipró-J bálása után a teljes költség 50 szá- í zalékát nem kell megfizetni. Lénye-! ges kedvezmények vannak még te- a nyészállatok vásárlásakor és így to- ! vább. / MINDENKI ELŐTT VI LAG OS, j hogy pártunkat és kormányunkat,! tiszta szándék vezérli: boldoguljanak > a termelőszövetkezetek, de az egyé- ! nileg gazdálkodó parasztok is. Végső ! soron a fejlődés rávezeti majd a most i még egyénileg gazdálkodókat is arra, ! hogy a további boldogulást, a jobb a megélhetést csak a termelőszövetke- ^ zet biztosíthatja számukra. A tér- , melőszövetkezetek pedig mindenütt, ; Kesznyétenben is, tárt karokkal vár- ! iák a még kívülállókat, a. becsülete- ! sen dolgozni szándékozókat. (, N — % '
