Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

2

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1958. február 21.

&gy országos mozgalom szülőhelyén

liJiNHIHi lün [j 111 íj, 1111HJMIIIIIHI IIIIIHIHiMI MII IIIMHIJII fit llllllll UM III lllll III 1 lllllllfllll III IIIfilH IMi (IMIM IKI1IIIIII MII 11IIIIIIIIIIIII IMIf (till lllillltllll M1, 111111 i 11 i 11111III M<l Ilit HMIUIIlllf t lllllllllllllllll IIIIHII11! MII t Ilii llllillllHIIIIIIUIlMIIIIIIII

0 udolf János, a Lenin Kohá1 ' üzati Művek nagyolvasztó gyárrészlegének parttitkára zömök, széles vállú ember. Szeméből nagy felelősségérzet sugárzik, ahogy szembe nézünk a nagyolvasztó MSZMP alapszervezetének szobájában. Elég gyorsan beszél, mint akinek sietős a dolga, van is ezer gond- ja-baja; ez . kitűnik beszélgetésünkből is.

Mielőtt a kérdésre felelnék, engedje meg, hogy valamivel előbb kezdjem. Előbb, mert azt is el kell mondanom, hogy mi késztetett bennünket arra, hogy ezzel a felhívással forduljunk gyárunk üzemeihez, őszintén meg kell mondanom, hogy amikor alapszervezetünkben erről beszélgettünk, mi csak a saját gyárunk üzemeire gondoltunk. Nem is hittük volna, hogy a felhívásunknak ilyen nagy visszhangja lesz, és or- ' szágos mozgalommá szélesedik.

Hónapokkal ezelőtt beszélgettünk már arról, hogy az anyaggazdálkodás vonalán valamit tenni kell, mert itt nincs minden rendben. A nagy- olvasztó 90 százalékban importanyagból dolgozik. Importáljuk az ércet, a kokszot és bizony ennek a két legfontosabb alapanyagnak a tá- ■ rolása, kezelése nem úgy történik, ahogy kellene.

Mit érteik ez alatt? A kokszot, amit a Szovjetuniótól, Cseh- és Lengyel- országtól kapunk, boldog-boldogtalan cipelte, oda is, ahol egyáltalán nem volt rá szükség. Az érctároló helyeken öt-hat méter magas érc- Kegyeken baggerok közlekedtek és nyomták a sárba a drága szovjet ércet. Apróbbnak látszó, de mégis ■igén fontos dolog. A pártvezetőség jó- része még ’élt d kapitalista társadalomban és még nagyon jól emlékszik arra, hogy az a kapitalista például

ki tudta számítani, hogy hány darab hegesztőpálca, vagy csavar kell egy kohó építéséhez és az a kapitalista olyan rendet is tudott teremteni az anyaggazdálkodás . terén, hogy a kelleténél többet nem is használtak fel. És ma? Ha valamihez kell húsz csavar, kivesznek a raktárból ötvenet. Húszát felhasználnak, harmincat otthagynak a munkahelyen, berozsdál, tönkremegy, vagy betaposódik a földbe. Még a jobbik eset, ha aztán a későbbiek folyamán összegyűjtik, mint ócskavasat a martinacélmű részére.

És most a hibák feltárása után rátérnék arra, mit tett az alapszervezetünk ezeknek a kiküszöbölésére.

Clőször is szétosztották egymás között az egész olvasztó területét. Aztán a társadalmi tulajdon védelmére bizottságokat alakítottak. A délelőttös műszakon például 15 főből álló ilyen bizottság működik. A bizottságok tagjai 60—70 százalékban becsületes pártonikívülí dolgozók, Ez a bizottság felel az alapszervezetnek a társadalmi tulajdonért.

Az olvasztói diszpécser-szolgálat munkáját át akarjuk állítani olyan formában, hogy fő feladatuk ezentúl a gazdaságosság, a rend megteremtése legyen. Raktárainkat „fel- rovancsoljuk”.

A párt- és a műszaki vezetők vállalást tettek, hogy két éven belül önköltségi áron fogják gyártani a nyersvasat. A regie költségeket 35 - 40 százalékkal csökkenteni akarják.

Most néhány szóval meg kell emlékeznem a társadalmi tulajdont ve-, dő bizottságók feladatáról. Tudjuk nagyon jól, egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni, hogy a gyárból semmit se vigyenek ki ílleazy

gáiisan. Fő célunk szerintem hogy megelőzzük a bajt, tehát a

dolgozók ne is gondoljanak arra, hogy elvigyék, ami a gyáré. Politikai felvilágosító és nevelő munka kérdése.

A napokban például valaki 10 “ méter kötelet csavart a derekára, és ki akarta vinni. Megfogták. A kötél meglett, a fegyelmi bizottság mégis teljes kártérítésre kötelezte az illetőt. Azonkívül a szégyentáblára is kikerült, A dolgozó megfogadta, hogy soha, de soha nem nyúl többet a gyári tulajdonhoz, ilyen szégyent nem vesz a nyakába.

Még egyszer hangsúlyozom, nemcsak az a célunk, hogy megfogjuk azt a lakatost, aki egy csuklópántot készít saját nyulketrecére, hanem olyan légkürt kell teremteni a dolgozók között, hogy meg se kíséreljék.

Aztán egy komoly eredményt is sikerült már elérni. Dolgozóink közül a termelési tanácskozásokon egyre több az olyan hozzászóló, aki eddig nem így gondolkodott, nem tartott velünk, de amióta látja, hogy milyen nyíltan, őszintén nyúlunk a legkényesebb kérdésekhez is, egyre bátrabban, és ami fontosabb, gyakrabban és tárgyila gosabban szól a felmerülő problémákhoz.

M íg beszél, szeme véletlenül a * falra téved. Követem .tekintetét. a falon1 a Központi Bizottság arany keretben lévő elismerő levele függ.

Aztán így fejezi be mondanivalóját.

.— Az alapszervezet vezetősége és tagsága köszöni a kormánv és a Központi Bizottság elismerését és ígérjük, hogy még nagyobb eredményeket érünk el a nép vagyonának megőrzésében.

Huszonegy lakás régi gyárépületből

A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett 176 éves diósgyőri papírgyár egyik régi, használaton- kívüli gyárépületét másfélmillió forintos költséggel lakások céljára átalakítják. A két emeletes épületben huszonegy egy-két szoba összkomfortos, illetve garzonlakásokat létesítenek a gyár dolgozói részére. A lakók már a nyáron beköltözhetnek az új lakásokba.-oooBorsod megyében 300 nőtanács készül a nemzetközi nőnapra

Borsód megye városaiban és falovaiban csaknem 300 nőtanács készül jó munkával a nemzetközi nőnapra, hogy az asszonyok ünnepét az idén is sokáig emlékezetessé tegyék. A nőtanácsok számos helyen gazdag programot dolgoztak ki. A szikszói járás asszonyai például március 8-án kedves, ajándékokkal köszöntik a szülőanyákat, a mezőkövesdi járás nőtanácsai pedig ezen a napon felkeresik az ágybanfékvő beteg asszonyokat és ünnepi ebédet főznek részükre. A nemzetközi nőnap alkalmából a megye vezetői fogadást rendeznek Miskolcon; Ezen több mint 20 asszony

vesz részt, köztük az ellenforradalomban meggyilkolt mártírok özvegyei és a Csehszlovákiából Borsodba látogató nőküldöttség.

Március 8-án a városokban és járási székhelyeken nagygyűléseket tartanak, amelyekre szovjet és csehszlovák asszonyokat is meghívnak. Ezeknek a gj’űléseknek szónokai férfiak lesznek. Miskolcon, az asszonyok ünnepén baráti találkozót tartanak a volt MNDSZ-asszonyok és a nőtanácsok fiatal asszonyai. A találkozót — amelyet az Avas szállóban rendeznek meg — vidám bál követi;

Uj rendelőintézet épül a borsodi iparvidéken

A borsodi iparvidék egyik központjában, Ózd on a kohászok és a bányászok jobb egészségügyi ellátására ezévben mintegy másfélmillió forintos költséggel továbbépítik a korszerű rendelőintézetet. Az intézetben a légii jobb gyógyító észközök- ícel szerelik fel a szakrendelőket. Az új rendelőintézetet jövőre adják át.

A borsodi bányavidék centrumává fejlődő Edelényben ezévben kezdik meg 800.000 forintos beruházással ugyancsak egy új rendelőintézet építését. A rendelőintézet á Sajó-bal- parti, valamint a szuhavölgyi bányavidék csaknem 10.000 bányász dolgo- zójá.nak szakorvosi kezelését látja ■majd el. A rendelőintézet terveit a miskolci tervezőiroda már elkészítette, s tavasszal az építkezést is megkezdik. A bányászok új egészség- ügyi intézményét szintén jövőre adják át.

iiitmiMimmiiHiieiuiHMii«]

I Mezőkövesdi jegyzetfüzetből f

................................................................................................

I

I. Ahol nincs a kultúrának hajléka...

A 23.000 lakosú községnek kultúrotthon kell!

A világszerte híres, városnak is beillő Mezőkövesd, a „matyó főváros”, gazdag kulturális hagyományokra tekint vissza. A világhírét megalapozó színpompás kézimunka-, díszítőelem-kultúra mellett a művészetek más ágai is gazdag múlttal büszkélkedhetnek. Többek között a színjátszásnak is nagyon mélyek a gyökerei. Egykorú újsághírek szerint már 1910-ben olyan magas fokon állt a mezőkövesdi műkedvelő színjátszás, hogy az állandó hajlékot kívánt és a község lakosainak lelkes áldozatkészségéből megszületett a község színházépülete a mai mozi- épület, helyén.

Szeretik a színjátszást

A fizikailag nem létező kultúrotthon szakkörei — mostoha körülményeik ellenére is — kitűnően működnek. A 26 tagú zeneszakkör rendszeres próbákon fejleszti tudását, minden községi megnyilvánuláson szerepel és most arra készül, hogy a kedvező idő beálltával rendszeres térzenével szórakoztassa a község lakóit. A Icépző- művés'z-szakkör tagjai közül korábban hárman is nyertek orszáf.lnck a szakkörök

gosan első díjat és a kör tagjainak művei közül nem egy jelenleg egy kínai kiállításon látható, miután előzőleg már Párizsban szerzett dicsőséget a magyar művészetnek. A szakkör tagjai közül az elmúlt évben is ketten jutottak be a képzőművészeti gimnáziumba. Elénk irodalmi tevékenységet folytat az irodalmi szakkör, amelynek antológiája most van kiadás alatt. A színjátszók, táncosok

népi hagyományokat gyűjtenek, dolgoznak fel és mutatnak be. (Munkájukról’ külön

írásban szólunk.) Sok örömöt okoz a kicsinyeknek a báb játszó szakkör és nagyon látogatottak a méhész-, főző- és sza.básszqfck/iri foglalkozások. Sajnos, megfelelő helyiség hiányában a szakkörök munkája szétszórtan, különböző helyiségekben meghúzódva, s egységes irányítás nélkül folyik.

H A JDITSZOBOSZLÖ.. j

Téli alkony borul a fürdővárosra. Nyugat felől hű> vös esti szél fuj dogál. A főútvonaltól távolabb, a Deák Ferenc út 15. sz. alatti villában — a Lenin Kohászati Művek üdülőjében tetőfokára hágott a hangulat. A zene lágy melódiát játszik, ezüstös kacagások csendülnek — a vendégek vidáman élnek.

íme néhány pillanatfelvétel a városnak csupán •egyetlen üdülőjéről, a munkások második * otthonáról.

Az „árulkodó“ vendégkönyv

. A harmin^zemélyes üdülő halijában először a vendégkönyvvé ismerkedünk meg. „Árulkodik” az itt lakókról. A betűk megelevenednek, s arról számolnák be, hogyan töltik a két hetet a beutaltak, ki menynyit hízott, mennyit gyarapodott erőben, egészségben. Az új könyv első oldalán — ugyanis az elmúlt évi már

betelt — ezt olvashatjuk: ____Hálás megemlékezésül

a

z itt töltött kedves napokért. Dr. Forinyák László és Lászióné”. Néhány lappal előbb a Diósgyőri Vasas NB I-es labdarugói mondanak köszönetét a bajnoki évre való felkészüléshez nyújtott segítségért a főszakácsnőnek: Gönczi Antalnénak, s az üdülő gondnokának: Bodon Jénő elvtársnak. Találkoztunk héngerészek és acélöntők bejegyzéseivel is, akik ugyan,csaík kellemesen töltött nap©kért mondanak köszönetét. A vendégkönyvből sok mindent megtudhat áz ember. Ezért is hívják a beutaltak „árulkodó könyvnek”.

Aki pocakot eresztett

Ä Gerscsák-család életében szinte hagyományos a verseny. A fiúk — akik egyébként jól megtermett, szép szál, erős legények -r- nemcsak az üzemben, hanem itt az üdülőben, az étkezésben is versenyt rendezitek. Laci bátyjával. Gyulával versenyezett. S hogy melyikük lett a győztes? — Az, amelyik pocakot eresztett...

Laci, az acélöntő, néhány évvel fiatalabb a bátyjánál,- ezúttal ő bizonyult az ügyesebbnek, mert mint- shogy üdülőtársai is elmondták —, bátyja még .Csak a levessel birkózott, s ő már a második fogáson Ss túl volt. Nos, ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor a két hét elmúltával mérlegre állt, több csínt három kilós súlygyarapodást mutatott ki, a bátyja lemaradt a versenyben, csak két és félkilót fcizott.

TELI ÜDÜLÉS

' 'y i

tavaiéi (iCLfuMéib-at

Aki lefogyott

ígien. Akadt olyan is, aki néhány kilót vesztett Súlyából. Hogy miért? Azt mondja el maga Babcsán Feri bácsi.

— Hatvannégy esztendős vagyok és sohasem hit-, tem volna, hogy ilyen jót fog nekem tenni a szoboszlói, üdülés, ahol életemben először töltöm kétheti fizetett i szabadságomat. Sokkal többet ettem, mint bármikor., Farkasétvágyam volt. Mégis lefogytam. Ugyanis idő-, közben rászoktam a cigarettára... Szóval így történt; \

Igen. így történt, csak még' a hitelesség kedvéért i hozzá kell fűzni, hogy Feri bácsin nem látszik megi kora, hiszen olyan fiatalosan mozog, hogy bármely i fiatalember megirigyelhetné. Nevetve meg is jegyzi: i

— Az asszony bizonyára örülni fog, hogy meg-i

fiatalodtam, de hogy mi lesz a véleménye a súly-1

csökkenésemről, nem tudom. <

Vége a „tavasznak“ <

Az üdülők néhány napig tavaszi napsütésben süt- ] kérethettek. Aztán hirtelen hidegre fordult az időjárás, újra felkerültek a nagykabátok, s jó volt a meleg szobában meghúzódni. De az egyik reggel megint kisütött a tavaszi napocska, hogy másnap újra hideg arcot öltsön. Az üdülők nem állhatták meg szó nélkül a változékony időjárást, s egyikük, Szabó Imre bácsi, a KISTEX dolgozója, az idő járás jelentést elkészítette: * ’

— Egy ideig még hideg lesz, aztán lehet hogy újra

kisüt a nap. Ahogy egyesek beszélik: az is megeshet,! hogy rövidesen beüt a tavasz. Különben esőre is szá-j míthatuník. Vagy ki tudja?! Talán Józsi bácsi — alá] egyébként a négyes szobában lakik — reumája meg- ^ mondja. Éjjel ugyanis heves villámokat jelzett, ez bi- ^ zonyos hőmérséklet» emelkedést sejtet. Várható idő- ^ járás holnap reggelig: többféle viharok az ebédlőben, ^ esetleg erős, déli szelek. Néhány érzelgős párbeszéd,, itt-ott felhő- és gombszakadás... (

Az így elkészült idő járás jelentés alapján az üdülők ( megnyugodtak és a hátralévő napokban „nyugodtan” , töltötték el idejüket; ,

* ,

Egy hét múlva otthonukba térnek haza az üdülők. ( Tarsolyukban temérdek élménnyel* az ott töltött két ( hét feledhetetlen emlékeivel, i

Drages Gyula i

Megkezdődött Miskolcon a HIT szabadegyeteme

Az eltelt közel félévszázad alatt a mezőkövesdiek a színjátszást mindjobban megszerették és ma már nem egy olyan mezőkövesdi család akad, amelyből három generáció is ápolta, illetve ápolja azj;. Sőt, annyira kedves nekik a színjátszás, hogy — mint a napok ban hallottuk — az idősebb, a színjátszástól már régebben vissza*- vomult generációból is többen jelentkeztek újra szereplésre. (Például Póta. Lajos, vagy a már többszörös nagyapa Varga Matyi bácsi.') Nagy a rajongás a kultúra iránt, a mai ifjú generáció is az elődeihez hasonló lelkesedéssel ápolja ezt a művészetet, egymásután viszik színre a matyó néphagyomány kincseiből feldolgozott népi tárgyú színpadi műveket (Sereg András balladája, vagy a most bemutatandó Farkas Juli balladája; mindkettő két helyi szerző:

Kiss Gyula és Varga István műve).

tánccs-zenés népi játékokat tanulnak be, de nincsen otthonuk. A 23.000 lakosú nagyközségnek nincsen kiultúr- otthoma. Ez nemcsak azért káros, mert nem tudnak- egy vendégcsopor- tot lÉ.e-m vendégül hívni, vagy hivatásos művészeiknek tájszíniházi előadásokra lehetőséget biztosítani, hanem az öntevékeny színjátszó-, zene- és táncmozgalom fejlődését is erősein gátolja. Előző cikkünkben néhány mozaikban vázoltuk Mezőkövesd kulturális életének egy-két megnyilvánulását. Ezek a megnyilvánulásuk is erősebbek, intenzívebbek lehetnének, ha volna a községben a kulturális megnyilvánulásokat összefogó művelődési ház, de sokkal jobban működhetnének azok a kulturális szakkörök is, amelyeknek munkájáról az alábbiakban szólunk.

A kultúrotthon életszükséglet

eék a mözihelyiséget. ?» A jelenlegi

mozi korabbán színházépület volt, színpada van, .Qltözoi vannak (csak elfálazták), mindenképpen alkalmas lenne a helyi színjátszók előadásaira is, de színházi táj előadások tartására is. A megyei tanácsinak, mint a mcvzi- üzem felügyeleti hatóságának meg kell találni a mezőkövesdi színjátszóik és az ottani mozi műsorrendje közös nevezőre jutásához vezető utat. Ebben az esetben a jelenlegi gazdakör helyisége alkalmas lenne szakköri foglalkozásokra, próbákra, kisebb érdeklődésre számot- tartó rendezvényekre. Mindez nem oldja és nem oldhatja meg véglegesen a kul- túréletet igénylő 23.000 lakosú község művelődési ház-problémáját (például a díszleteket nem tudják hol tárolná, a szabadban áznak, tönkremennek; felszerelési tárgyak veszendőbe mehetnek. stb.), Mezőkövesdnek művelődési házra, az örvendetesen élő kulturális életnek otthonra van szüksége. Kulturális forradalmunk eredményeképpen már odáig jutottunk, bátran állíthatjuk: Mezőkövesdnek a kultúrotthon életszükséglet; ,

Hosszú-hcsszú ' szervezési munkák, tárgyalások után született meg. á matyó együttes, amely a községi,; a szövetkezeti csoportokat egyesíti magában. Ennek a fúziónak a gazdasági vonatkozású segítségen felül az az előnye is jelentkezik, hogy a községi színjátszók végre otthonhoz jutottak. Igaz. nagyon szűk és korszerűtlen otthonhoz, de mégis van helyük a. próbákra és művészetüknek kislét- számú közönség7 előtti bemutatására. A földművesszövetkezet ugyanis rendelkezik egy helyiséggel, a Gazdakörrel, amelynek előadótermét és tenyérnyi színpadát a színjátszók és táncosok jelenleg használhatják. A termet kis költséggel bővebbé lehetne tenni, ha a szomszédos bilMárd-termet hozzávágnák. így a jelenlegi 250—280 főt befogadó nézőteret 100 férőhely- lyel növelhetnék. A szövetkezet ide- gemkediik az átépítéstől, holott ma már nem más szerv csoportjának, hanem saját kult úrcsoport jánaik is teremtene megfelelőbb otthonit. A szűk terem éis a kicsike színpad nem felelhet meg a mezőkövesdi igényeknek, azért szükséges lenne, hogy egy-egy nagyobb rendezvényre igénybevehesSegítséget a kultúrotthon építéséhez!

A helyi párt- és tanácsszenyek most széleskörű társadalmi akciót szerveznek a kultúrotthon megteremtésére. Számítanak Mezőikövesd művészetpártoló közönségének lelkes támogatására, munkában és anyagiakban megnyilvánuló segítségére. Az új kultúrotthont, ha a társadalmi akció eredménnyel jár, a régi községháza helyén építik fel. A kultúrotthon építésével kapcsolatban szeretnénk felhívással élni a diósgyőri üzemekhez is: Mezőkövesdről közel 5000 dolgozó jár be naponta a diósgyőri üzemekbe munkára. Ezek a dolgozók Diósgyőrben nem élvezhetik azokat a kultúrális lehetőségeket, amelyeket az utánuk juttatott állami hozzájárulásból részükre létesítenek, mert munkájuk végeztével hazautaz- " nafc. Ha ebből a hozzájárulásból a diósgyőri üzemek anyagiakkal és munkával is megsegítenék a mezőkövesdi kultúrotthon megteremtését, elsősorban saját dolgozóikat juttatnák korszerűbb, jobb művelődési és szórakozási lehetőséghez.

•

Befejezésül és ismételten: Mezőkövesd a megye legnagyobb községe, amely fejlett kúltúréletet élné, de helyiség hiányában ehhez nincsen meg minden lehetősége; a kuitúrház a szocialista kultúra bázisa a községekben; a község szocialista kultúrájának megerősítéséhez, fejlesztéséhez

a kyltúrotthon megteremtése, a kitűnően működő színjátszó-, tánc- és zenecsoport (amelyeknek munkájáról következő írásunkban szólunk) részére hajlék nyújtása, — ma már elengedhetetlen életszükséglet.

Benedek Miklós

inn....

.....—......................a rádió és televízió kérdéseivel foglalkozó előadásokat. Az előadásokat rendszeresen heterukint kót-két órában, három hónapon keresztül, eaty konkint 12 alkalommal tartják. A szabadegyetemi előadások iránti érdeklődésre jellemző, hogy csaknem 400 hallgató iratkozott be. Legtöbben a v ill amosgépekkél togtaikozé előadások iránt érdeklődnék;

A TTIT — a szakmai és az általános ismeretek növelésére harmadik alkalommal rendezi fneg Miskolcon a szabadegyetemi előadássorozatot, amelyet a SZOT szénásában hétfőn d#után ünnepélyes keretek között nyitottak meg.

A szabadegyetemen 12 csoport részére tartanak idegen nyelvek oktatása mellett világirodalmi, művészettörténeti, v iüamosgépekkel, valamint