Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

V ilág proletárjai egyesüljetek!------------------------------------------------------------------\ A magyar autonóm tartomány a népköztársaság lü-ik évfordulójának küszöbén Egy közös emlékről Jól felkészült a M4V a téli forgalom lebonyolítására Akit megfeszítenének _______________________________________j A kairói értekezlet felhívása a világ tudósaihoz Caracas (AFP) Marcos Perez Jimenez tábornok, venezuelai köztársasági elnök szer­dán este rádióbeszédében . tájékoz­tatta az ország lakosságát az előző éjszaka a fővárostól 110 kilométer­nyire lezajlott eseményekről és hangsúlyozta, hogy az ország többi részén teljes a nyugalom. Közölte: »•Fegyveres erők vannak útban Ma- racay felé, hogy hamarosan elfojtsák a lázadást.« Ezután felhívta a fel­kelőket, hogy »vessenek véget meg_ gondozatlan lépésüknek«. A felkelőknek a főváros felett ke­ringő egyik gépét leszállásra kény- szerítették és pilótáját letartóztat­ták, (MTI) Kairó (Üj-Kína) »Világ tudósai! Az afrikai és ázsiai népek értekez­lete Önökhöz fordul, akik minden­kinél jobban ismerik a borzalmas atomfegyverek tényleges pusztító erejét, és akik jól látják mennyit szenvedne az emberiség egy atom­háborúban. Az, ha egy új háborúban atom­fegyvereket használnának, valóban általános katasztrófába vezetné a vi­lágot. Önökre, a jövő alakítóira há­rul az a feladat, hogy minden lehető módon megakadályozzák ezt a sze­rencsétlenséget. A Kairóban összegyűlt afrikai— ázsiai értekezlet ezért az egész világ lelkiismeretéhez, önökhöz fordul, akik felelősek a pusztító fegyverek feltalálásáért, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést arra, hogy rábírják az összes illetékes kormá­nyokat: tiltsák el az atomfegyverek használatát és semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket. A világ tudósai ne új pusztító Az afrikai—ázsiai szolidaritási ér­tekezlet szerda délelőtti ülésén fel­hívást fogadott el az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Anglia kor­mányához. »Az afrikai és ázsiai országok ér­tekezlete — hangzik & felhívás — az emberiséget fenyegető komoly ve­szélynek tekinti az atomfegyver- kísérletek folytatását és követeli e kísérletek azonnali és feltételnélküli betiltását, mint első lépést a tömeg­fegyverek feltalálásában versenyez­zenek, hanem a természet titkainak feltárásában és új felfedezésekben, amelyek az országok és a népek ha­ladását szolgálják.« pusztító fegyverek gyártásának és felhalmozásának teljes betiltásához és az általános leszereléshez. Mivel a Szovjetunió kormánya készségét nyilvánította arra, hogy 1958 januártól megszünteti az atom. kísérleteket, felhívással fordulunk az Egyesült Államok és Anglia kor­mányához, hogy hasonló áHáspontot tegyen magáévá. Az összes népek békéjének és bol­dogságának érdekében meg kell egyezni ebben a kérdésben.« (MTI) Kádár János elvtárs nyilatkozata a Rudé Právo szerkesztőségének A Rudé Právo szerkesztősége kérdéseket intézett Kádár János elv­társihoz, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárához. A kérdéseket és a vála­szokat alább közöljük: — Hogyan fogadta a magyar nép és a magyar munkásosz­tály a szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak 1957 november 14—16-i moszkvai értekezletén elhangzott nyilat­kozatot? — A magyar kommunisták a közel­múltban rendkívül súlyos harcot vív­tak a népi demokratikus rendszer védelmében, s e harc tartalmi része­ként a szocializmus, a béke, vala­mint a szocialista országok testvéri egysége megvédéséért. A szocialista országok kommunista és munkás­pártjainak moszkvai értekezlete és az értekezleten elfogadott nyilatko­zat hitvallás a szocializmus, a béke és a szocialista országok egysége mellett és kifejezi közös harcunk el­vi programját. Ezért a magyar kom­munisták egységes helyesléssel fo­gadták e nyilatkozatot, s készek dol­gozni és harcolni a nyilatkozat cél­kitűzéseiért. Mindez jól kifejezésre jutott Központi Bizottságunk ülésé­nek, pártaktíváink, nyilvános párt­napjaink leilces hangulatában és egy­sége s helyeslésében. Ami magát a magyar dolgozó né­pet illeti, nyugodt lélekkel állíthat­juk, hogy túlnyomó többsége szilár­dan a szocializmus, a béke frontján áll és kellően ismeri a szocialista ■országok egységének értékét és for­rón kívánja annak még további erő­södését. Ä magyar munkások, pa­rasztok és az Öntudatos értelmiségi dolgozód — ellenségeik minden ha­zugsága■ elleneve — legjobbjaink élete és kiöntött vére öntudatos fel­áldozásával, alkotó tettekkel bebizo­nyították ezt-az ellenforradalmi tá­madás, a- forradalmi ellentámadás, a népi demokratikus-rendszer kon­szolidálásáért folytatott harc ké­méiig időszakában. Az öntudatos ma­gyar dolgozók, a munkásosztály és annak forradalmi pártja vezetésével, 38 esztendeje küzdenek az ellenfor­radalmi és imperialista erőkkel szemben azokért a magasztos cé­lokért. amelyeket a novemberi moszkvai tanácskozásokról kiadott nyilatkozat és békekiáltvány oly jól kifejez, ezért a magyar nép egész szívvel és lélekkel helyesli e nyilat­kozatokat. — Mi a nézete országaink és pártjaink együttműködésének to­vábbi távlatairól? — A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság országai, népei és forradalmi munkáspártjai közötti testvéri jóviszony az utóbbi időszakban jelentős mértékben erő­södött. Ebben nagy szerepet játszott az a tény, hogy az ellenforradalmi tá­madás időszakában az egész magyar nép látta: a, csehszlovák elvtársak vezetők és egyszerű dolgozók egy- emberként mozdultak meg és siettek segítségére minden elképzelhető for mában a. bajbajutott magyar nép­nek. Pártunk és népünk mindezért hálás csehszlovák elvtársainknak és az egész csehszlovák dolgozó nép­nek. Mi azonos célokért küzdünk, közö­sek barátaink, s azonos ellenséggel állunk szemben. Küzdünk a szocia­lizmus eszméjét kompromittáló, kor­látolt dogmatikusok és a szocializ­mus ügyét eláruló revizionisták el­len, Harcolunk a burzsoá reakció, az imperialista agresszió és veszedel­mes, népcsaló nézeteik — a nacio­nalizmus és a sovinizmus ellen. Kö­zös a szomszédunk, legjobb, legdrá­gább közös barátunk, a Szovjetunió. Eszméink, céljaink és érdekeink azonossága felhőtlenné tette barát­ságunkat és semmi kétség, hogy az a jöpöben népeink javára mind erő­sebb és erősebb lesz. Felhasználom az alkalmat, hogy boldog új esztendőt és új sikereket kívánjak, a Rudé Právo útján - a testvén Csehszlovák Köztársaság né­peinek. Külön hálámat fejezem, ki Novotny és Siroky elvtársaknak, a párt- és állami funkcionáriusoknak, az egyszerű csehszlovák dolgozók­nak azért a baráti fogadtatásért, amelyben útjukon mindenütt része­sítették az elmúlt hónapokban Cseh­szlovákiában járt magyar küldöttsé­geket.-ooo­Kádár János elvtárs nyilatkozata a Szovjetszkaja Rosszija című lapban Moszkva (TASZSZ) A Szovjetszkaja Rosszija szerkesz­tősége azzal a kéréssel fordult Ká­dár Jánoshoz, hogy válaszoljon a szerkesztőség néhány kérdésére. A szerkesztőség első kérdése ez volt: Véleménye szerint mi jelle­mezte az 1957. évet? Kádár János erre a ‘ kérdésre a •következőiket válaszolta: »A nemzet­közi politikai életben 1957-et, néze­tem szerint az jellemezte, hogy az amerikai milliomosok vezette impe­rializmus még megtartotta agres­szív törekvéseit, és gonosz szándé­kait. A béke és a szocializmus erői viszont megnövekedtek, s megnőtt ezeknek az erőknek a tekintélye is.« A második kérdés így hangzott: Milyen reményekkel néz a magyar nép a jövőbe 1958-ban? Kádár János ezt válaszolta: »Meg vagyunk győződve róla, hogy 1958- ban a Magyar Népköztársaság még jobban megerősödik, hogy tovább haladjon a szocialista építés útján. Miként politikai eredményeink te­rületén tettük, most nagyobb erőt és figyelmet kell összpontosítanunk az ország gazdasági és kulturális prob­lémáinak megoldására. Bízunk ben­ne, hogy 1958 a béke további meg_ erősödésének esztendeje lesz.« (MTI)-ooo­Feszült a helyzet Venezuelában (AFP) Az AFP mexikói hírfonás­ból közli, hogy azok a maracay fel­kelők, akik szerda reggel a venezue­lai kormány ellen támadtak, felhí­vást intéztek a caracasi hatóságok­hoz. Ebben azzal fenyegetik a kor­mányt, hogy ha nem mond le, bom­bázni fogják a fővárost. Ezt a hírt egyébként a maracay rádió mondta be. A város a tőle kilencven kiloahéternyire délkeletre fekvő Valenciával együtt a felkelők kezén van. Az AFP caracasi híre szerint a fő­város rádiója sugározta a venezuelai belügyminisztérium közleményét, amely szerint a légelhárító erők le­lőtték a felkelőknek a Caracas fe­lett szerdán délelőtt keringő egyik repülőgépét. A rádió sugározta a hadügymi­nisztérium kommünikéjét is, amely­ben felhívja a főváros lakosságát, hogy a lehető legcsökkentebben vi­lágítsa ki a helyiségeket, figyelembe véve a légitámadások lehetőségét. (MTI)-ooo­A venezuelai köztársasági elnök rádióbeszéde A kairói értekezlet határozatai Kairó (Uj-Kína) Határozat a leszerelésről Az afrikai és ázsiai országok ér­tekezlete sajnálattal állapítja meg, hogy ismét kísérletet tesznek a fegy­verkezési verseny fokozottabb meg­gyorsítására, újabb atomkisérletek előkészítésére, atomháborús tá­maszpontok létesítésére Európában, Ázsiában, Afrikában és a világ töb­bi részében, valamint katonai töm­bök megerősítésére. A határozat kö­veteli az atomfegyverek gyártásá­nak, felhalmozásának és felhaszná­lásának teljes betiltását, valamint a leszerelést és a nagyhatalmak fegy­veres erőinek és fegyverzetének csökkentését. Felhívással fordulnak az ENSZ-hez, hozzon döntő intézke­déseket ebben a tekintetben. Végül az egész világ népeihez fordulnak a határozatok támogatásáért. Határozat Algériáról Az afrikai—ázsiai népek Kairóban tartott konferenciáján elítéli az Al­gériában folytatott gyarmati háborút és támogatja az algériai nép hősies küzdelmét. Követeli, hogy ismerjék el az algériai nép függetlenségét. Azonnal bocsássák szabadon a poli­tikai foglyokat. 1958 március 19-ét egész Afriká­ban és Ázsiában algériai szolidaritá­si napként kell megünnepelni, tün­tetések, tömeggyűlések, gyűjtések rendezésével, stb. Algéria szabadságáért küzdő bi­zottságok alakítását ajánlja és fel­hívja az összes ázsiai és afrikai né­pet, hogy mindenféleképpen támo­gassák az algériai népet. Határozat Palesztináról Izrael állama az imperializmus tá­maszpontja, mely fenyegeti a Közép- Kelet haladását és biztonságát. Az értekezlet elítéli agresszív politiká­ját, mely fenyegeti a világbékét, egyben megerősíti az arabok Pa­lesztinái jogait, rokonszenvét fejezi ki a palesztinai menekültek iránt, támogatja jogaikat és szülőföldjükre való visszatérésüket. Határozat a faji megkülönböztetésről Súlyos aggodalommal és mély saj­nálattal állapítja meg, hogy a világ sok országában — különösen Dél- Afrikában — az idegen uralom és imperializmus következtében a faji megkülönböztetés politikáját folytat­ják. Megelégedéssel állapítja meg a nemzetközi szervek és az ENSZ erő­feszítéseit, hogy utat és módot talál­janak a faji megkülönböztetés meg­szüntetésére és a kisebbségek érde­keinek biztosítására. A határozat a továbbiakban elítéli a faji megkülönböztetés politikájá­nak minden formáját, és ajánlják a világ minden kormányának, hogy minden országban, ahol faji megkü­lönböztetés folyik, tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy törüljenek el minden törvényt és rendszabályt, mely a faji megkülönböztetést, el­különítést, vagy apartheidet törvé­nyes erőre emeli, s minden tekintet­ben számolják fel a különbséget fekete és fehér ember jogai között. Határozat a nukleáris legyverek elleni közös akcióról Az afrikai—ázsiai népek értekez­lete fontos döntéseket hozott a nuk­leáris fegyverek betiltásáról. Az ér­tekezlet támogatását és egyetértését juttatja kifejezésre az atom- és hidrogénbombák ellen rendezendő IV. aiemzetközi értekezlettel, ame­lyet 1958 augusztusában tartanak. Támogatja azt a gondolatot, hogy 1958 során összehívják a népek világkonferenciáját a leszerelés és a békés egymásmellért élés ügyé­nek előmozdítására. A kairói értekezlet felhívása az ENSZ-hez Az afrikai-—ázsiai értekezlet, te­kintettel arra, hogy az afrikai és ázsiai országok nincsenek megfele­lően képviselve az Egyesült Nemze­tele különböző szerveiben és testüle­téiben, javasolja, hogy tegyenek megfelelő lépést ennek az arány­talanságnak a helyesbítésére. Az értekezlet kéri, hogy adják vissza az ENSZ-ben Kína törvényes jogos helyét. Semmiféle fontos nem­zetközi problémát, különösen, pedig távolkeleti kérdést, nem lehet ész­szerűen rendezne a Kínai Népköztár­saság tevékeny részvétele nélkül. Az értekezlet elismeri Mongólia törvényes jogát, hogy az ENSZ tagja lehessen és kéri azonnali felvételét. A kairói értekezlet üzenete a világ népeihez Az üzenet beszámol a végzett munkáról, majd kijelentik: A ban- dungi konferencián 1955. április 19-én elfogadott elveknek kell továbbra is a nemzetközi kapcsolatok alapjául szolgálnia. Újból kijelentjük, hogy feltétlenül támogatjuk a következő tíz elvet, melyeket népeink már az elmúlt évek során is támogattak: 1. Az alapvető emberi jogok tiszte- letbentartása, az ENSZ alapokmányá­ban kimondott célokkal és elvekkel összhangban; 2. Valamennyi nemzet szuvereni­tásának és területi sérthetetlenségé­nek tiszteletbentartása. 3. Valamennyi emberfajta és vala­mennyi — nagy, vagy kis — nemzet egyenlőségének elismerése. 4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás; 5. Minden egyes nemzet azon jogá­nak elismerése, hogy az ENSZ alap­okmányával összhangban egyénileg, vagy kollektiven védelmezze önma­gát, 6. a) Tartózkodás a kollektív szer-* vezetéknek bármely nagyhatalom külön érdekei számára való felhasz­nálásától. b) Minden hatalom tartóz-* kodjék attól, hogy nyomást gyako­roljon más országokra; 7. Bármely ország biztonsága, vagy politikai függetlensége elleni ag­resszív cselekedetek ós fenyegetések, valamint erő használatának elkerü­lése.­8. Minden nemzetközi vita békés eszközökkel — tárgyalással, vagy. közvetítéssel, döntőbíráskodással, vagy jogi eszközökkel, vagy a felek által választott, bármilyen más ‘bé­kés módszerrel — való rendezése az ENSZ alapokmányával összhangban; 9. A kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése. 10. A nemzetközi jog és a nemzet­közi kötelességek tiszteletben tar­tása.­Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy ha ezt a tíz eivet elfogadják, a jelenlegi nemzet­közi feszültség határozottan csök­kenni fog és eloszolhat a megsemmi­süléstől való halálos félelem, amely most milliók szívére nehezedik. Fel­hívjuk a világ népeit, . használjanak fel minden lehetséges eszközt a meg­egyezés és egyetértés területeinek megteremtésére, tudományos erőfe­szítéseiket és a nukleáris energia használatát békés célokra, az embe­riség szolgálatára, a virágzás és a népek között az egyenlőség alapján és az ENSZ alapokmánya szellemé­ben való teljes együttműködés cél­jaira fordítsák. Az üzenet ezekkel a szavakkal fe­jeződik be: — Az afrikai-ázsiai népek egysé­get kívánnak, hogy együttműködje­nek, hogy segítsék egymást, hogy küzdjenek az ázsiai-afrikai népek, valamint az egész emberiség jólé­téért. Lankadatlan erővel fogunk küzdeni a világ tartós békéjének megvalósításáért. A béke bizonyára győzni fog. Az emberiség reménnyel és biza­lommal tekinthet a jövőbe. Az afri­kai-ázsiai népek kairói szolidaritási értekezlete ezt az újévi üzenetet in­tézi az egész világhoz. (MTI) A Kairóban tartózkodó indiai küldöttség vezetőjének nyilatkozata Kairó (AFP) Az egyiptomi rádió közölte Nehru asszonynak, az indiai küldöttség ve­zetőjének nyilatkozatát, amelyben az értekezleten résztvevő küldöttségek nevében szólott. „Minden amerikai és ázsiai ország kötelessége folytatni a harcot a két kontinens népeinek teljes felszabadításáért — mondotta. — i\ politikai szabadság elképzelhe­tetlen gazdasági felszabadulás nél­kül —• folytatta. — Mindenki tudja, hogy a két kontinens milyen rendkí­vül gazdag nyersanyagban, melynek ésszerű kihasználása emelheti a la­kosság életszínvonalát és gazdag or­szágokat hozhat létre’. „Az értekezleten előterjesztett ja­vaslatokat mélyrehatóan kell tanul­mányozni, mert csak akkor lehetnek eredményesek, ha kormányaink én népeink egyesítik erőfeszítéseiket” — mondotta befejezésül Nehru asz- szony. (MTI) Felhívás a* atomfegyver-kísérletek betiltására

Next

/
Thumbnails
Contents