Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

Kedd, 1958. Január 1. ESZAKMAGYARORSZÄG 5 LEVELEK BORSODBÓL Az ifjúság és a jazz Vaa~e és ka van, mivel foglalkozik a MIK Miskolcon ? JOGGAL KÉRDEZHETIK EZT a Kazinczy-utca 12. számú ház lakói. S ha valaki érdeklődne, hogy miért? — csak úgy buzogna belő­lük a panasz. Sajnos ezek iránt legkevésbé a MIK érdeklődik, bár éppen ők lennének a leghivatottab- bak orvosolni. S hogy mik ezek a panaszok? Csak arról szeretnék beszélni, amely a? összes lakó szempontjából a legsérelmesebb. A kétemeletes bérháznak már lassan egy éve. hogy nincs házfelügyelője. A lakók már többször fordultak kéréssel a MJK-hez, hogy adjon házfelügyelőt, a kérést azonban mindig elutasítot­ták azzal, hogy nincs házfelügyelői lakás, nincs hová költöztetni a ház- felügyelőt. így a házfelügyelői teendők elvégzése a lakókra hárul. Ezzel azonban nem lehet végérvé­nyesen elintézni az ügyet. A HÁZBAN SOK AZ IDŐS LAKÖ, de így téli időszakban még a fiatalok számára is egyre terhe­sebbé válik a ház rendbentartása. különösen, ha nem is mindenki ——r­-----------------—OOO' h ajlandó vállalkozni erre a társa­dalmi munkára. Pedig tennivaló akad éppen elég. Az udvar köze­pén. hatalmas törmelék- és szemét­kupac éktelenkedik arra várva, hogy a MIK illetékes szervei egy­szer talán mégis észreveszik és el­szállíttatják. Nem ritka eset, hogy a lépcsőház nincs kivilágítva. Ilyen­kor ember legyen a talpán, aki minden baleset nélkül közlekedik. A házba kapuzárás után is bárki szabadon bejárhat, mert a kapu soha nines bezárva. Ez a tény, «azt hiszem a közrendészet szempontjá­ból sem közömbös. A tél is bekö­szöntött és most kíváncsiak -va­gyunk, hogy melyikünk fog fel­kelni hajnalban azért, hogy a havat vagy jogét letakar! tsa a járdáról. AZT HISZEM ELEGET ÍRTAM erről a problémáról. A ház lakói meg lennének elégedve, ha a fenti kérdésekre mielőbb feleletet adna a MIK. De nem szavakban, hanem tettekben. A ház lakói nevében: P. B Ne feledd a múltat! SOK EMBERREL TALÁLKO­ZOM NAPONTA. Figyelem mun­kájukat, tanulok tőlük. A hallot­takból — mint a párt tagja — le7 vonom a tanulságot, s a hasznosat magamévá teszem, amikor a hely­zet úgy kívánja, beszélgetés közben vitatkozom a párt politika járói, a munkások ügyes-bajos dolgairól, párhuzamot vonok a múlt és a je­len között. Gyakran azt tapasztalom, hegy ha a nép nyelvén beszélünk, ebből mindarrnyiuriikiiak haszna van. Ta­nulunk egymástól, s így lépést tar­tunk a fejlődéssel, könnyebbé válik az egymás mellett való élés. A vi­tás dolgokat tisztázzuk, növekszik a bizalom, s így a párconkívüliek a következő alkalommal is szívesen fordulnak a kommunistákhoz. SAJNOS, MÁS TAPASZTALA­TOKAT IS ‘SZERZEK ilyenkor. Például egyesek csak a jelent lát­ják, elfelejtik a múltat A napok­ban egy régi ismerősömmel talál­koztam. Gyárimutnikás, Ügy 50 év körüli' ember. Régen cseléd volt, bmdanigiakásban laktak. Ot gyer­mekét a legnagyobb nyomorban nevelte. Nem azért, hogy munka­kerülő ember volt, vagy megitta amit keresett, Iranern mert a Hor- thy-rendszerben ez volt a cselédek sorsa: hajnaltól késő estig dolgoz­tak az Táraságnak, a kuláknak a, földjén, s csak szűkösen tudtak megélni a kapott jövedelemből’. A mindennapi kenyér megkeresése nagy gond volt. A gyermek tovább­tanulásáról meg szó sem lehetett. A ruha és a lábbeli — ha meg is került — legtöbbször egymást vál­tották benne a gyerekek. Ez az ember csak a felszabadu- ’lás után kezdett rendes körülmé­nyek között élni. Tudja ezt ő maga is, de én is, mert ismertem akkor is. Lakást kaptak, két gyermeke felső iskolát végzett. A lány tanító­nő, a fia egyetemi hallgató volt az ellenforradalomig. És itt van, amire rá szeretnek mutatni. A fiú disszi­dált. Miért? Mert a szülei nem is­mertették vele a múltat, Vagyis, hogy hogyan éltek ők régen és mit kaptak 1945-től. Mindez feledésbe ment. DECEMBERBEN LEVELET ÍRT A FIÜ A SZÜLEINEK. Szeretne hazajönni, mert még mindig láger­N, öli ww w °8) o ni Miért köhög? Ejnye, kérem! Nincs cukorka a zsebében? — óh, azt könnyen pótolhatja, meg sem érzi a tárcája. Ott van egy bolt közelébe, térjen hát be »Borsmenthére««. Talán »Anizst« és »Malátát«, »Mézcukorkák«, „Negrók« várják. Kis fáradság s elszáll mérge, elmúlik a köhögése. Vegy eu gyógy cukorkát! ban van. Kilátástalan az élete, na­gyon megbánta, hogy ebi agyi a ha­záját. Ez a néhány mondat is soka t mond. Ne engedjük, hogy a dolgo­zók elfelejtsék a múltat. Aki nein ismeri az ellenséget, annak félre­vezető módszereit, az nem tud har­colni ellene. Ha fiataljaink jobban megismerik a múltat, meg tudják becsülni a jelent. Szilágyi látván Sajószentpéter Egy hivatali pártszervezet ünnepi taggyűlésén AZ ŰJ ESZTENDŐ első munkanapján újra ünnepeltek az abauj- szántói járási tanács hivatali pártszervezeté­nek kommunistái. Tizennégy harcos kommunista ülte körül a piros terítővei leta- Icart asztalt és* várta az ünnepi tagkönyvkiosztó taggyűlés kezdetét. Va­lamennyi becsületes, kötelességtudó, munká­ját szerető dolgozó. Egyiküknek sem volt rózsás a múlt. Gyűlö­lettel gondolnak vissza a jogtipró társadalmi rendszerre, mely nem vette emberszámba a kétkezi munkást, csak a robotot szánta nekik osztályrészül. Ezek a kommunisták az élet különböző terü­leteiről: üzemekből, az ekeszarv mellől kerül­tek jelenlegi beosztá­sukba. Be lelősséglel jó­sén és becsülettel .vég­zik munkájukat. A dol­gozó nép bizalma állí­totta öltét erre a hely­re. Érzik is a felelős­séget. Valamennyien tudják, hogy az ünnepi aktus, az új piros tag­sági könyv méginkább kötelezi öltét a jobb munkára, a- fokozot­tabb helytállásra. A TAGGYŰLÉS ne­vében Kiss Kornél elv­társ, a pártszervezet titkára mondott köszö­netét. A bizalom nap­ról napra, növekszik a párt és a kormány po­litikája- iránt. E biza­lom útján a járási ta­nács dolgozói napról napra erősítik a tö- megkapcsolatot a pár- tonkívüli dolgozókkal. A taggyűlés az ered­mények mellett Jeltárta a hibákat is. Őszintén megmutatta a hibák okait. Ezek megszünte­tésére hasznos javasla­tokat is adtak. Fehér­vári elvlárs például ja­vasolta, hogy legyenek Abaujszántón Össze­vont taggyűlések, ahol az üzemi, hivatali és területi pártszervezetek kicserélhetik tapaszta-1 tataikat, elsősorban a tömegkapcsolat további növelése érdekében. Sok szó esett a terme­lőszövetkezeti mozga­lomról. Baesák elvtárs elmondotta, hogy a. községi vezetők nem segítik eléggé a, helyi termelőszövetkezeteket, pedig ők sokkal többet tehetnének, mint a já­rás vezetői. mert ők helyileg jobban ismerik a. tsz gondjait, bajait, hiszen ott élnek közöt­tük. A taggyűlés munkája sikeres volt. Igaz, van még hiba a vezetőség munkájában, de ez is megszüntethető. A KOMMUNISTÁK ígéretet tettek, hogy továbbra is a szervezeti szabályzat szellemében dolgoznak, mert tud­ják, csak így érhetnek el további eredménye­ket. Szádeczky István Abaujszánló Zenebarátok köre alakult Miskolcon táncdal mögött is. A jazz helyes in­terpretációja és igazi élvezése te­hát nem a felületes zötykölődésben és majomutánzó ugrándozásbán me­rül ki, hanem a melódia szépsége, vagy érdekessége mögött rejlő gon­dolatok és érzelmek felszínre hozá­sában. A zeneköltés szükség. Épp olyan szükség, mint minden más művészi alkotókényszer. És a zeneköltö, az igazi, sohasem költ, »csak úgy« bele a levegőbe. Valamit ki akar fejezni szerzeményével. Ezt kell megtalál­nunk a jazzban is. Van akit egy sze­relmi érzés ihlet meg, a másikat egy déltengeri sziget színpompás népi melódiagazdagsága, van aki egysze­rűen csak a fiatal élet örömét akarja kifejezni és van olyan is, aki a me­lódián (vagy melódiátlanságon) hang- szerelésen és ritmusképzésen keresz­tül mélyebben le akar szállni a kor hangulatába, gondolat- és érzelem­világába. Így születnek a különböző irányzatok, mint példáid . a bla.zirt, érzelmeket tagadó úgynevezett »cool- jazz« (hideg jazz, jazz a jazz kedvé­ért, amely egy személytelen üres for­malizmusban éli ki életúntságát) s amely akarva, nem akarva — töké­letes kifejezője lett a gazdag körök már minden élvezetet kimerített ki- égeltségének. Ilyen hóbort volt a rock and roll-őrület is, amely ugyan­csak arra kellett, hogy felrázza tom­pultságából ezt a blazirt »ifjúságot« és friss vért fecskendezzen ellustult vérkeringésébe. De ez az állati pri­mitívséget ordító és hirdető hullául jött s eltűnt, mert csak egészségtelen kinövése e korszaknak. Néhány sizo- fréniás, vagy beteges hajlamú alak kiegyensúlyozatlan belső káoszának a »rock« pompás gyógyszer volt, de nem volt a kor igazi muzsikája, mert morbid volt, mert a kökorSzakba, a dzsungelbe húzott vissza. A mi fiataljainknak egészséges x zenére, friss, derűs jazzra van szüksége. Olyanra, amelyben meg­találja temperamentuma levezetését, de amelyben meg is tisztulhat, amely pozitív cselekvésre serkenti, amely­nek gondolati és érzelmi tartalma ez övét js gazdagítja. A rossz jazz épp olyan rágós és élvezhetetlen, mint a vén marhahús. Fejlesszük ízlésünket és szeressük, ápoljuk a jó és egész* séges jazzt. A jazz a miénk, s ko­runké, ne fogadjunk el akármit! SZEBENI GYŐZŐ Miskolcon a Hazafias Népfront-bi­zottság kezdeményezésére megala­kult a zenebarátok köre. A város ze­nebarátai, legjobb muzsikusai célul tűzték ki, hogy a dolgozókkal meg­szerettetik a komoly zenét. Ennek érdekében gazdag tervet dolgoztak ki. így például — többek között — a farsang alkalmával bált rendez­nek, amelyen a Kékduna keringő és ‘ más klasszikus zenére táncolnak majd a bálozók. A nyári hónapok­ban pedig a tapolcai tavon — társa­dalmi segítséggel — pontonszinpadot létesítenek és azon hangversenyez­nek a zenekarok.-ooo­A lottó 41. heti nyereménysorsolá­sán a Wartburg-autót a 2,173.319. szánni lottószelvény nyerte. A sze­rencsés • lottószelvény tulajdonosa Csák Gyula, az edelényi bányaüzem fiatal mérnöke. Csák Gyulának két. kisgyermeke van s Sajószentpét erről jár az edelényi bányaüzemben lévő munkahelyére. Az értékes nyere­ménnyel régi vágya teljesült s így a közeljövőben a többkilométeres utat már saját autóján teheti meg. VALAMI HAT-HÉT ÉVVEL ♦ EZELŐTT KEZDTEK HOZZÁ lel-. 4 kés zenekedvelők és zenebarátok, í hogy Miskolcon, az ország. második | városában jelentkező zeneigények ♦ kielégítésére, városunkhoz méltó ♦ filharmonikus zenekart teremtsenek. Hosszas vajúdás után 1956-ban, ♦ Mura Péter elvtárs, a ma már európai hírű karmester, a miskolci színház Jvolt zeneigazgatója szervezőmunkájával, a városi tanács erkölcsi és az | Országos Filharmónia anyagi támogatásával megszületett a miskolci fil­♦ harmonikus zenekar. Az 1956-os párhónapos, kitűnő szereplés után — az | ellenforradalom romboló ereje a zenekart sem.kerülte el — munkájában ♦ némi visszaesés következett. A vezető személyében beállott változások ♦ (Mura Péter jelenleg a varsói operában vendégszerepel; utódja, Lukács ♦Ervin szintén eltávozott Miskolcról) sem maradtak hatástalanok. 1957­♦ ben a zenekar — amely azóta a „Miskolci Liszt Ferenc Filharmóniku­♦ sok” nevet vette fel — új vezetőt kapott Rubányi Vilmos, az országosan J ismert, kiváló karmester személyében. Vezetése alatt a zenekar új erőre t kapott és bebizonyította, hogy méltó arra a bizalomra, amely Miskolc J zenekedvelő, komoly, művészi zenei produkciókat igénylő közönsége ré- X széről irányában megnyilvánul. A zenekar fejlődésének legutóbbi sza- X kaszát olyan sikeres koncertek nyomjelzik, mint. a Róna Frigyes vezé- X nyelte koncert,' vagy a Rubányi Vilmos vezényelte Beethovcn-est és X Kodály-est. ♦ A filharmonikusok az új esztendőben is művészi programmal vár­♦ ják a közönséget. Szorgalmasan készülnek, próbálnak és közben terve­♦ két szőnek. Ezekről a tervekről beszélgettünk a minap Rubányi Vilmos ♦ karnaggyal. X — Egész jövőbeni munkánk és terveink homlokterében egy törek­♦ vés áll: szeretnénk pótolni azt a veszteséget, amely a miskolci közönsé­♦ get az operától való megfosztással érte — mondja kérdésünkre. — En­♦ nek érdekében az eredetileg tervezett havi egy koncerten felül, legalább ♦ kéthavonként egy-egy operaestet szeretnénk tartani. \ — Mit hallhatunk a közeljövőben? — JANUÁR Í5-ÉN LESZ A LEGKÖZELEBBI KONCERTÜNK t Barbara Hesse-Bukowska lengyel zongoraművésznő felléptével. A kon­♦ cert műsorán Mozart Figaró-nyitánya, Grieg A-moll zongoraversenye és ♦ Schubert H-moll befejezetlen szimfóniája szerepel. Február első napjai­♦ ban kerül sor a Gersehwin-estre. A későbbiekben szeretnénk egy-egy ♦ koncertet áldozni Debussynak, mai, modern mestereknek és a magyar TERVEK, GONDOK a miskolci Liszt Ferenc filharmonikusoknál zenei élet nagy halhatatlanjának, Bartók Bélának. — A koncerteken találkozunk-e majd vendégművészekkel? — Feltétlenül! Szeretnénk meg­hívni — többek között — Fischer Anniét, a világhírű zongoraművésznőt és több külföldi zeneművészt, — És karmestereket? — Azokat is. Szeretnénk, ha meghívhatnánk Ferencsik Jánost és Lukács Miklóst, továbbá — a lehetőség szerint — külföldi karmestere­ket is ... Bár a külföldi zeneművészek felléptetésének egyelőre nehezen áthidalhatónak látszó technikai akadálya van: a helyiség hiánya. Az át­építés alatt lévő színházépület hiányában nincsen Miskolcon nagyszámú közönséget vonzó hangverseny tartására alkalmas terem. A vasgyári Mű­velődés Háza koncertre alkalmatlan; az egyébként is alkalmatlan, szín­pad nélküli moziterembe pedig nem hozhatja a Filharmónia a külföldi zeneművészeket.. Ez az egyik legnagyobb problémája a zenekarnak. A népkerti szabadtéri színpad használhatósága is a néhány szűk, nyári hó­napra korlátozódik, s akkor is a bizonytalan időjárástól függő. Felme­rült már a terv, illetve elképzelés is a zenekar tagjai között, hogy az or­szág egyik legszebb helyén, a Hámori-tó felső vége fölé kellene egy nsgybefogadóképességű szabadtéri színpadot építeni. Persze, ez egyelőre távoli tervezgetés, de lenne egy kérésünk, ami megvalósítható... — Éspedig? — EZÜTON IS SZERETNÉNK KÉRNI A VÁROSI TANÁCSOT, közelebbről pedig a művelődésügyi osztály helyettes vezetőjét, Varga Béla elvtársat, hogy ne tekintsék a zenekart mostohagyermeknek. Ne elégedjenek meg azzal, hogy a Filharmónia bizonyosfokú szubvenciója alapján itt él. működik a városban, jelentősen segíti a város kultúrál is életét — anélkül, hogy a városnak — tettekben is megnyilvánuló mó­don — édes gyermeke lenne. Tudomásom szerint Varga elvtárs a szín­ház operarészlegének további fenntartása mellett is lándzsát tört an­nakidején. Ezzel dokumentálta, hogy véleménye szerint Miskolcon Igény­lik a komoly zenét. Az opera hiányában ennek az igénynek a kielégítése a filharmonikusokra hárul. Törődjön Varga elvtárs a zenekarral többet, és az erkölcsi segítségen felül, anyagi támogatással is fogadja a város édes gyermekévé ezt a lelkes, jobb sorsra érdemes zenekart. :js íme, tolmácsoltuk a kérést. Hisszük, hogy a városi tanácsnál meg­hallgatásra talál. fbm) Fekete Péter t és a közvélemény ( A MISKOLCI NEMZETI SZIN-Í HÁZ az elmúlt években nagy nép- f szerűségre tett szert vidéken. A (' különböző fővárosi együttesek és a é Filharmónia ízléstromboló rendez-1 vényei inkább a nagyközönség é ellenszenvét váltották ki, ugyanak- f kor pedig a miskolci művészeit r egyöntetű elismerést érdemeinek, t Abaujszántón és a járásban is sze- f rétik a miskolci színház művészeit, r Zsúfolt nézőtér és lelkes taps jutái- f mázzá értékes játékukat. Nagy ér-f demük van abban is, hogy segítői-f ták fejleszteni a közönség jó ízlését, f és műértő bírálatát. Ha egy szín- f házi kritikus megállna a közönség J között egy-egy előadás keretében, J nagyon sok értékes véleményt hal- J lana. - \ Az utóbbi időben sok szó esik * a vidéki közönség körében a Mis- J kolci Nemzeti Színház műsorpoldti- J kajáról, a »Cirkuszhercegnő«, aj »Fekete Pétéi-«, és a többi hasonló \ darabokról. Egyre sűrűbben szere- j pelnek a műsoron. Szükséges ez, \ csak nem mindig. Ez a műscrpoli-j tika nagy hatással van az öntevé-J kény színjátszó mozgalomra is, roi-j vei a »városiak« idegenkednek a \ mai témájú daraboktól, így a rossz - példa hatására a vidéki színjátszók f olyan darabok után vágyódnak, f amelyek meghaladják képességüket és erejüket. A »Fekete Péter« elő-a adása nem ragadta el Abaujszánló jj és Gönc közönségét. Az előadási után csalódottan tértek haza, töb-.J bet vártak. A A JÓ ELŐADÁSOKAT még) mindig emlegetik. A »Pettyes«-!, J »Cseresznyevirág«-ot, »János vi- 4 téz«-t és az ehhez hasonló daruba-i kát. Igen, ilyen előadásokat kérünk i a jövőben is, s azt ne, hogy legyen é különbség a városi és a falusi elő- 4 adások között. Sz. I.é oo-------------------------- 4 j\j apjainkban a modem zenének 1 L" ezt a formáját fiataljaink [nagyon szeretik. Nem árt, ha szó­lunk róla néhány szót. 1 A jazz nem véletlenül keletkezett 's nem is véletlenül éppen ott, ahol [született és akkor, amikor első üte­mei napvilágot láttak. Mert a jazz [ennek a gépesített és rohanó ritmusú korszaknak, napjaink zaklatottságá­nak és egy-egy rohanásközti meg­állás szépségeinek kifejezője. Ezért éppen a mai időkben kellett létre­jönnie, mert a jazzban jutott kifeje­lzésre ez a kor minden megnyüvá- ■nulásával, fejlődése egész történeté­ivel. s Azért a jazz nem tévesztendő és Ikeverendő össze 'a táncmuzsikával. > Mert a jazz nem csak az! Igaz, zene )és tánc nehezen választhc.tó el egy- \mástól, hiszen minden zene táncüte- ) v.ieket is tartalmaz, illetve nincs I olyan zene, amelyre nem lehetne ^kifejező táncot kreálni. A legnagyobb izeneköltők: Beethoven, Bach, Csaj- | kovszkij, Strauss, Mozart és a töb- )biek mind-mind táncütemű zenét is | írtak, táncdalok témáiból szőtték } halhatatlan muzsikájukat. És vala- \mennyien koruk hangján szólaltak }meg a zenében. A jazz lényege nem ímerül ki a kimondottan táncra írott )dallamokban. Több annál. Mint mon- í dói tam, egy egész kor •kifejezője. t Ilyennek fogta fel a jazzt George 1 Gershwin is, aki halhatatlan, pom- , pás zeneműveket írt jazznlilmban |és ha jól megvizsgáljuk a modern, rpolgári szirhfónikus zenét, sokszor a ) szerző tudatos szándéka nélkül is >fellelhetők benne a jazzritmus kép­zésének nyomai, a hangszerelés bi- fzarrsága, sőt nem egyszer, a jazz- £ hangszerek felhasználású világosan )azt mutatja,, hogy a jazz ott van e t kor levegőjében. | Ha így fogjuk fel a jazzt (és véle- menyem szerint másként marxista £ gondolkodású ember nem is foghat ia \fel), akkor sok minden leegyszerü- vsödik és a jazzt — mint korunk mu- {zsikáját — megszeretjük és köny• vnyebben meg is értjük. é A jazz nemcsak a fiatalság szi- í lujságának egyik levezetője, é(talán a legkevésbé az!) nem üres éütemfonnák egyvelege, amely csal: }a. vérmérséklet céljait szolgálja — e ézene mögött gondolatok és érzések is C vannak. Még a látszólag legüresebb Borsod megyei báayapiérnők nyerte a ^W^artburg-autót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents