Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

ÉSZAKMAG YARORSZÄG Vasárnap, 1958. január 5. L FUP>@S Fiy w&ßhm/Aw A napköziotthonban 'Xz általános iskolában A középiskolában pp£í57tott korában — Tadod kérlek, csak azért öntök a poharába, vizet, mert ő az osztályvezetőm és kevés prémiumot adott. OcrtáJvve?*»^ — ixendor elvtársi Nézze a Kropacselcet, a főosz­tályvezetőnket, rossz helyen ment át, fizettessen vele 10 forintot. Megérdemli, mert nagy fúrás. HETI fii m jegyzete k F áj dalom nélkül Francia filmdráma egválioztathatatlan-e, hogy az anya kínok között, szörnyű fájdalmakkal szülje meg gyermekét, vagy van-e mád a fájdalomnélküli szülésre? Laurent doktor, a Párizs­ból a kis Saint Martin faluba került orvos be akarja bizonyítani, hogy le­het szülni fájdalom. nélkül is. Taní­tása szinte felforgató tettnek tűnik a maradi környezetben. Ténykedését ellenszenvesen fogadják, gáncsolni igyekeznek, öröktől való, megboly- gathatatlan törvénynek tartják a szü­lési fájdalmakat, és „az orvosi etika megsértése miatt” hajszát indítanak ellene. Csak egy fiatal, lenézett, anyai örömök előtt álló leány, Fran- cine bízik benne. A doktor őt tanít- gatja a helyes életmódra, és a fájda­lommentes szüléshez elengedhetet­len helyes légzésre. A falu fiatal, a szülési fájdalmaktól félő asszonyai Francine példáján keresztül lassan megbarátkoznak a fájdalomnélküli szülés gondolatával, néhány férfi is a doktor pártjára áll, sőt egy közeli üzembe is meghívják előadásra, ami­kor a falu maradi vezetői is megle­lik a maguk pártfogóit a közeli kór­ház féltékeny orvosaiban, majd a kerületi orvosi tanácsban, amely m.aga elé idézi „az orvosi etika sza­bályait sértő” Laurent. Éppen erre az időre esik Francine szülésének esedékessége. A lány az orvosi ta­nácshoz utazik és ott szüli meg Lau­rent útmutatásai alapján gyermekét — fájdalommentesen, hogy jótevője igazát saját példájával bizonyítsa, ■ igazolja annak a tételnek a helyessé­gét, amely szerint a. jobbat, könnyeb­bet, haladottabbat kereső úton nem szabad a maradi megszokotthoz ra­gaszkodni még olyan esetben sem, mint a szülés: és ha a szeretet és tu­domány találkozik, hihetetlen erőre és cselekedetekre képes. A film írója és egyben rendezője, Jean-PaulHe Chanois, ezt a mélysé­gesen emberi mondanivalót, a tudo­mányos haladás, az emberség, a meg­értés és szeretet dícséretét magával- ragadó, lebilincselő filmtörténetté formálta. Bár a cselekmény sodrása nem egyenletes, a film első felében kissé vontatottnak hat, ez megbo­csátható az alkotóinak azért a mű­vészi élményért, amelyet a film össz­képe nyújtott. A két főszerepben Jean Gabint ^. és Nicole Cour celt látjuk. Jean Gabin rendkívül egyszerű, de annál művészibb eszközökkel for­málja meg a mélységesen humanis­ta, igazát nem hagyó Laurent dok­tort. Nicole Cour cel művészi erővel alakította az egyszerű, de az új iránt fogékony tanyasi leányanyát. A film többi szereplői is a főszereplőkhöz és a filmtörténethez méltó művészi alakítást nyújtottak. Ha. hibát keresnénk, felróhatnánk a szülési jelenet naturalista premier- plan jail, valamint még egy-lzét apró hibát. Ezek azonban a film egészé* ben, a többi részjelenet szépségei kö­zött, olyan elenyésző hányadot tesz- nek ki, amely a film egészéről alko* tandó képet nem befolyásolhatja károsan. Ez a film, illetve a. filmben ábra* zolt cselekmény is erősíti azt a hi* tünket, hogy bátran kell az új, a he­lyes útra lépni még akkor is, ha ez a lépés a maradi felfogásba, a meg- szokottság korlátaiba, vagy akár az ősi begyökerezettségbe ütközik. A haladó, az emberibb lépés mindig diadalmaskodik. — Ezeket a gondo­latokat fejezi ki művészi formában ez a minden részletében maradandó művészi élményt nyújtó francia filmalkotás. -ooo--------------------­T anár úr kérem, a Sztrapacska azért nem tudja a leckét, mert tegnap este a tanár úr leányával, Kati­val randevúzott. Az érettségi után És főosztályvezető lett — írja Mancika: Igazgatónk még mindig lelkes híve a személyi kultusznak, s emellett folyton folyvást fúrja feletteseit. Igazgatói működése után — Bácsi kérem, köszörülje ki a jurán cat, mert meg­fúrtak. Összeállította: PASZTORY ALAJOS Rajzolta: LONGAUER IMRE ZSENIÁLIS HIRDETÉS Az egyik némert hirdetőügynökség több bajor újságban és folyóiratban a következő hirdetést tette közzé: »Hitlernek azért volt annyi híve, mert Göbbels népszerűsítette. Mi önt népszerűsítjük.« NE KEVERJÜK ÖSSZE... — Igazgató úr kére^m, legyen szí­ves még egy hét szabadságot adni. Meg akarok nősülni. — De hiszen most fejezte be négy­heti szabadságát. Miért nem hasz­nálta ki? — Csak nem gondolja, hogy elron­tom a szabadságomat! AZ ÍRÓ ELÁRULTA MAGÁT — Firenzében megvettem a köny­vét. ~ Úgy, tehát ön volt az! A TUDOMÁNY ÉS A FEJLŐDÉS Antonio életében először van Mi­lánóban és életében először lát liftet. Csodálkozva bámulja, közben látja, bogy egy idősebb hölgy beszáll és eltűnik. 'Néhány perc múlva a lift ajtaja kinyílik és egy fiatal, szőke hölgy száll ki belőle. — Milyen kár — kiált fel Antonio —. hogy nem hoztam magammal a feleségem! füunoc MELYIK HOSSZABB A KETTŐ KÖZÜL?. Js A bálüfnorei * * pszichoanalitikus kongresszuson. az egyik orvos azt állította, hogy betegeinek csak 20 százaléka tulajdonítja baját házas­sági viszályoknak, ezzel szemben pacienseinek 35 százaléka panaszol­ja, hogy kedvenc állata (kutyája, macskája vagy papagája) nem érti meg. • BERNARD SHAW kezdő korában egy londoni újság zenekritikusa volt és ezt az alkalmat arra használta fel, hogy a zeneszerzőket, énekesnő­ket és művészeket maró gúnnyal il­lesse. Amikor mint zenekritikus be­fejezte működését, a következő köz­leménye jelent meg a lapban: „Mi­után négy éven át mint kényszer­vendég kényszermunkát végeztem a különböző koncerttermekben és ope­raházakban, úgy gondolom, rám fér már egy kis pihenés. Most néhány heti fogkezelésre elvonulok?\ ANTON BRUCKNERT, a híres ze­neszerzőt barátai megkérdezték a törzsasztalnál, mi a kedvenc olvas­mánya. Bruckner nem szerette az ilyenfajta kérdéseket. Dühösen ráné­zett a kérdezőre, s foga közt mor­molta: „Az étlapok!” e AZ EGYIK NAGY newyorki szál­loda igazgatója bejárta épületét és az egyik folyosón egy szomorúan guggoló cipőtisztítót veit észre. Az igazgató barátságosan megveregette a vállát: „Fel a fejjel barátom, én is így kezdtem valamikor és ma az enyém ez a szálloda! Ez Amerika!” A cipőtisztító még jobban elkomo- rodott: „Látja kérem, én hoteligaz­gatóként kezdtem — s most cipő- tisztító vagyok! Ez Amerika!” INDIAI HUMOR A papa elvitte a fiát a fogorvos­hoz. — öí -rúpiát leérek, uram — szólt az orvos, miután kihúzta a fiú fogát. — Öt rúpiát! — csodálkozott az apa. — Nekem azt mondták, hogy Ön minden betegtől égy rúpiái kér. — Ez igaz — bólintott az orvos. — Amikor azonban kihúztam a fia fo­gát, a gyerek olyan borzalmasan üvöltött, hogy az előszobában vára­kozó négy beteg kereket oldott.: A mi igazgatónk Román filmszatíra ILI ai témához nyúl a román film- gyártás legújabb alkotása. A bürokráciát, a feleslegesen felduz­zasztolt irodai apparátust, de első­sorban az önmaga nagyságába bele­szédült vállalati igazgatót állítja pellengérre és teszi nevetségessé. A filmszatírában — talán túlzot­tan is összesürítve — felvonul az ön­tett igazgató, a fejbólogató és frázi­sokat szajkózó üb. elnök, a szervilis hivatalnok, a cinikus volt vezető, a pimasz sofőr, a. gerinces stencilező és sorban mindenféle figura, amilyen csak fellelhető egy nagyobb intéz­mény irodáiban. A kissé elkoptatott cselekményből az ügyeskezű Geor- gescu rendező gyorsanpergő filmtör­ténetet alkotott, a helyzetkomiku­mok alapos kihasználásával, a for­dulatok kiélezésével élő, maró sza­tírává. változtatta. Nagy segítségére voltak az egyes figurákat megformá­ló színművészek, akik kiváló karika­--------------------------opo­t úra-alakításaikkal olyanná tették a szatírát, hogy az valóban a húsába mar mindazoknak, akiket a film mondanivalója illet. A film eszmei mondanivalója a forgatókönyvírótól alaposabb, művé* szibb munkát várt volna, filmsze­rűbb szöveget, amelynek életrekelté* sében a cselekményt a szereplőkkel végig meg lehet játszatni, és nem­csak elbeszéltetni velük több eset* ben, sőt, egy állandó, láthatatlan mesélő hangjának útján tájékoztat- ni a közönséget a történtekről, és a végső konklúzió levonását is arra bízni. (Ezen a hibán a. rendező —* minden művészi ügyessége ellenére — íiem tudott változtatni.) Az életből vett témának humoros, szatirikus ábrázolása, nemkülönben a fűmhez remekül illő kísérőzene kedves, kacagtató, de nem maradan­dó élményt nyújt. (bm) TUDJA-E, HOGY... ; ; hogy testünk 200,000.000,000.000 — vagyis kétszázbillió sejtből áll? Ha ebből minden másodpercben egy- egy sejtet vesztenénk el, több mint hatmillió évig tartana, míg az utolsó sejtig érnénk. ... hogy ezeknek a sejteknek több mint egy tizede, vagyis 22 billió sejt vérünket alkotja? Ezek a sejtek any­agira parányiak, hogy 150 egymás mellett sem tesz ki egy millimétert. Ha valamennyit egymás mellé rak­nánk, 120.000 kilométer hosszú sejt- láncot kapnánk, amely majdnem há­romszor érné körül a Földet az egyenlítőnél. Ha négyzetesen raknánk egymás mellé a sejteket, 3840 négy­zetméter nagyságú felületet alkotná­nak, ami majdnem akkora, mint egy rendes futballpálya. ... hogy szívünk másodpercenkint egytized liter vért »szivattyúz« fel, , --------------------------ooo A LUSTASÁG DICSÉRETE Az »Amerikai Halogatók Klubja", amelynek tagjai rendszerint soha sem teszik meg aznap azt, amit más­napra halaszthatnak, a napokban Philadelphiában megválasztotta »1956. évi szépségkirálynőjét". A vá­lasztott szépséget, aki 17 éves. Beta Swinand-nek hívják. Az eredményt a választást követő harmadnap hir­dették ki. A VESZÉLYES »KANYAR« •Marion Brando, amikor kilépett úszómedencéjéből, borzalommal álla­pította meg, hogy haja megzöldült. Ok: a medencébe fertőtlenítés céljá­ból túl sok klórt öntöttek és a mű­vész »mesterséges« szőkesége tönk­rement* egy percben hat litert és egy óra alatt egy 400 literes hordói tudna »teleszivattyúzni«? — A szív napi teljesítménye 10.000 liter. Ha valaki 70 évig él, szívének 250 millió liter vért kell »felszivattyúznia". ... hogy a kínai nyelvet beszélik a legtöbben a világon? Ma több mint 450 millió ember beszél kínaiul. ... hogy egy embernek, aki per* cenkint kétszáz számot tud kimen* dani, pontosan 10.000 évig kellene számolnia, amíg eljut egy billióig? ... hogy a Dunában 68 különféle fajta hal él? ... hogy a keresztespóknak kék vére van? .. .hogy a rózsa egyike a legrégibb dísznövényeknek? Már egy hétezer esztendős érmén is látható egy rózsa rajza. HANGSZÓRÓS TELEFON Egy svéd híradástechnikai gyárban elkészült a hangszórós telefon proto­típusa. A készülék bármely telefon- hálózatba bekapcsolható és a beszélő hangja fül-hallgató nélkül is érthe­tően hallható. Amennyiben a telefo­náló úgy kívánja, átkapcsolhatja a készüléket fülhallgatóra. * A CSECSEMŐK NEM ÉREZNEK KELLEMETLEN SZAGOT Stein tanár, a pennsylvaniai egye­tem neves tudósa kétszáz csecsemőn végzett hosszabb kutatásai alapján megállapította, hogy a négy éven aluli csöppségek nem ereznek kelle­metlen szagot. A kisgyermekek cink negyedik életévük után kezdik meg» különböztetni a szagokat^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents