Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Világ proletárjai egye&üljetek! r fwmgMKjm A MAGYAR SZOCIALISTA MINKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA '' ÍRA XIV. évfolyam 26 szám Ára 50 fillér Számvetés a borsodi bányászok múlt évi munkájáról Emberekről van szó Rátkai tapasztalatok 1958 január 31. péntek Egymillió forintot takarítanak meg a DIMAVAG MSZ-fiataljai V __________________________________________J T eljesítse exportkötelezettségét a gépipar! U azánk alapvető nyersanyagok- ban viszonylag szegény, ezért az ipari termeléshez és az ipar fej­lesztéséhez a nyersanyagok és fél­kész gyártmányok egy részét kül­földről kell beszereznünk. Az im­portot mezőgazdasági terményekkel és gépipari termékekkel fedezzük. Érthető tehát, hogy az 1958-as esz­tendőben a gépipari export jelentő­sége tovább nőtt. Megyénk gépipari üzemeiben ezévben 10 százalékkal magasabb exporttervet kell teljesíte­niük a fizikai és műszaki dolgozók­nak. E feladatnak azonban csak ak­kor tudnák eleget tenni, ha megfele­lő alapossággal készülnek fel tervük teljesítésére. Az exporttervek teljesítésének egyik fontos feltétele: a rendelése­ket, a valóságos külkereskedelmi igényeket egyeztessék a havi, illetve a negyedévi termelési tervvel. Me­gyénkben is ma még a tervezés egyik fogyatékossága, hogy egyes vállalatok export termelési tervének teljesítése még nem jelent valóságos exportot. Előfordul például, hogy a határidőre elkészített export-termék a raktárba vándorol, s csak hónapok elteltével kerül a világpiacon érté­kesítésre. Kívánatos volna, ha a Kül­kereskedelmi Minisztérium egy rész­letes cikklistát bocsátana a vállala­tok rendelkezésére a sürgősen le­gyártandó és a későbben is elkészí­tendő termékekről. Ez, véleményünk szerint, kettős1 ha­szonnal járna: egyrészt bővülne a termelési kapacitás, a sürgős export- termékek javára, másrészt a mosta­ni szűkös anyag- és energiahelyzet­ben a meglévő kevés anyagot is olyan iparcikkek termelésére fordít­hatnánk, amelyek a legkeresetteb­bek.a világpiacon'. Az exporttervek teljesítésének már. sik igen fontos feltétele: az anyag- ék alkatrészek jó minőségben és idő­ben való biztosítása. Különösen nagy nehézséget okoz például a DIMÁ- VAG Gépgyárban a nyersanyag-el­látó vállalatok által szállított anyag­féleségeknél fennálló selejtszázalék. A vasúti kerékpárüzemben még mindig előfordul, hogy az egyes gyártmányok anyagselejtje megha­ladja az 50—80 százalékot is. A gyárban még csak az év ele- jén tartanak, s máris több olyan akadály jelentkezik munká­jukban, amelyek az export-termékek határidőre való elkészítését, illetve kiszállítását veszélyeztetik. A hazai viszonylatban gyártandó motorokat, vezérlő berendezéseket s egyéb elek­tromos alkatrészeket nem tudják a kívánt mennyiségben biztosítani. Néha például egy-egy nyomógomb, vagy végállás kapcsoló is bosszantó nehézségeket jelent az átadásnál. Hasonló problémákkal küzdenek több más ipari vállalatnál is, s ez arra enged következtetni, hogy a vállalatoknál a kooperációs együtt­működéssel baj van. Helyes volna, ha felülvizsgálnák kapcsolataikat, szerződéseket kötnének a jobb mi­nőségű és a határidőre elkészítendő munkákra. Minden bizonnyal ez csak a mijnka további javítását se­gítené elq. Az ezévi gépipari export függ at­tól is, hogy a műszaki fejlesztésben erre az évre előírt feladatokat ho­gyan teljesítik megyénk gépipari üzemei. Mit tesznek például a gyárt­mányok fejlesztéséért, új konstruk­ciók alkalmazásáért, az újító-moz­galomért, a műszaki intézkedési ter­vek végrehajtásáért? A párt-, a szakszervezet és a KISZ-szervezet vezetői helyesen tennék, ha munká­jukban erre is nagyobb gondot for­dítanának. Csak örömmel üdvözöl­hetjük az alakuló KISZ exportbrigá- dokat. De megvizsgálták-e ugyanak­kor a KISZ-szervezetek, hogy a bri­gádok működéséhez szükséges mun­kafeltételek biztosítva vannak-e? Tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy a brigádok anyaggal, szerszám­mal el legyenek látva, s hogy meg­kapják a műszaki vezetőktől azt a támogatást, amely felelősségteljes munkájukhoz szükséges? Minden bi­zonnyal, ha alapos elemzés alá ve­szik munkájukat, észre fogják ven­ni: Nem elég csak a brigádok létre­hozása, hanem a munkafeltételek biztosítása is szükséges az export­tervek teljesítéséhez. A külkereskedelem és az ipar között igen sokat javult a kap­csolat. Az ipar ma már sokkal in­kább figyelembe veszi a külkereske­delem igényeit és ennek megfelelő­en igyekszik minél több és jobb fel­tételek mellett eladható termékéket készíteni. Például a December 4 Drótművek kollektívája az elmúlt évben ugyancsak példamutató mun­kát végzett. Az exportra készülő acél-aluminium kábelt — szerényte­lenség nélkül mondhatjuk — világ- viszonylatban is nagy érdeklődés kí­séri. Elég’ csupán néhány megrende­lő állam nevét felsorolni: Argentina, Törökország, Jugoszlávia, Románia stb. Ezévre éppen munkájuk sikere eredményeként nagymértékű export­terv emelést kapott a - gyár. A Kínai Népköztársaság részére készülő csőgyár berendezéseinek nagy részét a DIMÁVAG dolgozói készítik el. A több tízmillió forintos rendelésnek 1958—60-ig, tehát há­rom év alatt kell eleget tenni. Jól­lehet — a tervek szerint — a cső­gyár berendezéseinek készítését az év második felére ütemezték, a gyár­tást, illetve műszaki előkészítését már — igen helyesen —: megkezd­ték. ^ A csőgyár berendezéseinek gyártására külön üzemet rendeznek be. A nagyegyedi gépgyártó egység­ből több műhelyt máshová helyeztek át, s így a szerelde területét mint­egy 1500 négyzetméterrel növelték. A műszaki osztályon már serényen folyik a munka: egyes munkadara­bok technológiáinak előírása, az anyagok rendelése. A tervdokumen­táció, valamint a gyártási technoló­giák papíranyaga már most több mázsára rúg. (Aj egyénk ipari üzemei: DIMÁ­* VÁG Gépgyár, December 4 Drőtművék, Börsodvidéki Gépgyár, Nehézszerszámgépgyár, s más vál­lalatok termékei a világpiacon nagy sikert arattak. S ez nagyrészt a kül­kereskedelem és az ipar közötti he­lyes, jó- viszonyra mutat- rá. E kap­csolat azonban jobb is lehetne, ha a kooperációs vállalatok munkáját je­lentősen megjavítanák. Olcsó és jó minőségű exportgépekre van szük­ség! Ennek feltételét pedig csak kö­zös munkával lehet biztosítani. A párt-, a szakszervezet és a KISZ- szervezetek minden erejükkel segít­sék elő az export-tervek teljesítését. Segítő, irányító és ellenőrző munká­jukkal tegyék lehetővé a megyénk ipari üzemei előtt álló feladatok megvalósítását: — Olcsó és jóminő­ségű gépipari exportot a világpiac­ra!. .. Csütörtökön délelőtt Budapestre érkezett Richard Dvorak csehszlovák külkereskedelmi miniszter a ma­Nem engedjük, hogy lopják, pazarolják a nép vagyonát! A Magyar Szocialista Míiúáspárl Központi Bizottsága levőiden iidvözilte a diósgyőri nig/alvasztőmli dolgozóit A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudomást szerzett a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyárrészlegé­nek példás kezdeményezéséről, amely a társadalmi tulajdon fokozott védelmét tűzi célul. A párt Központi Bizottsága levelet intézett a gyár pártbizottságához, valamint a megyei pártbizottsághoz és a szakszer­vezetek megyei elnökségéhez is, amelyben köszönetét fejezi ki a nagy- jelentőségű kezdeményezés támogatásáért. A diósgyőri nagyolvasztómű kollektívájához írott levél így hangzik: Kedves Elvtársak! Az MSZMP Központi Bizottság párt- és tömeg­szervezetek osztálya nevében forró üdvözletünket küldjük abból az al­kalomból, hogy felismerve a nagyolvasztó gyárrészleg kezdeményezésé­nek jelentőségét, melynek során a népvagyon védelméért szálltak síkra, felkarolták, s az egész gyárban elterjesztették, felhívással fordul­tak az ország üzemeihez, hogy kövessék a jó példát. Ez a kezdeményezés kifejezésre juttatja, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek kommunistái, dolgozói kemény harcot folytatnak a párt politiká­jának megvalósításáért. Jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy saját erőnkből nagyobb eredményeket érjünk el a szocializmus építésében, egyben végleg felszámoljuk az ellenforradalom okozta gazdasági, politi­kai és erkölcsi károkat. ................. , _ . Közöljük az elvtársakkal, hogy kezdeményezesuk clierjeszteserc fel­hívtuk a pártbizottságok figyelmét az egész országban. Kérjük, hogy a gyár egész kollektívájának adják át kommunista üd­vözletünket, kívánjuk, hogy a kezdeményezés végrehajtásában eredményeket érjenek el egész hazánk javára. Csatlakozások a diósgyőriek felhívásához A többszörös üzemi tolvajokat eltávolítják az üzemből A Carkaslyuki bányaüzem dolgo­zói január 24-i levelükben hang­súlyozzák, egyetértenek . a, nagy- jelentőségű felhívással, s ők is csat­lakoznak. Majd egy 12 pontból álló határozatot fogadtaik el, amelyben pontosan meghatározták, mit tesz­nek a társadalmi tulajdon megvé­dése érdekében. A határozat lerög­zíti, hogy harcot indítanak minden­1958-ban 3 százalékkal csökkentik az önköltséget nagy féle pazarlás ellen. Biztosítják, az élövájási és fejtési munkahelyek megfelelő faellátását. Nem hagynak a föld gyomrában semmiféle hasz­nálható anyagot. A társadalmi tu­lajdon megvédése érdekében a mi­nimumra csökkentik a reklamálá­sokat. Az üzemi műhelyben meg­szüntetik a fuser-munkákat és a többszörös üzemi tolvajokat eltávo­lítják az üzemből; A sátoraljaújhelyi építőipari szö­vetkezethez is eljutott a Lenin Ko­hászati Művek dolgozóinak felhí­vása. A szövetkezet minden dolgo­zója csatlakozik a diósgyőriek fel­hívásához. Leírják, hogy értékes munkát fejtettek ki 1956 októberé­ben a társadalmi tulajdon védelme érdekében, amikor megvédtek szö­vetkezetük vagyonát. Hangsúlyoz­zák, hogy a társadalmi tulajdon vé­delme anyagiakban is megmutatko­zott náluk. 1957-ben 58.000 forintot osztottak szét nyereségrészesedés címén. Majd arról számolnak be, hogy mit kívánnak tenni 1958-ban. Az önköltséget pl. 3 százalékkal csökkentik. Kizárják a munkarersenyből a népvagyon herdálóit A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói termelési ' tanácskozáséra vitatták meg a Lenin Kohászati Művek felhívását, majd a jelenlévő elvtársak egyöntetű javaslatára be­jelentették csatlakozásukat a moz­galomhoz. Egyben egy 5 pontból álló határozatot fogadtak el, amely­ben rögzítették: mit kívánnak tenni a nép vagyonának megvédése érde­kében. Elhatározták, hogy hattagú önköltségcsökkentő brigádot szer­veznek, amely a vállalat minden üzemrészében a dolgozókkal kar­öltve feltárja a meglévő hiányos­ságokat. Hangsúlyozza a határozat, hogy a legmesszebbmenőkig ellen­őrizni kívánják az anyagC’k és al­katrészek kivételezését és felhasz­nálását. A társadalmi tulajdon hűt­len kezelőit és pazarlóit, a vállalat hangoshíradóján és faliújságán hozzák nyilvánosságra. A rájuk bízott árut kíméletesen kezelik A miskolci személypályaudvar dolgozói is levélben jelentették be csatlakozásukat. Levelükben azt írják, hogy a közlekedési rendőrség­gel karöltve kívánnak lecsapni a társadalmi tulajdon dézsmálóiru, fosztogatóira. A rájuk bízott árukat kíméletesen kezelik, mert ezen a területen bizony elég sok panaszt kapnak munkájukkal kapcsolatban. Levelük végén azt írják: kímélet­lenül elbánunk a nép vagyonát sér­tőkkel szemben, s ezzel a harcunk­kal a dolgozók és családtagjaik jó­létét kívánjuk fokozni* Az üzemi tanács legítségére támaszkodnak A Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat dolgozód röpgy ülésen vették tudomásul a diósgyőriek mozgal­mát. Elhatározták, hogy csatlakoz­nak hozzá. Hangsúlyozták a röp- gyűlésen megjelent dolgozók, hogy. a munkafegyelem teljes megszilár­dításával, valamint a minőségi ter­melés megjavításával kívánnak résztvenni e nagyifontosságú moz­galomban.. A társadalmi tulajdon megvédése érdekében indított mun­kájukban támaszkodni kívánnak az üzemi tanácsokra is. Rövidesen aláírják a magyar—csehszlovák hosszúlejáratú szerződést gyár—csehszlovák hosszúlejáratú megállapodás még nyitott kérdései­nek megtárgyalására és lezárására. (MTI)-ooo­White, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője, nyilatkozott Hrus­csov minszki beszédének a nemzet­közi helyzetre vonatkozó részleteivel kapcsolatban. Mint az UP hírügynökség washing­toni tudósítójának jelentéséből kitű­nik, Whjte azt állította, hogy Hrus­csov beszédében »ferde nézeteket« hangoztatott az Egyesült Államok politikájáról, White nem volt haj­landó megmagyarázni, mire gondol ezzel az állításával. Mindamellett — írja a tudósító — más hivatalos sze­mélyiségek rámutattak arra, hogy az amerikai külügyminisztériumnak ez i »panasza« Hruscsov beszédének arra a részére vonatkozik, amely szerint az Egyesült Államok olyan fegyver eltiltását szeretné, amely esetleg fenyegetheti, de kezében akar tartani olyan másfajta fegyvereket, amelyeknek segítségével félelemben lehet tartani az egész világot. White azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok még mindig azt a nézetét vallja, hogy mindennemű legmagasabb szintű értekezletet meg kell előzmiök alacsonyabb színvona­lon tartandó tanácskozásoknak, ame­lyeken »jelentős mértékű megegye­zés« jöhetne létre. (MTI) A Thor-rakéta letért útjáról Capecanaveral (Reuter) Az amerikai légierő bejelentette, hogy a kedden kilőtt,Thor-rakéta le­tért kijelölt útjáról. A légierő, amely korábbi közleményében *azt közölte, hogy a kísérlet sikeres volt, újabb jelentésében megállapítja, hogy az adatok ellenőrzése azt mutatja: »A lövedék tökéletes indulás és a kez­deti pálya betartása után később le­tért útvonaláról és ezért a kísérlet, nem volt teljesen sikeres.-« További részleteket nem közöltek; A francia—nyugatnémet—olasz egyezmény ellentmond a Nyugateurópai Unió szellemének — vélik Londonban Párizs (MTI) Jean Wetz, a Le Monde londoni kü­löntudósító ja írja a lap január 24-i számában: Londonban sajnálatos kezdemé­nyezésnek tartják a fegyvergyártás­ra vonatkozó francia—nyugatnémet- olasz egyezményt. De hivatalos körökben egyelőre gondosan tartózkodnak a véle­ménynyilvánítástól, mert ez még inkább elmérgesíthetné a hely­zetet. Általában úgy vélik, hogy a bonni értekezlet olyan csapást mért a Nyu­gateurópai Unióra, amelyet az csak igen nehezen fog kiheverni. Az első angol kifogás amiatt me­rült fel, ahogyan a három ország ezt az ügyet kezelte. A nyugatnémet hadügyminisztérium szóvivője ugyan­is néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a bonni találkozóra nem szük­séges meghívni Nagy-Britanniát, hi­szen »megszervezték az angol-nyu­gatnémet fegyverkezési együttműkö­dést.« Ezt az érvet nem tartják túl­ságosan meggyőzőnek Londonban. Meg vannak győződve arról, hogy a párizsi, a bonni és a ró­mai kormány megállapodott ab­ban, hogy Nagy-Britanniát nem vonják be ezekbe a tanácskozá­sokba. Az angolok igen önkényes magatar­tás bizonyítékát látják abban a tény­ben, hogy a Nyugateurópai Uniót még csak nem is tájékoztatják a ta­lálkozóról, jóllehet elvben ez a szerv illetékes ellenőrizni az európai fegy­vergyártást, Nem vitás, hogy Londonban megle­hetősen tisztában vannak bizonyos okokkal, amelyek ilyen »elszigetelő­dő« magatartásra késztették az euró­pai szárazföld három országát. »Míg az európai szárazföld országái arra törekszenek, hogy megvédjék terüle­tüket az esetleges elözönléssel szem­ben, addig az angol-amerikai stra­tégia azoknak a nukleáris fegyverek­nek a bevezetésén alapszik, amelye­ket végeredményben az Egyésült Ál­lamok ellenőriz.« Határozott nyugtalanság nyilvánul meg akkor is, amikor annak a sze­repnek a meghatározásáról, van szó, amelyet esetleg a németek fognak betölteni a franciák nukleáris kuta­tási és gyártási programjában. Bár hivatalosan semmiféle felvilágosítást sem adtak erről a kérdésről, az angolok máris meg vannak győződve arról, hogy a párizsi kormány igyekszik technikai és pénzügyi segítséget kapni Nyu- gat-Néme tor szagtól, hogy Franciaország a negyedik nuk­leáris hatalommá válhasson. A három bonni szerződő fél maga­tartása minden bizonnyal befolyásol­ja majd London magatartását a te­kintetben, hogy továbbra is tartson-e csapatokat Nyugat-Európábap.­A* amerikai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata Hruscsov minszki beszédéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents