Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

Csütörtök, 1958. január 30. ÉSZAKMA v * RORSZAG 5 K ívá n ságira n gver se n y a Bartók Béla Művelődési Házban Miint ismeretes, kereskedelmi párt- aktíva éi lekezletre ültek össze Mis­kolcon a város kereskedelmében: dolgozó legjobb kommunisták és ki­váló kereskedelmi dolgozók. Árva: János elvtáms beszámolóját élénk vita követte. A társadalmi tulajdon elleni vét­ségekről csaknem minden hozzászóló beszámolt. Elmondották a különböző .nagykereskedelmi vállalatok és bol­tok vezetői, hogy szigorúbban kell eljárná azok ellen, akik leltár­hiánnyal, akár lopással, meg akarják károsítani a népgazdaságot. Éveken keresztül bevált gyakorlat volt, hogy a leltárhiánnyal zárt boltvezetőket nem büntették meg, mean vonták felelősségre. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat igazgatója elmondotta, hogy :& vállalatnál is számtalan esetben megtörtént, hogy egyes boltvezetők leltárhiánnyal zártak. A leltárhiá­nyok természetesen a lopásból, a tár­sadalmi tulajdon hanyag kezeléséből •adódnak. Ilyenkor az igazgató mit tehet mást, mint fegyelmáleg elbo­csátja a boltvezetőt. Ha nem oppor­tunista a vállalat vezetője, akkor je­lentést tesz a bíróság felé. Az eset megtörténte után csak fél évvel, vagy még ennél is később intézkedik a bíróság. Nem egyszer megtörténik, hogy a hanyag boltvezetőt vissza­adják a vállalatnak és még a munka­bért is ki keli fizetni számára hóna­pokra, vagy esetleg esztendőkre visz- •zamenőleg. Nemrégiben valakit 40 kilogramm álma lopásánál tettenértek. Az igaz­gató szűk hatásköre miatt mát tehe­tett, mint javasolta az illetőnek, tá­vozzék el a vállalattól. Az illető dol­gozó ebbe bele is egyezett, de még kétheti felmondást is követelt. A társadalmi tulajdon megkárosí­ZSAKBAMACSKA, vagy ami a rádió műsorából kimaradt — hir­deti a plakát a miskolci rádió első nyilvános kívánsághangversenyét és a közönség zsúfolásig megtölti a Bartók Béla Művelődési Ház nagy előadó-termét. Az avasi torony harangjátéka hallatszik, majd felharsan a miskolci rádió adásainak kezdő-zenéje. Speak Ervin, a láthatatlan konferanszié néhány szóval bevezeti a műsort, elmondja, miért adták ezt a címet, majd megkezdődik a játék, és látható, hallható az, ami a mis­kolci rádió műsorából — az adásidő rövidsége miatt —, a műsor rende­zői szerint, kimaradt. A műsor alkotói láthatóan arra törekedtek, hogy egy műsoros est keretében ízelítőt adjanak mindabból, amit a miskolci rádió, illetve a rádiónál esetenként foglalkoztatott művészek nyújtani tudnának, ha arra módjuk lenne, különösképpen hu nemcsak hallható, hanem látható mó­don léphetnének a közönség elé. A JÖSZÁNDÉKŰ TÖREKVÉST nem minden esetben koronázta teljes siker, jóllehet a közönség tapsai tetszésről tanúskodtak. Az egyes számokat lazaszerkezetű keretbe ágyazták, hogy ezzel mintegy a televíziós adás látszatát keltsék. Az egyes számok művészi értéke vegyes síkon mozgott; a könnyebb sikerre törekvő olcsóbb humor, az elmélyültebb szatíra, a magvasabb nevettetés, az igazán művészi tánc és ének, a tánc­zene váltogatják egymást. A jelenetek közül legsikerültebbnek a Hirdető­oszlop című tekinthető, bár ennél is, mint a többi jelenetnél fellelhető a helyzetkomikumok erős kihasználására való törekvés, s a sűrűn csut- tanó poénok között elhalványodik a mű tulajdonképpeni mondanivalója. Különösen érezhető ez a Poénok innen-onnan című jelenetben. —• Öröm­mel láttuk a műsorban Révész Ga.hriella művészi táncszámait, hallottuk Kovács László magas művészi értékű énekszámait, amelyek közül a Sorrentői emlék tetszett legjobban és amelyek ismét tanúbizonyságot tet­tek Kovács László művészi tehetségéről. Találkoztunk a rádió Felevízió- egyűttesével: Csapó János, Faludi Mária, Kleszó Imre, Téby Katalin és Demény Gyula színművészekkel, akik jóformán állandóan a színpadon voltak és sokoldalúságukról tettek művészi tanúbizonyságot. Csapó Já­nosban kitűnő komikust ismertünk meg; a műsor egyik főerősségének te­kinthetjük. Faludi Mária ének- és táncszámai, az egyek jelenetekbel' sze­replése, Kleszó Imre táncszámai, Demény Gyula komikus számai, 'iéby Katalin sokoldalú szereplése biztosították a Felevízió-együttes sikerét. Külön kell szólnunk Jánosi József kitűnő tánczenekaráról, amely re­mek számaival sok kellemes percet szerzett a közönségnek. A MŰSOR ÖSSZEKÖTŐ SZÖVEGÉÉRT, az egyes jelenetekért Hor­váth Dezső szerzőt illeti dicséret. A fentiekben már említett, a helyzet- komikumok kihasználására való törekvésnek az egész mű mondanivaló­jával szembeni fokozását, az összekötőszöveg erőszakoltságának érzetét írhatjuk rovására. azonban azok könnyen lecsiszolhatók. A műsor rende­zéséért Jákó Pált kell dicsérnünk, a művészi zongorakíséretért He- rédi Évát. Első nyilvános szereplés tanúi voltunk. Ha a fentemlített apróbb zökkenőket, hibákat elkerülik, jobb, művészibb műsort produkálhatnak, amely nem áll meg az átlagos csztrádműsor színvonalánál. A közönség tapsai a közönségsikerről tanúskodnak és ezért — mint értesültünk — a műsort a közeljövőben megismétlik, (bm) ben a kereskedelemben többé nem j vállalhat felelős beosztást az olyant személy, aki egyszer megkárosította 4 a közvagyont. Helyes lenne, ha a ke- 4 reskedelemben is egy-egy boltvezető $ funkcióba állításakor megkövetelnék 4 az erkölcsi bizonyítványt. Bizonya-4 ra, ha mindezeket már most 'kérnék 4 a boltvezető funkcióba állításakor, f nem történne meg olyan, ami jelen- 4 leg a Pálma éjszakai mulató eseté- 4 ben fennáll. A Pálmában 4 18.000 forint kávétöbblet 4 mutatkozik. Nyilvánvaló dolog, hogy i ez a fogyasztók megkárosításából 4 adódik. A boltvezető nem tudta é ellenőrizni kellőképpen a kávéstan- 4 dot, mert szakmai felkészültsége 4 hiányos. 4 A 30-as számú Béke étterembe az! elmúlt évben olyan vezetőt állítottak! be, akit gazdasági bűncselekmények-! ért már egyszer megbüntettek. Ami-] kor ez a vállalat tudomására jutott,] az illetőt másod vezetői beosztásából] leváltották, de egy másik bolt Önálló] vezetésével bízták meg. Az ilyen] esetek semmiféleképp sem ösztönöz-< nek a társadalmi tulajdon fokozol t > védelmére. < A társadalmi tulajdon védelmét, i mint többen hangsúlyozták — azon- \ ban nemcsak az állami kereskedelem < boltjaiban kell meghonosítani. Ki- * méletlen harcot kell folytatni { a piaci spekulánsok ellen. j A pénteki piaci razzia álltaiméval nagyon sok spekulánst, üzért leplez­tek le, akik egyszerre csapták be a fogyasztóikat és az államot is. A rend­szeres ellenőrzéssel guasbaköthetjük, a piaci kútárakat. A kereskedelmi pártaktiva érte­kezleten sok új kérdést vetettek fel, melyek eddig gátolták a köztulaj­don védelmét a kereskedelmen be­lül. Helyes volt, hogy a városi párt­végrehajtóbizottság és a városi ta­nács kereskedelmi osztálya, már most az értekezlet végén elhatározta, hogy egy félév múltán ismét össze­ülnek a társadalmi tulajdon védel­mében. tett intézkedések felülvizsgá­lására. Uj lakásfűtósi rendszer A román építőipari és építőanyag- ipari minisztérium egyik vállalatánál »Domoíhenm-nek elnevezett új la­kásfűtési berendezést terveztek és próbáltak ki. Ezt a lakásfűtési be­rendezést mór az 1958. évben épülő lakásoknál alkalmazzák. E berendezés alkalmazásává! lehe­-ooo­Megjelent a Nehézipari Műszaki Egyetem közleményeinek első kötete A RUDABÄNYAI vasércbá­nyában széles visszhangra talált a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak a társadalmi tulajdon védelméről szóló felhívása. Ä bánya műszaki és fizikai dolgozói közös értekezleten tárgyalták meg a kohászok kezdemé­nyezését. Ezen a munkásgyűlésen sok tszó esett a pazarlásról, a népvagyon elherdálásáról. A bányászok elmon­dották, hogy közülük is számosán követnek el kisebb-nagyobb vissza­éléseket és ezzel kárt okoznak a nép­gazdaságnak. Példaként megemlítet­ték, hogy az elmúlt években a kohá­szok kérésére nagymennyiségű gyen­gébb vastartalmú ércet tároltak. A munkák során egyesek olyan érc­mennyiséget is elszámoltak, amelyc' nem termeltek ki. Mások a megálla­pított súlynál kevesebb ércet raktak a csillékbe és követtek el csalásokat, így a fizetéseknél olyan pénzeket is felvettek, amiért nem dolgoztak meg. AZ ÉRTEKEZLETEK RÉSZTVEVŐI elhatározták, hogy ennek a tűrhetet­len állapotnak véget vetnek és kímé­letlen harcot indítanak a társadalmi tulajdon fecsérlői ellen. A bányászok i— a kommunisták javaslatára — az üzemrészekben társadalmi ellenőrző brigádokat alakítottak. Ezek a brigá­dok ellenőrzik, hogy a csilléket való­ban az előírásnak megfelelően rak­ják-e meg és a vasérc mérése, vala­mint átvétele pontosan történjék. Gondoskodtak a drága bányafa és Bíró-ági hír Dobos Gábor ,30 éves, a (aktabáj? földművesszövetkezet volt italbolt­vezetője, 1956 áprilisában felhígított málnaszörpöt árusított. 1957 június 18-án a szerencsi járási tanács keres­kedelmi osztálya ellenőrzést tartott az üzletben, s ez alkalommal megál­lapították, hogy a rumnak, amelyet Dobos Gábor árusít, nem megfelelő a szeszfoka. A minőségvizsgáló intézet véleménye szerint 6 százalékos elté­rés volt tapasztalható. A bíróság a csaló italboltvezetőt négyhavi bör­tönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Most jelent meg a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem közle­ményei I. kötete, amelyik az egye­tem által 1956-ban a második mér­nöknapon tartott tudományos ülés­szak jelentős részét tartalmazza. Ezt a kötetet követni fogja az 1957-ben a. Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tartott tudományos ülés­szak előadásait, továbbá az egye­tem oktatóinak az elmúlt 10 évben benyújtott és elfogadott doktori, il­letve kandidátusi értelezéseinek ki­vonatait, a kiváló és még meg nem jelent akadémiai pályázatokat, hall­gatói tudományos pályázatokat és tudományos diákköri munkákat ösz- szefoglaló kötetek. Később pedig az egyetem miskolci fennállásának 10 éves évfordulójára az egyetemen fo­lyó tudományos kutatásokról idegen- nyelvű közleményt adnak ki. A bánya-, kohó- és gépészmérnöki szak hazai kiváló művelőinek az l­kötetben megjelent tanulmányai méltatására a közeljövőben még vissza fogunk térni. tővé válik a hőmérséklet lakáson­kénti szabályozása, s ugyanakkor nagymennyiségű fém és más anyag takarítható meg, amelyet máskülön­ben a csőhálózathoz, a fűtőtesteikhez használnak. A fűtőanyag és a villa- mosáram fogyasztás is csökken, mi­vel a lakás belsejében elhelyezett fűtőberendezés csak addig működik, ameddig a lakó akarja. Például egy 60—80 négyzetméteres lakás fűtése 20—40 perc alatt történik. — A vilraányi gépállomás 5 tagú ellenőrző bizottságot hozott létre a társadalmi tulajdon védelme érdeké­ben. Az ellenőrző bizottság megkezd­te működését.-ooo­CSAK ÜGY VÉLETLENÜL hallot­tam a napokban, hogy Miskolcon rö­videsen megkezdi munkáját a Hő­technikai Kutató Állomás. Jellegét tekintve, ez az egész országban egye­dülálló intézmény, az ipar legkülön­bözőbb területeinek számos pa\>blé- máját oldja meg, részben megyei, részben országos kapcsolatokat is fel­használva. E célból kerestem feldr. Diószeg’hy Dániel egyetemi tanárt, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tüze­léstan-tanszékének vezetőjét, aki, xnint hallottam, 1 egiliebékésebb arra, hogy kérdéseimre választ adjon a nagyfontosságú állomás munkájáról, céljáról, öt kérték fel ugyanis veze­tésére. A professzort, könyvei, jegyzetei között találom. Talán nem is a leg­alkalmasabb pillanatban lépek be ... De vajon akad-e valaha ráérő ideje? Egyetemi munkája, több könyve, el­veszi minden napját. Szinté alig né­hány óráját éM le »-magánember­ként-«. Tehát maradok és kíméletle­nül kikérdezem, részletekkel bővítőm a tudnivalókat. Megtudom, hogy már évekkel ez­előtt gondoltak a szakemberek egy úgynevezett lángvizsgáló, vagyis el- égetőberemdezés-vizsgó'ló kemence ELSŐ AZ ORSZÁGBAN beállítására. Az alapgondolat lénye­gében az volt, hogy a Lenin Kohá­szati Müvekben állítják fel ezt a kísérleti üzemet, azonban hamarosan, rájöttek ennek célszerű tlenségére. Ugyanis bármelyik ipari centrumban működne ez a kísérleti üzem, az ille­tő vállalat természetszerűleg a saját problémáit helyezné előtérbe. Pedig, a Hő technikai Kutató Állomásra or­szágos viszonylatban van szükség, ahol az összes érdekelt kohászati és egyéb üzemek égető kérdéseit vizs­gálnák, oldanák meg. Mikor ezt a gondolatot elvetették, azonnal megérlelődött a másik — a.z, amely szerint itt, az egyetemen iáidul be a kutatóálkxmás, — fejtegeti Dió- szeg'hy professzor. Mondanom sem kell, így kettős célt érünk el. Nem csupán az iparban előforduló tisztá­zatlan kérdések kísérletezését visz- szük sikerre, de az elméleti és gya­korlati kohómémök-képzés tudomá­nyos színvonalának emeléséhez is igen fontos bázist kapunk. A TÁRGYALÁSOK már 1956-ban elkezdődtek, körülbelül 1 millió fo­rint kilá t ásbahelyezé&ér ől. Az ellen­forradalom által sújtott országban azonban ismételten csak 1957 tava­szán kezdtek tárgyalni. erről. Mivel energiagazdálkodásunk kérdései ina sokkal jelentősebbek, mint felszaba­dulásunk óta bármikor, a kutatóáüo- más programjának, munkájának, költségvetésének és személyi kérdé­seinek tanulmányozásával azonnal megbízták dr. Diószeghy Dánielt, Mekoldi Mihályt és Mátrai Lászlót. A »tanulmányozásból« egy tetemes kötet készült, amely az első lépések­től, a beindulás pillanatáig tartal­mazza a Hötechnikai Kutató Állomás úgynevezett csontvázát, 195 gépelt oldalon. A tanulmány első oldalán olvashatjuk, hogy tulajdonképpen mi tette szükségessé a kutatóállomás felállítását. ... A hazai kemencetervezés, épí­tés és gazdaságos üzemvitel két igen nagy nehézséggel küzd. így első az égők kérdése, második a levegő-elő­melegítés ... Ez tehát röviden a hőtechnikai ku­tató célja. Ha az elkövetkezendő idő­ben sikeres munkát végeznek, akkor igen jelentős eredményeket tudnak majd elérni az elégetés gazdaságo-J sabbátételében. a JELENLEG MÁR CSAK a szük-i séges pénzösszeg hiányzik. Diószeghy j professzor asztalán ott sorakoznak a 4 tervrajzok, kisebbek, nagyobbak. Ad részletes terv előkészítése tehát meg-] indult. Az építkezéseket az egyetem J beruházási osztályán keresztül sze-J retnék megoldani. A kutatóállomá-j son viszonylag kevesen dolgoznának.’ Egy állandó vezető, két helyettese.] négy műszaki munkatárs, két admá-j nisztratív dolgozó, négy szakmunkás] és két segédmunkás. Ha ez a létszám] kevésnek mutatkozna egyes komoly] kísérleteknél, úgy az érdekelt üze-j mek saját maguk kötelesek bizto-] sítami megfelelő munkaerőt. , A programot — mint rövid beszél- i getésünikből kitűnik — a Kohó- és< Gépipari Minisztérium felügyeletei alá tartozó műszaki vezetés*és más* szakemberek bevonásával határozzák majd meg. A sorrendet pedig a prob-1 lémák sürgőssége szabályozza. < ÁLTALÁNOS ELGONDOLÁS sze-< riant a Hötechnikai Kutató Állomás* jövőre már igen sók vállalat mu-nká-* jához nyújt segítséget. 1 URBAN NAGY ROZÁLIA! II társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben a legerélyesebben eljárunk A kereskedelmi pártaktívaértekexlet vitája nyomán Két új szovjet film MEGTALÁLT ÉLET ** filmet a nálunk is ismert Rosalj ren­dezte, akinek sikerüli nagyjában visszaadni a regényt nemcsak külső­ségeiben, hanem tartalmában is. A film külső felvételei a regény szín­helyén az asztráháni halásztelepen készültek. Jól érvényesültek a színes f ilmben a Káspi-i enger és a Volga - vidéke gyönyörű tájképei. A kitűnő színészi alakítások nyújtotta mű­vészi élvezet mellett, emlékezetes él­ményt nyújt a film a cári elnyomás­ban szenvedő orosz nép sza-badság- törekvéseinek ábrázolásával is. J Elbeszélés [ az első szerelemről 4 Két fiatal diák megkapó szereimé­iről szól az Elbeszélés az első sizere- 4 lemről című film. A tizenihatéves f Mitya és az egy évvel fiatalabb Ólja 4 megszeretik egymást, és amikor a 4 kislánynak anyja meghal, s egyedül 4 marad, a fiú szüleinek házába kerül. 4 A két fiatal között lévő tiszta kap- 4 csolat azonban pletykára ad ókot, és 4 kikezdik őket az iskolában. A gyer- 4mekeket meg nem értő felnőttek, a 4 kudarcot valló udvarló intrikái, az. 4 előítéletek szétválasztják egymástól 4 a fiatalokat, s csak közös jóbarátjuk, 4 Csap furfangja révén jutnak újra 4 egymáshoz. Egyszerű a film man- 4 danivalója, de számtalan apró részlet 4 teszi széppé, emlékezetessé. Levin 4 rendező és Szilcsehko operatőr re- fmekművet alkottak. A szereplők f valamennyien olyan alakítást nyúj­tottak, hogy hitelessé, emberivé for­málták figuráikat. Különösei! ki­emelkedő Oszmolovszkaja Olja-ala­pkítása és Sztoljarov Mityája. — A kedves történet, a kitűnő, művészi (ljáték, rendezői és operatőri munka ,i remek együttműködése teszi hosszú 11 időre emlékezetessé ezt a könnyekig 5 megható, bájos filmek <*«. m.) F. Gladkov népszerű önéletrajzi re­gényéből készült a film, amely a 19. század utolsó évtizedeibe, egy kis asstraháni halásztelepre viszi a nézőt vissza. Egy 10 éves kisfiú, Fegya is­merkedik az élettel. Szeme előtt ját­szódik le a halfeldolgozó munkásnők lázadása, amellyel munkaadójukat emberibb bánásmódra próbálják késztetni. Számos embéri tragédia játszódik le a kisfiú előtt, azonban a cári rendőrség a lázadóidat- leveri és a vezetőket börtönbe juttatja. A fásának egy másik veszélyes formája 1 az árdrágítás. Az árdrágítókkal - szemben az igazgató semmit nem s tehet. ; A ruházati boltok vezetői elmon- ] dották, hogy munkaterületükön Igen • sok olyan vevővel találják szemben « magukat, akik kihasználva a bolt : nagy forgalmát, egy-egy kardigánt, i vagy más ruházati cikket ellopnak. ■ Sok tolvajt tettenértek és átadták a rendőrségnek, szigorú büntetésről azonban még , egyetlen esetben sem hallottak. Ja- ' vasalják, hogy az igazságszolgáltatás , szervei legyenek erélyesebbek az ] ilyen tolvajokkal szemben. A leltárhiányokról szólva több fel- : szólaló elmondotta, hogy a károk egyrésze a felelőtlen átvételből kelet­kezik. Amikor megérkezik az áru a boltokba, a vezető nem mindenkor veszi át mennyiségben és minőség­ben. Ha kevesebb áru érkezik, vagy a fogyasztókon próbálják a hiányt pótolni, vagy a negyedévi leltározás­nál mint hiány mutatkozik. A kereskedelemnek egyik kísérő jelensége a leltártöbbletből adódó leltárhiány. Előfordult már városunk kereskedelmében is. hogy a bolt­vezető látta, hogy a leltározásnál többlete lesz. Pénzügyi manőverek­kel, különböző csalásokkal, pénzt vett ki a bolt forgalmából. A leltá­rozásnál kisült, hogy. az illető túl mélyen, nyúlt az állam kasszájába, s leltárhiánya adódott. A társadalmi tulajdon, védelme ér­dekében az aktívaértekezlet résztve­vői egyhangúan kérték, hogy adja­nak nagyobb hatáskört a vállalatok igazgatóinak, hogy egy-egy bűncse­lekményért azonnal tudjanak intéz­kedni a bűnös eltávolítása érdeké­ben. Szerezzenek érvényt annak a rendelkezésnek, amelynek érteim®- , A népvagyon védelmére társadalmi elhnJrzo brigádját alakítottak Ruáalányán gázolaj pazarlásának megszűntetése­rői is. E héten már a felvigyázók jár­ják be a bányákat és a fel nem hasz­nált bányafákat visszaszállíttatják a fatelepre. A jövőben pedig csak annyi bányafát adnak ki, amenyi a munká­hoz szükséges és azok hasznosítását fokozottabban ellenőrzik. Ezzel egy­idősen a dömpervezetők is csak any- nyi gázolajat számolhatnak el, amennyi gépük kilométerenkénti fo­gyasztása. A NÉPI'ELLENŐRZÉS megvalósí­tása érdekében rövidesen megezerve; zik a társadalmi bíróságot, amely a bányászok nevelésén kívül a kisebb lopások ügyében a helyszínen meg­felelő intézkedéseket hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents