Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

X északmagyakorszAg A kereskedelem eredményeiről és feladatairól tárgyalt a miskolci kereskedelmi p ár lakiív aér tekesiet Keddi 1958. ✓ Pénteken délután a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Üplgozók S'zakszervezetének helyiségében mintegy 200 kommunista és páHonkivüli kereskedelmi dolgozó gyűlt össze, hogy megtárgyalják azokat az eredményeket, amelyeket a kereskedelmi vállalatok 1957. évben el­értek, feltárják a hibákat, és megszabják 1958 feladatait. A városi párt-végrehajtóbizottság megbízásából Árvái János elv- társ, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette a párt­bizottság és a kereskedelmi osztály beszámolóját. Árvái János elvtárs beszámolója Az előadó bevezetőjében beszélt arról, hogy- az ellenforradalom után, az inflációs hírek hatására nagy­mértékben megnövekedett a keres­kedelem forgalma, erősen csökkent a kereskedelem készlete. így 1957. tavaszé n/"ugyszólván üres raktárak álltak, a kereskedelmi dolgozók féhdelkezésére. Az élelmiszer, a könnyű és a közszükségleti cikke­ket gyártó ipar, figyel embevéve a kereskedelem sürgetését, nagymeny- nyiségű áruval árasztotta el a ke­reskedelmi vállalatok bolthálóza­tait, így áruellátás tekintetében ko­molyabb kiesés nem volt tapasztal­ható. A kereskedelmi dolgozók jó mun­kát végeztek az ellenforradalom után megnövekedett igények kielé­gítéséhez. Nagymértékben hozzájá­rult ehhez, hogy a kereskedelmi vállalatoknál az újjáalakult párt­ós KISZ-szervezetek, valamint a szakszervezeti bizottságok nagy se­gítséget nyújtottak a forgalom le­bonyolításához, a raktárkészletek feltöltéséhez. A segítségnyújtás eredményekép­pen 1957-ben — 1956-hoz viszo­nyítva — J f a kereskedelem jóval nagyobb / ‘ forgalmat bonyolított le. Ehhez hozzájárult az iparban a bé­rek rendezése, a mezőgazdaságban /a beadás eltörlése. 1957-ben csak­I nem másfélszázezer forinttal több _/ árut értékesítettek a város keres­kedelmében, mint 1956-ban. A for­galom növekedése különösen az iparcikkeknél tapasztalható. Dicséretes, hogy a kereskedelmi 'állalatok a magasabb forgalmat óval kisebb költségráfordítással onyolították le. Az idények kielégítésében, jó urikAtt végeztek a magánkereske- .aőK is, hiszen nagy többségük be­tette! teljesíti feladatát és a tör- Áyes rendelkezéseket tiszteletben /tja. /Az ellenforradalom után a párt- tervezetek igen sokat tettek azért, Aogy a. vállalatoknál és a boltokban /megbúvó ellenséges elemeket, azo- /kat, akik 1956. októberében a ma- j gánkereskedelem céljaira egymás / között kiosztották a legforgalma­sabb boltokat, likvidálják. A becsü­letes pártonkívüli dolgozók és a kommunisták egyöntetűen követel­ték ezek eltávolítását és felelősség­re vonását. A kommunisták meggyőző mun­kájának eredményeképpen 1957-ben nagymértékben csökkent a leltár­hiány. 1958-ban arra kell töreked­ni, hogy minél kisebbre csökkent­sük a leltárhiányokat, mert ezek veszélyeztetik szocialista pénzgaz- dálíkod ásunk at. Szer etnénk, ha a kommunisták kezdeményezésére 1958-at a kereskedelemben is a gaz­dasági megerősödés évének nevez­hetnénk. • 1957. eredményei ehhez biztos alapot adnak. A tanácsi ke­reskedelmi vállalatok 1957-ben ér­tékes eredményt értek el a tervek teljesítésében, az önköltség csök­kentesében. Ezeket az eredménye­ket azonban lehet és kell is fokozni. Az elmúlt esztendőben a párt vá­rosi bizottsága és a városi tanács kereskedelmi osztálya közbenjárá­sára kormányunk nagyösszegu hitelkeretet adett Miskote bolthálózatának níJyeJésére, A HíHán gimnázium mellett átad­tuk rendeltetésének az új élelmi­szerboltot, a Malinovszkij utcán egg: új háztartási boltot, a Varga­hegyen és Ujmassán egy-egy fűszer- csemege boltot, a Széchenyi utcán pedig egy gyermekruházati boltot. Tapolca-fürdőn új strandÚüfét léte­sítettünk. Ezenkívül mintegy, 30 boltban végeztünk korszerűsítést és átalakítást. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat példát mutatott a vállalat önállóságába^, ugyanis saját érőből több új, tetszetős zöldség-, gyü- m&lcsboltot nyitott. A Miskolci Vendéglátó'pari Vállalat az elmúlt tavasszal — állami hitel nélkül — derekas munkát végzett a nyárra való felkészülésben. Köszönetét mondunk a kereske­delmi aktíváknak, akik 1957-ben rendszeres ellenőrzésekkel igen sok segítséget nyújtottak a kereskede­lem hibáinak megszűntetésében Reméljük, 1958-ban tevékenységü­ket tovább fokozzák, mert igen “sok tennivaló van még a kereskedelem­ben fellelhető hibák kiküszöbölésé­ben. A vendéglátóiparban fel kell számolni a súlycsonkításokat. Az utóbbi időben végzett ellenőrzé­sek alkalmával 14 bolt közül 10 boltban tapasztaltunk súly csonkí­tást és pénzbüntetéseket kellett al­kalmaznunk. Sajnos, általános tapasztalat, hogy a vendéglátóegységekben az egy-két centes mennyiségcsonkítás a röviditaloknál megszokott dolog. Nem szabad elfogadnunk a jövőben a felszolgáló olyan irányú hivatko­zását. hogy ő nem felelős a meny- nyiségcsonlátásért, mert azt a stan­don mérték ki. Az ilyen hibáknál meg kell köve­telni a boltvezetőktől a legszigo­rúbb felelősségrevonást. Sajnos, ez ritka esetben fordul elő. A boltok­ban dolgozó kommunisták ne huny­janak szemet az effajta lazaságok felett. Hasonló feladatok várnak az Utasellátó üzemegységedre is. A kiskereskedelmi boltok jobb áruellátása érdekében meg kell ja­vítani nagykereskedelmi vállalata­ink munkáját. Még mindig gyakori a késedelmes áruszállítás, a helyte­len áruterítés. Még súlyosabb hibák vannak a göngyöleg visszaszállítá­soknál. A FUSZÉRT ebben nagyon rossz példát mutat. A késedelmes göngyöleg xússzaszállítások egy év alatt csak ^Diósgyőri Kiskereske­delmi Vállaltnál mintegy 100 000 forint pluszköltséget jelentettek. 1958-ban fokozott figyelmet kell fordítani nagykereskedelmi vállala­tainknak a helyes áruelosztásra. Ellenőrizni kell a kiszállított áruk minőségét és mennyiségét. Nagyobb gondot kell fordítani a kereskedelemben a társadalmi tulajdon megvédésére. A kereskedelmi dolgozóknak is csatlakozni kell a Lenin Kohászati Művek felhívásához. Eddig mind­össze a Vegyianyagnagykereskedel- mi Vállalat és a Miskolci Kiskeres­kedelmi Vállalat jelentette be csat­lakozását. Bőven van tennivaló a közös tulajdon megvédésében. Nem sza­bad opportunistáknak lennünk a társadalmi tulajdon herdálóival szemben. Akadályozzuk meg a térí­tésnélküli fogyasztásokat. A jobb raktározási lehetőségek megterem tésével védeni kell az árut a selej- teződéstől és romlástól. A vállala­tok kezelésében lévő álló- és fogyó­eszközök élettartamát gondos keze léssel kell meghosszabbítanunk. Azokat a boltokat, amelyek nem gazdaságosak és a lakosság áruellá­tása nem szenved hiányt, meg kell szűntetni. Csökkentenünk kell — kemé­nyebb eszközökkel is — a leltárhiá­nyok összegét. Számoljuk fel azt a régi szokást, amely szerint egy-egy boltvezetőt a leltárhiány alkalmá­val minden felelősségrevonás nél­kül másik üzemegységbe helyeznek át vezetőnek. 1958-ban mintegy 25 millió forint­tal nagyobb a kereskedelmi vállala­tok értékesítési terve. Nagyobb az árualap is. így végre tudják hajta ni kereskedelmi dolgozóink a kitű zött feladatokat. Ehhez csupán az kell, hogy tanuljunk 1957. eredmé­nyeiből, tapasztalataiból és meg­szűntessük mindazokat a hibákat, amelyeket a beszámolóban ismer­tettünk. Árvái elvtárs beszámolóját élénk vita követte, melynek ismertetésére lapunk későbbi számában vissza térünk. Néhány szerény javaslat AZ ELMÚLT ÉV ELEJÉN furcsa jelenségeiket kezdett észlelni az államrendörség a Belsped vállalatnál. Amíg a becsületes dolgozók azért küzdöttek, hogy anyagilag talpraállítsák az országot, egy tekin­télyes számú embercsoport paradicsomi állapotokat teremtett magának a vállalatnál. Loptak, csallak, sikkasztottak, pazarolták a nép vagyont, államköltségen nőztek, dorbézoltak, ki így, ki úgy. Az egyszerű kocsis, vagy pakoló — már amelyik lopni akart — megfelelő „szocialista ösz- szaköttetések” híján személyesen és „maszek” alapon volt kénytelen lopni a rábízott tárgyakból. A kiterjedt „szocialista” összeköttetésekkel rendelkező „nagy zsiványok” egy -valóságos bűnszövetkezetet hoztak létre és tervszerűen fosztogatták az állami tulajdont. A bűnszövetkezet elsőrendű vádlottja a többszörösen büntetett Ferenczi Sándor kiren­deltségvezető, a többiek Harsányi Béla takarmányraktáros, Gzövek Jó­zsef és Csont Béla földművesszövetkezeti felvásárlók, Grósz József ál­latforgalmi felvásárló, Csóka István felvásárló, Pálfalvi József, a De­cember 4. Drótgyár munkaügyi osztályvezetője és Radi Irén Belsped- dolgozó. És e díszes társaságba tartozik a vállalat igazgatója, Munkácsi János és helyettese, Hiba József — akiknek különösen kellett volna óvni, védeni a közvagyont. A rendőrség e diszes társaságot az elmúlt év áprilisában tartóz­tatta le és előzetes őrizetbe helyezte. A vállalat élére új vezetők kerül­tek, akik a párt- és szakszervezet segítségével, a becsületes dolgozókra támaszkodva, nagy harcot indítottak a társadalmi tulajdon védelméért. A becsületes dolgozók között olyan légkör- alakult ki, hogy a. tolvajokat szabályszerűen kiközösítették maguk közül és éberen vigyáztak, nehogy ilyesmi előforduljon. MI TÖRTÉNT A „NAGY” BŰNÖSÖKKEL? A szerencsi járás­bíróság ezév januárjában foglalkozott a bűnszövetkezet tagjainak ügyé­vel. Hatvan tanú meghallgatása után nyolcvanháromezer forint lopást, sikkasztást, csalást derítettek ki (bár az általuk okozott anyagi kár sok­kal nagyobb), s a Magyar Népköztársaság törvényei értelmében „bűn- szövetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon elleni csalás, sikkasztás, okirathamisítás, hanyag kezelés, tiltott ajándékozás” miatt a bűnszö­vetkezet tagjait 4 hónaptól másfél évig terjedő börtönbüntetésre ítél­ték, többek között az igazgató 1 év és helyettesét, Hiba Józsefet nyolc- hónapi börtönre. A vállalat dolgozói ezt részint megnyugvással vették tudomásul. Ám annál nagyobb a meglepetés, hogy a bűnszövetkezet tagjai ma is szabadon sétálnak, — tekintve, hogy fellebbeztek ügyükben — a tanúk szemébe röhögnek, sőt mi több, Munkácsi és Hiba minden hónapban, mint általában a becsületes dolgozók, odatartják markukat, hogy fel­vegyék a 2700, illetve 2300 forintos fizetésüket. Hogy ez hogyan lehet­séges? Egyszerűen úgy, hogy a Belsped felsőbb szervei szabályszerűen utasították a vállalatot, hogy a bűnszövetkezet említett két tagjának előzetes letartóztatásba helyezett időszakára 50, az azután következő időre pedig 100 százalékban fizessék meg munkabérüket!?!) Sőt mi több, Hiba Józsefet elkövetett «hibái, bűnei ellenére a budapesti „Haladás” fuvarozási szövetkezet miskolci kirendeltségének szervezőjévé állítot­ták be. ÜGY HISSZÜK, ezekhez az intézkedésekhez nem kell különö­sebb kommentár. A népgazdaságot megkárosító, a társadalmi tulajdont pazarló, ellopó, tönkretevő emberekkel szembeni ilyen „megértő” bá­násmód egyáltalán nem segíti, hanem károsan befolyásolja és fékezi a társadalmi tulajdon védelméért folyó harcot. Megalakult a sajtó dolgozóinak szakmai elnöksége Központi fűtésű legényszálló, tíz földszintes ikerház, óvoda és bölcsödé épül a tiszapalkonyai erőmű készenléti lakótelepén T iszapalkonyán a még épülő, de már vülamosenergiát termelő hőerő­mű közelében korszerű készenléti lakótelepet építenek. Itt kapnak majd kényelmes otthont az erőmű műszaki dolgozói és üzemelői. A lakótelep építése jó ütemben halad. Két — egyenként kétemeletes 12 lakásos — épületet már átadtak a dolgozóknak, a harmadik emeletes lakóház pedig februárban készül el. Ezenkívül épül egy korszerű 60 férőhelyes legény­szálló is. A központi fűtésű, hideg, meleg vízzel ellátott szállóban étter­met, klubszobát, társalgót és esz­presszót létesítenek. Az emeletes íe- gényszállóba április 4-én — hazánk felszabadulásának ünnepén — köl­tözhetnek be a család tálán dolgozók. Az elmúlt napokban újabb laka sok építését kezdték meg, s az -év végéig még tíz földszintes ikerházat adnak át a dolgozóknak. Ugyanakkor 50 férőhelyes óvodát, 20 személyes bölcsödét, csemege-, ital- és húsbol- tokat is létesítenek. A korszerű lakótelep szépítését a KlSZ-fiatalok vállalták. Elhatároz­tak, hogy tavasszal a telep környé­két fásítják .és társadalmi munkával gyermekjátszóteret építenek. A Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezetéhez tartozó szer­kesztőségek és lapkiadó vállalatok dolgozóinak küldöttei közgyűlést tartottak a MUOSZ-székházban. Az előkészítő bizottság beszámolóját vita követte, majd a küldöttek — a sajtóban és a kiadó vállalatok­nál dolgozók érdekeinek hatható­sabb védelmére — a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszerveze­tén belül megalakították az újság­írók és lapkiadói dolgozók szakmai elnökségét, s megválasztották an­nak tagjait. Az elnökség elnöke: Rajna Béla újságíró, titkára: Ko­vács András újságíró lett. A köz­gyűlés résztvevői határozati javas­latot fogadtak el. A küldöttközgyűlés megállapítja — mondja többek között az elfoga­dott határozat —, hogy 1956 októbe­rében lezajlott ellenforradalom sok Akiknek még nem N em olyan régen az emődi álla­mi gazdaságban beszélgettem egy idősebb emberrel, ö mondta el — ha nem is éppen így szó szerint —, hogy sötétben botorkálni rossz dolog. Óvatoskodó az ember, s mert soha nem tudja, hová lép, bizonytalan a járása. Mindenki tapasztalta már, hGgy ez mennyire igaz. Hasonló, de százszor rosszabb állapot a szellemi sötétség. Aki olyan Paió Pál féle »nem irok, nem olvasok« ember, az egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen igazodik el az életben. — Én is ilyen voltam. Itt is, ott is hallottam valamit, de nem voltam járatos sem a rendeletekben, sem egyéb dolgokban. Mindig gyanakod­tam, hogy becsapnak. Velem volt leg­több bajuk a vezetőknek. Most rend­szeresen olvasgatok és el tudok iga­zodni a különböző ügyes-bajos dol­gokban, figyelemmel kísérem az or­szág életét és a politikai eseménye­ket is — így beszélt az emődi állami gazdaság egyik dolgozója. Találkozni azonban még nagyon sok olyan emberrel, — különösen faluhelyen, — aki úgy vélekedik, hogy neki a betű nem kenyere. Nyil­vánvaló, mindenütt elsősorban a párttagokra vár az a feladat, hogy ez az állapot minél hamarább meg­szűnjön, megváltozzon. Á pártsajtó az ellenforradalom óta színvonal, ol­vasottság, vagy mondjuk így: újság- szerűség szempontjából nagyon sokat változott. Jobb, gyorsabban reagál az eseményekre, az írások érdekesek, felkeltik az érdeklődést. Könnyebb tehát betüéhségre szoktatni a dolgo­zó parasztságot most, mint régebben. 1 Sokan elmondják, hogy a Népszabad« rendelik a pártlapokat. (Ezt bizonyít­ja az emődi beszélgetés is.) Az árok­tői postás kézbesítőnek már most húsz gazdálkodó jelentette be, hogy feb­ruár 1-vel elő akar fizetni a Népsza­badságra és a Szabad Földre. Vilá­gos, hogy sokkal nagyobb lenne az érdeklődés, ha a pártszervezet aktí­vái beszélgetnének az emberekkel és elmondanák miért fontos az olva­sás. Elő kell venni a régen bevált jó módszereket. Tiszadorogmán, Tisza- tarjánban, Hejőbábán korábban, az ellenforradalom előtt a kommunisták rendszeresen felkeresték a község dolgozóit és beszélgettek a sajtó sze­repéről, hasznosságáról. Meg is volt a? eredménye. Az ellenforradalom óta azonban bizonyos tartózkodás, ta­pasztalható. Ez az állapot tarthatat­lan, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a falusi emberek világosan és jól lássák hazánkban és a nagyvilág­ban végbemenő változásokat, pár­tunk erőfeszítéseit és a szocializmus építésének újabb és tíjabo eredmé­nyeit. I egyenek azon a mezőcsáti járás kommunistái, hogy nagyon sok dolgozó parasztnak kenyere le­gyen a betű. ~~ Szp — —1— ------------ - -- ­zavart okozott a sajtó dolgozóinak gondolkozásában, sőt több újságíró tevékenységével segítette az ellen­forradalmat. A küldöttközgyűlés határozottan elítéli és elhatárolja magát az ellenforradalmat kiszol­gáló elemektől, mintahogy a ma­gyar újságírók többsége elítélte az ellenforradalmat, terrorcselekmé­nyeit/ és a munkáshatalom megdön­tésére irányuló törekvéseket. A köz­gyűlés véleménye szerint ma már minden becsületes újságíró és lap­kiadó vállalati dolgozó előtt világos, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány minden intézkedése, egész eddigi tevékenysége helyes és szük­séges volt, mert azok a munkásha­talom erősítését, a dolgozó nép érde­keit szolgálták és szolgálják. A kül­döttközgyűlés a sajtó szervezett dol­gozóinak és több munkatársainak nevében kijelenti, hogy továbbra is teljes mértékben a munkás-paraszt hatalom mellett áll és minden tevé­kenységével a szocializmus ügyét kí­vánja szolgálni. A határozat végül kijelöli a szak­mai* elnökség feladatait. Qé, ha tudjuk a (anuuqi bálák elüti A városi tanács vb. művelődésügyi osztálya felhívja a r<mdezőszervék figyelmét, hogy táncmulatságra, klubestekre, műsoros rendezvények­re a 13. sz. tvr. értelmében a tanács­tól engedélyt kell váltaná. Amennyi­ben a táncos összejövetel, vagy mű­soros est belépődíjas, úgy belépő­díjas, amennyiben belépődíj nélküli, úgy belépődijmentes engedély kivál­tása szükséges. A rendelkezés meg­szegése szabálysértési eljárást ven maga után. Az engedély kiadásánál fél kell mutatni a rendőrség és tűzoltóság engedélyét: ha a táncmulatság be­lépődíjas a Zeneművészek Szakszer­vezeténél a zenészek kiközvetítése szükséges. Amennyiben a rendező­szerv díjazásért szerződtet zenésze­ket, az minden esetben a szakszer­vezet kiközvetítésével történhet. Engedély kiadás a tanács vb. mű­velődésügyi osztályán, Tanácsháztér 8, hétfőn, kedden, szerdán 8—12 óráig. A „December 4” Drótművek kollektívája, pártszervezete, szakszervezeti bizottsága, igazgatósága fájdalommal jelenti, hogy hűséges dolgozója, PAPP JÓZSEF elvtárs gyárimunkás szerencsétlen üzemi baleset folytán hirtelen elhunvt. — Papp Jó­zsef elvtársat a gyár saját halottjának tekinti és ezért temetéséről maga gondoskodik. A temetés időpontját később közöljük. / ság, a Szabad Föld és az Északma- gyarország nap, mint nap komoly problémákkal foglalkozik, olvasmá­nyos. Az is igaz viszont, hogy nálunk Borsod megyében az említett lapok színvonalbeli fejlődését nem követte megfelelően az előfizetők számának a növekedése. Tehát, sok a tenni­való. Legtöbb pártszervezet a sajtó terjesztésével az ellenforradalom óta egyáltalán nem, vagy csak nagyon felszínesen foglalkozik- Valami ha­szontalan és nagyon felesleges dolog­nak tartják. A példákért nem kell messzire menni. Nézzük meg köze­lebbről a rpezőcsáti járás*­A lakosság túlnyomó többsége dolgozó paraszt. Ebből máris az következik, hogy nagyobb szük­ség van a felvilágosító szóra, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol munkások élnek. Miért van nagyobb szükség? Mert. elég sokan véleked­nek még úgy, hogy inkább megiszok egy féldecit, semhogy újságra pénzt adjak. Nyilvánvaló, hogy ebbe az álla­potba nem lehet belenyugodni. Itt van a legfőbb ideje az új előfizetők szervezésének, s most van arra lehe­tőség, hogy még több parasztember­rel ismertessük meg a pártsajtót. Er­re egyébként a megyei pártbizottság határozatot is hozott. Az a nagy baj, hogy a mezőcsáti járás* községeiben ennek a határozatnak nem szerez­nek érvényt. Tiszadorogmán, Árok­tőn, Mezőcsáton, Sajószögeden a saj­tószervezés terén még nem csináltak semmit. Pedig éppen Ároktő példája igazolja, hogy a község dolgozói ha megismerik, meg is szeretik és meg-

Next

/
Thumbnails
Contents