Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
X északmagyakorszAg A kereskedelem eredményeiről és feladatairól tárgyalt a miskolci kereskedelmi p ár lakiív aér tekesiet Keddi 1958. ✓ Pénteken délután a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Üplgozók S'zakszervezetének helyiségében mintegy 200 kommunista és páHonkivüli kereskedelmi dolgozó gyűlt össze, hogy megtárgyalják azokat az eredményeket, amelyeket a kereskedelmi vállalatok 1957. évben elértek, feltárják a hibákat, és megszabják 1958 feladatait. A városi párt-végrehajtóbizottság megbízásából Árvái János elv- társ, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette a pártbizottság és a kereskedelmi osztály beszámolóját. Árvái János elvtárs beszámolója Az előadó bevezetőjében beszélt arról, hogy- az ellenforradalom után, az inflációs hírek hatására nagymértékben megnövekedett a kereskedelem forgalma, erősen csökkent a kereskedelem készlete. így 1957. tavaszé n/"ugyszólván üres raktárak álltak, a kereskedelmi dolgozók féhdelkezésére. Az élelmiszer, a könnyű és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, figyel embevéve a kereskedelem sürgetését, nagymeny- nyiségű áruval árasztotta el a kereskedelmi vállalatok bolthálózatait, így áruellátás tekintetében komolyabb kiesés nem volt tapasztalható. A kereskedelmi dolgozók jó munkát végeztek az ellenforradalom után megnövekedett igények kielégítéséhez. Nagymértékben hozzájárult ehhez, hogy a kereskedelmi vállalatoknál az újjáalakult pártós KISZ-szervezetek, valamint a szakszervezeti bizottságok nagy segítséget nyújtottak a forgalom lebonyolításához, a raktárkészletek feltöltéséhez. A segítségnyújtás eredményeképpen 1957-ben — 1956-hoz viszonyítva — J f a kereskedelem jóval nagyobb / ‘ forgalmat bonyolított le. Ehhez hozzájárult az iparban a bérek rendezése, a mezőgazdaságban /a beadás eltörlése. 1957-ben csakI nem másfélszázezer forinttal több _/ árut értékesítettek a város kereskedelmében, mint 1956-ban. A forgalom növekedése különösen az iparcikkeknél tapasztalható. Dicséretes, hogy a kereskedelmi 'állalatok a magasabb forgalmat óval kisebb költségráfordítással onyolították le. Az idények kielégítésében, jó urikAtt végeztek a magánkereske- .aőK is, hiszen nagy többségük betette! teljesíti feladatát és a tör- Áyes rendelkezéseket tiszteletben /tja. /Az ellenforradalom után a párt- tervezetek igen sokat tettek azért, Aogy a. vállalatoknál és a boltokban /megbúvó ellenséges elemeket, azo- /kat, akik 1956. októberében a ma- j gánkereskedelem céljaira egymás / között kiosztották a legforgalmasabb boltokat, likvidálják. A becsületes pártonkívüli dolgozók és a kommunisták egyöntetűen követelték ezek eltávolítását és felelősségre vonását. A kommunisták meggyőző munkájának eredményeképpen 1957-ben nagymértékben csökkent a leltárhiány. 1958-ban arra kell törekedni, hogy minél kisebbre csökkentsük a leltárhiányokat, mert ezek veszélyeztetik szocialista pénzgaz- dálíkod ásunk at. Szer etnénk, ha a kommunisták kezdeményezésére 1958-at a kereskedelemben is a gazdasági megerősödés évének nevezhetnénk. • 1957. eredményei ehhez biztos alapot adnak. A tanácsi kereskedelmi vállalatok 1957-ben értékes eredményt értek el a tervek teljesítésében, az önköltség csökkentesében. Ezeket az eredményeket azonban lehet és kell is fokozni. Az elmúlt esztendőben a párt városi bizottsága és a városi tanács kereskedelmi osztálya közbenjárására kormányunk nagyösszegu hitelkeretet adett Miskote bolthálózatának níJyeJésére, A HíHán gimnázium mellett átadtuk rendeltetésének az új élelmiszerboltot, a Malinovszkij utcán egg: új háztartási boltot, a Vargahegyen és Ujmassán egy-egy fűszer- csemege boltot, a Széchenyi utcán pedig egy gyermekruházati boltot. Tapolca-fürdőn új strandÚüfét létesítettünk. Ezenkívül mintegy, 30 boltban végeztünk korszerűsítést és átalakítást. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat példát mutatott a vállalat önállóságába^, ugyanis saját érőből több új, tetszetős zöldség-, gyü- m&lcsboltot nyitott. A Miskolci Vendéglátó'pari Vállalat az elmúlt tavasszal — állami hitel nélkül — derekas munkát végzett a nyárra való felkészülésben. Köszönetét mondunk a kereskedelmi aktíváknak, akik 1957-ben rendszeres ellenőrzésekkel igen sok segítséget nyújtottak a kereskedelem hibáinak megszűntetésében Reméljük, 1958-ban tevékenységüket tovább fokozzák, mert igen “sok tennivaló van még a kereskedelemben fellelhető hibák kiküszöbölésében. A vendéglátóiparban fel kell számolni a súlycsonkításokat. Az utóbbi időben végzett ellenőrzések alkalmával 14 bolt közül 10 boltban tapasztaltunk súly csonkítást és pénzbüntetéseket kellett alkalmaznunk. Sajnos, általános tapasztalat, hogy a vendéglátóegységekben az egy-két centes mennyiségcsonkítás a röviditaloknál megszokott dolog. Nem szabad elfogadnunk a jövőben a felszolgáló olyan irányú hivatkozását. hogy ő nem felelős a meny- nyiségcsonlátásért, mert azt a standon mérték ki. Az ilyen hibáknál meg kell követelni a boltvezetőktől a legszigorúbb felelősségrevonást. Sajnos, ez ritka esetben fordul elő. A boltokban dolgozó kommunisták ne hunyjanak szemet az effajta lazaságok felett. Hasonló feladatok várnak az Utasellátó üzemegységedre is. A kiskereskedelmi boltok jobb áruellátása érdekében meg kell javítani nagykereskedelmi vállalataink munkáját. Még mindig gyakori a késedelmes áruszállítás, a helytelen áruterítés. Még súlyosabb hibák vannak a göngyöleg visszaszállításoknál. A FUSZÉRT ebben nagyon rossz példát mutat. A késedelmes göngyöleg xússzaszállítások egy év alatt csak ^Diósgyőri Kiskereskedelmi Vállaltnál mintegy 100 000 forint pluszköltséget jelentettek. 1958-ban fokozott figyelmet kell fordítani nagykereskedelmi vállalatainknak a helyes áruelosztásra. Ellenőrizni kell a kiszállított áruk minőségét és mennyiségét. Nagyobb gondot kell fordítani a kereskedelemben a társadalmi tulajdon megvédésére. A kereskedelmi dolgozóknak is csatlakozni kell a Lenin Kohászati Művek felhívásához. Eddig mindössze a Vegyianyagnagykereskedel- mi Vállalat és a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat jelentette be csatlakozását. Bőven van tennivaló a közös tulajdon megvédésében. Nem szabad opportunistáknak lennünk a társadalmi tulajdon herdálóival szemben. Akadályozzuk meg a térítésnélküli fogyasztásokat. A jobb raktározási lehetőségek megterem tésével védeni kell az árut a selej- teződéstől és romlástól. A vállalatok kezelésében lévő álló- és fogyóeszközök élettartamát gondos keze léssel kell meghosszabbítanunk. Azokat a boltokat, amelyek nem gazdaságosak és a lakosság áruellátása nem szenved hiányt, meg kell szűntetni. Csökkentenünk kell — keményebb eszközökkel is — a leltárhiányok összegét. Számoljuk fel azt a régi szokást, amely szerint egy-egy boltvezetőt a leltárhiány alkalmával minden felelősségrevonás nélkül másik üzemegységbe helyeznek át vezetőnek. 1958-ban mintegy 25 millió forinttal nagyobb a kereskedelmi vállalatok értékesítési terve. Nagyobb az árualap is. így végre tudják hajta ni kereskedelmi dolgozóink a kitű zött feladatokat. Ehhez csupán az kell, hogy tanuljunk 1957. eredményeiből, tapasztalataiból és megszűntessük mindazokat a hibákat, amelyeket a beszámolóban ismertettünk. Árvái elvtárs beszámolóját élénk vita követte, melynek ismertetésére lapunk későbbi számában vissza térünk. Néhány szerény javaslat AZ ELMÚLT ÉV ELEJÉN furcsa jelenségeiket kezdett észlelni az államrendörség a Belsped vállalatnál. Amíg a becsületes dolgozók azért küzdöttek, hogy anyagilag talpraállítsák az országot, egy tekintélyes számú embercsoport paradicsomi állapotokat teremtett magának a vállalatnál. Loptak, csallak, sikkasztottak, pazarolták a nép vagyont, államköltségen nőztek, dorbézoltak, ki így, ki úgy. Az egyszerű kocsis, vagy pakoló — már amelyik lopni akart — megfelelő „szocialista ösz- szaköttetések” híján személyesen és „maszek” alapon volt kénytelen lopni a rábízott tárgyakból. A kiterjedt „szocialista” összeköttetésekkel rendelkező „nagy zsiványok” egy -valóságos bűnszövetkezetet hoztak létre és tervszerűen fosztogatták az állami tulajdont. A bűnszövetkezet elsőrendű vádlottja a többszörösen büntetett Ferenczi Sándor kirendeltségvezető, a többiek Harsányi Béla takarmányraktáros, Gzövek József és Csont Béla földművesszövetkezeti felvásárlók, Grósz József állatforgalmi felvásárló, Csóka István felvásárló, Pálfalvi József, a December 4. Drótgyár munkaügyi osztályvezetője és Radi Irén Belsped- dolgozó. És e díszes társaságba tartozik a vállalat igazgatója, Munkácsi János és helyettese, Hiba József — akiknek különösen kellett volna óvni, védeni a közvagyont. A rendőrség e diszes társaságot az elmúlt év áprilisában tartóztatta le és előzetes őrizetbe helyezte. A vállalat élére új vezetők kerültek, akik a párt- és szakszervezet segítségével, a becsületes dolgozókra támaszkodva, nagy harcot indítottak a társadalmi tulajdon védelméért. A becsületes dolgozók között olyan légkör- alakult ki, hogy a. tolvajokat szabályszerűen kiközösítették maguk közül és éberen vigyáztak, nehogy ilyesmi előforduljon. MI TÖRTÉNT A „NAGY” BŰNÖSÖKKEL? A szerencsi járásbíróság ezév januárjában foglalkozott a bűnszövetkezet tagjainak ügyével. Hatvan tanú meghallgatása után nyolcvanháromezer forint lopást, sikkasztást, csalást derítettek ki (bár az általuk okozott anyagi kár sokkal nagyobb), s a Magyar Népköztársaság törvényei értelmében „bűn- szövetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon elleni csalás, sikkasztás, okirathamisítás, hanyag kezelés, tiltott ajándékozás” miatt a bűnszövetkezet tagjait 4 hónaptól másfél évig terjedő börtönbüntetésre ítélték, többek között az igazgató 1 év és helyettesét, Hiba Józsefet nyolc- hónapi börtönre. A vállalat dolgozói ezt részint megnyugvással vették tudomásul. Ám annál nagyobb a meglepetés, hogy a bűnszövetkezet tagjai ma is szabadon sétálnak, — tekintve, hogy fellebbeztek ügyükben — a tanúk szemébe röhögnek, sőt mi több, Munkácsi és Hiba minden hónapban, mint általában a becsületes dolgozók, odatartják markukat, hogy felvegyék a 2700, illetve 2300 forintos fizetésüket. Hogy ez hogyan lehetséges? Egyszerűen úgy, hogy a Belsped felsőbb szervei szabályszerűen utasították a vállalatot, hogy a bűnszövetkezet említett két tagjának előzetes letartóztatásba helyezett időszakára 50, az azután következő időre pedig 100 százalékban fizessék meg munkabérüket!?!) Sőt mi több, Hiba Józsefet elkövetett «hibái, bűnei ellenére a budapesti „Haladás” fuvarozási szövetkezet miskolci kirendeltségének szervezőjévé állították be. ÜGY HISSZÜK, ezekhez az intézkedésekhez nem kell különösebb kommentár. A népgazdaságot megkárosító, a társadalmi tulajdont pazarló, ellopó, tönkretevő emberekkel szembeni ilyen „megértő” bánásmód egyáltalán nem segíti, hanem károsan befolyásolja és fékezi a társadalmi tulajdon védelméért folyó harcot. Megalakult a sajtó dolgozóinak szakmai elnöksége Központi fűtésű legényszálló, tíz földszintes ikerház, óvoda és bölcsödé épül a tiszapalkonyai erőmű készenléti lakótelepén T iszapalkonyán a még épülő, de már vülamosenergiát termelő hőerőmű közelében korszerű készenléti lakótelepet építenek. Itt kapnak majd kényelmes otthont az erőmű műszaki dolgozói és üzemelői. A lakótelep építése jó ütemben halad. Két — egyenként kétemeletes 12 lakásos — épületet már átadtak a dolgozóknak, a harmadik emeletes lakóház pedig februárban készül el. Ezenkívül épül egy korszerű 60 férőhelyes legényszálló is. A központi fűtésű, hideg, meleg vízzel ellátott szállóban éttermet, klubszobát, társalgót és eszpresszót létesítenek. Az emeletes íe- gényszállóba április 4-én — hazánk felszabadulásának ünnepén — költözhetnek be a család tálán dolgozók. Az elmúlt napokban újabb laka sok építését kezdték meg, s az -év végéig még tíz földszintes ikerházat adnak át a dolgozóknak. Ugyanakkor 50 férőhelyes óvodát, 20 személyes bölcsödét, csemege-, ital- és húsbol- tokat is létesítenek. A korszerű lakótelep szépítését a KlSZ-fiatalok vállalták. Elhatároztak, hogy tavasszal a telep környékét fásítják .és társadalmi munkával gyermekjátszóteret építenek. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó szerkesztőségek és lapkiadó vállalatok dolgozóinak küldöttei közgyűlést tartottak a MUOSZ-székházban. Az előkészítő bizottság beszámolóját vita követte, majd a küldöttek — a sajtóban és a kiadó vállalatoknál dolgozók érdekeinek hathatósabb védelmére — a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetén belül megalakították az újságírók és lapkiadói dolgozók szakmai elnökségét, s megválasztották annak tagjait. Az elnökség elnöke: Rajna Béla újságíró, titkára: Kovács András újságíró lett. A közgyűlés résztvevői határozati javaslatot fogadtak el. A küldöttközgyűlés megállapítja — mondja többek között az elfogadott határozat —, hogy 1956 októberében lezajlott ellenforradalom sok Akiknek még nem N em olyan régen az emődi állami gazdaságban beszélgettem egy idősebb emberrel, ö mondta el — ha nem is éppen így szó szerint —, hogy sötétben botorkálni rossz dolog. Óvatoskodó az ember, s mert soha nem tudja, hová lép, bizonytalan a járása. Mindenki tapasztalta már, hGgy ez mennyire igaz. Hasonló, de százszor rosszabb állapot a szellemi sötétség. Aki olyan Paió Pál féle »nem irok, nem olvasok« ember, az egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen igazodik el az életben. — Én is ilyen voltam. Itt is, ott is hallottam valamit, de nem voltam járatos sem a rendeletekben, sem egyéb dolgokban. Mindig gyanakodtam, hogy becsapnak. Velem volt legtöbb bajuk a vezetőknek. Most rendszeresen olvasgatok és el tudok igazodni a különböző ügyes-bajos dolgokban, figyelemmel kísérem az ország életét és a politikai eseményeket is — így beszélt az emődi állami gazdaság egyik dolgozója. Találkozni azonban még nagyon sok olyan emberrel, — különösen faluhelyen, — aki úgy vélekedik, hogy neki a betű nem kenyere. Nyilvánvaló, mindenütt elsősorban a párttagokra vár az a feladat, hogy ez az állapot minél hamarább megszűnjön, megváltozzon. Á pártsajtó az ellenforradalom óta színvonal, olvasottság, vagy mondjuk így: újság- szerűség szempontjából nagyon sokat változott. Jobb, gyorsabban reagál az eseményekre, az írások érdekesek, felkeltik az érdeklődést. Könnyebb tehát betüéhségre szoktatni a dolgozó parasztságot most, mint régebben. 1 Sokan elmondják, hogy a Népszabad« rendelik a pártlapokat. (Ezt bizonyítja az emődi beszélgetés is.) Az ároktői postás kézbesítőnek már most húsz gazdálkodó jelentette be, hogy február 1-vel elő akar fizetni a Népszabadságra és a Szabad Földre. Világos, hogy sokkal nagyobb lenne az érdeklődés, ha a pártszervezet aktívái beszélgetnének az emberekkel és elmondanák miért fontos az olvasás. Elő kell venni a régen bevált jó módszereket. Tiszadorogmán, Tisza- tarjánban, Hejőbábán korábban, az ellenforradalom előtt a kommunisták rendszeresen felkeresték a község dolgozóit és beszélgettek a sajtó szerepéről, hasznosságáról. Meg is volt a? eredménye. Az ellenforradalom óta azonban bizonyos tartózkodás, tapasztalható. Ez az állapot tarthatatlan, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a falusi emberek világosan és jól lássák hazánkban és a nagyvilágban végbemenő változásokat, pártunk erőfeszítéseit és a szocializmus építésének újabb és tíjabo eredményeit. I egyenek azon a mezőcsáti járás kommunistái, hogy nagyon sok dolgozó parasztnak kenyere legyen a betű. ~~ Szp — —1— ------------ - -- zavart okozott a sajtó dolgozóinak gondolkozásában, sőt több újságíró tevékenységével segítette az ellenforradalmat. A küldöttközgyűlés határozottan elítéli és elhatárolja magát az ellenforradalmat kiszolgáló elemektől, mintahogy a magyar újságírók többsége elítélte az ellenforradalmat, terrorcselekményeit/ és a munkáshatalom megdöntésére irányuló törekvéseket. A közgyűlés véleménye szerint ma már minden becsületes újságíró és lapkiadó vállalati dolgozó előtt világos, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány minden intézkedése, egész eddigi tevékenysége helyes és szükséges volt, mert azok a munkáshatalom erősítését, a dolgozó nép érdekeit szolgálták és szolgálják. A küldöttközgyűlés a sajtó szervezett dolgozóinak és több munkatársainak nevében kijelenti, hogy továbbra is teljes mértékben a munkás-paraszt hatalom mellett áll és minden tevékenységével a szocializmus ügyét kívánja szolgálni. A határozat végül kijelöli a szakmai* elnökség feladatait. Qé, ha tudjuk a (anuuqi bálák elüti A városi tanács vb. művelődésügyi osztálya felhívja a r<mdezőszervék figyelmét, hogy táncmulatságra, klubestekre, műsoros rendezvényekre a 13. sz. tvr. értelmében a tanácstól engedélyt kell váltaná. Amennyiben a táncos összejövetel, vagy műsoros est belépődíjas, úgy belépődíjas, amennyiben belépődíj nélküli, úgy belépődijmentes engedély kiváltása szükséges. A rendelkezés megszegése szabálysértési eljárást ven maga után. Az engedély kiadásánál fél kell mutatni a rendőrség és tűzoltóság engedélyét: ha a táncmulatság belépődíjas a Zeneművészek Szakszervezeténél a zenészek kiközvetítése szükséges. Amennyiben a rendezőszerv díjazásért szerződtet zenészeket, az minden esetben a szakszervezet kiközvetítésével történhet. Engedély kiadás a tanács vb. művelődésügyi osztályán, Tanácsháztér 8, hétfőn, kedden, szerdán 8—12 óráig. A „December 4” Drótművek kollektívája, pártszervezete, szakszervezeti bizottsága, igazgatósága fájdalommal jelenti, hogy hűséges dolgozója, PAPP JÓZSEF elvtárs gyárimunkás szerencsétlen üzemi baleset folytán hirtelen elhunvt. — Papp József elvtársat a gyár saját halottjának tekinti és ezért temetéséről maga gondoskodik. A temetés időpontját később közöljük. / ság, a Szabad Föld és az Északma- gyarország nap, mint nap komoly problémákkal foglalkozik, olvasmányos. Az is igaz viszont, hogy nálunk Borsod megyében az említett lapok színvonalbeli fejlődését nem követte megfelelően az előfizetők számának a növekedése. Tehát, sok a tennivaló. Legtöbb pártszervezet a sajtó terjesztésével az ellenforradalom óta egyáltalán nem, vagy csak nagyon felszínesen foglalkozik- Valami haszontalan és nagyon felesleges dolognak tartják. A példákért nem kell messzire menni. Nézzük meg közelebbről a rpezőcsáti járás*A lakosság túlnyomó többsége dolgozó paraszt. Ebből máris az következik, hogy nagyobb szükség van a felvilágosító szóra, mint mondjuk azokon a helyeken, ahol munkások élnek. Miért van nagyobb szükség? Mert. elég sokan vélekednek még úgy, hogy inkább megiszok egy féldecit, semhogy újságra pénzt adjak. Nyilvánvaló, hogy ebbe az állapotba nem lehet belenyugodni. Itt van a legfőbb ideje az új előfizetők szervezésének, s most van arra lehetőség, hogy még több parasztemberrel ismertessük meg a pártsajtót. Erre egyébként a megyei pártbizottság határozatot is hozott. Az a nagy baj, hogy a mezőcsáti járás* községeiben ennek a határozatnak nem szereznek érvényt. Tiszadorogmán, Ároktőn, Mezőcsáton, Sajószögeden a sajtószervezés terén még nem csináltak semmit. Pedig éppen Ároktő példája igazolja, hogy a község dolgozói ha megismerik, meg is szeretik és meg-
