Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

ESZÄKlIAGYänORSZAG Kedd, 1988. Január 2*. Kádár elvtárs beszéde (Folytatás az L oldalról.) (fertiődítását; Ha például a magyar népgazdaságot a maga lábára akar­juk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem. áll­hat örökké csak ipari termékekből. 1938-^ban Magyvironszág 430.000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt évben búzát hoztunk be az or­szágba. 1938-ban 64.00'0 tonna rozsot szállított ki Magyarország a világ­piacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. 1938-ban 11.000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgazda- Sági termelésünk, bár viszonylag el­maradott, de azért az 1938-asnak fe­lette áll. Ezt az is bizonyítja, hogy a holdankénti termésátlag az 1931— 38-as évek átlagához viszonyítva az 1950—57-es évek átlagában * búzánál héttized mázsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával, a kukoricánál 2.3 mázsá­val magasabb. A múlt viszonylag magas me­zőgazdasági exportja a népi de­mokrácia viszonyai között első­sorban azért hiányzik, mert a lakosság, a lakosságon belül pe- - dig a falusi lakosság fogyasztása lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az egy holdra eső termelés. Szerintünk önmagában a fogyasztás növekedése helyes is, jó is. Az ország mezőgazdasági exportját nem olyan utón kell növelni, hogy a magyar dolgozók, munkások és pa­rasztok egyenek kevesebbet, hapem olyan utón, hogy haladjunk gyor­sabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felépítése útján és ter­meljünk a mezőgazdaságban is mo­dern eszközökkel többet, jobbat és olcsóbban. Például a Német Demo­kratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság haladottabb mezőgazda- sági kultúrájának eredményeképpen a holdankénti átlagos hozam az ösz- szes fő-terményekből mintegy 50 százalékkal magasabb, mint miná- lunk. Ez a fejlődés útja, ehhez pár­tunk és kormányunk, az egyéni pa­rasztgazdasággal egyetértésben, kéz- a kézben el akar jutni. A kormány politikája: párt által összefogott tömegszervek politikája is A továbbiakban a kormány külön­böző, a kispolgárokat, a kisiparoso­kat és a kiskereskedőket érintő intéz­kedéseiről szólott, s beszámolt a kor­mány külpolitikai téren végzett mun­kájáról. Részletesen beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának moszkvai ünnepségei­ről, amelyen magyar párt- és kor­mányküldöttség vett részt, továbbá különböző kormány és parlamenti küldöttségek látogatásairól, ame­lyek tovább erősítették és mélyítet­ték barátságukat a Szovjetunióihoz és a népi demokratikus országokhoz. Kiemelte a múlt évben Moszkvában lezajlott tárgyalásokat, ahol tizenkét szocialista ország és 61 ország kom­munista és munkáspártjai tanács­koztak, s amelynek nyilatkozataival a magyar nép mélységesen egyetér­tett Az ENSZ-el kapcsolatban a következőket mondotta: A magyar kormány a néptöme­gek aktív helyeslésével és támo­gatásával határozottan visszauta­sított minden kísérletet, amely as ENSZ szerveinek alapokmány­ellenes kihasználásával a Ma­gyar Népköztársaság belügyeibe akart beleszólni. Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy népünk döntő többsége szilár­dan áll pártunk és kormányunk mel­lett, s helyesli, támogatja kül- és belpolitikánkat. Erről tanúskodik többek között az is, hogy például a múlt év augusztus 20-án tartott gyű­léseken másfélmillió ember vett részt. A közelmúltban lezajlott szak- szervezeti kongresszusokon a kül­döttek egymillió szervezett munkás nevében jelentették ki, hogy helyes­lik és támogatják a kormány irány­vonalát. Ilyen értelemben nyilatkoz­tak a papok budapesti békegyűlésé­nek résztvevői is. 1— A forradalmi munkás-paraszt kormány politikai irányvonala nem­csak és nem kizárólag a p4rt köz­ponti bizottságának irányvonala, ha­nem irányvonala ez a párt által ösz- szefogott és vezetett Hazafias Nép­front-mozgalomnak is, a szakszerve­zeteknek is, áz ifjúsági és nőLdolgo- zó tömegeknek is. A Minisztertanács elnökének javaslata} A Minisztertanács elnöke beszéde befejező részében javasolta, hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisz­tert es őt az országgyűlés mentse fel « nagy elfoglaltságot jelentő kor­mányfunkcióból, hogy a párt köz­ponti bizottsága titkáraiként haté­konyabban tudjanak dolgozni. Ugyanakkor államminiszteri funk­cióban továbbra, is közvetlenül kí­vánnak segíteni a kormányzati mun­ka politikai vezetésében* A miniszterelnöki tisztségre Ja­vasolta Münnlch Ferencet, a miniszterelnök első helyettesének tisztségére Apró Antalt, a műve­lődésügyi miniszter tisztségére pedig Benke Valériát javasolta. Kádár János viharos tapssal foga­dott beszámolója után Rónai Sándor az országgyűlés elnöke az ülést be­zárta. Az országgyűlés január 28-án délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)-ooo­Fogadás az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából M. A. Rahman, az indiai Köztár­saság budapesti ideiglenes ügyvivője India nemzeti ünnepe alkalmából vasárnap délután fogadást adott. A fogadáson megjelent Kádár János, a forradalmi, munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula művelődés- ügyi miniszter, Marosán György ál- lamminiszter, Rónai Sándor, az or-’ szággyülés elnöke. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kris­tóf István, az Elnöki Tanácsi titkára. Sik Endre, a külügyminiszter első helyettese, Szarka Károly külügy- minuszterhelyettes, Mihály fi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes. Péter János, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. A szovjet vezetők táviratai India államférfiaihoz Moszkva (TASZSZ) A lapok közük Vorosilov, Hrus­csov és Bulganyin táviratait, amelye­ket január 24-én intéztek az indiai államférfiakhoz, az Indiai Köztár­saság 8, évfordulója alkalmából. Vorosilov Radzsendra Praszadhoz, ez Indiai Köztársaság elnökéhez in­tézett táviratában kijelenti: a szov­jet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két országnak a békés együtt­élés elvein alapuló baráti kapcsolata, amely széleskörű, nemzetközi elisme­résben részesült, a jövőben is sikere­sen fejlődik és erősödik a két ország népeinek és az általános békének javára. Hruscsovnak Nehru indiai minisz­terelnökhöz intézett táviratában azt olvashatjuk, a Szovjetunió népei ezen az ünnepnapon boldogan állapítják meg, hogy a Szovjetunió és India ba­rátsága és testvéri együttműködése a két ország népeinek érdekeit, a béke ügyét és a világ biztonságát szolgálja. A szovjet emberek meg­győződése, hogy India és a Szovjet­unió együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz az emberiségnek a háborús veszély elhárításáért, a béke és az államok közötti együtt­működés diadaláért vívott nemes harcában. Bulganyin Nehruhoz intézett táv­iratában azt a meggyőződését fejezi ki, hogy Indiának és a Szovjetunió­nak a békés együttélés elvein alapuló szívélyes jóviszonya továbbra is a népek őszinte barátságának és tevé­keny együttműködésének példája lesz. Jubileumi ünnepségek Indiában Delhi (TASZSZ) Vasárnap, az Indiai Köztársaság kikiáltásának 8. évfordulóján Del­hiben nagyszabású díszszemlét tartot­tak. A díszszemlét Radzsendra Pra- fezad köztársasági elnök fogadta. Je­len voltak Nehru miniszterelnök, a kormány tagjai, az ország t^rsadal- Ini és politikai életének vezető sze­mélyiségei, valamint igen sok ven­dég, többek között az Indiában íar- §p2feodd tanai katonai küldöttség* á diplomáciai testület tagjai és mások. Praszad elnök az évforduló alkal­mából fogadást adott az elnöki pa­lotában. A fogadáson kitüntetéseket nyújtott át indiai közéleti kiválósá­gok, művészek és sportolók nagy csoportjának. katonai díszszemlék és ünnepi fel­vonulások voltak a fővároson kívül Bombayban, Kalkuttában, Madrasz- ban és az ország más nagyobb váro­saiban. Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Statisztikai Hivatala köz­zétette az 1957. évi népgazdaságfej­lesztési terv eredményeit. A jelentés szerint a szovjet ipar túlteljesítette az 1957. évi állami tervben kitűzött feladatokat. A túlteljesítés igen je­lentős. A jelentés szerint az egész ipsri termelés az 1956. évi termelés­hez képest a tervben előirányzott 7.1 százalékos növekedés helyett 10 szá­zalékos növekedést ért el. Ebből a termelési eszközök termelése („A” csoport) az év folyamán 11 százalék­kal, a fogyasztási eszközök (. 73” cso­port) termelése több mint 8 száza­lékkal növekedett. A népgazdasági tanácsok ipara az 1957. évi termelési tervet több mint 104 százalékra teljesítet­ték. A Központi Statisztikai Hivatal köz­leménye hangsúlyozza, hogy az ipar­igazgatás újjászervezése után a terv­feladatok teljesítése magasabb szín­vonalon történt, mint az előző év megfelelő időszakában. 1957 máso­dik felében a népgazdasági tanácsok alá rendelt vállalatok termelése az 1956. évi második félévi termelés­hez képest 11 százalékkal emelke­dett. A szovjet ipar 1957-ben a követke­ző mennyiségeket termelte: nyersvas 37 millió tonna, vagyis 4 százalékkal több, mint 1956-ban; acél — 51 mil­lió torma (5 százalékos növekedés), hengereltáru — 40.2 millió tonna (6 százalékos növekedés), szén — 463 millió tonna (8 százalék), olaj — 98.3 millió tonna (17 százalék), gáz — 20.2 milliárd köbméter (48 százalék), vil­lamosenergia — 209.5 milliárd kilo­wattóra (9 százalék), gépkocsi — 495.50Ö darab (7 százalék), traktor — 204.000 (11 százalék), gabonakombájn — 131.000 (60 százalék), kukorica­áraid kombájn — 31.400 darab (121 százalék), pamutszövet — 5.6 milliárd méter (3 százalék), gyapjúszövet — 282 millió méter (5 százalék), selyem- szövet — 805 millió méter (7 száza­lék), bőrlábbeli — 315 millió pár (9 százalék). Az állami és a szövetkezeti szerve­zetek beruházásai (a kolhozberuhá­zások nélkül) 1957-ben 210 milliárd rubelre rúgtak; ez 12 százalékkal ha­ladja meg az 1956. évi beruházások összegét. 1957 folyamán a Szovjetunióban 800 nagy állami ipari vállalatot helyeztek üzembe. A munkások és az alkalmazottak száma a szovjet népgazdaságban 1957 vé­gén 52,100.000 volt, vagyis 2,100.000-rel több mint 1956 vé- gén. A művelődés, a tudomány és az egészségügy dolgozóinak számá egy év alatt 300.000-rel növekedett. A Szovjetunióban 1957 folyamán sem volt munkanélküliség. A szovjet tudomány9 tech­nika és kultúra eredményei A Központi Statisztikai Hivatal je­lentése beszámol a szovjet tudomány, technika és kultúra fejlesztésében elért egyévi eredményekről is. Felbo­csátották a világ első mesterséges holdjait; Megalkották a világ első, igen nagy teljesítőképességű inter­kontinentális ballisztikus rakétáját. Felépítették a világ leghatalmasabb atomrészecske-gyorsítóját, a szinro­fazotront. Bevezették a rendkívül nagy sebességű sugárhaj tóm üves és turbó sugárhajtóműves utasszállító repülőgépek gyártását. Folyamatban it i ;ifnmv?nnmoserőrnűvek épí­tése; ezeknek kapacitása 200—400.00# kilowatt lesz, A gépgyárak, a tudományos ku­tatóintézetek és a tervezőirodák több mint 1.500 ujtipusu gépet, szerkezetet, készüléket és más berendezést dolgoztak ki. Bevezették több mint 350 uj gép, be­rendezés, készülék és anyagfajta so-* rozatgyártását is. » A Szovjetunió tejtermelése elérte az Egyesült Államok termelésének mintegy 95 százalékát. Az üzemi vajtermelés körülbelül ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, de ha ehhez hozzászámítjuk a házilag ké­szített vajat is. akkor a Szovjetunió már meg is haladta az Egyesült Ál­lamokat. 1957-ben a Szovjetunióban 54.7 millió tonna tejet, vagyis 43 száza­lékkal többet termeltek, mint 1956- ban. A kolhozok átlagos tejtermelése 1.858 kilogramm volt. így tehát az SZKP KB 1955 januári plé­numán kitűzött feladatot a szov­jet mezőgazdaság határidő előtt: hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957. évi tej- és tejtermék be­gyűjtés az 1954. évihez képest 1.8-sze- resére emelkedett. Ezen a területen az SZKP KB plénumán kitűzött fel­adatot a mezőgazdaság hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957. január 1-i állományhoz Vépest a haszonállatállomány növe­kedése a következő: szarvasmarha 5.3 millió, °°rtés 3.5 millió, juh 12 millió. Bár a Szovjetunió sok vidékén kedvezőtlen időjárási viszonyok ural­kodtak, a szemestermények teljes be­gyűjtött mennyisége 1953-hoz képest 26 százalékkal emelke­dett, ebből a búza iwvekedése 40 százalék, a. kukoricáé csaknem kétszáz százalék. A szűz- és parlagföldek feltörése és megmunkálása, valamint az ukraj- nai, a moldvai, a nyugat- és kelet* szibériai jó termés eredményeképpen az állam rendelkezik a szükségest mennyiségű gabonával. 1957-ben tovább erősödött a me* zőgazdaság anyagi-műszaki bázisa, amely az év folyamán a következő mennyiségű gépeket kapta: 257 ezer traktort (15 lóerős egységekre át* számítva), 126 ezer tehergépkocsit, 131 ezer gabonakombájnt, sokszáz­ezer különféle mezőgazdasági gépek és eszközt. A gabonanövények, a gyapot, a cu-* korrépa és bizonyos más ipari nővé-« nyék szántása és vetése szinte telje­sen gépesítve van. A gabonafélesé- gek aratása (a kukorica kivételévéÉJ 93 százalékban van gépesítve* Az életszínvonal emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme az 1956. éviihez képest összehasonlít­ható árakon 6 százalékkal növeke­dett Sok, nagyjelentőségű intézke­dés történt a nép anyagi jólétének emelésére. Emelték az alacsony fizetési ka-_ tegóriájú dolgozók munkabérét, s megszüntették adójukat. Foly­tatódott az ipari munkások rö­vidített munkanapra vonatkozó áttérése a munkabérek csökken­tése nélkül. 1957 folyamán 57.9 milliárd rubelt fizettek ki nyugdíjak fejében: ez 21.4 milliárddal volt több. mint 1956-ban. A társadalombiztosítás, a családi segély, az ösztöndíjaik, az in­gyenes orvosa segély, és hasonlók révén a lakosság több mint 204 mil­liárd rubelt, vagyis 19 százalékkal többet kapott, mint 1958-ban. A kolhozok és kolhoztagok csupán az államnak szállított termékek árá­nak növelése révén 1957-ben 50 mil­liárd rubellel több jövedelemhez ju­tottak, mint 1952-ben. Ha pedig az államnak szállított termékmennyiség növekedését vesszük számításba, ak­kor a kolhozok és a lakosság jöve­dékbe az 1952—1957. óv időszakában 64 milliárd rubellel növekedett A munkások és az alkalmazottak reális jövedelme egu munkásra átszámítva az év folyamán 7 százalékkal, a parasztok pénz- és természetbeni jövedelme pedig 5 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzjövedeiménék nö­vekedésével kapcsolatban a takarók* pénztáraik betétállománya 1957' ‘ fo­lyamán 16.8 milliárd rubellel gyara­podott. Jelentősen emelkedett a lakosság áruvásárlása is. 1957-ben a lakosság 75.7 milliárd rubellel vásárolt többet, mint 1956-ban. Az árucseréiorgalmi tervet .a népgazdaság túlteljesítette:! az ámcsereforgalom 615 és fél mil­liárd rubelre rúgott 1957 folyamán több mint negy^ ven millió négyzetméter lakó­területük új lakásba költözködtek be. A kolhoztagok és a falusi értelmiségiek a fenti számon Jct- vül 770.000 új házat épitetteki A Szovjetunió valamennyi oktatási formájában résztvevő tanulók száma meghaladta az ötven milliót. Ä fő­iskolákon és egyetemeken (beleszá­mítva a levelező tagozatot is) több mint kétmillió diák tanult A felső- és középfokú szakintézetek az év folyamán több mint 770.000 új fiatal szakembert bocsátottak ki. A tudo­mányos dolgozók száma elérte a 260 ezret, vagyis az év folyamán csak­nem kilenc százalékkal emelkedett* 1957 folyamán a Szovjetunió to* vább bővítette külföldi gazdasáp kapcsolatait A Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalma mintegy 33 mil­liárd rubelre rúgott, az 1956. évi 29 milliárdhoz képest, vagyis 13 száza­lékkal emelkedett. (MTI) Todor Zsivkov, Anton Jugov és Borisz Taszkov moszkvai tartózkodása Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Borisz Taszkov, a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi minisz­tere január 25-én Moszkvába érke­zett. A vendégeket a kijevi pályaudva­ron Nyikolaj Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára fogadta. Ké­sőbb a bolgár és a szovjet vezetők tárgyaltak egymással. A tárgyaláson szovjet részről részt vett Nyikolaj Bulganyin, Anasztáz Mikojan, Mihail Szuszlov, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottság elnökségének tagjai és Mihail Permihin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja. A tárgyaláson a két felet érdeklő kérdéseket beszélték meg. (MTI) ooo­Az amerikaiak újabb kudarca a mesterséges hóiddá! London (MTI) Az angol sajtó a gúny és a kár­öröm alig tompított mellékzöngéjé- vel számol be az Egyesült Államok legújabb műhold-Jkudarcáról. A szél­sőjobboldali Daily Mail newyorki tu­dósítója jelenti feltűnő beállításban a meddő kísérlet színhelyéről: Az amerikaiak őtnapl kudarc és csalódás után felfüggesztették a kísérleteket. A kísérletek színhelyén a legilleté­kesebb személy arról panaszkodott, hogy a »múlt heti erőfeszítéseket az akadályok egész sora hiúsította meg, a többi között az időjárás és az üzemanyagnak használt folyékony oxigén, amelytől eldugultak a szele­pek.*« A helyzet különös iróniája volt az, hogy ugyanakkor repült el a kísérlet színhelye fölött ar. egyik szovjet szputnyik: j A legújabb kudarc ismét súlyos csapást mér az amerikai közönségre, az amerikai tekintélyre. Az amerikai tudósoknak és tech­nikusoknak éjjel-í.appai kifejteti erőfeszítéseik ellenére sem síké- rült a világűrbe lőniük a Van- guardot. amellyel pedig umyit dicsekedtek, nem is szóivá akár a legapróbb műholdról. Ezt a tervet annyira fontosnak tar­tották, hogy Eisenhower magának tartolta fer-.n a siker közlésének jo­gát. Száznál több újságíró; fényké­pészek, filmoperatőrök virrasztottak egy héten át éjjel-nappal a feszült izgalom és nz özönével érkező híresz­telések légkörében. Röviddel a ku-* darc hivatalos beismerése előtt az egyik jelenlévő tábornok gúnyos han­gon olvasta fel Kefauver szenátor jelentését, amely szerint n Vangttérd felbocsátása már csak néi.áry óra kérdése; Megnyílt a bagdadi paktum képviselünk értekezlete Ankara (ÁFP) Ankarában hétfőn délelőtt helyi idő szerint 11.00 órakor Ádnan Men- deres török mmiszterclnök vezetésé­vel megnyalt a bagdadi paktum or­szágainak értekezlete. (MTI)-----------ooo—-------­M unkanélküliség au Egreslilt Államokban Newyork (TASZSZ) Montellier, az United Press hír­ügynökség szemleírója megállapít­ja, hogy az Egyesült Államokban 4 millió férfi és nő van munka- nélkül. Montellier szerint a munka­nélküliek száma a továbbiakban elérheti az 5 milliót. A szemleíró megjegyzi, hogy tá- volröl sem minden munkanélküli ! van biztosítva cs távolról sem mindegyik jogosult valamiféle pénzbeli segelyre. Az utcára tett emberek jelentős része semmiféle munkanélküli segélyben nem része­sül. Egyáltalán nem kapnak ilyen segélyt a mezőgazdasági munkások, akiknek száma az Egyesült Álla­mokban .3 millióra tehető. Montellier elismeri, hogy a mun­kanélküliség ,ykritikus probléma” marad az Egyesült Államokban. ,Az ország legfőbb ipari góc­pontjainak közel egyharmada — írja — komoly munkanélküliséggel küzdő vidékek kategóriájába tartó-* zik. A Lsáyzat egyre vosszebbo* dik..." (MTI) / Csillagászati számok a szovjet tervjeieotéshen A Szovjetunió több vajat termelj mint az Egyesült Allamoh 770000 új szakember egy évben A Szovjetunió a vaj termelésben elhagyta az Esresült Államokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents