Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

HSÉr?. december 15. PS ÍAR MAGYARORS ZÄG 7 BORSODI ROPS Fi RÓZSA, RÓZSA, RÓZSASZÁL. PLAKÁTERDÖ A HAZAK FALÁN EGY MISKOLCI VEVÖSZÁNDÉKÜ EMBER: — Ne tréfáljon János vitéz, nekem kályha,rózsa kellene. DUSSZANTÓ GYÜLEKEZET ... — Merre van a 14. szám? — A Bajadér plakát alatt, kissé jobbra az „Embe­rek. vagy őrmesterek”-tői, közvetlen a „Patkányirtás” mellett. A KAZINCBARCIKAI UJVA KOSBAN faho^ falfelé fordítva építettek a parkban a padokat) a késveindított autóbusz megállójánál. VJ VEVŐ A GYORSKISZOLGÁLÓ BOLTBAN — Cucikám! Ugy-e a házasságunk ügye nem ilyen kilátástalan? RÁDIÓMŰSOR BOSSZÚSÁGGAL Te jóisten! Ezek sziámiak? AMIKOR A BAJTOKOZÓ REKLAMÁL — Mit keresel Ödön? — A borsodi rádió hullámhosszát. GYENGE ÉRV ■*= Mégis csak lehetetlen ez az állapot! Megint kés­tem a szállítással. — Milyen okból kifolyólag? •— Áramszünet volt. * * — És miért volt áramszünet? — Mert a kocsimmal kidöntöttem a villanyoszlopot. C, 7^7 r mj — Miért olyan goromba ez a kiszolgáló? — Sportdrukker, és most tréningezik a tatabányai meccsre. (Longauer Imre rajzai) Jelentkezz kőműves tanulónak! Értesítjük mindazokat a fiatalokat, akik a VIII. általános iskolát elvégezték és kedvet éreznek a kőműves szakmához, jelentkezhetnek kőműves tanulónak. Oktatásiról, munkaruháról, ellátásról a 114. sz. Ipari Tanuló Intézet gondoskodik. Jelentkezni lehet: *■ ÉM. Borsodmegyei All. Építőipari Vállalat, Miskolc, Rudas László utca 4. sz. alatt. Nagymennyiségű maradékszövet érkezett a Miskolci Ruházati Bolt MARADÉKBOLTJÁBA Széchenyi-u. 91 Pamutáru, férfi és női ruhaszövetek, kabátszövetek 20-50százalékos árengedménnyel! Karácsonyi kórusok »Valaki vár.. .<* és a legújabb külföldi táncdalok törhetetlen mikrós lemezen. Külföldre kiszállítást vállalunk Hunyadi u. 4. Tel.: 16-287. HETI filmjegyzetek Ist-en és ember előtt (Nyugatnémet filmdráma) A sokmilliós emberáldozatot kö- ^ vetett második világháború utórezgése képezi a filmtörténet alapját. Az-első kockákon egy hábo­rús nyomokat viselő német városká­ban esküvőt látunk. Dr. Martin Lenz, a háborúban megvakult ügyvéd köt házasságot kolléganőjével, a hadi­özvegy Máriával. Életük harmonikus, zavartalan mindaddig, amíg egy uj- ságriportban meg nem jelenik a fényképük. A kép eljut Mária elhalt« nak tudott férjéhez, aki feleségét szintén. halottnak tudja. A régi há­zaspár találkozik, s az asszonynak döntenie kell, melyik férjét szereti. Hosszú, gyötrelmes lelkitusa után a másóink férjet választja, mert a vele közös munkában, megértő szereiéi­ben töltött évtized erősebbnek bizo­nyult az ifjúkori, rövid, háborúszét­szakította boldogság emlékeinél. A viszonylag lapos és elhasznált filmtörténet — a kiváló szereplők já­téka, művészi jellemfobmálása, nem­különben a rendező egy-két jólsike­rült beállítása folytán —' túlnő a szokvány háromszög-drámákon. Fel­fedezhető a filmben a háborúellenes- ség egy-egy erősebb felvillanása is. (Nagyon agitatív például a néma, temetői jelenét.) Kár, hogy a nyu­gat- és keletnémet viszonyokat, il­letve a két zóna életszínvonalának ábrázolását a film alkotói nagyon nyugati-ízű beállítással oldották meg. Bár a rendezésben több, már jólis­mert fogással találkozunk, egészé­ben mégis jól használta ki Erich En_ gél rendező a forgatókönyv adta, lehe­tőségeket. Victor de Kowa élethű, emberi alakítást nyújtott a vak ügy­véd szerepében. Antje Weisgerber Máriája egyszerű, mély, emberi-lelki gazdagsággal teli. Hans Schönker meggyőzően formálta a beletörődött emberből boldogan fellángoló, majd szomorkásán lemondó első férjet. Hogyan fedezték fel Amerikát (Olasz filmburleszk) A lkotói a filmet eredetileg film­szatírának szánhatták. Görbe tükörben akarták bemutatni, hogy milyen kiábrándulást hoz a kapita­lista Olaszország munkanélkülijének is a »csodás« Amerika, a »korlátlan lehetőségek hazája«. Ezt a célkitű­zést a film,ben nem sikerült valóra váltaniuk, mert az egyes figurák túl- játszásával, a helyzetkomikumok, a hihetetlen fordulatok végletekig való kiélezésével, a burleszkelemek vég- nélküli felsorakoztatásával a szatíri. kus elemeket annyira háttérbe szo­rították, hogy kacagtató burieszkké vált a filmtörténet, amelyben a sza­tíra halvány nyomait is csak nagyon nagy jóakarattal lehet felfedezni. Alapvető hiba az is, hogy Kolumbusz Kristóf főszerepét, a mai olasz mun­kanélküli Kolumbusz alakját már eleve annyira nevetséges, szinte cir- kuszbohóci figurává formálták, hogy az csak nevettetni tudott, de elgon­dolkoztatni nem. Nagyon messze esik ez az ábrázolás a Chaplin-i úttól. Általában az egész filmre az olcsó, hatást-kereső, mindenáron kacagásra ingerlés a jellemzőbb, mint a neme­sebb humor. (Jelenet a filmből.) A filmtörténet egyszerű: egy két­balkezes olasz polgár, Kolumbusz Kristóf és gátlástalan vagány barát­ja az olaszországi nyomor elől Ame­rikába hajózik, hogy ott próbáljon szerencsét. Felsorolhatatlanul sok, de minden esetben balul végződő ka­land után rájönnek, hogy a szegény ember ott sem boldogul, és vissza­térnek Európába. Pozitív értékként számítható, hogy a film tanúbizonyságot nyújt az olasz népnek a »csodás« Amerikához való viszonya igazi arcáról és az olasz nép többségének nehéz helyze­téről. Hibája, hogy a kérdést egy hihetetlen figura és egy »dörzsölt« munkakerülő vagány szemüvegén keresztül vizsgálja, ami az ábrázolás hitelességét nagyban csökkenti; A rendező — bár a szatírának bur­ieszkké válásáért felelősi — a várat­lan fordulatokért, kacagtató ötletek­ért elismerést érdemel. Emlékezetes Erminio Mocaria (Kolumbusz) ka­cagtató játéka. A film közel - kétórás szakadatlan kacagást nyújt a nézőnek, de nem­sokkal többet. (bm)-ooo­A Szovjet Film Ünnepe képpejtvény-pályázata során lapunk hasábjain 24 ismert szovjet filmművész képe jelent meg. Az volt a feladat, hogy ki kellett találni az ábrázolt művész nevét, s hogy melyik filmből ismerjük. A pályázatra többszáz megfejtés érkezett, azonban — mint azt a bíráló- bizottság megállapította — minden kérdésre viszonylag kevesen _ adtak _ helyes feleletet. A kitűzött jutalmakat a bírálóbizottság az alábbi pályázóknak Ítélte: 1 Dombrádi Eszter Miskolc, Malinov- geczki Anna Diósgyőr, D. bérház 2. 14, szidj u. 2. 1/12. 2. Cellák Julia Miskolc, Feledi Gyula Sajószentpéter,. Uj bánya- Avasi torony. 3. Bútora Judit Szikszó, Rá- telep. 15. Bakos Margit Fügöd. 16. Ne- kóczi Ferenc u. 50. 4. Budai Piroska Ka- meth Miklós Ujdiósgyőr, Marx Káro.y u. zincbarcika, Széchenyi u. 80-. 5. Csorba 102. A. bérház 7/2. 17. Stark Agnes Ibos- Anna Misikolc, Mátyás király u. 46. 6. győr, Béke u. 25. 18. Varga János Dios­Csalogány Erzsébet Miskolc. Közdomb 15. győr, Árpád u. 26. 19. Juhasz Lajosné Mjs- 7. Farkas Sándomé Szikszó, Rózsa Ferenc kolc, Bodósor 34. 20. Ottkari Erzsébet u. 3. 8. Lőrincz Lászlóné Miskolc, Vörös- Ernőd, Munkás u. 9. 21. Kapi Jozsefné marty u. 33. 9. Lengyel Magda Miskolc, Miskolc, Malinovszkij u. 30. 22, Szabó Ma- MÁV-telep 32/1. 10. Szabó Klári Miskolc. rja Diósgyőr, Bérház D. I/L. 23. Mészá­tér TS - Árpád MMrolc, Gyár u 30 24. Ober­Jenei Edit Miskolc, Lenke u. 16. 13. Fű- lander József Ujdiosgyor, Dimitrov-ter o. A nagymiskolci lakosok a nyert mozijegyeket a Megyei Moziüzeml _ Vál- lakatnál (Rákóczi u. 5.) vehetik át. a vidékieknek pedig postán küldök ki. A toooj résztvevő, a hibás megoldások miatt, jutalmazásban nem részesülhet. A pályázaton résztvevők nagy száma a mozilátogató közönségnek a szov* = '' = ■' " == = let filmek iránti nagyarányú érdeklődését tanúsítja. A Kazincbarcikai Kiskereske­delmi Vállalat bútorüzletébe Termelők, ügyelem! Közeledik a karácsony! A kiadások fedezésére értékesítsék terményfeleslegeiket a legújabb' divat í: j helyi telepeinken! teSeiiáEők és A. legmagasabb napi áron vásárolunk csőbuforgarniturák kukoricát, napraforgót, érkeztek kenyér- és takarmánygabonát, hüvelyes és Hálószobabűtor 12.800.— aprómagféleségeket Csőbútorgarnitura 6—7.000,— Megyei Termény forgalmi Vállalat forintig kaphatók. Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents