Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-15 / 294. szám

ßSZÄKMAOTARÖRSZA; Vasárnap, 1957. december 15. Kádár János nagyjeJcntöségű beszéde a mezőgazdaság jövőjéről és más fontos kérdésekről (Folytatás az 1. oldalról.) iíagy virágzó termelőszövetkezete lesz azoknak,' akik itt szövetkeztek és dolgoznak. Ha mindennek ez a jövője, akkor eszerint „veszekedje­nek” egymással. A szövetkezeti tagok nyugdíjkérdéséről — Mi á szövetkezeti tagok nyug­díj kérdését is rendezni akarjuk. A közeljövőben meg fog jelenni a ren­delet. Megmondom azt is, hogy ez a nyugdíj nem lesz akkora, mint a ré- Igi világban egy vezérigazgatónak a nyugdíja volt, de mi azt szeretnénk, hogy az ország és a termelőszövetke­zetek erejéhez mérten elvileg feltét­lenül biztosítva legyen, hogy ha' a termelőszövetkezetben egy tag oda­jut, hogy koránál fogva, vagy más miatt kiesik a kezéből a munka, ak­kor né legyen belőle koldus, hanem megbecsült ember legyen, akinek a közösség tartozik annyival, hogy el­tartsa. Ezt mi szabályozni akarjuk. Azon a nívón, amire most a gazda­sági lehetőség megvan. Ha majd ^valamikor jobb lesz a helyzet, ak­kor még javítani fogunk. De az elv a fontos/ Ha mi azt mondjuk, hogy a szo­cializmus magasabbrendű, s a falun a szövetkezet a szocializ­mus, ennek úgy keli bánnia az öregeivel, ahogy az ember szokott az emberrel bánni. — A pártszervezet irányításával a helyi szerveknek is — a gépállomá­soknak, a tanácsoknak, a népfront­nak — kell segíteniük a szövetkeze­tei. De én itt az egyéni paraszttár­sunkkal értek egyet: nagyon óva­kodjanak bármiféle erőszaktól. Nem szabad erőszakot alkalmaz­ni. Fontos a felvilágosító sző. Nem szeretik az emberek, ha lökdösik őket valami ajtó felé, eljönnek maguktól is, ha meg­magyarázzák. hogy ott van dol­guk és oda kell menniük. Amíg mi itt tanakodunk azon, nogy szövetkezetben, vagy nem szö­vetkezetben dolgozzék-e a paraszt- ember, hogy az adót bor után, vagy szőlőterület után fizessék-e. miVel foglalkoztak ez alatt is például az amerikai imperialisták? Mi békét akarunk — Mit tudunk mi tenni a békéért? Nekünk nincs hidrogénbombánk, mi kis ország és szegény nép vagyunk. Mi is tudunk mégis valamit tenni a békéért. Ha mi a népi demokratikus álla­munkat olyan erőssé tesszük, a - vezetés,, és a nép olyan egységes, hogy abból minden imperialista megérti, hogy itt közöttünk nincs keresnivalója, akkor ő már a vi­lágot nem tudja itt visszafordí­tani, s ez nagyon komoly hozzá­járulás a békéhez. Amikor egy egyéni ember azon ta- nakszik. hogy be a szövetkezetbe, vagy vissza a szövetkezetbe, vagy miután fizessen adót, azért ügyeljen arra, hogy gyorsan erősítsük a mi népi demokratikus államunkat, mert ha nagyon sokáig osztozunk ilyen kisebb kérdéseken, akkor esetleg a béke kérdésében nem tesszük meg azt, amit meg kell tennünk; arány­lag gyorsan, egyetértésben, erős szocialista Magyar Népköztársasá­got építsünk fel. ’— Elvtársak! Azt hiszem, mind­annyiunknak ez a kötelességünk, egyénieknek is, meg termelőszövet­kezeti tagoknak is, vezetőnek, meg nem vezetőnek is. Ezért mi dolgoz­zunk egyetértésben, dolgozzunk úgy, hogy ne egymást üssük, hogy az el­lenség nevessen rajtunk, hanem ért­sünk egymással szót és ha kell, üs­sük az ellenséget — mondotta töb­bek között Kádár János. (MTI)-ooo­Bulganyin üzenete a török, a norvég és az olasz miniszterelnökhöz . Angol és finn vendégek látogatása a földművesszövetkezeteknél A napokban kedves vendégek érkeztek (megyénkbe, az angol és a finn fogyasztási szövetkezetek küldöttei. Baráti eszmecserét folytattak a MÉSZÖV vezetőivel, majd több föld művesszövetkezetet, mint például a mezőkövesdit, a tolesvait és a tokajit meglátogatták. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a földművesszövetkezetek szervezeti felépítésé­ről és munkájáról. A küldöttek a kétnapos borsodi tartózkodás után Bu­dapestre utaztak, ahol résztvesznek a SZÖVOSZ IV. Országos Kongresz- szusán. Moszkva (TASZSZ) A szombati moszkvai lapok közöl­ték Nyikolaj Bulganyin szovjet mi­niszterelnöknek. Menderesz török, Gerhardson norvég és Adene Zoji olasz miniszterelnökhöz intézett üze­netét. A szovjet kormány felhívja a tö­rök kormány figyelmét: rendkívül veszélyes helyzetbe hozza Törökor­szágot, hogy területét külföldi hata­lom használja fel a vele szomszédos ország ellen irányuló katonai ké­szülődésekre. A szovjet kormány barátian figyel­mezteti Törökországot, hogy milyen következményekre vezethet a NATO katonai előkészületeiben való köz­reműködése. Tárgyilagosan kell felfogni a kiala­kult helyzetet — mutat rá Bulga­nyin üzenetében — amikor a világon tőkés és szocialista országok állnak fenn. A norvég miniszterelnökhöz inté­zett üzenetében Bulganyin kifejti, a nemzetközi helyzet enyhülése érde­kében igen fontosnak tartaná, ha az Eszakatlanti Szövetség és a varsói szerződés tagállamai megnemtáma­dási szerződést kötnének. Bulganyin kifejezi reményét: Nor­végia erőfeszítéseket tesz, hogy más államokkal együtt hozzájáruljon a nemzetközi feszültség további élese­désének és a fegyverkezési helyzet fokozásának megakadályozásához. Az olasz miniszterelnökhöz intézett üzenetében Bulganyin ugyancsak ki­fejezte reményét, hogy Olaszország­ban támogatják a Szovjetunió javas­latait annál is inkább, mert az Olasz Köztársaság képviselőháza ellenezte a tömegpusztító fegyverek használa­tát és felszólította a kormányt, csatlakozzék minden egyezményhez és ha lehetséges, kezdeményezzen ilyet, amelynek célja az ilyen fegy- verők alkalmazásának megfelelő el-* lenőrzéssel történő betiltása. — Remélem — írja üzenetében Bulganyin —, hogy az olasz kormány figyelmesen vizsgálja meg az üzenet-' ben kifejtett elgondolásokat. Mi — jelenti ki — szintén hajlandók va­gyunk megvizsgálni Olaszország ha­sonló javaslatát. Athén (Reuter) Az athéni szovjet nagykövet szom­baton eljuttatta a görög kormánynak Bulganyin marsall levelét. Koppenhága. A koppenhágai szovjet nagykövet szintén átnyújtotta a dán kormány­nak Bulganyin levelét. (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) be­kezdés alapján az országgyűlést 1957 --------------------------ooo é vi december hó 19-én (csütörtökön) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Másfélmillió forint értékű külföldi gépet kaptak az idén a Borsod és Heves megyei állami gazdaságok A BORSOD-HEVES MEGYEI ál­lami gazdaságok igazgatósága ebben az esztendőben másfélmillió forint értékű külföldi mezőgazdasági gépet kapott. Ezek között van négy Sz. 80-as lánctalpas traktor, hét Harcz, hat Maulwurf és négy Zetor-Szuper, amelyek kivétel nélkül jól beváltak.--------------------------ooo N apoiita 1914 früii€*$elek(iiéi>y Angliában Londoni híradás szerint 1956-ban naponta átlag 1914 bűncselekményt követtek el Angliában. A komolyabb vétségek száma az 1953. évi 428.085- tel szemben tavaly 479.710 volt. Ez a legmagasabb szám öt esztendő óta. A munkagépek közül különösen a hat Maleder szárbetakarítót kedvel­ték meg. A hazai gyárakból DT 413-as trak­torok, silókombájnok és egyéb kor-: szérű gépek érkeztek a két megye j állami gazdaságaiba. 7500 teher- és személy au toemelőt gyártanak jövőre a Borsod vidéki Gépgyárban A BORSODVIDÉKI GÉPGYÁR­BAN az idén a személyautókhoz használatos és igen jól bevált két- tonnás hidraulikus emelőből ezer, míg a teherkocsikhoz és autóbuszok­hoz szükséges nyolctonnás emelőből 3200 darabot készítettek. Tekintve a forgalomba kerülő te­herkocsik, autóbuszok, valamint a személyautóké folytonosan növekvő számát, a gépgyárban az igények ki­elégítése érdekében jövőre a nyolc- tormás emelőből hatezret, míg a két- tonnásból ezerötszázat készítenek. A napokban elkészült a gyárban az. egytomiás autóemelő mintapéldá­nya is. A sétapálca alakú egyméter volt az egy fő egy napra eső termelési ér­ték. Ez az összeg az idén októberben 25 fo­rinttal, novemberben pedig 33 forinttal emel­kedett. Ezt az eredményt elsősorban a kieső idők csökkentéséből, a hen­gersorozat jobb kihasz­nálásával érték el. AZ ÜNNEPI IAGKÖN TAGGYŰLÉSEK ELÉ A pártszervezetek a tagkönyv- csere eddigi politikai, szerve­zeti feladatait általában jól hajtot­ták végre. Az októberi taggyűlése­ken ismertették a Politikai Bizottság augusztus 6-i határozatát, a Közpon­ti Bizottság útmutatóját, s ezzel együtt a helyi feladatokat. Befejez­ték a párttagok, tagjelöltek össze­írását. Az összeírás előtt és az össze­írással egyidőben elbeszélgettek a párttagokkal a párt politikájáról, a pártszervezetek munkájáról és a párttagok egyéni problémáiról. A párt tagjai véleményt mondtak a vezető szervek munkájáról, a párt vezetői pedig megmondták, miben kérik a párttagok segítségét. A be­szélgetés hozzájárult a kollektív vezetés javításához, a párttagok ak­tivizálásához, a pártélet fellendítésé­hez. A pártszervezetek előtt a soronkö- vetkező legfontosabb feladat: az ün­nepi tagkönyvkiosztó taggyűlések jó megszervezése. A pártszervezetek életében a tag­gyűléseknek mindig nagy jelentősé­gük vám A taggyűlések a párttagok kommunista nevelésének iskolái, a helyi politikai, gazdasági, kulturális feladatok kidolgozásának és megvár Jósításámak fontos állomásai. Az ün­nepi tagkönyvkiosztó taggyűlések azonban különös jelentőséggel bír­nak. E taggyűlésekkel, a tagsági könyvek kiosztásával befejezzük a Politikai Bizottság augusztus 6-i ha­tározatának végrehajtását. A párt tagjai, tagjelöltjei a tagsági könyv átvételével a pártban az ideiglenes­ség utolsó maradványát is felszá­molják, s ezzel újból megpecsételik az élcsapathoz való tartozásukat. A kis piros tagsági könyv átvételekor újból összeláncolják magukat a mun­kásosztály forradalmi pártjával, a Magyar Szocialista Munkáspárttal. E párt vezetésével már eddig is nagy feladatokat oldottunk meg. A Szov­jetunió és a testvéri népek segítsé­gével ugyan, de úrrá lettünk az el­lenforradalmon, a fenyegető mun­kanélküliségen, elhárítottuk az inflá­ciót és emeltük az életszínvonalat. rr öbb pártszervezet előkészítő munkája már is azt bizonyít­ja, hogy megértették az ünnepi tag­könyvkiosztó taggyűlések különös jelentőségét. Az ongai és a keselyű- halmi állami gazdaság pártszerve­zete rendbehozza, kicsinosítja, a párttagok második otthonává teszi a párthelyiséget. Másutt pártról szó­ló verssel, filmmel, rövid kultúrmű­sorral teszjk ünnepélyessé a taggyű­lést. A kurityáni bányaüzem kom­munistái a taggyűlés előtti napon nagytermelési napot tartanak. Több üzemi pártszervezet kezdeményezé­sére „takarékossági hetet”, „minősé­gi dekádot” szerveznek. A rudabá- nyai üzemi pártalapszervezetek ar­ról számolnak majd be, hogy az el­maradt párttagok is rendezték a tagdíj hátralékukat és minden párt­tag a szervezeti szabályzat értel­mében progresszívan fizeti a tagsá­gi díját. A miskolci járás pártszer­vezetei november hónapban 7000 fo­rinttal több tagsági díjat 'fizettek be, mint októberben. A sajós-zent- péteri pártszervezet III. típusú tsz. alakításáról számol majd be. Sok pártszervezet az ünnepi tagkönyv­kiosztó taggyűlés után baráti össze­jövetelt rendez, ahová meghívják és megvendégelik a pártonkívüli tö­megszervezeti vezetőket, a párttagok családtagjait. E baráti beszélgetések, összejövetelek legyenek szolidak, elv- társiasak és szolgálják a pártegység erősödését, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat szilárdítását. A som- sályi bányaüzemi pártalapszervezet kezdeményezte, hogy az elbeszélgetés tapasztalatait külön taggyűlésen vi­tassák meg. Az ózdi járásban párt- bizottság elé terjesztik e tapasztala­tokat. Helyes volna, ha más pártbi­zottságok, pártáiapszervezetek is kö­vetnék az ózdi és a somsályi elvtár­sak példáját. Ez is a párt belső éle­tének javításához, a pártegység meg­szilárdításához és a feladatok jobb elvégzéséhez nyújtana segítséget. A mezőkövesdi járási pártbizott­ság nagyobb községekben, ahol több- pártalapszervezet dolgozik, a legjobb párt a lapsze rve ze tbe n. készítik elő el­sőnek a tagkönyvkiosztó taggyűlést, s ide tapasztalatcserére meghívják a többi alapszervezet titkárát is. Köve­tendő példa ez is — különösen a nagyüzemi pártbizottságok számára. —. Vannak pártbizottságok, amelyek már most megbeszélték és beosztot­ták egy-'két alapszervezet munkájá­nak segítésére a pártbizottság tag­jait, póttagjait, munkatársait és ak­tivistáit. Megbeszélték velük, hogy a segítségadás már a taggyűlést meg­előző vezetőségi ülésen történik. Já­ruljanak hozzá a taggyűlés jó meg­szervezéséhez, a taggyűlési beszá­moló elkészítéséhez. Van alapszerve­zet, amely a taggyűlés előtt 8—10 ^ nappal vezetőségi ülést tartott, il­letve tart. Megvitatják a taggyűlés beszámolóját és az előkészítés tenni­valóit. Jó, ha a vezetőségi ülésre meg­hívják a pártcsoportvezetőket, meg­hallgatják véleményüket és megbe­szélik velük, hogy a vezetőségi ülés után beszélgessenek el a párttagok­kal az ünnepi tagkönyvkiosztó tag-, gyűlések jelentőségéről, vázolják előttük a taggyűlés beszámolójának főbb pontjait és maximális mozgó­sítással elérik, hogy a betegeken és a külföldön lévőkön kívül minden párttag részt vegyen a taggyűlésen és személyesen vegye át a párttag­sági könyvét. Minden párttag szá­mára politikai kérdés az, hogy részt, vesz-e azon a taggyűlésen, ahol a legdrágábbat, a tagsági könyvét kap­ja meg, másrészt ez a párthoz való viszonyát is mutatja. Aki nem tartja fontosnak • e taggyűlésen vaió rész­vételt, tagsági könyvének átvételét, hanyagságból, felelőtlenségből, fel­vetődik a kérdés: hűséges katonája-e a pártnak? A taggyűlések színvonalát emelni fogja, ha az első 8—10 tagkönyv­kiosztó taggyűlés tapasztalatait a pártbizottságok összesítik és ismer­tetik az alapszervezetek titkáraival, így az első taggyűlések hibáit ké­sőbb más alapszervezetek már meg, előzhetik; Az a pártszervezet készül jól az ünnepi tagkönyvkiosztó tag­gyűlésre, ahol az ünnepélyesség nem formai dolgokban nyilvánul meg el­sősorban, hanem abban, hogy helye­sen kötik össze a politikai, gazdasági feladatok végrehajtását, és e taggyű­lésen arról számol be, hogy javult a párt belső élete, fegyelme, szilár­dult a pártegység, újabb gazdasági sikert ért el, határidőre fejezte be éves tervét. A Politikai Bizottság 1957 augusz­tus 6-i határozata értelmében 1957 december 15-től 1958 január 15-ig kell a tag- és tagjelölt igazolványo­kat taggyűlésen kicserélni. Hama­rabb tag- és tagjelölt igazolványt ki­adni nem szabad. A tagsági könyvet a taggyűlésen csak személyesen le­het átvenni. Másnak, rokonnak, csa­ládtagnak, jó ismerősnek tagkönyvet kiadni nem szabad. Aki tagsági könyvét nem vette át, azt a követ­kező napokban a pártalapszervezet titkára hívja bé és személyesen adja át neki. A pártalapszervezetek tit­kárai felelősek azért, hogy egyetlen tagsági könyv se kerüljön illetékte­len kézbe. A Politikai Bizottság ha­tározata kimondja: »A tagsági köny­veket a taggyűlésen a párttitkár sze­mélyesen adja át a párttagnak, de csak az MSZMP régi tagsági könyv visszaadása ellenében, melyben az 1957 decefnberi tagdíjakat pontosan rendezték. Az átadás alkalmával a párttitkár ellenőrizze az *új tagsági könyv adatainak helyességét, a párt­tagsági könyv átvételét a párttagok sajátkezű aláírásukkal igazolják az alapszervezetnél lévő összeíró füzet­ben.-« Az ünnepi tagkönyvkiosztó taggyű­lések sikerét nagyban elősegíti, ha a vezetőség alaposan átgondolt, e tag­gyűlés jelentőségének megfelelő be­számolót készít. A beszámolókhoz sem lehet, nem is volna helyes re­ceptet adni, mert pártszervezeten­ként mások a problémák, a tenni­valók. Javasoljuk azonban, hogy a beszámoló szóljon a tagkönyvcsere jelentőségéről, a kommunista helyt­állásról, arról, hogy mát jelent a tag­sági könyv egy párttag számára. A tagsági könyv nem jelent anyagi elő­nyöket, nem biztosít vezető beosztást. A párttagnak nincs több joga, mint más állampolgárnak, csak több köte­lessége, mert a párttagnak nemcsak magára van gondja, törődnie kell dolgozó társaival, mindennel, »*** ebben az országban történik. A jó kommunista szerény, áldozatkész ea önzetlen. Példamutató a termelés­ben, a társadalmi munkában és a magánéletében. Alá tudja rendelni mindenkor egyéni érdekét a közösség érdekének, szereti a dolgozó népet, éber az osztályellenséggel szemben. Mindenkor és mindenhol a párt poli­tikáját képviseli, annak végrehajtá­sán dolgozik. A beszámolók alapját az országos pártértekezlet határozata képezze, Ne akarjanak azonban túl sokat mar­kolni, ne térjenek ki a határozat minden pontjára, csak azokra, ame­lyek alapszervezeteinknek problé­mát okoznak, vagy végrehajtásával még adósok. Helyes, ha visszatekintenek az elmúlt idők tapasztalataira, de csak röviden és főleg azokra, ame­lyek tanulságul szolgálnak a jelen és a jövő feladatainak végrehajtásá­nál. Ne törekedjenek a múlt, az egész év alapos értékelésére. Fő­figyelmet a jelen és a jövő feladatai­ra fordítsák. Helyes, ha a beszá­moló kitér a kommunista pártok moszkvai nyilatkozatára, a társadal­mi tulajdon védelmére, arra, hogyan szervezik a következő hetekben be­induló Népszabadság-szervező kam­pányt. JP taggyűléseken csak két napi­rendi pont legyen, eltekintve a szavalattól, kultúrműsortól, egyéb ünnepélyes rendezvénytől. 1. A vezetőség beszámolója. 2. Üj tagsági könyvek kiosztása. Az ünnepi tagkönyvkiosztó taggyü lésen ne legyen tag-, tagjeloltfelvé tel, ne tárgyaljanak fegyelmi és ki zárási ügyet. Ezeket a taggyűk előtt, _ vagy utána, ha szüksége rendkívüli taggyűlésen vitassák mej. Az a tagkönyvkiosztó taggyűlés teljesíti híven feladatát, amelyik el­éri, hogy a párt tagjai tagsági köny­vük átvételekor mélyen átérzik a rá­juk háruló felelősséget és a jövőben kommunistához méltóan még aktí­vabban, odaadóbban fognak dolgozni az országos pártértekezlet határoza« tának végrehajtásán. Adjon ez a tag*» gyűlés újabb lendületet a pártélet­nek, járuljon hozzá a párt ideológiai, szervezeti és politikai egységének megszilárdításához, a párt és a tömegek kapcsolatának mélyítésé* hez, újabb politikai és termelési si«* kerekhez. TÓTH JÖZg^? t megyei pártbizottság PTO munkatársa. lA Borsodnádasdi Le­mezgyárban az idén jelentősen emelkedett a termelékenység. Az előző év harmadik ne­gyedévében 280 forint Emelkedett e termelékenység a Borsodnádasdi Lemezgyárban 20 centiméter magas két kilogramm súlyú emelő érdekessége, hogy azt oldalt kell az autóhoz illeszteni és felülről történik a működtetése. Az úgynevezett botemelőből a kereske­delem igényei szerint később állapít, ják meg, hogy mennyit gyártsanak. \hUDY FERENC: I Gyöngéd szívvel — vas akarattal • Eletet szólnak teremtett betűk,, • mióta kő kövön kézzel épül lés szívek mélyén valahol belül •az értelem, áldozattal szépül • emberi naggyá, nagy emberekké, :— és mint a búza, majd l a kenyérben —, \akkor válik igazi reménnyé, • ha megdolgoznak érte keményen. :így vess-arass, társad asztalára! • Előre visz a teremtés gondja; • költő keblében örök a hála: : lelke kincsét önzetlenül ontja. >o--------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents