Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
8 eszakmagyarorszag Vasárnap, 1957. december % cA szebb Miskolcért Kétnapos városrendezési ónkét Miskolcon ) iitiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiitimiiiiiiimiiiiiiiiiimiitiiiiiiimmiiiiiiiiiiiitiiiimiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii PÉNTEKEN A SZOT SZÉKHAZÁBAN a Műszaki- és Természet- tudományos Egyesület Szövetsége miskolci intézőbizottságának rende_ zésében kétnapos városrendezési ankét kezdődött. A teremben keresve sem lehetett üres széket találni, ami arról tanúskodott, hogy- városunk átrendezése, kiépítése, közlekedési hálózatának korszerűsítése — népes tábort vonzó és igen aktuális, szinte mindannyiunkat érdeklő probléma. A megjelenteket dr. Terplán Zénó, a munkabizottság elnöke köszöntötte és a szebb Miskolcért jelszóval. — amely rövidsége ellenére igen sokat mond — megnyitotta az ankéíot. Miskolc városrendezési és város- fejlesztési kérdései címmel dr. Vi- rágh Pál városépítész főmérnök vetítettképes előadása felvetette a legsürgetőbb problémákat, és ismertette a hallgatósággal a reális talajon készült építési tervet. Előadása eiején arról beszélt, mennyi bonyolult, gátló körülmény jön közbe m . . csak akkor is, ha csupán egye kon, maszek lakásépítő kérvényét kell vizsgálni. Minden egyes építkezés a kérdések láncolatát vonja maga után. Az indokot — fejtegette az előadó — részben Miskolc alapításának történetében keli keresni, részben pedig a város lóid rajzi adottságaiban, amelyek városépítés szempontjából nem a légideáltgabbak. Az elmúlt évtizedek alatt már többször foglalkoztak városunk átépítésével, de mindezek közül az egyetlen, elfogadható terv 1948-ban született meg. Weiner Tibor készítette ezt a tervet, amely már fölvetette a városközpontok kérdését is. De még ez is hiányos voM, illetve túlzott, hiszen többek között, azért nem kerülhetett elfogadásra, mert irreális programra készült — 250— 300, majd 350 ezer lakás elhelyezését írta elő. Dr. Virágh Pál kifejtette, hogy megfelelő regionális terv, mely nélkül városrendezési tervet készíteni nem lehet, még ma sem áll rendelkezésre. Hosszasan kitért az MTESZ komplex városrendezési munkabizottságának működésére, majd áttért a be_ számolóban igen nagy részt elfoglaló szanálási tervnek az ismertetésére, A VETITETTKÉPEKKEIrVÉCrGKISÉRT ú&mertetés az egyik legértékesebb része volt előadásának. Elmondta, hogy szanálásra kerül a Mester utca, a Szondy-telep, a Vay- úti telep, a sajóparti cigánytelep, a Danyi-völgy, belvárosi tömb-belső, Avas- és tetemvári pincesorok, Tí- zeshonvéd, Kun József, valamint a Prohászka- és az Anna utca közötti területek, 'továbbá a Muszkás-oldal, Magashegy, Vargahegy, Máv-telep, a diósgyőri cigánytelep, a Nagy Lajos- és Szervezet utcák közötti terület, Hejőcsábának a Csabavezér úttól nyugatra és a diósgyőri vasúttól délre eső területe. A szanálás kérdése a területfelhasználás problémájához vezet ót, amelyben a munkabizottság már kész javaslattal állt elő. Ezek a javaslatok igen helyesen elvi szinten mozognak, a konkrét megoldást a városrendező hatáskörébe utalják, — folytatta a főmérnök. Ezután hosszasan foglalkozott a területiéihasználóssai és a beépítések módjával; Megemlítette a főforgalmi utakon történő építkezéseket, a Vasgyár területének beépítését, a SzinviUól északra fekvő területek (beépítését, amelyek még ma is nyitott kérdések és az utóbbi alkotja Miskolc város- rendezésének egyik legkényesebb kérdését. Előadása végén dr. Virágh Pál fölkérte az ankét résztvevőit, hogy mint illetékesek, járuljanak hozzá különösen azoknak a kérdéseknek a meg_ oldásához, amelyek az előadás folyamán is tisztázatlanok maradtak. MÁSODIK NAPIRENDI PONTKÉNT Meszléri Zoltán főmérnök, a mindannyiunkat közvetlenül érintő közforgalom megjavításáról tartott színvonalas beszámolót. Vázolta a vasúti és a belső közlekedés feladatait a felszabadulás előtt és után, majd a jelenlegi problémákat és beterjesztette elsősorban a hiányzó útvonalak kiépítését, a meglévők korszerűsítésének szükségességét. Beszélt az új villamosvágányok lerakásának fontosságáról, — például Tapolcára, Perecesre — és új autóbuszvonalak beállításáról a városon belül és kívül. Mindenekelőtt — mondta Meszléri Zoltán — meg kell szűnni© annak a helytelen gyakorlatnak, hogy az ország második városában fejlesztés céljára csak a fővárosból kiselejtezett, elavult járműveket adják le. A sokfajta típus, az elavult járműpark a főútvonalon különösen, de minden útvonalon botrányos forgalmi egyenlőtlenségeket okoz. A tömegközlekedés, amelyet rrúndany- nyian ismerünk, igen kezdetleges és egyáltalán nem rendezett, — éppen ezekből az okokból kifolyólag. Beszélt még a jelenlegi repülőtér rendezéséről — ez ugyancsak lényeges és fontos szerepet kap majd a tervben, majd következőképpen fejezte be előadását: — Reméljük, népgazdaságunk az ország második városa részére fokozatosan lehetővé teszi, hogy városi közlekedésünk végre gyorsabb ütemű, egészséges fejlődés útjára léphessen. A vitaindító előadásokat felszólalások kísérték, amelyekben a megjelentek kifejezték óhajukat: minél hamarább elkezdeni egy reális alapon nyugvó, egészséges terv gyakorlati megvalósítását. SZOMBATON REGGEL FOLYTATÓDOTT AZ ANKÉT. Míhályffy Gellert főmérnök. Miskolc város gaz_ dasági területei címmel tartott nívós beszámolót a város területének geológiai adottságairól, a talajféleségek számszerű megosztásáról, az éghajlati viszonyokról, stb. Elmondotta, hogy Miskolc városnak 48.2 százalék, mintegy 19.000 kataszteri hold mezőgazdasági területe van. Kiemelkedik a város erdőterülete, amely mintegy 42.2 százalék. Ezek a tényezők is nagyban meghatározzák a mezőgazdasági területek távlati perspektíváját. A mezőgazdasági fejlesztési szempontokat —- folytatta Mi- hályffy Geilert — összhangba kell hoznunk a város ipari, települési, kulturális fejlesztési szempontjaival, mert csak így látjuk nieg az alapvető teendőket. Ezután hosszasan fejtegette a külön, böző kerületek felihasználásának lehetőségét. Beszélt nagyszabású gyü- mölc&ösítő, kertesítő, szőlősítő akciókról, megemlítette a parkok, a fásítás szükségszerűségét, majd így folytatta: — A IV. kerület teljes egészében az I. kerület északkeleti, a Sajótól keletre eső területe távoli időkben is meg kell tartsa mezőgazdasági jellegét és kultúráját. A II. kerület szintén a szőlő- és gyümölcstermelésnek kell hogy fejlődést, biztosítson. A" III. kerület, — mint erdő jellegű terület — csak esztétikai és termelés minőségi szempontból változik. A város területén — úgy a mező- gazdasági, mint a beépített részeken az ipar szennyezéseitől — fasorok, ligetek és zöld övezetek létesítésével kell védeni a lakosság és a növények életlehetőségeit — fejezte be előadását Mihályffy Gellért főmérnök. MISKOLC LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS szanAlasi kérdéseiről if j. Horváth Béla építészmérnök befejező előadásában a tíz pontban ösz- szefoglalt széleskörű kérdéscsoportokkal foglalkozott. Ez a tíz pont a következő: a lakáskérdés általában, a lakásépítés 1945-től 57-ig, állami lakásépítés ugyanezen idő alatt, magánlakóházak építése, lakásépítés 1940—45 (háborús károk), Miskolc lakásállományának alakulja az eimult évtizedekben, lakóházak és lakások szanálása Miskolcon, épületek állapota, karbantartása, felújítása és az összefoglalás. A tíz pontban lefektetett kérdések igen értékes adatokat szolgáltatlak az érdeklődőknek. Sajnos mindössze néhányat tudunk közölni. így például a kimutatások szerint 1945—57. év végéig elkészült vagy elkészülő épületek száma 5564. Ezek közül 3903 lakás állami beruházást, 261 közüietek vagy vállalatok által patronált, 1400 magánosok által, zömmel OTP-köiosönnel létesített lakások. Jelenleg az évtizedeken át pusztuló belvárosban a VATERV 1954-es évi adatai alapján 401 életveszélyes és 3143 avult lakás van. Ezek olyan épületek, amelyek tatarozásával foglalkozni a bajok gyökeres megoldásának elodázását jelenti. A JŐVÖ FELADATA ELSŐSORBAN igen reális és idővel számoló terv gyakorlati megvalósítása, — mondotta az építészmérnök, majd így folytatta. — Az elmúlt tíz év alatt Miskolcra’ vonatkozóan számos rendezési terv és gazdasági vizsgálat készült. E tudományosan megalapozott tanulmányok csaknem , mind, egyike állásifoglal a belterületek fejlesztése mellett, és a külterületek továbbépítésének mértékét a belváros rendezésével kívánja összhangban megoldani. Lakásszaporít ás terén a felújítandó lakások egyharmadát is avultként számítottuk, tekintettel arra, hogy a megvalósítás időszakáig ezen lakásokkal, mint nemlévőkkel kell számol nunk. Tíz-tizenöt éven belül a város lakáshiánya a reális, természetes szaporulatot figyelem be véve úgy alakul, hogy az összes hiány 24.022 lakás és 1.241.073 négyzetméter hasznos alapterület lesz. Előadását így fejezte be: Lakásviszonyaink mar adandó bb javítását a gyors beavatkozástól, rövid idő alatt nem remélhetjük. Véleményünk szerint 20 év alatt meg lenne annak a lehetősége, hogy a város nehézségeit megoldjuk. Felépítendő ezalatt 21.622 lakás, szanálandó 7801 lakás, ami 17.5 százaléktól 41.3 százalékos szanálást jelentene, átlag évi 1231 lakás építése, 690 lakás bontása a feladat. Nehéz feladat a század eleje óta fokozatosan romló lakásviszonyokon segíteni. Nehezítette a tanács munkáját az a 'körülmény is, hogy ez- ideig nem ő volt a gazdája a városban történő lakásépítkezéseknek. Központosán Budapestről szervezték. Bíznunk kell abban, hogy Miskolc város tanácsa látva a feladatok nagyságát. megfelelő és hatásos intézkedéseket tesz a város kétségkívül legfontosabb ügyének előbbrevitelében. Számítunk a tervező és kivitelező szakembereknek odaadó munkájára, a kormányzati szervek hathatós támogatására és a lakosság türelmére. Hiszen a lakáskérdést csak így tudjuk igazán rendezni.. A KÉTNAPOS ANKÉT után most már a tettek következnek. Ezt várja egész Miskolc lakossága. Törpe vízmű létesítését tervezik a tállyai dolgozok NAGY VÁRAKOZÁSSAL ülünk be a mozi nézőterére, és ötnegyed- órás vetítés után kiábrándultán távozunk. Vártunk valamit a filmtől, mert alkotói (a Máriássy művész-házaspár) eddigi filmjeikben már sok szépet nyújtottak; mert a szereposztásban kiváló színművészek fémjelezték a filmet, — és kiábrándultunk, mert a film várakozásunkból semmit sem váltott be, mert tanúi voltunk a magyar filmgyártás egy új alkotása sikertelenségének. A kétévtized előtti Angyalföld egyik nagy, munkáslakta bérkaszárnyájának életéből ragad ki a film egy epizódot; egy picike darabot az akkori idők fiataljainak öröméből, bánatából. Eleve szerencsétlen ötlet volt a maximálisan egy szűk novellára futó életepizódból filmtörténetet csinálni, nyújtani, szükségtelen és a történetből kilógó, érthetetlen apró történésekkel tűzdelni. Talán egy kisfilmre futotta volna az ötletből, de egész műsort betöltő filmhez nagyon kevés. A FILM MESÉJE RÖVID: Ambrus Pista, a fiatal villamoskalauz, akit a bérkaszárnya lányai körülra- jonganak, Terushoz, a házban lakó prostituálthoz jár. Egy alkalommal 'Perus lakásából meglátja, hogy a szomszédban lakó Benkő veri a kicsi, törékeny feleségét. Képtelen 2zt a látványt elfelejteni, s csak azért jár továbbra is Terushoz. hogy Benkő feleségét, Annust láthassa. Szerelmes lesz az asszonykába, aki sokat van egyedül, mert férje hajón dolgozik. Annus eleinte tartózkodóan fogadja a fiú rajongását, de lassan az ő szívében is megmoccan valami és a szerelem viszonzásra talál. Egy napon váratlanul hazaérkezik a férj. s amikor Pistát a lakásában találja, részeg dühében nekirohan. A verekedés — amelyet az egész ház izgatottan figyel, de megakadályozni sem próbál — Pista csúfos megveré- sével végződik. Benkőék elköltöznek a házbői, Pista pedig — a vele egykorú angyalföldi fiúkhoz hasonlóan — nyegle, csúfondaros, cinikus fickóvá válik. Ennyi a vérszegény filmtörténet. A film alkotóit kétségtelenül az a cél vezette, hogy bemutassák a régi, úri Budapest perifériáira szorult nyomorgó munkások, testi-lelki ínségben szenvedő lumpsnproletárok életét. emlékeztessék a sötét múltra. Anna, a korán cselédsorsra és asz- szonyságra jutott, részeges férje mellett sokat szenvedő, csak a nyomort ismerő asszonyka, a Horthy-korszak- beli proletárnő megszemélyesítője: áoorodott. nyomoraiból való kitörésének délibábja villantja fel a múlt- bavesző emléket. HOL CSÚSZHATOTT EL a film? A rendező Máriássy Félix sok apró ötlettel gazdagította a történetet, talán sok olyannal is, amely rendkívül vékony szálon, erőszakolva kapcsolódik a főtörténethez, érthetetlen mellékvágányokra terel. Egyes kisebb »Hegyalja szívének« is szokták nevezni Tállyát, ezt a boráról híres tokajhegyaljai községet. A községi tanács mindent megtesz, hogy a lakosság csaknem 80 százalékának megélhetését biztosító szőlőtermelést fejlessze. A községfejlesztési alapból az idén a szőlők között 4 permetezőié készítésére alkalmas ciszternát építettek. Társadalmi munkával pedig mintegy 4 kilométer hosszúságú szőlők közötti düiőutat hoztak rendbe. A vízmosásos partok rendezésére, az erózió megakadályozására 10.000 forint mellett 14.00 forint értékű társadalmi munkát ds végeztek. Fejlesztik a község belterületét is. A község egyik legrégibb műemléki épületében, az úgynevezett Balogh- kúriában jövőre 4 tantermes iskolát í is építeni létesítenek. A műemlék helyreállítása és iskolának való átalakítása közel félmillió forintba kerül. Ehhez a tanács is hozzájárul. Most vettek meg egy eddig más célra használt épületet, melyből művelődési otthont alakítanak. A 60.000 forintos átalakítási költség felét ugyancsak a községfejlesztési alapból biztosítják. A község ivóvízellátásának és a szőlőkben a permetlé készítéséhez szükséges vízmennyiség biztosítására törpevízmű létesítését vették tervbe a 3 éves terv során. A község lakói felajánlották, hogy a földmunkákat, valamint a csővezeték lefektetését társadalmi munkában végzik el. Ugyancsak társadalmi, munkában akarnak jövőre 8 kilométer járdát HA JÓL AKARJA MAGÁT ÉREZNI, JÖJJÖN EL a vasgyári Nagy-vendéglőbe DECEMBER 5-ÉN 8 ÓRAI KEZDETTEL TARTANDÓ MŰSOROS IMIIIIKUILAXS HSYIF3IE BELÉPŐJEGYÉVEL ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKAT IS NYERHET HÁZI DISZNÓTOROS VACSORA! ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK! SZEGEDI LÁSZLÓ: Most van mit tenni... Barátaim, kik vagytok igazak, Tiszták, s látók, mint nyári hajnalok, Hozzátok szólok friss dalommal: •— Nem azokhoz, kik lapulók, gazok! — Kiáltsatok új dalaitokkal! Népűnk, a drága, újsorsú magyar Szép szóra vágyik, — csatázzunk együtt! Mert van mit tenni, bátrat ki akar, Hogy vesszen az átkos régi, s elnyűtt Gondolat, mely köztünk mindig vészes Széthúzást, testvérháborút akart. Roppant erővel, csodákra képes Ez a nép, s Jelen. Lantos legények, Barátaim! Nyílt szavunkat várja A Ma, ezért hát új hittel, s vérrel Telítve szóljon a közös ének! Most van dolog, tenni kell a Mának! Egy ország új, s szabad vizekre hajt! — Nézzétek, az új, csillagos gyárak Nőnek a földből, zengjük hát a dalt, őszinte s új éneket azokról, Kik hősök, s mindig előttünk járnak, így bennünket is tisztel majd a Kor, Mely nyomunkban már is rohanva jő. — Barátaim, az Élet intve szól: Daloljunk együtt, ment jön a Jövő! Az IBUSZ UJJ CHIMIE 1957 december 2-től: MISKOLC. KAZINCZY UTCA 2. HIVATALOS ÓRAK: fiz utazási irodában: fl útlevélkirendeltségen: Munkanap: Szombat! munkanap: Munkaszüneti nap: Telefon: 16—440 8.30— 16.00 8.30— 12.30 zárva Bejárat: Széchenyi utca felől 8.30— 13.00 óráig 8.30— 11.00 óráig zárva 16—070 A Kazinczy utca felől HETI film jegyzetek / .......... K ülvárosi legenda (Félresikerült új magyar film) feszültségek feloldásánál is találkozunk az elnagyoitsagigai; például a lopási jelenetsorban, Ida teljesen erUietetien beismerésével. A kisebb* jóformán csak felvillanó jelenetek joDban jellemzik a régi Angyalföldet, mint maga a filmtörténet, a filmben tálalt felfogásban. (Legenda: mende-monda, kitalált dolog.) Lehetséges, hogy a filmtörténet alapját képező szerelmi epizód az angyalföldi nénikék tűzhelymelletti beszélgetésében legendaként él, azonban a filmben a külvárosi történetnek négy-öt szereplőre történt leszűkítése komoly hiba, mert, a csak halvány felvillanásokban ábrázolt háttérből kiszakítva, szinte talajtalanul lebeg. A film ábrázolásában Angyalföld proletárjainak élete jóformán a szexuális problémák köré szűkül, és keveset látunk meg a filmen azokból a tényezőkből, amelyek a külváros lakóit az ábrázolt körülmények közé szorítják. Jóllehet, a film a külváros éi etében csak egy epizódot jelentő szerelem ábrázolására vállalkozott* szereplői körülményeinek egyébirányú bemutatásával adós maradt. A FILM FÉNYKÉPEZÉSÉÉRT, az ügyes, ötletes képekért dicséretben kell részesíteni Eiben István -'era- tőrt. Nem mondhatjuk ezt nyugodt lelkiismerettel Vincze Imréről, a kísérőzene szerzőjéről. Ugyancsak elmarasztalhatok a film hanganyagának technikai alkotói. A szereplők, minden tehetségük ellenére, nem tudnak sokat javítani a lapos történetből alkotott filmen. Legkiválóbb ábrázolásként Kiss Manyi elmebeteg öregasszonyát kell említenünk, aki néma* szerepében kiváló. emberien mély alakítást nyújt. Ugyancsak a legnagyobb elismerés hangján kell szólnunk két kis epizódszerep formálóiról: Somló Istvánról és Gobbi Hildáról. A főbb szerepek közül legmeggyőzőbb, legemberibb Máthé Erzsi prostituált- alakítása volt. Törőcsik Mari — halványan körülrajzolt jellemű szerepé- ban — nem találta fel teljesen magát, s bár játéka, emberábrázolása művészi volt, alatta maradt korábbi filmjeiben nyújtott alakításainak. Az Ambrus Pistát játszó Tordy Géza biztató jelenség; jobban megírt szerepben — bízunk benne — jobb alakítást nyújthatna. Soós (Sturcz) Edit. Sim- kovics Imre, Kőműves Sándor és Ke- resztessy Mária alakítása érdemel még említést, akik a forgatókönyvi hibákkal küzdve nyújtottak művészi alakítást. ÖSSZEGEZVE: a „Külvárosi legenda” gyengén sikerült filmalkotás. A filmtörténet erőszakolt, kiagyalt. mellék történetekkel tűzd elt. Ezzel már eleve hiányzik a jó film alaptényezője, s ezen a hiányon sem a rendező munkája, sem a művészi játék nem sokat segíthet. Kár a filmre kevés, vagy nem alkalmas témákat erőszakosan filmredolgozni. Ez a film szomorú bizonyíték erre. (hm) f\ —. -