Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Tawno p, 1955 december 8. 5SZAKMAGYARORSZÁC 3 AZ ESZAKMAGYARORSZAG IFJÚSÁGI ROVA14 A termelőmunkában és a KISZ életében kiváló fiatalok utaztak Bulgáriába A BULGÁRIAI DIMITROV város kohászati üzemének fiataljai nem­régen levelet küldtek a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és a DI- MÁVAG Gépgyár fiataljainak — 25 fiatalt meghívtak kéthetes látogatás­ra Bulgáriába. A meghívást örömmel fogadták a diósgyőri fiatalok, és a november 7-i munkaverseny kereté­ben nagy vetélkedés indult meg, hogy a jobb termelőmunkával és KlSZ-rminkával kiérdemeljék a bul­gáriai utazást. A verseny eredményei alapján vá­lasztották ki a 25 fiatalt. Olyan ki­váló ifjúmunkások és KISZ-vezetők utaztak Bulgáriába, mint például a DIMÁVAG-ból, DRÖTOS LÁSZLÓ, a hivatalház KISZ alapszervezetének titkára. Egyike az üzem legjobb ICISZ-titká- rainak, aki igen jó szervezeti életet alakított ki, és jól foglalkozik alap- szervezete a RlSZ-en kívüli fiata­lokkal is. Ezenkívül egy úttörőcsa­patot patronálnak és a gyár tiszta «ági mozgalmában is kiváló eredmé nveket értek el. Rajtuk kívül még 21 fiatal indult 3utgáriába. hogy a jólvégzett ter­melő- és KISZ-munka jutalmául két héten keresztül ismerkedjen a bul- gár fiatalokkal és szép országukkal P. L. BOCZKÓ BÉLA ifjúsági export- brigád vezető. Brigádja kiváló telje­sítményével első lett az exportbrigá­dok megyei versenyében. Terven fe­lül 500 tételdarabos alkatrészt készí­tettek el, hogy a kábel gyáregység exporttervét teljesíteni tudja. Tizen­egy fiatalt patronáltak és ezek telje­sítményét 100 százalék fölé emelték. A szerszámfelhasználást 30 százalék­kal csökkentették. A brigád tagjai a harmadik negyedévben egyszer sem hiányoztak a munkából. 'TjaJálkfrzáj TTI&IILAIPÖVAIIL gg—■—- — 1/ övér pelyhekben hull a hó. örülnek ilyenkor a gyerme­kek. A Felszabadítók útja 31. szám alatti óvodában is a legifjabbak ott tolonganak az ablakban. Nézik a szállingózó hópelyheket. De most nemcsak ezt figyelik, hanem kíván­csian és izgatottan várják, mikor jön meg az öreg Télapó. S ahogy így várakoznak, egyszeresek valóban megjelenik az ablak előtt hosszú, piros ruhában, nagy, fehér, szakállal, hópelyhes süveggel, ajándékkal- meg­rakott kosárral- a Télapó. Már kívül­ről üdvözli a gyerekeket és topog befelé, hosszú botjára támaszkodva. Nagy riadalom támad a gyerme­kek között. Sókan örülnek, de azért akad olyan is, mint például Fuksz Bandlka, akiinek hamar inába száll a bátorság — Haza akarok menni — mondja sírva az óvónéninek. Az óvónénd vigasztalja, de Ban- dika sehogysem akar megbarátkozni, Kertész Ági'ka már egy kicsit meré­szebb, azt mondja: — Én nem félek. Télapó bácsi, — s miikor feléje indul nyomban sírva- fakad. Veres Berciiről meg ne is beszél­jünk. Ö a legnagyobb fiú a gyere­kek között s mégis úgy elbújt* hogj alig lehetett megtalálni. A Télapó méltóságteljesen körbe­járja a szobát és mély meghajlássá! köszönti a gyerekeket, a szülőket Előveszi mindenttudó könyvét és ol­vasni kezd belőle. A gyerekek meg­szeppenve hallgatják, csak Veczke Lacika szól közbe. — Télapó bácsi, nem találkoztál a krampusszal? — Nem, — feleli, s olvas tovább EGY ÚJ CSAPAT ÉLETE tik elő pajtásaikat az ujoncpróba letételére. Örsi összejöveteleink is hangulatosak. Játékok, régi magyarnóták és indulók teszik színessé. A rajok is dolgoznak, élükön az osztályfőnök­kel és a tőlünk idősebb bányaipari tanulókkal. Az ujoncpróba letételét szakkörök és mozik lá­togatása teszi köny- nyebbé. Minden erőnk­kel azon dolgozunk, hogy minél több paj­tás elérje az ujoncpró­ba követelményeit és minél többen legyenek az úttörők nagy család­jának tagjai. Gönczi Zsuzsa VII. b őszit., Vidám Örs vezetője A Lénán Kohászati Művekből BALOGH SÁNDOR, a mintaikészítő üzem KISZ-titikára. A KlSZ-szerve- zet munkájának megjavításában el­éírt kiváló eredményéért ment ki Bulgáriába. jy em is tudom, hol kezdjem, *" mindenekelőtt abból indu­lok ki: van-e lehetőségük a falusi fia­taloknak ahhoz, hogy a kultűrmunka területén komolyabb eredményeket érjenek el? Erre a legtöbb faluban vonakodó váUiszt kapunk. Kiderül, hogy van lehetőség kulturális munka végzéséhez, csak egy. kis fáradozásra van szükség. Az akadályok leküzdése, a tenniakarás, a tettrekészség egy igen szép példáját mfondom el, amelynek hősei a bocsi KISZ-szer vezet fiataljai. — Még a felszabadulás előtt történt — mondja Varga Balázs, a A KISZ elnöke (egyben „korelnöke”) — amikor mint serdülő legények nap- Araforgót és kukoricát kellett részesedésre kapálnunk ahhoz, hogy a ter­vezett szinelőadáshoz a legszükségesebb kellékeket beszerezzük. A felszabadulás után a bocsi ifjúsági szervezet működéséhez szük­** séges helyiséget kapott. Megindult a munka, hogy a helyiség szép, csinos, otthonos legyen. Sokat lehetne arról beszélni, mennyi áldo­zatos munkába került, míg a bocsi fiatalok eljutottak oda, hogy második otthonuk világvevő rádióval, lemezjátszóval, hanglemezekkel és megfe­lelő bútorzattal rendelkezzék. A hosszú éveken át végzett fáradságos munka eggyékovácsolta a fiatalokat, és amikor elcsitult az ellenforradalom vihara, a bocsi fiatalok i ismét összejöttek, hogy megbeszéljék a szükséges tennivalókat. Bizony, }a csinos kis helyiség nem a legszebb képet, mutatta ebben az időben. ) Egy este aztán az összegyűlt fiatalságot felkeresték a párt és a tanács vezetői, s megbeszélték a feladatokat. Ezt követően a tanács 1750 forintot bocsátott a KISZ-szervezet rendelkezésére, amelyből újra rend behozhat - iák helyiségüket. Persze, bőven végeztek társadalmi munkát is. Ma már újra öröm ide belépni, az ember valósággal otthon érzi magát. A szépen leterített asztalok mellett sakkoznak, olvasgatnak a fiatalok (a csende­sebbe), s ha benézünk a másik szobába (mert ilyen is van), ott viharos "Jping-pong csatáknak lehetünk szemtanúi. > *1 alán akad, aki azt mondja, hogy itt már meg is állhatunk. Szó k se róla! A nyár folyamán elhatározták a KISZ-fiatalok, hogy •ősszel egy komolyabb színdarabbal lépnek ismét a közönség elé. A vá­lasztás Heltai Jenő „Néma levente” című darabjára esett. Mindegyikük tudta, hogy ez ugyancsak próbára teszi erejüket, de ilyenirányú aggá­NÉHÁNY SZÓ A BŐCSI FIATALOK MUNKÁJÁRÓL Igáiról egyik sem szólt a másiknak, nehogy kedvét szegje. S az eredmény? Hát az sem maradt el. Ládpetriben, Kesznyétenben és Bocs községben két alkalommal zsúfolásig telt kultúrház- . . ban szá-z és száz ember jutalmazta tapssal a lelkes fiatalok játékát. Ha részleteiben vizsgáljuk a darabot, nehez igazságot tenni, kit illet dicséret, másrészt nem akarom, hogy va­lakiramkenje a cigány és a bizonyos ló históriáját. E lelkes kis csapat minden tagja egyformán küzdött azért, hogy a siker minél nagyobb legyen. 1\ em tudom, kit dicsérjek, mert egyformán jó volt Nagy József Mátyás király szerepében, Gadnai Piroska Beatrix szerepében. Vogy Orosz Margitot dicsérjem, aki Zilia Dúca nemes olasz hölgy alakí­tóival könnyeket csalt sok néző szemébe? A dicséret hangján szólhatok Bakk Józsefről, Agárdi Péter magyar vitéz alakításáért, úgyszintén Bay Lászlóról Beppó alakításáért, de nem kisebb Cselényi Julianna, Iszap Irenke, Kiss Gizella, Kurucz Erzsébet, Homolya Ernő, Varga Dániel, Kozma József és Homolya János érdeme sem, akik szintén kifogástalanul játszottak. A rendezésért Varga Balázs és Zsámba Kálmán érdemelnek dicséretet, s nemkülönben a díszlettervező és készítő Dékány Mihály. A darab sikerét emelte a budapesti Jelmezkölcsönző Vállalat által rendel­kezésükre bocsátott ruhák és egyéb kellékek is. De ne gondoljuk, hogy ezek a lelkes fiatalok a jól végzett munka után .bab éraikon pihennek. Nem. Űjabb munkába fogtak, hogy mivel zé­róé, székkel rendelkeznek, saját hangszereket is vegyenek. A napokban indult be az „Ismerd meg hazádat” című előadássorozat, melynek kere- 'én belül a fiatalok előadásokat hallgatnak az ország történelmi jelentő* ségű városairól és tavasszal kirándulások alkalmával fel is keresik eze~ két a helyeket. IP Imondhatjuk tehát, hogy falun is megvan az ifjúsági szervezet- nek a kultúrális munkához a lehetősége, csak meg kell nyergeim az erős akarat rakoncátlan paripáját. Mi bőcsiek ehhez csak egyet fű- ~ " '\k: mikor látjuk már azt, hogy másik KÍSZrSzerv°retünk Í£ SZSTl d J5C* npd n tova goi. ÍÓNAI LÁSZLÓ vb. titkár. lőször a vezető óvónénihez és a dadusokihoz szól, aztán a sza­kácsnénihez, majd az öreg. fűtő Gyu­la bácsihoz, végül pedig a gyerekek­hez. — No, ti nagy csoportosok, azt hallattam, hogy nem kaptatok játé­kot. Megérdemeltétek a büntetést, mert rosszak voltatok. Zöldi, Sza- kali. Bukta, Juhász, Magyari, Hu- licskó. Honfi, gyertek csak közelebb, ígérjétek meg, hogy jók lesztek és ; nem rongáljátok többé a játékot. így l^sz? — Igen, — válaszolják kórusban. ; Kürti Lacit, Kovács Évát, Szilágyi j Magdit, Gerebecz Lacit megdicséri , a Télapó, mert példásan viselkednek és jó étvágyuk van, soha nem hagy­ják meg a főzeléket. 1 A nagy csoportosok tánccal ked­veskednek. s utána az öreg Télapó a kicsinyek felé fordul. — Áruljátok el gyerekek, kinek ‘ vizes alvás közben a nadrágja? — Télapó bácsi Hulicskó kiöntötte ■ a kávét, — mondja ijedten, az egyik " kislány. — De tudod-e, hogy nem szabad “ árulkodni? — inti meg a Télapó. A kicsinyek is táncolnak, majd a / Télaoó székre ül és mesélni kezd a kismalacról és a póruljárt gonosz farkasról. Ezután mindenkinek ki- " osztja a csomagot és elbúcsúzik. 1 Nyikorogva, tompán záródik be utána az ajtó. A gyerekek újból megroha- _ mozzák az ablakot és hosszan nézik merre megy a Télapó. ■I R oldogok, nagyon boldogok vol­tak a gyerekek, örültek a szép. nagy csomagoknak, amelyért minde- * nekelőtt a szülői munkaközösség ér­demel dicséretet. >. (török) * ** tása mellett őrsvezetői tanfolyam indult. A tanfolyam fö anyaga az úttörőélethez szük­séges 12 pont ismereté­nek elsajátítása és a próbaanyag. Emellett rengeteg hasznos dol­got is tanulunk. Ilyen például a gulyásfőzés, kar jelek, útjelek. sátov- verés, stb. A NÉPEK közötti ba­rátság elmélyítése érde­kében az örsök elhatá­rozták, hogy minden Örs más-más ország pajtásaival veszi fel a levelezési kapcsolatot. Francia és svájci paj­tásokkal már levele­zünk. A tanfolyamon minden őrsvezető köte­les részt venni, akik a tanultak alapján készí­-----------------non ■■ .........— I SKOLÁNK és út­törőcsapatunk nem te­kint nagy múltra visz- sza. 1956-ban »szüle­tett-« a Miklós-utcában. Ennek az iskolának lettem én is a tanuló­ja. Úttörőcsapatunk nem tudott azonnal megalakulni, mert az ellenforradalom meg­akadályozta. Csak 1957 szeptemberében kezd­tünk nagyobb lendület­tel az úttörőélet meg­szervezéséhez. Megindulásunk után egy kicsi, de barátságos szobát kaptunk. Jelen­leg hét raj, vagyis 17 Örs -lázas szorgalommal készül az »ujoncpróba« letételére. Képzett út- törő’rpzetőink irányí­lOSZ-klubhelyiség avatás a 101. számú ipari tanulóintézetben honossá, széppé varázsolták. A klub­ban most már a KISZ fiatalok és a KISZ-en kívülállók is megtalálják szórakozásukat. A könyvtár és a kü­lönféle társasjátékok rendelkezé­sünkre állanak. Szombaton délután már fel is avat­tuk a helyiséget. Az intézet három jó osztályának KISZ csoportja mű­sorral egybekötött ‘szórakoztató tea­estét rendezett. Reméljük, hogy sok szórakozást nyújt majd a klubhelyi­ség a fiataloknak. TÚRÓ IMRE KISZ titkár Hordjanak vagy ne hordjanak hosszú nadrágot a lányok Egy levél nyomában Ez év tavaszán alakítottuk meg intézetünkben a KISZ szervezetet azzal a céllal, hogy intézetünk ta­nulóifjúságának nevelését, sportolá­sát, kulturális igényeinek kielégíté­sét biztosítsa. Ifjúságunknak nem volt eddig egy olyan helyisége, ame- ’yet magáénak mondhatott volna. Mindig másutt tartottuk rendezvé- I nyeinket. Az intézet pártszervezete és veze­tősége mérlegelte helyzetünket, s biztosítottak egy termet. A helyisé­get a KISZ-tagok a vezetőség segít­ségével. társadalmi munkával ott­ELKESEREDETT, s kicsit felhá­borodott hangú levelet kaptunk a Kilián gimnázium egyik tanulójától. Névtelenül. Mint elsorolja, a levél­ben foglaltak miatt a Kilián gimná­zium valamennyi leánytanulója há- borog. Arról van ugyanis szó, hogy a, Kilián gimnáziumban megtiltot­ták a lányoknak a hosszú nadrág vi­selését. A lányok arra hivatkoznak, hogy a hosszú meleg nadrág télen szinte nélkülözhetetlen, különösen a vidékről bejárók számára. Az egyik tanár megjegyezte, hogyha fáznak, húzzanak flórharisnyát és egész ci­pőt. Ez szerintük rendkívül sértő és merénylet a lányok szépérzéke ellen, mert ki az, aki ma — a szput- nyikok és nylonharisnyák korában — flórharisnyát hord. A levél az ügy kivizsgálását és igazságtevést kért. Nos, valójában mi a helyzet a hosszú nadrág viselésével? A Kilián gimnázium hatszáz diák­ját, nevelőtestületét és nem utolsó sorban a szülőket immár hetek óta foglalkoztatja az ún. »nadrág-ügy«. Az iskola rádiója és a mindenttudó kisláda is foglalkozott a kérdéssel s egy időben úgy látszott, sikerült meggyőzni a tanulókat arról, hogy a hosszú nadrág viselése középiskolás lányoknak nem illő. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy nagyon szigorúan elrendelték a fekete, illet­ve sötétkék köpeny és kötény viselé­sét. Ez is hozzátartozik az iskolák életéhez, rendjéhez. A Kilián gimná­zium egyetlen olyan középiskolája városunknak, ahol fiúk-lányok együtt járnak. A hatszáz tanuló közül négy­száz lány. A lány közül csak nagyon kevesen hordtak hosszú nadrágot, alig harmincán. Ezt sem is annyira a hideg ellen, mint inkább a divat kedvéért. Egyesek odáig mentek, hogy sárga, kék, zöld és más rikító­színű. tízcentis felhajtással ékesített csőnadrágokban jártak. A végén hi­vatalosan kihirdették: csak köpenjr alatt vagy egyáltalán nem szabad hordani hosszú nadrágot. Egyik nap kihirdették, másik nap már háromszor annyi lány jött kö­peny nélkül hosszú nadrágban — csakazért is! A végén a nevelők kü- lön-külön beszélgettek el a lányok­kal és az iskola KISZ szervezete is közbelépett a »nadrágügy« végleges rendezése ügyében. Hosszadalmas vita és csatázás után a lányok is megértették, hogy nem egyszerű konzervativizmusról va;n szó, nem is arról, hogy vala­miféle flórharisnyás viseletét akar­nának a diákokra kényszeríteni, ha­nem arról, hogy az iskola fegyelmé­hez, rendjéhez a diákok egyszerű, feltűnésmentes öltözködése is hozzá­tartozik. A divatozás mértéktelen és ízléstelen megnyilvánulása ellen a neyelők és a i óérzésű diákok egy­aránt tiltakoznak. A »NADRÁGÜGY« TEHÁT KÖZ- MEGELÉGEDÉSRE AZZAL ZÁ­RULT. hogy a lányok járhatnak hosszú nadrágban, de az iskolában leveszik és amikor távoznak, újra felvehetik. Erre a célra külön leány­szobát létesítenek s így a kecske is jól lakik és a káposzta is megma­rad. azaz hordanak is hosszú nadrá­got. meg nem is. KOZSIL ELEMÉR, a Keleti Erő-' mű KISZ alapszervezetének tagja., Jó munkát végez az ifjúsági sport- és kultúrmunka területén, valamint • színesfém- és ócskavasgy ű j tésban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents