Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

r Fínfek, 1957. december 6. ÉSZAKMAGYARORSZAG SZINÉSZPORTRE inTtinillit1llllllHI|HIIII!llllllllllllll!l!lllll!!l!lTfl!lll!IIIItllfllll!lll!lillllllllllllllllllllllllIimill1llllllllllll!llllllllllil!lin!lllimil!llllllllll!ll!lllllllllll!lflll1I «RJIIfllltlll!IIIIIlillll!lllllllllllll!IIIIIIIIIIIIItl!I!l!llllll!lHlllllllllllll{llllllllllltll|IIIIIIIllllll!IIIllllllllllllllllillllll!lll!lllllllllllllllll!!l!!:.'.V::.V!!llllllllltllIU~ Ceruzavázlat maszk és kosztüm nélkül — az emberről C légfedetlen a kait Lkai munká- va'l; szeretné, ha a kritikus elemezné is a színész munkáját. Jó kritikus nélkül a színész, a színház meghal — mondja — a színház fej­lődésének a jó kritikus, a helytálló kritika elengedhetetlen előfeltétele. LJárom óra. Búcsúzunk. Próbára ' ■ siet. December 12-től az Ár­mány és szerelem Miller muzsiká­sát játssza a Kamaraszínházban. — Este pedig, amikor a közönség elé' lép az olasz detektív, vagy az intri- kus Novozsilov alakjában,, félreteszi napközi, emberi gondjait, s tehetsé­ge javát adva nyújt emlékezetes művészi élményt a miskolciaknak. Kedves, melegszívű fiatalember, tehetséges színész, s biztató művész­ígéret ... ' (bm) Kulturíorradalom "Végardón Moszkva (TASZSZ) Alekszandrov, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa a Szovjetszkaja Aviacijában cikket ír a jövő repülő* géptípusairól. Megállapítása szerint a jövő repülőgépe a „Rakétaplan”, ez a rendkívül magasan és gyorsan repülő ujtipusu gép lesz. A gép ra­kétaként röppen föl a világűrbe és rendes repülőgép módjára ereszke­dik vissza a földre. Szinte függőlege­sen szökken fel a magasba, s 12— 15.000 kilométer óránkénti sebesség elérése után kikapcsolt motorral folytatja útját. (MTI)-ooo­Kulhirális hírek a világ minden tájáról FIATAL ZENÉSZEK KONGRESSZUSA BRÜSSZELBEN 1958 júliusában Brüsszel tíz napon át a zene fővárosa lesz: 20Ó0 fiatal muzsikus jön össze húsz országból a Fiatal Zenészek Nemzetközi Szövet­ségének XIII. kongresszusára. ARAB ÍRÓKONGRESSZUS Egyiptom irodalmi közélete készül az arab írók III. kongresszusára, amelyet ez év decemberében Kairó­ban rendeznek meg. »A KULTŰRFILM ~ HÍD A SZOMSZÉDHOZ« 1958 február 11-től 16-ig rendezik meg Oberhausen városban a negye­dik nyugatnémet kultúrfilmfesztivált. A fesztiválon az NDK DEFA-Hlm­vállalata is képviselteti magát több kultúrfilmmel és dokumentumfilm­mel. BRECHT-VERSEK HÉBER NYELVEN Mordehaj Avi-Saul izraeli író, aki Thomas Mann több müvét is lefordí­totta héber nyelvre, most Béri Brecht válogatott verseinek .fordítá­sán dolgozik. A verseket Izraelben adják ki. A VARSÓI DRÁMAI SZÍNHÁZ ‘bemutatta Jerzy Broszkiewicz »A ha­talom nevei« című, három egyfelvo- násosból álló trilógiáját. Az érdekes, modern mű három része az ókorban, a középlwrban és a közelmúltban játszódik. Témája: izzó, de optimista kicsengésű tiltakozás a hatalom el- embertelenedése ellen. November 29-i számunkban »Vég- ardó kitett magáért« címmel be­számoltunk a végardóiak útépítési akciójáról, melynek eredményeként már elkészült az új kövesút a község főutcáján, s ezzel mintegy 60.000 forintot takarítottak meg. A végardóiak nem állnak meg a félúton. Következő láncszemük: a falu kultúrális felemelése! — mond­ja ki a jelszót a község e célra ala­kult kulturális bizottsága. A bizottság széleskörű konkrét terveket dolgozott ki, melyet no­vember 30-án az általános isko­la nagytermében összehívott nő­bizottság, az iskola szülői mun­kaközössége és a KlSZ-vezető- ségi tagok előtt ismertette az is­kola igazgatója és a kultúrális bizottság elnöke. A nagytermet zsúfolásig megtöl­tötték az érdeklődőív, s a másfél ói’ás beszámoló felett élénk vita, kiegészítő indítvány és egymást tul- ' citáló felajánlás hangzott el. Első lépés, — mondta Soltész And­rás, a cipész ktsz. dolgozója — az ál­talános iskolánk társadalmi meg­segítése, hogy nevelőink minél jobb tárgyi feltételek mellett végezhes­sék nevelő, oktató munkájukat. Be kell kapcsolódnunk az országos ver- senymozgalcmba, s ki-ki tehetsége szerint természet­beni és pénzadományával segítse a mozgalmat, hogy gyermekeink minél szebb, minél jobban felsze­relt, s minél egészségesebb tan­teremben tanulhassanak. Hajdú György tanácselnök elvtárs bejelentette, hogy a tanács 1958 ok­tóber 1-i hatállyal az iskola 7 igény- jogosult nevelője részére 7.5 katasz­teri hold pedagógus-földet jelölt ki, melyeket az iskola részére sürgősen telekkönyveztet. Vinczlér Mihály, Kopcsai Dezsőné kezdeményezésére a tüzelőanyag és egyéb fuvarok természetbeni telje­sítését tizennégyen vállalták. A gyermekek kézmosásához 4 lavórt, 20 törülközőt, abroszokat, függönyt, virágállványt, stb. ajánlottak fel. s természetben 10 mázsa tűzifát, alá­gyújtósnak, 700 forint készpénzt ad­tak össze az szm. tagjai. Az ado­mányok nap mint nap gyarapodnak, melyeket az iskola versenyfelelőse versenynaplójában tart nyilván, s minden negyedév végén a szülői munkaközösség beszámol a szülői értekezleten a felhasználás módjá­ról, az adományozók áldozatkészsé­géről. Ez az értekezlet elhatározta, hogy az iskola udvarán tavasszal egy új fedett kutat építenek, mely­hez anyagi segítségül a helyi ta­nács 8000 forint készpénzt — fel­ajánlott. Második lépés a KISZ segítése. E célra a helyi tanács egy megfelelő kultúrtermet biztosított, ahol min­den héten mozielőadást is tartanak. Sport- és színjátszó szakkört alakí­tanak, s először Szilveszterkor mu­tatkoznak be műsoros est keretében a község dolgozói előtt. A sportszak­kör részére a tanács 2 kataszteri hold szántóterületet biztosít 1958 ok­tóber 1-re, melyen sportpályát fog­nak létesíteni. Addig is a községi pázsitot használhatják majd ta­vasszal és nyáron. Az iskola nevelői előadásokat és műsorok betanítását vállalták a KISZ-tagok részére. A községi népkönyvtár 150 kötetes könyvtárában egyetlen könyv sem hever. Az elmúlt 2 hónapban közel 600 kötet könyvet vettek ki a könyv­tárból a község dolgozói, s hogy minden igényt kielégíthessenek, a járási könyvtártól még továb­bi 50 kötet kölcsönkönyvet kell igényelniük. A felnőtt lakosság kevesli a ha­vonta engedélyezett egy »Szabad Föld téli este« előadást. Megbízták a népművelési ügyvezetőt, hogy leg­alább kéthetenkint tartsanak egy- egy színvonalas, diafilm vetítéssel kísért előadást. Az előadó részére a megfelelő tiszteletdíjat a járási nép­művelési előadó biztosítja. A jólsikerült értekezlet után lelkes a hangulat Végardón, megindult a nemes verseny, melynek eredménye nem lehet kétséges, a kultúrfoyrada- lom győzni fog! Pataky Jenő , Végardó.-ooo A borsodi békebarcosok esti beszélgetéseken ismertetik a kommunista- és munkáspártok békekiáltványát Borsod megye csaknem 300 közsé­gében dolgoznak már eredményesen az újjáalakult békebizottságok. A békeharcosok munkájára jellemző, hogy a kommunista- és munkáspár­tok békekiáltványának megjelenése után — felsőbb rendelkezésre nem várva — újból felelevenítették az elmúlt években igen jól bevált ta­nyázó estéket. Ezeken az estéken — ahol egy családnál két-három szom­széd is összegyűl — a békebizottsá­gok tagjai ismertetik a békefelhívást, majd felidézik a múlt emlékeit, el­vincy zászlóálja tulajdonképpen tartalékban ál­lott. Estére kellett előrenyomulni az első vo­nalba. Csendes volt a vidék, bár mindenki tudta, hogy az oroszok ellentámadásra készülnek. Éj­szakára várták a támadást a hadosztály déli frontvonalán. Délben német Messersmidtek re­pültek el a falu felett, Moszkva felé. Később he­ves ágyúzás kezdődött és hosszabb légicsata zaj­lott le. Tisztán hallatszott a gépfegyverek katto­gása. Pelvincy idegesen dobolt az asztalon. Erő­sen kísértette legutóbbi vereségének gondolata. Egyáltalán nem bízott sem a tisztekben, sem a katonákban. Nem volt babonás ember, de mégis úgy érezte, hogy ez a nap szerencsétlenséget hoz rá, mert éjszaka vízzel álmodott. Még gyermek­korából emlékszik, odahaza mesélte valaki, hogy az álomban látott víz balszerencsét okoz. A zász- lóaljparancsnokot valami titkolt félelem szállta meg. Amióta az oroszok túlerővel támadtak, kezdte elveszíteni ODtimizmusát, noha a front mind beljebb haladt és a hadosztálytól érkező jelentések is kedvezőek voltak. Nem bízott a háború kimenetelében. Bent. a szíve mélyén dúlt benne a délelőtti látvány. Amikor a faluba érkeztek, a katonák egv középkorú nőt fogtak el. aki az egyik ház oadlásán rejtőzött. Leténték róla a ruhát, a földre tenerték. Az esemény után még télórával is aléltan fe+renge+t szegény a földön. Egy sza^ítéctizedes szedte fel a többiek röhö­gése közben. Pelvincy megborzongott. A feleségére és ti­zenhat éves lányára gondolt. Borzalmas volt ez az érzés. Borzalmas volt rá gondolni, hogy... esetleg, ha megfordul a háború sorsa, odahaza is gránátok robbannak. Rettenetes ...! Voltak percek, amikor magábamerülve el­mélkedett a háborúról és ilyenkor nem találta semmi értelmét az egésznek. Sajnálta a kétség­beszélgetnek a második világháború kegyetlenségeiről és szenvedéseiről. Ebből a munkából a békeharcosok mellett részt kértek a nőtanácsok és a népfront-bizottságok tagjai is: szám- szerint csaknem tízezren. A megye községeiben e héten már 2000 ilyen esti beszélgetésre került sor, ame­lyeken mintegy 5000-en követelték aláírásukkal az atom- és hidrogén­bomba kísérletek haladéktalan be­szüntetését és e fegyverek gyártásá­nak és alkalmazásának legrövidebb időn belüli eltiltását. A Hazafias Népfront békebizottsá­ga most elhatározta, hogy a felvilá­gosító munka további erősítése és a békemózgalom kiszélesítése érdeké­ben január közepéig a megye min­den községében életrehívja a béke­bizottságokat. A falusi iskolákban pedig pályázatot hirdetnek: Miért akarok békét — címmel. Ezekből a tanulók által írt dolgozatokból a he­lyi békebizottságok kiállításokat rendeznek a szülők részére. Ezenkí­vül a megyei békebizottság és a TTIT közös előadásokat szervez a nagyobb községekben Az atomenergia felhasz­nálása békés célokra — címmel.-----------oqo----------­K étezer szak- és segédmun k ást keresnek a borsodi tízeinek ben A kelet-borsodi szénmedencébert 400 szakképzett vájárt alkalmazná­nak. A hány ászlakás-épí tkezések- hez mintegy 350 segédmunkást ke­resnek. A diósgyőri gépgyáraikban több mint 100 szakképzett esztergá­lyos és marós találhat munkát. A miskolci MÁV vasú ti gazgatóság 350 segédmunkást, kocsifékezot, tolatás- vezetőt keres különböző állomásai­ra. Számos munkalehetőség van más üzemekben is. ÉRTESÍTÉS Megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tálya értesíti £z érdeklődőket, hogy a „Hegyaljai Napok” és a . szőlő, bor, gyü­mölcs kiállítással kapcsolatban Tolésva községben meghirdetett előadás a nagy szüret miatt elmaradt és most 1957. de­cember ll-én, szerdán reggel 8 órai kez­dettel Tolesva községben a mozi helyi­ségben lesz megtartva. Az előadást Lengyel Béla vezető kuta­tó tartja „Tokaj hegy alja talajvédelme és talaj erő&azdáikodása” címmel, melyre az érdeklődők megjelenését várjuk. MEGYEI TANÁCS VB. MEZÖGAZD. OSZTÁLYA« I Elkészült a huszezredik vagon cukor Az idei cukorrépa feldolgozási időszakban nagyszerű eredmények születtek. A jó termés és nem utolsó sorban a gondosan előkészített be­rendezések lehetővé tették, hogy az előző évek átlagánál naponta 30—40 vagonnal több cukrot gyártsanak. Különösen Selyp, Szerencs, Hatvan cu­korgyárai dolgoznak kiválóan. Jó munkájukkal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a vasárnapi műszakon elkészülhetett a húszezredik vagon cukor. ■......................................-"OOO----------------------------------­A „Rakétap'an“ a jövő repülőgépe A z elmúlt színházi évad elején ambiciózus, tehetséges fiatal «rirnész került a miskolci színházhoz. Budapestről, a Néphadsereg Szin_ házától jött, az akkori főrendező hiv- ta. Tele volt ambícióval, tanulni- vágyással, vidéken akart játszani, ahol — nagy elődök példám okulva *— a színjátszás széles skáláján sze­rezhet gazdag tapasztalatokat, mú- ’vészi gyakorlatot. A miskolci közönség először az •Ezer év Ludányi bírójának szerepé­ben ismerkedett vele s már első sze­replésével a színház egyik legnagyobb •értékének, kiváló tehetségű szín­művészének bizonyult. Később Mik- hál bán volt a Bánk bánban, majd a Liliomban a Ficsur. Szelim basa volt a Szöktetés a szerájból című operában, babakereskedő a Baba­tündérben. Legutóbb a Megperzselt, lányok detektivfelügyelőjének és az Egy éjszaka Novozsilovjának szere, pében láttuk. Ez utóbbi volt első intrikus szerepe. Láttuk ezeken ki- vül számos ünnepség, szavaióest do­bogóján, ahol mint kiváló versmon­dót ismertük meg. Talán nem is tud­nánk ernhtéet tenni másféléves mű­ködése során olyan alakításáról, amelyért kisebb vagy nagyobb mér­tékben elmarasztalhatnánk. Erősen lekötött színész. Szeptember 3 óta eddig összesen három szabadnapja volt s e nagy elfoglaltság mellett a fiatalabb színészek részére szavaló- studiót is vezet. A közelmúltban tartott Te meg én című szavaióest előkészítése is jórészt az p érdeme és munkája. Ezt a sokoldalú színművészt Horváth Gyulának hívják. A csöppnyi presz- ••zóasztal' mellett beszélgetünk. Ter_ vek, gondpik, kívánalmak kerülnek szóba. Nem szabályos interjú ez, előkészített kérdésekkel. Csendes baráti beszélgetés az ebédutáni szimpla mellett. Nehéz is lenne pár­beszéd formájában visszaadni az el- har -'rótta kát. g zavarból valami lehangoltság érződik. Nem az a bizakodó Horváth Gyula beszélget velem, akit ideerkeaésekor' megismertem. Most is vallja^ amit érkezésekor mondott: Miskolcot nem átutazóhelynek te­kinti, hosszú éveket szeretne itt töl­teni, tanulni, fejlődni, s közben persze sok örömet, szórakozást, mű­vészi élvezetet nyújtani a közönség­nek. De... Ideérkezésével egyidőben kezdődött meg a színházépület bon­tása, és ő még nem szerepelt Miskol­con igazi színházban, igazi színpa­don. Az érkezesekor elhangzott la­kásígéret is csak ígéret maradt. Erő­sen bántja a színház kedvezőtlen ál­lapota, a napokban történt nagyará­nyú elbocsátás, az állástalanná vált művésztársakat ért bizonyos fokú méltánytalanság, az értük való ag­gódás és fájó elvesztésük. Aggódik színháza sorsáért, vajon sikerül-e át­hidalni a színház nem rövid lejáratú nehézségeit, s megteremteni az or­szág második városához illő színhá­zat? Mert művészekben, tehetségek­ben, ügyszeretetben nincsen hiány, — a nyáron Franciaországban, Avig- nonban járt, s tapasztalta, hogy nem marad el a mi színházunk művészi színvonala a francia vidéki nagyvá­rosé mögött, — csak a külső gátló körülmények, a szilárd, valóban szín­házi deszkák érzetének hiánya ag­gasztja. Ügy érzi, van a színháznál művészi erő, s nagy segítségnek tart­ja Horvay István Kossuth-díjas rendező jelenlétét, akinek munkájá­tól nagyban függ, lesz-e nívós fel- emelkedés a színházban. Delvincyt elöntötte ■ a méreg, szinte magánkívüli állapotban futkosott fel s alá az iro­dában. Olykor majd fel­lökte a főhadnagyot. — Mondtam, hogy a tartalékosokban nem lehet megbízni. Direkt kértem a kiegészítőben, hogy hozzám tartalékos tisztet ne adjanak, szét­húzzák a zászlóaljt, kijátsszák a legjobb ütőkár­tyámat ... A térképhez lépett és kék ceruzával besati- rozott rajta egy részletet. Keze idegesen reszke­tett, orra elvörösödött, ami nála a végtelen ha­rag jele volt. — A Vazuza partján oroszok fészkelnek... ha ezek a szerencsétlen Romkinék a kezük közé kerülnek, elvesztettem a csatát. Főbelőhetem magam. Idegessége fokozódott, toporzékolva ordított a dermedtté vált összekötő tisztre: — Mit áll itt, mintha karót nyelt volna?! Menjen és riadóztassa a rádiósokat. Ha kell, az egész rószlóaljt! Ha húsz percen belül nem te­remt összeköttetést a leszakadt századdal, főbe- lövöm. Én lövöm főbe, sajátkezűleg. Érti? — Igenis, százados úr! — felelte elsápadva a főhadnagy és eltűnt. Pelvincy mindig az ilyen pillanatnyi ráha­tásokra, megfélemlítésekre építette sikereit. Amennyire embereit és tisztjeit ismerte, ezzel a módszerrel tudta a legveszélyesebb vállalkozá­sokba is' belezavarni őket. S különösen azóta, amióta a legutóbbi vereséget elszenvedte, egy lapra tett fel mindent: az O-i ütközetre. Ha si­kerül, akkor felterjesztik őrnaggyá, ha nem si­kerül, akkor főbelövi magát. Elég jól ismerte az orosz egység védelmi vonalát és sejtette, hogy ez a vállalkozás kemény dió lesz az első bevetésre kerülő tapasztalatlan zászlóaljnak. Ezért volt olyan ideges. A katonák megszállták a falut. Éhesek vol­tak, fosztogatni kezdtek. De nem találtak sem­mit. Az a néhány orosz, aki a faluban maradt, olyan gondosan elrejtett mindent, amit a zászló­alj előtt átvonuló németektől megmentett, hogy semmit sem találtak a katonák. Éhesen, fáradtan tértek vissza, szidták a háborút és lefeküdtek, hogy legalább estig valamit aludjanak. Pel­» beesett orosz nőket, akik i a kéjre éhes barbár fér- < fiák elől menekültek. < Megborzadt az oszlás- ( nak indult emberi hullák l láttán, némelyiket felis- < merhetetlenségig szét-< roncsolta az aknaszilánk. ( Ilyenkor szeretett volna l megfordulni és futni, ( * futni a leigázott, végtelen < orosz mezőkről haza. ( El, minél messzebb a háborútól, valahová egy < csendes kis fészekbe. Ember volt ő is... De a < másik pillanatban már elítélte előbbi önmagát i és hajtotta, űzte tisztjeit és katonáit a halálba. < A hírnévért, a dicsőségért és a karrierért akár az < ördöggel is cimboráit volna. Attól sem riadt! vissza, hogy maga rohanjon bele a legnagyobb! tűzharcba és csodálatosképpen még csak szilánk! sem érte! Kérlelhetetlen szigorral osztotta pa-< rancsait és vakon, szinte megbabonázva enge-! delmeskedett a felsőbb parancsnak. ! Délután két órakor vitéz Seres telefonon je-( lentette, hogy sikerült Romkinékkal összekötte-1 test teremteni. Tíz kilométerrel balra, beásták1 magukat az erdőben. Pelvincy felpattant az asz- 1 tál mellől és a térképhez lépett. ‘ — Mit csinál az a marha? — kiáltotta ma­gából kikelve, — ... belemászik egyenesen az oroszok markába! Ismét katona volt, megszállta a harci láz., ÍJjra felkapta a telefonkagylót és kiadta a pa- , rancsot a vonal másik végén várakozó összekötő, tisztnek: , — Romkinék fejlődjenek fel a Vazuza part-! ián északi irányba, azonkívül riadóztassa a tör-! zset és induljon el erősítésnek. < A zászlóaljtörzsben meglehetős riadalom tá- 1 madt Pelvincy gyors intézkedése után. A kato- j nák morogva, kedvetlenül készülődtek. A falu J szélén kukoricatábla terült el. az éhes katonák * egy része még mindig ennivaló után járkált: ki-, bontották a l^aoosott kukoricaszárakról a cső-, veket, lemorzsolták és főzték a csajkában. Mikor, a riadójelzést meghallották, kedvetlenül hagy-, ták abba, a félig főtt kukoricáról leöntötték a vi-, zet és. gyorsan enni kezdték. Némelyiknek össze-j égette a nyelvét és káromkodva borította a föld-, re a nem éppen ünnepi eledelt. , (Folytatjuk.) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents