Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

Péntek, 1957. december 20. fiSZAKWAf? ««ORSZÁG 3 B AnyAszhíradó ^ KitZiiaiiiiaíiéses. beépüeii uúioros lakáso t épülnék a miskolci bányászok reszere A bányászlakásépítési akció során Miskolc III. kerületében, a pereces! bányatelepen szerdán újabb 20 bá- nyászlakásba költöztek be az új tu­lajdonosok. Ugyancsak a III. kerületben a Ki- Mán-gimnázium mellett karácsonyig hat, egyenkint háromemeletes bér­házat adnak át a miskolci bányák dolgozóinak. Ezeknek a bérházaknak már a tervezésénél figyelembevették a bányászok kívánságait. A hat bér­házban lévő összesen 114 lakásban a szobák mellett főzőfülkés lakó- konyhát alakítottak ki. A fczőfülké- ben beépített konyhabútorok, vala­mint hideg- és melegvizes mosogató van. Valamennyi bérház központi fűté­se®. A. gőzt az első bérházban el­helyezett megfelelő méretű kazánból távvezetéken továbbítják az egyes épületekbe. Az új megoldásokkal épített bá­nyásztelep jelenleg Miskolc leg­modernebb lakótelepe. —--------o----------­7 40 lakásba költöztek be a borsodi bányászok A kormány által kezdeményezett bányászlakásépítésd program során a Borsodi Szénbányászati Tröszt dol­gozói közül eddig 740 bányász költö­zött új lakásba. A lakások legna- gyobbrésze Miskolcon és Kazincbar­cikán épült. A lakások kiutalásánál elsősorban nagycsaládos földalatti dolgozókat részesítették előnyben. A műszaki dolgozók pedig több mint 60 lakást kaptak. Az épülő bányászlákásokból a tröszt a miskolci és kazincbarcikai városi tanácson is segített, hogy a lakáshiányt megoldják. A két város­ban 31 lakást bocsátottak a tanács rendelkezésére, melyéket az orvosok és pedagógusok kapták. i j ........— A z alberttelepi kommunista bányászok derékig érő vízben is helytálltak koronázta. Sikerült a vízbetörést megszüntetni s most már újra a szokott munkakörülmények között dolgoznak az alberttelepi bányászok, sí minden igyekezetükkel azon van­nak, hogy a csaknem 10.000 tonnás decemberi lemaradásukat december végéig behozzák,-ooo­Nagyszerű újítás a vizes szén összefagyásának megakadályozására JM-andulásberteket létesítenek H egyalján NÉHÁNY NAP MÉG, és ennek az évnek is végére járunk. így hát a december az üzemekben, gazda­ságokban, tanácsokon a számbavé­tel és a tervezgetés hónapja. Mert az elmúlt év eredményeinek felmé­résével egyidejűleg mindenütt meg­kezdik az elkövetkező új esztendő terveinek elkészítését is. A szerencsi járási tanács mező- gazdasági osztályán is most készül az 1958. év mezőgazdasági fejlesz­tési terve, emellett azonban hosszú hónapok munkájával befejezték a járás 15 éves mezőgazdasági táv­lati tervét. A nagy szakértelemmel és körültekintéssel megszerkesztett tervezet, amelyet Bárány István osztályvezető irányításával állítot­tak össze a mezőgazdasági osztály szakemberei, könyvnek is beillő, vaskos iratcsomó. Persze sok lenne egyszerre mind végigtanulmányoz­ni, de néhány érdekes adatot azért megtudhatunk belőle. — Nem volt könnyű munka az elkészítése — világosít fel Pankucsi László, a járás fiatal főállattenyész- tője —, hiszen a mi járásunk terü­letén két tájegység: az alföld és a hegyvidék találkozik. Aztán hoz­zánk tartozik Tokaj-Hegyalja törté­nelmi múltú borvidékének egy ré­sze is, ami az egész ország szem­pontjából különleges feladatokat jelent számunkra. — Hogyan jutnak kifejezésre a tervben ezek a tájszempontok? — A TAKTAKÖZ KÖVÉR FÖLD­JEI az alföldet képviselik terüle­tünkön. Ott elsősorban a cukorrépa, sörárpa termelését igyekszünk to­vább fokozni, mivel e tekintetben már eddig is igen szép eredménye­ket értek el termelőszövetkezeteink és egyéni gazdáink. Cukorrépából például már a kétszáz mázsás moz­galmat megelőzően elérték terme­lőink ezt a termelési szintet. Ugyan­itt és a járás déli részén a sertés- és szarvasmar ha tenyésztés korsze­rűsítésén fáradozunk. Mivel olyan nagy ipari központok közelében va­gyunk, mint Miskolc, Ózd, Kazinc­barcika, Tiszapalkonya és a borsodi szénmedence, ezért újabb hizlaldá­kat, sőre telepeket fogunk létesíteni, hogy a bányászok, ipari dolgozóik zsír- és húsellátásának biztosításá­hoz a mi járásunk az eddiginél na­gyobb mértékben hozzájárulhasson. — Megíudhatnánk-e valámit a szarvasmarhafejleszíés adataiból? — A KORSZERŰ SZARVAS­MARHATENYÉSZTÉS megvalósí­tása érdekében a szántóterület 27 százalékán vetünk szálasiakarmányt, ebből 17 százalék lesz a pillangósok vetésterülete. Azt akarjuk elérni, hogy minden 2,5 katasztrális holdra jusson 1—1 számosállat. — És mit terveznek világhírű bor­vidékünkön, Tokaj-Hegyalján? — Tizenöt község tartozik hoz­zánk Tokaj-Hegyaljából. Ezekben tovább folytatjuk a rekonstrukciós munkálatokat, a kiöregedett tőkék pótlását, a kopárok, parlagok újra­telepítését. Nagy akadálya a telepí­tésnek, hogy nincs elegendő gyöke­res vessző, ezért oltványteiepeket kívánunk létesíteni, hogy a telepíte­ni szándékozó szőlősgazdák elegen­dő vesszőhöz juthassanak. Ilyen te­lep már működik a járásunk terüle­tén, a tállyai Tokajhegyalja Csillaga és igen jövedelmező termelési ág­nak mutatkozik. — EGY MÁSIK KEDVES TER­VÜNK, hogy mandulásokat létesí­tünk a hegyaljai domboknak azo­kon a részein, amelyek fekvésüknél vagy talajadottságaiknál fogva nem alkalmasak szőlőtelepítésre. A régi írások és az egyes községekben ma is meglévő «Mandulás» elnevezésű határrészek azt bizonyítják, hogy a régi időkben, különösen a Rákó- cziak korában gyönyörű mandulás­kertek díszlettek Hegyalján. Mivel pedig a Szerencsi Osokoládégyár je­lenleg évente több vagon mandula behozatalára kényszerül, a gyorsan fejlődő, hamar termő mandulafák ültetésével sok értékes valutát ta­karítunk majd meg népgazdasá­gunknak, s emellett a várható szép jövedelemmel természetesen gazdá­ink is jól járnak. (h. j.) Megjelent a megyei statisztikai évkönyv MISKOLC felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága egy igen értékes, hasz­nos, szépkivitelű statisztikai év­könyvvel lepte meg az érdeklődőket. Az évkönyv értékét növeli, hogy megyénk helyzetét, gazdasági, szo­ciális és kulturális fejlődését ismer­tető nyilvános statisztikai évkönyv sem a régebbi, sem a felszabadulást követő időkben eddig nem jelent meg. A több mint 500 oldalas statiszti­kai évkönyv tartalmazza a megye közigazgatási beosztását, földrajzi, történelmi leírását. Községenkim közli a terület, népesség állatállo­mány, vetésterületi adatokat, az egyes helységek közlekedési lehető­ségeit a megye és járási székhelyek­től való távolságát. Ismerteti az év­könyv az egyes iparvállalatok alaku­lási idejét, az ipar termelési adatait, állóeszközállományát, gépállomá­nyát, tüzelő, energia felhasználását, az államigazgatásban dolgozók lét­számát, keresetét. Az évkönyvből meg lehet tudni a földreform ada­tait, hol, mennyi földet osztottak ki a nincstelen parasztok között. Külön fejezetben foglalkozik az évkönyv az egészségüggyel, a halálesetekkel, születésekkel, házasságkötésekkel. Ezenkívül többévre visszamenőleg ismerteti a bírósági statisztikai ada­tokat, a biztosítás, a posta, a taka­rékpénztárak legfontosabb adatait. Az évkönyv világos képet ad a má­sodik világháború és az 1956 októ­beri ellenforradalom okozta károkról* Tájékoztat az egyes megfigyelt tele­pülések lakáshelyzetéről, lakásviszo­nyairól, lakásépítkezéseikről, a köz­műveikkel, kulturális létesítményék­kel való ellátottságról; hosszú évekre visszamenőleg hű képet ad a megye népszámlálási adatairól. Az év­könyvben háztartási statisztikát is találunk. Tartalmazza a megfigyelt családok pontosabb adatait, egyes családok jövedelmét, élelmiszer- fogyasztást, stb. Az évkönyv érdekessége, hogy összehasonlító adatokat is tartalmaz úgy megyei, mint nemzetközi vonat­kozásban. A nagyon ízléses, szép megjelenésű könyv függelékében megtalálható a föld pontosabb ada­tai, Magyarország földrajzi leírása, a méterrendszertől eltérő fontosabb külföldi mértékek ismertetése, stb. Borsod-Abauj-Zemplén megye statisztikai hivatalának kiadványa a megye lakosainak és mindazoknak szól, akik áttekintést akarnak szerez­ni a megye társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről és az elmúlt években elért eredmé­nyeiről. Az elsőízben megjelenő sta­tisztikai évkönyv szánté nélkülözhe­tetlen a politikai és gazdasági veze­tők, a tudományos dolgozók munká­jánál. Ezért azt javasoljuk, hogy a 40 forintért forgalomba hozott sta­tisztikai évkönyvet minél többen szerezzék be, hasznos segítőtársuk lesz munkájukban. A könyv kapható a Központi Statisztikai Hivatal Bor­sod megyei Igazgatóságánál. A NAGYON ÉRDEKES, hasznos, sok ember munkájához szinte nélkü­lözhetetlennek látszó statisztikai év­könyvet készítő dolgozóknak ered­ményes, hasznos munkájukért ez­úton is köszönetét mondunk s kíván­juk nekik, hogy a továbbiakban is hasonló eredményes ténykedésükkel gazdagítsák megyénk dolgozóinak tapasztalatait. 17. I assam teltek, múL tak a napok lesendes egyhangúságban; Anna, hogy elmondta titkát, megnyugodott kissé és legnagyobb bé­kességben élt anyjával. A fiúk meg nem sej­tettek semmit. Nem tö­rődtek vele, egyiknek ®em jutott eszébe, hogy Annával törődjék. Még ez sem tűnt fel nekik, hogy Péter már egy hete elmaradt a háztól és feléjük sem nézett. Miklós ugyan egyszer megkérdezte, mi történt köztük, de Annától nem kapott feleletet, hát nem fir­tatta tovább. Csendesen odébbállt dolgára. Szóf­ián, komor természetű fiú volt egyébként is. Semmit nem kérdezett kétszer, Ha valamire nem kapott feleletet, hallgatott. ^ Nem kérdezte meg másodszor. Apjuk halála óta pedig szinte szavát sem lehetett venni. Szótlanul járt, kelt, vagy gubbasztott egy sarokban. Pistával estén­ként, ha sűrű köd ereszkedett a tájra, szorgal­masan ellátogattak a téglagyárba, hoztak egy zsák szenet, eldugták az ágy alá, s hogy leplez­zék magukat, rendszeresen kijártak a szemét­telepre is — guberálni. Egyszer ugyan Pista ügyetlensége miatt valaki észrevette őket, de mi­előtt felismerhette volna, ügyesen meglógtak. Három napot vártak, nem mentek a téglagyár­ba, de később újra megkísérelték. Pótolták azt ás, amit elmulasztottak. Két zsákkal szedtek. Nappal, ha kedvük szottyant, kijártak az állo­másra, ahol nagyritkán akadt számukra egy kis munka: kosarakat cipeltek a vidékről érkező kofáknak. Ha kaptak valamit, abból cigarettát, kenyeret vettek és testvériesen megosztoztak. De legtöbbet mégis otthon ültek. Gubbasztottak anyjuk ágya mellett. Slezákné állapota egyre rosszabbodott. Az orvos idegösszeroppanást állapított meg nála és azonkívül teljesen el gyengült a koplalástól. Átfázott a nyirkos, rothadó szalmazsákon, hiá­ba tüzeltek, a meleg kiment a kéményen, a rossz ablakokon, az ajtó melletti réseken; Ál­landóan köhögött és siránkozott. Regény írta : Ó n o dv ár i Miklós '—* Én már meghalok* «-» Dehogy hal meg! — ellenkezett vele Anna ■— be beszéli magának édesanyám. — Neon, Én érzem, hogy nem érem meg a tavaszt. Állapota valóban súlyos volt. Anna sorsa is aggasztotta. Sajnálta. Mi lesz vele, ha megszületik a gyerek. Péter elve­szi, de a gyerek csak nyűg lesz a nyakukon. S mi lesz a két fiúval? Rendszeresen átsírta az éjszakákat. Nappal aludt egy keveset. November vége felé már határozottan meg­látszott Annán, hogy alakja megtelt és feszült rajta minden ruha. Arcát csúnya szeplők lepték el, megcsúnyult és csak a tekintetében villogott valami titokzatos merengés, az anyaság fénye. Most már a fiúik is gyanakodni kezdtek, egymásra néztek és összenevettek a háta mö­gött. — Mi történt veled, Anna? — kérdezte Miklós vigyorgó arccal. — Semmi közöd hozzá! — válaszolt Anna elpirulva. Miklós nem szólt többet, ám most nem tért napirendre a dolog felett. Dúlt, fúlt magában. Anyja próbálta valahogy elsimítani a dol­got: — Hagyjatok neki békét. Elég neki a maga baja. Karácsonykor megesküsznek. Annának jólesett, hogy pártját fogta az anyja és hálásan tekintett rá. Miklós duzzogva válaszolt: — Ki bántja? Én nem bántom. Csak azt kérdeztem meg tőle, hogy mi a baja? Hiszen a bolond is láthatja;;* Nekünk kell szégyenkezni miatta. Zabigyereke i lesz. Biztosan azért nem i jön Péter sem. Ha sze- i me van, megláthatta' rajta. 1 — Nem lesz az! — 1 dobbantott Anna — ;..1 hogy mondhattál ilyet?1 Szegyeid magad! Miklóst hirtelen el- öntötte a méreg. i — Mit mondtál? Én szegyeijem magam? i Te ..: te, te ringyó! Sarkonfordult és kiment a szobából. Anna sírvafakadt, Slezákné is sírt az ágy-' ban. Az Összetűzés hosszú időre felkavarta 1 család nyugalmát. Anna és Miklós ettől kezdve1 nem szóltak egymáshoz. Igaz, volt ennek jó* oldala is. Mert így legalább nem veszekedtek. ' A pletyka csakugyan hamar körbejárta az utcát. Bár Anna keveset mutatkozott odakint,1 mégis voltak, akik látták és tapasztalt asszo-J nyoknaik csak egy pillanat kellett, hogy észre-^ vegyék rajta. — Hallotta? Slezák Anna teherbe esett! — suttogták. ( — Szegény lány, mi lesz vele? Voltak akik sajnálták, mások meg kinevet-( ték és megindult a találgatás. ( — Ugyan kinek feküdt le? Na, tisztára meg_( gabalyodott az esze. Ilyesmit tenni ebben a ne-( héz időben. Ki veszi el ezekután? , —- Pedig benne van a korban. , — Majd elveszi, akinek odaadta magát. Ha( esze van, elveteti magát. < — Vagy a gyereket..; ( — Nem hinném. Már nem lehet elvenni., Lehet az a gyerek hallja, legalább négyhónapos, d — Belepusztul az anyja. i —> Mi lesz velük? ( >— Azt mondják, a Deák-fiútól van. i — Nahát, bevásárolt vele. I — Hiszen, ha elvenné! < — Nem fogja az elvenni, hallja! < A kapualjakban, a boltokban és az utcán! sokféleképpen beszéltek az asszonyok. < (Folytatjuk) szenet, miközben két oldalról elő­melegített levegőt fuvatnak rá. A meleg levegő ráfuvatására a szén el­veszti felületi nedvességét, amíg a dobon, keresztülhalad — s ezután már minden nehézség nélkül osztá­lyozható. Az új eljárásit az őszi 'hónapokban a sajókazimei bányaüzem osztályozó- ján próbálták ki. A vizsgálatok meg­állapították, hogy a szén nedvesség- tartalma mintegy 35—40 százalékkal csökkent. A Borsodi Szénbányászati Tröszt most elhatározta, hogy az új eljárást a kazincbarcikai központi szénosztályozón is bevezetik. Ezzel elkerülik a korábbá években a fa­gyott szén okozta tetemes anyagi kárt és sok munkaidő kiesését okozó géptöréseket. A Borsodi Szénbányászati Tröszt mélyművelési bányaüzemeiből ki­kerülő szénmennyiség mintegy 60— 70 százaléka olyan magas víztartal­mú, hogy az osztályozásnál össze­tapad, eltömi a rácsokat. Különösen veszélyes a szén vizessége a- téli hó­napokban, amikor a vagonokban, vagy osztályozás közben annyira összefagy, hogy sok esetben csá­kánnyal sem tudják szétverni; A szén osztályozihatóságánaík nö­velésére, a nedvesség csökkentésére a Borsodi Szénibányászati Tröszt két újítója új eljárást dolgozott ki. En­nek lényege, hogy a nedves szenet megfelelő hosszúságú dobon vezetik keresztül. A dobban — a húsdaráló­hoz hasonlóan — végtelen csavar­menetes henger viszi előre a nedves Az alberttelepi bányaüzemben jú­lius végén kezdték meg a bányatűz ellen folytatott csaknem egyéves küz­delem után ismét a rendszeres ter­melést. A kommunisták vezette or­szágoshírű frontbrigádok Loy Ár­pád, Nagy József és Szentkuti Tiva­dar vezetésével azóta rendszeresen túlteljesítették tervüket. Az alberttelepi bányaüzemben lé- Vő széntelepeket azonban vízdus ré­tegek veszik körül. Ezek már az el- »ult években is sok nehézséget okoztak. December elején ismét »be­tört« a víz, s a főtéből zápormódra ömlött a frontfejtésre. Napokon ke­resztül derékig érő vízben dolgoztak a brigádok, hogy a front előrehala­dását biztosítsák, nehogy beszakad­jon a vágat. A percenkint csaknem 5 köbméter víz elszívására három nagyteljesítményű szivattyút is üzem­beállították, melyek megállás nél­kül víztelenítették a vágatot. A kom­munista bányászok, brigádvezetők, •zerelők és vájárok napokon keresz- 12—18 órát is töltöttek a föld alatt, hogy az alberttelepi bányaüzemben is szokatlan mennyiségű vízzel meg­birkózzanak. A hősies munkát siker csak a gazdaságos termelést biztosí­totta a szénbányászati tröszt, hanem az ártámogatást is vissza tudja fi­zetni az államnak. Ezenkívül még mintegy 18 millió forint marad, amit nyereségrészesedésként fizet ki a tröszt a bányászoknak a mérleg jóváhagyása után. Ez az összeg mint­egy kétheti fizetésnek felel meg. oo-------------------------­B efejezte eves tervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt Csaknem tizennyolcmillió forint nyereség részesedésre A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói múlt év első kilenc hónap­jához viszonyítva, az idén a mennyi­ségi átlagtermelés 2 százalékos eme­lése mellett az önköltséget is jelentő­ben csökkentették. Különösen a szu- havölgyi, a búikkal j a! szénbányák értek el ezen a területen igen szép eredményeket. Az önköltség csökkentésével nem­---------------------------c ségi szintet. A tröszt üzemei pedig az áprilisi önköltséggel szemben több mint 19 százalékos csökkentést értek el. Az önköltség csökkenése lehetővé tette, hogy a tröszt elérte az ipar­ágban előírt alaprentabilitást, vissza­fizeti az állami ártámogatást, s ezen­felül mintegy 18 millió forintot tud majd kifizetni dolgozóinak nyereség­részesedésként. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói a hátralévő 9 nap alatt ke­réken 190.000 tonna szenet küldenek még a felszínre terven felül. ................ - * ____ E gy éves tervszerű, de megfeszített •nunka eredményeként a Borsodi Szénbányászati Tröszt határidő előtt 9 nappal — szerdán, a délelőttös ■nűszakon befejezte éves tervét. A terv határidő előtti teljesítését nagymértékben segítette, hogy a bá­nyászok termelékenysége az elmúlt év első 9 hónapjához viszonyítva át­lagosan 2.5 százalékkal emelkedett. Noha a tröszt önköltségben még nem érte el a tavalyi szintet, számos bá­nyaüzem, mint például az ormos! és kurityáni szénbányák, a béremelés ellenére is elérték a tavalyi önkölt­- — - ■ ■■■■ rvrv T f ■■ l ah jfsz?lyyjrív sy ijt/j tt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents