Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-12 / 265. szám

4 ÉSZAKMAG YARORSZAG Kedd, 1051. november 12. f'JIf) MffCVfffíŐBSZaG Ott lettsünk Stockholmban \ tylagyarország—Norvégia 5:0 (2:0) Budapesten, a Népstadionban 90 ezer néző előtt került sor a magyar csapat világbajnoki selejtező mérkő­zésére. A magyarok Gros les — Mát­rai, Sípos, Dalnoki — Rózsik, Öcren­di — Sándor» Csordás, Machos, Hi­degkúti, Lenkei feláll (I ás ban vették fel « küzdelmei. Annak ellenére, hogy totómérkőzés volt, a szurkolók bíztak a magyar csapat győzelmében, hiszen valamennyien azt. szerették volna, hogy ezzel végleg bebiztosítsa a labdarúgó világbajnokság 16-os döntőjében való részvételét a magyar együticK. S ebben nem is csalódlak. A fiúk kilőtték magukért, s ilyen arányban is megérdemelten győztek. Csordás (2), Sándor, Machoß és Fáik (öngól) góljával. Az eredmény híven tükrözi a két csapat közötti különbséget, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar csapat legalább háromszor annyi gólhelyzetet dolgozott ki, miint amennyi gólt rúgott. A helyzetek alapján lényegesen több gólt is rúghattak volna. Mégis azt mondjuk, hogy az eredmény így igazságos. A magyar válogatott csapat a tét­hez illő komolysággal vetette magát a küzdelembe, s különösen az első félidőben labdarúgósportunk hírne­véhez méltóan játszott, méltán érde­melte ki a közönség többször is meg­ismétlődő tapsát. A vezérszercp ezen a mérkőzésen a csatársoré volt. Ötösfogatunk a játékidő első felében meglepő frissen, lendületesen rohamozott, tagjai nem állitgaUák a labdát, hanem lehetőleg egyből továbbí­tották, a belsők igen sokat ját­szottak a szélekre, a szélsők pe­dig — elsősorban Sándor — vil­lámgyors lefutásokkal igyekeztek széthúzni az ellenfél védelmet. A befejezések azonban nem sikerül­tek úgy, mint ahogy kellett volna. Közrejátszott ebben az is, hogy a ^norvégek amíg erővel bírták, lelke­sen védekeztek. Különösen kapusuk tett ártalmatlanná igen sok gólveszé­lyes lövést. A norvég csapat többet nyújtott, mint amennyit a szófiai veresége után várhattunk tőle. Az elter­jedt hírekkel ellentétben ä nor­végek nem álltak be védekezni, hanem úgynevezett »nyílt sisak­kal« igyekeztek helytállni. Voltaik a mérkőzésnek olyan percei, amikoi* teljesen kiegyenlített volt a küzdelem, s ha Grosics kapujára nem is voltak veszélyesek a norvég csatárok, a mezőnyben jónéhány ügyesen felépített támadást láthat­tunk tőlük. A második félidőben már közel sem volt olyan az iram, mint az első 45 percben. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a magyar csapat támadósora elvesztette lendületét, lassabban, kö­rülményesebben építette fel a táma­dásokat, s feltűnően sok labdaátadási hibát vétett. A közönség türelmet­lenkedett is emiatt. Csak a 70. perctől kezdve kapott ismét szárnyakat a támadnsor és különösen a higan.vmozgású Sán­dor révén volt veszélyes a nor­végek kapujára. Támadósorunk fel javulásában azonban része voiit a norvég fedezet- párnak és a hátvédeknek is, mert ekkor mór »elkészültek« az erejük­kel. A norvég védelem ezután már nem tudott olyan határozottan köz­belépni, mint korábban, s egyre több rés támadt a kapujuk előtt. Ezt a megingást használta aztán ki a ma­gyar csatársor. Mindent egybevetve, a vártnál jobb mérkőzést láthattunk. El­mondhatjuk, hogy a magyar vá­logatott csapat valamennyi tagja becsületesen helytállt, s megtette kötelességét. A magyar válogatottból különösen Bozsik, Sándor és Csordás játéka emelkedett ki. De a többiek is jól játszottak. A norvégek közül R. Kris­tiansen, A ndersen és Pedersen játéka dicsérhető. Dusch német játékvezető nagyvonalúan, kifogástalanul vezette a mérkőzést. Nagy küzdelemben csak nehezen győzött a vendégcsapat Miskolci MTE— Perecesi TK 4:2 (2:2) (Tudósítónktól.) Perecesen több mint 1000 néző előtt került sor a két helyi csapat rangadó jellegű mérkőzésére. A mis­kolciak Tölgyesi—Tófalvi, Kiss III, Farkas—Homo vies I, S iff man— Pasztrovics, Kiss I, Kiss II, Szabó, Homovics II; míg a hazaiak Kraj- nyák—Schmidt, Gergely, Fülöp— Mierzva, Miskovicá—Garami, Uliász, Bartos, Tóth, Futó V, felállításban játszottak. Mindjárt az első percben a hazai csapat lép fel támadólag és Garami, majd Futó révén szögletet ér el. A vendégcsapat védelme azonban jól áll a lábán, s időben tisztázni tud. A hazai csapat támad, mégis a vendégek érnek el gólt. A 3. percben egy ártatlannak látszó munkástámadás bontakozik ki a pályán. Homovics II. elfut a bal- szélen, beadását Kiss I. 14 mé­terről a perecesi csapat kapujá­ba rúgja, 1:0. A hazai csapat lest vitat, a játék­vezető azonban a partjelző megkér­dezése után határozottan a pálya közepére mutat. A gól után a hazaiak támadnak, s már az 5. percben a negyedik szög­letet érik el. Garami ívelt labdáját Mierzva kapura fejeli, Tölgyesi azonban szépen védi a veszélyes labdát. A 10. percben Homovics II, illetve Uliász lövése okoz némi iz­galmat a játéktéren. A 13. percben újabb gólt ér cl a vendégcsapat. Homovics I. táb­láját Szabó kapja, aki középen kiugratja csatártársát, Kiss Il-t. Ö néhány lépést tesz vele, majd védhetctlenül lő a kapu jobb­oldalán a hálóba, 2:0. A gól után mindenki azt várta, hogy a Munkás többgólos győzelmet ér el. A hazaiak erre azonban erő­sen rácáfoltak, mert támadásaikat egyre-másra vezették, sőt tartós fö­lényt tudtak kiharcolni. A 29. percben góllá érik fölé­nyük. Garamit Farkas szögletre szereli. Uliász végzi cl a szög- Ictrúgást, beívelt labdáját Mierz­va senkitől sem zavartatva fejeli a hálóba, 2:1. Néhány perccel utána Bartos fejesét csak nehezen védi a miskolciak kapusa. A 38. percben megszületik a hazai csapat egyenlítő gólja. Tóth ügyesen elhúz halszélen, s erős lövést küld Tölgyesi kapu­jára. A kapus kiüti a labdái, s az Futó elé kerül, aki már nem hibázik, 2:2. Szép akció, szép gól!... A gól után mindkét csapat játé­kosai idegesen játszanak, sok a pon­tatlan leadás, a csatárok nem adják le időben a labdát, s így a védelmek minden támadást meg tudnak aka­dályozni. A félidő hátralévő részében mindkét csapat kapuja többször ke­rül veszélybe, gól azonban már nem esik. A második félidőben mindkét csa­pat teljes ei’őbedobásscü küzd a győztes gólért. A perccesiek támadásait jel­lemzi az első negyedóra, csatá­raik azonban sokszor pontatla­nul adják egymásnak a labdát. de gyakran előfordul, hogy a kapu előtt határozatlannak bizo­nyulnak és keveset lőnek Töl­gyesi kapujára. A második negyedórában mezőny­játék folyik a pályán, néhány kémé. nyebb belemenést láthatunk mind­két csapat részéről, az eredmény azonban nem változik. De nem így az utolsó negyedórában, amikor is a vendégcsapat fölénybe ke­rült. s az idegesen játszó hazai csapattal szemben több gólhely­zetet sikerült teremtcniök. A 83. percben Siffman labdájával Kiss II. kiugrik a perecesi védők kö­zül, s a kifutó Krajnyák mellett élesen lő a léc alá, 3:2. A gólra heves ellentámadással vála­szol a hazai csapat, eredménytelenül. A 86. percben újabb gólt érnek cl a vendégek. A fedezetlenül hagyott Kiss II. szerzi meg a labdát, s szép lövéssel szerzi meg csapata negyedik gólját. A mérkőzés hátralévő perceiben csupán Tóth kiállítása jelent ese­ményt. A két csapat találkozója nagy- iramú, izgalmas mérkőzést hozott. Végeredményben a vendégek jobb csatárjátékuknak köszönhették a győzelmet. A fáradt perecesi csapat erejéből többre nem tellett!;;» Tölgyesi jól látta el feladatát, többször bravúrosan védett, nagy része van a győzelem kivívásában. A hátvédhármas ezúttal jól játszott. Véleményünk szerint közülük Far­kas bizonyult a legjobbnak. A fede­zetek megbízhatóan látták el felada­tukat, játékuk különösen a második félidőben bizonyult hasznosnak. A csatársor, és egyben a mezőny leg­jobbja Kiss II. volt. Góljai szép csa­tárteljesítményre vall. Rajta kívül Kiss I. és Szabó nagy munkabírása Homovics II. és Pasztrovics néhány szép elfutása dicsérhető. Krajnyák a gólokat nem védhette, laibdafogásain látszott, hogy jó for­mában van. A hátvédhármasban csak Fülöp játéka dicsérhető. A fe­dezetek mindkét félidőben lelkesen játszottak, de sok pontatlan leadást lehetett látni tőlük. A csatársorból csak Uliász és Bartos játéka dícsér hető. Garami, Futó V. ezúttal gyen­gébb teljesítményt nyújtott a szo­kottnál. Tóth játékát erősen leron­totta sportszerűtlen magatartása Nem szabad lett volna megfeledkez­nie magáról. Guttfreund játékvezető kisebb hi bálitól eltekintve jól vezette a mér­kőzést. Kiss József A helyzeteit- jobban kihasználó csapat győzött * Ózdi Vasas—Bp. MÄVAG 2:1 (1:0) Érdekes, élvezetes mérkőzés Budapest—Vidék 2:2 (2:0) Diósgyőr, 6000 néző. Vezette: Sipos- (Mi­kul#, Tótit I.). Bucfcipest: Török — Kó- czián II., Solti, Takács — Ughy, Kiéi bán Raduly, Kárász, Friedmanszky, Molnár, Szintcsák I. Edző: Jávor Pál. Vidék: Varga II. — Sándor, Tarr, Szi- eti — Török, Prohászka — Iván, Vasas. Papp, Opova. Taliga. Edző: Teleki Pál. G-óliLövö: Molnár, Friedmanszky, Török. Vasas, Szögletarány: 8:7 (3:2) a Vidék ja­vára. A hét végén sok eső esett Diósgyőrött így a vezetők már szombaton este le­mondtak arról, hogy számottevő közönség esz a mérkőzésen. Vasárnap reggedre ugyan elállt az eső. viszont olyan kod ter­peszkedett a városra, hogy alig lehetett látni. A mérkőzés csak negyedórás késés­sel kezdődhetett, amikor a köd már x>sz- lani kezdett. Igen jó iramú és meglepően színvona­las. élvezetes játék alakult ki, amely szinte 90 percen át tartott. Az első ne­gyedórában a budapestiek támadtak többet, a vi­dékiek azonban gyorsabb és korsze­rűbb labdarúgást játszottak. A 13. percben Taliga átadásit Iván alig lőtte fölé, majd Opova labdája kerülte el fél méterrel a bal felső sarkot. A 17. perc­ben amiatt zajohgott a közönség, mert a kiugró Tafligát Solti ellökte a 16-oson be­lül. s ezért a játékvezető — szerintünk helyesen - nem ítélt ii-est. A fővárosi csatárok csak 25 perc elteltével meleged­tek bele. Az utols-ó negyedórában ötletes, szép futballt mutattak be. A 34. percben y.ors baloldali támadás végén gólt értek el a fővárosiak. Friedmanszky—Szinucsák volt a labda útja. A balszélsö kiugratta Molnárt, qki mintegy tíz lépésről a bal alsó sa­rokba lőtt. 1:0 Budapest javára. A gól után a vidéíkiek támadták inkább, a 42. percben mégis újabb pesti gól szüle­tett. Kárász—Molnár—Friedmanszky tá­madás végén a középcsatár elhúzott Tarr mellett, aztán 12 méterről a balra mozduló Varga Il-t megtévesztve „ele­gánsan” a kapu jobboldalába lőtt. 2:0 Budapest javára. Szünet után a budapesti csapatban Tö­rök helyett Bárt fai védett, a vidékieknél pedig Tarrt Kovács S., Prohászkát Dávid, Varga Il-t pedig Tóth váltotta fel. Továbbra is igen jó iramban folyt a mérkőzés. , Az 53. percben Friedmanszky hatalmas erejű bombáját Tóth szép vetődéssel ütötte ki a sarokból. A másik oldalon Ta­liga mellé lőtt. Fokozatosan nyomullak fel a vidékiek. Bártfad két esetben is szé­pen védett, Ivánt Takács szerelte gcltigérő helyzetben. Papp lövése mellé csúszott, míg végül a 65. percben góllá érett a fölény. Taliga beadása az előrehúzódott Tö­rökhöz került, aki mintegy 18 méter­ről, kapásból a hálóba lőtt. 2:1. Bártfai meg sem mozdult a lövésre. A gól után Pappot Polgár váltotta fel a vidéki csapatban, a pestieknél Borsányi jött be Kieibán helyére. A 69. percben Polgár ordító helyzetben mellé Jött. Az iram fokozódott. e3y-két keményebb beiemenés is előfordult. Szimcsákot fi­gyelmeztette a játékvezető. Változatos, hullámzó játék folyt továbbra is. A 73. percben Kárász labdájával Fried­manszky kiugrott, már a 16-oson be­lül járt, amikor Kovács S. hátulról elkaszálta. Az esetért bizony ll-es járt volna. Sipos azonban — nem sípolt, öt perc múlva újra Friedmanszky ug­rott ki, lövését Tóth szögletre ütötte. In­kább a fővárosiak támadtak a játéknak ebben a részében, a 83. percben mégis a vidékiele értek cl gólt. Egy hátulról előre ívelt labda Vasas­hoz került, aki legalább két méteres lesen állt. Sípos játékvezető ki is né­zett a partjelzőre, aki azonban nem intett. Vasas közben a kimozduló Bártfai mellett laposan a kapu, köze­pébe lőtt. 2:2. Budapest—Vidék találkozón régen lát­tunk ilyen érdekes, változatos, időn- kint színvonalas játékot. Egyformán támadott mindkét csapat és a gólhely­zetek számarányát tekintve is azonos volt a helyzet. Ennek alapján a dön­tetlen eredmény igazságosnak mond­ható, csupán „szépséghiba”, hogy a vi­déki együttes lesgóllal egyenlített. A mérkőzés egyébként egy-két esettől eltekintve végig sportszerű keretek kö­zött folyt, A budapesti együttesben Török keltette a jobb benyomást a ka­pusok közül, A hétvédhármais jól álüt a lábán. Soltinak az első húsz percben voli néhány bizonytalan közbeavatkozása, ké­sőbb azonban féljavult. A fedezetek kö­zül Kieibán tetszett jobbam, bár Ughy sem okozott csalódást. A támadósorban az első húsz perctől eltekintve a beLsőhár- mas igen jód játszott. Ügyesen adogattak a csatárok, lőttek is, a kapusok azonban elemükben voltak ezen a mérkőzésen. Ta­lán csak Friedmanszky nyújtott valami­vel többet, társainál. A vidéki válogatottban mindkét kapus igen jó napot'fogott ki. A hátvédek közül Szigeti játszott a leg­egyenletesebben. Utána az erőteljesen romboló Kovács S. következik, örvende­tes volt Török érett fedezet-játéka. A tá- madósor legjobbjának az örökmozgó Iván bizonyult. Minden megmozdulása veszélyes volt, beadásai sikerültek, ezek­ről azonban a belsők sokszor lemaradtak. Utána Taliga következik a rangsorban. Vasas az elején és a végén játszott jól. Sipos játékvezető az I. félidőt mintasze­rűen vezette. Szünet után azonban sok hibát követett el, szemmel láthatóan za­varta a közönség bekiabálása. Megérdemelt győzelem Csepeli Autó—Bükkaljai Bányász 3:0 (0:0) Dunaharasztin közel 1000 néző előtt ke­rült sor a totóban háromcsélyesnek vélt NB Il-es bajnoki labdarugómérkőzésre. A sajószentpéteri csapat több játékosa sé­rüléssel bajlódott, így tartalékosán állt ki a mérkőzésre. Tausz játékvezető sípjelé­re a következő felállításban vette fel a küzdelmet: Marczineskó — Nuszbaum, Haraszt, Sztibor — Kalitkó, Szeűunka II., — Bencs, Kankulya I., Kankulya II., Vécsei, Bé- kési. A tartalékosán felálló bányászcsapat az első félidőben jól tartotta magát, bár már akkor látszott, hogy a csütörtöki debre­ceni mérkőzés erősen érezteti hatását a játékosokon. Az első félidőben csak a csatársoruk tehetetlenségén múlott, hogy nem tudott több gólos vezetéshez jutni a bánvászcsapat. A második félidőben nem­csak a csatársor, hanem a védők is visz- szaestek, s így a vendégcsapat nem tu­dott megküzdeni a kemény, gyors játék­kal oly veszélyesen támadó hazai együt­tessel szemben. A csepeliek Vigh (2) és Kerekes révén megérdemelten jutottak a 3 gólos vezetéshez, illetve a győzelem­hez. A bányászcsapat játékát látva, még a nyolc nap alatt lejátszott három nehéz mérkőzés és a sok utazás sem mentő kö­rülmény. Különösen feltűnő volt az eddigi mérkőzéseken állandóan jó formát muta­tó Sztibor és Szedunka II. erőtlen és bá­gyadt játéka. A vereség legfőbb ob-'t azonban természetesen a szétesően cs erőtlenül játszó csatársor játékában kell keresni. Közülük csak Békési első félidő­ben mutatott lelkes játéka érdemel emlí­tést. A sajószentnéteri csapat ezzel az újabb vereségével a bajnoki tabella má­sodik helyére került. Vasárnap dől el az MVSC elleni mérkőzésen, hogy sikcrül-c visszaszereznie vezető helyét! NB II. Keleti csoport állása: 1. Bp. Elöi'e 13 8 1 4 24:12 17 2. Bükkalja 13 8 1 4 21:23 17 3'. Bp. Szparlakusz 12 7 2 3 33:15 16 4. Miskolci VSC .12 6 4 2 15:10 16 5. D'cbr. VSC 10 .7 1 2 21: 5 15 6. Baglyos alj a 13 6 3 4 19:17 13 7. Szállítók 11 3 4 2 20:10 14 8. Eger 13 5 4 4 22:14 14 9. Egyetértés 12 5 4 3 18:14 14 10. Öz*d 12 4 5 3 23:13 13 11. Miskolci MTE 12 3 3 4 14:12 13 12. Nagyba tony 12 3 5 4 23:23 11 13. Nyh*egyháza 12 4 3 5 12:17 11 14. SaUg. SE 12 3 4 5 13:20 10 15. Cs. Autó 11 4 1 6 17:18 í) 16. MA VÁG 12 2 3 7 11:25 7 17. Pereces 11 2 1 8 11:28 5 18. Debr. Honvéd 11 1 3 7 5:33 5 19. Hatvan 12 2 — 10 15:26 4 Ncmhivalaios TOTÖNVEREMÉNYEK A sportfogadások 1957. november 10-re érvényes 45. heti fordulóján 12 találatot 57 pályázó ért el. A nyere­ményösszeg szelvényenként kb 8921 forint. 991 fogadó ért el 11 találatot. Eb­ben a nyerőosztályban egy-egy szel­vényre kb. 513 forint jut, A 10 találatos szelvények száma 9243 darab. A nyeremény kb. 73 fo­rint. A nyerő és ellenőrző szelvények összehasonlítása folyamatban van, ezért a közölt nyeremények csak tá­jékoztató jellegűek. * A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság közli, hogy a november 17-re ér­vényes 46. heti totószelvényről tö­rölte az 1. szám alatt felvett Dorog —Vasas mérkőzést. Helyette az 1. számú pótmérkőzés, a 13. szám alatt felvett Kaposvári MTE—Sztálinvá- ros találkozó lépett elő főmérkőzés­sé. (MTI) ___________ S AKK Szcbcnyi József nyerte az ezévi KIOSZ városi bajnokságot Többhetes mérkőzéssorozatok útin vasárnap végétért Miskolc város 1957. évi KlOSZ-bajnoksága. A város kis­iparosai igen nagy számmal vettek részt az egyéni sakkbajnokság küz­delmeiben. A döntőbe 13-an jutottak, ahol csak nagy küzdelem árán dőlt el a bajnokság sorsa. Az első helye­zést az egymás ellen elért eredmé­nyek alapján állapította meg a zsűri- bizottság. Eredmények: Bajnok: Szebényí Jó­zsef 11 pont, 2. Gergely 11, 3/Zoltán 11, 4. Szemán 10.5, 5. Trembcczki 10, 6. Nagy 9.5, 7. Kalapovszki 9, 8. Sza- mosvári 9, 9. Bletenik 8, 10. Lip- ner 8, 11. Princs 8, 12. Wertheiner 7, 13. Hideg 7 pont. Az ünnepélyes díjkiosztásra vasár­nap este került sor. Az első három helyezett értékes díjazásban része­sült. * — A DVTK NB 1-es az országos csapatbajnokság első «for­dulójában - 8.5—3.5 arányban győzte le a Debreceni KASÉ együttesét. * A perecesi vereség után a szur­kolók az ózdi csapat vereségére számítottak. Mindenki azt várta, hogy a tartalékosán és erőtlenül játszó ózdi csapat jelenleg többre már nem képes. Az ózdi fiúk azon­ban nem így gondolkoztak és — meglepetésre! — megérdemelten győzték le pesti ellenfelüket. Mint­egy 1000 néző előtt Fentős játék­vezető sípjelére a következő fel­állításban vette fel a küzdelmet az ózdi tizenegy: Tengely—Róth, Gyárfás, Haj ner— Kovács, Derenkó—Szkladán, Ham- kó, Siska, Kismarton, Borsodi. Az első félidőben a hazai csapat támadásaival kezdődött a mérkőzés. Patai révén mindjárt két szögletet értek el. A vendégcsapat védelme azonban jól állt a lábán. Egyik ellentámadása során az ózdi csapat Borsodi révén megszerezte vezető gólját. A gól után mezőnyjáték ala­kult ki. A gyengébben játszó csa­társorok nem tudtak megbirkózni a keményen és jól romboló védők­kel. A második félidőben megváltozott a játék képe. Mintegy 20 percen keresztül nagy fölénybe került a hazai együttes, s valóságos tűzi­játékot rendezett az ózdiak kapuja előtt. Egyik ilyen támadás során érték el góljukat, Vadász révén. Később feljött az ózdi csapat és Siska révén nemcsak megszerezte a vezető gólt, hanem egyben »be is biztosította« győzelmét. A fáradt ózdi csapat igen lelke­sen játszott és mindent megtett a két bajnoki pont érdekében. Lelke­sedésüket siker koronázta: megér­Ilyen arányban is megérdemelten győzött a hazai csapat Miskolci VSC—Debreceni Honvéd 4:0 (2:0) Elmaradt mérkőzések: Csepel Autó- Debreceni VSC, Debreceni Honvéd—Pe­reces, Nyíregyháza-Debreceni VSC, Szál­lítók—Bp. Szpartakusz. demelten győzték le a jó erőkből álló, s időközönként szépen játszó hazai együttest. Az ózdiak csapatá­ból Gyárfás, Róth, Siska és Borsodi játéka érdemel elsősorban dicsére­tet. Miskolcon 4000 néző előtt került sor a vasutas csapat NB Il-es bajno­ki labdarúgó mérkőzésére. A felja­vult hazaiak biztos győzelmét ígérte a mérkőzés, habár a szurkolók közül többen jó játékot vártak a debreceni együttestől is. -Nem is csalódtak. A debreceni fiúk jól tartották magu­kat, időnként egészen szép játékot mutattak. Hodroga játékvezető síp­jeliére a következő felállításban fu­tott ki a csapat a pályára: Károly — Béki, Siklósi, Péter — Zoller, Asztalos — Radványi, Csor­ba. Gyetván, Kovács, Palatics. Az első félidőben közepes iram mellett váltakozó játék alakult ki, hol az egyik, hol a másik csapat ka­puja forgott veszélyben. Mindkét csapat játékosai idegesen játszottak, s így feltűnően sok labdaátadási hi­bát vétettek. Később magára talált a hazai együttes, s a főleg jobbszár­nya révén vezetett támadásokkal több gólveszélyt teremtett a vendé­gek kapuja előtt. Az állandó 'táma­dások révén érték el Csorba két gól­jával a vezetést. Ez láthatóan meg­zavarta a debrecenieket. A 24, perc­ben a vendégcsapat jobbszélsője megsérült, s így 10 emberrel játszot­ták végig a mérkőzést. A második félidőben a találkozó egyenlő erők » küzdelmét hozta, s a sokat pepecse­lő vasutas csatársor fölényét nem tudta gólra váltani. Ebben természe­tesen nagy része volt a debreceniek középhátvédjének is, aki ezen a mér­kőzésen ugyancsak kitett magáért. A vasutas csapat támadásait kevés sze­rencse kísérte, de ez elég volt ahhoz, hogy Csorba újabb két góllal terhel­je meg ellenfelük hálóját. Végered­ményben a hazai csapat — helyzete­it figyelembe véve — ilyen arányban is megérdemelten győzött. A csapat­ból kitűnt Siklósi, Zoller, Radványi, Csorba és Kovács.-----oOn—— M . Kinizsi— •Kazincbarcikai Építők 3:1 (0:1) A megyei labdarugóbainokság II. osz­tályú mérkőzésen ugyancsak meglepetés­nek számított a kazincbarcikaiak első féilidőbeli erőteljes játéka. A második fél­időben a miskolciak is magukra találtak, s ekkor érvényesült a csapat nagyobb felkészültsége, jobb erőnléte és tudása. Végeredményben a helyzetek jobb ki­használásával szerezte meg győzelmét a Miskolci Kinizsi. Gőllövők: Garami (2). Gyöngyösi, illetve Nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents