Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-08 / 262. szám

2 ÉSZAKMAG YARORSZAG Pcntcfc, 1957, november 8­N. Sie. Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jubileumi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) •egységünket, összeforrottságun- kat. A szovjet nép egyöntetűen helyesli és támogatja a kommunista párt po­litikáját — mondotta Hruscsov. Ezt meggyőzőéin bizonyította, hogy a nép általános és'lelkes helyesléssel fogad­ta1 az SZKP központi bizottságának júniusban hozott határozatát Malen­kov, Kagánovics, Molotov és a hozzá­juk csat lakozott Sepilov pártellenes csoportjáról, amely szembeszegült a XX; pártkongresszuson megszabott irányvonallal, 's megpróbálta aláásni a párt lenini egységét. A Szovjetunió kommunista építé­siének távlatait és feladatait érintve, Hruscsov elmondotta, hogy a szovjet ország történelmi fejlődésének új szakaszába érkezett. A Szovjetunió­ban a kedvező feltételek, az összes anyagi és erkölcsi feltételek megvan­nak ahhoz, hogy át lehessen térni a kommunizmus építésének magasabb fokára. . »Minden alapunk megvan annak kijelentésére, — mondotta Hrus­csov —, hogy a kommunizmus már nem távoli jövő, hogy nagy­szerű, ragyogó épülete mind tisz­tábban kirajzolódik a népek te­kintete előtt, egyre növekszik és mind tökéletesebb formát ölt a munkások, a parasztok, az értel­miség, soknemzetiségű országunk minden újabb sikerévéi.» Rövidesen túlszárnyaljuk az egy főre eső temetésben a le gfej tettebb kapitalista országokat A gazdasági és a kulturális építés­nek a XX. pártkongresszuson kitűzött programját sikeresen valósítják meg. Majd ütalt az ÜJ59—1965. évi táviad népgazdaság fejlesztési terv kidolgo­zásáról nemrég hozott határozatra. »E terv teljesítése — jelentette ki Hruscsov — okvetlenül közelebb hoz bennünket legfontosabb gazdasági íel^datunk megoldásához, ahhoz, hogy történ élmileg á legrövidebb idő alatt utolérjük és túlszárnyaljuk az egy főre eső termelésben a leg­fejlettebb kapitalista országokat.« A távlati terv néhány mutatószá- tmáhak előzetes terve .megmutatja, milyen óriási lépéssel haladhat, előre á szovjeto.fszág népgazdaságának fej- Hészfésében. " * Hruscsov ezután néhány adattal összevetette a Szovjetunió és az Egyesült Államok termelésének je­lenlegi színvonalát. 1957-ben a Szov­jetunió vasérc termelése hozzávetőle­gesen 84 millió tonna; széntermelése >462 millió tonna; (kőszénre számítva: 395 millió tonna); kőolajtermelése •98 millió tonna; nyersvastermelése több mint 37 millió tonna; acélterme­lése 51 millió tonna, villany energia­termelése 210 milliárd kilowattóra: cementgyártása majdnem 29 millió tonna; cukorgyártása több mint négy és félmillió tonna; gyapi üszővel gyár­tása több mint 280 millió méter; bőr- lábbeli-gyártása mintegy 315 millió pár. Az Egyesült Államokban 1956-ban ’98 mi Iliin tonna vasércet, 479 millió tonna szenet, 354 millió tonna kőolaj at termeltek; 69 millió tonna nyersvasat, 104,500.000 tonna acélt gyártottak; 684 milliárd kilowattóra villanyén or­giát állítottak elő, 54 millió tonna cementet, 2,100.00 tonna cukrot, 299 millió méter gyapjúszövetet, 586 mil­lió pár borlábbeiit gyártottak. A Szovjetunió e rendkívül fontos ^termékfajták némelyikét .tekintve a {termelés színvonalában még mindig {jelentősen elmarad az Egyesült ÁHa­lmok mögött. Az Egyesült Államok termelésé­nek színvonala azonban — je­gyezte meg Hruscsov — nem va­lami elérhetetlen dolog a Szov­jetunió számára, amint azt egyc- . sek 25—30 évvel ezelőtt gondol­hatták. Néhány termékfajtában, így például a búzában, a haszonf ában és a cukor­ban a Szovjetunió túlszárnyalta az amerikai termelést. Lényegesen csök­kent a szintkülönbség a vasérc- és a széntermelésben, a nyersvas- és az acélgyártásban, néhány fajta gép és műszer, valamint a pamut- és gyapjú- szövetek gyártásában. Hruscsov a továbbiakban közölte, $iogy előzetes számítások szerint, amelyek még módosulhatnak, a Szov­jetunió ipari termelésének színvona­lát 15 év távlatában a következő piutatószámokra tervezik: vasérctermelés 250—300 millió tonna; nyers vastermelés 75—85 millió tonna; acélgyártás 100— 120 millió tonna; széntermelés 650—-750 millió tonna; kőolajter­melés 350—400 millió tonna; föld- gáztermelés és gázgyártás 270— ’ 320 milliárd köbméter; villany- 1 energiatermelés 800—900 milliárd ; kilowattóra; cementgyártás 90— 110 millió tonna; cukorgyártás 9—10 millió tonna; gyaujúszövet- gyártás 550—650 millió méter; bőrlábbeli-gyártás 690—700 mil­lió pár. Á nehéziparban, a gépgyártásban, a tudomány és a technika fejleszté­sében ma -már elértük azt a pontot, ahol-a haza védelmének, a nehézipar és a gépgyártás további fejlesztésé­nek sérelme nélkül gyorsabb ütem­ben fejleszthetjük- a könnyűipart, ■különösképpen több cipőt és szövetet gyárthatunk a lakosságnak, s így a legközelebbi 5—7 év folyamán bőségesen biztosíthatjuk a la­kosság ezernyi szükségletét. Nem kevésbé kedvezőek az ország feltételei ahhoz is, hogy mindenre kiterjedően fejleszthesse a szocialista mezőgazdaság különböző ágait. A legközelebbi években a gabo­natermelést évi 11 milliárd'' púd­ra, a hústermelést 20—21 millió tonnára, a tejtermelést 70 millió tonnára kell növelni. Hruscsov felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell használni a szovjet Távol-Kelet hatalmas erőforrásait is. Ma má* reális lehetőség, hogy az ország kézibevegye e terület gazdag földjeit. Számítások igazolják, hogy a szovjetország a legközelebbi 15 évben nemcsak utolérheti, ha­nem túl is szárnyalhatja azt a mennyiséget, amennyit az Egye­sült Államok a legfontosabb ter­mékfajtákból ma termel. Természetesen ez alatt az idő alatt az Egyesült Államok gazdasága is to­vább fejlődhet. De ha tekintetbe vesszük, hogy a szovjet ipar fejlődési üteme sokkal gyorsabb, mint az ame­rikaiaké, akikor teljesen reálisnak és teljesíthetőnek látjuk azt a feladatot, hogy történelmileg igen rövid idő alatt békés versenyben túlszárnyal­juk az Egyesült Államokat. ^ Mindez lehetővé teszi, hogy jelen­tősen növeljük a nép életszínvonalát, jobban kielégíthessük a szovjet em­berek szakadatlanul növekvő anyagi kulturális igényeit. Hruscsov ezután a Szovjetunió la- kásépítkezési terveivel foglalkozott. 1913-hoz képest a Szovjetunió váro­saiban a lakásállomány 3.7-szeresére növekedett. A szovjethatalom évei alatt a városokban több mint félmil- liárd négyzetméter területű lakást építettek vagy állítottak helyre. A kommunista párt- és a kormány által kidolgozott lakásépítési program azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosítsa a lakásállomány jelentős növekedését, s így a legközelebbi 10—12 év alatt megszüntesse a lakáshiányt. Nem kétséges, hogy a lakásproblémát a Szovjetunióban a közeljövőben sikeresen megoldjuk. Hruscsov hangsúlyozta: Az ország fejlődésének jelenlegi szakaszán, amikor a szovjet nép önfeláldozó munkája eredményeképpen a nép­gazdaság fejlődésének magas szín­vonalát sikerült elérni, megvannak a szükséges feltételek, hogy gyorsított ütemben növeljük a dolgozók jólétét. »■Meggyőződésünk, hogy ezt a felada­tot ugyanolyan sikeresen megoldjuk, mint ahogyan eddig megoldottunk minden feladatot, amelyet a párt és a szovjet állam kitűzött.« Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet szocialista állam funkciói to­vábbra is tökéletesedni és módosulni ; fognak annak megfelelően, ahogyan a szovjet társadalom előre lép a kom­munizmus útján. A szocialista állam főbb funkciói »A dolgozók szocialista államá­nak főbb funkciói most a követ­kezők: a közösségi termelés szer­vezése és a gazdasági rendszer, a gazdálkodás, a kultúra irányí­tása, a munka mértékének és a fogyasztás mértékének ellenőrzé­se a dolgozók érdekében, a dol­gozók minden irányú nevelése, közte az újszerű munkafegyelem­re, a munkairánti kommunista magatartásra való nevelés. A külpolitika területén: a külön­böző társadalmi és politikai be­rendezkedésű országokkal való békés együttélés lenini irány­vonalának következetes érvényre juttatása, a béke szilárdítása. A megbonthatatlan béke, a szocia­lizmus világrendszeréhez tartozó országok testvéri együttműködé­sének és kölcsönös segítésének erősítése.« Természetesem — tette hőfczá Hrus­csov — nem feledkezhetünk meg a szocialista állam olyan fontos funk­ciójáról sem, mint az országnak a külső támadás veszélyétől való vé­delme. »A szocialista állam védelmi ké­pessége azt jelentette és azt je­lenti, hogy politikailag éberek vagyunk a szocializmus ellensé­geinek cselszövéseivel, új háború kirobbantására irányuló kísérle­teivel szemben, szilárdítjuk az ország védelmi képességét; műiden irányban erősítjük az ország fegyveres Erejét, amely minden pilla­natban kész az imperialista agresz- sízorok támadásának visszaverésére — állapította meg Hruscsov. ,, Hruscsov rámutatott: a szovjet hadsereg és flotta erejének és hatal­mának az a fő forrása, amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának határozata a minap megállapította, hogy a hadsereg és a flotta szerve­zője, irányítója és nevelője a kommunista párt. Az elmúlt 40 év a rohamos erősödés időszaka volt Hruscsov az októberi forradalom nemzetközi jelentőségéit és a világ szocialista erőinek gyarapodását jel­lemezve, kijelentette, az elmúlt 40 esztendő arról nevezetes, hogy diadalmasan tömörültek a de­mokrácia és a szocializmus erői, s számos ország és nép megsza­badult a gyarmati és az imperia­lista bilincsektől. Ez a 40 esztendő a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kétsíkú és rohamos növekedésének időszaka volt. A forradalmi harcban erős marxista—leninista pártok születtek, fejlődtek és megedződtek. Ezek a pártok több mint 33 mil­lió kommunistát egyesítenek so­raikban. A népi demokratikus forradalmak eredményeképpen Európában és Ázsiában szocialista államok jöttek létre és sikeresen fejlődtek. Az Októ­beri Forradalom után a legkimagas­lóbb történelmi esemény a kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megala­kulása volt. Hruscsov kijelentette, hogy a szo­cialista világrendszer létrejötte a nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas vívmánya, a marxizmus— leninizmus diadala. A szocializmus formáját, amelyet az imperializmus és ügynökei a szocialista világrend- szer ellen vívnak. Ez — mondotta világíáibora ma óriási és szakadatla­nul növekvő erő. A szocialista orsza gok részesedése körülbelül egy har madia a világ ipari termelésének, Hruscsov hangsúlyozta, hogy k hatalmas szocialista családhoz tartozó országok egységének alapja: az állami és a társadalmi berendezkedés elveinek közös­sége; a marxista—leninista ideo­lógiai egység; a proletárinter­nacionalizmus; a szocialista épí­tés nagy céljainak egysége; az egyenjogúság és a kölcsönös se­gítés; a nemzeti függetlenség és a forradalmi vívmányok védelme minden országban és az egész szocialista világrendszerben; a békének és a népek biztonságá­nak védelme. A fejlődés — folytatta Hruscsov — azt állítja legelső feladatul a mun­kásosztály forradalmi pártjai elé, hogy harcoljanak az egység megszilár­dításáért és a marxizmus— lcninizmiison alapuló együttmű­ködés formáinak fejlesztéséért. Hruscsov leleplezte az úgynevezett nemzeti kommunizmus zászlaja alatt hirdetett ideológiai aknamunkát amelyhez a szocialista tábor elleni harcban az imperialistáik folyamod' nak. Nem a sajátos, hanem a közös a szocializmusért vívott harc alapju Hruscsov — az egyik fő veszély, * nekünk a leghatározottabban harcol­nunk kell ez ellen, Kiküszöbölni a háborút, megteremteni a békés versenyt A jelenlegi körülmények között a szocialista államnak különféle formái keletkeztek. Ugyanakkor azonban — hangsúlyozta Hruscsov — marxista— leninista párt nélkül nem létezhet szocialista állam. A tudományos szocializmus elmé­lete figyelembe veszi és okvetlenül figyelembe is kell vennie minden or­szág történelmi sajátosságait, ame­lyek bizonyos mértékben meghatároz­zák a szocializmus építésének for­máit és módszereit. Ha ázonban a marxista—leninis­ta álláspontból indulunk ki, ak­kor nem a sajátosságokat kell államok között, javítsa meg viszo­nyát minden országgal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal is. E kél ország (A Szovjetunió és az Egyesült Államok. — A szerk.) kap­csolatait, persze, nem más országok érdekeinek rovására akarjuk meg­javítani. »Ünnepélyesen kijelentjük, — mondotta —> hogy népünk soha­sem gondolt és a jövőben sem gondol valamiféle pusztító eszkö­zök alkalmazására, ha országun­kat nem éri támadás az impe­rialista államok részéről.« Szcretnők, — jelentette ki Hrus­csov—, ha a kapitalista és a szocialista országok képviselői magas színvonalon találkozná­nak, azzal a céllal, hogy a reális valóság alapján és a kölcsönös megértés szellemében megegyez­zenek a következőikben: kiküszöbölik a há­borút, mint a nemzetközi problémák megoldásának módszerét; megszün­tetik a hidegháborút és a fegyverke­zési versenyt; az államok viszonyát az együttélés elve szerint alakítják ki; az ideológiai természetű vitákat nem háborúval, hanem a gazdaság, a kultúra fejlesztését célzó békés ver­sennyel, az ember igényeinek és szükségleteinek teljesebb kielégítésé­vel oldják meg.« Hruscsov ezután kijelentette: »Bér az a meggyőződésünk, ha az imperia­lista körök újabb háborút robbanta­nak ki, ebben elpusztul az a rendszer, amely a háborúkat szüli, vagyis a kapitalista rendszer és győzni fog a szocialista rendszer — mi, kommu­nisták nem törekszünk ilyetén győze­lemre. Mi. kommunisták arra soha­sem törekedtünk . és nem is fogunk törekedni, hogy ilyen szörnyű eszkö­zök révén jussunk el célunkhoz. Ez erkölcstelen, s ellentétes kommunista világnézetünkkel. Mi abból indulunk ki, hogy a szocializmus győzelméhez nincsen szükség háborúkra.« Beszéde végén Hruscsov kijelen­tette : »Haladásunk távlatai világosak és nagyszerűek... A kommunista pórt és a szovjet nép figyelme a jövőre irányul, a kommunista építésnek ránk váró óriási feladataira ösiszpon- tosul. A párt és a nép alkotó erőibe, a kommunizmus jövendő diadalába vetett szilárd meggyőződéssel és mélységes hittel oldja meg ezeket a feladatokat.« Hosszantartó taps és ünneplés fogadta Hruscsov elvtárs beszédéi. A küldöttek és a vendégek helyükről felállva, melegen, éltették a négy évtized harcaiban győzedelmeskedő szovjet népet, a kommunista pártot, a Szovjetuniót. Az emelvényen Mao Ce-tung hosszú kézszorítással gratu­lált a szónoknak. Xjjra és újra felerősödött az éljenzés, a szűnni nem akaró taps. Ezután az elnöklő Globánov elvtárs mondott zárszót. Az ülés délután folytatódott, s a délutáni ülésen a testvérpártok küldöttei szólal­tak fel., Hruscsov kijelentette,, hogy tovább folyik és éleződik a kapitalizmus általános válsága. Mélyülnek a kapi­talista világot marcangoló kibékíthe­tetlen ellentmondások. A kapitaliz­mus általános válságának időszaká­ban az agresszív imperial ista politi­kának és gazdaságnak elválaszthatat­lan, tartozéka, hogy hatalmas mérték­ben növekszik a militarizmus, a mai kapitalista társadalom rákfenéje. Hruscsov megállapította, hogy a kapitalizmus általános válságának éleződése különös erővel nyilvánul meg a gyarmati rendszer széthullásá­ban. Kijelentette, hogy a dolgok menete e szégyenletes rendszer végleges eltűnésére mutat. A Dulles—Eisenhower doktrínáról szólva, Hruscsov hangsúlyozta, hogy az a gyarmatosító elmélet, amely sze­rint »légiftes tér« van Közép-Keleten, tulajdoniképpen azt jelenti, hogy az imperialisták lebecsülik az arab né­peket, nem hajlandók elismerni az arab országok függetlenségét. Az amerikai imperialisták most össze­esküvést szőnek Szíria ellen, s ebben a piszkos játékban felhasználják Izraelt, kalandokra és provokációkra ösztönzik Törökországot. Az imperialisták — mondotta Hrus­csov — minden eszközzel arra töre­kednek, hogy meghosszabbítsák ural­mukat az ázsiai és az afrikai orszá­gokban. A megcáfolhatatlan történel­mi tények azonban azt bizonyítják, hogy Keleten megkezdődött az impe­rializmus uralmának alkonya. A Szovjetunió Keleten megalkotta a szocializmus világító tornyait: a közép-ázsiai virágzó szovjet köztár­saságokat. Hatalmas vomzóerejű a Kínai Népköztársaság és a többi szo­cialista ország példájával együtt lel- késátőleg hat Kelet népeire a szabad­ságért és a függetlenségért vívott harcukban. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve. A Szovjetunió következetes béke­politikát folytat, s arra törekszik, hogy a leszereléssel összefüggő, vala­mennyi kérdésben kölcsönösen elfo- gacjfoáté 'egyezményeiket: 'kössön. Ä Szovjetunió — jelentette ki Hruscsov — tántoríthatatlanul kitart irányvonala mellett, amelynek az a célja, hogy enyhítse a feszültséget az A. Miskolci í estoipari Vállalat teljesítette éves tervét Örömmel jelentjük, hogy az év ele­jén beindult és az azóta is folyó munkaverseny eredményeként 1957. évi tervünket október hó 28-án telje­sítettük. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben dolgozóink lelkes munkájaképpen november 7-re éves tervünket 103.8 százalékra túlteljesítettük, az önköltség jelentős mérvű csökkentése mellett. Losonczi László Burinda István párttitkár igazgató Lakatos József üb elnök. Egy műszak bau 252 tonna finomlemezt hengereltek Borsodnádasdon A BORSODNÁDASDI LEMEZ­GYÁR DOLGOZÓI eredményesen .küzdöttek meg az influenza-jár­vánnyal és október havi teljes ter­melési tervüket 102,4 százalékra teljesítették. A hengerműben azon­ban, ahol legsúlyosabb volt a jár­vány és két héten keresztül állan­dóan csökkentett létszámmal dol­goztak, a hősies erőfeszítés ellené­re is 157 tonna adósság maradt. A hó elejétől már csökkent a bete­gek száma, s azóta egyre emelkedik a termelés is. Az üzem dolgozói el­határozták, hogy november 7-ig le- törlesztik adósságukat. Ezzel az akarattal láttak hétfőn munkához a henger de dolgozói és kimagasló eredményt értek el. A 24 órás mű­szakban 252 tonna f inomlemezt hen­gereltek és egyetlen napon 37 ton­nát törlesztettek a tartozásból. A hengerészbrigádok kivétel nélkül túlszárnyalták napi előirányzatu­kat. Kormos József hengerészbrU gádja például 131 százalékos, Pu- zsik Ferenc brigádja pedig 126 százalékos teljesítménnyel dolgo­zott. előtérbe állítanunk, — sajátos­ságokat minden ország felmutat —, hanem azt, ami a fő, ami a közös, ami a szocializmusért vívott harc alapja. Sziklaszilárd és változatlan marad továbbra is a fő dolor;: a szocializmus épí­tésére vonatkozó marxista—leni­nista elvek következetes alkal­mazása. A szocialista mozgalom belső bőm- lasztására irányuló próbálkozások, a szocialista országok és pártok meg­bontására és egymásnak uszítására irányuló kísérletek alkotják annak n harcnak eauik leakörmönfontabb Pályázati felhívás! Építésztechnikusi, illetve kőműves szakmunkás képesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendel­kező dolgozót szakoktatói állásra, legalább oki. tanítói képesítéssel rendelkező dolgozót pedig nevelői munkakör betöltésére keres a Mun­kaügyi Minisztérium 114. sz. Ipari­tanuló Intézete. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen az inté­zetben, Diósgyőr, Kistábornok u. 68. sz. Felhívás! A kácsi tanács marhalevélkezelc által 1956 június 9-én B. 298084 és 298085 sorszám alatt kiállított ma halevelek, melyeknek tulajdono Ostorházy Lajos, Kács — elveszte A marhalevélen szereplő állatok: v rös-tarka, 1956. április 14. eTfi üszők. A marhaleveleket megsemn: sítem. Mezőkövesd járási tanács x elnöke«

Next

/
Thumbnails
Contents