Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
Kedvezmény a termelőszövetkezetekbe újra belépő tagoknak tartozásaik rendezésére A PÉNZÜGYMINISZTER és a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a felosztott termelő- szövetkezetek tagjaival, valamint a kilépettekkel való elszámolás szabályozásáról. A rendelet szerint a feloszlott termelőszövetkezetek volt tagjaira, illetve a kilépettekre kivetett tartozásokat további intézkedésig felfüggesztik abban az esetben, ha a termelőszövetkezet feloszlása, illetve az onnét való kilépés az ellenforradalom hatására, 1956. október 23 és 1957. április 1. között történt és a tag a termelőszövetkezetbe 1958. március 31-ig újra belép. A tartozás felfüggesztésére azonban ilyen esetben is csak akkor kerül sor, ha az vagyon, vagy mérleghiányból származik. Ha a tartozás másból keletkezett, például kivitt vagyontárgy miatt áll fenn, akkor a tartozást az újból belépett termelőszövetkezeti tagtól is be kell hajtani. A rendelet kedvezményt nyújt az olyan újra belépő tagoknak, akik a kivitt vagyontárgyért fennálló tartozásukat már kiegyenlítették. Ezek újra belépés esetén a bevitt vagyontárgyuk ellenértékét a termelőszövetkezettől lehetőség szerint egyösszegben kapják meg. További kedvezmény, hogy ameny- nyiben . ugyanabba a szövetkezetbe léptek vissza, ahonnét a kilépésük történt, a visszavitt vagyontárgy értékéből a fel nem osztható szövetkezeti alapra csak akkor vonnak le tőlük, ha az alaphoz még egyáltalán — tehát korábban sem — járultak hozzá. A felosztott termelőszövetkezet tagjának a volt szövetkezettel szemben fennálló jogos követelését — a vagyontöbbletből származó követelések kivételével — a tartozások megállapításánál figyelembe kell venni. A járási mezőgazdasági osztály a felosztott termelőszövetkezetek tagjai, valamint a kilépett tsz tagok megterhelésével kapcsolatos panaszokat köteles a helyszínen felülvizsgálni. Ha e megállapítás szerint, túlzott megterhelés történt, a mezőgazdasági osztály felhívja a közgyűlést, hogy . korábbi határozatát változtassa meg és hozzon helyes törvénynek megfelelő határozatot. Félreértések elkerülése végett megjegyzendő, hogy a termelő- szövetkezetekbe újra belépő tagok tartozását a rendelet nem szünteti meg, hanem csak felfüggeszti: tehát az újra belépő tagok e tartozásait később — kedvezményes feltételek mellett — rendezik. HOL VÁSÁROLJON, AKISZÓRAKOZOl1? C gy olvasónk arról írt levelé- ben, hogy ne csak a hibákat tegyük szóvá, ne csak a kis mulasztásokért csípjünk egyet a különböző vállalatokon, intézményeken, hanem — ha megérdemlik — dicsérjük is meg őket. Leveléhez, a fenti címmel, az alábbi cikket mellékelte: »Ha az embereknek abba a csoportjába tartozol, kedves olvasó, aki jegyváltáskor veszed észre, hogy otthon felejtetted pénztárcádat, bőrdíszműves előtt, hogy a villamosban maradt az aktatáskád, kézfogásnál, hogy már nincs. n kesztyűd, amit illene lehúznod, — vásárolni nyugodt lélekkel mehetsz a miskolci Állami Áruházba. Mert úgy-e, veled is megtörtént az az eset, hogy vásárolsz ezt is, azt is, beadod a blokkokat a csomagolóba, s amikor az egyik csomag már a kezedben van, szép csendesen kisétálsz az áruházból, s csak akkor jut eszedbe, hogy a másik csomagot nem vártad meg, amikor már kb. 70 kilométerre van tőled a csomagoló. Ne bosszankodj ilyenkor, ne sírj! Ülj le és írd meg az áruháznak, hogy te vágy a szórakozott vevő. Másnap csinos kis dobozban megkapod az árut. Hihetsz nekem, én éppen ma kaptam ilyen csomagot, amelyért ezúton mondok hálás,, 'köszönetét a miskolci Állami Áruház becsületes dolgozóinak és vezetőségének. BAJUSZ MÁRIA Boldogkőváralja« Készséggel és örömmel közöltük olvasónk írását. Jól esik ilyesmiről is hallani és hírt adni; (b) &G Y MAREK TOLL JULIS NÉNI felrázza a fodros párnákat, s a nagydunnávail gondosam betakarja az unokákat. S míg a kicsik álomba szenderülnek, elkészíti a vászonzacskót, s iáidul a szomszédba. — Egy marék toll nem sok, annyit te is adhatsz Erzsók azoknak a kisgyerekeknek, '■— így a Julis néni. S Erzsók ad a frissen fosztott libatollból nem is egy marékkai, hanem tízzel egy takaros kis párnára valót. Alig fér a vászonzacskóba. Julis néni elégedetten mosolyog, s hazafelé benéz még néhány helyre. így megy ez estéről estére, hiszen most jön a hízott aprólék szezonja, s minden háznál van legalább 10—15 kényes, hetyke liba. Hófehér puhatollú vánkoson édes a pihenés és tarka az álom. Egy marék toll valóban nem sok. De sok kicsi sokra megy.- így okoskodtak a ci- gándi asszonyok, amikor elindították ezt a mozgalmat. Mert tény és való, hogy mozgalmat csináltak belőle. Méghozzá nem is akármilyet. Hogy miként szánták rá magukat, annak nem is mindennapi története van. A Borsodmegyei Nőtanács elhatározta, hogy az épülő gyermek- városban egy épület felépítését és teljes berendezését vállalja. Ehhez persze pénz kell. Sok, többszázezer forint. Az asszonyok úgy okoskodtak. hogy van Mályi- ban téglagyár, Hejőcaa- bán cementgyár, faanyag és bútor is kerül majd a házhoz, a többi meg az ő dolguk. Az egyik szobát a mezőkövesdiek kézimunkáival, a másikat a sátoraljaújhelyi asszonyok térítőivel, függönyeivel díszítik majd. Ez mind szép, de az ágynemű hol marad, kérdezték egymástól. Az is meglesz időben, mondták a Julis és Erzsi nénik, s a békésen legelésző libákra gondoltak. A libák nem gondolták semmire, csak növesztették fehér tollibundá- jukat. Talán titokban érezték, hogy ezzel jót tesznek.S most már gyűlik a fehér pihe a szüityők- ben, zsákokban, kosarakban. Egy marókkal kértek csak, de az asz- szonyok legtöbbje sokkal többet adott. Nemcsak párnákra, hanem kis paplanokra is telik1 belőle. Rövidesen hozzá-1 fognak a párna- és paplantokok varrásához és egy év múlva a gyermekvárosban a borsodiak által készített házban húsz óvodás kisgyerek testéhez simul majd lágyan, puhán a párnákban és paplanokban lapuló toll. Édesdeden alszanak rajta, s míg kószálnak a színes álomvilágban, a leheletnyi tollák ösz- szesímulva óvják őket. Kár, hogy nem tudnak mesélni, s a kisgyerekek talán nem is tudják meg puha ágyuk történetét. Nem tudják meg, hogy itt a zempléni hegyek alján édesanyák és nagymamák adták hozzá a magukfosztotta tollat marokszám, s este napi munkájuk után varrogatták olyan szeretettel, mintha ^«kedvesebb gyermeküknek szánták volna. De lehet, hogy az a húsz árva kisgyermek mégis megérzi majd hogy a takaróikban nemcsak a puha, fehér toll melegít, hanem a borsodi asszonyok szívének végtelen szerete- te is. Kecskés Rózsa HÁLÁL A METELYRE! VÁGOTTKÖRMÜ HÁZIÁLLATAINK egyik legveszedelmesebb ellensége a májmételykór. Veszélyességére jellemző, hogy a magyar ember még a lelki életre káros hatású elvont dolgokat is a métely szóval jelöli. Kormányzatunk, a szakemberek meghallgatása után, anyagi áldozatot nem kímélve, frontális támadást indított e súlyos és rosszindulatú betegség háttérbe szorítására, sót teljes leküzdésére. Az ország három járását a májmételykór elleni harc minta járásává nyilvánították. Borsod megyében az encsi járást érte ez a megtiszteltetés, ahol a központi kiküldött mellett Márkus Leo járási főállatorvos irányítja a munkálatokat. Márkus Leo 1922 óta állatorvosa a járásnak. 1954-ig egyedül hadakozott az állategészségügyi problémákkal. A legtöbb gondot a máj métely okozta. Jelenleg öt állatorvosa van a járásnak. A májmételykór elleni »hadműveleteket« már megkezdték. Első és legfontosabb lépés a vizek szabályozása, a vizenyős rétek, legelők víztelenítése, a patakok, erek, csermelyek rendes mederbe terelése. — Köztudomású, hogy a májmételykór petéje az iszapcsigában kel ki és a lárva a fűszálakon felkapaszkodik, a legelő állat gyomrába kerülve, átfúrja a bélfalat és a májban telepszik meg. A fillér nagyságúra is megnövő élősködők elszívják a táplálékot, az állat leromlik és végül elpusztul, ha nem segítünk rajta. A májmételykór pusztító hatására jellemző, hogy 1954-ben a Gyapjútermelő Vállalat két üzemegységében 3500 darab juh hullott el. A nagymérvű juhelhul- lás ügyészi eljárást vont maga után. Lényegében ez a két évig tartó pör hívta fel az illetékesek fisveimét az •ücsi járás legelőinek súlyos mételykor íertőzöttségére. A 32 községet számláló encsi járás szarvasmarhaállománya is súlyos károkat szenvedett. A becslések szerint a járás mintegy 10 ezer db szarvas- marhájának a májmételykór miatti évi súlyvesztesége meghaladja az ötezer mázsa húst, ez a mennyiség kereskedelmi áron közel 10 millió forint, nem számítva a mételykór- fertőzött állatok tejapadását, a le- soványodás következtében fellépő meddőséget. Tehát nemzetgazdasági érdek a májmételykór elleni küzdelem. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 450 ezer forintot irányzott elő az encsi járás vizeinek szabályozására. A falvak tanácsaira hárul a munkálatok elvégeztetésének feladata. Kötelezni kell minden tehén-, juh-, kecske-tartó gazdát, hogy kivegye részét a csatornaépítésből, hogy még a tél beállta előtt elkészüljenek a levezető árkokkal, a patakok, erek, csermelyek szabályozásával. Minden köbméter kiemelt föld után 5 forint jutalmat kapnak. Aki nem hajlandó részt venni a munkálatokban, a tulajdonában lévő állatok arányában a ráeső földköbméter kitermelési költségeinek fedezésére kell kötelezni. A falusi tanácsokon, illetve az állattartó gazdák lelkiismeretes szorgalmán áll vagy bukik a mételykor elleni küzdelem sikere. A krasznökvajdai tanács eddig még nem sokat tett az ügy érdekében, pedig a község legelői, kaszálói sem mentesek a májmétely-fertőzöttség- től. A rétek és legelők lecsa pofásával az iszapcsiga létfeltételeit vonjuk meg, mert ez a csigafajta csak az iszapban képes megélni. Márpedig kótlós nélkül a tojásból nem kel ki a csirke, — a májmételykór petetojásának kotlósa, kikeltetője az iszapcsiga. A második lépés a már lecsapolt terület rézgálicoldattal való fertőtlenítése. A százezerszeres hígítást! oldat percek alatt megöli az iszapcsigát. Sajnos, a megyei Gyógyszertár Vállalat nem szerezte be a kívánt rézgálic mennyiséget. A HARMADIK LÉPÉS már állatorvosi feladat — a fertőzött állatok gyógykezelése. A múltban a Distol nevű gyógyszerrel történt a kezelés, ma sokkal hatásosabb oltóanyag áll rendelkezésünkre, a széntetraklorid. Az állatok gyógykezelését alapos vizsgálat előzi meg. Minden egyes fertő zés-vészé-f lyes állat (szarvasmarha, juh’ kecske) ürülékét megvizsgálják és4 amennyiben feltalálható benne a májmételykór petéje, széntetra- klorid oltást kap a beteg jószág. Az állatok vizsgálatára és gyógykezelésére a beállás után kerül sor. A kihajtás előtt tavasszal újra oltják az állatokat, hogy a még eiset'leg bennelévő májmétely is elpusztuljon és a legelőre kihajtott állat ürülékével ne fertőzhesse a legelőt. Garadna községben Frey Gyula állatorvos lakásán rendezték be a laboratóriumot. Még novemberben megkezdődik a szarvasmarhák vizsgálata és gyógykezelése. Az encsi mintajárásban kötelezővé teszik a kétszeri széntetrakloridos oltást. A MÁJMÉTELYKÓR elleni H ADJ ARAT Sikere nemcsak országos érdek. Teljes leküzdése esetén a világ állategészségügyi szakemberei látogatnak majd hazánkba, hogy tanulmányozzák ezt a vi- 1' viszonylatban is eseményszámba menő tudományos eredményt. És a gazdák is jól járnak vele, megszabadulnak ettől a súlyos károkkal járó rosszindulatú állatbetegségtől. Tegyenek meg tehát minden tőlük telhetőt, hogy állatorvosaink ne fél, hanem teljes sikerű munkát végezhessenek. Gulyás Mihály A derűs líra együttese (Jegyzetek az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság Ének-, Zene- és Táncegyüttesének miskolci vendégszerepléséről) p'dy hajdan sokat szenvedett, de a negyven év előtti Nagy Októ- béri Szocialista Forradalom óta derűs, boldog életét és jövőjét építő nép lírája szólalt meg október 30-án este a vasgyári Művelődés Háza színpadán. Egy messzi, Kaukázuson túli nép fiai és lányai látogattak el hozzánk, hogy művészetükkel, egy felejthetetlen estével ajándékozzanak meg minket, és a művészet szálaival is szorosabbra fűzzék népeink baráti kapcsolatait. Az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság Ének-, Zene- és Tánc- együttese rövid két évtizedes múltra tekint vissza, de művészetük gyökerei a sokezeréves örmény kultúra talajából táplálkoznak. Kimeríthetetlen forrás, amelyből dalaik, táncaik motívumait gyűjtik, hogy aztán művészileg feldolgozva tolmácsolják a népnek, a kultúrkincsek forrásának. Sokat szenvedett, sokat vérzett az örmény nép a múltban; idegen hódítók pusztították, majd a XIX. század elejétől a gyarmatosító cári önkény tiporta, míg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meghozta a szabadságát. A forradalom előtti dalaikból a nép őszi/nte szabadság- vágya cseng, a hit, a jobb élet reménye. A forradalom utáni dalai, táncai a felszabadult, boldog fejlődés útjára lépett nép optimizmusát sugározzák. A Miskolcon bemutatott műsoruk arról tesz tanúbizonyságot, hogy derűs életet élő népek ajkán születtek motívumai. A munka szeretete, \ nz élet szépségeinek örvendeni tudó dolgos emberek optimizmusa, derűs f szerelmi évődés csendül ki minden dalukból, minden táncukból. És tanúbizonyságot tesz műsoruk arról is, hogy a kultúra szeretete miként nevelhet öntevékeny kultúrmunkásokból igazi művészeket. Annyi báj, annyi szépség, annyi erő és indulat mutatkozott meg az egyes számokban és a m.űsor összességében, hogy szinte megoldhatatlan feladat lenne az egyes számokat „rangsorolni”. Kédves meglepetéssel indult a műsor. Amikor a függöny felgördült, a teljes együttes a színpadon tartózkodott: tetterős legények és ragyogó, fekete, tüzes-szemű, gyönyörű népviseletbe öltözött lányok. És a messzi, baráti ország fiainak és leányainak ajkán felcsendültek Erkel Ferenc akkordjai és Kölcsey Ferenc verssorai: a Himnusz, — magyarul. Kissé idegenszerű szövegkiejtéssel, de gyönyörű énekszóval és szeretettől áthatott előadásban. — A műsorközlő tisztét Tamara Demurjan, az ÖSZSZK érdemes művésznője töltötte be, aki az egyes számokat frissiben tanult, tört magyar nyelven, utánozhatatlan kedvességgel jelentette be. És megindult a szebbnél-szebb műsorszámok előadásának sora. Egymást váltották az ének- és táncszámok, valamennyi a kis létszámú, de komoly művészi felkészültségről tanúskodó, főleg pengetős hangszerekből álló zenekar kiváló közreműködése mellett. A huszonöt számból álló műsorban helyet kapott az örmény művészet mellett az orosz tánc, az azerbajdzsánt dal, a grúz tánc és a magyar népdal is. Ez is bizonyítja, hogy bár az örmény művészet formájában nemzeti, de tartalmában szocialista, s nem ismeri a nemzeti különbözőség korlátáit. A közönség meg-megújuló vastapssal jutalmazta a művészeket, a w egyes számokat. Nagy tetszést keltettek: a „Munka dicsőítése”, a „Szőlőszüret”, a „Soraink megbonthatatlanok”, a komikus néptánc, a különböző táncok és dalok. Gyönyörű volt a „Jereváni éjszaka” című dal, amely szerint „a jereváni éjszaka olyan hűvös és sötét, mint az örmény lányok szeme”. Nagyon kedves volt a „Csillagok” című dal, amelyben egy pásztor vall szerelmet, és a „Két testvér” című, amely tréfásan arról győz meg, hogy két lánynak egyszerre udvarolni nem lehet. Felejthetetlen szépségű volt a „Lírai dal a messzi hegyekről” című kendős- tánc, valamint a zárószámként bemutatott szvit, amelyben az együttes minden tagja művészetének legjavát adta. Az azerbajdzsánt népdal a tőlünk messze élő baráti nép líráját tolmácsolta gyönyörűen. A grúz népi táncban a hegyvidéki grúz pásztorok szenvedélyes indulata dobogott, az »Uj falu” című orosz táncból a biztos úton haladó nép ereje és defüje sugárzott. Általában az egész műsor derűt, a felszabadult életet élő nép optimizmusát, tetterejét, mély liraiságát sugározta. ............ • — — Az együttes produkciója kollektív munka; a sikerben az együttes minden tagja részes és mindegyik meg is dolgozott a sikerért: a gyorsan pergő, közel háromórás műsorban — nagyon kis megszakításokkal — a szólisták is állandóan színpadon voltak. Mégis külön kell megemlékeznünk a kiváló szólistákról: Anzsella Sahnabattyan szólótáncosnőről, a moszkvai VIT díjnyerteséről, aki könnyed, kecses táncaival valósággal elbűvölte a közönséget, és akinek művészi tehetségével csak a szépsége vetekszik; meg kell emlékeznünk Aramais Kazarjanról, a fáradhatatlan, fürge táncosról, aki nem győzött — a közönség kívánságainak eleget téve — elégszer ismételni; Anzsella Atabekjanról, a zenekar ifjú szólistanőjéről, a moszkvai VIT díjnyerteséről, Verdui Hacsatrjan szólóénekesről, Luszik Kosjanról, Uracsa Harutunjanról, Vagarsak Mamiltojanról, Dzsivan Gaszparjanról, mint a kollektív művészi munkával elért siker élenjáróiról. Felejthetetlen este volt! Varga Béla, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mindnyájunk érzéseit tolmácsolta, amikor a műsor után megköszönte Tatul Altunyannak, az együttes művészeti vezetőjének, Eduard Manukjan balettmesternek, Alekszandr Alek- szandrjan zenekari vezetőnek és Dzsemsz Geozaljan karmesternek és az együttes valamennyi tagjának azt a művészi élményt, amiben részesítettek. Tatul Altunyan válaszában elmondotta, hogy ők a nagy szovjet nép küldötteiként jöttek hozzánk, és hisznek benne, hogy a népek tartós, szoros barátsága megteremti a békét a világon. ÍVJ ire e sorok megjelennek, örmény barátaink már elhagyták váró- Lf± sunkat, de műsoruk emléke, az abból sugárzó lírai optimizmus mindig emlékeztetni fog rájuk. Köszönjük ezt az estét nekik, köszönjük a Kultúrkapcsolatok Intézetének, és nem utolsó sorban a rendező szervnek, az Országos Filharmóniának, amelyet arra is kérünk, hogy sok hasonló művészi színvonalú rendezvénnyel szolgálja a kultúra ügyét városunkban. (bm) TflRR inarcikl<el juttat a vidéknek, gyümölcsöt, zöldséget szállít a városba a SZÖVOSZ hatólag az idei mennyiség, sörből azonban lényegesen több kerül. Sok vendéglőt korszerűsítenek. A vendéglátóipar fejlesztésében lemaradt Szabolcs, Zala, Borsod, valamint Nógrád megyében új vendéglők, éttermek és cukrászdák létesítését tervezik. Az üzleteket gépesítik, ahol kell, megfelelő mérlegekkel látják el. A SZÖVOSZ igazgatósága szerdai ülésén foglalkozott a városi és falusi lakosság áruellátásának kérdéseivel. Az előterjesztésből kitűnt, hogy néhány élelmiszerből, így különösen édességből és gyarmatáruból az eddiginél több kerül a földművesszövetkezeti boltokba. Ezzel a falusi lakosság régi sérelmét orvosolják. . Iparcikkből. így mosógépből, motorkerékpárból és tűzhelyből^is több jut a falusi lakosságnak. Ha még nem is elegendőt, de az eddiginél nagyobb ..wiinyiségű építőanyagot küld«-; nek falura, ruhaneműeknél főleg a választék bővítésére törekszenek. Műtrágyából és egyéb növenyvé- dőszerből tavaszai teljesen ki tudják elégíteni a szükségletet. Ami a fővárosi és vidéki lakosság zöldség- és gyümölcsellátását illeti, négy százalékkal többet szándékoznak az üzletekbe juttatni 1958-ban, mint ebben az esztendőben. Kevésbé kecsegtetőek a kilátások szőlőből. A konzervgyárak szilva-, meggy- és barackigényét szintén nem tudják kielégíteni A földművesszövetikezeti vendéglőkbe borból és pálinkából előrelátFELHIVÄS Felhívjuk a kavics és homok vevőinket, hogy az utalványaikat legkésőbb nov. 15-ig váltsák ' be, mert azontúl a be nem váltott utalványok érvénytelenné válnak, mivel a termelés október 31-én megszűnt. Miskolci Mélyépítő Vállalat. A Sajószentpéteri Gépállomás felvesz az őszi szántási idényre szakképzett traktorvezetőket Jelentkezés a következő címre: Sajószentpéíer. rr. 5i>.
