Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

1 JWwtefc, 1957. november 15, ÉSZAKMA'3 v * RORSZAG Lajka előkészítette az ember útját a világűrbe A Pravda szerkesztőségi cikke a második szovjet mesterséges holdról A Pravda november 13-i számában *4 második szovjet mesterséges hold« címen szerkesztőségi cikk je­lent meg. A cikk elmondja, hogy a második mesterséges holdat lépcsős rakétával indították el pályájára. A pálya legnagyobb távolsága a földtől kb. 1700 kilométer, ez pedig csaknem kétszerese az első mesterséges hold felbocsátásánál elért legnagyobb ma­gasságnak. A föld légkörének ellenállása féke­zőleg hat a mesterséges/ holdra. A mesterséges hold pályájának formája és méretei ezért változnak. Amikor a pálya magassága kb. 100 kilométer­re csökken, a fékezés olyan jelentőssé válik, hogy a mesterséges hold és a hordozórakéta erősen felmelegszik, magasságuk gyorsan csökken, majd mindkettő elég. A szerkesztőségi cikk megállapítja, hogy a mesterséges hold fennmaradá­sának ideje attól függ, mennyire fé­kezi mozgását az atmoszféra. A szá­mítások azt mutatják, hogy az első mesterséges hold három hónapig ma­rad fenn. Ez azt jelenti, hogy 1957 végéig pályáján marad. A második mesterséges hold jóval' tovább marad fenn, mint az első. Az első két mesterséges hold és az első mesterséges hold hordozó-rák é iá­jának optikai megfigyelésében 66 kü­lönleges optikai megfigyelő-állomás, valamennyi szovjet csillagvizsgáló in­tézet, kb. 30 külföldi obszervatórium vesz részt. A rá&iómegíigyelések végleges fel­dolgozása értékes ' adatokat nyújt majd az ionoszféra felső rétegeinek ionizációs . sajátságairól, valamint arról, hogy ezek a rétegek mennyire ■nyelik el a rádióhullámokat, illetve hogy azok hogyan terjednek bennük. A második szovjet mesterséges hold a rakéta utolsó lépcsője. Ebben kap­tak helyeit az összes tudományos és mérő berendezések. Elülső részén különleges keretben helyezték el a színkép ultraibolya- és röntgen-sávját képező napsugárzás vizsgálatára szol­gáló műszert; a rádióleadókat és más berendezést tartalmazó gömbalakú konténert, és a kísérleti kutya her­metikusan zárt kabinját. A kozmi­kus sugarak tanulmányozására szol­gáié készüléket a rakétatesten he­lyezték el. A keretbe illesztett mű­szereket és konténereket az aerodina­mikai és hőhatásokkal szemben vé­delmet nyújtó különleges védőburok­kal vették körül. A rádióleadók gombalakú konténer­ben nyertek elhelyezést, ugyanitt he­lyezték el a leadok áramforrásait, a hőszabályozó-rendszert, a hőmérsék­letváltozást regisztráló érzékeny ele­meket. Á kísérleti kutya hermetikusan zárt kabinja hengeres alakú. 4?ka- bimbajn az állat táplálékán kívül he­lyet kapott a kondicionált levegőt biztositó rendszer, amely regeneráló készülékből és hőszabályozóból áll. Itt helyezték el a pulzust, a légzést, a vérkeringést regisztráló készüléket, az elektrokardiogramm felvételéhez szükséges berendezést és a fülkében uralkodó hőmérséklet., nyomás, és több más jellemző tényező mérésére szolgáló érzékeny elemeket.. A Pravda a mesterséges holdon eszközölt tudományos méréseket ille­tően rámutat, hogy a fizika, az aszt­rofizika és a geofizika szempontjából a Nap rövidhullámú ultraibolya ki­sugárzásainak vizsgálata igen nagy érdeklődésre tart számot. Az orvosi és biológiai kutatások programjának végrehajtásánál nyert kísérleti adatokat részletesen és gon­dosaid tanulmányozzák. A kísérleti állat jól elviselte a mesterséges hold indításakor fellépő huzamos gyorsu lás és az ezt követő súlytalanság álla­potát. Az adatok azt bizonyítják, hogy az állat állapota az egész kísérlet- folyamán kielégítő volt. Nem kétséges, hogy a sziputnyikok- kal végzett megfigyelések jelentős módon hozzájárulnak a jövő bqlynó közi repülések sikeres végrehajtásá­hoz, és alapul szolgálnak azon eszkö­zök kidolgozására, amelyek biztosít­ják az ember veszélytelen repülését a kozmikus térben. FÖLBMÜVBSSZflVSrUEZtiTBlMt ÉLETÉBŐL A tallyai földművesszövetkezet teljesítette a földművesszóvetkezet IV. kongresszusára tett felajánlását. A mai nappal elérték, hogy 70 fo­rintra növekedett az egy főre eső részjegyalap. • A tallyai dolgozó parasztok új takarékszövetkezet létrehozásán fá­radoznak. Jelenleg már 80 tag 8 ezer forintot adott össze. Ahhoz, hogy a takarékszövetkezet megalakuljon, még 70 új tagra van szükség. Remél­jük, hogy az új falusi bank rövidesen megalakul. • A hejőbábai földművesszövetk 3zeti tagok új italboltot létesítettek. Az új boltot társadalmi munkában építették fel, mely az állomás mellett épült. Négy termelési szakcsoport működik majd < dorogmón. Jelenleg már egy működik és három A földművesszövetkezet' közgyűlése úgy határozott, százalékát a közös alap növelésére fordítják. l közel jövőben Tisza- új szervezése folyik, hogy a jelenlegi 5 Megjelent a Tükör Megjelent az Országos Béketanács lapja, a »Tükör« első száma. A Tü­kör a Párizsban megjelenő Horizons című nemzetközi folyóirat testvér­lapja. A csaknem 100 oldalas havi folyóirat a nemzetközi politika, a tu­domány, a kultúra, a művészet kér­déseivel foglalkozik, a lapot színes útirajzok és riportok teszik érde­kessé. Külföldi szerzők cikkein kívül a Tükörben megtalálhatók magyar szerzők, az. első számban például Ta­mási Áron, Keresztúri Dezső írá- sai is. Ha alacsony a vérnyomása... AZT MINDENKI tud­ja, hogy az orvos min­denekelőtt vérnyomást mér. De azt kevesen tudják, hogy a vérnyo­mást rengeteg körül­mény befolyásolja és az orvos által esetleg közölt számokból a lai­kus keveset ért. Mert az aranyszabály, amely szerint normális vér­nyomásunk pontosan annyi, mint éveink 100- zal növelt száma, mér régen nem érvényes, nem beszélve arról, hogy az ember vérnyo­mása állandóan válto­zik. Általában aszisztolés és a diaszisztolés vér­nyomást mérik. E két érték közül mindegyik egyformán fontos.- Leg­többször azonban csak az egyiket jegyezzük meg, mégpedig a ^ na­gyobbakat és beszélge­téseink során mindig ezt is említjük, például ilyenformán: »Túl ma­gas, illetőleg túl ala­csony a vérnyomá­som.-« Pedig a vérnyomás minden tevékenységnél — fekvésnél, állásnál, munkánál, nappal vagy éjszaka — állandóan változik. Sőt kell is, hogy változzék! Ez ép­pen annak a jele, hogy vérkeringésünk! helye­sen al kalmazkodik min­denkori tevékenysé­günkhöz. Például vér­nyomásunknak tíz mély térdhaj lí tás után feltét­lenül emelkednie kell. Ezért nincs jelentősége annak, hogy ha a reg­geli és délutáni mérés eredménye között nagy az eltérés. Nemcsak a magas, hanem az alacsony vér­nyomást is túlbecsülik. Sokan vannak, akiknek legnagyobb vérnyomása egész életükben nem emelkedett 120 vagy 130 mm fölé, de ag­gastyán korukban se panaszkodtak, s szinte sohase voltak betegei:. Az is igaz, hogy soha se jártak kezelésre ♦»alacsony* vérnyomás miatt. Ám válóiban van ala­csony vérnyomás, amelynél az állandó fá­radtság, álmosság, kari­kás szemek, lehangolt- ság mellett szívpana­szok is jelentkeznék. Ez az általános kime­rültség jele. A tünete­ket nagyon gyakran iz­galom, túlzott nikoliii­ós kávéfogyasztás, ál­landó túlfáradás és ke­vés alvás okozza. E tü­neteket feltétlenül, ke­zelni kell. De teljesen helytelen a kezelést el­kezdeni anélkül, hogy megkísérelnénk meg­szüntetni a tüneteket kiváltó okokat! Ha ugyanis megszűnnek a kimerültséget előidéző körülményei:, legtöbb­ször megszűnik, maga a kóros állapot is. KÓROSAN alacsony vérnyomás esetén sok vitaminra, tápláló és erősen fűszerezett étel­re van szükség, be kell teljéén szüntetnünk a dohányzást és kávézást, naponta legalább 19 órát kell aludnunk. Jól bevált a mellékvese- hormonkezelés, továbbá a magaslati napbesú- gárzás és a sok mozgás a friss levegőn. Gyak­ran a tisztán lelki ke­zelés is segít, a közvet­len pszichoterápia meg­rövidíti a természet­ellenes állapotot. Ezzel szemben sokat árthat­nak bizonyos körülmé­nyek közt az úgyneve­zett élénkítő gyógysze­rek, tehát kerüljük a »házi« kezelést. Dr. H. F. Fokozódik a dolgozó parasztság termelési kedve, ezt mutatja a me­zőgazdasági kisgépek vásárlásának növekedése. 1956. III. negyedév 1957. III. negyedév eke 430 db 631 db borona 94 db 247 db vetőgép 67 db 130 db szecska vágó 139 db 147 db Ezeket a mezőgazdasági felszereléseket földművesszövetkezeteknél vásárolta. dolgozó parasztságunk a Nő a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenysége. A sátor­aljaújhelyi járás földművesszövetkezetei 409 vagon «burgonyát, 56 vagon zöldséget vásárolták fel ebben az évben a járás dolgozó parasztjaitól. • 140 ezer forinttal növekedett a sátoraljaújhelyi járásban a földmű­vesszövetkezetek részjegyalapja, melyet a tagság a közelmúltban jegyzett. A részjegyjegyzés során jó eredményt ért el az olaszlißzkai és a tolcsvai földmű vessző vetkezet. Gátolja a jobb eredmények elérését a kenézlői és a füzérkomlósa földművesszövetkezet igazgatósága. # A putnoki járásban a részjegy alap növelési munkában legjobb eredményt a csemelyi és a sajókazai földmű vessző vetkezet érte el. A sa­jókazai földművesszövetkezet 12 ezer, a csemelyi földművesszövetkezet 9 ezer forinttal növelte a részjegyalapot. • A járási küldöttértekezleten tárgyalták meg a földművesszövetke­zetek vezetői, tagjai és dolgozói a járás földművesszövetkezeteinek mun­káját. A szikszói járás november 9-én, a putnoki járás november 11-én tartotta járási földművesszövetkezeti küldöttközgyűlését. , • s A járási küldöttértekezleteken több földművesszövetkezet küldötte a vagyonvédelem megszilárdítása érdekében óvadékrendszer bevezetését javasolta. A javaslatok szerint óvadékot a földművesszövetkezeti mozga­lomban évek óta becsületes munkát végző szövetkezeti dolgozóknak nem kell fizetniök, ha a helyi földművesszövetkezet igazgatósága enélkül is vállalja a felelősséget. • Sürgős segítséget kér a sátoraljaújhelyi földművesszövetkezeti tag­ság. A sátoraljaújhelyi földművesszövetkezet évekkel ezelőtt jól dolgo­zott. Ma azonban a földművesszövetkezet hanyatlóban van. Nem tartják meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, nem hallgatják meg a tagság panaszait, javaslatait. Ennék az a következménye, hogy a földművesszö­vetkezeti tagság nem érzi sajátjának a szövetkezetét, annál inkább a földmű vessző vetkezet alkalmazottai. A baj az, hogy ők sem a szövetkezet gyarapításán fáradoznak. Több esetben előfordult már eddig is leltár­hiány. Rossz a földművesszövetkezetnél az áruellátás, udvariatlan a ki­szolgálás. A járási küldöttértekezleten ezzel a kérdéssel is foglalkoztak, reméljük, hogy hasznos intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy megja­vuljon a sátoraljaújhelyi földműves szövetkezet munkája. • A putnoki járási küldöttgyűlés en elhangzott hozzászólások során 25 ezer forint értékű új részjegy jegyez tetését vállalta Fejes László, a ragá­lyi földművesszövetkezeti tagság nevében, a földművesszövetkezet IV. kongresszusának tiszteletére. • P. Kovács László, gömörozőlősi küldött arról beszélt, hogy közsé­gükben új vegyesboltot akarnak létesíteni. A szövetkezet tagsága a föld­mű vessző vetkezeti bolt felépítéséhez 150 munkanap társadalmi munkát váH^ Csordás Mihály jlfiután sorra emlegettem né­L"■* hány modern művészeti irányzatot, hasznos volna az olvasó és a tárlatlátogató szempontjából* ha bővebben kifejtenénk ezek mi- benlétét. Ezt azért nem teszem, mert az említett irányzatok és moz­galmak. alapos megértetése igen nagy teret követelne, s azért sem te­szem, mert ha a régebbi tárlatok­hoz viszonyítva valamivel szerte­ágazóbb irányzatok benyomását kel­ti is ez a tárlat, nem uralkodó elem benne a nehezebben érthető szélső­séges kifejezési mód. Ha találko­zunk is ilyen szélsőségeskedőkkel, ezek nem igazi „vadjai” a művé­szetnek, — ahogyan annakidején a művészeti forradalmak harcosait, s először is a kubistákat nevezték 6—, hanem legfeljebb vádaskodó házi &szörnyetegek”, akik kimúlt tigrisek bőrében tetszelegnek maguknak. Ezeknek az ál-vadaknak a törek­véseit gazdaságosabban magyaráz­hatja meg egy alkalmi tárlatvezetés, mint mi az újság hasábjain. Mégis egy kis magyarázatra szó- rútnak a szürrealizmus még ma is élénken vajúdó elméletei, ame­lyeknek legfonákabb értelmezésével *— a valóság kétértelmű kifejezésé­vel, vagy éppenséggel alattomos, tu­datosan zavart keltő értelmezésével az 1956-os ellenforradalom szellemi előkészítőinek írásaiban, rejtélyes tartalmú verseiben oly gyakran ta- lálköztunk. Pikturánkban a szür­realista törekvések egyrészt tiszta művészi > szándékként jelentkeznek, mint például Szántó Piroska: Rózsa­dombi hold, vagy Fénylő dombok c. pasztelljeiben, amelyek előtt igen sok látogató értetlenül áll. Ha a szürrealista „tanok” néhány lénye­gére gondolunk: „a valóság áthelye­zése felsőbb művészi síkra”, az álom, a minden esztétikai vagy erkölcsi normától függetlenített tudatalatti HAJDÚ BÉLA: NÉHÁNY GONDOLAT a III. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításról gondolat szabad játéka —• talán máris közelebb hoztuk a műveket s festőjét a közönséghez. De rwm ér­zem feladatomnak, hogy rejtvénye­ket oldjak meg a közönség számára, ha a mű nem oldja meg önmagát, és rejtélyességével akar hatni. Színei­ben. formáiban van artisztiicum. Mennyivel növekednék e kifejezés- mód artisztikuma, ha nem zavaros, semmitmondó „álomképek” túlságo­san is individualista élményeihez karc.s jdna. Az irodalmunkban ^többször rossz­ízűén jelentkező szürrealista tenden­ciákra, főképp az értelem rejtélyes­ségére emlékeztet a miskolci Tóth Imre „Kivégzés” című túsrajza, Lu- kovszky Lászlónak a katalógusban is közölt „Tanulmánya” és Kass Já­nos — úgy tudom, illusztrációnak készült — Furulyás fiú című grafi­kája. Bizonyos értelemben ide sorol­hatjuk Feledi Gyula Jelzés című rézkarcát is. Ezek a kérdőjeles té­mák kétségtelenül gondolkodóba ej­tik a szemlélőt. Az persze nem hiba, ha egy mű gondolkodóba ejt. Sőt jó dolog, mert a legjelentékenyebb műveket éppen az jellemzi, hogy meggondolkoztatnak, új gondolato­kat ébresztenek a szemlélőben. Az azonban baj, ha a néző a burkolt ér­telem és a misztikusan hangzó cim mögött felfedezi a téma visszahúzó erejét, vagy bizonyos világszemléleti zavarosságot. A dolgozó tömegekkel együttérző, érdeklődésére szdmottartó művész­nek ma és itt, úgy vélem, kötelessé­ge a mű címével is kifejezni szándé­kainak tisztaságát. Napjainkban újnak, a kor mű­vészének lenni, olyannak, akinek a műveiben a szocializmus korszakának szellemi horizontja tükröződik, ragyogóbb, izgatóbb fel­adat, mint amilyennel művész bár­mikor is találkozott. Meg kell mon­danunk, — bár igen sok értékes mű, igazán művészi kép, szobor, ügyes, szellemes grafikai alkotás, plakett, a művészi akarás és alkotóvágy sok megragadó megnyilitkozasa sorako­zik fel ezen a seregszemlén. — nagy szakadék tátong még a társadalom, az emberiség, a technika, a szellem­világ fejlődése és képzőművészetünk általános világlátása között. De bizonyos, hogy elkövetkezik hamarosan az az idő, amikor képző- művészetünk szellemvilágába is be­lerobbannak az előrelökő rakéták, az új géniuszok, akik messzebblátó okulárét parancsolnak a régi problé­mákon és szokványokon rágódó, ne­hezen mozgó álmodozók szemére is. Bevezetőben azt mondottam, hogy egy »csúcseseményre« beidegzett igényekkel lépjünk be a tárlatra. Most lefokozom igényeimet annak a megfontolásnak a szintjére, hogy egyelőre várakoznunk kell, amíg a magyar képzőművészetben a kirob­banó igazi újjal, meglepővel találko­zunk; amíg művészetünkben messze- '.sengő hangot, megfelelő színt és tor­mát kap a mi új világunk. Addig pe­dig szemléljük a tárlat értékeit le­higgadt, tárgyilagos igényekkel, úgy, mint a múlttal összefonódó fejlődési, vajúdási folyamat ígéretes jelensé­geit. A z új, átütő erejű szocialista kép- zőművészetnek a korszellem megtermékenyítő hatására minden­képpen ki kell teljesednie, ha itt-ott mutatkoznak is gátló körülmények. Ha azonban a bibék beporzását a szelek járására bízzuk, kevesebb a megtermékenyülés lehetősége. Mé- hekre, szorgalmazókra, kritikusokra is szükség van, akik a szervesebb termékenyítést is elősegítik. Nem az előző évek. mesterséges megterméke­nyítést kísérleteire gondolok, ame­lyek sokszor továbbtenyésztésre al­kalmatlan öszvér alakulatokat hoz­tak létre. Az ilyen erőszakolt kísér­leteknek jellemző visszahatása, hogy többen, akik pár évvel ezelőtt útmu­tató szerepet játszottak, ezen a tár­laton inkább mint szerény útkeresők jelentkeznek. Vagy más utat mutat­nak? Kanyargósabbat?... Lám, Bernáth, Szőnyi, Czóbel, Szabó Vladimir, Ferenczy Noémi, Medgyessy, Mikus, Vedres, vagy a miskolci Imreh Zsigmond, Csabai. Vati, és még .egy sor művész mun­káiból pillanatig sem érezzük, hogy a művész tévelyeg, ingadozik, vagy letérne megkezdett útjáról. Ez pedig különösen beérkezettk művésznél, akárcsak a közismert írónál, a mű­vészi hitéi kérdése. Csak becsülhetjük például* Szabó Vladimírt, aki következetesen ha­ladva a maga útján, költői képzelő­erővel eleveníti meg haladó törté­nelmi hagyományainkat. Mátyás ki­rály vadászaton című történelmi ké­pe meseszíneivel és formavilágával érzékelteti a nagy magyar reneszánsz uralkodó, „Mátyás, az igazságos” le­gendákkal körülfont alakját és ko­rdnak mesékbe távolodó romantika•> ját, Qzönyi Istvánnak egy 1943-ban ^ megjelent kis könyvéből idé­zem e sorokat: „Lehet miaki az ecsetnek legügye­sebb zsonglőrje s mégsem fog, — ha csupán a technikai tudás és készség áll rendelkezésére — soha jó képet, kvalitásos művészi munkát, remek­művet csinálni. Az úgynevezett te­hetség önmagában nem elég. Döntő fontosságú, hogy milyen mély hu- mánumú, gazdag lelkivilága, érté­kes egyéniség a művész.” Ilyen mély humánumot, gazdag lelkivilágot tükröznek ezen á kiállí­táson a legjelentékenyebb művészek alkotásai, köztük azoknak a meste­reknek a művei, akik már a múltban becsülettel megharcolták a maguk művészeti forradalmát, és akiktől nem várjuk azt, hogy a fiatalabb nemzedék helyett ők építsék ki ko­runk új művészetét. A tárlat egyik legmelegítőbb mű­ve éppen Szőnyi „Anya és gyerme­ke” című klasszikusan megfogalma­zott kompozíciója, amelyen az anya és a gyermek harmonikus ölelésé­ben, a vörös háttér vérmeleg, össze­fogó erejében, az anya minden női tetszelgéstől mentes ruhájában és tekintetében egy örök érzés eszményi kifejezése ölt művészi formát. Még három változatban találkozunk a tárlaton ezzel a témával. Feledi Gyulát és Vati Józsefet a még öl- bevaló csöppséget szinte leheletével melengető, babusgató Anya óvó sze- retete ihleti meg. Szentiványi Lajos a nagyobbacska, játszadozó gyerme­kéi az ablakon keresztül is szemel■* tartó anya pillanatképét kapja el. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents