Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-03 / 258. szám
Vasárnap, 1957. november 3. É5ZAKMAGYARORSZÁG 5 Ülésezett az orvos-egészségügyi dolgozók küldöttválasztó közgyűlése Tavaly december 6-ra hívták össze az orvos-egészségügyi, dolgozók országos küldöttközgyűlését. Ennek feladata lett volna az új központi vezetőség megválasztása és az egészségügyi szakszervezet feladatainak meghatározása. Ez a közgyűlés az ellenforradalom miatt elmaradt. Csak most, egy év múltán került sor megtartására. Az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének Borsod megyei területi bizottságán a napokban zajlott le a megyei küldöttválasztó közgyűlés. Kilenc küldöttet választottak meg, s ezzel együtt év távlatából értékelték az orvosok és egészségügyi dolgozók, valamint a szak- szervezet munkáját. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezévben több egészségügyi intézményben tartott brigádvizsgálatot, amely- lyel az egészségügyi szakszervezet munkájához kívánt segítséget nyújtani. A brigádvizsgálat eredményeképpen látott napvilágot több meg- anapítás, amely ismerteti a megye egészségügyi vonalán jelentkező eredményeket és hibákat. 1956-ban az egészségügyi intézményekben dolgozók 96 százaléka volt szervezett dolgozó. A szakszervezeti élet mégsem tudott úgy kibontakozni, mint ahogy azt a dolgozók igényei és problémái megkívánták volna. A szakszervezet komoly tevékenységet fejtett ki a dolgozók érdekeinek védelmében. Szót emelt a jobb betegellátásért, az illegális magánpraxis és a gyógyszer-pazarlás ellen. Javasolta a társadalmi biztosítási tanácsok munkájának megjavítását, az egyeztető bizottságok szakmai és politikai megerősítését. A régen húzódó egészségügyi klubhálózat kiépítését, vándorkönyvtárak és művészeti csoportok létesítését is szorgalmazták. A szakszervezet erőfeszítései helyenként sikerrel jártak, azonban maradt még tennivaló bőven. Az ellenforradalom alatt és után az egészségügyi szakszervezet munkája csak a legszükségesebb érdekvédelmi feladatokra korlátozódott. A tervszerű és pontos szakszervezeti munka csak az év elején kezdődött. A szakszervezet munkáját vizsgáló bizottság megállapította, hogy az orvosok közül aránylag kevesen vesznek részt a szakszervezet tevékenységében. Pedig az ő segítségük nélkülözhetetlen az érdekvédelmi pro- •b.omák rendezésében. Különösen figyelemreméltó a nők helyzete. Az egészségügyi intézményekben dolgozók 73 százaléka nő. Legtöbbnek a kórházi munka után családjáról is kell gondoskodnia, s ezt az otthoni második műszakot megnehezíti az, hogy a kórházban dolgozó nők havonta 11 ezer túlórát dolgoznak. Nagyon kirívó az egészségügyi dolgozók lakáshelyzete. 111 dolgozó nő lakik rossz körülmények között, sokuk uzsora-ár®l fizet egy albérleti szobáért. Évek óta húzódik a kórházban létesítendő bölcsőde és napköziotthon problémája is. A gépkocsivásárlásnál meglévő korlátozások érzékenyen érintik az orvosokat, nemcsak személy szerint, hanem munkájukban is — ilyen gondok adódnak. A szakszervezet által fő feladataként kitűzött szakmai és politikai nevelésben már vannak kezdeti eredmények. Megalakult és megtartotta első ankétjét a Semmelweis kórház nőgyógyászati szakcsoportja. A megye orvosellátottsága minden eddigi javulás ellenére elég gyenge, különösen távoli falvakban. Az orvosok idegenkednek ezektől, egyrészt lakás, másrészt közlekedési nehézségek miatt. A szakszervezetnek nagyobb lehetősége nyílt önálló politikai nevelésre, s remélhetőleg ennek hatása rövidesen jelentkezik, főleg a fiatal orvosok körében. A gyógyszerészek és a mentők problémái is előtérbe kerülnek majd, a szakszervezet többéves mulasztást pótolva megvizsgálja azokat részletesen. Mindezzel az egészségügyi intézmények munkáját kívánja segíteni. A hozzászólók, Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára, Kormos István, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke és Andriska dr., az orvos-egészségügyi szakszervezet központi vezetőségének részéről helyeselték az egészségűgvi szakszervezet Borsod megyei területi bizottságának terveit. Annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ha az egész- s i^ügyi szakszervezet vezetői és aktívái ezen a helyes utón haladnak, akkor rövidesen megjavul megyénkben az egészségügyi szervek munkája és megnő az egészségügyi szak- szervezet tekintélye és befolyása is. Az Októberi Forradalom múzeuma Leningrad ban a szovjet hatalom fennállásának 40. évfordulójára megnyílik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Múzeuma. A múzeum anyagait 31 teremben helyezik el. Kiállításra kerül több mint ötezer eredeti dokumentum, relikvia, plakát, röplap, zászló, fénykép, képzőművészeti alkotás, történelmi emlék. A múzeum látogatói a sok érdekes látnivaló között megtekinthetik az 1917-ben megjelent lapok eredeti példányait, közöttük több számot Lenin cikkeivel, Lenin műveinek első kiadásait, bolsevik röplapokat és más pártirodalmat. A múzeum létrehozásában tevékenyen részt vesznek a régi bolsevLkok, akik több mint ezer’ dokumentumot adtak át a múzeumnak. Az Októberi Forradalom Múzeuma megkezdte a történelmi anyagok cseréjét a népi demokratikus országok múzeumaival. RÖVI D" - DE ÉRDEKES HÍREK! A sajtó és a rádió mostanában gyakran közöl pársoros híreket, apró érdekességeket, amelyek a nagyvilág furcsaságait juttatják el a meglepett olvasók szeméhez, illetve füléhez. Az ember megtudhatja, hogy például ennek és ennek az állatikertnek 200 éves teknőce először hozott létre utódokat, itt és ott egy ember 96 órán keresztül énekelte a »Távol mesz- sze van hazám« c. dalt, és hogy a Csendes Óceán felett elveszett egy óriáskígyó — egy repülőgépbőil. A legvégén aztán — ha van a szerkesztőbizottságban egy kis humor — hozzáteszik, hogy mint a mesében, »aki nem hiszi, járjon utána«. Ami persze nem olyan egyszerű, mert ki bolond nekem útlevelet (és főleg pénzt) adni ahhoz, hogy megnézzem, tényleg léteziík-e az az ember Capri szigetén, akiinek kígyófeje van és bélkát eszik? No, de ez mind semmi! A Magyar Rádió közlése szerint Amerikában áttetsző műanyagból olyan női cipcsarkot készítettek, amelynek belsejében víz van és piciny aranyhalak úszkálnak benne. Ez már döfi! Képzeljék el a következő hirdetést: »Elromlott a cipő sarka? Olcsón, gyorsan megjavítja Smith madár- és halikereslkedő, Romban!h Street.« Ezek után már a világhírű és elkophataklan Palma cipősarok elsősége is veszélyben forog, bár rágóguminak esetleg eladható. Azért nagyon sajnálom e hóbortos divat áldozatait, a halakat. Utó- végre, mégis — sarokba vannak szorítva. BÁRCZAI LÁSZLÓ Mi van és mi nincs Taktaharkányban ? NEMRÉG ÉPÜLT, vagy most épülő házak mellett visz a vasút. Mintha csak egy új községet telepítenének a Miskolc—Szerencs vasútvonal mellé, olyan az élet errefelé. Taktaharkányban járunk. Bár mostanában a falu képéhez hozzátartoznak a gombamódra szaporodó házak, Taktaharkányban mégis meglepődik az ember. A régi, zsupfedeles, mindössze 80 házból álló falu elvész az új házak sokaságában. — Csupán 1953-tól több mint 260 ház épült fel — mondja Novák János tanácselnök, akinek ugyancsak fő a feje, hogy hol biztosítson házhelyet az építkezők számára. Jelenleg is 30 kérelem várja a sorsát és legalább ennyire számítanak a közeljövőben. — Minek köszönheti a falu a gyors fejlődését? — A lakosságnak elég nagy jövedelme van — adja meg a magyarázatot Novák elvtárs. Ez egyrészt a község szerencsés helyzetéből, másrészt pedig lakói szorgalmából ered. Taktaharkány közelében ipari városok vannak: Miskolc, Diósgyőr, Szerencs. Ide jár a fiatalság jelentős része. Több mint 400-an találnak ezekben a városokban munkát. A községben gépállomás, állami gazdaság működik. Itt is sokan dolgoznak. De a nagy jövedelem igazi oka, magyarázata kint van a határban: a jó termő föld és a szorgalmas munka. * AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI munkának már végefelé járnak, a betakarítás gondjain már régen túljutottak, mindössze a cukorrépa tíz százaléka van még kinn a földeken. Egv-két napon belül ezt is beszállítják. Most az őszi szántás-vetés van soron. A gépállomás minden dolgozójára nagy munka hárul ezekben a napokban: az egyéni gazdálkodók jórésze is géppel végezteti el a szántást. Ha az időjárás közbe nem szól, a jövő hét elején már minden gazda elveti az őszi gabonát, és befejezi az őszi szántást is. * A TERÜLETRE ÉS LÉLEKSZÁM- RA egyaránt jelentékenyen megnövekedett községben azonban éppen fejlődése folytán olyan problémák vannak, melyeket a helyi tanács és a lakosság, valamint a felsőbb szervek együttműködésével meg lehetne oldani. S hogy ezeknek a problémáknak többsége a mai napig megoldatlan, ebben ludasak a község lakói, a községi tanács és felsőbb szervek egyaránt. A legsürgősebb elintéznivaló az iskola kérdése. Taktaharkányban hatszáz iskolás tanul, de a községnek mindössze négy olyan tanterme van, meiyet az állam tart kezelésében. A másik négy terem magánosoké, rossz állapotban van, hiányos felszerelésű. A tantermek egymástól igen messze esnek, úgyhogy a nevelőknek hat-hét kilométert kell naponta gyalogolnak. Az áldatlan állapotot egy központi iskola építésével lehetne megoldani. Tavaly el is készültek a tervek, de az ellenforradalom miatt abbamaradt az iskolaépítés. A közsági tanács a Népművelési Minisztérium támogatására vár. Jó lenne, ha társadalmi munka szervezésével egyebet is tenne az iskola felépítése érdekében; * UGYANCSAK NEM KELLENE várni egy vegyesbolt felépítésével. A községnek az állomás körül nemrég kiépült részén mindössze egy, szűk helyre összezsúfolt, áruval szűkén ellátott üzlete van. A környék lakói nem vennék rossz név.en, ha a tanács megkímélné őket attól, hogy kilométereket kelljen gyalogolniuk, ha valamit vásárolni akarnak. Az emberek azt állítják, hogy a tanács nem akar építeni. Novák elvtársék szerint a község lakossága nem akar társadalmi munkával a segítségére lenni. Taktaharkányban érzik, hogy a község kinőtt minden régit. Tekintsék tehát feladatuknak a köiség vezetői, és a község lakói is, hogy minél hamarább elkészüljön minden, amire a községnek szüksége van. Balogh István A 4. SZÁML BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT pártszervezete, szakszervezete és vállalatvezetősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulója és tervteljesítésük 110 százalékra való teljesítése alkalmából szeretettel köszönti a vállalat összes dolgozóját és fuvaroztató]át. Munkájukhoz továbbra is sok sikert és egészséget kíván Az Októberi Forradalom a szovjet költészetben ií/t ajakovszkij, a szovjet költészet immár világviszonylatban elismeri ^ nagysága, az új témának, a Nagy Októberi Szocialista Forrada* * lomnak megfelelő új formával robban be a költészetbe. A régi verstani csak mint múzeumba ülő „lim-lomot” értékeli, amiből megtudhatja az „újemberű új világ” dalnoka, hogyan írtak régen. A mának, a forrada* lom által létre segített új világnak más, homlokegyenest újszerű mon4 danivalója van, ez az új mondanivaló új formába kívánkozik. S Maja* kovszkij megteremtette a maga formáját, Majikovszkij „150 millió'’ című verse a „történelem új fejezetének a Nagy Október világtörténelmi jelentőségének ódája. } MAJAKOVSZKIJ: ISO MILLIÓ VII. Történelmünk e fejezetben világosan mutatja az irányt: Az éhező és fájó és csupapor városok fölött, ébredő nap gyanánt, egy másfajta világkorszak ragyog. Evszám, végtelen sok nullával. Egyházi naptárakban rangtalan ünnepi Fény, dísz, lobogó ragyogtat épületeket, arcokat. Talán az Októberi Forradalom századik évfordulója tüntet, talán csak nekünk még megfoghatatlan boldogság-hangulat. Léghajókon a világ minden ege alól s vonatokra gyűlve és hajórajok fedélzetére és százezer csapatban, mely tekervényesen gyalogol, mindenkit egybegyűjt a népek ünnepélye. Zendül a csillagközi aeró, és újra nincs. Es újra madarak fedik a napot. Es sorra küldik lakóikat a. bolygók lakói, mind, legyezve hűtik őket a légcsavarok. A sivatagokat letörölte a föld pofájáról az egyetéünes állam, fák mögött fák, tündér ligetek. Erdők illattengere hullámzik •— Az egykori Szaharában most az öröm rendez évi ünnepeket. S nap napra hanyatlott, éj éjt követett, de végre, íme harsog, óh, Népek, az éneketek: *— „Rajta! Ami csak van, emberi hangok, vadállatokéi, folyók moraja, Mindenség dala zengjen a Világ, zengjétek mind és hallgassátok az Univerzum Himnuszát! Udv nektek, egykoriaknak, akik éheztetek, de harsonáziátok a Mai Menny hírét, nektek, kiket nem nérnított el a múlt keserve, a hiányzó dal, étel, ital és milliónyi szomorú év! Nektek, asszonyok, hermelin-palástra méltók, akiket mégis csak rongy fedett, s akik kenyeret követeltetek végtelen-hosszú, félholt sorokban, míg össze nem estetek. Nektek, angolkóros gyermekek rosszultáplált légiói, kik zsigereitekben éreztétek a nyomort, akik éltetek valamit, * de az a valami semmi se volt. Nektek, állatok, roncs gebék, kikből kidöfött a borda, kik már felejtettétek az ember-zabálta zabot, kik folyton dolgoztatok, / valakivel, vagy valamivel loholva^ . míg az ostor alatt össze nem rogytatok. f Nektek, r barrikádokon agyonlőtt szellemek, kik a jövő voltatok, a ma elődje, festők, költők, dalnokok, mesterek, akik telhetetlenül hallgatóztatok a jövőbe. Nektek, kik füstben, pernyében fuldokolva, mialatt hajszálon függött az életetek, csikorgó fegyelem fogaskerekei fölé hajolva mégis dolgoztatok, cselekedtetek. Dicsőség nektek, soha-nem-múló dicsőség és köszönet, mely évente újra kivirul, — óh, ti heiyettünk-kínzottak, ti. ti adtatok a célok igazi hősét, élő, vasbetonból épült és rendíthetetlen Ivánok milliói!* Rendben oszlik szét a Világ-Parádé, hiszen a régi keserűség már senkit sem vadít. Evek múltán a nyugalom hangjaként zeng a zenekarban a szomorúságé s a dalban menny-éggé boltosodik. Még hang zúgta, halkuló hang, valakinek a halálát és örök emlékezetét, De az embereket már elnyeli a sok út és csillogó park, ahol mosoly bimbós perceit görgeti a nép. gördülj hát: a sok ének egyetleyi összhangba olvad, virulj, Föld, vetés és aratás gyönyörű tája: Teneked szól véres Hbfásza s F^radalov^nst-k. teneked az éhező évek Odysszeája!
