Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-21 / 273. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

mmmmmm

Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XIII. évfolyam 273. szám

Ara 50 fillér

1957 november 21, csütörtök

A jelen és a tárlatok

Vélemények az üzemi tanácsokról

Munka- és egészségvédelmi őrjáraton

rf '

y

A jóbarátság jegyében

Szeretettel köszörűjük városunkban Han-Zang-Ho elvtársat, koreai vendégünket

Tegnap este a magyar-koreai kulturális egyezmény keretében Miskolcra érkezett Han-Zang-Ho elvtárs, a Koreai Munkapárt központi lapja, a Nodon-Szinmon kulturális rovatának vezetője. I

A kedves vendéget a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete fogadta. A Társulat klubjában megjelentek a megyei sajtó, a rádió, a TTIT és a város egyéb kulturális intézményeinek vezetői és beszélgetést folytattak Han-Zang-Hoval, aki élénken érdeklődött a megye kulturális életéről.

A fogadás után Han-Zang-Ho rövid beszámolót tartott a népi demokratikus Korea kulturális, tudományos, ipari és mezőgazdasági fejlődéséről, majd a hallgatóság kérdéseket tett fel, amelyekre Han-Zang-Ho részletesen válaszolt.

# •

Koreai vendégünk a mai nap folyamán megtekinti Miskolc és a megye nevezetességeit s többek között ellátogat az épülő Kazincbarcikára is.

Miskolc város és megyénk dolgozói nevében, baráti szeretettel köszönjük koreai vendégünket s kívánjuk érezze jól magát körünkben.

Biomírlekezlet Moszkvában

Mint a TASZSZ jelenti, a moszkvai Lebegyev fizikai intézetben meg- nyilt az atomtudósok országos értekezlete, amely kis és közepes energiájú atomreakciókról tárgyal. Az értekezleten meghivott vendégként résztvesznek Bulgária, Anglia, Magyarország, Kanada, Kína, Lengyel- ország, Románia, az Egyesült Államok, Franciaország, Csehszlovákia, Svédország, Német Demokratikus Köztársaság, Dánia, Egyiptom, India, Olaszország és Jugoszlávia tudósai is. Külföldi és szovjet tudósok 80 előadásban világítják meg azokat a kísérleteket, amelyek során a protonokkal, neutronokkal, gammasugarakkal stb. bombázott atommagban végbemenő változásokat tanulmányozzák. Ezek a kísérletek rendkívül fontosak az atommag szerkezetének vizsgálata, annak kiderítése szemI

* pontjából, milyen folyamatok játszódnak le az atommagon belül történő változásokkal kapcsolatban.

néma! származású amerikai katonai szakértő a Sipulnyik-tiiszlériárél

London (MTI) Shefton Delmer írja a Daily Ex- pressben:

A legbefolyásosabb washingtoni stratégiai szakértő, a német származású Hermann Kissinger, az amerikai hadügyminisztérium fegyverértékelési csoportjának tanácsadója, Dulles politikájával homlokegyenest ellenkező értelemben kijelentette: „A súlyos megtorlások politikája mint a Szovjetunióval szemben alkalmazható egyetlen elrettentő eszköz, ma már sokkal inkább elavult, mint valaha. Mivel a Szovjetunió a legsúlyosabb visszavágásokra képes, az Egyesült Álamok bármilyen elképzelhető kormánya annyira vonakodnék súlyos megtorlások alkalmá2ásár tói, hogy a háború végetérhe és 'eldől, még mielőtt az Egyesült Államok elhatározná a megtorló támadást. A nyugati hatalmaknak készen kell állniok arra, hogy szükség esetén korlátolt kiterjedésű háborúkat vívjanak anélkül, hogy automatikusan a súlyos megtorlásokhoz folyamodjanak. Az Egyesült Államoknak sohasem volt olyan nagy szüksége ’mgerentúli támaszpontokra, mint ">st. (MTI)

Angol lapok

az Amerikában a Szputnyikok miatt uralkodó zavarodottságról

London (MTI)

Az angol lapok könyörtelenül tovább variálják az általánosan elismert tételt, hogy »Amerikának nincs Churehillje a mostani Szputnyik rémületben-«.

A Scotsman külügyi szerkesztője szerint az Egyesült Államokban ez a goromba éle járja: »Az a különbség köztünk és a franciák között, hogyha nekik nincs kormányuk ők legalább tudják-azt«.

A cikk így folytatódik:

— Eisenhower tekintélyének zuhanását semmi sem tartóztathatja fel. Minden oldalról azzal vádolják, hogy gyenge, habozó, határozatlan. Még aggasztóbb az a gyorsan terjedő gyanú, hogy a kormánynak azért nincsenek új gondolatai, mért nincsenek emberei, akik rendben tudnák tartani az országot.

A konzervatív vezető körökhöz közelálló Yorkshire Post newyorki tudósítója jelenti:

— Az amerikai nép elveszítette bizalmát saiát műszaki fölényében. Az

amerikaiak rémületben élnek; A ve* zetés hiánya mindenütt érezhető, a politikai légkör hasonló ahhoz, ami Angliában uralkodott, midőn Cham-* berlain volt a miniszterelnök. Eisenhower a Churchill féle lelkesítő, szózatok helyett idegcsillapító szörpöt kínál. Az amerikaiak eddig azt hitték, hogy minden eladó. Most felismerik az abszolút tudomány értékét; Követnék az olyan vezetést, amilyenre most szükség van, jle ennek semmi nyoma sincs a láthatáron;

John Gordon, a Sunday Express főszerkesztője írja:

— A világbéke érdekében itt lenne a legfőbb ideje, hogy Eisenhower elnémítsa fecsegő tábornokait, kezdve a tüzokádó Power tábornokkal, az amerikai stratégiai légihaderő főparancsnokával, akinek hetvenkeejő dicsekvése haderejének felkészültségével csak növeli a feszültséget. Ha Eisenhower tábornokai végre befognák a szájukat, el lehetne kezdeni az ellentétek elintézését kevésbé veszedelmes módon a diplomácia segítségével.

E

l kell ismernünk, nincs köny- nyű dolga annak a hivatalos és félhivatalos nyugat: világnak, amely hosszú éveken ál *— amikor már lemondott arról hogy a szovjet rendszer közeli összeomlását jósolja — igyekezett legalább a Szovjetunió gyengeségét, a kapitalizmus fölényét bizonygatni. Propagandájának ez volt az alfája és az ómegája. S az utóbbi hetedeiben gyors egymásutánban pörölycsapásokként hullottak fejére a szovjet tudomány, a szovjet ember sikerei. A TU-I04. az in'er- planetáris rakéta, a hold bébi, a Szputnyix 2, a TU—114... Méghozzá mind olyan sikerek, amelyeket nemcsak letagadni, de még elhallgatni sem lehet. Mit tehetnének hát? Két út áll előttük, melyiket válasszák — idézhetnék, ha ismernek a magyar népdalt. Beszélhetnek így:

Eddig az »-erőpolitika« útját jártuk. Az alapja ennek az a meggyőződésünk volt, hogy technikailag messze fölötte állunk a Szovjet uniónak s ez egyet jelent a katonai fölénnyel, amit egyébként is — úgy véltük — tökéletesen biztosít számunkba az általunk szervezett katonai blokkok rendszere és a szocialista tábor körül kiépített támaszpont-hálózatunk. Kiderült azonban, hogy ez a meggyőződésünk bizonytalanabb talajra épült, mint a sivatag legfutóbb futóhomokja. Vonjuk le hát a józan következtetést, ismerjük be, hogy az erőpolitika útja kátyúba vezet, üljünk le tárgyalni az oroszokkal és egyezzünk meg.

Igen, vannak akik majdnem így beszélnek. Akik — ha nem is a hivatalos, de — a józan amerikai közvéleményt juttatják kifejezésre. Ä Washington Post and Tintés Herald című lap »Merre tartunk« című cikkében például rámutat arra. högy ha nem jön létre közös megegyezés alapján általános nemzetközi rendezés, a világ a termonukleáris háború veszélyének, az állandó feszültségnek és a kölcsönös rettegésnek a feltételei között fog élni. A lap végül is arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint egy hatékony megegyezés«.

»Amikor utolérjük Oroszországot — folytatja józan megállapításait a lap — az első mesterséges hold létrehozásával és aztán a második hold létrehozásával, s miután az oroszok ismét utolérnek bennünket, majd újólag mi érjük utói őket — a felelet továbbra is egy és ugyanaz lesz: nincs más kielégítő megoldás, mint a megegyezés. Előbb vagy utóbb le kell ülnünK ugyanahhoz az asztalhoz és ki kell dolgozzunk valamilyen egyezményt. Semmilyen zsarolással vagy nyomással nem tudjuk arra kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy olyan egyezményt kössön, amely csak számunkra előnyös... A jövőbe kell tekintenünk és ebben a jövőben megegyezésre kell jutni anélkül, hogy feláldoznánk életbevágó érdekeinket és anélkül, hogy életbevágó érdekeinek feláldozását igényelnék a Szovjetuniótól...

A hivatalos körök és a nyugati sajtó jórésze azonban nem sok hajlandóságot mutatnak arra. hogy ebbe az irányba tartsanak, ide irányítsák lépteiket. Az angol Daily Mail például megállapítja ugyan: »Senki sem lesz olyan együgyű, hogy lekicsinyelje a második mesterséges hold felbocsátásának jelentőségét« — de egészen más következtetéshez jut, minit amerikai Laptársa. Szerinte a Nyugat számára nincs más menekvés, mint... a legszorosabb angol-amerikai tudományos együttműködés. S nem hagy kétséget aziránt, hogy ez az »együttműködés« nem a békés fejlődés céljait szolgálná. A Yorkshire Post is megállapítja a második szovjet hold sikeres felbocsátásával kapcsolatban: »Ez a megvalósítás súlyos csapás a nyugati stratégákra és politikusokra, koncepciójuk egész alapját szétrombolta«. (Hát igen, így járhat manapság az, akinek »egész koncepciója« abban merül ki. hogy fegyveres erővel rákényszerítse akaratát a másikra.) A megfelelő következtetés levonásával azonban adós maradj

Szögezzük le: az angol és amerikai vezető körök és az ő véleményüket tükröző lapok nem a Washington Post ajánlotta utat követik. ök így beszélnek: »összeomlott háborús stratégiánk eddigi alapja? Mindent el kell követni, hogy új alapokat építsünk hozzá « Magyarul: még a gondolata sem merül fel őszintén bennük annak, hogy a tárgyalások, a megegyezés útját keressék, hanem a kedélyek felkorbácsolására törekszenek a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozása érdekében.

A New York Times terjedelmes cikkben ismerteti az amerikai részről »szükségessé vált intézkedéseket«. Bál* megállapítja, hogy a két szovjet hold felbocsátása »arra figyelmeztet, hogy az idő nem nekünk dolgozik« — Amerika és a NATO-államok háborús erőfeszítéseinek fokozását és szorosabb egyesítését sürgeti. S általában ez jellemzi mind a Fehér Ház, mind az angol és francia kormánykörök állásfoglalását. Mintha többszörös ólomlapból készült szemellenzőt viselnének, s mintha fülükbe is ólmot öntöttek volna, sem látni nem akarják a másik utat, amely nyitva áll előttük, sem hallani nem akarnak róla.

A béke útjáról, amelyre az emberiség vágyik. Süketen haladnak el amellett, hogy a Szovjetunió minden újabb sikerének nyilvános- ságrajutása után hangsúlyozza: változatlanul és következetesen kitart a lenini békepolitika vonalán, a békés egymás mellett élés vonalán és változatlanul tovább harcol a béke megóvásáért és megszilárdításáért. Pedig az egész világ szeme Moszkvára figyelt, amikor olyan magasztos pillanatban, mint a Nagy Október 40. évfordulója, és olyan magas szószékről, mint » legfelső szovjet jubiláns ülése, elhangzottak Hruscsov elvtárs szavai: »Ünnepélyesen kijelentjük, ■ hogy népünk soha nem gondolt és nem is gondol árra, hogy á jövőben is bármilyen pusztító fegyvert használjon, ha az imperialista államok nem támadják meg országunkat.« S ugyanitt hangzott el a felhívás arra, hogy üljenek össze r nagyhatalmak a legmagasabb szír ten folytatandó tárgyalásokra.

Miért nem akarják felismerni éi követni a béke megszilárdításához nyitvaálló utat?

Miért hát a nagy sürgés-forgás Washington és London háborús köreiben? Talán attól félnek, hogy amit ők nem akarnak meghallani, meghallják népeik és a fegyverkezési hajsza abbahagyására kényszerítik őket?

Lehet. De ismemiök kellene a közmondást:

Nem menekülhetnek meg attól, amitől félnek.

A% arab népek mindig »%ámíthatnak a Szovjetunió barátságára

Fogadás Moszkvában az egyiptomi nemzetvédelmi miniszter tiszteletére

Moszkva (MTI) A Szovjetunió kormánya kedden este a nagy Kreml palotában fogadást adott Abdel Hakim Amer tábornok egyiptomi nemzetvédelmi miniszter tiszteletére, aki mintegy két

jes számban résztvettek a fogadáson az egyiptomi katonai küldöttség tagjai;

A rendkívül meleg hangulatú baráti fogadáson N. A: Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott.

Utalt arra, hogy az imperialisták a multévi egyiptomi vereség után sem hagynak fél közel- és középkeleti aknamunkájukkal, arra törekszenek, hogy a világ e részén kiélezzék a helyzetet. Ebben a bonyolult helyzetben az arab népek biztosan számíthatnak arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország igaz, önzetlen barátjuk — hangsúlyozta a többi között majd elmondotta, hogy a Szovjetunió és Egyiptom barátsága a békés egymásmellett élés és a kölcsönös együttműködés elvei alapján fejlődik.

Abdel Hakim Amer tábornok válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió megérti és értékeli az arab népek, köztük Egyiptom népének harcát függetlenségéért a szabadságért. »A Szovjetunió megérti, hogy az arab nacionalizmus nem valamilyen arab birodalom megteremtésére irányuló törekvés, hanem az arab népek szabadságának és függetlenségének kivívását és megvédését célozza« — mondotta beszédében, majd kiemelte, hogy a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatai ujtipusú kapcsolatok. Nem pusztán egy nagyhatalom és egy kis ország viszonyát jelentik, hanem az egyenjogúságon és a kölcsönös együttműködési szándékon alapulnak.

Az egyiptomi nemzetvédelmi miniszter szerdán utazik el a szovjet fővárosból. Tárgyalásairól szovjet- egyiptomi közös közleményt adnak ki;

Két út áll előttük

Akik kétszer aratnak

(Tudósítónktól.)

November 18-án a szikszói járás területéről több tsz-tag, szakcsoporttag, és 53 egyénileg dolgozó paraszt meglátogatta a szikszói Béke Termelőszövetkezet gazdaságát Körülnéztek a helyszínen, elbeszélgettek a tagokkal, megtekintették a gazdasági épületeket, felszereléseket és különösen sok időt töltöttek az állatállomány megszemlélésével.

A szikszói Béke Termelőszövetkezet — mint Simon János elnök elvtárs elmondotta —, az ellenforradalom által feloszlatott volt Vörös Csillag Termelőszövetkezetből alakult újjá márciusban.

— Nem volt könnyű dolog komoly gazdasági és politikai károk után újjászervezni a szövetkezetei — mondotta Simon elvtárs. Az állat- állományt széthurcolták, a gazdasági készletet elherdálták.

Az új termelőcsoport vezetői és tagjai azonban arra törekedtek, hogy újból megszervezzék a közös állat- állományt, elsősorban a szarvasmarhatörzset állítsák be. Állami támogatással 37 tehenet vásároltak, s helyes gondozással, rövid idő alatt 9 literes istálló-, és 11 literes fejési átlagot értek el. Ennek során a szarvasmarhatenyésztés már ebben a gazdasági évben 280 ezer forintot jövedelmezett.

— Kétszer akarunk aratni — így az elnök *=■é egyszer a növénytermesztésből, másodszor pedig az állattenyésztésből. Már ezidén is a szövetkezet jövedelmiének 40 százaléka állattenyésztésből, s 60 százaléka növénytermesztésből tevődik össze.

A szikszói Béke eredményeit igazolja az is, hogy a havi előlegosztást eddig az állattenyésztés jövedelméből folyósították. A szövetkezet jövőjét és terveit illetően t elmondta Simon elvtárs, hogy a jövő gazdasági évben kiszélesítik a belterjes gazdálkodást. Tehénállományukat 50 darabra szaporítják, és terveik szerint még 30 növendékmarhát szereznek be. Fokozottabban rátérnek a takarmánytermesztésre is.

— Úgy irányítjuk gazdaságunkat a jövő évben, hogy az egy katasztrá- lis hold földre eső átlagjövedelmet 3500 forintra emeljük és a tagságnak havonta egy munkaegységre 20 forint előleget osztunk ki. Az előlegosztást továbbra is az állattenyésztés jövedelméből a karjuk folyósítani.

Simon elvtárs beszámolója után Busznyák András elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályvezetője ismertette a párt agrártéziseit a nagyüzemi gazdálkodással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban.

— Az ellenforradalom megyénk területén is komoly károkat okozott

termelőszövetkezeteinkben, éppen ezért a mezőgazdaságban sem volt könnyű rendet csinálni, a helyzetet konszolidálni — mondotta és így folytatta: — ma már azonban örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk területén sok tsz visszaalakult és gazdaságilag, politikailag megerősödött. Megyénkben minden adottság megvan ahhoz, hogy sok ilyen jó termelőszövetkezetet hozzunk létre, mint a szikszói Béke Termelőszövetkezet, ennek azonban a helyes vezetés, a termelőszövetkezet tagságának lelkiismeretes munkája az alapfeltétele. Majd befejezésként arra kérte a dolgozó parasztokat, hogy éppen olyan őszintén mondják el a termelőszövetkezet eredményeit gazdatársaiknak, mint amilyen őszintén a szikszói Béke Termelő- szövetkezet egész gazdaságát itt bemutatták. Kérte, hogy gondolkozzanak a látottakon és vegyék számba az egyéni gazdaságban elért eredményeket, hasonlítsák össze a termelőszövetkezet eredményeivel, lehetőségeivel.

Az összehasonlítás eredménye csak az lehet — amint itt a látogatás során is tapasztalták, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének és nagyobb jövedelmének egyetlen útja a termelőszövetkezetek létrehozása, a szocialista nagyüzemi gazdaságok megteremtése.

HACSA JÓZSEF

hete tartózkodik a Szovjetunióban;

A fogadáson szovjet részről megjelent Bulganyin, Hruscsov, Miko- jan, Pervuhin, továbbá a Szovjetunió Minisztertanácsának több tagja és vezető katonai személyiségek. Tel-