Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-20 / 272. szám
2 Saenia, 1957. novemter Amikor mi panaszkodunk... ► Coli a panasz, mert mit is tehet az állampolgár, ha bürokráciával, ► v-7 helytelen intézkedésekkel, igazságtalanságokkal találkozik. — ► És valljuk be őszintén, akad még ez is bőven mindenfele. Fellelhető a ► villamoson, a hentesüzletben, a fodrásznál. Természetesen felkeresik a ► különböző intézmények panaszirodáit is, hogy ott, úgy istenigazában ki► pakolhassák, ami a szívüket nyomja. ► Mostanában hivatalból is sok panaszt meghallgatok. Az egyik na► pon kezembe akadt két régi újság. Az egyik 1934-es évfolyamú „Nép► szava” egy júniusi száma. Ebben olvastam, B. János kispesti napszámos ► levelét, akit főnöke 4 évig bejelentés nélkül alkalmazott. Miután meg► betegedett, elbocsátotta őt és így az öttagú család már hét hónapja mdn► den jövedelem nélkül tengődött. „Szemem láttára halnak éhen gyer- ; mekeim” — olvasom a szerencsétlen apa jaj kiáltását. A másik lap az ; „Esti Kurir” 1931. évi egyik novemberi száma. Itt „egy munkanélküli ; orvos” aláírással kesereg a fiatal értelmiségi, hogy a szellemi szükség- ; munkákon elsősorban a „protekciósokat” foglalkoztatják. Akaratlanul ; is arra kellett gondolnom, hogy ha panaszokkal mérnénk fejlődésünket, ; akkor sem lenne okunk szégyenkezni. Felfedeztem, hogy amikor mi pa- ; naszkodunk, tulajdonképpen egyúttal dicsekszünk is. ; Mert nézzük csak, milyeneket panaszolunk mostanában. Egy 35 ; éves munkást súlyos izületi bajjal nyugdíjaztak. 870 forint nyugdíjat állapítottak meg számára. Sérelmezte, hogy betegségét nem számították balesetnek, meit abban az esetben 300 forinttal többet kapott volna, s a két gyerekkel bizony elkelne a pénz. P. I.-né, egy kohászati dolgozó felesége panaszolta, hogy hónapok óta hiába próbálkozik mosógépet venni, nem kap, pedig beteg és a hattagú családra mosnia kell. Egyik nemrégiben épült bérház lakói hívtak, nézzem meg, hogy a parketták máris össze-vissza hajladoznak és az ablakok, ajtók sem zárnak rendesen. Mások sérelmezték, hogy a lakóbizottság elnökét sohasem találják otthon, bármilyen, időpontban mennek is hozzá. Több faluból kérték: intézkedjünk, hogy a helyi földművesszövetkezeteket lássák el jobban áruval — gumicsizmákkal és gyapjuholmikkal is —, hogy ne keljen mindenért Miskolcra utazniok. TTgyancsak sok vidéki dolgozó panaszolta: nincs építőanyag, az ^ OTP viszont — ahonnan a házépítéshez kölcsönt kaptak — követeli, hogy határidőre fejezzék be az építkezést. Egy miskolci esztergályos a minap felháborodva elmondta, hogy nem kap egy rendes bútordarabot, mert — ahogy ő mondja — a falusiak már éjszaka sorbaállnak a bútorüzlet előtt. Egy fiatal bányászasszony levélben kérte, tiltassuk be ; a pálinka árusítását, mert az ő haszontalan embere a legutolsó fizetés- ; kor is majdnem egy ezrest mulatott el barátaival. Hadd mondjam el egy ismerős, parasztból lett fiatal értelmiségi ’ „bánatát” is: Külföldön akarta eltölteni szabadságát, egy volt iskola- ; társánál, de nem kapta meg az útlevelet. Akkor minek takarékoskodik • — keseregte. Panaszolták többek között, hogy egy bérházban az egyik ; lakó disznót, apró jószágot tart a lakások közvetlen közelében és sem a I házkezelőség, sem a tanács nem tesz semmit ez ellen, hiába kérik. Az ; egyik tejcsarnokba rendszeresen későn hozzák a tejet, így a dolgozó asz• szonyok nem tudják megvásárolni a reggelinek valót gyermekeiknek. ; Az egyik üzemben több esetben is rosszul számolták el a fizetést és a • prémiumot, és így tovább. • Mennyi baj, panasz és közöttük hány ténylegesen szégyelnivalő ; hiba, amelyet bizony sürgősen orvosolnunk kell. Mégis, megvallom, sok- - szór azzal szórakozom esténként, hogy elképzelem: egyik vagy másik pa- ; naszos vajon hogyan élne 20 esztendővel ezelőtt, a Horthy-világbati. ► Például a kohász felesége (aki hónapok óta nem kap mosógépet), vagy ; az említett bérház csupamunkás lakói (ettől függetlenül valóban nagy • hiba, ha az újonnan épült házak egy-kettőre tönkremennek). | A leggyakoribb és általában a legjogosabb panasz a lakásproblé• ma. Számtalan dolgozó jön el szerkesztőségünkhöz, hogy csa• ládjával egy kis szobában szorong, s nem tud szerezni nagyobb lakást. • Sajnos, vannak ilyen nehézségek, de ha akadna, aki most kajánkodva • kérdezi, hogy volt-e ilyen panasz a múltban? — annak azt válaszolom: • nem. valóban nem volt. Bár többszázezer dolgozó lakott a múltban nyo- ; morúságos lakásokban (azok is, akik ma új bérházakban, vagy családi ; házakban laknak), de akkor örült, ha a kislakásnak a bérét ki tudta fi- ; zetni, hiszen egy munkásnegyedben lévő szoba-konyhás lakás havi bére ; egy átlagos keresetű munkás egyheti fizetése volt. Persze vannak olyan „sérelmek”, amit nem akarunk és nem Is : fogunk orvosolni. A letűnt úri osztályok tagjainak keserveire gondolok, ’ akik részben itthon suttogva, részben külföldön a „Szabad Európa’* , nevű panaszirodájukon keresztül siratják nap mint nap elvesztett föld► jeiket, gyáraikat, üzleteiket. Biztosíthatjuk őket, hogy hiábavalóan! • r)-vlgozóink, becsületes állampolgáraink panaszaival, sérelmeivel • ■*-* viszont lelkiismeretesen foglalkoznunk kell. Ezért hát kedves | ^lvtá^sak és polgártársak, ne hallgassuk el sérelmeinket, ha szükséges, < mondjuk el a bajokat újra és újra, amíg meghallják végül az illetékesek, « mert csak így tudjuk lehámozni a magunk alkotta szép, új világunkról a ’> rárakódott sranetefc, Csak annyi a kérés, hogy panaszkodás közben fioa• dőljünk néh® a múlt keserveire és a mostani eredményekre \ Magyar Klára hatna-e ingadozó, gyenge vezetés olyan határozatot, mint Molotov kizárása a Központi Bizottságból, noha ő eddig évtizedekig tagja volt a vezetőségnek, meg Kaganovics, Malenkov, Sepilov kizárása. Vagy nézzük Zsukov marsall esetét. Zsukov valóban nagyszerű katonának és parancsnoknak bizonyult és megérdemelte magas kitüntetéseit. De nagy politikai hibákat követett cl és ezért a párt Központi Bizottsága kizárta a Központi Bizottság elnökségéből és a Központi Bizottságból. Mit bizonyít ez? Azt bizonyítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága korrigál mindenkit, alti hibát követ el, nem törődve előző érdemeivel. A Központi Bizottság a párt akaratát fejezi ki és a nép a pártot követi. Ez pártunk és kormányunk vezetésének ereje, vagy ahogy ön kifejezte, szilárdsága. Shapiro: Nem támad egyes tisztekben olyan benyomás, hogy Zsu- kovval igazságtalanul bántak? Hruscsov: Aki azt szeretné látni, hogy Zsukov felmentése miatt valamilyen rossz benyomás támadt, annak csalódnia keli. Pártunk, a szovjet nép, a szovjet hadsereg személyi állománya helyesen fogta fel ezt a határozatot. Az egész szovjet nép teljesen egységesen és tömören áll a kommunista párt és a szovjet kormány mögött. Shapiro: Amikor ön kollektív vezetésről beszél, a Központi Bizottságra, vagy a Központi Bizottság elnökségére gondol? Hruscsov: Pártunk Központi Bizottságáról van szó. Az elnökség a Központi Bizottság végrehajtó szerve. Shapiro: A kezdeményezés az elnökségtől vagy a Központi Bizottságtól indul ki? Hruscsov: Az elnökség előterjeszti a párt érdekeinek megfelelő kérdéseket és a Központi Bizottság megvizsgálja azokat. A Központi Bizottság megvitatja a kérdéseket és olyan határozatokat hoz, amelyek megfelelnek a párt és a nép érdekeinek. A kollektív vezetés nemcsak a Központi Bizottság tagjaiból áll. A kollektív vezetést egész pártunk valósítja meg. A Központi Bizottság az SZKP legfelsőbb szerve. Vannak még a szövetséges köztársasági kommunista pártok központi bizottságai, a határterületi pártbizottságok, a területi, a városi, a kerületi pártbizottságok, amelyeknek tevékenysége szintén a kollektív vezetés elvén alapul. Mindez együtt jelenti pártunk kollektív vezetését. És ez teszi lehetővé pártunknak, hogy minden területen sikeresen megvalósítsa a szocialista építés vezetését. Shapiro: Köszönöm önnek, hogy lehetővé tette ezt a beszélgetést. (MTI) közel vannak hozzánk, hogy csapást mérjenek a Szovjetunióra és a többi szocialista országra, de közel vannak hozzánk a visszacsapás szempontjából Is. Feltehető, hogy a nyugatnémetek, a franciák, az olaszok, az angolok, a törökök, a spanyolok, a dánok és a többiek végül megértik, hogy ha az amerikai imperialisták területüket a Szovjetunió r és a többi békeszerető ország elleni támadásra használják fel, úgy ez a Szovjetunió visszacsapá- sait hívja ki. A népek meg fogják ezt érteni és kétségtelenül hallatni fogják hangjukat. A ballisztikus rakétát semmivel sem lehet feBtaríóztaini Shapiro: A rakétafegyver fejlődése miatt elvesztik-e jelentőségüket a katonai támaszpontok? Hruscsov: Vitathatatlanul. Annakidején a bombázókat fel lehetett tartóztatni légelhárító tüzeléssel, tüzérséggel, vagy légelhárító rakétafegyverekkel. De most a ballisztikus rakétát semmivel sem lehet feltartóztatni. Ön azt kérdezi, hát a Szovjetunió nem fog szenvedni? Természetesen, nekünk is nagy veszteségeink lesznek. de tekintsen a mi térségeinkre és tekintsen Németországra, Francia- országra, Angliára. Nem kell stratégának, katonai ügyekben jártas embernek lennie, hogy meglássa a lényeges különbséget. Shapiro: Amerikának szintén nagy ; területe van. r ! Hruscsov: Nem egész olyan és rá- : adásul arra is gondolni kell, hogy az ; Egyesült Államokban vannak váró- ; sok, amelyekben igen nagy az ipar ; összpontosulása. Ilyen városok New- york, Chicago, San Francisco és má- sok. Nálunk az ipar elhelyezése szét- szórtabb. Ezenkívül az ipari igazga - tás átszervezése, amelyet végrehaj- tottunk, szintén lehetővé teszi az ipar önállóbb igazgatását. Ez szintén megjavítja stratégiai helyzetünket. Shapiro: De nem ez az átszervezés • fő célja. ; Hruscsov: Nem, ez nem a fő cél, ha- . nem mellékes, de igen lényeges cél. ! Shapiro: ön azt gondolja, hogy! az Egyesült Államoknak nincsenek • interkontinentális rakétái? < Hruscsov: Tökéletesen meg vagyok ! győződve erről. Ha az Egyesült Álla- \ moknak volna ilyen rakétája, akkor J föllötte volna a műholdat, mint ahogy J mi megtettük. Hisz mi az interkonti- \ nentális ballisztikus, rakéta alapján \ lőttük fel a mesterséges holdat. ^ négy állam tagja a NATO-nak. Három évig üléseztünk az albizottságban és mindent kipróbáltunk. A Szovjetunió elfogadta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország sole javaslatát, de amint a Szovjetunió ezt bejelentette, az amerikaiak, az angolok és a franciák azonnal visszavonták saját javaslataikat. Mi mindent megtettünk a megegyezés kedvéért. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok egyszerűen nem akarja a leszerelést és ha nem akarja, akkor miért vezessük félre a közvéleményt és miért tegyünk úgy, mintha hasznos tárgyalásokat folytatnánk. Megértettük, hogy a nyugati hatalmak kulisszák mögötti tár. gyalusokkal akarják leplezni fegyverkezési hajszájukat, húzni akarják az időt, hogy tovább gyarapítsák fegyvertárukat és a hidegháború állapotában tartsák az egész világot. Ügy gondoljuk, hogy jobb, ha a Szovjetunió nem vesz részt az albizottság munkájában, akkor a világ közvéleménye legalább látni fogja, hogy mit ér az albizottság munkája és nagyobb nyomást fog gyakorolni a kapitalista országok kormányára. A kormányok kénytelenek törődni a népek akaratával, kénytelenek lesznek keresni a megegyezést. Ami a Szovjetuniót illeti, az mindig kész értelmes megegyezésekre a leszerelés kérdéseiben. Shapiro: Az öin véleménye szerint a közeljövőben nincs kilátás a leszerelésre? Hruscsov: Nem tudom mi az, hogy a közeljövőben? Ez elég határozatlan fogalom. Bármikor készek vagyunk aláírni az errevonatkozó egyezményeket, ha a másik fél ugyanezt kívánja. Shapiro: De hisz a nézetek egyáltalán nem kerültek közelebb egymáshoz. Hruscsov: Elég részletesen kifejtettük nézetünket és az közismert. Most a nyugati hatalmakon van a sor. Mi készek vagyunk tárgyalni, de az Egyesült Államokban egyes személyiségek félnek a nemzetközi feszültség enyhülésétől (Folytatás az 1. oldalról.) sok vannak. Ezt nem szabad elfelejteni. Az Egyesült Államok most rákény- szerítette az ENSZ-re leszerelési javaslatait és azt akarja, hogy az albizottság a nyugati javaslatok értelmében ^ foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akarják kényszeríteni a Szovjetunióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naívság. Tessék, lehetővé tesszük az Egyesült Államok számára, hogy távollétünkben tárgyaljon az albizottságban. Ezt mondtuk, és ez szilárd álláspontunk. Shapiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagja legyen az összes ENSZ tagállam. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a 82 országgal? Hruscsov: Minden államnak, a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. Shapiro: De a kis országoknak nincsenek fegyvereik. Hruscsov: A kis országok népének Is van szava. — Ha a nagy államok között háború kezdődik, ez nem kerüli ki őket. Shapiro: Nincs reális erejük a kérdések megoldásához. Hruscsov: Erkölcsi nyomást gyakorolhatnak. Shapiro: De meg lehet oldani ténylegesen a leszerelést a kis országok segítségével, a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok, Anglia és a többi nagyhatalom alapvető megegyezése nélkül? Hruscsov: Természetesen nem leket, ezt tudjuk. De az összes ENSZ tagállamból álló bizottság megalakításáról szóló javaslatunk nem zárja ki a tárgyalások egyéb formáit és módozatait, — a kétoldalú, háromoldalú tárgyalásokat, stb. Miért vonultunk ki az albizottságból? Ott a Szovjetunió egyedül volt, a többi A Szovjetunió sikereiről, az állam elhalásáról, az irodalomról, az életszínvonalról, a kommunista pártok nemzetközi kapcsolatairól nyilatkozott Hruscsov az UP tudósítójának A rakétatechnika megteremtése a szovjet tudomány fejlettségének eredménye; nem a pusztaságban vannak, hanem sűrűn lakott vidékeken. Mik ezek a támaszpontok? Angol, francia, nyugatnémet, norvég, dán, olasz, spanyol, török és más országokhoz tartozó területek. Ezek a támaszpontok Shapiro: Mit gondol az Egyesült ’Államokkal való kétoldalú tárgyalások lehetőségeiről? Hruscsov: Már nyilatkoztunk erről a kérdésről, de a felfogásunkat eltorzítják, mert az Egyesült Államokban egyes személyiségek félnek, hogy a két ország közötti viszony javulása a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezi. Nem gondoljuk, hogy lia létrejönne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú megegyezése, akkor ez kárára volna más országoknak. Nem, nem országaink más országokkal való kapcsolatainak kárára akarjuk megjavítani az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyunkat. A leszerelés csak akkor képzelhető cl, ha nemcsak két állam — legyen az bár a legerősebb, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok — hanem minden állam helyesli a leszerelés eszméjét. Ha a mi országaink megteremtenék a leszerelés alapját, amit a szó szoros értelmében az egész emberiség vár, akkor ez döntő lépés volna. De az Egyesült Államoknak a monopóliumok érdekeit kifejező uralkodó körei még nem akarják ezt megtenni, mert a monopolisták érdekeltek a fegyverkezési hajszában. Az amerikai nép azonban nem akar háborút, fél tőle. És véleményem szerint nem alaptalanul, mert a háború a jelenlegi viszonyok között szörnyű háború lenne. Az Egyesült Államok pedig a polgárháborút és a kis mexikói háborút nem számítva, fennállásának egész ideje alatt még nem is- mertesmeg, mi az a háború. Ha nem akadályozzuk meg a háborút, úgy az amerikaiak megismerik a legborzalmasabb háborút, amilyet az emberiség még nem látott, amelyik nemcsak Európában és Ázsiában fog tombolni, hanem ugyanolyan erővel az Egyesült Államok területén is. Az Egyesült Államok egyes vezetői fenyegetik a Szovjetuniót, kijelentik, hogy országunkat katonai támaszpontokkal zárták körül. Ez igaz, kö- rták. De tekintetbe kell venni, horjjr a korszerű haditudomány lehetőéi teszi, hogy tengeralattjáróról és b/Jlisztikus rakétákkal tüzeljünk az Egyesült Államok minden létfontosságú központjára, elzárjuk az Amerikai Egyesült Államok kikötőit. Úgy, hogy az Egyesült Állanrok a hadi- technika jelenlegi fejlettsége mellett éppolyan sebezhető, mint minden más ország. Ezenkívül számolni kell azzal, hogy az európai és ázsiai országokban erősödni fog a népeknek a NATO ellen, az országuk területén lévő katonai támaszpontok ellen irányuló mozgalma. Az Egyesült Államok igyekszik fenntartani idegen területen lévő katonai támaszpontjait, s az Egyesült Államoktól távollévő előretolt támaszpontoknak tekinti ezeket. Pedig ezek a katonai támaszpontok Shapiro: Hamarosan új műholdat aikarnalk fellőni? Hruscsov: Egyelőre erre nines szükség. Tanulmányozni kell az első két műhold fellövése következtében kapott összes tudományos adatokat. Shapiro: Most sokat beszélnek a holdba repülésről. Hruscsov: Nem keresünk a holdon helyet, hogy oda költözzünk, itt sem rossz nekünk. De ha komolyan beszélünk, úgy a szovjet műholdak kilövése nagy lépés előre a bolygóközi repülés elsajátításának útján. Shapiro: Engedje meg, hogy visz- szatérjek a rakétákhoz. Az interkontinentálisokon kívül vannak támaszpontról fellőhető ballisztikus rakéták. Hruscsov: Az Egyesült Államoknak vannak ilyen rakétái, de ezek nem intenkontinentáiisok. Számunkra az interkontinentális rakéta megoldott kérdés. Ha szükség van rá még fellőhetünk műholdakat, ameny- nyi szükséges, annyit fel is lövünk, mert ehhez technikailag semmi újra nincs szükségünk. Csupán a hidro- géntöltett helyébe a szükséges berendezést kell tenni. Befejeztük a hidrogéntöltetű ballisztikus rakéta munkáit is. De a rakéta kipróbálása vaktöltéssel történt. Azt szeretnénk, ha soha sem kellene kilőni a hidrogén- töltetű rakétát. Shapiro: Korábban ön azt mond- ,ta, hogy a rakétatechnika fejlődésével minden bombázó repülőgép elavult, a mi katonai vezetőink azt mondják, hogy ez az állítás nem helyes. Hruscsov: Másképp nem is beszélhetnek. Hiszen ha azt mondják, hogy ez igaz, akkor az amerikai adófizetők kijelentik: elszedtek tőlünk eny- nyi és ennyi milliárdot, bombázókat gyártottak és most mit fognak velük csinálni? Az önök katonai vezetőinek nehéz lemondaniuk arról a politikáról, amelyet a hadsereg műszaki felszerelésében eddig folytattak. Shapiro: ön úgy gondolja, hogy a Szovjetunió nemcsak az interkontinentális rakéták, hanem általában a rakéták gyártásában is felülmúlta az Egyesült Államokat? Hruscsov: Vitathatatlanul. Az Egyesült Államokban most egyes személyiségek azt mondják, hogy nekünk segítettek azok a német szakemberek, akik a második világhábo-J rúban fogságba estek. Ez természete- | sen ostobaság. ítéljenek maguk. Az ♦ amerikai csapatok elfoglalták a né- J met V-lövedékek támaszpontjait, el-♦ vitték a főkonstruktőrt, a szakem- % bérekét és minden berendezést. Köz- % ben az Egyesült Államok mindmáig « nem valósította meg az interkonti-! nentális ballisztikus rakétát. « A Szovjetunióban a rakétateoh- ; nika megteremtése a szovjet tudó- « mány és technika, iparunk fejlettsé- « gének eredménye. Szovjet népünk,« szocialista államunk büszke ezekre « a vívmányokra. t Konstruktőrjeink olyan rakétákat i is alkottak, melyek, ha országunkat j megtámadják, elérhetnek bármely 3 európai, ázsiai vagy afrikai támasz- i pontot. Rakétánk már az első ki- j lövéskor pontosan a kijelölt négy- j szögbe talált. Ha az Egyesült Álla- 1 mokkái és a többi állammal meg- i egyezünk a leszerelésben, talán ak- j kor beleegyezünk abba is, hogy < együtt kivigyük a rakétákat vala- < milyen lőtérre, kitűzzünk egy célt, \ és rakétalövésversenyt rendezzünk, j mielőtt múzeumba tennénk, vagy i megsemmisítenénk őket, < Shapiro: Engedje meg, hogy visz- \ szatérjek a Szovjetunió belső hely- j zetének kérdéseire. Az SZKP Köz- < ponti Bizottságának júniusi ülése < után és most Zsukov marsall fel- < mentése miatt külföldön a szovjet j vezetés szilárdságának hiányáról < kezdtek beszélni. Mit mondhat erről < a kérdésről? J Hruscsov: Van egy közmondás: Az ! éhes disznó makkal álmodik. Az im- « perialista reakció képviselői nagyon J szeretnék, ha a Szovjetunió vezetése« nem volna szilárd és álmukban lát- J ják ezt az ingatagságot. Ezt a déli-« bábot kergetik negyven év óta és * semmiképp sem tudnak megszaba- j dúlni tőle. Ezt megértjük, ezért ka- < pitalisták. * Mire gondolt, amikor »a vezetés n szilárdságának hiányáról« beszélt? < Nyilvánvalóan ez ingatag, bizonyta- * lan vezetést jelent. Minden elfogu- j lattan ember számára világos, hogy] ezt a Szovjetunió vezető szerveiről J nem lehet mondani. Ami a vezető < szervek összetételében végrehajtott \ változásokat illeti, ez éppen pártunk 1 Központi Bizottsága kollektív veze- J tősének erejéről beszél, Vajon hoz- !
