Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-19 / 271. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! r ; \ A Fekete-tenger és a Balti-tenger partján A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ' </ : • JNTEZr X///. évfolyam 271. szám Ara 50 fillér 1957 november 19, kedd Megalakulnak az üzemi tanácsok Az új város varázsa Csoda az istenhátamögött. SPORT-HÍRADÓ J A nők munkájáról, jövőjéről tanácskozott az Országos Nőtanács konferenciája ríerűt és vidámságot hoztak az ország messzi tájairól a fővárosba érkezett asszonyok. Üvegházakban melengetett piros szegfűkkel, és az ősz utolsó rózsáival díszített autóbuszaik láttán, szárnyaló dalaik hangjára, ha csak néhány percre is, de melegség öntötte el a didergő, ködös pesti utcákat, a fázós járókelőket. Mosolyra nyíltak az ajkak, kendők lobogtak, amerre elhaladtak. Az asszonyok ereje, hite, bizakodása, végtelen optimizmusa elárasztotta erre a két napra nemcsak a fővárost, hanem az egész országot, ök a mi erőnk: a higgadt, okos, lángolólelkű, nagyszívű asszonyok. Sokan közülük először jártak az ország házában, s most azért jöttek, hogy megbeszéljék száz- meg százezer magyar asszony sorsát, jövőjét, feladatait. Két napon keresztül vitáztak, érveltek, hibáinkról, eredményeinkről, alapos körültekintéssel és nagy- magy felelősséggel. Az őszhajú nagymamát és a fiatal munkáslányt is ugyanaz a cél hozta ide: egységbe az asszonyokat. Megerősíteni a hazájukat, családjukat nők, asszonyok nagy táborát, hogy még jobban, még nagyobb efáfvel segítsék a párt és a kormány volitikáját, népünk boldogulását. A kétnapos tanácskozáson elhangzott felszólalások közül néhányat kivonatosan ismertetünk. Ortutay Zsuzsa, az Országos JNőtanács alelnöke és megbízott titkár beszámolója igaza volt az elmúlt évtizedekben és igaza van most is. Az asszonyok, a nők kezében óriási erő, óriási hatalom összpontosul. Befolyásuk a család és a nemzet életére szinte felmérhetetlen. Ezt a hatalmat mi eddig nem vettük figyelembe. Lebecsültük, de maguk a nők sem éltek vele. Az ellenség a nők óriási befolyását nemcsak, hogy felfedezte, de a maga céljaira fel is akarta használni. Az asszonyok okos-, ságának, józanságának köszönhető, hogy ez nem sikerült. Nekünk azonban mm szabad elfeledkezni az asz- szonyok erejéről, és befolyásukat fel kell használnunk a nép, a haza fel- emelkedéséért folytatott harc mezején — fejezte be beszédét Marosán György. Szükség van azoknak az asszonyoknak is a segítségére, akik nem kommunisták, hanem vallásosak, de a haladás mellett állnak, és szeretik hazájukat s ezekkel nemcsak szót értünk, hanem örömmel együtt is dolgozunk. A nők munkáját nagymértékbe akadályozza még a maradi gon do MAROSAN GYÖRGY: Az asszonyok óriási erőt képviselnek A részvevők lelkes tapsa kíséretében Malmosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság élső titkára emelkedett szólásra. — Egy év van mögöttünk és ez az év, azt hiszem, a magyar munkás- mozgalomnak és a magyar történelemnek leggazdagabb éve lesz. Ez alatt sok minden történt, nemcsak a világban, hanem velünk is. Egy évvel ezelőtt a parlamentben élet-ha- lálharc folyt az ellenforradalmi szervezett bandákkal. Már nem a fegyvereké volt a döntő szó, hanem a szóé és a meggyőzésé. Idebent a munkástanácsokkal harcoltunk, hogy meginduljon az élet és vége legyen a „komfortos” sztrájknak, aminek nagyon nagy lett az ára. Előttem lebeg annak az asszonynak a képe, aki a Nagymező utcában sorbanállt, amikor egy egyetemi diák megjelent és el akarta zavarni és izgatta a tömeget. Az asszony azt mondta: „Ne lázíts, ha nem tudsz kenyeret adni a gyermekemnek!” Evy év konszolidált munkájában az asszonyok magatartása és munkája is ott van. Maguk nélkül nem tartanánk ott, ahol most tartunk. Az asszonyok józan dalmi munkától és nem szívesen kapcsolódnak bele a nőtanácsok munkájába. Elmondhatom, hogy a mi járásunkban megtört a jég és a pedagógusokra mindig számíthatunk. Azt hiszem, nemcsak a pedagógusokban van a hiba, hanem önmagunkat is meg kell nézni ott, ahol idegenkednek; Olyan feladatokkal kell megbízni őket, amelyeket szívesen vállalnak; Ne azt kívánjuk, hogy tégla jegy eket árusítsanak, hanem tartsanak ankétokat szülőknek gyermeknevelésről, segítsenek a család és az iskola közötti kapcsolat megteremtésében. Nekünk ez sikerült. Járásunk asszonyai nevében szeretném elmondani azt, ami jelen pillanatban a legnagyobb problémánk. A sátoraljaújhelyi járásban nincs a nők számára elhelyezkedési lehetőség', Tcfcbszáz asszony jár munka után -— eredménytelenül. A sokgyermekes, özvegy, vagy anyagi gondokkal küzdő asszonyok elhelyezése is nagy gond. Nem követelőzünk, de azt kérjük a párt és a kormány vezetőitől, amennyire az ország gazdasági helyzete, teherbírása engedi, létesítsenek Sátoraljaújhelyen egy könnyűipari üzemet, ha lehet ruhagyárat, ahol munkát kapnának nemcsak a Sátoraljaújhely, de a járás asszonyai is, — mondotta Bartók Andrásné, a borsodiak küldötte. Elutazott a Szovjetunió kormányküldöttsége A magyar nőmozgalom 12 esztendeje alatt színes és sokrétű tevékenységet fejtett ki. Az ellenforradalom után főerejét a népi hatalom megszilárdítására irányította. A magyar nőmozgalomnak nincs miért szégyenkeznie, hiszen sok asszonyt nevelt öntudatos, hazáját szerető harcossá. A nőmozgalmat az elmúlt időszakban sokat foglalkoztatta a női egyenjogúság biztosítása. Különösen az ellenforradalom után gyakran találkoztunk igaztalanul megvádolt és eltávolított női vezetőkkel, akiket a' nőtanácsoknak kellett meg- . védeni. Több helyen jogi bizottságokat alakítottak á helyi nőtanácsok, hogy az asszonyok megismerjék a törvényeket és tudjanak védekezni, ha jogaikat megsértik. A nőtanács nem csak az érdek- védelemben állt az asszonyok mellé, hanem apró hétköznapi gondjaik orvoslásában is. Sok ötletes kezdeményezés született a dolgozó nők otthoni munkájának megkönnyítésére. Háztartási gépeket kölcsönző vállalatokat létesítettek több helyen, sőt, üzemek is vásároltak mosógépeket, üzemi mosodákat hoztak létre, megváltoztatták az üzletek nyitvatartási idejét, ankétokat rendeztek az áruellátással kapcsolatosan. Jelentős népnevelő-munkáról adhat számot a nőtanács. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak rendszeresen a gyermekbetegségek elleni védekezésről, a terhességről, a gyermeknevelésről, divatról, öltözködésről, művészetről, irodalomról, mindarról, ami az asz- szonyokat érdekli. Különösen fontos feladata a nőmozgalomnak a család és az iskola közötti munka összehangolása. A szülői munkaközösségek együtt dolgoznak a pedagógusokkal, a szocialista nevelés módszereinek kialakításán. Az asszonyok tehát nem tétlenkedtek. A nőmozgalom eredményei magukért beszélnek. Mégis volt egy időszak, amikor kétségbevonták ^ a magyar nőmozgalom szükségességét. Aggódva kérdezték, vajon van-e jövője? En’e a kérdésre az élet adta meg a választ. A gyakorlat — amely azt igazolja, hogy igenis, szükség van egységes, harcos nőmozgalomra. _ A magyar asszonyok együtt küzdenek a világ asszonyaival a leszerelésért, az atomfegyverekkel való kísérletezés betiltásáért, a békéért. Csatlakoznak a béke védelmére kezdeményezett akciókhoz, e küzdelemben összefognak az egész világ haladó asszonyaival. A -nők mozgalma nem más, mint asszonyok sokaságának olyan időszakos, vagy állandó tevékenysége, amely alkalmas arra. hogy a nőkben felébressze a társadalomért érzett felelősséget. A feladat lényege: minél több különbözően gondolkodó asszonyt közelebb hozni egymáshoz és a szocializmus gondolatához. Nem az a cél, hogy zárt szervezetbe tömörítsük azokat, akik máris mindenben egyetértenek velünk és utána bezárjuk az ajtót. Minél több asszonyt kell hívni, nevelni, segíteni, hiszen nem csak egyesek, néhány ember számára, hanem a dolgozó nép számára is velük akarjuk felépíteni a szocializmust. A nőkonferencia felhívása a magyar nőkhöz — Hozzátok szólunk leányok, asz- szonyok, hozzátok, akik az esztergapadnál, fáradtan a kapanyélre támaszkodva, az íróasztaloknál, kórházakban, laboratóriumokban, vagy seregnyi gyerek kékbekötött dolgozatfüzete fölött töprengve és otthon a gázláng fényébe tekintve annyiszor gondoltok rá, milyen nehéz nőnek lenni. És akik mégis örültök annak, hogy lányok vagytok, szépek, fiatalok és asszonyok — gyermeket nevelő boldog édesanyák. Vannak, akik azt mondják: ti vagytok — mi vagyunk — a hétköznap hősei. Egyek vagyunk abban — hangzik többi között a felhívásban —, hogy országunk, népünk békéjét áhítjuk, hogy minden eszközzel készek vagyunk jelenünk nyugalmát, jövőnk biztonságát megvédelmezni. És erősek vagyunk, mert békeharcunkban találkozunk az egész világ asszonyaival, minden gyermekét féltő édesanyával. Együtt szállunk síkra a béke és a haladás erőivel, a leszerelésért s a pusztító atomfegyverek eltiltásáért. Egyek vagyunk abban, hogy tárno. gátjuk a szocializmus felépítését hazánkban, mert tudjuk, hogy csak ez a társadalmi rendszer biztosítja a nők felemelkedését, egyenjogúságát, egyre könnyebbé, szebbé váló életét és valljuk, hogy a szocializmus megvalósításáért folyó harc vezetője csak a párt lehet. Egyek vagyunk abban, hogy szeretnénk mindenütt — munkában, üzemben, tudományban és háztartásban — egyenjogúak lenni. Elődeink, anyáink legfőbb követelése nálunk már megvalósult. Őrködjünk jogaink felett és teljesítsük kötelességeiniket. Az ország az ipari és a mezőgazdasági termelés, a közoktatás, az egészségügy, az államigazgatás, a tudomány és a művészet minden területén bizton számíthat dolgozó nőink lelkes, odaadó munkájára, mert jól tudjuk, hogy ez az útja annak, hogy évről évre jobban, könnyebben élhessünk. «-A munka az élet anyja« — s csak belőle fakadhat jólét, csak saját erőnkkel teremthetjük meg emelkedő igényeink kielégítésének fedezetét. Nagy feladat vár miránk, asszonyokra, a társadalmi erkölcs megszilárdítása, védelme terén is. Célunk, hogy az összefogás erejével, az egészséges közvélemény megteremtésével harcoljunk a korrupció, a protekcionizmus és bürokrácia ellen. Részt vállalunk a pusztító hatású alkoholizmus leküzdését szolgáló törekvé_ sekben s minden erőnkkel azon leszünk, hogy megszilárdítsuk, tökéletesebbé tegyük a családi életet és erkölcsöt. Ettől elválaszthatatlan, s legtöbb örömet adó része a munkánknak a gyermeknevelés. Nem elég szeretni gyermekeinket, nevelni is kell őket. Ebben segít tanácsaival, ötleteivel, az összefogásban rejlő hatalmas erejével a nőmozgalom. Asszonyok, lányok! Mi, a konferencia küldöttei azért fordulunk hozzátok, jöjjetek közénk, segítsétek munkánkat. Vállaljatok feladatot a nőbizottságokban, járjatok el a nőtanács előadásaira, kapcsolódjatok be az asszonyi élet megkönnyítését szolgáló kezdeményezéseinkbe. Mindannyiunk érdekéről, gondjáról, jövőjéről, gyermekéről van szó. Az asszonyok ügye — az ország ügye. Minden becsületes ember, az egész társadalom segítségét kérjük munkánkhoz! (MTI) ságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottsága, és a forradalmi munkás- paraszt kormány számos tagja, a politikai élet vezető személyiséged Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, A magyar és a szovjet himnusz hangjai után P. T. Komarov Marosán György kíséretében ellépett a felsorakozott díszszázad előtt, majd búcsút vett az ünnepségen résztvevő több- száz budapesti dolgozótól; P. T. Komarov ezután a mikrofon elé lépett. A küldöttség nevében szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, és azért a baráti, szerető fogadtatásért, amelyben egész útjuk alatt részük volt, amikor a magyar néppel együtt ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. A kormányküldöttséget Marosán György államminiiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja búcsúztatta. A kormánydelegáció tagjai búcsút vettek a megjelent személyiségektől, majd a Rákóczi-induló hangjai mellett kigördült a különvonat. (MTI) A magyar országgyűlési küldöttség látogatásai Szófia környékén Szófia (MTI) Szombaton délelőtt a magyar országgyűlési küldöttség ellátogatott a dimitrovói Lenin Kohászati Kombinátba, majd útjuk a Kliment Vorosi- lov villamossági gyárba vezetett. A küldöttség délután megtekintette az Iszkar folyó völgyében épített Sztálin duzzasztógátat. Ezután a küldöttség folytatta útját Szófiától délre mintegy 60 kilométerre fekvő Borovec irányába. A magyai képviselők hosszasan gyönyörködtek a hófödte Rila-hegység fenyveseiben, a fekete szikla félelmetes kőrengetegeiben. Bartók Andrásné a borsodi asszonyok nevében beszélt A nők országos tanácskozásán egymásután álltak fel a különböző megyék képviselői, üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban dolgozó asszonyok, vagy egyszerű háziasszonyok és mondták el gondolataikat, problémáikat. Nagyon sok küldött kért szót, de a rövidreszabott idő miatt nagyon kevesen állhatták a mikrofon elé. A borsodi küldöttek nevében Bartók Andrásné, a sátoraljaújhelyi járási nőtanács titkára üdvözölte az országos tanácskozás résztvevőit. Felszólalását az alábbiakban ismertetjük. — Igaz, sokat beszéltünk már róla, de én mégis az egy esztendővel ezelőtti eseményektől szeretném kezdeni. Az ellenforradalom talán sehol sem szolgáltatott annyi tanulságot, mint a mi járásunkban. Feketeruhás özvegyek, síró árvák emlékeztetnek bennünket az elmúlt borzalmakra s figyelmeztetnek arra, hogy mi, asszonyok, sokszorosan felelősek vagyunk az ország sorsáért. Ezt a felelősséget nálunk elsősorban a kommunista asszonyok vállalták akkor, amikor elsőként kapcsolódtak bele a nőtanács munkájába. A járásban alig van község, ahol ne dolgozná nőtanács. Nagyon sok segítséget kaptunk a községi tanácsoktól, különösen a pedagógusoktól. A többi megve küldöttei elmondották, hogy a pedagógusok idegenkednek a társaHétfőn reggel elutazott Budapestről a Szovjetunió kormányküldöttsége, amely P. T. Komarovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsa elnökhelyettese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága póttagjának vezetésével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségei alkalmával látogatott, el hazánkba. Az ünnepien feldíszített Keleti pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására megjelentek Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottesze hatolt a mi helyes politikánk mellett, amikor otthon férjeikkel beszéltek és felvilágosították őket, hogy menjenek dolgozni. Engedjék meg, hogy én azoknak az asszonyoknak, a névtelenek ezreinek és tízezreinek ezen a konferencián a férfiak nevében mondjak köszönetét és a párt nevében, hogy segítettek felvilágosítani a dolgozó népet Ez a konferencia egységet jelent. Ha valami kifejezi a nemzeti egységet, az összefogást — akkor ez a konferencia igen. Ha valaki kétségbe- vonta, hogy ebben az országban meg lehet valósítani a nemzeti egységet — az emigrációra gondolok, meg az itthon még mindig szédelgőkre — akkor jöjjenek el és nézzék meg, hogy itt, ezen a konferencián a kommunisták és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek nemzeti egysége született meg és Önök szószólói kell, hogy legyenek most már az élet minden területén is ennek a nemzeti egységnek. Miért lehetett egy ilyen egységet létrehozni? Azért, mert pártunknak kodás. Nemcsak a férfiak maradisá- gáról van szó, hanem helyenkint az asszonyokéról is. Egyes helyeken a nőmozgalom feladatait néhány vezetőre akarják korlátozni, mások meg azt vallják, hogy a nőmozgalomnak politikamentesnek kell lenni, csupán szociális kérdésekkel kell törődnie. Mindkét nézet mélységesen téves és veszedelmes is, mert károsan ferdíti el a nőmozgalom igazi hivatását. Nem lehet az asszonyok gondjairól úgy beszélni, hogy ne említenénk, milyen sokat segíthetnek a nők helyzetén a férjek. Ma már egyre több férfi érti meg, hogy saját érdeke és a család érdeke is, hogy ne csak a gyermek nevelésében, hanem a házimunkában is segítsen otthon. Az asszonyok főfeladata az, hogy necsak saját szűk kis családjuk gondjaival törődjenek, hanem az egész ország sorsával is. Egész sor sürgető problémát kell megoldanunk, olyanokat, mint az alkoholizmus elleni harc, a szülők felelőssége, a sokgyermekes családok helyzete, az öreg szülők eltartása, a nők éjszakai munkájának megszüntetése. Mindezek megvalósításáért mi, asszonyok is sokat tehetünk. Össze kell fogni minden asszony, dolgozó anya erejét, szélesítsük a nőmozgalmat, bátran és őszintén hívjuk mindazokat, akik segíteni akarnak nekünk — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Ortutay Zsuzsa.
