Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-02 / 257. szám
Szombat, 1957 november 35. ÉSZAKMAG YARORSZÄG 5 Borsod megye közegészségügyi és járnM helyzeiét tárgyalta a megyei tanács kibővített tanácsülésen A FELSZABADULÁS UTÁN erőteljes fejlődésnek indult egészségvédelmünk. Wannak • elvitathatatlan, komoly eredmények, azonban még mindig sok a kívánnivaló. Az egészségügy fejlődésének ilyen fontos állomása, az állami közegészségügyi felügyelet létrehozása, és a közegészségügyi járványügyi állomások felállítása. E két szerv létrehozása jókora lépés ahhoz, hogy megyénk egészségügyi helyzetét javítsuk. Az egészségügy munkájának általános javításához azonban kevés az orvosok igyekezete. Hosszú éveken keresztül a megyei tanács végrehajtóbizottsága is csak harmadrangú kérdésként kezelte az egészségügyet. Ez odavezetett, hogy a megyében sűrűsödtek a megoldatlan, égető egészségügyi problémák. A megyei tanács végrehajtó- bizottsága alapos és hosszas vizsgálat után megtárgyalta a megye közegészségügyi és járványügyi helyzetét, s megvitatta a legfontosabb teendőket. Az első és legfontosabb közegészségügyi probléma az ivóvízellátás. Eddigi adatgyűjtés szerint szennyeződésmentes vízvezetéki vízzel legrosszabban ellátott terület, a legsűrűbb ipari település, Ózd és Borsod- mádasd. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a megye dolgozóinak ivóvízellátása nem kielégítő. Az ásott kút- rendszer nagy gondot jelent köz- egészségügyünk számára. Sok a fertőzött víz, különösen a bányavidékeken. Megyénk területének túlnyomó része vízszegény. Az ivóvízellátás végleges megoldására a három éves terv keretében ivóvízszolgáltató berendezések létesítésére és karbantartására 24 millió forintot biztosít a kormányzat. Szennyvíz A NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉSEKKEL mindenütt párhuzamosan történt a csatornázás, a szennyvízzel vezetés. Sajnos, csak az új, most épült negyedekben, a régi lakótelepeken nincs megoldva a szennyvíz- elvezetés. A derítetűen szennyvíz nyílt »patakba, vagy csatornába engedve fertőzi a levegőt. A legrosz- szabbul csatornázott Ózd és Borsod- nádasd vidékén lépett fel elsőnek a paralizis járvány. Természetesen ilyen nagyméretű csatornázáshoz óriási összegre van szükség. Fokoza- "tosan pótolnunk ’ kell ezekét a mulasztásokat, mert amíg szabadon foly- dogáló, derítetlen szennyvíztócsák tarkítják az utcákat városon és faiun, addig az orvosok egészségvédelmi törekvései meddő próbálkozások lesznek. Köztisztaság AKI NYITOTT SZEMMEL jár, megállapíthatja, hogy a köztisztaság elszomorító, falun és városon egyaránt. Városaink utcái, közterei szeméttel, hulladékkal vannak tele. Kevés a szeméttárolóhely, nem. gyűjtik össze rendszeresen a szemetet. Falun a trágyakezelés elhanyagolása teszi bűzössé és szennyessé az udvarokat, utcákat. Az épületekben, különösen bolthálózatunknál szembetűnő a pi- szokság, rendetlenség. Nem ritkaság üzemi konyhákon, bölcsődékben, színházakban és iskoláinkban sem. Pedig a takarításhoz nem kell nagy beruházás, csak egy kis akarat. A köztisztaság megteremtése és biztosítása társadalmunk érdeke és feladata is egyben, mert ezzel emelhetjük a lakosság egészségügyi kultúráját. Bányaüzemekben A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLAT részletesen és alaposan kiterjedt valamennyi iparágra, így a bányaüzemekre is. A jelentés megállapítja, hogy általában elhanyagolják az egészségügyi előírásokat. Sok helyen épül fürdő, de a dolgozóknak csak kis része veszi igénybe. Nincs megoldva a bányában összegyűjtött ürülék elhelyezése sem, több helyen a meddőhányóra ürítik, amely óriási fertőzési veszélyekkel jár. A legényszállókban járva megállapították, hogy azok zöme függönynyel és szőnyeggel csinosított, otthonos. A szállások takarítása ellen azonban, különösen a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben lehet kifogást emelni. A dolgozók egészségvédelmét biztosító munkavédelmi beruházások összegét sem használják fel a célnak megfelelően a bányaüzemek. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt az előirányzott 662 ezer forintot csaknem mind elköltötte, míg a Borsodi Szénbányászati Tröszt 1,120.000 forintból csak 675.000 forintot fordított munkavédelmi és egészségügyi célokra. Ebből adódik, hogy a bánya szellőzése elégtelen, tíz százalékkal kevesebb gumicsizma van a szükségesnél és az első segélynyújtáshoz szükséges láda felszerelése is hiányos. Valamennyi bányaüzemben kivétel nélkül sok a patkány. Mindezek ellenére mindkét szén trösztnél bizonyos j avulás észlelhető. Az üzemekben lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy egy-kót üzem kivételével valamennyinek van üzemorvosa, ilyen szolgálat 1945 előtt nem volt, ma 26 üzemorvos naponta 146 órát fordít a dolgozók egészségvédelmére. Sajnos az üzemorvosok részére nincs mindenütt megfelelő orvosi rendelő. Helytelen azonban a dolgozók egészségének védelmét kizárólag az orvosokra hárítani. A mezőgazdaságban A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNÉL fellelhető egészségügyi problémák nagyrésze a terep rendezetlenségéből ered. Az állami gazdaságok és gépállomások üzemi konyhái és tejgazdaságai kevés kivétellel elhanyagoltak. Sok a patkány és nyáron a légy. A könyhaszertiélyzet nem kap ruhát, s nincs számukra 'biztosítva a tisztálkodási lehetőség. Élelmiszeripar AZ ÉLELMISZERIPAR CSAKNEM MINDEN ÁGÁBAN komoly hibákat észleltek. A húsiparban a hússzállítást kell megoldani. Hűtő- szekrények kellenek a boltokba, mert a hús tárolása egészségtelen. Több vágóhely működését megszüntették, mert piszíkos volt. A húsiparban meglévő összes nehézség egyetlen megoldása az évek óta húzódó húskombinát felépítése. A megyei tejipari vállalat naponta 85 ezer liter tejet hoz forgalomba. A tejbegyűjtő- helyek 80 százaléka nem felel meg az egészségügyi előírásoknak. A szállítás sem jó, nincs elég kanna és a meglévők tisztítása is rendkívül kezdetleges. Közismert, hogy a sütőipar kis, korszerűtlen üzemekkel dolgozik. Még mindig előfordul, hogy nem szitálják rendesen a lisztet. Az üzem- élelmezési vállalat sokat fejlődött évek óta, de a tisztaság itt is évek óta visszatérő probléma. Üzlethálózat A BOLTOK NAGYRÉSZE NAGYON KICSI raktárral rendelkezik. A zsúfoltan, rosszul raktározott áruk között sok a romlás, sok válik az ember számára élvezhetetlenné. Főleg a patkányok miatt. A patkányok által okozott kár évente több millió forintra becsülhető. Az egészségügyi előírások .maguk- ban még nem jelentenek védelmet, csak akkor, ha azokat betartják. Megyénk egészségügyi helyzete a rossz ivóvíz és a szabadon terjengő szennyvíz, a felhalmozott szemét, piszok révén nagyon kedvezőtlenül alakult. Az év elején fellépő és többszáz megbetegedést okozó paralizis járvány okait is elsősorban itt kell keresnünk. Egészségügyi szerveink frontális támadást indítottak a paralizis ellen, s az idejében történő védőoltásokkal elejét vették a további terjedésnek. A paralizisveszély elmúltával szinte egyidejűleg tört ránk az ázsiai influenza. A járvány jelenleg emelkedő tendenciát mutat, lefolyása enyhének mondható. A MEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE tehát nem felel meg m iáidén ben a szocialista közegészség- ügy követelményeinek. A tanácsok eddig is komoly erőfeszítéseket tettek a hiányok pótlására. A hiba azonban ott van, hogy felsőbb szervek nem foglalkoznak a községi tanácsok közegészségügyi munkájával. Végső soron az egészségügyi munka és a közegészségügyi helyzet gyökeres megjavításához többet kell foglalkozni tömegek felvilágosításával, mert az> egészségügyi dolgozók és bármilyen más szerv igyekezete csakis az ő segítségükkel lehet eredményes. Harminc esztendő - tízmillió újság! — Búcsúzik a legöregebb miskolci újságárus — függetlenség...! x Pesti Hírlap...! Szabad Nép.../ A százéves színház árkádjainak lábánál áll a legöregebb miskolci újságárus, Ivanovics János zöld kis bódéja, teli az élet különféle híradásaival. Mellette a hűséges feleség, aki a reggeli vagy déli nagy forgalomban segítget az öregnek. Hányszor belekiáltozták már az elmúlt 30 esztendőben ezeket az újságcímeket a miskolci utcák forgatagába! Hányszor hallottuk érces vagy fáradt hangjukon a legfrissebb szenzációkat! Harminc esztendő! Tízmillió újság! Hej, ha végig kellene olvasni! ... A gondolatától elszédül az ember. Pedig talán ennél is több megfordult kezükön a három évtized alatt. Ha a mai forintot számoljuk, az érte járó 5 millió forinton két olyan szállodát lehetne építeni, amilyet a mezőkövesdiek szeretnének maguknak! S hogy meg lehel-e élni az újságból? Annák, aki csak árulja? — Nem panaszkodhatunk, igazán szépen eltartott bennünket az uram — mondja Ivano- vicsné, a fejkendős, töpörödött kis asszony. — Az utóbbi hónapokban megkerestük sokszor az 1500 forintot is ...! Persze, nehogy azt higyje valaki, újságot árulni csak annyi, hogy beülünk a bódéba, s néha-néha elkiáltjuk magunkat! Igaz, Ivanovics bácsi? — Bizony, reggel ötkor már talpon vagyok. Akár esik, akár fúj! Akár süt a nap, akár fagy. Menni kell az újságokért ... Aztán az se kellemes, itt kucorogni estig. Kezeim, lábaim régen fagyosak már... És rendre elszámolni a sok tízezer újsággal! Ha figyelmetlen vagyok, könnyen elúszhat egész napi keresetem egy rosszul visz- szaadott százasnál. — No és melyik újságot veszik legjobban a miskolciak? — Természetesen az Észákmagyarországot, merthogy a helyi eseményeket hozza. A pesti napilapok közül a Nép- szabadság a legkedveltebb, többszázat tudunk eladni belőle egy-egy forgalmasabb napon. A Színházi Újságról, Érdekes Újságról, meg a Ludas Matyiről szinte beszélni se merek. Nagyon kevés jut belőle Miskolcra, ölik egymást az emberek, hogy egyegy példányhoz jussanak. Nem ártana szóvá- tenni a Lapkiadó Vállalat k özpontjá ban! Nyomjanak többet belőle! Hogy szóvá tesszük, megígértük. íme! Most már nem rajtunk miilik, hogy mindenki megkapja Miskolcon azt a lapot, amit legszívesebben olvasna. Hanem el ne felejtsünk még valamit! Búcsúzik Ivanovics bácsi. Nem csak tőlünk! Hanem a zöld. bódétól, a nyomdafesték kellemes illat ától, és búcsúzik minden kuncsaftjától! Mert nyugdíjba megy! — Húsz évvel ezelőtt gondolni se mertem arra, hogy egyszer hasznavehetetlen vénember válik belőlem, aki már az újságcsomókat se tudja hátán cipelni! Ki hitte volna, lesz még olyan világ, amikor a rikkancs is egyenlő értékű tagja a társadalomnak! S ami a fő: nyugodtan megöregedhet, nem kerül az árokpartra . : ; — m.ondja. És ráncos arcában, bozontos bajusza felett, gyanúsan mozogni kezd a sebtében feligazított szemüveg. (krónikás) VíOLDVAY GYŐZŐ; ERDŐN AZ ÉR Bozontos erdőn friss patak. Pöttöm fiúcska: csak szalad vakon oda s vissza újra, gyepre, kőre téved ujja ..: Szemében hívság, hév mese! Egy óriás ígérete! Vénül a fa, topped bája. Levél pörög Őszi sárba. S a korhadt inda, görgeteg az ifjú érrel ölre megy . . . Szemén a hívság tűnt rege! Holt törpe bús igézete! Hült álom csak, az, is marad! Nem! Jő a kertész, hallgatag! S gazba, szennybe szúrva botját 9 felkölti a patakocskát . . ; Szeme most megint két tükör! Benne a menny s föld tündököl! Á A Mezőkövesdi Gépállomás párt- és gazdasági vezetősége a Nasty Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából elismerését fejezi ki valameny- nyi dolgozójának, azoknak, akik az ellenforradalom leverése óta becsülettel helyt álltak a termelő munkában. T A Szuhogy és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága szeretettel köszönti a szövetkezet tagságát és valameny- nyi dolgozóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából és köszönetét fejezi ki az eddig végzett munkájukért. További sikereket kíván a szocializmus építéséhez. Nem kell a történelemtudományok professzorának lenni ahihoz, hogy valaki megállapítsa: a magyarság az államalapítástól eltelt ezer év alatt alig két-három évszázadig élt csak független államéletet. Az ezerötszá- zas évek elején nyakunkra ült a német, meg a török, A török félholdat 150 évig nyögtük, az osztrák sas négyszáz esztendeig táplálkozott hú- sunkból-vérünkből és csak 1918-ban sikerült lepuffantani az átkozott madarat, amikor a császári-királyi korona a történelem szemétdombjára került. De ezzel még nem szereztük vissza függetlenségünket. A Tanács- köztársaság elbukott a minden oldalról rátörő ellenség túlerejével szemben és a Horthy-fasizmus került uralomra. Első dolguk volt, hogy maguk- Éajta szövetségest keressenek. Mussolini, majd Hitler halálfejes politikája hétpróbás fasisztáinknak száj- ízesz-erinti politikának bizonyult, és a kis magyar nép urainak jóvoltából a hitleri Németország szekeréhez kötve elindult a világtörténelem leg- Bzégyenteljesebb háborúja felé. Egyik korabeli karikaturista elői*e- látó illusztrációval fejezte ki e szövetség lényegét. A karikatúrán a következő volt látható: Egy mészáros- szekér. saroglyához kötött tehénnel. A bakon Hitler ült. A távolban a vágóhíd, a háború sötétlett. Mondanom sem kell hogy a tehén Magyar- ország volt. És a teljesség kedvéért az országot eladó urak, Horthy, Gömbös és a többiek a judásoénzt számlál gatták vigyorogva. — Szöveg: «•Jó üzletet csináltunk.« A ju^áspénz nem volt más. mint a Felvidék, Erdély és a Délvidék. A magyarság írott története 1945-ig A történelem tanulsága az uralkodó osztályok történelme volt. ők dirigálták az országot újabb és újabb tragédiák, szakadékok felé. A nép, a magyar parasztság és munkásosztály, az építők történelmét úgy kell előkaparásznunk az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelően írt történelemkönyvekből. A Budai Nagy Antalok, a Dózsák, a népmegmozdulások történetét kiforgatták, meghamisították, pedig a nép tartotta fenn a hazát az ezeréves történelem szélviiharában. Hódították ez országot Derék, lelkes úri szittyák, Játtevői szegény népnek: Iskolában így tanítják. De nem így volt ezer évig. Munkás embert ág is húzta. Egy-kétezer úr kötötte Millió jobbágyát gúzsba. Ezek az Ady-soi*ok fejezik ká az igazi magyar történelmet. 1945 új lapot nyitott a magyarság történelmében. Egyszersmindenkorra elüzettek az ország kormányrúdjától a hercegek, grófok, bankárok, az úri bitangok. A nép, a munkásosztállyal szövetséges oarasztság vette kezébe saját sorsának irányítását. A Magyar Néoköztársaság alkotmánya világraszóló győzelmet jelentett be 1949 augusztus 20-án: Magyarországon mmden hatalom a dolgozó népé! Mi is szövetségest kerestünk, hogy megvédjüik vívmányainkat, nemzeti függetlenségünket. Tudtuk, nagyon jól tudtuk, hogy elűzött uraink nem fognak belenyugodni százezer holdjaik, gyáraik, bányáik elvesztésébe, ők is megtalálták a maguk szövetségesét, ott, ahová szöktek — Nyugaton. Szövetségeseink megválogatásá- ban népünk érdekeit tartottuk szem előtt. Csak olyan állammal köthettünk bensőséges szövetséget, amely segít bennünket előrejutásunkban, amely tiszteletben tartja elért eredményeinket, nemzeti érdekeinket, nem kívánja tőlünk a kisajátított urak kártalanítását. Ilyen állam volt a Szovjetunió és a magunkfajta népi demokratikus országok. Ez a szövetség a lenini elvek alapján nyugszik, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján áll, kölcsönösei} tiszteletben tartja nemzeti függetlenségünket. 1956 októberében a belső reakciós erők az imperial isták támogatásával, kihasználva az általunk elkövetett hibákat, fegyveres ellenforradalmat robbantottak ki. ’Első dolguk volt népi hatalmunk, békénk nagy védelmezőjével. segítőnkkel, a Szovjetunióval kötött szerződést felbontani, hogy kiszakítsák országunkat a testvéri népek nagy családjából. Nemzeti függetlenséget, sajátos, tértől és időtől füesetlen »nemzeti kommunizmust« ordítottak és miközben a Szovjetuniót ócsárolták, megnyitották nyugati határainkat a 45r- ben elűzött urak. fegyveres banditák előtt. Szocializmusról ágáltak és a szo^.aldzmus halálos ellenségeivel paktáitak. Nem merték nevén nevezni tetteiket, mert ha megmond ják igazi céljukat, azt, hogy vissza akarják hozni az uraikat népünk nyakára, az elkövetett hibák miatt passzívan szemlélődő nép felocsúdott volna kábulatából, és móresre tanítja őket. Tudták, hej de nagyon tudták, hogy a földhözjuttr.tott hárommillió miagyar koldus jobban szereti a szocializmust hallani, mint az urasági intézők ostorpattogtatását. Torkuk- szakadtából kiabálták hát a szocializmust, miként a bajbajutott tolvaj is tolvajt kiabál, hogy elterelje magáról a figyelmet — és a nép elaltatott éberségét kihasználva csempészték határainkon belülre a múlt szállás- csinálóit. Ausztria »ideális« függetlenségét állították példaképnek a magyarok elé. Igen, Ausztria békében maradhat a kapitalistáktól, mert maga is az, és a szocializmust építő országoktól nem kell tartania, mert mi nemcsak szavakban, hanem tetteinkben is tiszteletben tartjuk Ausztria függetlenségét. és tőlünk akár kapitalista szövetségesei nélkül is megélhet. Nem így mi, akik szállka vagyunk az imperialisták szemében, mert a tőke, a kizsákmányolás halálos ellenségeinek tartjuk magunkat. Különös egy függetlenség lett volna az. Az ellenforradalmi saitó.. rádió szemérmetlen nyugatbarátkozása már sejtette velünk, hogy milyen sorsot szántak kivívott szocialista eredményeinknek. A régi vezetés hibái és a jobboldali frakciózás megbontotta népünk és pártunk egységét, nem tudtuk a tömegeket a halálos veszedelemben, lévő miunkáshatalom megvédésére mozgósítani. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány a Szovjetunió segítségét kérte. Ez a segélykérés megegyezett népünk érdekeivel s a szocializmus magyarországi erőinek óhajával. A Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege immár másodszor szabadította fel hazánkat. Az azóta eltelt egy év fényes bizonysága annak, hogy népünk nem hajlandó lemondani a szocializmus építéséről. Megszilárdult gazdasági életünk. Ha ezelőtt egy évvel nem számolunk le az ellenforradalommal, mostanra már a magyarkodók, ellenforradalmi hangadók által meggyalázott »Kossuth« címer fölé odakerül a történelmi visszakozz leggyalázatosabb szennyfoltja is, a korona. És talán királyt is hoztak volna nyakunkra, mert jóságos Károly királyunk Ottó névre hallgató származéka annakidején megpályázta a magyar trónt. De »hűséges alattvalói« okultak a történelemből és nem kívánják látni legfényesebbnél is fényesebb orcáját* Kitartunk szövetségeseink, a Szőtt* jetunió és a szocializmust építő né-* pék mellett. Csak így biztosíthatjuk elért eredményeinket, azt. hogy S nép tulajdonában legyein a föld, 4 gyár. a föld mélyének kincsei és a hatalom. Csak így élhetünk függet' len állami életeit. GULYÁS MIHÁLT
