Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-12 / 239. szám

Világ proletárjai egyeauljetek l r mimmmw iiTEZE: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA "— X111. évfolyam 239. szám Ara 50 fillér 1957 október 12, szombat ímemmá^ Október W**« megkezdődik a pár toktaté* ÉPFU-gépkocsik az őszi Kiftártfeteir llhait IWia a föUaíi ramtokákttn • iviW^VL HwfiawHWI ^^^Pi^wwwWii Egyik sem a férjem... Heti rádióműsor J Hruscsov válaszai James Restonnak, a New York Times főmunkatársának MILYENNEK KÉPZELI ÖN A SZOVJETUNIÓT ÉS AZ EGÉSZ VILÁGOT NEGYVEN ESZTENDŐ MÚLVA? — hangzott a következő kérdés. — Nehéz előre látni a történelem minden kitérőjét — mondotta Hrus­csov —, de a fejlődés általános fő irányvonaláról el lelhet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylat­ban negyven évnél sokkal hamarabb túlszárnyalhatja az egyes lakosra jutó ipari és gazdasági termelés te­kintetében az Egyesült Államokat, amennyiben az Egyesült Államok kapitalista úton fejlődik tovább. A világ négy évtizedes várható változásairól elmondotta Hruscsov, hogy ha a népeknek sikerül megfékez­niük az agresszív erőket, s a vi­lág megszabadul a nukleáris há­ború veszedelmétől, akkor az em­beriség a fejlődés minden terüle­tén hétmérföldes léptekkel halad majd előre — abban az irány­ban, ahogyan Engels és Lenin kifejtette. Reston ezután megkérdezte, hogy a következő két nemzedék életében folytatódik-e az a politika, melynek értelmében a Szovjetunióban na- gyobbfokú politikai szabadságot ad­nak. Hruscsov kifejtette: A kérdés azt bizonyítja, hogy Reston rosszul is­méid a marxista—leninista elméletet, különben nem kérdezne ilyet. A szo­cialista társadalom fejlődésével egy*- re kevesebb olyan szervre van szük­ség, amely most arra keli, hogy el­fojtsák a szocializmus ellenségeinek próbálkozásait. »Amikor társadal­munk eléri a kommunizmus fókát — mondotta —, csak azok az intézmé­nyek maradnak fenn, amelyek a tár­sadalom rendes életének megszerve­zésére szükségesek.« A kommunizmus­ban igazi szabadság lesz — folytatta —, a társadalom minden tagja élvezi a testvériséget és az egyenlőséget. Igaz, hogy nekünk és önöknek más fogalmaik vannak a szabadságról, EZUTÁN HRUSCSOV KÉRDE­ZETT: MELLESLEG SZÓLVA, HÁNY ÉVES ÖN RESTON ŰR? — Negyvennyolc — válaszolta Res­ton. — Azt hiszem — mondotta Hrus­csov — ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társa­dalom és akkor majd sajnálja, hogy oly későn értette meg a szocializmus előnyeit. Valószínű, hogy ön, aki most a szocializmus ellenfele, akkor lángoló hívévé válik. Reston most arra vonatkozóan tett fel kérdést, hogy miért nem vehetik meg Moszkvában a New York Timest, amikor pedig Newyorkfoan megvásá­rolható a Pravda. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban minden lehelő módon korlátozzák a haladó sajtót. Az amerikai lapok szovjetunióbeli terjesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nem igen érdeklődnek az amerikai lapok után, az amerikai lapokra a Szovjetunió- bem mindössze egy tucatnyi ember fizet elő. AZ AMERIKAI TUDÓSÍTÓ EZ­UTÁN MEGKÉRDEZTE: NYUGTA­LANSÁGOT OKOZ-E HRŰSCSOV- NAK A LENGYELORSZÁGI HELY­ZET? Lengyelország szuverén és függet­len állam — szögezte le Hruscsov, majd kifejtette, hogy — a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozott harcot vív azok ellen, akik meg akarják ingatni az ország demokratikus alapjait. »Mi bízunk Lengyelország dolgozó népé­ben — mondotta —, amely a szocia­lista vívmányokról senki kedvéért nem mond le.«, Reston következő kérdése kettős vonatkozású. Az egyik Németország­ra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finnországi és ausztriai politikájára. Hruscsov a német kérdésre vonat­kozólag kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különbség koncepciójukat illetően. Adenauer szintén az erő álláspontján áll, s Nyugaí-Német- országban élénken tevékenyked­nek a volt náci tábornokok. Ma azonban ipás időket élünk: Ade­nauer nem nőheti ki úgy magát, mint annakidején Hitler. Németország egyharmada szocialista állam és . Nyugat-Németország népe sem felejtette el a történelem véres tanulságát. Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Uraiig. Most, ha Adenauer megpróbálna va­lamit, nem sok eszközre lenne szük­ség megfékezéséhez, még azt is meg­akadályozva, hogy saját határain túl­jusson. Közös erőfeszítéssel szeret­nénk véget vetni annak, hogy a né­met militarizmust feltámasztó irány­zatok kibont akozhassanak Nyugat- Németországban. A nyugati országok militarista erői mégis ösztönzik az ilyen irányzatokat. »Ez nyugtalanít bennünket — mondotta Hruscsov —, de nem ijeszt meg, mert elég erőseit vagyunk ahhoz, hogy szétzúzzuk az agresszív erőiket, ha újabb kalan­dokra _ támad kedvük. Ami az olyan tőkés országok irá­nyában folytatott szovjet politi­A cukorrépát most takarítjuk be9 de már goadolni kell a jövőévi termésre is foszfátot juttassunk őszi mélyszán­tással a talajba. Ugyanennyi műtrá­gyát adjunk tavaszi simítózás előtt is a répaföldnek. De maradjunk egyelőre az őszi talajelőkószítésnél, amelynek legbiz­tosabb eszköze a mélyen járó eke. Törvényszerű, hogy cukorrépából nagy termést csak úgy érhetünk el, ha ősszel legalább 25 centiméter mé­lyen szántunk. Ahol a talaj alsó rétegét szántással nem célszerű fel­forgatni, ott altalajporhanyítóval la­zítsuk a földet, hogy a répa mélyre­ható gyökerei könnyen a szántás mélysége alá hatolhassanak. A cukorrépa ugyan megköveteli a mélyszántást, de ha a talaj az előző években nem volt 22—25 centi mé­lyen felszántva, akkor fokozatosan növelhetjük a szántás mélységét. Az előző szántásnál mindössze 2—3 cen­tivel engedjük ilyen esetben mé­lyebbre az ekét, mert különben a sok felforgatott vad föld több kárt tesz. mint hasznot; Ezen az őszön a cukorrépa terme­lési szerződéseinek kötését már a földművesszövetkezetek végzik. A szerződések értelmében minden má­zsa átadott cukorrépa után 10 forint készpénzt, 3 kiló cukrot, 65 kg nyers répaszeletet, vagy 3 kg szárazszeletet és félkiló melaszt adnak a cukor,■- gyáruk, A termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak tehát kifizetődik a répatermesztés, amely ugyan sok munkát, gondos művelést ■ igényel, de nagy jövedelmet is ad. Hiszen nem­csak a répából nyert cukor jelent ér­téket, hanem a leveles répafej, a melasz és a répaszelet is. De a népgazdaság szempontjából is felmérhetetlen jelentősége van a cukorrépa termesztésének, A cukor legfontosabb élelmezési cikkeink közé tartozik, amelyből évről-évre többet fogyasztanak a városok és fal­vak lakiói. Az 1938—39-es években Magyarországom például mindössze 11 kilóra rúgott az egy főre jutó cukorfogyasztás. Most pedig jóval több mint a kétszerese, 25 kiló! A belföldi cukorfogyasztás nagy­méretű növekedése, a belterjes gaz­dálkodás további szélesítése egyaránt azt követelik, hogy minél nagyobb területen termesszünk cukorrépái, s a termőterületük növelésével egy- időben növeljük a termésátlagokat is. Szerződjünk tehát minél előbb cukorrépa-termesztésre a helyi föld­művesszövetkezetekkel és nyomban kezdjünk hozzá a jó termés alapjai­nak lerakásához: végezzük el az is­tállótrágyázást, szórjuk ki a műtrá­gyát és ne maradjunk adósai a földe aetL .az qsíűL DiBdsnaaáiifcáflSBl kát illeti, mint Finnország és Ausztria, vagy az olyan szocia­lista államok irányában, mint a Német Demokratikus Köztársa­ság és Magyarország, Hruscsov azt tanácsolta Restonnak, hogy forduljon ezen országok vezetői­hez, mert kérdéseire azok jobban tudnak válaszolni. Reston előbbi kérdését helyesbítve azt kérdezte, hogy milyen az említett négy ország irányában a szovjet kor­mánypolitika? Hruscsov a következőket válaszol­ta: »Nincs mit csodálni azon, hogy a Szovjetunió Magyarországgal, a Nén­imet Demokratikus Köztársasággal vagy más szocialista állammal más­képpen építi viszonyát, mint Finn­országgal, Ausztriával vagy más tő­kés országgal. A szocialista országo­kat érdek- és célközösség, szocialista testvéri szolidaritás köti össze. Ók mindig és mindenben testvérien segí­tik egymást és mindig készek egy­más támogatására. A magyar kor­mány felhívására még áldozatoktól sem riadtunk vissza. Megsegítettük Magyarország muifckásosztályát éis dolgozó parasztságát az ellenforrada­lom szétzúzásálban s a magyar nép szocialista, vívmányainak megvédeF- mezésében, az imperialista reakció támadásával szemben, amikor a szo­cializmus ellenségeivel el akarták kaparintani Magyarország dolgozói­tól. ezeket a vívmányokat. ..S' most örömmel látjuk, hogy Magyarorszá­gon normális a fejlődés, erősödök.. a magyar dolgozók szabad óa függetleft szocialista állama.« . ­— MILYEN ESEMÉNYEK Taftftv TÉNTEK WASHINGTON ÉS.MOSZ­KVA VISZONYÁBAN, AMIÖfTÁ. EISENHOWER ELNÖK TALÁLKA ZOTT ÖNNEL A GENFI ÉRTEKEZ­LETEN — kérdezte Reston. Hruscsov válaszéiban! megäüam- tóttá, hogy az 1955. évi genfi négy­hatalmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetközi helyzet az enyhülés irányába mutat. A népek nem akar­nak a háború veszélyének légiköré­ben élni s ezért a kormányok — első­sorban a szovjet és az amerikai kor­mány — kötelesek lennének'tovább­fejleszteni ezt .az irányzatot.- Felso­rolta azokat a fontos lépéseket, am<?f* lyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekében tett. A nyugati hatalmak azonban -r1 sajnos — arra összpontosították erő­feszítéseiket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat; gördítsenek a nemzetközi feszültség további eny­hítésének útjába. A NATO tanácsá­nak ülésszaka alapvető fegyverfajtá- ként jelölte meg országainak számára a nukleáris fegyvereket s az Egye­sült Államok atomfegyverekkel fél?- szerelt alakulatainak elhelyezését külföldi területeiken; Utalt arra, hogy a nyugati hatal­mak állásfoglalása többízben a vi­lágháború kirobbanásának veszélye elé állította a világot. Felsorolta az agresszív cselekményeket, amelye­ket a nyugati hatalmak a Közel- és Közép-Keleten végrehajtottak. Ele­mezte azt a provokációs, fenyegető áradatot, megfélemlítő, zsarolót; had­járatot, amelyet a Szíriái Köztársa­ság ellen folytatnak. „Ez a péícfa — mondotta — újból meggyőz bennün­ket arról, hogy az imperialista erők készen állnak bármilyen hazugságra annak érdekében, hogy elérhessék hódító céljaikat.” — Sok burzsoá személyiség — folytatta — istenteleneknek mondja a kommunistákat, hogy befeketítse őket olyan emberek szemében, akik politikai kérdésekben tájékozatla­nok. Mi, kommunisták, akik ateisták vaevunk, az emberek viszonyá­ban a leghumánusabb elképzelé­sekhez igazodunk. Arra törek­szünk, hogy minden jót megte­gyünk az emberek érdekében. A kommunista akkor boldog, ha minden embert boldoggá tud tenni. A tőkés országok egyes vezetői pe­dig Istenhez fohászkodnak, hogy ne­kik segítsen, pedig tevékenységük­ben, cselekedeteikben távolról sem igazodnak mindig jó és humánus szempontokhoz. Hruscsov kifejtette, hasznos tenne, - ffltotatós * pUttntí A takarékosság — kötelesség JJégi, elévülhetetlen mondás: é takarékos, ember többre halad A fillérek forintokká nőnek, s a fo­rintokból — jövő épül. Rajtunk áll. hogy milyen jövőt választunk ma­gunknak, milyen mennyiségben épí­tünk új lakóházakat, iskolákat, s a picinyeknek óvodákat. Az ellenforradalom bőkezűen szór­ta a verejtékeink árán összegyűjtött forintjainkat. Milliók és milliárd ok váltak a dúl ás martalékává. A hiányt pótolni nehéz. — Nekünk mégis épí­tenünk kell. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány minden erejével a fejlődés ütemének meggyorsításáért küzd. Azért, hogy a bányász, a kohász, a földműves és családja kulturált kö­rülmények között dolgozzon, éljen, lakjon és szórakozzon. E törekvést támogatni minden becsületes, család­ját, népét, hazáját szerető dolgozó­nak szent kötelessége. Igaz, e kötelességet nem írták tör­vényeink közé. Mégis becsületbeli ügy, mert e kötelesség nélkül jo­gainkról beszélni hasztalan. Milyen lelkiismerettel hangoztatja jogait az az építőmunkás, áld új lakást köve­tel és mégis a téglák tizeit tqri össze, zsugorítja jövendő házának falait. Pedik sok van ilyen. Mind több azoknak a száma, akik ezt vallják: A takarékosság, — kö­telesség. Ezek az emberek szüntelen » jelszó tartalommal váló megtölté­sén munkálkodnak. A bányászok számára új lakóházak százai, ezrei épülnek az állam fo­rintjaiból. A bányászok nemcsak óhajtozzák az új otthont, hanem cse­lekednek is érte. Takarékossági moz­galmakkal gyarapítják a nép pénzét. Ragyogó példáját adták ennek a borsodi bányászok is. Egy tonna szén kitermeléséhez március végén még 36 forint 82 fillér értékű anyagot használtak fel. Takarékosságuk nyo­mán a fillérek megbecsülésével min­den darab ócskavasnak hitt síndarab- ka felhasználásával augusztusra el­érték, hogy csak 30 forint 70 fillért kellett költeniük egy tonna szén fel­színre küldéséhez különböző anya­gokra. Vagy még egy példa. Országos vi­szonylatban is nagy problémát jelent a faellátás. A borsodi bányászok e gondok enyhítését azzal segítik, hogy hónapról-hónapra csökkentik a fajla­gos bányafa felhasználásit. Az első évnegyedben egy vagon szén kiter­meléséhez még 405 kilogramm fát használtak fel. Augusztusban már csak 355 kilogrammot. Ezer, tíz- és százezer forintot takarítottak meg így, lehetővé tették hogv bányász- társaiknak új otthon épüljön. Az üzemekben, a gyárakban a munkások mozgalmakat indítottak a külföldről beszerzett alapanyagok i felhasználásának csökkentésére, i Diósgyőrött és Ózdön a kohászok i máris ragyogó eredményekkel büsz- j kélfcedhetnek, kevesebb már az érc-, i a kokszfelhasználási, több a gyár í nyeresége. Gyűlpek a forintok, a takarékos i emberek gondolata és cselekvése j nyomán. De még mindig kevés ez.! Inert a pazarlók elhalványítják ered- j fnányeinket. Fogjuk meg kezeiket ési Véssük emlékezetükbe, hogy a hol- j feapofc nékik is építjük és ha együtt j fa.karékoskodunk mind en'‘ fillérért és j lorimtért, eredményeink, sikereink j bég szebbek lesznek? Még javában, folyik a cukorrépa betakarítása, de az előrelátó gazdák máris hozzáfogtak a jövőévi jó cu­korrépatermés feltételeinek biztosi-, fásához. Ezek között a feltételek kö­zött első és legfontosabb a terület kiválasztása, majd ezt kövesse a trá­gyázás és az őszi mélyszántás. Közismert dolog, hogy a cukorrépa legigényesebb szántóföldi növényünk, amely csak úgy terem bőven, ha jól előkészített, tápanyagban gazdag ta­lajba vetjük. Termesztésére legalkal­masabb a televényben gazdag, jó erő­ben lévő, mélyrétegű meszes vályog- föld, vagy a középkötött agyagtalaj. A kiválasztást kövesse az istállótrá­gyázás. A cukorrépa ugyanis a fris­sen istállótrágyázott talajt kedveli. Kataszteri holdanként 18—20 szekér istállótrágyát hordjunk ki a talajra, s azt késedelem nélkül szántsuk alá. A szerves trágya teljes hatású, mert az összes növényi táplálékokat tartalmazza, növeli a talaj televény- tartalmát és kedvező hatással van a, hasznos talajbaktériumok tevé­kenységére is. A cukorrépa azonban megkívánja, hogy az istállótrágyát műtrágyázás­sal egészítsük ki. Ha az elővetemény eszi, vagy tavaszi kalászos volt és a 'alaj négy év óta nem kapott istálló- 'ragyát, úgy kataszteri holdanként iCH-öQ káló pétiaót es 100 &ló e£* Hruscsov október 7-én fogadta j James Restont, a New-York Times I főmunkatársát és beszélgetést foly- j tatott vele. Reston többek között rámuta- I tott arra, hogy az Egyesült Álla- jmokbam két év múlva új vezető sze- | mélyiségek lesznek. Kérdezte, hogy I nem lesz-e túlhosszú idő, amíg az nj I emberek legalább olyan megegyezés- | re jutnák a Szovjetunióval, mint ; amennyire Eisenhower elnök jutott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a | Szovjetunió •akár ma. is kész olyan i egyezményt aláírni Eisenhower ei- | nőkkel, amely mindltot félnek el- | fogadható és megfelel a világbéke | érdekeinek. Az Egyesült Államok azonban erre nem hajlandó. Feltéte­lei: ultimátumok. A Szovjetunió vi-1 | szent szuverén szocialista ország. ; Hruscsov arra kérte ezután Restont, I tolmácsolja országa közvéleményé- I nek, hogy a szovjet nép és állam békét akar, de csak egyenlő feltételek­kel és nem fogadhat el semmi­lyen javaslatot, amely a Szovjet­uniót hátrányos helyzetbe jut­tatja. : Hruscsov a továbbiakban rámutatott, arra, hogy az Egyesült Államokban I vannak olyan erők, amelyek nem | akarnak megegyezésre jutni a Szov­jetunióval. Utalt is itt Dulles külügy- j miniszter szerepére. A nukleáris kí- i ^érietekről még Eisenhower elnök lsem óhajt lemondani, a.k.i pedig más ! kérdésekben szeretné megtalálná a | megegyezés útját, ! Hruscsov.,. ezután ' ÉángSülyozía. jhogy a' leszerelés feltételei a tech- ! nikia haladásával változnak. Ennek I megfelelően megváltoztak a javasla­tok is, amelyek a Szovjetunió részé- \ tol elhangzottak a . leszerelésre, de j szilárdan kitartottak a leszerelés | mellett. A reakciós militarista erők = azonban a jövedelmüket féltik a le- \ szereléstől. \ — Miért tartották titokban a j mesterséges hold felbocsátását? — É kérdezte Reston. — Azt hittem meg­jegyeztek abban, hogy ezt előre köz- Iliik; | — Ilyen egyezmény nincs — álla­pította meg Hruscsov. — Ha előre je- | ieztü-k volna a mesterséges hold f el- i bocsátásának időpontját, akkor me­gint azzal vádoltak volna bennünket, hogy a tőkés országok népeire gya- korlandó lélektani hatás érdekében fecsegünk, hogy mi egyszerűen di­csekszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents