Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-09 / 236. szám

r Szerda, 1957. október 9. Eszakmag^arorszag s JÁRT UTAKON PRÓBÁLKOZNAK... liiniiiiiiiiiii!!iiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiii!iiiiiij|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|||||||||i|||||||||||||||||||||,||,,||||||||,|||||||,,|,||,,||ll,|,,,||(|||1|j,|ii|I||lllllj||1||||1,|111|||I1||iil(|11|11111!|11|1I|11||1I|1|1||t(|1|1111|||1||||I. Önköltség figyelő brigádok alakultak a U l M AVAG Gépgyárban Rövid kis hír, alig néhánysoroe je­lentés számolt >be pár nappal ezelőtt arról, hogy a DIM A VÁG Gépgyár­ban megalakult az önköltség figyelő brigád. Cél: a gazdaságos termelés AZ' ötlet nem új. Járt utakon pró­bálkoznak, hiszen tavaly nyár ele­jén vetették fel először ezt a gondo­latot s az a pár sikeres eredmény- közlés, ami róluk szólt lapunk ha­sábjain, megmutatta, hogy a gondo­lat ma is helytálló és létjogosult, A brigád feladata lényegében ma Sem tér el a tavalyiaktól. Legtöbb gondjuk: a vállalat gazdaságos mű­ködésének javítása, javaslatokat tenni egyes hiányosságok felszámo­lása érdekében, felhívni a.z illetéke­sek ügyeimét mindennemű hibára. Az október 2-án megalakult önkölt- 6égfigyelő brigád tagjai azokból a beosztásokiból kerülnek ki, mint ta­valy. A vállalati főmérnök, főköny­velő, főkonstruktőr, főtechnológus, az anyag- és áruforgalmi osztály ve­hetője, s az előkalkulációs és a mun- kaügyes — ezek a brigád tagjai. Minden hó végén — tekintve, hogy az-összes adatok akkor nyernek ki­dolgozást — értekezletet tartanak, amelyen beszámolnak összegyűjtőit adataik alapján, egyhónapos tapasz­talatukról. Erről aztán kiértesítik a megfelelő alapszerveket, és közösen határozatokat hoznak, Személyes segítség az üzemrészeknek .De még csak itt kezdődik igazán a munkájuk. A brigád minden egyes tagja köteles konkrét segítséget íny új tani az érintett üzemrésznek. Amennyiben nehezebb problémák merülnek, fel, amelyek talán meg­haladnák az üzemek hatáskörét, a brigád akkor is köteles segíteni. Ha a végrehajtás megtörtént, figyelme- sen ellenőrzik azt, és ismét beszá­molnak a tapasztaltakról. így néz ki körülbelül az önköltség­figyelő brigád munkája. Tavalyi je­lentések, jegyzőkönyvek alapján lát­hatjuk, hogy képeseik nagyon komoly feladatok elvégzésére. Nézzünk csak meg.égy múlt,évi jelmtésrészlefet. »A bukópréseknél jelentős súly meg­takarítást értünk el. A PN—4. típus­nál az eddigi 1250 kilogramm helyett 800 kilogramm, a PN—2. típusnál 720 kilogramm helyett 520 kilogrammra csökkent csupán az állványöntvény súlya.-« Természetesen ez sok más külön­böző tényező csökkenését is magával kozza, úgy, hogy csak a bukóprések- tercl többezer forint megtakarítást je­lent. De így van ez a többi üzem­résznél is, erről beszélnek az ered­ményeik beszédes szárnak Megalakult a műszaki brigád is Az önköltségfigyelő brigád mellett ugyancsak október 2-án született az ugyanazon cél érdekében dolgozó műszaki brigád is. Ennek feladatául a magas önköltségű mutatókkal ké­szülő .gyártmányok figyelését és a kedvező feltételek megfigyelését tűz­ték ki. Az ő dolguk számos olyan javaslat tétele, amelyek megelőzik az önköltség emelkedését és kedvezően befolyásolják a gazdaságos termelést. Ennek a brigádnak a tagjai a vál­lalat főtechnológusa, a műszaki fej­lesztési osztály vezetője, munka­ügyes, gyáMáskönyv osztályvezető, normaosztály vezető. Tehát mind­azok az emberek, akik a gyáron belül irányításukkal, javaslataikkal segí­teni tudnak sok nehéz probléma megoldásában. A műszaki brigád tagjait a leg­különbözőbb üzemegységekhez osz­tották be. Személy szerint felelősek egy-egy részlegért, és ugyanúgy, mint az önköltség-vizsgálók, ők is egyben ellenőrzik a mamikat; Az új gyártmányoknál a műszaki brigád egy felelős tagja általában szemmel tartja a gyártást, igyekszik az esetleges felmerülő akadályokat leküzdeni saját erőből; Ha nem megy, külső erőket is mozgósít. A technológiai felülvizsgálásoknál az összehasonlítható gyártmányok vona­lán végzik a munkát, az 1955-ben már sikeres eredményeket elérő 'bri­gádmunka alapján. A munkaszerve­zés terén az érintett üzem felelős szerveivel kell felvenni a kapcsolatot és rövid értekezleteken megbeszélni a tennivalókat. A 13. havi fizetés alapja A héten tart ják meg az első kiérté­kelő gyűlést is. Minden vonatkozás­ban pontos és értékes anyagok gyűl­ték már halomra, hogy ezzel is segít­sék a gazdaságos termelést. Á kát brigád .lakulása nemcsak a népgazdaság szempontjából fontos és tanulságos. Fontos egy minden dol­gozót érintő kérdésben is. A gazda­ságosabb termelés, az önköltség csö k­kentése, a megtakarítások. — mind közelebb hozzák, reális tényezővé te­szik a tizenharmadik havi fizetést. Eddig—-hogy megmaradjunk a való­ságnál — körülbelül 7 napi keresetre van kilátás. A műszaki vezetők — a két brigád tagjai — összefogva az összes üzem­egységek dolgozóival, mindent meg­tesznek, hogy a lehetséges termelés- gátló körülményeket megszüntessék. U. N. R. “ • • Az Oztli Kohászati Üzemekbeu is életbelép az új ipari árreudszer (Tudósítónktól.) Az új árrendszer egyik legfonto­sabb szempontja az, hogy a fogyasz* tási árak változatlanul maradnak. Az új árrendszer kiküszöböli a jelenlegi termelői árak okozta számos arány­talanságot. Milyen aránytalanságok vannak a jelenlegi ipari árakban? Elsősorban elszakadtak a való élettől. Nem tükrözik és nem tartal­mazzák a társadalmi munka értéket, nem kevésbe a világpiaci árakat. Ezen árak — így a kohászati ipar árai is — aránytalanul alacsonyak. Ilyen árak mellett a kohászati vál­lalatok nagy része veszteséges és emiatt komoly állami támogatásra szorul. Az új árrendszer bevezetésé­vel a veszteség egyik objektív oka megszűnik. A kohászat irreálisan alacsony árai nem eléggé ösztönzik a feldolgozó vállalatokat az anyagtakarékosságra. Egyes termékek előállításához igé­nyelt anyagoknál túlméretezett és túlzott minőségi követelményekkel lépnek fel a rendelők, még olyan esetben is, amikor alacsonyabb ren­dű anyag is megfelelne. A másik véglet pedig abban jelentkezik, hogy gazdaságtalanul termelhető mennyi­ségben adják fel a rendeléseket. Nemcsak időt rabló és gazdaságtalan az ilyen gyártás, de a kohászati dol­gozók az alacsony termelékenység miatt — gyakori hengercserék — a bérükön keresztül is érzik a rossz árrendszer hátrányait. Megfelelő fel­árak alkalmazása bizonyosan normá­lisabb keretek közé szorítja majd a rendeléseket is. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy minden bajunkat és problémán­kat egyszeriben megszünteti egy új árrendszer. A gazdaságos termelés további fokozása a jövőben is fontos feladat, BÉRI PÁL Új kerti „törpe“ A Mezőgéptervezö Intézetnél qz elmúlt napokban fejezték be az egytengelyes héilóerös kerti trak­tor tervezési munkáit. A traktor felhasználási területe széleskörű. Egyaránt alkalmazható a kis gaz­daságokban és a kertészetekben. Stabil motorként is felhasználható kalapácsos daráló, szivattyú, fű­rész stb. meghajtására. (MTI) SCHŐNHERZ ZOLTÁNRA EMLÉKEZÜNK Ma tizenöt éve, 1942. október 9-én — egy gyalázatos vérbírói ítélet folytán — megszűnt dobogni Schőn- herz Zoltán szíve. A végső pusztulása felé rohanó Horthy-fasiszta rendszer — miköz­ben százczerszámra hajtotta a Don- kanyar halálmezelrc népünk leg­jobbjait — kegyetlen hajszát indí­tott azok ellen, akik a háború esz- tclenségét hirdettek, akik békét akartak, akik fel merték emelni szavukat a fasiszta zsarnokság őrü­lete ellen. A háborús tobzódással egyenes arányban növekedett az ellenállás, a munkások, parasztok, az értelmi­ségiek legjobbjai álltak ennek a mozgalomnak az élén. A Horthy- rendszer elleni gyűlölet, a magyar nép békeakaratának megnyilvánu­lása volt a budapesti Pctőfi-szobor- nál lezajlott, 1942. szeptember 1-i béketüntetés is. Horthyéknak lát- niok kellett, hogy esztelen, nép- elnyomó, háborús politikájukkal az ország népe szemben áll, egyre nö­vekszik a lakosság békevágya, egy­re inkább inog a fasiszta urak ural­kodásának kártyavára. Látniok kel­lett, hogy minden üldöztetés, meg- kínzatás, gyilkolások sorozata elle­nére él a Kommunisták Magyar- országi Pártjai Él és szervezi az ország népének harcát a békéért, a szabadságért, a Szovjetunió és a vi­lág más népeinek barátságáért, a gyűlölt fasiszta iga lerázásáért, a korhadó, rothadó fcudal-kapitalista társadalmi rend szétzúzásáért, a dolgozók szebb jövőjének építésé­ért. Ennek a harcnak az élén állott Schőnhcrz Zoltán és ezért kellett fiatalon feláldoznia életét. Horthyck nemcsak Schőnhcrz Zoltánt, az em­bert akarták megölni. Nemcsak Schőnhcrz Zoltánt, a KMP titkárát akarták elpusztítani, hanem a pár­tot, a párt-vezette ellenállást, a munkásság megmozdulását és min­denkit, aki gyalázatos diktatúrá­jukkal szembeszáll!. Schőnhcrz Zoltán életét kiolthat­ták, de a lelkében élő lángot nem. Ez a láng élt tovább, terjedt és napról-napra ezrek és ezrek szabad­ság- és békevágyát, fasiszta-gyűlö­letét lobbantoUa fel. És ott élt to­vább ez a láng a fasiszta igától fel­szabadult nép millióiban és amikor az 1956-os ellenforradalom hóhérai újra a kommunisták halállistáját írták — ez a láng segített a fasiszta rcstaurációs kísérlet szétzúzásában! Zsukov marsall megérkezett Jugoszláviába Az AFP gyorshírben jelenti, hogy Zsukov marsall kedden reggel, ma­gyal* idő szerint kilenc órakor a »Kujbisev« cirkáló fedélzetén megér­kezett a jugoszláviai Zadar kikötőbe, (MTI) Hz űrrakéták ellenőrzésire vonatkozó szakaszt iktattak be a nyugati hatalmak leszerelési javaslatába Jól tájékozott körök közlése sze­rint a nyugati hatalmak hétfőn este módosították az ENSZ közgyűlésére szánt leszerelési javaslatukat, s a ja­vaslat szövegébe beiktatták az űr­rakéták ellenőrzésére vonatkozó sza­kaszt. Az angol, a francia és a kanadai küldöttségek — akiket értesülések szerint azért hívtak egybe, hogy megvitassák a szovjet műhold sike­res kiröpílésének kérdését — hossza­dalmasait tanácskoztak a leszerelési javaslat módosításáról. Más értesülések szerint' az érte­kezlet előtt Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsé- gének vezetője tárgyalt c kérdésről a délamerikai ENSZ-küldöttségek tagjaival. (MTI) Tanévnyitó a marxizmus-leuinizmus esti egyetemen Megyénkben egyik jelentős állo­másához érkezett a június 5-i, az 1937-—52-as pártoktatási év előkészí­téséiről és végrehajtásáról szóló ha­tározat. Október 7-én délután a Földes Ferenc gimnáziumban — mintegy 200-an — tanévnyitóra jöt­tek össze az esti egyetemre jelentke­zett lelkes, tanulni vágyó hallgatók. A tanévet Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Szavaiban méltatta az esti egyetem szerepét, jelentőségét a kommunisták, a vezetőkáderek marxista-leninista műveltsége, az el­mélet és a gyakorlat egységének szempontjából. — Áz elméleti felkészültség, a ká­derek eszmei szilárdsága, tájékozott­sága dönti el a hatalom, a gazdasági kérdések, a szocializmus építésének sikerét, — mondotta többek között Prieszol elv társ. Az esti egyetem beindulása jelen­tős lépés és egyben hozzájárulást jelent — egy ellenforradalommal a hátunk mögött — a pártomból üli ideológiai munka kibontakozásához, a propaganda munkában, a »kéliron- tos« harc sikeres megvívásához. MÉG NYÁRON történt. Egy ügy* péd-társaságba csöppentem be. Szak­mai kérdésekről vitatkoztak, vagy inkább csak beszélgetlek. Csöndes nemtörődömséggel eregették a sza­vakat, mint a cigarettafüstöt. Fásul­tan, úgyis mondhatnám — közönnyel rakták, mérlegre mai életünk fonák­ságait. Fáradtak és lehangollak vol­tak. A társadalom-orvosok — így ne­vezte azf ügyvédeket az egyik kolléga *— lélektani fejtegetésekbe bocsát­koztuk, meghányták-vetették az em­beriélek kortüneti sajátságait, érvel­tek a dialektika szabályai szerint, majd levonták a következtetést — bajok vannak, az emberiélek kibil­lent természetes állapotából. A beszélgetés a manapság elhara­pódzott válásokra terelődött. Mi le­het az oka? Az egyik így vélekedett: — A szabad-szerelem az oka mind­ennek. A szabad-szerelem alatt nem azt .értem, amitől a polgárok olyigen iszonyodtak, hogy ha »beüt« a kom­munizmus, az lesz. Nem, én azt ér­tem alatta, amit minden gondolkozni tudó ember ért. Mindenki szabadon Választhassa meg életpárját, anyagi vagy egyéb megfontolások ne állják útját két szerelmes egybekelésének. Ez mind szép, én is meghajtok előtte. De a gyakorlat azt mutatja, hogy az anyagi érdekeltség nem válik kárára n házasságnak, tartósítja azt. Köz­tudomású, hogy a parasztok között ma is divat az érdekházasság, a föld­tulajdon nagysága még mindig döntő szempont a jövendőbeli megítélésé­ben. Nos, a gyakorlat szerint a mező­gazdasági vidékeken a legritkább a válás. Az anyagiasságtól mentes há­zasságkötéseknél, több a költészet, de kevesebb az együttmaradás biztosí­téka. A szerelem elmúlik az együtt­élés hétköznapjaiban, a »szent« ka­pocs elrozsdásodik és — az egyik erre, á másik arra. ■— Véleményem szerint — mon­dotta a másik =-? korunk — a letelt 12 évre gondolok — legszebb vívmá­nya az, amit te elmarasztalsz. Nem a szabadszerelemben kell keresnünk a baj forrását, hanem az emberek fejében. A szabadszerelem több ön­tudatot, nagyobb felelősségérzést kí­ván, mint amennyivel a mi honpol­gáraink rendelkeznek, A házasság- kötés szabadsága minden felnőtt em­ber jogában áll. Alkotmányunk pél­dául kimondja, hogy minden ember­nek joga van a munkához — s ez így igaz —, de amikor elvállalt bizonyos munkát, a jog kötelességgé lesz; köte­lessége becsülettel, legjobb tudása szerint elvégezni a magára vállalt munkát. A házasságban is be kellene vezetni ezt a formát, A házastársak együttélését a törvények is vigyáz­zák, Persze, az lenne az ideális, ha ezek a »házasság-szabályzó« törvé­nyek nem vaskos törvénykönyvek­ben, hanem az emberek fejében len­nének AMÍG NINCS GYEREK, a házas­ságbontásnak nincsen különösebb akadálya. Sajnos, manapság ez sem akadály. Véleményem, szerint azok a szülők, akik a gyermek érdekeit semmibevéve, mégiscsak felbontják a házastársi viszonyt, bűnt követnek el. A gyermek felneveléséhez két ember bensőséges szövetsége szük­séges, ha ez a szövetség felbomlik, a gyermek élete rengeteg veszélynek van kitéve. — Es nem szabad figyelmen kívül hagynunk — kapcsolódott a beszél­getésbe egy harmadik — a legfonto­sabbat. az anyagi megalapozottságot. A lakáshiány, a kis fizetésből adódó bajok rombolólag hatnak a házas­ságra. De mivel ez olyan kérdés, amit máról holnapra, megoldani kép­telenség, a nevelés erejével kell hat­nunk az emberekre, Az orvosok azt mondják, hogy az erős lélek többet jelent a gyógyításban, mint az erős test. A lelket kell megerősítenünk, az öntudatot kell gyarapítanunk, hogy az emberek kiállják az együtt­élés naponként előforduló zökkenőit, ne eivódjanak, békésen rendezzék vitás ügyeiket a kölcsönös megbecsü­lés alapján.. -. Így beszéltek egyesek, de akadt olyan is, aki minden felindultság nélkül dobálta felém a statisztikai adattá lett emberi drámákat, tragé­diákat, vígjátékokat. — Tegnap egy, kettő, három házas­ságot nyilvánítottam néhaivá, — szólt az egyik öregúr és aranygyűrűs ujjain verte hozzá a taktust. Egy hadvezér fásultságával számlálgaita a boldogságért vívott harcban eleset­teket, számokban kifejezhető »gyász- beszédet« mondott felettük: egy, kettő, húrom... De kik lehettek azok az elsők, akik azon a gyönyörű nyári napon vissza­vették az anyakönyvvezető előtt igennel megpecsételt esküjüket? Kik és miért? A házasság nem gyerek­játék, s a válás sem az. Alapos okuk lehetett rá. IZGATOTT A DOLOG. Elhatároz­tam, hogy felderítem az ismeretlenek kilétét, akik az egyes szám semmit­mondó érzéketlensége alá rejtették házasságuk történetét, melyre a vá­lás tett pontot. És elindultam egy névvel és a ne­vezett megtalálásához szükséges adu­tokkal, hogy megkeressem a férfit, akit az elvált emberek kategóriájába sorol már a köztudat. És megtaláltam. Kora — 28 éves, foglalkozása — esztergályos. Elő­adtam, mi járatban vagyok. Kötél­nek állt. Egyetlen kikötése volt: neve maradjon titokban.: Mint manapság a legtöbb házasság, az övék is szerelemmel kezdődött. Mindkettőnek volt megtakarított pénze. A lány szülei kezdetben hal­lani sem akartak a házasságról, jobb pariit reméltek gyermeküknek. Nem a fiú fizetése ellen volt kifogásuk. Jól keresett, de faragatlannak tartot­ták, aző lányuk jobb nevelést kapott. Iskoláztatták, minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy értelmiségi munká­val keresse meg kenyerét. Igaz, nem vitte a lány sokra, bérelszámoló lett annál a vállalatnál, ahol a fiú is dol­gozott. EGY TÁNCMULATSÁGON ismer­kedtek meg. A legénynek megtetszett a szép, karcsú teremtés, a lány sem idegenkedett tőle, szívesen fogadta udvarlását. S alig négyhónapos ud­varlás után egymásé lettek. A lány szülei a fiatal pár rendelkezésére boesájtották egyik szobájukat. Öt­hónapos együttélés után apró csete­patékra, civakodásokra került sor. A fiatalasszony »jobb« társaságba vá­gyott, mint a férje társasága. Az asz- szony szülei is lovat adtak lányuk alá. Az urizálásra hajlamos család lassan-lassan kiközösítette a fiatal férjet, aki egyre idegenebbül érezte magát új otthonában. A fiatalasszony bőkezűsködött, újabb és újabb ruha- megrendelésekkel terhelte fizetésü­ket, s mivel a férj idegenkedett az eszpresszóktól, az asszonyka meg­találta magának azt a társaságot, melyik kielégítette ilyenirányú vá­gyait. De a férjet leginkább az bán­totta, hogy felesége nem akart gye­reket. A szülés tönkreteheti Icarcsú- ságát — 6 szép és hódító akart ma­radni. De megesett a baj, az asszony állapotos lett. Az újdonsült apa vég­telenül boldog volt — nem így az asszony. Addig mesterkedett, amíg elvétette a gyereket, férje beleegye­zése nélkül. A férj, amikor tudomá­sára jutott a dolog, jogos indulatában arculcsapta asszonyát. Utána meg­bánta ugyan tettét, hiszen még min­dig szerette feleségét, de a szülők felfújták a dolgot és anyósa a sze-. mébe vágta: Hülye paraszt! ö SEM VOLT FÁBÓL, nem nyelte le a sértést — visszavágott, sajnos, nem szóval.. 8 — És elváltunk. Nem az asszonyt hibáztatom, ö hajolt volna a szép szóra, de a szülei mindenáron azon voltak, hogy elmarjanak tőle. Hát ez sikerült is nekik. Bánt a dolog, nem akartam én hozzányúlni, de hirtelen természetű vagyok. Megütöttem, ő nem volt képes megbocsájtaní, en­gem meg kutya egy fából faragtak, ha megnyúznak se tudok bocsánatait kérni, ha érzem, hogy nekem van igazam. El kellett volna simítani a dolgot., Én szerettem a feleségemet', ő is hajlandó lett volna a megbéké­lésre, de a szülei felhcccelték. Csak anyós ne lenne a világon! — fejezte be szomorúan nyilatkozatát. Igen, a szülőkön is sok múlik, nem egy házasság borul fel az após, de leginkább az anyós megnemértésc, áskálódósa miatt. De a férj is hibás. Rövid ideig udvarolt, nem tudta ki­ismerni jövendőbelijét, eltelt a lány szépségétől, a szerelem elvakítoitu. A házasságot megelőző időben kellett volna, rájönnie arra., hogy imádottja nem éppen hibamentes, no meg a lány nem hozzáillő családi és egyéb kötelékekkel volt megterhelve. Kis­polgári igényeivel másfajta férfit kí­vánt, aki jól érzi magát az eszpresz- szók világában, aki meghajlik örök tetszeniakarása előtt. A HÁZASSÁG CSAK lehetőség a boldogságra, s hogy mi lesz belőle az együttélés hétköznapjain, a házas­társak megértő jóságán múlik. A kölcsönös megértéssel, a lemondás, az érdekközösség átérzésével elejét lehet venni a tragikus összezördülé­seknek. GULYÁS MIHÁLT EQY HAZASSAQ TÖRTÉNETE

Next

/
Thumbnails
Contents