Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

6 ESZAKMAGYARORSÍÍÁrG Vasárnap. 1957. okttflSerifc Tengerihántás - tanulságokkal — Népi hagyományaink védelmében RÉGI ISMERŐSÖKHÖZ toppan­tam be a minap. Nem vártak, mert nem hívtak, de azért nem mutattak ajtót. Székkel kínáltak és a gazda gyöngéd szemrehányással illetett: — Ritkán térsz be hozzánk fiam, mintha kerülnéd a házunk táját. — Hiába, nem érzi már jól ma­gái a magunkfajta szegények közt — toldotta meg a háziasszony, hogy mondjon valamit. Mentegetőzésbe kezdtem, mert illetlenség szó nélkül hagyni az effajta beszédet, ha rájuk hagyom, megharagudnak, pedig igazán nem vették komolyan a szemrehányást. A betoppanó nem várt vendégnek kijár egy kis vendégmarasztaló szó- szaporítás. Lévén éppen kukoricái osztás, magam is letelepedtem a fosztoga­tók közé, nehogy „kilógjak” a tár­saságból. Nem voltunk sokan, egy-két kö­zeli rokon és a család. Vidáman ment a munka és hogy-hogynem, a régi kukoricafosztásokra terelődött a beszéd. Az idős házigazda vitte a szót. — Hej, másképp volt az hajda­nán, még az én időmben. Összejöt­tek a lányok, meg a legények, volt vigasság, móka. Az ember észre se vette, hogy megy az idő, csak elfo­gyott alóla a fosztanivaló. Amikor egy fiú vagy lány piros csőre lelt, nosza, megindult a találgatás, meg a viccelődés. Rég volt az. Kimegy a divatból, pedig bizisten kár érte ... Valóban kár érte, de ki tehet ró­la? Emlékszem, ezelőtt tizenkét évvel, süldő legényke koromban ugyanennél a háznál voltam fosz- táson, Alig fértünk a házban, any- nyira összejöttünk. Volt ott vidám­ság, s minden előzetes toroköblöge­tés nélkül is kitört belőlünk a nó- tázó kedv. Az idősebb asszonyok kezdték, a férfiak rákontráztak. Elállt szemünk-szánk a csodálko­zástól — soha nem hallott betyár­nóták, szívfájdító históriák keltek szárnyra. És micsoda mesék! Gyö­nyörűség volt hallani. Egy-egy bal­lada felért egy regénnyel. Volt tör­ténete, megkönnyezni való drá- maisága és a végén ott volt a ta­nulság. „Hallottátok, Királykútnál mi történt?” r— kezdődött az egyik dalféle. EGY MÁSIK A GAZDAG LE­GÉNY és szegény lány tragikusvé­gű szerelmét meséli el. A legény rá­tarti anyja hallani sem akar fia szándékáról, nagyravágyó gőgjében a szegény lány szemébe vágja, hogy az ö fiának akár egy királylányt is választhatna. nem ilyen koldusfaj- zatot. A legény elemészti magát bánatában. Szőke kislány kinéz az ablakon, Most viszik a legényt ravatalon. Sírva mondja az édesanyjának: Szép királylányt választott fiának. A lány megkapta ugyan az er­kölcsi elégtételt, de nem örül neki. A szomorú, szívbemarkoló dallam úgy sirt, jajongott a fosztók felett, mint a siratóasszonyok halottbú- csúztatö éneke. Mindez kiment a divatból. Ki csinálta azt az új divatot, mely el­ölte a régi hagyományokat, elfele­désre kárhoztatta az apáról fiúra öröklődő ősi dalokat, meséket, bal­ladákat? — A fejlődés. A falu ki­mozdult félfeudális elmaradottsá­gából, lépett előre egyet. A régi, röghözkötött életberendezkedés, mely a kaláka-szerű összejövetelek, fonók, kukoricafosztások révén al­kalmat és lehetőséget biztosítottak a hagyományok ápolására, felbom­lott, vagy felbomlóban van. A nép, elsősorban a röghözkötött paraszt­ság rá volt szorítva arra, hogy ön­magát szórakoztassa. És szórakoz­tatta — évszázados meséket, dalla­mokat mentett át a mába, népi mű­vészetünk remekei hevernek a ki­vénült dalfák és mesefák lelkében — s ha kidönti őket az idő, kin­cseiket magukkal viszik. Nincs ki­re átörököltetni, a szájhagyomá­nyok útján való természetes öröklődés alól kihúzta a talajt a fej­lődés, az ifjúság kapva kap az új, a korszerű után és nem érdekli a régi, amit — elég helytelenül — el­avultnak tart. A fejlődés, az előrelépés nem­csak a begyepesedett, maradi élet- felfogást, elavult termelési mód­szereket tapossa el, de néphagyo­mányainkat is megritkítja, feled­teti velünk, ha nem mentjük meg őket. „Az ember felismeri a ten­denciát — és lehangolódik” — szokták mondani. De nekünk nincs mit bánkódnunk azop, hogy a ma­gyar paraszt már nem a régi mó­don szórakoztatja magát, hogy mo­ziba jár, rádiót hallgat, újságot ol­vas — új módon él. Ennek csak örülhetünk. De minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy megment­sük a pusztulástól a még le nem rögzített, nem „tartósított”, szájha­gyományban élő népművészeti ér­tékeinket. És ezzel nem lehet vár­ni. Ma még nem késő, de holnap már minden veszve lehet. „Magyarnak lenni nem naciona­lista tett, hanem kötelességünk az emberiség előtt” —■ mondotta Jó­zsef Attila. S ahhoz, hogy e szent kötelességünknek eleget tudjunk tenni, szükségünk van népi kultú­ránk emlékeire, hiszen ezekbe gyö­kereznek azok a színek, tartalmi és formai sajátságok, melyek meg­különböztetnek bennünket más né­pektől, melyek magyarságunkat adják. A FALUSI TANÍTÓK, ÉRTEL­MISÉGIEK, tanuló ifjúságunk el­évülhetetlen érdemeket szerezhet a néphagyományok gyűjtésében. Nem a múzeumoknak kellenek ezek a kincsek, hanem az életnek, hogy a rádióban, könyvekben, folyóiratok­ban visszajussanak a néphez, — mindnyájunkhoz. Államunk nagy gondot fordít a néprajzi gyűjtésre, de még mindig nem eleget. A vidéki múzeumok szakemberei csak hébe-hóba me­hetnek gyűjtő útra, anyagi fedezet és megfelelő eszközök hiányában. A KORSZERŰSÖDÉS MAI IRA­MA azzal fenyeget, hogy elvesztjük még meglévő, az öregek ajkán, em­lékeiben élő népművészeti kincse­inket. Tegyünk meg minden tő­lünk telhetőt, hogy a korszerű át­öröklés — a szorgalmas gyűjtés útján népünk közkincsévé tegyük. GULYÁS MIHÁLY Eduard Gracs hegedűestje Október 15-én kezdődik a fűtés A Magyar Távirati Iroda illeté­kes helyen nyert tájékoztatás alap­ján közli, hogy az 1957—58-as évi fűtési idény 1957. október 15-én kez­dődik. A fűtéssel kapcsolatos rész­letes szabályokat az illetékes mi­niszterek állapítják meg. (MTI) -------—oOo-----------­M é g mély benyomásként él ben­nünk a Beethoven-hangverseny emiéke és kiváló hegedűművészünk, Kovács Dénes mesteri játéka. Egyre jobban kibontakozó zenei életünkbe új csillagként robbant be pénteken este Eduard Gracs szovjet hegedű- művész. Nem túlozunk és nem akarjuk meggondolatlanul osztogatni a jelző­ket. de ezt az áradó, tüzes, érzékien forró temperamentuméi virtuóz he­gedűst csak úgy jellemezhetjük a legjobban, hogy berobbant a mis­kolci hangversenyéletbe. Akik játé­kát hallották, sokáig szeretettel fog­nak rá gondolni, mert szép élmé­nyekkel ajándékozta meg nem na­gyon nagyszámú, de művészetét ér­tékelő és hálás közönségét, Eduard Gracs ismét egy azok közül a kiváló szovjet művészek közül, akik hazánkban megfordultak és el­ismerést szereztek a szovjet zene­művészeinek. Mekkora bősége, áldott áradása a szovjet zenének és milyen támogatása a meglévő társadalmi rendnek, ahol ezek a csodálatos te­hetségek megfelelő körülmények ma­gasrendű támogatása mellett tanítás, pódiumlehetőségek virág baszökken- hetnek. Szinte minden nemzetközi zenei verseny egy-egy új zenei feno- mént és meglepetést mutat meg a világnak. Eduard Gracs is a buda­pesti VIT-versenyen, a párizsi Jaques Thibauod-versenyen ilyen »csoda­ként« bukkant fed. Jóbarátnak és ellenségnek egyaránt el 'kell ismernie ezt a zenei magasrendűségek Eduard Gracs máris mestere hang­szerének s ha virtuozitása és fiatalos duzzadó temperamentuma olykor­olykor még a stílus rovására megy (mint Vitali: Chaconban) nem két­séges, hogy nagyra hivatott mestere lesz hangszerének. Azzá fogja tenni ragyogó technikája, nagy zenei kulturáltsága, művészi adottsága és egész magatartása. Mindez megmu­tatkozott műsora művészi összeállítá­sában. A már említett praeklassz i k us művön kívül központi helyet foglalt el műsorában Brahms d-moíl hege­dű-zongora szonáta. A brahmsi néha borongós, rezignált, reménykedő-két­kedő, szenvedélyes, vagy magába - hulló muzsika talán még egy kicsit jobban csillogott, mint a mű igé­nyelné. Mégis, az előadás 'költői volt és megrázó. így látja Brahmsot egy fiatal, élettől duzzadó szovjet mu­zsikus. Nagy élmény lenne tőle ugyanezt meghallgatni majd az évek múlásával. A többi virtuóz szám stí­lusban és felfogásban még közelebb állt hozzá. Ahogy a késő romantikus Saint-Saens hódító eleganciájú Ha- vanaisét, vagy Ravel raff inált hang­hatásait, Zigánját előadta, minden művészi igényt kielégített A nagytudású és közvetlen szovjet ember szere tét reméltósága nyilvánult meg a ráadásokban. Minden fölösle­ges és nagyképű magakeüetés nél­kül, szerényen ajándékozta a ráadá­sokat. Paganini: Caprices. Schubert: A ve Mária, De Falla: Spanyol tánca egymás után szólaltak meg őszinte muzsikálástól ihletettem Külön kell szólnunk a hasontoan kiváló zongoristáról, Csernisovról, aki méltó partnere volt a hegedűsnek. A szonátában szenvedélyes társa . volt, a hegedűszólókban pedig alkalmaz­kodó, de erőteljes művészpartnere. A ‘hálás hallgatóság sok-sok virág­gal árasztotta el az elegáns megje­lenésű hegedűst és hasonlóan rokon­szenves zongoristát, a lányhaMgatoóik pedig emlékkönyveikben őrzik a- ven­dég művészek autogrammját. V. Zalán k-én< Megyénkbe is ellátogat a Csehszlo­vákiából hazatért Pozsonyi bűvész- nagymester és teljes művészegyüt­tese, Bűvész Színháza; BÁRMENNYIRE IS FOGADKOZIK a meteorológia, hogy még ezután következik a vén­asszonyok nyara, nem kecsegtet ben- tnünket. Várjuk — igaz, nem nagy örömmel ?— a zor­don telet, s felké­szülünk rás Ta­vasszal, nyáron megtakarított forint­jainkat most osztjuk be, mit is vásá­rolj uník, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések az esős, szeles idők be­álltával; ‘ A kereskedelem gondos háziasz- szony módjára felkészült a télre, hogy enyhítsen gondjainkon. Az élel­miszeripar dolgozói az őszi betakarí­tások végeztével megkezdik a mező- gazdasági termékek feldolgozását. Lisztből máris biztosított a tartalék s így kenyérből, péksüteményből, fi­nomlisztből jut elegendő kalács, ke­nyér, tészta a dolgozók asztalára. A húsfogyasztás statisztikája évek óta fejlődő tendenciát mutat. Hús­Kiutalás nélkül kapható motorkerékpár, több mosógép, nagy konfekció-választék, sok édes déligyümölcs várja a vásárlókat Tél előtti látogatás a kereskedelem raktáraiban A nyári hónapokban és még nap­jainkban is temérdek panasz hang­zott el, hogy a méteráru üzletekben kevés a választék, fésűs férfi szöve­tekben és egyéb kártolt méteráruk­ban. A kereskedelem továbbította a fogyasztók kéréseit a ruhaipar felé és néhány nap múlva már megjelen­nek a tetszetős szövetek az üzletek­ben. Az utóbbi időben jelentős fejlődést láthatunk a cipőboltokban. Több volt a férfi, női lábbeli, s a választék is nagymértékben gyarapodott. A ne­gyedik negyedévben mintegy 3 mil­lió forinttal több cipőt hoznak for­galomba Miskolc területén. Lényege­sen javul a gyermekcipő ellátás, azonban az igényeket még nem tud­juk teljes mértékig kielégíteni. A férfi-, női- és gyermekkészru- hákból is elegendő lesz a negye­dik negyedévben. Rövid- és kö­töttárukban sem lesz hiány a télen. Kereskedelmünk 24 millió forint he­lyett 30 millió forint árualapot ka­pott. Uj és olcsó kötöttáruk kerülnek forgalomba, amelyek már eddig is megnyerték a vásárlók tetszését; A MOTOROSOK ÖRÖMÉRE szol­gál, hogy az élkövetkezendő negyed­évben már nem kell igénybejelentést tenni 125 köbcentiméteres »Danuvia« és szovjet matorkerókpárxa. Keres­kedelmünk ebből már ki tudja elégí­teni az igényeket; Pannónia motorke­rékpár még min­dig nem lesz ele­gendő, reméljük azonban, hogy a jövő esztendőben már többet gyár­tanak; A háziasszonyok örömére szolgál, hogy a IV. negyedévben exportunk bővülésével több lesz a háztartás mosógép. , Különösen a falusi lakosság részé­ről érkezett sok reklamáció tavasszal és nyáron, hogy nem kaptak elegendő tűzhelyet. Iparunk felfejlődése követ­keztében ezek a panaszok fokozato­san megszűnték és most már az igé­nyeknek megfelelő asztali é6 csikó- tűzhelyeket gyártanak. Az elmúlt félévben jóval több rá­diókészülék került forgalomba, mint áz előző esztendőkben, sajnos azon­ban még kicsiny volt a választék. A kereskedelem vezetői közölték, hogy a negyedik negyedévben újtipu- sú rádiókészülékek kerülnek forga­lomba, melyek jelentősen 'bővítik a választékot s így most már mindenki igényeinek megfelelő rádiókészüléket vásárolhat; TEMÉRDEK FÁRADSÁGGAL járt és jár a télre való felkészülés. Keres­kedelmünk vezetőinek és dolgozóinak minden erőfeszítésükre szükség volt, hogy a raktárhiányt enyhítsék. Bí­zunk bennük, s tudjuk, hogy a jövő­ben is mindent megtesznek a fogyasz­tók érdekében. PÁSZTQRY ALAJOS iparunk az elkövetkezendő negyedév­ben 8100 métermázsa hús értékesíté­sét tervezi. Természetesen, ha az igények időközben növekednek, ak­kor sem lesz fennakadás, mert ezen­felül 17 vagon tartalékkal rendelke­zik a kereskedelem. Zsírból, étolaj­ból. margarinból, vajból is megfelelő mennyiség áll majd rendelkezé­sünkre; A zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalat dicséretet érdemel, mert az elmúlt évek hibáiból okulva, nagy- mennyiségű zöldség- és gyümölcsárut raktározott a télre. Miskolc város la­kóinak 80 vagon burgonya, 30 vagon alma, 25 vagon, hagyma, 10 vagon íe~ jeskáposzta és 25 vagon különböző zöldség áll rendelkezésére. Az elmúlt évekhez hasonlóan, most is lehetővé tették a kedvezményes burgonya, alma, hagyma akciót. Számos dol­gozó vette igénybe s a legtöbbnek már az éléskamrájában van a meg­rendelt árumennyiség. AZ ELELMIS ZERKERES KEDE- LEM ígéretet kapott, hogy a közel­jövőben megkezdik a déli gyümölcs- szállítást. Nagyobb mennyiségű cit­rom, narancs érkezését várják. Ki­sebb mennyiségben bár, de füge, ma­zsola, datolya és szentjánoskenyér ér­kezik majd külföldről. A kereskedelem megkezdte a ka­rácsonyi ünnepekre való felkészülést. Több mint 9 vagon szaloncukrot tá­rolnák, s előreláthatólag minden ke­resletet ki tudnak majd elégíteni. Már felmérték a fenyőfaszükségletet is és a szerződések alapján bízvást mondhatjuik mindenki szép fenyőfát helyezhet majd el otthonában. A játékboltok már megkezdték a legkisebbeknek való örömszerzés elő­készületeit. Játékiparunk sok újdon­sággal készül a karácsonyra. A bu­dapesti kisiparosok temérdek játék­kal bővítik a választékot, s ami még biztató, az új játékok árai meglehe­tősen mérsékelteit; A nagysikerű budapesti szereplés után elsőízben Borsod megyébe láto­gatnak el. Nem a közismert, hétköznapi bű­vészmutatványokkal kívánják szóra­koztatni a közönséget, hanem a kéz­ügyesség és manipuláció világszerte megcsodált magasiskolájával; Műsorukban többek között az or­szágos viszonylatban egyedülálló szá­mukat. a szabadon lebegő nőt is be­mutatják. Ez a világ legnagyobb és legszebb bűvészmutatványa. Ezenkí­vül még harminc különböző világ« városi szám kerül bemutatásra; A számokat a budapesti »modem tánckar« kíséri; A bűvész nagymester és együttese előreláthatólag október 17-én érkezik megyénkbe;------.----o----------­A z Országos Fit Kar mérném közli : Az október 7-re hirdetőit efóKfásoi* Latabár Kálmán betegsége miwöt Sárdi János, Házi Erzsébet, Ráthonyi Róbert, Zentai Anna és Szalont«# Ferenc vendégszerepei. Közreműkö­dik a rádió kisegyüttese. Konferált; Pajor István. Jegyek kaphatók ase Országos Filharmónia kirendeltségén, Vasárnap pénztár; 11—2 óráig. >-----------oOo----------­A MISKOLCI RÁDfO MAI MŰSORA: 18 órakor: Az új színházi évad küszöbe«. 18.20: Séta a miskolci éjszakában. Zerrcfe riportösszeállítás. 18.40: Szív küldi szívnek szívesem. A MISKOLCI RÁDIÓ HÉTFŐI MÜSOWÖB 18 órakor: Magyar nóták. 18.10: Riportok, hírek, tudósításod, 18.25: Hogyan készül a Vízművé*:- 6 télre? 18.29: A borsodi üzlethálózat fejlesztése. 18.34: Operettrészletek. 18.5#; Elhelyezkedési tanácsadó. Nem csal ás, nem ámítás i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents