Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-06 / 234. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG EMLÉKEZZÜNK HŐSEINKRE SzÄlc.'Vr!,“16tt’ I8f9- október 6-án tizenhárom vitéz hon- ^ 4- veatabornok állt a vesztőhelyen. A győztes ellenforradalom véres tivornyát csapott a legyőzőitek felett. Nem volt irgalom mert rette- retes volt a legyőzöttek bűne - fel akarták forgatni a négyszáz éves gyarmatositas „törvényes” rendjét, független, szabad Magyarországot akartak, király es uralkodóház nélkül. A dicső szabadságharc elbukott a minden oldalról ránktörő ellenség túlerejétől, Petőfi írtat rr Őszi munkák — és a mezőgazdaság előtt álló feladatok Kárpátoktól le az Al-Lnináig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar; Szétszórt hajával, véres homlokával All a viharban maga a magyar, Haynau megesküdött a hóhér királynak, hogy elveszi a magyarok kedvét a rebelliótól. És megkezdődött az elégtétel iszonyatos tobzódása. A magyarság színe-java hóhérkézre került, börtön, száműzetés várt a haladó gondolkozású emberekre. Az ellenforradalom nem ismert könyö- rületet. Magyarország elcsendesült, a halál némasága váltotta fel a harci eajt, a megújult remények fölötti örömet. Az ellenforradalom mindig ugyanazokkal a módszerekkel lép a porondra. Bitófa, felkoncolás, elevenen való megnyúzás, megégetés, ló után kötés, csakhogy a megtorlás mind teljesebb és elborzasztóbb legyen. Mi, aki, szemtanúi voltunk egy véres ellenforradalom rémtetteinek, át tudtuk élni dicső elődeink iszonyatát. A lincselő csőcselék nem ló, hanem gépkocsi után kötötte áldozatait. A Magyar Népköztársaság halálos ellenségei sem válogattak módszereikben, a gyilkolás ellenforradalmi eszközeiből gazdagon merítve, támadtak népünk legjobbjaira, kommunistákra és haladó gondolkozású emberekre. A cél szentesítette eszközeiket, és ez a cél a történelmi fejlődés megerőszakolása, földesúri-kapitalista uralom visszaállítása volt. E dicstelen cél brutális eszközeivel akarták elvenni népünk kedvét a szocializmus építésétől. S hogy mindez nem sikerült nekik, köszönhető annak, hogy most már nem egyedül álltunk a viharban, a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk. Emlékezzünk hőseinkre, emlékezzünk és ökölbe szorított kézzel vigyázzuk rendünk békéjét, hogy országépítő munkánkat ne zavarják meg az ellenforradalmi erők. Erre int bennünket hőseink tisztelete, akik «, haladásért áldozták életüket. A Földművelésügyi Minisztérium [október 2-án sajtótájékoztatót tartott a Pest megyei Tápiószelén. Sós Gá- ibor, a Növénytermelési Főigazgatóság vezetője, a mezőgazdasági termelés általános helyzetéről, az őszi munkák állásáról számolt be és is- ímertette a mezőgazdaság soronlévő i feladatait. A növénytermesztésben mutatkozó eredmények Évek óta először ebben az évben alakult ki megfelelő vetési arány a kalászosok, kapások és takarmány- növények között. A kenyérgabona vetésterülete tíz százalékkal, a napraforgó vetésterülete pedig mintegy negyven százalékkal csökkent. E területeken ebben az évben csáknem félmillió holdon takarmánynövényt termesztettek. Ennek eredményeképpen az állatállomány takarmányéi! á- tását import nélkül is biztosítani lehet, sőt bizonyos tartalékokat is tudunk gyűjteni. Bár a kenyérgabona vetésterülete csökkent, az átlagtermés növekedése folytán az idén négymillió mázsával több gabona termett, mint tavaly. Országos viszonylatban a gabonafélék átlagtermése a következő: Búza 8,8 Rozs 7,0 Árpa 11,3-----------n ............ É rdemes cukorrépatermelésre szerződést kötni . Sajtótájékoztató az Élelmezésügyi Minisztériumban Ságliy Vilmos, élelmezésügyi mi- miszterhelyettes, az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság titkára pénteken tájékoztatta a sajtó képviselőit. — Ebben az évben sokkal nagyobb bizakodással nézünk a szerződéskötések elé, mert lényegesen kedvezőbb feltételek mellett kötjük azokat, mint az elmúlt években. Köztudomású, hogy a kötelező beadás időszakában különböző mezőgazdasági termékek arai között aránytalanságok voltak. Ez az aránytalanság különösen a cukorrépatermelőket érintette hátrányosan, mert az igen munkaigényes cukorrépa viszonylag kevesebbet jövedelmezett, mint más mezőgazda- sági termék. Az idén a kormány intézkedett a helyes mezőgazdasági árpolitika kialakításáról. Megszüntette azt az aránytalanságot is, amely a cukorrépatermelőket hátrányos helyzetbe hozta. Az árrendszer kialakításánál az vezette, hogy az összhangban legyen a mezőgazdaság fejlesztési tervével és előmozdítsa annak legfőbb célját, a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztését. Az idén végrehajtott árrendezésnek az a fő jellemzője, hogy a jóminőségű vágómarha, valamint a vágóborjú árát 15—20 százalékkal, a cukorrépa árát pedig mintegy 35 százalékkal felemelte. Ugyanakkor a múlt évi szabad árakhoz képest 10—30 százalékkal csökkent a sertés, a kukorica, a búza, a rozs, az árpa és néhány más mezőgazdasági termék ára. A szerződéses termeltetés körébe tartozó egyéb ipari növények és gazdasági magvak árai a jövőben változatlanok maradnak, illetve néhány növénynél 'tkisebb mértékű — 3—5 százalékos — árcsökkentés várható. A cukorrépa árakkal kapcsolatban (meg kell jegyezni, hogy a cukorrépa nálunk a legfontosabb ipari növények egyike, és mégis az átvételi árak az 'előző esztendőben nagyon alacsonyak voltak. A szükséges cukorrépa vetés- területet csak úgy lehetett biztosítani, hogy köteleztük a termelőket — büntetés terhe mellett — cukorrépa vetésére. Ismeretes, hogy nálunk a ' cukorfogyasztás a felszabadulás előtti fejenkénti 10 kilóról 24 kilóra emelkedett. Ilyen színvonalú ellátás biztosításához mintegy 180 ezer holdon kell cukorrépát termelni. Ennek a területnek bevetését — ha nem akarunk kötelező vetésterület] előírást alkalmazni — csak úgy tudjuk biztosítani, ha a termelőknek megfelelő árat adunk a cukorrépáért. Az idei, mintegy 35 százalékos áremelés — figyelembe véve a fő termékek jelentős részénél bekövetkezett árcsökkenést — a cukorrépatermelés számára kedvező jövedelmezőséget biztosít, " sőt a cukorrépát a legjobban jövedelmező növények egyikévé tette. A kormánynak a tél végén kiadott rendeleté egy mázsa cukorrépa árát. 3 kiló cukorban és 10 forint készpénz- ' ben állapította meg. Ezenkívül a termelők kívánságuk szerint 65 kiló egyszer préselt, 35 kiló kétszer pré- - seit, vagy 3 kiló szárított répaszeletet . és félkiló melaszt kapnak térítés nélkül, így tehát egy mázsa répáért a termelő összesen 44.85 forintot kap. Az idén 125 mázsa országos cukorrépa holdankinti termésre lehet számítani. Egy hold termés után a dolgozó parasztok 375 kiló cukrot és 1250 forint készpénzt kapnak. Figyelembe véve, hogy 375 kiló cukor fogyasztói ára 3975 forint, a termelő cukorban és készpénzben az átlagtermést figyelembe véve, egy hold répáért 5225 forinttal számolhat. Ehhez hozzájárul még a térítés nélkül járó 85 mázsa egyszer préselt nyers répaszelet és 62 kiló melasz, valamint a termelőnél visszamaradó 15—20 mázsa leveles répafej. A termelő részére járó ingyenes mellék- termék a visszamaradó leveles répafejjel együtt száz mázsa takarmány- répával azonos tápértékű takarmánynak felel meg, — a készpénzjövedelmen kívül. A cukorrépa ára most már Ikibírja az összehasonlítást a kukoricáéval is. A csöves kukorica árát mázsánk! nt száz forinttal számolva, húsz mázsa csöves kukoricáért a termelő kétezer forintot kap. De ha az összehasonlítást a sertéshízlaláson keresztül nézzük, akkor is a cukorrépa javára billen a mérleg, mert húsz mázsa csöveskukorica eredményeként mintegy háromszáz kiló sertéshús jelentkezik, ami állami felvásárlási áron. 4800 forintot jelent. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőnek érdeke növelni a cukorrépa vetésterületét. Nem véletlen, hogy az egyre fokozódó termelési kedvet felelőtlen híreszteléseikkel igyekeznek megzavarni azok, akik nem nézik jó szemmel mezőgazdaságunk helyes irányú átalakulását. Az ilyen elemek azt híresztelik, hogy a cukorrépatermelőik nem fogják megkapni a szerződés szerint mázsánkint nekik járó három kiló cukrot, jóllehet a cukorgyárak már eddig is mintegy 25 ezer termelővel számoltak el, akik az egyéb járandóság mellett a három kiló cukrot is átvették. Ezután arról szólt a miniszterhelyettes, hogy az idén milyen cukorrépatermésre számíthatunk. — Termelőink az idén jobban művelték a cukorrépát, mint az elmúlt években. A szorgalmas munkának és a kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a cukorrépa országos átlagtermése a vártnál jobb lett. Bár még a betakarítás most folyik, az eddigi átvételi eredmények alapján holdanként 125 mázsával számolunk, ami az elmúlt évek legnagyobb átlagtermésének felel meg. Tapasztalható, hogy a kötelező cukorrépa- szerződés megszüntetése, illetve az önkéntesség elvén alapuló szerződés bevezetése parasztságunk termelési kedvét növelte, ami a magasabb átlagtermésben is megmutatkozik. A cukorrépa szerződéskötése országszerte nagy ütemben folyik. A cukorgyári termelési felelősök és a földművesszövetkezetek megbízottjai sorra felkeresik a termelőket szerződéskötés végett. Biztosak vagyunk abban, -hogy a parasztság felismeri a cukorrépatermelés előnyét és jövedelmezőségét és biztosítani fogja az ország dolgozó lakossága jövő évi cukoréi! áfásához szükséges nyersanyagot. (MTI) Közlemény Azok a 16 éven felüli magyar állampolgárok, akik személyi igazolványukat 1957 szeptember 30-ig nem érvényesítették, sürgősen — de legkésőbb 1957. november l-ig — az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon jelentkezzenek, ahol személyi igazolványukat érvényesítik. Azok ellen, akik személyi igazolványuk érvényesítése végett 1957. október 15-ig önként jelentkeznek az illetékes rendőrkapitányságon, szabálysértési eljárás nem indul. Akik személyi Igazolványukat 1957 november l-ig nem érvényesíttetik, igazolványuk a fenti idő után érvényét veszti és ellenük szabálysértési eljárás indul. Azoknak az ideiglenes lakosoknak, akik 1956, szeptember 30-a előtt jelentkeztek be ideiglenes lakásukba, igazolványukat az ideiglenes lakásuk szerint illetékes rendőrkapitányságon érvényesítik. — 1957. november l-ig. A járóképtelen betegek és 70 éven felüliek személyi igazolványát közvetlen hozzátartozójuk érvényesíttetheti meghatalmazás és a járóképtelenséget igazoló hatósági orvosi bizonyítvány csatolása mellett. Ezen esetekben a rendőrhatóságok 1957. november l-ig a szabálysértési eljárást mellőzik. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatványt városokban és járási székhelyeken a rendőrkapitányságon. községekben a községi tanácsoknál lehet beszerezni. Felhívom az érdekeltek figyelmét, hogy személyi igazolványukat sürgősen érvényesíttessék. mert az érvénytelen személyi igazolványokat a hatóságok nem fogadják el. érvényesített személyi igazolvány hiánya esetén munkát vállalni nem lehet és postai küldemény sem adható ki. Miskolc. 1957. október Z. Borsod megyei rendőrfőkapitányság. Ez lehetővé teszi, hogy az előző évek ötvenezer tonnás gabonaimportját a felére csökkentsük. Az országos átlagnál jóval magasabb terméssel dicsekedhetnek az állami gazdaságok: Búza ' 11,4 Rozs 13,1 Árpa 13,6 Ezek a számok azt mutatják, hogy az állami gazdaságok elérték a fejlettebb országok termésátlagait. A kapások előzetes számítás szerint jó közepes termést ígérnek. Az idei termés körülbelül 15—20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Ez a növekedés nemcsak a kedvező időjárás eredménye, hiszen* más években megfelelő időjárás mellett is kevesebb termett. A ‘párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája éreztette elsősorban a hatását. Ezek azonban még csak kezdeti eredmé- nj^ek. De a további jó politika záloga annak, hogy ezeket az eredményeket egyre növeljük. A mezőgazdaság még korántsem használt fel minden lehetőséget. A megyéknek nagymennyiségű műtrágya áll rendelkezésükre, mégis egyes helyeken ennek alig 60 százalékát használják fel és sok termelő- szövetkezetben felesleges kiadásnak tekintik a műtrágyára fordított pénzt. A gépállomásokon a gépek gyakran kihasználatlanul hevernek, a növényápoló gépek kapacitását 50 százalékban sem használják ki. Az öntözhető területek felén szárazgazdálkodás folyik, jórészük parlagon hever. Sokmillió forint befektetés kihasználatlanul hever és tönkremegy. Növényvédelem hiányában sokmil- liárd forint érték vész el. Nagyon komoly figyelmeztető a burgonyabogár elszaporodása. Ha időben nem készülünk fel a védekezésre, jövőre már az egész Dunántúl burgonyatermését letarolja. A lucerna-aranka fertőzése országszerte igen nagyarányú és sokszor a gazdák akkor sem tesznek ellene semmit, mikor már a fákat is ellepi. A növényvédelem sajnálatos állapota miatt a kormány határozatot hozott, hogy annak, aki nem védekezik a kártevők ellen, a jövőben hatóságilag végzik el az irtást — a gazda költségére. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert számos esetben megtörtént, hogy bár a szomszédos földeken mindent elkövettek a termés megóvása érdekében, a fertőzött terület tönkretette a környező földek termését, A termelőszövetkezetek helyzete Az ellenforradalmat követő időben igen nagy munkát végeztek a termelőszövetkezetek. Rendbe kellett hozmok a szétzilált gazdaságot, újra meg kellett teremteniök a széthurcolt közös vagyont, állatállományt. Ezeket a feladatokat általában sikerrel oldották meg, s termésátlagaik az idén is magasabbak, mint az egyéni parasztoké. Ez azonban nem feledtetheti el azt a káros jelenséget, mint például az olyan növények vetésterületének aránytalan, túlzott növelése, melyek kevés munkát igényelnek. Ez pillanatnyilag ugyan kedvez a tagságnak, de nyilvánvaló, hogy a ^keveset dolgozni, sokat kapni« elv alapján gondolkodók a végén rosz- szul járnak. Sok helyen a tagoknak túlságosan nagy a háztáji gazdaságuk és a közös munka helyett ezek művelésével vannak elfoglalva. Ilyen helyeken azután a tsz földjeit részes művelésre adják ki. Kedvezőtlenül alakul a termelőszövetkezetek pénz- gazdálkodása. Egyre nagyobb üzleteket bonyolítanak le, házipénztárukon keresztül. Jellemző, hogy a termelő- szövetkezetek 12 százalékában még könyvelő sincs. Az egy holdra jutó hitelösszeg a tavalyi 1400 forintról az Távol-Keleten űj ipari nagyhatalom születik A hatszázmilliós lakosú Kínai Népköz- társaság megalakulásának nyolcaik évfordulóját ünnepli. Az előző polgán-feu dalista rendszertől fejletlen ipart örökölt. Csupán a tengerparti tartományokban, főleg Sanghajban és vidékén volt jelentősebb textilipar. Azonkívül a Jangce- carti Vuhunban és Mandzsúriában Ansan környékén alakult ki két nehézipari centCl A^népi Kína első 5 éves tervében céljául tűzte kt. hogy megkezdi az óriási területű ország (közel 10 millió negyzet- küométer) természeti kincseinek feltárását és ezekre alapozva, komoly nehézipari bázisokat létesít az eddig teljesen elhanyagolt belső tartományokban is. Északnyugat-Kínában jelentős olajmezőket fedeztek fel Yümen. Karamaj és Caj- dam vidékén. Az újonnan feltart tatungi szénmedence készletei egymásukban felülmúlják Kínának az előző becslesek szerinti összes szénkészletét. A tatungi szenet Paotoimak, az új nehézipari központnak üzemei használják fel. Mandzsúriában Harbin, Csangcsun és Senjaag gépgyáraiban sok 10 ezer ember dolgozik. Közép-Kínának legfontosabb új létesítményei: Langcsou modern kőolajfeldolgozó üzeme, Lojang traktor- és gépgyára, Csöngcsou textilgyárai, Cinan új ipartelepei, Á Sárga-folyó partján épül Szán© síén /Mlnasrőmű minbszia-nál Kína legnagyobb vízierő- nagyobb városában, Kantonban is új üzeműve. Iparosítják Dél-Kínát is; Kunmin meket létesítenek. új gyárakat kap, valamint Dél-Kína leg- (Terraj idén 1600 forintra növekedett. Ez ön* magában nem lenne baj, de a kölcsönökből létesült épületeket, berendezéseket nem használják ki megfelelően és így azok nem is növelhetik a tsz-ek pénzalapját. A termelőszövetkezetek legfontosabb feladatukat, az ellenforradalomokozta károk helyrehozását elvégezték. Ez sikerült ugyan, de többségükben tényleges nagyüzemi gazdálkodás még nem folyik, Javult a gépállomások munkája, Mióta a vállalati gazdálkodásra tértek át a gépállomások, munkájukban jelentős javulás tapasztalható. Gépi aratási tervüket 117 százalékra, cséplési tervüket 113 százalékra teljesítették augusztus 31-ig. 96,5 millió forintot takarítottak meg és komoly lépést tettek a gazdaságosság felé. A gépállomások vezetői azonban még nem éreznek felelősséget a termelő- szövetkezetekért, sőt néhány helyen szembeállnak a termelőszövetkezetek vezetőivel. A mezőgazdaság helyzetének ismertetése után Sós elvtárs a soronlévő feladatokról beszélt: A belterjes gazdálkodás érdekében Az őszi mezőgazdasági munkákat jó minőségben úgy kell elvégezni, hogy ezzel egy lépést tehessünk a belterjes gazdálkodás felé. Ez nagyon komoly feladat, hiszen óriási meny- nyiségű termény betakarításáról és megfelelő tárolásáról kell gondoskodni, nagyarányú talajmunkát kell végezni. A növénytermelésben meg kell találni a legmegfelelőbb vetési arányt az egyes növények között-és fokozni kell elsősorban a cukorrépa vetésterületét, mely ez évben 60 ezer holddal csökkent. Az illetékes szervek ezután sem fogják előírni, mit vessenek a gazdák, de megfelelő gazdaságpolitikával befolyásolni kívánják az egyes termények vetésterületét. A kenyér- gabona vetésterülete körülbelül 2,8— 2,9 millió hold lesz, nagyjából ugyanakkora, mint az idén. A termésátlagokat' azonban tovább kell növelni, hogy 2—3 éven belül gabona-importáló országból önellátók lehessünk. Ennek elérése érdekében a kormány nagymennyiségű minőségi vetőmagot, műtrágyát bocsát a termelők rendelkezésére. Az állami gazdaságoknak vetőmag tisztítására gépeket ad, hogy gyommagokkal fertőzött vetőmag ne kerüljön a földbe. Nagyobb mennyiségben kell felhasználni a foszfor és káli műtrágyát, mert * földnek általában ezekre van a leg’ nagyobb szüksége, Használjuk ki a tárolóhelyeket A kapások betakarításánál a termelők vegyék igénybe a különböző betakarító gépeket. Feltétlenül szállítsák el a földekről a kukoricaszárat, mert ezzel nemcsak takarmányhoz jutnak, hanem számos 'kukoricabetegséget előzhetnek meg. Gondoskodni kell a megfelelő tárolásról, mert hanyag, nem megfelelő tárolás következtében már sok kár érte mind a termelőket, mind pedig az államot. A tárolás és göngyöleg-ellátás nehézségeit elsősorban az almaszürete- lők érzik. De gyors szállítással és az ideiglenes tárolóhelyek maximális kihasználásával megőrizhetjük az egész termést, melynek az idén különösen nagy értéke van a külföldi piacokon. A szőlőszüretet a lehető legkésőbbi időpontban kell megkezdeni és akkor 20 foknál magasabb cukorfokot érhetünk el, Az állam ezután is támogatja a mezőgazdaságot Termelőszövetkezeti mozgalom támogatására és a mezőgazdaság terményeinek minőségi javítása érdekében a szerződéses termelésben 1957—58-ra új árakat állapítanak meg. Rendszeresített nagyüzemi és minőségi felárak lesznek. Az állam ezután is nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek és az alacsonyabb társulásoknak. Ezután is fenntartjuk az önkéntesség elvét, de nem bízzuk a véletlenre a mezőgazdaság szocialista átalakítását és nem hagyjuk magukra a szövetkezeteket. Már készül a szövetkezeti törvény, mely igen hathatósan fogja támogatni a szövetkezeteket baleseti, öregségi, biztosítási ügyekben. A termelőszövetkezeteknek olyan munkát kell végezniük, hogy eredményeik meggyőzzék az egyéni parasztságot a szövetkezés előnyeiről és fel kell számolniok a bizalmatlankodást, idegenkedést a jelentkezőkkel, különösen a kilépett középparasztokkal szemben. Ha a mezőgazdaság dolgozói megoldják ezeket a feladr tokát, a jövő évre nagyobb terma takaríthatnak be és rövid időn bel& fellett, belterjes mezőgazdaságunk lesz, mely az ország lakosságinak szükségletét maximálisan kielégíti. Balogh István
