Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-03 / 231. szám

Csütörtök, 1957. október 3. 3 _ _ _ Milyen lesz a Miskolci Nemzeti Színház új színpada? Amikor az átépítés alatt álló Miskolci Nemzeti Színház forgó- színpadának betonalapja elkészült, rövid hírt jelentettünk meg lapunk­ban. Ez a hír azonban elég szűk­szavú volt, és kevésbé tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy milyen is lesz a város megújhodó színhá­zának új, modern forgószínpada. Érdemes pedig megismerni az itt történő változásokat is, hiszen sem a művészek, sem pedig a közönség érdekében nem mindegy, hogy az adott színjátékot milyen körülmé­nyek és milyen eszközök segítségé­vel mutatják be. illetve láthatják. A színpad-technika igen fontos szerepet játszik a művészi alakítás szempontjából. Ezt vették figye­lembe a tervezők -is, amikor mun­kájuk során arra törekedtek, hogy a borsodi, illetve a miskolci közön­ség — nagy európai városok szín­házaival azonos korszerűséggel ren­delkező — színpadon lejátszott mű­vészi munkában gyönyörködhes­sen. Az új színpad vetekszik a híres haliéival A miskolci Tervező Iroda mérnö­kei, Benő László, ifj. Horváth Béla és a többiek, de elsősorban Tolnay Pál okleveles gépészmérnök, az Építésügyi Minisztérium Középü­let-tervező Irodájának osztályveze­tője tervei alapján a miskolci szín­ház színpada még a híres hallei színház színpadánál is nagyobb és modernebb lesz. A színpad-technika célja elsősor­ban a színpadi képek tökéletes életrekeltése. Azután olyan beren­dezések készítése, melyek segítsé­gével az alakítás a technikai eszkö­zök segítségével gazdaságosan és a műszaki személyzet fizikai meg­erőltetése nélkül történjen. Mivel a miskolci színház forgó­színpadot kap, ezzel a színpadtech­nika leglényegesebb korszerűsítése valósul meg. Az átépítés alatt álló miskolci színházhoz 80 négyzetmé­ter nagyságú hátsó színpad tarto­zik, melyet egy 200 négyzetméter terjedelmű díszletraktár egészít ki. Mindezek a helyiségek a színpad üzemét nagymértékben racionali­zálják. Az új színpad körgyűrűpályán mozog... — Kétségtelen, hogy ez a bővítés nem a legideálisabb állapotokat te­remti meg — mondotta Tolnai Pál mérnök az egyik előadásában. — Mégis nagy mértékben növeli a színpad műszaki lehetőségeit még akkor is, hogy ha oldalszínpadokat nem építünk. Erre nincs lehetőség a környezet miatt. Az új színpad egy középcsap kö­rül forgó három körgyűrűpályán mozgatott és 60 darab keréken alá­támasztott forgótárcsa lesz. A zaj- talanság érdekében a kerekek ke­mény gumibevonattal lesznek el­látva. A szerkezet meghajtása elektromos úton történik. A tárcsa percenként 1,2 fordulatot tud vé­gezni. Áramhiány esetén kézimoz­gatással állítható. Takarékossági okokból a meglévő kerekek, tengelyek és ellensúlyok felhasználásra kerülnek. Kezelése az újonnan épülő karzatról törté­nik majd. Az ellensúlypályák hosz- sza több mint 25 méter. Ezáltal a díszlettartók mozgáshatára is na­gyobb lesz. Hosszú viták előzték meg a te­kercshorizont. vagy felhúzható ho­rizont kérdésében való döntést. A színpad tervezőjének ' javaslatára azonban mégis csak a felhúzható horizontot fogadták el. A terve­zők úgy érezték, hogy csak olyat szabad tervezni, ami a jelen hely­zetben kifogástalanul megvalósít­ható. A felhúzható horizont 31 mé­ter kiterített szélességben' és 13 mé­ter magasságban veszi körül a ját­szóteret. Táj színrehozatala esetén a horizont nélkülözhetetlen eszköze a színpadnak. «.. és „záporberendezést“ kap Ezeken kívül még munkahidak és világítási tornyok létesülnek, melyek mind a színpadi képek tö­kéletesítését szolgálják. A korszerűsítéssel kapcsolatban a tervezők gondosan tanulmányoz­ták a tűzrendészeti követelménye­ket és igyekeztek azokat kiegészí­teni. A nagy színpad és az új hát­sószínpad például új záporberen­dezést kap, ahol az alapterület min­Szerdán új főosztály kezdte meg munkáját az Építésügvi Miniszté­riumban. A lakás és kommunális politikai főosztály települések építé­sével, fejlesztésével foglalkozik. Ezt A Borsodi Szénbányászati Tröszt ezévben még minden hónapban túl­teljesítette havi tervét, s október 1-ig már több mint 60.000 torma szenet termelt esedékes tervén felül. A tröszt az év utolsó negyedévé­nek termelési feladataira is felké­szült. A diósgyőri Mártatoányán új, 60 méteres frontfejtésein kezdték meg a munkát a negyedik negyedév első napján. A második diósgyőri bányában, Annabányán szintén új frontfejtés készült el, hogy a jelen­leg művelés alatt álló front kifogyá­sakor zökkenő nélkül folytathassák a bányászok a munkát. A diósgyőri bányákban a nagytermelékenységű munkahelyek kialakítása annál iá nagyobb jelentőségű, mert elsősor­ban ezek a bányaüzemek látják el a den héj; és fél négyzetméterére egy záporrózsa jut. A záportartályok 5 percig üzemeltethetők. A magasnyomású oltóvizet új nyomásfokozó berendezés biztosít­ja. Vakító fény a rivaldán A színpad világítása vonalán is igyekeztek a tervezők megadni mindazt, ami szükséges. Ez kellett is, hiszen a színpadon nemcsak az­ért világítanak, hogy világos le­gyen. hanem ennél sokkal nagyobb feladatkört lát el: szcénikai felada­tot, vagyis a díszletek fénnyel való kiegészítését, a hangulatfestést és hangsúlyozást. Jellemző példa a mi színházunk színpadának korszerűségére, hogy az Állami Operaház 600 négyzet- méteres alapterületű színpadán 130, a miskolci színház 293 négyzetmé­ter alapterületű színpadán 180 ki­lowatt áram teljesítményt tud a forgóáramű szekundér hálózatból a színpadvilágítás rendelkezésére bo­csátani. Az átépített színháznak új ügye­lő és parancsközlő berendezése is lesz. Mindezek a berendezések hi­vatva lesznek az elektroakusztikai, ügyelő és parancsközlő munkát, to­vábbá az egész műszaki lebonyolí­tást megkönnyíteni és korszerűsíte­ni olymódon, hogy a színház minél magasabb igényű művészeti alko­tások bemutatására is alkalmas le­gyen. SZARVAS MIKLÓS tanács titkárságának körnhiunäMs csoportja látta el. A csoport meg­szűnt. illetve kibővített tevékeny­ségkörrel főosztályként átkerült az Építésűéi Mmisztériumba, (MTI) miskolci háztartásokat a téli. hóna­pokban tüzelővel. A negyedik negyedév első munka­napján kezdték meg a termelést a sajószentpéteri II-es akna ötödik frontfejtésén is. A lyukéi és a pálin­kás! frontfejtéseken is ezen a napon kezelték meg a termelést. A negyedik negyedévre így új nagy termeié ken y - ségű munkahelyekkel bővült a tröszt munkahelyeinek száma.. A pálinkási bányaüzem frontfejté­sén a KISZ-í’.atalok munkaversenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. A fej telj esítimény növelésével terven felül 500 tonna szenet akarnak ter­meiéi november 7-ig. A szenet pedig tommánkiiint 12 forinttal olcsóbban akarják kitermelni az előírtnál. Megkezdte munkáját az építésiig}! minisztérium lakás és kommunális noiitikai főosztálya a munkát eddig részben a Miniszter­Öl uj nasvtermelskenységü rakalisly a negyedik negyedévre a Borsodi Széniiányászati írosztnél BAK DÉNES ELVTÁRS NÉMÁN IS VÁDOL... A z elhanyagolt miskolci közte- mető felső végén, a szántó­földek melle t bozótos sávokkal körülvéve egy sírhant domboi'odik. Egyszerű vascsőből készített ke­resztjén ez áll: „Itt nyugszik Bak Dénes, élt 26 évet.” Bak Dénes a fiatal Tanácsköztár­saságot letipró véres ellenforrada­lom egyik névtelen, agyonkínzott. meggyilkolt áldozata. A fiatal esztergályos 1913-ban ke* * rült a diósgyőri gyárba. Két év múlva bevonultattdk a tízeshonvé­dekhez. 1916-ban megsebesült, orosz fogságba került, ahol megismerke­dett a szocialista eszmékkel, s an­nak harcosává fejlődött. Az Októ­beri Szocialista Forradalom után visszatért M agyarországra, ahol mint a salgótarjáni vörös század szakaMparancsnoka küzdött a nép szabadságáért. Bak Dénes szabadságvágya bor­zalmas kínokba és — az életébe ke­rült. A Tanácsköztársaság leverése után a századból tizenhetedmagával letartóztatták, s »kihallgatás« vé­gett Miskolcra a jelenlegi Kiég. pa­rancsnokság épületébe, az úgyneve­zett »Szim-szanatóriumba« vitték. Ezt az épületet »Szim szanató­riumnak«, a különítmény ember- bőrből kivetkőzött parancsnokáról Latorczai Szim Lőrincről nevezték el. Aki ide került, — akár néhány napúit is — a kínzások nyomait egy életen át magán viselte. Amikor ide bevittek valakit — emlékszik vissza a szintén meg­kínzott Frank Miklós elvtárs —az­zal fogadták, hogy Szim és Nikii hadnagy addig pofozták, gyomroz- ták, míg annak, orrán-száján elin­dult a vér. Aztán folytatták a pri­békek. Engem úgy faggattak, hogy rollózsinórral felakasztottak, is az utolsó pillanatban vették le nya­kamról a zsinórt. Aztán kezdték élőiről..., ütés, verés, megint ütés és megint verés ... Volt, akinek ol­dalbordáját beverték, volt akit agyonvertek. Az ügyészségen ismertem meg Bak Dénesi. Hogy őt hogyan kí­nozták, nem tudom, de egy biztos: csaknem beleőrült a kínzásokba! 1948-ban Latorcai Szim tárgyalá­sán a tanuk elmondották, milyen módszereket alkalmazott e szadista gazember. Béres János szerint a »Szim szanatóriumban« több em­bert úgy megvertek, hogy belehalt a sérülésbe. Simon Istvánnak Szim tizenkét fogát verte ki. Látta, amint egy salgótarjáni bányászt holtan hoztak ki a vallató szobából. Weisz Alfrédet hajánál fogva akasztották fel s addig ütlegelték, míg el nem ájult. Várnai Andrásnak boxerrel verték ki a fogát. Goór Lajost ajtó- sarokvasára kötötték, száját ira­tokkal tömték tele, s úgy verték. Kacsor András hátáról »kihallga­tás« után cafatokban lógott a hús; reggel, este verték. Ha enni kért, korpagombócot adtak neki. És ki tudja, hány emberi kínoztak agyon, ki tudja, hányféle szörnyű kínzást mc**zert alkalmaztak még?.... s ez a sors várt Bak Dénesre, akinek bűne az volt: szocia­lista Magyarországot akart. Hogy hányszor verték ájultra, hányszor akasztották fel ájultságig, hány fo­gát verték ki, hogyan hasgatták húscafatokká a hátát —, ő nem mondhatta el. A börtön minden szót. jajt elnyelt. 1921 január 11-én a kötél általi halál pontot ten fiatal életére. Igen, Bak Dénesre az várt, ami évszázadokon H minden szabadság­ért küzdő emberre. Dózsa kaszásai­ra, a kurucokra, a 48-as szabadság- harcosokra, a Tanácsköztársaság harcosaira. Az úri rend mindig ke­gyetlenül vérbefojtotta a nép sza­badságvágyát. „26 év után nem emlékszem már a részletekre — írja lányiestvére —. Csak a mérhetetlen fájdalom es a sok-sok megaláztatás jutott nekünk. Tehetsé­gem szerint minden évben megláto­gattam a nekünk oly drága sírt, mely­nek vaskeresztjet az akkori diósgyő­ri munkások készítették titokban ...” Ez a sír nemcsak özv. Bányik Orbánnénak drága, hanem nekünk is, kommunistáknak. Egy elfelejtett mártír nyugszik itt, aki életét ál­dozta a szocialista rendért. Bak Déiiest a párt megyei és vá­rosi bizottsága a maga halottjának tekinti, s ma délután 4 órakor Ku- kucska János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára mondja el a megkésett búcsúbeszédet. Bak Dé­nes agyonkínzott testének marad­ványa az őt megillető helyre, a Hő­sök temetőjébe kerül. A felbolygatott sír, a meggyalá- zott tetem vádol... Vádolja az úri rendet, amely év­századokon át terrorral, véres mé­szárlásokkal tartotta kezében ural­mát, s amely, mint 1956 októberé­ben, évtized távlatából is felbuk­kan, s kinyújtott véres kézzel nyúl megingott vagy vesztett trónjai fe­lé. És amerre nyúl, átok, kín. gyil­kolás és vér. szenvedés fakad. Rak Dénes csaknem három év- tizede halott. Csaknem há­rom évtizednyi idő távlatából fi­gyelmeztet: nagyon vigyázzon a párt, a nép. vigyázzon a. szabad­ságra, ne lehessen soha többé ellen- forradalom. véres terror! És töröl­jünk le minden kapitalista restau­rációt a történelem porondjáról. CSORBA BARNA EGY KÉRDŐÍV MARGÓJÁRA Sokezer ember hajol a napokban szomorúan töprengve egy négyolda­las kérdőív föle. A Nácizmus Ma­gyarországi Üldözöttéinek Országos Érdekvédelmi Szervezete bocsátotta ki azokat, hogy felmérhessék az ül­dözöttek és elpusztítottak személyi tulajdonában okozott károkat és az adatok birtokában, egy majdan kielé­gítendő kártérítés igényével fordul­hassanak a hitleri Németország jog­utódjához, a Német Szövetségi Köz­társaság tőkés csoportjaihoz. Kétségtelenül, valami emberiessé­get célzó intézkedés, és ezért most nem Is vitatjuk azt, hogy az elégetett anyát, gyermeket, a meggyilkolt test­vért, az elrabolt ifjúságot, a büntető- századok, iníernálőtákorok gyötrel­meit úgysem lehet semmiféle nyu­gatnémet márkával pótolni. Most csak a kérdőívről szólunk. Egy-két kérdést mutatóba: milyen okokból hurcolták el az üldözöttet? a beállott halált tudja-e okmánnyal igazolni? És így tovább. — Az első kérdésre, valószínűleg, jobban tud­nának felelni azok az urak, akik an­nakidején az elhurcolást elrendeHék és most is a bonni bársonyszékekben, gyárigazgatói palotákban és főpa- rancsnoki rezidenciákban ülnek. Ami pedig a meggyilkolások okmánysze­rű igazolását illeti: a precíz németek nem adtak halotti bizonyítványokat a tömeges mészárlásoknál, mint ahogy a rablógyilkos sem szokott adni az áldózat hozzátartozóinak. A kérdőívben felsorolt 38 kérdésre a részletes választ német nyelven kell megadni, ami nehézséget, kifejezési korlátozást és — sok esetben — for­dítási költséget jelent. Bosszantóan helytelen! Annyi kedvezményt mél­tán elvárhatnak az életbenmaradt üldözöttek, hogy saját anyanyelvü­kön tárgyalhassanak volt gyilkosaik barátaival és jogutódaival! Ha Krupp úrnak és társainak nem volt gátlása annakidején milliószámra dolgoztat­ni, kínozhatni, gyilkoltatni az idegen nemzetiségű, állampolgárságú és ajkú üldözötteket a német nyelv ismerete nélkül, lofrvenek jók most is az anya­nyelvűken! — A világ ítélőszéke előtt ál?ő gyilkos tolmácsot kérhet, de nem követelheti, hogy a vádló ta­núi ja meg a vádlott nyelvét! (b) „Kiváló dolgozókkal tovább erősítjük a pártot" Tapasztalatok a Megyei Semmelweis Kórház taggyűléséről (Tud ósítónktól.) Az egészségügy érdekében dol­gozó kommunistákra napról napra nagyobb feladatok hárulnak. A pártonkívüliekkel karöltve kell harcoiniok az emberek egészségé­ért, életéért. Az egészségügyi dol­gozók munkája nem könnyű. Szí­vüket, lelkűket, egész emberségü­ket beleadják a munkába. S ez kell is. Különösen ebben a járványos néhány hónapban kellett.. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy mind több paralizissel kórházba szállított gyermek felgyógyul. Az édesanyák, édesapák bizalom­mal lehetnek az egészségügyi dol­gozók iránt. A kórház kommunistái és pártonkívüli dolgozói együttes erőfeszítése eklatáns példája an­nak, mire képes az összefogott erő. Most, amikor megyénkben az elő­ző évekhez képest nagyobb mér­tékben jelentkezett a gyermekpara- lizis, az orvosok, ápolónők önkén­tesen jelentkeztek, hogy segítséget nyújtsanak a gyermekeknek. Budapestről, Szegedről jöttek ide, családjukat, szabadságukat ott­hagyva, saját magukkal nem törőd­ve, hogy emberi életekért küzdje­nek. E munkában is, mint más te­rületen, a kommunisták élenjártak. E taggyűlésen, amely szeptember 26-án zajlott le a megyei kórház­ban. a kommunisták teljes egysége, összeforrottsága mutatkozott meg. A taggyűlésen nemcsak az ered- ménju’ől beszélgettek, hanem a meglévő hiányosságról is. Egymás hibáit őszintén, segíteni akaróan mondották el. Nem volt itt különb­ség orvos, ápolónő, konyhai dolgo­zó között. Egy célért szólaltak fel és határoztak; minél jobban végre­hajtani az egészségügy területén az MSZMP országos értekezletének rájuk vonatkozó határozatát. Ta­pasztaltam, hogy az elvtársak a ki­váló pártonkívüli dolgozók előtt nem zárják be a párt kapuját. S ezt többen is kifejezésre juttatták, így történt ez akkor is, amikor a taggyűlésen tír. Lehóíai Árpád m unkasszár mazás ú fiatal orvos felvételét kérte a párt soraiba. A taggyűlés egyhangúlag jóváhagyta I.-ehótai doktor felvételét. E tag­gyűlésen Papp Istvánná elvtársnő felvételével is tovább erősítették a pártot. így kell ezt tenni továbbra is. A kiváló pártonkívüli dolgozókkal egyre erősíteni, szilárdítani a pár­tot. Bízunk abban, hogy a megyei kórház közel 40 kommunistája ezentúl is eredményes munkát fog végezni a pártonkívüli dolgozókkal karöltve a betegek meggyógvításá- ért, az emberek egészségéért. E taggyűlésen sok szó esett a ta­nulás fontosságáról is. Egységesen állást foglaltak e tekintetben. Mert még nincs teljes egészében felszá­molva az ellenforradalom ideoló­giai maradványa. A dolgozók fel­világosítása, a kommunisták kép­zése nagyon fontos. E célból helye­sen foglalkozott a taggyűlés az új oktatási év előkészítésével. Az elő­készítés során — s ezt hibának rót­ták fel — az egyik propagandistá­val a pártvezetőség nem beszélge­tett el. A pártvezetőség e hibát el­ismerte, és a jövőre vonatkozólag levonta a tanulságot. Ügy érzem, hogy ez a taggyűlés az oktatás kérdésével is nagyon ko­molyan, behatóan foglalkozott. Ha a megyei kórház kommunistái to­vábbra is valamennyi kérdésben egységesen fognak kiállni, egysége­sen fognak dolgozni, akkor munká­juk sikerekben még gazdagabb lesz. KILIÁN BÉLA RÖVID HÍREK a MMöitválasztó (tövisekről Az elmúlt napokban megyénk több községében a földművesszö­vetkezetek tagsága taggyűlést tar­tott, illetve küldött-közgyűlést. Legtöbb helyen jól sikerültek a taggyűlések és a küldött-közgyűlé­sek is. Röviden számot adunk né­hány község eredményeiről. • ^ Borsodivánkán vasárnap — szep­tember 29-én — küldöttválasztó taggyűlést tartottak. Értékes, gaz­dag kultúrműsor előzte meg a tag­gyűlést. A parasztfiatalok lelkes munkájukért minden dicséretet és elismerést megérdemelnek. A szö­vetkezet vezetősége pedig jó szer­vező munkájáért érdemel dicsére­tet, hiszen a tagság nagy része ki­rekedt a kultúrházból, csak kívül­ről hallgatta a beszámolót. A rö­vid, színvonalas beszámolót élénk vita követte. Jó határozati javasla­tok születtek, melyeknek megvaló­sítása a szövetkezet fejlődését fog­ja szolgálni. * Egerlövő községben is sikerült a taggyűlés. A falu dolgozó paraszt­jai, illetve föl'dművesszövetkezeti tagsága nagy számban képviselte magát. •Jí Tárd községben régen volt annyi szövetkezeti tag együtt, mint szep­tember 29-én. Több mint 400 dol­gozó paraszt, mint szövetkezeti tag vett részt a taggyűlésen. Nagy ér­deklődés volt a beszámoló iránt, több hozzászólás történt. Sfí Tiszavalkon. Mezőnag vm ihályon is összejött a szövetkezet tagsága, hogy közgyűlést tartson. Itt azon­ban a hiányos szervezőmunka kö­vetkeztében nem jelent meg a tag­ság kétharmada, ezért a MÉSZÖV ki­küldöttek nem járultak hozzá a közgyűlés megtartásához. Csak he­lyeselni tudjuk az ilyen intézke­dést, ezzel növeljük a szövetkezeti demokrácia tekintélyét: „Ne dönt­senek a vezetők a tagság nélkül” jelszót látjuk megvalósulni ' az ilyen intézkedésekben. Reméljük, ebből az esetből tanulni fognak a mezőnagymihályi és a tiszavalki vezetők. Eduárd Graes hegedűestje Október 4-én, pénteken este 7 órai kezdettel a Zeneművészeti Szakisko­lában Eduard Gracs, világhírű szov­jet hegedűművész koncertet ad. Mű­során Vitali, Brahms, Csajkovszkij, Prokof jev, Saint-Saens és Ravel mű­vei szerepelnek. Közreműködik I. Csernisov. Jegyek kaphatók a Fil­harmóniánál.-----------oOo----------­F ELÉPÍTIK A VILÁG LEGHOSSZABB OLAJVEZETÉKÉT A Szovjetunióban felépítik a világ leghosszabb olajvezetékét, amely Szi­bériából az ország nyugati részébe fog vezetni. Az olajvezeték hossza 6300 kilométer lesz és egy év alatt 15 millió tonna. e*txzj szállitását jugyu biztosítani,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents